Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-18 / 41. szám
I 1972. febru ói 13. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Fegyelmi eljárás 96 vezető ellen Hég mindig sok az üzemi baleset Százmillók a munka könnyítését és biztonságát célzó beruházásokra Intarzia az aulában Az orvostudományi egyetem elméleti tömbjében rövid ideje ismét mesteremberek jelentek meg. Az aula hiányzó faintarziáját helyezik el, körben, a galéria magasságában. A faintarzia elkészítése két évet vett igénybe, a fölszerelése két hetet Eredetileg a tervező építész ötlete volt a faintarzia, az aula képébe szervesen illeszkedő, bekonstruált famunka. A művészi megoldásra azután pályázatot írtak ki, amelyet Dobi Piroska festőművész nyert meg. Dobi Piroska ezekben a napokban jelen van az intarzia felrakásánál,.©« tartózkodik az aulában, barátkozik a látvánnyal: hogyan illeszkedik a környezetbe megvalósult elképzelése. Kíséreljük meg leírni, hogyan fest a faintarzia. A galériát köröskörűi követő csíkját csak a szürke márványoszlopok törik meg. A kompozíció kettős elliptikus rendszerre épül, a fekvő ellipsziseket alkotó vonalrendszerekben világosabb és söté- tebb fából alakul ki a „hullámzó" intarzia. A mű ugyanakkor plasztika is, poztiv és negatív formák váltakozására épül, vagyis oz egyik ellipszis — ragasztott fafelületekkel — kidomborodik, a másik ennek ellenpontja. összhatásában is hullámzó, ritmusos jellege van. Dobi Piroskát arról kérdeztük, mi késztette erre a megoldásra. — A kompozíciós elv az volt, hogy az oszlopközöket az intarzia kösse össze, alakítsa egységessé. így az egyik oszlop a felül látható, nagyobb ellipszis közepére, a másik az alul futó. „laposabb" ellipszisek középvonalába esik. A 126 négyzetméteres faintarzia egzotikus fafajtákból készült. Az alapját jelentő, világosfoltos fekete fa afrikai ében. A tulajdonképpeni intarzia a paliszander nevű fa kétféle, árnyalatban eltérő fajtájából állott össze. A bútorlemezre ragasztott intarziát műgyantával kezelték, így a jövőben nem kell egyebet csinálni, mint időről-időre lemosni. Maga a faanyag nemes, drága és nagyon szép felületű. Most, a fölrakás után még egy letisztítást és csiszolást kap. Az aula képe egészen megváltozott A létrák tetején dolgozó mesterembereknek és magának a körbefutó faintarziának szinte állandóan van nézője. A vélemények megoszlanak — aki túl sokáig látta enélkül az aulát, az úgy érzi, kissé sötét az összkép. Pedig a szellemes, tiszta formákba rendezett gyönyörű erezetű fa úgy fogja körül az aula nemes formáit, hogy szinte tőle kapják meg igazi funkciójukat a felfutó szürke márványoszlopok, a padlót bontó vörös márvány, a természetes világítást biztosító meny- nyezet. Dobi Piroskának ez a második, középületben elhelyezett faintarziája, az elsőt — egy figurális művet — Szolnokon, a Megyei Pártbizottság tanácstermében óltították fel. A pécsi alkotást hamarosan végleg átveszik, majd birtokukba veszik mindazok, akik az egyetem aulájában nap mint nap megfordulnak. h, e. Több zöldséget Baranyának! Zöldáru szakcsoport alakult Több zöldséget Baranyának! Ogy látszik, hogy mégsem az egeknek szól ez a napjainkban nagyonis sokat elhangzó felkiáltás. A zöldségtermesztés fellendítésére a tótföldi „zöldáru szakcsoport” megalakulásával új hullám indult útjára. A MÉSZÖV, illetve a bere- mendi ÁFÉSZ támogatásával 15 tótföldi kerttulajdonos tegnap zöldáru-szakcsoportot alakított azzal a céllal, hogy a környező községek lakóit, a BCM dolgozóit zökkenőmentesen ellátják friss zöldségfélékkel és különféle primőrárukkal. Amit ezen felül termelnek, azt a BARA- NYAMÉK-nél értékesítik. A be- remendi fogyasztási szövetkezette! máris szerződést kötöttek 120 ezer fejessalátára, 50 mázsa újburgonyára, nagyobb mennyiségű paprikára, káposztára és paradicsomra. A társulás tagjai egyelőre saját földterületeiken gazdál! kodnak. A termelés növeléséhez újabb földterületekre lenne szükség, ehhez kérik a Siklósi Állami Gazdaság segítségét/A beremendi ÁFÉSZ nem fukarkodik a támogatásban, kedvezményes áron fóliasátrat, PVC-csőveket és műtrágyát bocsátott a szakcsoport rendelkezésére. Tegnap történt... Az 1971. évi lakásprogram megvalósításáról, a vállalati kollektív szerződésekben rögzített lakásépítési hozzájárulások felhasználásáról, valamint — Pécsett — a lakások elosztásának új helyzetéről készült jelentést tárgyalta tegnapi ülésén a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának Elnöksége. E napirenden belül javaslat történt az 1972. évi lakásprogram teljesítésével kapcsolatos szak- szervezeti feladatokról is. A testület meghallgatta az 1971. évi munkavédelmi helyzetről, a balesetek alakulásáról, a szakszervezetek megelőző munkájáról, feladatairól készült beszámolót. Papi gyűlést tartott tegnap Pécsett a MTESZ klubjában a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága. A felekezeteket képviselő lelkészeket Sitergár Járíos, a népfront megyei titkára tájékoztatta az időszerű politikai kérdésekről és a HNF V. kongresszusának előkészületeiről. * A nők helyzetének javítására vonatkozó 1971. évi intézkedési tervek végrehajtásáról, ánnal«i Baranya megyei vonatkozásáról tanácskozott tegnap Pécsett a HVDSZ mellett működő tizenhét nagyvállalat nőfelelőse az SZMT székházban. A szövetkezeti iakáskarban- tartó részlegek közül az országban elsőként tegnap szocialista brigádot alakított hét szobafestő, akik az újmecsekaljai lakás- szövetkezetek karbantartó részlegénél dolgoznak. Az új brigád vállalása: a munka minőségének fokozása, anyagtakarékosság, valamint a szakmai tudásuk gyarapítása. A megyében 569 tizennyolc éven aluli fiatal szenvedett balesetet a múlt évben. Ennek majdnem felét 16 éven aluliak teszik ki. Figyelmeztető ez a szám annak ellenére is, hogy összességében némileg csökkent megyénkben a balesetek száma 1970-hez viszonyítva. Amíg 1970-ben 7272 dolgozót ért üzemi baleset, addig a múlt évben 7133 baleset fordult elő. A három napon túl gyógyuló balesetek miatt kieső munkanapok száma 4274 gyei kevesebb az előző évinél. Halálos üzemi baleset 30 történt, mely kilenccel kevesebb mint 1970-ben. Főbb baleseti okozók: hanyagság, fegyelmezetlenség A bányaüzemekben sajnálatos módon növekedett a halálos balesetek száma. A MÉV-nél kettővel, a Szénbányáknál pedig 8-cal több bányász vesztette életét. Az építőipari vállalatoknál 3, a közlekedési vállalatoknál 2, a mezőgazdaságban hat halálos baleset történt. A megye termelőszövetkezeteiben öten haltak meg üzemi baleset következtében. A bekövetkezett halálos baleseteknél súlyos mulasztások történtek. Ez egyrészt a dolgozókat terheli, ugyanakkor azt is mutatja, hogy a gazdasági vezetők még mindig sokszor szemet hunynak a hanyagság és fegyelmezetlenség felett. A bekövetkezett halálos baleseteket hathatós intézkedésekkel a munkavédelmi fegyelem megszilárdításával megelőzhették volna. Az előfordult balesetek súlyossága csökkent Nem ilyen megnyugtató viszont az, hogy sok helyen indokolatlanul emelkedett a balesetek száma. így például az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál, a Sörgyárban, a Szigetvári Konzervgyárban. Figyelmeztető ez azért is, mert a Sörgyárban és a Konzervgyárban befejeződött, illetve hamarosan véget ér a rekonstrukció, a munkakörülmények javultak és mégis emelkedett a balesetek száma. Ugyancsak több baleset fordult elő a Komlói Városgazdálkodási és Carbon Vállalatnál, a Komlói Kőbányában, valamint a Beton- és Vasbeton- ipari Művek pécsi gyárában is. A balesetek okainak megállapítása céljából az SZMT munkavédelmi bizottsága több mint kétezer jegyzőkönyvet vizsgált felül. Megállapították, hogy a leggyakoribb baleseti veszély- források a következők: szállítás, rakodás, tárgyak esése, személyek elesése. Fejlődés tapasztalható a fizikai munka könnyítése terén, de a végrehajtott intézkedések még mindig nem kielégítőek. Bizonyítja ezt az is, hogy 205 baleset történt szállítás és rakodás közben. Az erő- és munkagépek használata közben előforduló balesetek a védőberendezések hiánya, vagy az egyéni védőeszközök használatának mellőzéséből adódtak. A baleseti veszély- források csökkentése érdekében tett intézkedések nem kielégítőek. Ezt a tevékenységet valamennyi szakszervezeti szervnek javítani kell. munkanap közel 2500-zal kevesebb mint 1970-ben. Ez annak is tulajdonítható, hogy a tsz-ek is egyre több gondot fordítanak ma már a munkakörülmények javítására. A beremendi termelőszövetkezet például a múlt évben több mint egymillió forintot költött erre a célra. A szövetkezetek többségében sikerült elérni, hogy hozzáértő szakmai képesítéssel rendelkező biztonsági megbízottak végzik ezf a feladatot, de ez nem elég: a munkavédelmi bizottságok számát is emelni kell. A munkavédelmi felügyelők az év során 467 üzemellenőrzést tartottak: 39 esetben intézkedtek közvetlen életveszély miatt gép és üzemrész leállításával, 23 esetben kellett szabálysértési eljárást kezdeményezni. Ennek alapján illetékes vezetők 20 ezer forint pénzbírságot fizettek, a biztonsági feltételek be nem tartása miatt pedig 96 vezető ellen indítottak fegyelmi eljárást. Salamon Gyula PÉCS A megyében működő vállalatok 90 százaléka rendelkezik középtávú munkavédelmi intézkedési tervvel. Az intézkedési tervek zömében jók. Valamennyi térvben feladatként szerepel a nehéz fizikai munka csökkentése, a szociális létesítmények bővítése, egyszóval a jobb munka- körülmények megteremtése. Bizonyítja ezt az is, hogy a Mecseki Szénbányáknál közel 180 millió forintot fordítanak a munkakörülmények javítására, melyből több mint 140 millió forint a fizikai munka gépesítésére jut. Vagy a MÉV-nél évente átlagosan közel 8 millió forintot költenek korszerű fémbiztosító elemek beszerzésére, a bányaszellőzés javítására. Szociális és \ egészségügyi beruházásokra a | vállalatnál 84 milliót használtak fel. A tanácsi iparban a IV. ötéves tervben 56 millió forintot ruháznak be a munkakörülmények javítására. Figyelemreméltó a mezőgazdaságban előirányzott 530 millió forint is, mely a szociális helyzet javítását célozza. Nem egy vizsgálat azt bizonyítja, hogy egyes vállalatok többet tettek a munka- védelmi helyzet javítása érdekében, mint amit előirányoztak. Például a Vízügyi Igazgatóság a fizikai munka csökkentése érdekében betervezett közel hatmillió forint helyett erre a célra nyolcmilliót áldozott. A termelőszövetkezetekben is javult a baleseti helyzet. Bizonyítja ezt az is, hogy a balesetek száma 54-gyel, a kiesett SZÜLETTEK Lábvizit a klubban... Megkezdték az új szegedi szalámigyár építését Szegeden megkezdődött az új sifl- | lárnigyár építkezése, amely felett a ■ KISZ védnökséget vállalt. A folyama- | tosan mintegy 50 000 négyzetméteres ; területen kibontakozó építkezést a j Dél-Magyarországi Építőipari YáMa- lat kivitelezi. Elsőként a hentesüiem j alapozási munkáit kezdték meg, ahol a teljes üzemű szalámitermelés kéz- j detéia, 1976-ig félmillió sertést dol- gornök fel. Áz üzem korszerűségére jellemxő, hogy a külső hőmérséklettől, időjárástól függetlenítik a termelést, a légkondicionálással ellő- 1 tett heniesüzemböl teljesen zárt, felsőpályás szállítórendszeren jut majd a hús a tulajdonképpeni szalámigyárba. Az utóbbi érdekessége az utóérlelő ikertorony, amely 60 méteres magas- j . só-iával a város legmagasabb üzemi | épülete lesz. Berendezését helyi I találmány alapján készítik, kü’önle- . ges kondicionáló berendezéssel, amely lényegesen meggyorsítja a sza , lémiérlelés folyamaiéi. i Fénykép a klubnaplóban. Hevenyészett sátor, középen a csodálatos Fatime, a „szépek szépe", sejtelmes mosollyol, fátyol-övezte arccal. Egy „tö- rökös” klubesten készült a felvétel a sásdi művelődési központ ifjúsági klubjában, a meghívó tanúsága szerint Mohamed születése után 1399 évvel... Az irodában beszélgetünk, nyílik az ajtó. — Ö a szépek szépe, — mondja Jusztinger János, az ifjúsági klub vezetője. — Bódog Vilmos, — mutatkozik be a szőke, magas fiatalember, ezúttal fátyol nélkül... Figyelnünk kell egy új „kon- kurrensre”: a sásdi ifjúsági klubnak saját újságja van, a közeli napokban jelent meg az első szám. írógéppel sokszorosított, belső használatú újság, — de újságszerű, minden megtalálható benne, ami a klubtagokat érdekli. Az ötlet tavalyi, akkor írták ki az újság címlap pályázatát. A több mint huszonöt beérkezett mű közül a fiatalok végül is egy grafikus megoldású, geometrikuson szerkesztett címlapot Levelek az aranykoszorúhoz választottak. Az újság címe: Sí-HI-FI, ezt úgy tessék érteni, hogy sásdi fiatalok híradója. A szerkesztőknek nincs nehéz dolguk: ha továbbra is ilyen lesz a program, mindig akad írnivalá... Valaki leült a székre, és semmit sem sejtett. Pedig meglepetés várta a „belépés csak klubtagoknak” című műsor keretén belül: a szék alá ragasztott papíron egy-egy feladat volt, amelyet a fiataloknak ott helyben meg kellett oldaníok. Volt ebben minden, a nótaénekléstől az interjúig. Az ott készített magnófelvételen él az este hangulata, újból meghallgatva is derűt keltenek a különös feladatok. A gyerekek először nehezen oldódtak, akadoztak, aztán annál könnyebben ment a dolog. Egy másik alkalommal, láb-szépségversenyt rendeztek, — csak fiúknak ... A szórakoztató összejövetelek közvetlen hangulata lassan a komoly témájú klubfoglalkozásokra is átragadt: mertek szólni a fiúk—lányok, elmúlt a drukk, megismerték egymást, s most már nem „ülnek" a gondolataikon... A „kötött” program rendszeres és tematikus —, minden szerdán szóba kerül valamilyen fontos politikai, társadalmi, erkölcsi kérdés, olykor filmmel illusztrálva, olykor vita keretében, olykor pedig csak úgy, beszélgetve. Megtalálták itt is a fiatalos formát, s ha csak lehet szakítanak az „előadó, és előadást hallgatók” módszerrel. A hangulatosan berendezett klubszoba falán stilizált óra, alatta a program, a mutatók pedig á soron következő foglalkozás kezdési időpontját jelzik. A másik falfelület a „láss ne csak nézz” — jegyében készült: itt olvashatók az aktuális bel- és külpolitikai események, röviden, képekkel illusztrálva, néhány perc alatt bárki átfuthatja. Az irodalmi színpad a klubtagokból alakult. Készítettek egy műsort november 7-re, és most készülnek egy másikra, — erre még nemigen volt példa — amelyben a negyedik ötéves terv célkitűzéseit népszerűsítik — hatásosan, irodalmi formában ... A klubvezető, — Jusztinger János elődje — bevonult katonának. Mutatóba elvitte a klubnaplót, és egy rendezvénnyel gyarapodott a program: a taszári ifjúsági klub tagjai — abban a községben katonáskodik a fiú — Sásdra jönnek látogatóba ... Ök már sok helyütt jártak. A járásban seregnyi községben mutatták be a „klubhalló" című műsorukat, módszertani klubfoglalkozásokat tartottak. Vendégszerepeitek már Szigetváron és Pécsett is, — de ők is fogadtak már vendégeket, akik el szerették volna lesni „titkukat". Ami nincs. Csak harminc egynéhány lelkes fiatal van ... Az idei országos pályázaton elnyerték a „Kiváló Ifjúsági Klub" címet — és javasolták a klubot az „Aranykoszorú” díjra. _ — D. Kónya — Cserkuti Barbara, Mátyás Vilmos, Szabó István, Hadi Attila, Hering Tibor, Garáni Nánoor, Lutz Róbert, Nagy Csaba, Kovács Ildikó, Széles Hajnalka, Misnyovszki Tamás, Csonka József, Bogdán Mária, Pozsonyi Zsolt, Kuti Szilárd, Lauíy Bettina, Beieki András, Varga István, Kovács László, Biharvári Mónika, Németh Gábor, Bimbó Ágnes, Ivánka Richárd, Sütő Tímea, Tácsi Krisztina, Szabó Andrea, Gajári László, Szabó Pé.er, Sandó Zoltán, Varga Gábor, Illés János, Gyürke Andrea, Kiskuti Andrea, Sztojka Zsuzsanna, Szélesi Irén, Varga Tamás, Odor Anetta, Molnár Csilla, Totth Margit, Wetzl Zsuzsanna, Halmi Andrea, Gerentsér Imre, Bor Róbert, Pöítendi Erzsébet, Hajdú Éva, Búzás Imre, Polics Knta-in, Ka- lányos Tünde, Pomsár Sándor, Szegedi András, Kustra Tibor, Molnár Róbert, Nagy Andiea, Tenki Krisztina, Bukovecz Nándor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Nagy István és Rulek Katalin, Bauer Ferenc és Wilk Veronika, Horváth Csaba és Hoífer Márta, Nagy György és Hernádi Olga, Schmidt László és Bedő Zsuzsanna, OHmann János és Hesz Ilona, Esküdt József és Müller Julianna, Végh Sándor és Horányi Ibolya, Kozma Imre és Kié! Aranka, Bosnyák László és Gáspár Erzsébet, Húszéin Abdala és Molnár Erzsébet, Balogh János és Németh Edit, Kdkedy Pál és Hornyok Gizella, Köves István és Dénes Rózsa, Békefl László és Tamás Erika, Dékán Attila és Darázs Ágnes. MEGHALTAK Vizel Józsefné sz..Karl Anno, Tóth Tibor, Czenzer Béla, Lovász Imréné sz. Hábián Mária, Gábor József, Kovács József, Grádl Györgynó sz. Ka- rátsony Terézia, Nagy Jánosné sz. Csőre Rozália. Tomfoi Józsefné sz. Deli Margit, Pálmai Ede, Stefánovics Jánosné sz. Szabó Rozália, Selmi La- josné sz. Lövik Katalin, Nagy Sári- dómé sz. Nagy Zsuzsanna, Jánoshoz! István, Takács József, Czobor Imréné sz. Révész Rozália, Hlaszni Antal, Jurasits Jánosné sz. Hermann Franciska, Taschennmayer Nándorné sz. Maczkó Rozália, Steiner János, Harmat János, Pásztor Edéné sz. Trinco Margit, Zsdrál Istvánná sz. Horváth Anna, 3iró Lajos, Székhely! Márk, Milákovics Irma, Hortobágy! Zoltán, Petz Henrik, Berki György, Fehérvári Pálné sz. Tahi Várm, Sul- lay Sándorné sz. Mihalec? Virít':af Veljkovics Mihály, Takács József, Veres Béláné sz. Craoó Mária, Sütő András, Lucza Imréné sz. Ková*:; Erzsébet, Szabó Lajos, Magyar Antal- né sz. Sánta Mária, Simon József, Nádai Józsefné sz. Bernát Erzsébet, Heller József, Szabó Sándor, Kisha- las Józsefné sz. Pocsék Mária. MOHÁCS SZÜLETTEK Czifra Beáta, Sütő Anikó, Somos Iván, Verbuiecz Sándor, Kovács Rita. MEGHALTAK Kovács Antalné sz. Jáliíty Hona, Szabó Ignácné sz. Sehváb Katalin, dr. Gyimóthv Jenő, Faragó Józsefné sz. Német Verőn, Schiffer Józsefné sz. Spengler Erzsébet, Porkert Imre. SZIGETVÁR SZÜLETTEK Németh Edina. Csőn*'» János, Németh Ilona, Luká'sa Kris tina, Gye- nis Gyöngyi, l'cro'yi Erzsébet, Major Csaba, Szabó Gábor, Merít Piroska, Vas Csaba, Ró*h Róbert, Nagy Gyula, Hoffer Zoltán HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kútfej Aladár és Petíendi Jolán, Terényi Géza és Bogár Hona. MEGHALTAK Üjváry Irén, Lengyeltóti Józsefné sz. Czigeíédi Katalin, Petries István, Volf Anna, Vekkel! Ádámné sz. Vefe= kéri Erzsébet. Csökkenteni a fizikai munkát
