Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-02 / 27. szám

«J DUN ANTOLI NAPLÓ 1972. február 2. A SZERKESZTŐSÉG 1 Un^í/í If* Átnő F&VivifvU/l/i, „Vagy jól, vagy sehogy...'1 Ez é» január 5-én a tévé be­mutatta a 102 millió forintos költséggel épült 82 ágyas jász­berényi kórházat: — Hullik a vakolat, repedeznek a falak, átázik a mennyezet stb., stb. — konferálta a riporter, miközben „élő” képekben is láthattuk az épitők dicstelen produktumát. A tanulság, amit levonhatunk ebből a szomorú példából, rö­viden így foglalható össze. A kórház építői nemcsak az ál­lam kasszáját károsították, lop­ták meg ezzel, hanem a dolgo­zó nép millióinak bizalmát is. Joggal vetődik fel hát a kérdés: mikor lesz már vége az ilyen és ehhez hasonló lelkiismeretlen munkának? E kérdést azért tettem fel, mert a fenti példa eszembe jut­tatta a siklósi kenyérgyár ré­gebbi megsüllyedését, és jóné- hány olyan építményünket, amelyeket - jóllehet csak né­hány éve adtak át építőink -, de máris azt az érzést keltik a szemlélődőben, mintha vihar­vert, elöregedett házakat látna. Jártam Serlinben, Lipcsében, Zwickauban, és elmondhatom, hogy soha életemben nem ta­pasztaltam még olyan szép és precíz munkát, mint amit az em­lített városok új negyedeiben látott házak építői végeztek. Az én szakmám (hivatásom) az embernevelés, mert pedagó­gus vagyok. Természetesen i'.t is előfordulnak hibák, hiányos­ságok, de kollégáim döntő többsége, és jómagam is azzal a jelszóval nevelem a tanítvá­nyaimat, hogy „Vagy jól, vagy sehogy!” Act szeretném minden ember szívébe belcvésni, hogy amihez hozzáfog, úgy végezze, úgy csinálja azt, mintha saját portáján, samt magának építe­né, készítené. Kerti Sándor Cserkút Kárba veszett munka Az I. kerület Kedves utcában, lakó családok nevében írok Önöknek. A Dunántúli Napló 1969. évi egyik számában meg­jelent egy cikkük a város terü­letén lévő utcák útjainak felújí­tásáról, valamint a tervbe vett új utak építéséről. Ebben a cikkben szerepel, hogy az I. ke- j rületi tanácshivatal megrendel- I te egyik helyi útépítő vállalat- j ! nál a Kedves utca útjának meg- I építését, melyet még abban az évben el kellett volna végezni. Sajnos, már 1972-es évet írunk, de azóta még nem történt sem­mi, illetve annyi, hogy egy hó­napja néhány kocsi salakot szállítottak. Pillanatnyilag ez megfelel, mert fagyott a főid, de olvadáskor talán még rosz- szabb lesz, mert a járművek összevágják a sarat, s így gya­logosan közlekedni is nagyon körülményes. | Az utcánk lakóinak nevében kérdezem: számíthatunk-e az elkövetkező időben arra, hogy mi is kapunk utat. Az útépítés­sel megszűnne a tüzelő, gázpa­lack, fűtőolaj és a szemét szál­lításának problémája is, ami nagy gondot jelent itt nálunk. A földmunkát társadalmi munkában elvégeznénk, habár erről szomorú tapasztalata van néhány családnak. Tudniillik ezelőtt 6—7 éve az utca egyik felén megkezdték az útépítést, s a földmunkának nagy részét társadalmi munkában végezték. Az út alapozása megtörtént, csak az aszfaltburkolat volt visz- sza és akkor elvonultak az út­építők, akik azóta sem jelent­keztek. Mivel nagyon lejtős az utca, így az alapozást elvitte az eső és a sok pénz, munka kár- baveszett. Magyar Gyulárté „átszállás“ 15-20 perces várakozással... Segítőkész fiatalok Jónéhányszor olvastam már újságcikket a fiatalok kifogá­solható külsejéről, magtartásá­ról, ezért szeretnék hát egy jó­példával a pártjukra állni. A Baranya—Tolna megyei Tégla­gyári Vállalat KISZ fiataljairól van szó, akik még a múlt év őszén határozatot hoztak Pécs város magányosan éő öregjei­nek patronálására. Tudomásom szerint 4—5 velem hasonló korú idős embert ke­resnek fel meghatá'ozott idő­közönként, hogy favágással, szénhordással segítsenek rajtunk. Ezenkívül nagyon szép figyel­messég volt részükről az is, hogy karácsony ünnepén ajándék csomagokkal is kedveskedtek. De időnként felkeresnek egy- egy olvasnivaló könyvvel, vagy egyszerűen egy kis beszélgetés­re néznek be hozzám, ami na- gon jól esik egy magányos, idős embernek. Patronálóim közül csak Orbán Márta és Bánó Zoltán nevét jegyeztem meg, pedig ha jól számoltam 10—12 fiatal látogatott meg eddig szerény kis otthonomban. Remélem, nem neheztelnek majd rám, hogy felfedtem a ki­létüket, amit voltaképpen csak azért tettem. Hogy a magam példájával is bizonyítsam: de­rék emberek, segítőkészek a mi fiataljaink. Egy 82 éves ember a magányos öregek közül „Geresdt dombság..." Többszőr töprengtem azon, hogyan tudhatnám meg: ki ne­vezte el és mióta létezik ez az elnevezés: Geresdi dombság. Országos térképen még nem láttam, de a Kis Lexikonban ezen a néven szerepel a mi vidékünk. Horváth János * iqon Geresdlak ff ;~A. A jelzett elnevezés a földrajz- J szakos tudósoktól származik, | ÍJ^WS.n azt a célt szolgálja, j hogy’ egy tájegységet róla való eszmecserék során megkülön­böztethessünk a környezetétől. Az elnevezés új keletű, XX szá­zadi. Népi háttere nincs. Megvételre keresünk 20 TONNÁS vagy ennél nagyobb torsnyÉrut Ajánlatot: „T o r o n y d a r u* jeligére Pécs, Saflaí utcai hirdetőbe kérjük. Évtizedek óta alakul, szépüi a város. A modern lakónegye­dek, a bővülő bolthálózat, á korszerű utasszállítás mind-mind a dolgozó embert, a lakossá­got szolgálja A jó! megszerve­zett autóbusz közlekedés már kiterjed a város külterületeire is, amelyek szép bizonyítékai a Mecsek zegzugos útjain, szőlő­hegyein, itt-ott már felépült fe­dett autóbusz-várók és végállo­mások. Nagy segítség ez a he­gyilakóknak. Ezek közé tartozik Mecselt- alja és közvetlen környezete is hegyeivel, házaival, lakóival. Nos, ha a városba akarunk jutni, vagy onnan vissza a lakó­helyünkre, ez csak az újmecsek- aljai átszállással lehetséges. „Átszállással’', amelyre nem egy­szer 15—20 percet kell várakoz­nunk. Ez nyáron még hagyjon, de téli hidegben bizony sokat fagyoskodunk. Az AKÖV illeté­kesei is tudnak erről, hiszen na­ponta szemtanúi, éppen ezért kérjük ezúton is, hogy a téli hónapokra biztosítsanak szá­munkra szerény, de fűtött váró- helyiséget. A hegyiíakók névében: Kovács Margit Túlzsúfoltság a HÉV dolgozóit szállító autóbuszon Majd mindennapos bosszúsá­gunk már, hogy a 100—130 dolgozóval megtömött VOLÁN autóbusz sok utasát lehagyva érkezik a MÉV mecsekalja— | cserkúti munkahelyére. A múlt | év kora őszén még kaptunk ki­segítő járatot, amit a téli hó­napokra megszüntetett (I?) a j VOLÁN Vállalat. Kérjük és várjuk hát, hogy a vállalat szervezze meg, állítsa be mielőbb az l-es telep dolgo­zóinak kiszállítását (ha lehet­| séges polgári járat beállításá- j val) mert hazafelé már nincs | zsúfoltság a munkácjáratokon. Ekkor ugyanis bejön a fatelep dolgozóiért a polgári busz, s így 30—40 fővel kevesebb utas jut a munkásjáratunkra. Na­gyon szeretnénk már, hogy az új esztendőben kulturált körül­mények között utazhassunk a munkahelyünkre. Hunyadvári Béla Pécs, 39-es dandár u. 4. Áz utcsok érdekében Olyan kéréssel fordulok a Pé­csi Közlekedési Vállalathoz, amely Pécsújhegy lakosságát szorosan érinti. Ugyanis arról I van szó, hogy a reggel 5 órai I és a 14.40-es 17-es járat annyira zsúfolt, hogy csak nyöszörgés és jajgatás árán lehet a buszra fel­szállni, sőt sokan így is lemarad­nak. Ezeknek is vari bérletük és gyalogolnak. Jó volna ezt a két | járatot megerősíteni, hogy min­denki oda-vissza tudna utazni a munkahelyére. Szükséges vol­na egy 14.30-as és egy 14.55- ös járat a 14.40-es helyett A másik problémánk pedig a ■ főpályaudvari megállóval kap- ! csolatos. Egy megállóból 6 busz indul és akkora a zűrzavar, hogy senki sem tudja hol fog meg­állni a kocsi. Rajtunk nem köny- nyííett semmit a megálló áthe­lyezése, mert aki a 17-essel akar utazni a vámig, az a túl­oldalról is átjön ide. Ezért ja­vaslom, hogy a hot busznak I még egy megállót létesítsenek a ! felszállók érdekében. — Dick-Kések. A Dick — régi I márka. Nem véletlen, hogy a pécsi boltok kirakatában meg­jelent igen drága Dick-késeket elsősorban idős emberek vásá­rolják. 168 forint a legolcsóbb, 640 forint a legdrágább... A sültes villa 395 forintba kerül. De, mint a vevők mondják, pen­géje úgy cseng, mint a hang­villa. Érdemes meghallgatni. A fülünk is cseng, ha az árát hall­juk. — Szőnyeg és üféstakaró céljára alkalmas szőrmék leértékelt áron. Pécsi ÁFÉSZ borboltja. Rákóczi út 16. (*) —■ Elvesztettem kulcscsomómat Ja­nuar Sí-én Munkácsy M. u. környé­kén. Kérem o becsületes megtalálót, hogy az AFIT Szerviz portára adja le. (x) Harmadik kérésünk pedig: egy korábbi busz kellene vasár­nap. Sokan vannak kórházi, vendéglátóipari, konyhai dolgo­zók, akik korán indulnak mun­kába és 4—5 kilométert keli gyalogolniuk, hogy 6 órára be­érjenek a városba. Ezért jó len­ne vasárnap egy 5.45-kor in­duló járat. Ez a vonaton utaz­ni szándékozóknak is megolda­ná a problémáját; Radó János Pécsújhegy Szerkesztői üzenetek Dugonics a. 40. sx. ház lakói: Pa­naszuk jogos volt, ezért a Pécsi In­gatlankezelő Vállalat igazgatója az illető vízvezetékszerelőt fegyelmi bün­tetéssel sújtotta és ennek kapcsán órabérét féléves időtartamra egy fo­rinttal csökkentette, valamint elvonta az 1971 decemberre esedékes pré­miumát. * M. A.-né Pécs: A kért cím: dr. Buga Lászió Budapest, XIU Fészek u. 3. * Ws állattartók. Az Illetékes köz­ségi tanácsnál keil kérni nyomtat­ványt, kitölteni, két tanúval igazol­tatni, hogy saját maga nevelte az üszőt. Ehhez kell még csatolni az állatorvosi igazolást a vemhességről és a járatlevelet. Ennek birtokában a tanácsnál alá kell írni egy szerző­dést, melynek értelmében négy évig köteles tartani. A tanács a szerződés a mellékletekkel továbbítja az Állat- tenyésztési Felügyelőségnek és ha az üszőt alkalmasnak tartják továbbte- nyésztésre, akkor megkaphatja a 8000 forintos állami támogatást. ♦ tts L-né, Mohács: Csak abban az esetben kaphat anyasági segélyt, ha a terhesség alatt kötelező orvosi vizsgálaton legalább háromszor meg­jelent, nyomában Pusztulás az Anna utcában...*' Ff Cikkünk anuór 19-t számunkban rész­letesen foglalkoztunk a cím­ben szereplő utca lakóházainak súlyos rongálódásaival, s ezért csak emlékeztetőül idézünk né­hány sort az említett cikkünkből. A szakértői kárjelentés szerint a rongálódások bekövetkezéséért az a hatóság felelős, amely nem gondoskodott a még 1965-ben megrokkant Anna utca 1. számú ház támasztógerendáinak eltávo­lításáról, továbbá arról, hogy az úttestet elzárja a forgalom elől. Ugyanis az áthaladó járművek a már említett akadály miatt arra kényszerültek, hogy hosszú éve­ken át az utca szabadon maradt déli oldalán közlekedjenek. En­nek következményeként a járda alá épített vízvezeték tolózára tavaly nyáron eltörölt, s a kiömlő víz elárasztotta az említett házak pincéit. A károsodások részletezésére ezúttal nem térünk ki. Ugyanis a cikk megjelenése óta ismét fel­kerestük az illetékes hatóságot, pontosabban a II. kerületi Taná­csi Hivatal műszaki osztályát, ahol a következő tájékoztatást kaptuk. A cikk megjelenését követően hamarosan kézhez kapták a Pé­csi Tervező Vállalat szakvéle­ményét, amely tüzetesen beszá­mol az említett házak károso­dásával kapcsolatos vizsgálatok eredményeiről. Mielőtt azonban rátérnénk ennek rövid ismerte­tésére, előbb néhány sort a ká- nosodások előzményeiről is, amelyre szintén kitért a szakvé­lemény. E szerint az „épületeken be­következett káresetet megelő­zően" már 1965-ben is készült egy szakvélemény, amely meg­állapította, hogy az Anna utca 1. számú házban bekövetkezett kárt, a már annak idején huza­mosabb időn át nyitvahagyott munkaárokban összegyülemlett csapadék beszivárgása okozta. E hat évvel ezelőtt készült szak- véleményt bírósági eljárás kö­vette, amely elrendelte az épü­let kiürítését és lebontását. En­nek ellenére csupán annyi tör­tént, hogy a II. kerületi Tanácsi Hivatal építési csoportja elren­delte a megrokkant ház „ideig­lenes" kidúcolását, illetve az utcafelőli kitámasztását, amely- lyel az amúgy is szűk úttest nagy­részét elfoglalták a forgalom elől. De miután a következmények már ismertek, térjünk ró a két hete elkészült szakvélemény megállapításaira, amely szerint „az említett épületeken bekö­vetkezett károsodások öt alap­vető okra vezethetők vissza: a) a feltöltésber, történt ala­pozás; faj a külső nyomvezeték tö­réséből származó konzisztencia romlás és üreg képződés; c) a tetővizek koncentrált el­vezetése az épület alapjaihoz (ide sorolható a 2. és 4. számú épületek határán húzódó csa­padék- és szennyvízcsatorna hibája); d) az épület közvetlen köze­lében zajló forgalom fokozott terheléstől származó dinamikus hatása; e) a pincék szakszerűtlen tö­medékelése. A vizsgálat szerint a bekövet­kezett épületkárok nem írhatók csak ama külső körülmények ter­hére, amelyek az Anna utca 1. számú ház késői bontásából, a falak provizórikus kitámasztásá­ból, valamint a nyomvezeték töréséből adódtak. Ezért véle­ményük szerint a károsodás egy részében mulasztások terhelik az épület tulajdonosait, hasz­nálóit is.” Röviden ennyit a Tervező Vál­lalat illetékeseinek szakvélemé­nyéből, amely a továbbiakban részletes javaslatot ad az épü­letkárok szakszerű helyreállítá­sára, illetve a további károso­dások megelőzésére. Vissza kell azonban térnünk j a szakvélemény öt pontjára, s közülük is elsősorban a „c” pontban foglaltakra, amely megállapítja, hogy a „károso­dás egy részében mulasztások terhelik az épületek tulajdono­sait, használóit is". Annak előrebocsátásával, hogy nem férhet kétség a vizsgálatok gondosságához, alaposságához, mégsem hagyhatjuk szó nélkül a „c” pont „baljóslatú” meg­állapításait. Annál inkább sem, mert véleményünk szerint a la­kókra hárított „mulasztások” távolról sem sorolhatók a káro­sodásokat előidéző „alapvető” okok közé. Szerintünk tárgyila- gosabb, pontosabb lett volna a szakvélemény, ha az „épületek tulajdonosainak, használóinak mulasztását" a károsodások „egyéb okai" közé sorolják, mert a jelen esetben úgy is értelmezhetnek, hogy a fentebb idézett öt pont, egyben rész­arányoson ki is „porciózta” a károk hefyreáWftásévai Jéró anyagi terheket Persze kétségtelen, hogy egy épület rongálódásához hozzá­járulhat a hibás szennyvízelve­zető, csakúgy mint a kifogásol­ható állapotban lévő esővíz j csatorna is, de ez esetben alig- í ha lehet vita tárgya az igazi ok. j Hogy némiképpen érveljünk is emellett, úgy véljük, nincs is szükség különösebb szakértői becslésre annak megállapításá­hoz, hogy az említett épületek — hozzátéve az is, hogy műem- lékjellegű épületek, — rendes körülmények között épségben „átvészelhettek” volna újabb 50—100 esztendőt Ha netán félreértettük volna a „c” pont tényleges jelentését, ezért utólagás elnézést kérünk a ráagu-nk és a lakók nevében is. Ami pedig a helyreállítást illeti, megelégedéssel nyugtáz­hatjuk, hogy a munkák meg­kezdődtek. Á Pécsi Ingatlanke­zelő Vállalat megrendelésére az Aknamélyítők markológépei már eltakarították az utcát eltorla­szoló törmelék halmokat, s úgy hírlik, hozzáfogtak a megrok­kant pincék, illetve alapok hely­reállításához is. Igaz, helyén­valóbb lett volna, ha erről nem most, hanem nyolc hónappal ez­előtt számolunk be, de hát — jobb későn, mint soha ... Pálinkás GySrgy Az illetékesek im!a szolnak „Konténerparkoló?“ Az Üjmecsekalján elhelyezett sze­méttároló konténerek elhelyezése nem végleges. Az átvett konténereket el kellett helyeznünk anélkül, hogy azok végleges helyét kiképeztük volna. A városkép szempontjából szükségessé vált az illetékes szervek bevonásával megtartott szemle után a végleges elhelyezést szolgáló tervek megren­delése és elkészítése, amelyek ma már rendelkezésünkre állnak. A tervek elkészítésénél figyelembe vettük a közlekedési szempontokat, az elhelyezési lehetőségeket és 6 bérlők igényét is. Mindhárom szem­pont azonban néhány esetben nem érvényesülhet, mert az érdekek üt­köznek. A konténereknek betonalapot fogunk kiképezni és az úttestről el­kerülnek, azonban a munkálatokra csak tavasszal kerül sor. Bencze József a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat Igazgatója. Jogi tanácsadó Több olvasónk arra kér ben­nünket, hogy közöljük a jogcím- nélküli lakáshasználókra vonat­kozó rendelkezéseket és azt, hogy ki tekinthető rosszhiszemű sze­mélynek. Az 1/1971. (fi* 8.) Korm. sz. ren­delet és az 1/1971. (II. 8.) ÉVM. sz. rendel etek tartalmazzák a lakások bérletére vonatkozó szabályozásokat, így többek között a bérleti jogvi­szony keletkezését, megszűnését, a jogcímnél küli lakáshasználatot stb. A fenti rendelkezések a jogcím- nélküli lakáshasználók elhelyezése stb. tekintetében különbséget tesznek a jó és rosszhiszeműek között. Az 111971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 114 §-ától, a 124 §-ig terjedő részben szabá­lyozza e kérdéseket. Mível a kérdések többségében ma­gán házban lévő személyekről van szó, ezért idézzük a kormányrendelet 119 §-ának előírásait. „A lakásban jogcím nélkül lakó olyan JÓHISZEMŰ SZEMÉLY, aki nem BÉRLŐKÉNT (használóként) költözött a lakásba, hanem aki (például: csa­ládtagként, albérlőként) a bérlő (használó) fogadott be, LEGALÁBB komfort nélküli másik lakásra vagy külön bejárattal rendelkező olyan albérleti lakószobára tarthat igényt, amely a legszükségesebb bútorzatá­nak és felszerelési tárgyainak elhe­lyezésére is alkalmas. Nem megfelelő az elhelyezés, ha a lakást (albérleti lakószobát) a bér­beadó (albérletbeadó) csak határo­zott időre, vagy valamely feltétel be­következéséig hajlandó bérbe adni. Nem megfelelő az olyan albérleti lakószoba sem, amelynek másik la­kószobájába átjárnak". A most Ismertetett rendelkezésen túl, a többi jogcítnnélküli használóra vonatkozóan is külön tartalmaz elő­írásokat a jogszabály. (A rendelkezé­sek megtalálhatók a Magyar Köz­löny 1971. évi február 8^1 számá­ban.) A lakásban lakó rosszhiszemű jog- címnélküfi személy meghatározását az 1/1971. (I!. 8.) ÉVM. sz. rendelet 90 §-a tartalmazza. E szerint a lakás­ban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy az, a) akinek lakásbérleti (albérleti) jogviszonya. Illetőleg a lakáshaszná­latának más jogcíme neki felróható okból felmondás, vagy a bíróság ha­tározata alapján szűnt meg; b) aki határozott Időre szóló vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti (albérleti) szerző­dést kötött és határidő lejárt, illető­leg a feltétel bekövetkezése után a lakást nem ürítette kij ej aki vállalta, hogy a lakásbér­leti (albérlfeti) jogviszonyának meg­szűnése esetén másik lakásra vagy elhelyezésre nem tart igényt, ennek ellenére a lakást nem ürítette ki; c/J aki a lakásbérleti (albérleti) szerződést a bérbeadóval (albérletbe­adóval) közös megegyezéssel meg­szüntette vagy felbontotta és — meg­egyezés ellenére — c lakást nem ürítette ki; e) aki annak tudatában költözött a lakásba, hogy a bérlő abból rö­vid időn belül elköltözik, illetőleg a közeli halála vagy lakásbérleti jog­viszonyának megszűnése egyébként U várható; f) akinek az. általa kötött tartóst szerződés felbontása felróható, ha a felek a további lakáshasználati jog címben nem állapodtak meg; g) az eltartó, aki a bérlő halála után g lakásbérleti jogviszonyt e* tartási kötelezettségének nem telje­sítése miatt nem folytathatja; h) aki tanácsi bérlakást a lakás­ügyi hatóság félrevezetésével szer­zett és emiatt a lakásügyi hatóság a határozatát visszavonta, vagy azt felettes államigazgatási szerv meg­semmisítette, illetőleg a bíróság ha­tályon kívül helyezte; I) akinek szolgálati lakásra létesí­tett lakásbérleti jogviszonya azért szűnt meg, mert a lakással rendel­kező szervvel fennálló munkaviszonya (munkaköre) a bíróság büntetőítélete vagy fegyelmi határozata alapján, II letőleg a munkaügyi jogszabálytik megsértésével szűnt meg. * 4

Next

/
Thumbnails
Contents