Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-18 / 41. szám

W2, február 18. DUNÄNTOLI NAPLÓ 3 Szétfoszlott illúziók Drávasza bölcsön / Kilencmilliós veszteség — Teljes szanálást rendelt el a Megyei Tanács Decemberben már nem fizet­tek munkadíjat, s ez már csak egy újabb jelzés volt a sok közül: baj van a drávaszabolcsi termelőszövetkezettel. A gazdál­kodás múlt évi mérlege kilenc- miiliós hiányt mutat, ezzel Drá- vaszabolcs is feliratkozott a szanált szövetkezetek listájára. A tegnapi rész-közgyűlésen így csak gondterhelt arcokat lát­tunk, s ha szerényen meg is vendégelték a tagságot, a lé­nyeg, a kiegészítő részesedés elmaradt. Hogyan hozták össze ezt a nagy veszteséget a mindig is jó hírnévnek örvendő, erősnek számító, termelőszövetkezetben? Erre nagy vonalakban fény de­rült a tegnapi rész-közgyűlésen. Forintra-fillérre, hogy mely ága­zatokban mennyi veszteség mu­tatkozik, azonban csak a sza­nálási eljárás adhat feleletet. Erre ugyanis a könyvelés nem tud pontos adatokkal szolgál­ni. Beruházási láz Tény, a veszteség fő oka: az erőt meghaladó beruházások, fme, ez tanulság is, hova vezet­het a beruházási láz. Építettek hatmillióért terményszárítót. Társulásos alapon indult, végül maguk maradtak, magukra vál­lalták. Sertéstelep építésébe kezdtek, közben ezzel párhuza­mosan megindult a vízrendezés is. Mindez meghaladta erejüket. Igaz — sietett megjegyezni a vezetőség — a beruházásokat hitel felvétele nélkül, önerőből pénzelték. Ez azonban legfel­jebb magyarázat, de nem ment­ség. Adódik rögtön a kérdés: miért hitték, hogy megállnak a saját lábukon, miért nem vet­tek fel hiteleket? Most azt a hi­telt veszi majd fel a szövetkezet, amit elmulasztott, csakhogy mi­csoda különbség: szanálási hi-, tel, kényszer-igazgatással. A veszteségek kimunkálása a szakemberek dolga, így hát írá­sunkban nem tudunk alapos elemzést nyújtani. A beszámoló­ból, a hozzászólásokból azon­ban kiderül, a melléküzemágait sem úgy ütöttek be, ahogy szá­mították. Elhangzott, a veszte­ségekbe néhány millióval az építőbrigád is „besegített", bár ezt nem lehet készpénznek ven­ni, hiszen mint említettem — s ez az elnöki beszámolóban is így szerepelt — nincs megbízha­tó, a gazdaságról valóságos tü­körképet adó könyvelés, nincse­nek pontos kalkulációk, baj van a bizonylati fegyelemmel. Már­pedig mindezeket nem nélkü­lözheti egy hétezer holdas ki­terjedt gazdaság. De kanyarodjunk vissza a be­ruházási túlfűtöttségre! Ahogy ez már lenni szokott, akkora terhekkel a vállukon kapkodás lett úrrá a vezetőkön, a helyzet összekuszálódott, egyre zűrza­varosabb lett. A szövetkezet fe­dezetlen vásárlásokba ment be­le, a szállítók sorban álltak, egymást érték a behajtási pe­rek. Egy ideig ment a dolog, ügyes húzásokkal, eladásokkal, üzleteléssel sikerült tartani a gazdálkodás gyeplőjét, de ez már csak amolyan kínlódás volt. Végül összecsaptak a hullá­mok. Nem egy év vesztesége Közben, ahelyett, hogy ősz- szébb húzták volna a nadrág- j szíjat, fizetett a tsz rendesen, ; mondhatni bőkezűen tagjainak, az alap munkadíjak számításá­nál még egy kicsit meg is nyom- , ták a ceruzát. Ahogy Bors László, a Siklósi járási Pártbi­zottság titkára a rész-közgyű- j lésen felszólalásában fogalma- j — Diák vetélkedő. Kongresz- szusok története címmel vetél­kedőt rendez pénteken a Szé­chenyi István Gimnázium és Szakközépiskola KISZ Váci Mi­hály alapszervezete. A forradal-' mi ifjúsági napok keretében sor­ra kerülő vetélkedőn az iskola 10 alapszervezetének 30 ver­senyzője ad számot arról: ki mit tud a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség eddigi kongresszusából. zott: a vezetőség a tagsági ér­dekek helytelen értelmezésétől vezettetve a minél nagyobb'osz­tásra törekedett, e téren való­ságos rivalizálás folyt a bere- mendi tsz-szel, s nem gondoltak arra, jöhetnek szűkebb eszten­dők is. Már az 1970-es mérleg is veszteséges volt tulajdonkép­pen, csak kozmetikázták, s mégis fizettek utána kiegészítő részesedést. A kilencmilliós veszteségben ez a milliós tétel is benne van. A felszólalások nyomán olyan kép tárult elébünk, hogy a kis pénzeket nemigen fogták meg Drávaszabolcson. Sokan felve­tették a munkaszervezés hiá­nyosságait A felszólalók olyan példákat citáltak — a vetőgép­ben bennmaradt és kicsírázott a mag, szénával almoztak a lo- j vak alatt, előfordult, hogy a bor- ! jak egy-két napig szomjaztak, i a munka dandárjában veszte­geltek a kombájnok, mert nem [ gondoskodtak kiszolgálásukról, elszámoltak meg nem dolgozott teljesítményeket, sok a munka­idő alatti italozás — amelyek­nek ha C9ak a fele igaz, untig elég. Az igazság az, hogy a kilenc­milliós veszteség nem egy év alatt jött össze, története visz- szavezet a két másik termelő- szövetkezettel való egyesüléshez. A kelleténél nagyobb 'derűlá- | tással indultak neki. A tavaly előtti év mérlegét aztán már meg kellett szépíteni, mert kü­lönben 4—5 milliós hiányt mu­tatott volna. Kíbuktatta viszont a hiányt a múlt év derekán a bank és a Bevételi Igazgatóság baranyai hivatala. A szövetkezet vezetői­nek az a számítása viszont, hogy a hiányt majd csak kigazdál- kodják év végére, ábránd ma­radt. A veszteségeket nem tud­ták lenyelni, csak görgették ma­guk előtt. A Járási Pártbizottság, ismer­ve a Drávaszabolcson uralkodó állapotokat, többször is figyel­meztette, bírálta a tsz vezetőit, rámutatva a hibákra, a rutin vezetés veszélyeire. A figyelmez­tetése kevésnek bizonyult. A tsz- vezetők ugyanis mindig türel­met kértek, bizalmat kértek, vagy többnyire kihúzták magu­kat: „Nagy tsz vagyunk, nagyot termelünk.” Minden maradt a régiben. Mígnem az illúziók szertefoszlottak, s a tsz csődbe jutott. Nincs minden veszve Ogy érzem, a vezetőség be­számolója nem eléggé hangsú­lyozta azt a nehéz helyzetet, amit egy szanálás jelent. A ki- iencmilliós veszteség, akárhogy nézzük, veszteség, nem egysze­rűen hitel-ügyletről van itt szó. Az állam kénytelen a zsebébe nyúlni, s a Megyei Tanács sincs abban a helyzetben, hogy csak úgy le-letegyen 1,6 millió forin­tot, hogy az élet ne álljon meg a szövetkezetben. Nem arról van szó, hogy most temessük Drávaszabolcsot, de azért le­gyünk tisztában azzal, itt ko­moly, keserű dolgokról van szó. A jobb sorsra érdemes szövet­kezetben, míg ki nem gazdál­kodjék a hiányt, össze kell húz­ni a nadrágszíjat, s ez keserű dolog. Veszve nincs minden. A beruházások elúsztatták a gaz­daságot, de végsősoron bizto­sítékai a kilábalásnak. A kér­dés az, a tagság, de mégin- kább a vezetőség képes-e új emberként nekilátni ennek a munkának? Miklósvári Zoltán Négymillió forint ráfordítással épül Somberekén az új művelődési ház, ABC áruház és a Takarékszövetkezet a községi tanács, a dunaszekcsői ÁFÉSZ és a véméndi Takarékszövetkezet közös beruházásában. Az egy épületben elhelyezkedő objektumok átadását az építők — a Bolyi közös Községi Tanács Költségvetési Üzeme — ez év második felére ígéri. Fotó: Erb János Hogyan lehet 384000 forintot keresni? Színesfém-öntöde A szakma sem rabiga, sem kincsesbánya, egyszerűen mesterség Hirden a plébánia udvará­ban, az egykori cseléd házak ban működik Tóth Zoltán színesfém­öntödéje. Az udvaron halomban fénylenek a kész öntvények — tehenészeti telepek önitató edé­nyei — és az olvasztásra váró alumínium tömbök. Már a kere­kes kút is árulkodik: mesterem­ber dolgozik a házban. A fa­hengerről talán évek óta nem szaladt le a lánc — ügyes kis mechanizmussal, drótkötélen húzzák fel a vödröt. Kicsi, zsúfolt műhelybe nyi­tok be. Ketten egy öntvényfor­mát igazítanak, egy fiatalember a satupadon negyedkilónyi va­jaskenyeret majszol, Papp Jó­zsef egy szivattyú motorját iga­zítja. Ö az „üzem” TMK-sa és egyben a főnök helyettese. 1965 óta dolgozik itt, fizetése 3200 forint, napi munkaidő' 10 óra, minden szombat szabad. Hatan dolgoznak az öntödében. A fizetések az öntőknél egy kis­sé magasabbak: 13 forintnál kezdődnek az órabérek. — Én a Vasas Ktsz-től jöttem — mondja Papp József. — Per­sze, ezzel nem mondtam vala­mi nagyot, mert akik itt dolgo­zunk, mindannyian onnan jöt­tünk. Ott kiemelt órabérem volt: 12,50. Pécsről járunk ki, a fő- ! nők 'megveszi a bérletet, kifizeti j az SZTK-t, s a nyugdíj-jórulé- | kot is. Tiszta pénzt kapunk, ab- J ból már nincs levonás. Rozzant vasajtón kukkantunk be — a fürdő és öltöző. Sötét, hideg betonkamra. Koksz-kazán a sarokban, mellette pb-gázpa- lack. Hát láttam mór szebb für­dőt és öltözőt is. Az emberek védelmükbe veszik: melegvíz- j ben fűződhetünk, munka után a j helyiség is meleg. Nem csem- pézett, de nekünk jó. Horváth Lajos megbirkózott a vajaskenyérrel, Pepsi Colát iszik. — Ez a védőital. Naponként egy üveg szóda és egy üveg cola ... — Sokat kell dolgozni? — Itt készen kell lenni. A me­lót mindenütt meg kell csinál­ni ... Én, míg a Tóthot fel nem akasztják, itt maradok — mond­ja Papp József. — Húsz éve is­merem, a ktsz-ben is a górém volt, de ritka jó góré. — S van esély arra, hogy a Tóthot „felakasztják"? — Nézze, nálunk semmiféle susmusra nincs lehetőség. Mi csak tiszta munkát csinálunk — s adózunk is utána. Januárban megírtuk, hogy van egy pécsi kisiparos, aki 384 000 forint után fizet jöve­delemadót. Nos, ez a kisiparos Tóth Zoltán hirdi színesfém-ön­tőd és. j adja a hőt, 750—800 fokon cse­resznyepiros a megolvadt fém. Villás fogókkal, kézzei emelik a 40—50 kilós kisebb és 160 ki­lós nagyobb tégelyeket. Har­minc és 60 perc között van az olvadási idő, persze attól is függ, milyen hideg van. A nyílt féltetős fészer alatt a tél ellen szinte semmi sem véd. Félelmetesen manővereznek az izzó tégelyekkel, amikor a formákba öntik. Baleset eddig mégsem fordult elő. Papp József végigvezet az üzemen. A tisztító műhelyben egy szalagfűrészhez hasonló szerkezet süvít, az öntvény du­dorait tisztítják vele. A követke­ző helyiség az öntöde. A falak mellett formázóhomok felkupa- colva, egy munkás éppen ros­tán lapátolja. Kaszás Sándor öntő vattaruhában reggelizik. Azt mondja: írja meg, hogy ke­vés a pénz! Mondom: megírom, de hát akkor miért nem megy máshová dolgozni? — Mert azért itt még megvan a számításom . .. Az öntőműhely mögött van­nak az olvasztók. Vödörnyi té­gelyekben, földbe ásott és kifa­lazott olvasztókban fortyog az alumínium. Egyszerű olajégő Kétmilliárd forintos építési többletkapacitás Az építőipari termelés korsze­rűsítését strukturális átalakítását szolgáló beruházások értéke az állami építőiparban eléri az öt- milliárd forintot. Az idén első­sorban ezeknek a fejlesztési munkáknak gyors befejezésére koncentrálják a pénzügyi erő­forrásokat és a kivitelezés erőit. Ebben az évben az állami és a vállalati beruházásokra 2,9 mil­liárd forintot fordítanak, 170 miilió forinttal többet, mint amennyit a negyedik ötéves népgazdasági terv 1972-re üte­mezett. Az építőipari ágazat egyedi nagy beruházásai közül az idei átadásra tervezett szegedi ház­gyárat már tavaly üzembe he­lyezték, s most már csak az utolsó simítások maradtak hát­ra. A másik nagy egyedi beru­házásnak, Budapest negyedik házgyárának építése korábban megkezdődött, s az idén mintegy 80 millió forint értékű munkával készítik elő a jövő évi üzembehelyezést, a beruhá­zás befejezését. I Az idei népgazdasági terv i szerint az építőipar termelése a ; korábbinál mérsékeltebben, 3— j 4 százalékkal emelkedik, de ! számítani kell arra, hogy később j nagyobb ütemű lesz a fejlődés, | ezért a kormány által jóváha- I gyott hitelpolitikai irányelvek továbbra is előnyben részesítik az építőipari kapacitások, az új építésmódok gyorsütemű fejlesz­tését. Az építési kapacitás bővíté­sét célzó vállalati beruházások­hoz az állam az utóbbi két év­ben 2,2 milliárd forint állami tá­mogatással járult hozzá, és csaknem kétmilliárd forint érté­kű beruházási hitelt nyújtott. A vállalatok a negyedik ötéves tervben saját fejlesztési alap­jukból több mint egymilliárd forintot fektetnek be ezekbe a fontos beruházásokba, amelyek­nek befejezése után évente 12 milliárd forintot meghaladó épí­tési munkával bővíthetik az épí­tőipar termelési kapacitását. A múlt év végéig üzembe helye­zett beruházások évi 700 miilió : i forintot meghaladó többletka­pacitást tesznek lehetővé. Ez a bővülés elsősorban a közműépí­tés, a mélyépítés, a lakásépítés, a lakóház-fenntartás, valamint a szak- és szerelőipar termelé­sének szélesítését, növelését segíti. Vállalati beruházásként, de jelentős állami támogatással gyors ütember folytatják a múlt év végén megkezdett veszprémi és kecskeméti házgyár építését, hogy a negyedik ötéves terv végétől mindkét üzem évente 2400—2400 házgyári lakással segítse az országos program megvalósítását. Az építőipari vállalatok ösz- szesen 26 modern központi te­lep létrehozásán dolgoznak, a szak-, szerelő- és segédüzemi szerelőrészlegek fejlesztésére pedig 20 beruházást irányoztak elő. Az új létesítményeknek több mint a fele még ez év végéig megkezdi a munkát. — Kihalásra ítélt szakma a j miénk — mondja Tóth Zoltán. — Pécsett alig néhány öntő ta­nuló van. Ezért aztán a nem : nagyipari jellegű öntvények iránt óriási a kereslet. Minden darabnyi kapacitást szívesen fogadnak. Nálam nem láthatott csodálatos dolgokat, de egy nagyüzem öntödéjében sincs másként. Nyáron meleg, télen hideg, nem tolakodnak a gye­rekek az öntő szakmába. Bű­zös, piszkos. Azért is váltottam Hirdre az ipart, a szomszédok beleegyezése nélkül nem is sza- j bad öntödét csinálni. — Azt hallottam, vezető be­osztásban volt, mielőtt az ipart kivette. — Igen, 2500 forintot keres­tem. Engem soha nem érdekelt j a munkaidő, s van az ember- j ben egy kis produkálási kény- | szer is. Itt mindig új konstruk­ciókon kell törnöm a fejem, az anyagokat gyártásra előkészíte- j ni, munkát, anyagot felhajtani, j néha az üzemben az emberek- ■ nek segíteni. De a kereset sem utolsó szempont. Szépen kere­sek, Persze közelsem annyit, amennyit gondolnak az embe­rek. * Érdemes követni a 384 ezer forint sorsát. Az összes bevétel j és a kiadások után mutatott ! 1971-ben ennyit a pénztárkönyv, j Az első 100 ezer forintból 45 ezer, és minden további 100 ezerből 25 ezer marad, a többi adóba megy. így a 384 ezer fo­rintból 116 ezer forint marad, melyből még mintegy 10 ezer forintot a községfejlesztési alapra kell fizetni. A havi tiszta jövedelme mintegy 8—9 ezer fo­rint. Adócsalásra, vagy más ma­nipulációra lehetőség nincs, hi­szen minden terméket a Kisipari j I Termeltető Vállalaton keresztül l értékesít. — A jövőről mi az elképzelő- I se? — Az elmúlt évben építettem egy eloxáló műhelyt, ahol az öntvényeimet már színezni is tudom. Az NSZK-ba szállítot­tunk modern ajtózárakat. Azt tervezem, hogy acélt is öntök J majd, létbiztonságnövelő, ha többféle igényt tudunk kielégí­teni. Ha nem megy az egyik, i a másikból élünk. Az iparomat nem kizárólag önitatókra vál­tottam. Úgy érzem, szükség lesz még hosszabb ideig ránk, csak i hát nem szabad a szakmát sem I rabigának, sem kincsesbányá­nak tartani. Csak egyszerűen I mesterség ez... I Lombosi Jenő Nyereségrészesedés — még kérdőitekkel Magunk mögött tudjuk az 1971-es esztendőt, s már el i* felejtenénk, ha felkerült volna a korona a múlt év gazdálkodá­sára. A tizenharmadik havi bo­ríték még hátra van. Az már biztos, hogy a Pécsi Bőrgyárban a tavalyi 12 nappal szemben három heti bérnek megfelelő nyereségrészesedést borítékol­nak ki, ugyanennyit a Mecsek- vidéki Pincegazdaságnál; két hetit, tehát kevesebbet mint ta­valy, a Pécsi Kesztyűgyárnál; a téglaipar nem fizet nyereség- részesedést ... Ez így hosszadal­mas lenne, felhívni Baranya va­lamennyi vállalatát, milyenek a kilátások? A mérlegek még készülnek, s az adatok a jövő héten futnak be a Bevételi Fő- igazgatóság területi igazgatósá­gához, ezután alkothatunk pon­tos képet a vállalatok és a szö­vetkezetek múlt évi nyereségé­ről. Érdeklődésűnkre pénzügyi szakemberek nem voltak hajlan­dók jóslásokba bocsátkozni, csak annyit jegyeztek meg, az idén kifizetendő nyereségrésze­sedés összességében a tavalyi körül mozog, ezen belül persze, vállalata válogatja, nagy lesz a szóródás. Akadnak majd olyan vállalatok, amelyek ta­valy jól fizettek, most keveseb­bet, vagy egyáltalán nem fizet­nek, és fordítva, mások utolérik magukat, tavaly nem, vagy csak keveset, az idén azonban már szép részesedést osztanak. Ahol az elmúlt évben meg­engedett bérfejlesztés mértékét túllépték, ott esetleg a tartalék- alapba kell belenyúlni, ha nem akarnak a tavalyinál kevesebb részesedést osztani. Ugyanakkor egyes vállalatok nehéz hely­zetbe kerültek. Az állami építő­iparban például a múlt évben nem javult kellően a hatékony­ság, közben azonban jelentős bérfejlesztést adtak dolgozóik­nak. Ez az aránytalanság azzal járt, hogy a béradó elvitte az „R” alapot, sőt, a részesedési alap tetemes hiányt mutat. Az eredmények korrekciójáról tár­gyalások folynak. Hasonló hely­zetben van még több vállalat is, egyelőre bizonytalan, lesz-e, s mennyi lesz a nyereségrészese­dés? A részesedések kifizetésében tavaly is, az idén is a termelő- szövetkezetek nyitották a sort. Elsőként most is a mohácsi Új Barázda Tsz fizette ki tagjainak a kiegészítő részesedést. A ter­melőszövetkezetek az idén azon­ban egy-két hetes késésben van­nak, lassabban készülnek a mérlegek, mert az idén szűkí­tett önköltségben kell számol­niuk, s ez teljesen új gyakorlat A tsz-ek tavaly ilyenkor már többet fizettek ki, tehát előbbre voltak. Végül is a vállalati nye­reségrészesedések borítékolása az idén is, csakúgy mint tavaly, zömmel márciusra esik, de áp­rilisra is áthúzódnak majd a kifizetések. A Mecseki Szénbá­nyáknál például tavaly már március elején kézhez kapták a dolgozók a tizenharmadik ha­vi borítékot, az idén azonban erre előreláthatóan áprilisban kerül sor. — A mohácsi „Mohácsi Jenő” Városi és Járási Könyvtárban február 25-én 6 órakor Németh Márton, a Szőlészeti Kutató in­tézet igazgatója tart előadást a mezőgazdasági könyvhónap ke­retén belül. MOST cserélje ki bútorát! Nagy választékot biztosit a MAGOCSI ÁFÉSZ bútorszakiizlete Legmodernebb lakószobák FIRENZE KANIZSA NAPFÉNY BOGLÁRKA Egyedi bútordarabok is vásárolhatók. A TUZÉP-telepen fehér csempe, AC lefolyó, hullámpala kapható, Ax árut azonnal házhoz szállítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents