Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-22 / 44. szám

1972. február 22. DUNANTÜU NAPLÓ 3 Gazdaságpolitikai jegyzet Tsz-építőbrig ádok — batyuval BATYUT KAPTAK a tsz-épí- tőbrigádak. Van ahol nagyon szép útravaló van a csomag­ban, van ahol szinte semmi. A mezőgazdasági beruházá­sok zömmel- befejeződtek; az állami pénzforrások — me­lyek néhány éven át oly gaz­dagon bugyogtak — elapad­tak. Igaz, ez a néhány év át­formálta a magyar táj képét: szinte nincs község, ahol ne épült volna valami. Új istál­lók, kombinátok, raktárak és terményszárítók százai szegé­lyezik az utakat. 1968—70-ben országos szinten közel 28 milliárd forintot ruháztak be a mezőgazdasági üzemek, s ebből 20 milliárd forint épí­tési beruházás volt. Mezőgazdaságunk végre­hajtotta tehát „nagy, ugrá­sát" a beruházások vonatko­zásában, s míg eddig a ka­pacitásért folyt öldöklő harc, most az a kérdés: mi legyen a nem egyszer vállalat-nagy­ságúvá nőtt építőbrigádok­kal? A megfogyatkozott mun­ka, no és a megváltozott adórendszer, komoly teherré változtatta ezt a mel-lé-kága- zatot, megkezdődött hát a visszafejlesztés. Baranya me­gyében 1968-ban 182 millió forintos nettó árbevételt pro­dukáltak a tsz-építőbrigádok, 1970-ben már 407 milliót — de hogy idén mi lesz, azt még senki sem tudja. Bok­sán, ahol 120 építő dolgo­zott, hírek szerint március 31- ig felszámolják a brigádot, s hasonlókat terveznek Szabad­szentkirályon, s másutt is. Az elválás természetesen nem mentes a gondoktól, sőt az indulatoktól sem: sokan hitték ugyanis, hogy életre- szólóan megfogták a szeren­cséjüket, amikor ettől vagy attól a vállalattól valamelyik tsz-hez szegődtek. A 10—15 forint körüli órabér, a szinte korlátlan túlóra-lehetőség, no és az ezernyi alkalom a „ma­szekolásra", ellenállhatatla­nul vonzóvá tette egy nagyon jelentős réteg számára eze­ket a brigádokat. Persze, vol­tak olyanok is, akik egysze­rűen csak azért nyújtották vállalatuknál kezüket a mun­kakönyvért, mert már belefá­radtak az örökös utazgatás­ba. Egyszóval: nemcsak új fe­szültségeket szült a tsz-ek építőipari, tevékenységének fellendülése, de számos régi feszültség feloldásában is része volt. Ahogy hírlik, szinte egyet­len tsz-ben sem akarnak a jövőben 6—8 fős brigádoknál nagyobb építőegységeket fenntartani. Többszáz ember szabadul fel tehát. Annak idején, amikor ezeket a bri­gádokat szervezték, a nagy­ipar kétségbeesetten tiltako­zott, és sok vonatkozásban igaza volt. A ráígérés, a ki­sebb hatékonyság nemcsak a nagy építőipari vállalatok­nak, de a népgazdaság egé­szének is károkat okozott, most, ebben az új helyzetben, mégis azt kell mondani: ér­demes volt létrehozni ezeket a brigádokat, mert fontos feladatot feljesítettek. A túl­kapásokról, esetenként elő­fordult visszaélésekről sem megfeledkezve végső értéke­lésként jó osztályzatot keli adnunk e brigádoknak, hisz nélkülük nehezen épült volna meg mindaz, ami megépült. A helyzet kívánta meg akkor életrehívásukat, mint ahogy most is a körülmények, az élet az, mely felszámolásukat sürgeti. KÉSZÜLNEK TEHAT a ba­tyuk. Köszönet, jó szó, sőt több helyen egy kis pénz is kerül ebbe a batyuba — s ez így van jól. Valami azon­ban hiányzik, s ez az ajánló­levél. A termelőszövetkezetek számára alapvető érdek, hogy ebben az új helyzetben leadjanak szervezetükből mindent, ami teher, de ugyanokkor — ha közvetve is — érdekük az is, hogy azzal is törődjenek,- hova mennek a leadott emberek? Az álla­mi építőipar alig elviselhető munkaerőgondokkal küzd, a népgazdaság egésze pedig azért „beteges”, mert kicsi az építőipari kapacitás. Van­nak jó példák. A szentlőrinci tsz például 30 emberét szer­vezetten a helyi tanács költ­ségvetési üzemének adta, mely egyebek mellett nagy­szabású lakásépítési progra­mot valósít meg a község­ben. Egyszóval: itt valóban nem történt semmi különös, egyszerűen csak oda csopor­tosították a munkaerőt, ahol nagyobb szükség van rá, s ez az, amit közös összefogás­sal, céltudatos munkával ál­talánossá kellene tenni. Békés Sándor A kiemelt mezőgazdasági programok teljesítéséhez Modern hazai és külföldi gépek Az elmúlt években a termelők I kifogásolták, hogy a fontosabb növényi kultúrák termesztésé­hez nincs elegendő nagytelje­sítményű gépi berendezés. Mi a helyzet az idén? — az MTI munkatársának erre a kérdé­sére az AGROTRÖSZT illeté­kesei elmondották: a mezőgaz­daság kiemelt növénytermesztési programjainak teljesítéséhez 1972-ben nagyteljesítményű, korszerű berendezéseket bocsá­tanak a mezőgazdasági nagy­üzemek rendelkezésére. A burgonyatermesztés gépei megkülönböztetett, 57 százalé­kos ártámogatással kerülnek forgalomba. Automata ültető­gépekből 250-et rendeltek Cseh­szlovákiából, a szállítmány nagy része már a raktárakban van. | Burgonyabetakarító berendezé- ' sekből kétféle típust bocsátanak az üzemek rendelkezésére. Az J NDK-ban készített kombájnból j idén 25-öt rendeltek a gazda- ságok, azért nem többet, mert a gép eléggé drága. A másik I típus magyar gyártmányú, úgy- I nevezett forgóvillás burgonya­kiszedő, amely iránt nagy a kereslet; az üzemek 410 szál­lítására kötöttek szerződést a kereskedelemmel. A cukorrépa termesztési gé­peket az átlagosnál — a 47 százalékosnál — lényegesen nagyobb, 70 %-°s állami támo­gatással vásárolhatják meg a termelők. A kereskedelem a ve­tőgépekből kétszerannyit tart majd raktáron, mint amennyire a megrendelések alapján szük­ség lesz, mert számítanak arra, hogy néhány gazdaság időköz­ben meggondolja magát és pót- megrendelésekkel jelentkezik. A vetési idény kezdetéig beérkező gépszállítmányok zavartalan el­látást tesznek lehetővé, így a gazdaságok 1972-ben beszerez­hetik azokat az egységeket, amelyek éveken át hiánycikk­nek számítottak. A cukorrépa betakarításának gépesítését szintén hazai, illetve szocialista importból származó berendezé- ' sekkel oldhatják meg a termelők. A szezonra 280 komplett, há- < rom, illetve hatsoros gépet bo­csát a kereskedelem a gazda­ságok rendelkezésére. Az igé- * 1 nyék kielégítése felől annál is inkább biztos a kereskedelem, mert a hazai gyárak bejelen­tették, hogy további száz gépet adnak át a kereskedelemnek a megnövekedett igények láttán. A zöldségtermesztés gépeit ugyancsak kedvezményes áron szerezhetik be a termelők. A Budapesti Mezőgazdasági Gép­gyárban megkezdték a komplex paradicsomtermelő és feldolgo­zó gépsor gyártását, de idén ebből a berendezésből még csak négy darabot adnak át. Nyugati importra is sor kerül, így többek között az Egyesült Államokból hoznak be 17 spe­ciális vetőgépet és 10 kom­bájnt. A Pécsi Dohánygyárban sok minőségprobléma jelentkezett az el­múlt évek során: a filter felrakó és a Skoda típusú cigarettagyártó gépek elöregedtek, nem működtek szinkronban. Jó hír: a minőség javulni fog. A megoldást az NDK importból származó DEKAYET típusú cigarettagyártó gépek beszerzése jelenti — az év második felében már 8 új gép üzemel majd. Képünkön: az új gépek egyike munka közben. Elkészült a vázlatterv Bemutatjuk a Konsum áruházát Pécsnek van egy zsúfolt Centrum Áruháza, egy kihasználatlan Mecsek Áruháza, és ha minden jói megy, 1975-re tető alá hozzák a harmadikat: a mozgólépcsős, légkondicionált klimájú Konsum Áruházát. A baranyai fogyasztási szövetkezetek építik. Összerakják ugyanis azokat az összegeket, a saját vagyonuk utáni eszköz­lekötési járulékot, amit 1971-től nem kell befizetniük a költség- vetésbe. Az áruház megépítésére és üzemeltetésére 24 fogyasztási szövetkezet közös vállalatot hozott létre. Elkészült o vázlatterv, s a társulás megbízásából a MÉSZÖV már be is nyújtotta pályázatát a Belkereskedelmi Minisztérium támogatásának elnyerésére. Az alábbiakban bemutatjuk olvasóinknak a majdani Konsum Aruházat. Pécs központjában, ideális helyen, a Kossuth tér, a Hal tér és a Rákóczi út által határolt mintegy kétezerötszáz négyzet- méter alapterületű telken, csat­lakozva a két szomszédos lakó­épülethez, épül meg az áruház. A pincével együtt négyszintes lesz. Most ismét számok -követ­keznek, íme a méretek: eladótér 3500, vendéglátó 3ó0, parkírozó 2000 négyzetméter. Számítsuk még ehhez a raktárakat, a kony­hát, az irodákat és a szociális létesítményeket, így jön ki az áruház közel 9 ezer négyzetmé­ternyi hasznos alapterülete. Majdnem kétszer akkora, minta Mecsek Áruházé. Ezekután keressük meg a be­járatot. A Konsum Áruházba a vásárlók két bejáraton, a Kos­suth téri vagy a Rákóczi úti odalon léphetnek be. Mindkét utca kifejezetten kereskedelmi jellegű, az autóbuszok mindkét oldalon az épület előtt állnak meg. De van egy harmadik be­járat is. A gépkocsival érkező Ahol már 1973-at írnak... A falon kalocsai népviselet­be öltözött menyecske színes fotója illusztrálja a napokat, heteket, az asztalon elegáns, bőrkötésű asztalinaptárba je­gyezhetjük az elintéznivalókat, a folyosón titkon mutatja kollé­gánk legújabb szerzeményét, a Playboy-naptárt, Egy hónap — egy meztelen hölgy. Divat lett a naptár. Hosszú út vezetett a hinduk kőbevésett, az egyiptomiak pa­pirusztekercsre írt, a rómaiak márványba és viaszba vésett naptáraitól napjainkig. A mai naptár alapja, a Gergely-nap- tár, amelyet 1582-ben fogadott el a niceai zsinat, de aztán is hosszú viták folytak róla. S hol van már az 1621-ben megjelent első magyar nyomtatott kalen­dárium, amelyben az érvágás­tól a csillagjóslásig minden „hasznos” tudnivalót leírtak. „Manapság már minden rend­nek és rangnak, hivatásnak kü­lön naptára van" — írta 1916- ban a Révai Lexikon. Napja­inkra duplán érvényes ez a megállapítás. A hivatalban, a lakásban naptárak vesznek kö­rül bennünket. * Ha egy új évre szóló naptárt kapunk, vagy vásárolunk, első dolgunk: megnézni, mikorra es­nek az ünnepek, mikor nem kell dolgozni. 1973-bar\ kegyes lesz hozzánk a naptár. Újév napja hétfőre esik, az idei szilveszter vasói napra, tehát mindjárt két tös ünneppel kezdhetjük az évet. De a többi ünnep sem esik vasárnapra, amely amúgy­is munkaszüneti nap. Április 4. szerdán, május 1. hétfőn, au­gusztus 20. hétfőn, november 7. szerdán, karácsony kedden és ! szerdán lesz. Ezeket az örömhíreket a Szék- | szárdi Nyomdában tudtuk meg. j Ott már 1973-at írnak. Ponto­sabban nyomnak, mert ók ké- i szítik az 1973-as zsebnaptára- I kát, határidőnaplókat. Szekszár- I dón hagyománya van a naptár- I gyártásnak. Az idén 110 éves ) nyomda fennállása óta készít I naptárakat, ma már milliós té­telben. Az 1973-as zsebnaptá- | rákból a belkereskedelem 900 ezer darabot rendelt, 7 millió forint értékben, a határidőnap­lókból több mint 400 ezer da­rabot, 2,5 millió forintért. A zsebnaptárakat és a határ­időnaplókat, vagy ahogy szak- j nyelven mondják, ágendókat a Szekszárdi Nyomdában készítik, I de Magyarországon nemcsak itt gyártanak ilyesmit A nagyon i népszerű, többszáz féle kártya- | naptárakat a látékkártyagyár- ban, az elegáns asztali és fali naptárakat a Hungexpo nyom­dában és a Képzőművészeti Alapnál állítják elő. Nálunk a naptár a 60-as évek eleje óta nagy divat. A reklám, a propaganda talán legjobb eszköze. A naptárakon lemérhető a reklám és az ízlés fejlődése is. Míg korábban az olcsóbb; egyszerű, igénytelen naptárait vezettek a piacon, ma inkább a drágábbakat, az igé­nyesebbeket, a szebb kivitelűe­ket keresik. A plakát elszakad, a prospektust eldobják, a szó elszáll, a filmet elfelejtik — mondják a reklámszakemberek -, de a naptárt mindennap elő­veszik, állandóan kéznél van, s így nap mint nap találkoznak az illető reklámozó cég nevé­vel, termékeinek leírásával — akarva, akaratlanul. Kell-e en­nél jobb reklámeszköz? A leg­több ilyen propagandaanyagot az Állami Biztosító és a MALÉV rendeli meg. A szekszárdi nap­tárak szinte a világ minden ré­szébe eljutnak. Mindenhova, ahova a magyar termékeket szállítják. A vállalatok ugyanis nagy előszeretettel ajándékoz­zák külföldi partnereiknek a drágábbnál drágább, szebbnél szebb naptárakat. Bár, valószí­nűleg megéri. Épp ezért, a nyomda igyekszik minden igényt kielégíteni. Készítenek nagyon mutatós, sárközi motívumokkal díszített naptárt, japán műbőrrel borított naptárt, s újabban a velúr bőr utánzatú borítóval léptek piac­ra. Valamikor olasz műbőrből készült a nappabőrhöz hasonló borítás, ma már magyarból. Jóval szebb és persze olcsóbb is az olasznál. Színekben is kor­látlan a választék. Tartalmukat és formájukat tekintve is igen változatosak a naptárak. A magyar nyelvűn kívül nyomnak [ vásárlók a Hal térre nyíló bejá- j raton és rámpán keresztül hajt- , hatnak be a pincei parkolóba, i ahonnan felvonóval vitetik ma- \ gukat az áruházba. S ezzel már I el is mondtuk: a legalsó, pincei szint hatalmas parkírozóhely lesz, amely nappal a vásárlóké, éjszaka viszont a közületeknek adják ki bérbe. A földszintet az élelmiszer osztály foglalja el. Kapható itt zöldség, hús, tej, kenyér, még­pedig állandóan friss kenyér és péksütemény, hiszen az áruház külön sütödével rendelkezik. Az élelmiszerek mellett a vásárlók megtalálják majd a napi ipar­cikkeket és más tömegárut, áru­sítanak alkalmi cikkeket, hírla­pot, ajándékot, fotó és más egyéb cikkeket. Elmaradhatatlan a presszó, az élelmiszer osztály­hoz a földszinten presszó csatla­kozik. BERENDEZÉS — VILÁGSZÍNVONALON Meglepetés az áruház pazar berendezése, különösen a hűtő- berendezések. Az üzlettereket a Jászberényi Hűtőgépgyár ameri­kai licensz • alapján gyártott Tyler üzletberendezéssel rende­zik be. Ez a jelenlegi világszín­vonalat képviseli. Nagyfokú va­riálhatósága lehetővé teszi az élelmiszerek és a különféle ipar­cikkek korszerű tárolását és be­mutatását, a korszerű elárusítási formákat. Az áruházi belső is variálható, az osztályok minden­kor átrendezhetők, a kereskedel­mi formák változtathatók. Az el- árusítás formája egyébként, az éttermekben is, nagyrészt önki- szolgáló-önkiválasztó, s csak részben ún. pontkasszás, a ki­fejezetten hagyományos árusítás • az áruházban egészen minimá­lis. Mozgólépcsőn jutunk fel a kö­vetkező szintekre, az első és a második emeletre, ahol az ipar­cikkek, majd a ruházat találha­tó. Az áruház legfelső szintjé­nek egy részét a vendéglátó foglalja el. Két önkiszolgáló ét­terem lesz itt, az egyik üzemi étkezde, a másik gyors átfutá­sú, nyilvános bisztró és presszó. Ez o megfelelő ételválasztékkal rendelkező étterem az áruház nyitva tartási idején kívül is fel­kereshető, a pincei parkolóból és a Kossuth téri bejáraton keresztül. Külön említést érdemel: a Konsum Áruházban az árumoz- gatós szinte teljesen gépesített. Ár árut szállító gépkocsik a Rákóczi út irályából érkeznek és a Hal térre hajtanak ki. Az áru a Kossuth teret és a Hal teret összekötő, épületen belüli árufogadóba érkezik; átvételére, a gépkocsiról vaió berakására, belső mozgatására emelővillás és kézi targoncák^ raktári kocsik és az eladótérbe is bekerülő konténerek szolgálnak. Az eme­leti raktárakba a teherfelvonók viszik az árut, a kirakodás itt is gépesített. A SZÖVETKEZETI TAGOK SZOLGÁLATA A Konsum Áruház a SZÜV- TERV tervei alapján készül, ki­vitelezője a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat. Még nem döntötték el, hagyományos vagy könnyűszerkezetes megol­dásban épül. Az építkezés a ter­vek szerint 1973-ban kezdődik, befejezési határideje 1975. Az áruház építési költsége 63 millió, a gépek értéke 5,5 millió, az egyéb költség 11,5 millió forint. Az összes költség tehát 85 mil­lió. Ehhez jön még a forgóesz­köz szükséglet, az áruházát 45 millió forintnyi áruval töltik fel. A 130 milliós öszköltségből a fo­gyasztási szövetkezetek állnak 69 milliót, 33 milliós hitéig sze­retnének felvenni és 28 millió forint állami támogatásra szá­mítanak. Ne feledkezzünk meg Pécs város gesztusáról sem, ki­sajátított területet ad át a szö­vetkezeteknek. Maga a kárta­lanítás összege 10—20 millió, ezt a tanács állja. Indokolni nemigen kell, hogy szüksége van Pécsnek erre az áruházra. A Konsum Áru-házat létrehozó szövetkezetek egyéb­ként így fogalmazzák céljaikat: A falusi lakosság, a szövetkezeti tagság áruellátását kívánják je­lentősen megjavítani. Igényeiket magas szinten szeretnék kielé­gíteni, nagy gondot fordítva a speciális falusi és az olcsó ár­fekvésű cikkekre. A szövetkezeti nagyáruház tehát a megye me­zőgazdasági lakossága egészé­nek érdekéit kívánja szolgálni. A megye településhálózatának sajátos jellege miatt ugyanis nincs lehetőség helyben, de még a középfokú központokban sem ellátni a lakosságot a cikkek teljes körével és választékával. Ez csak a központi fekvésű és centrális közlekedési hálózattal minden községgel összekapcsolt megyeszékhelyen lehetséges. VERSENYBEN AZ ÁLLAMI KERESKEDELEMMEL Pécs amúgy is nagy szívóha­tást fejt ki az egész megyére. Egy jellemző adat: a megye la­kosságának 34 százaléka él Pé­csett, ezzel szemben a megyei teljes bolti forgalom több mint felét köti le. A Konsum Áruház a város centrumában, a helyi közlekedés központjában épül fel, ahol a MAVAUT által szállí­tott 25 ezer vidéki lakossal együtt naponta 150 ezren for­dulnak meg. A tervek szerint az áruház forgalma az első öt év átlagában évi 400 millió forint iesz. Túl a szövetkezeti tagság ér­dekein: minden pécsi nyer az áruházzal. Pont azon o téren javitja az ellátást, ahol rosszul áll a város. Köztudott, Pécsett rendkívül gyér a ruházati, a ve- gyesiparcikk és a vendéglátói hálózat. Nincs olyan vendéglátó egysége, amely alkalmas lenne nagy tömegek gyors és olcsó ét­keztetésére. S végül az a kon- kurrencia sem mellékes, amelyet az állami kereskedelemnek tá­maszt a szövetkezeti nagyáru­ház. Miklósvári Zoltán Behajtás autóval naptarqyar ötnyelvű naptárt, még ciriltbe- tüst is. Az évkönyvek, határidőnaplók is ötletesebbek lettek. Van ben­nük mini telefonkönyv, ABC- és dátumregiszter. A betűtípusokat is variálják, annyiféleképpen, ahányféleképpen a német és a szovjet gépek lehetővé teszik. Minden évben 10—15 újdonság­gal lepik meg a megrendelő­ket. Idén például 35 féle zseb­naptárból és 5 féle határidő- naplóból válogathatnak a vál­lalatok. A Szekszárdi Nyomdá­tól közel 300 vállalat rendel rendszeresen naptárakat. A megrendelés nagysága — vál­lalatoktól függően — igen vál­tozó. Van, aki 250-et kér, van, aki 30 ezret. Az átlagpéldány- szám ’ egy-egy fajtából 2500— 3000 darab. A naptárkészítést szigorú esz- j tétikai követelmények szabályoz- j j zák. Színes városképeket, fotó- j j kot, grafikákat csak a Képző- | művészeti Alap zsűri-engedélye i alapján lehet a naptárakban J nyomni. Meglehetősen drágák j is az ilyen reprezentatív nap- j tárak: csak a színes képanyag j 30 ezer forintba kerül. A nap- j tárak kéziratait, a pontos dá- I tűm- és névnap-beosztást a j Gondolat Kiadó és az Uránia j Csillagvizsgáló készíti. Ma már mindennapi futkosó sunk, ügyintézésünk elengedhe- j tetlen segítőtársa az asztali ! : naptár, a falinaptár, a levél- tárcában hordott kártyanaptár, ! • a belső zsebben lapuló, mindig j j kéznél lévő „kisokos"-naptár, i s külön a nők számára készített I j egészen picike zsebnaptár. A 1 j naptár célszerű divat, hasznos ! i reklám. . Panics György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents