Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám

1972. február 15. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Napsugár — nyitott szemmel Tizenöt éve szb-titkár A Dunántúli Naplóban lepe- dönyi hirdetések csalogatják a baranyaiakat, utazzanak Dom­bóvárra és feltétlenül keressék fel a Napsugár Áruházat. Mi azért utaztunk Baranya tőszom­szédságába, Dombóvárra, hogy bemutassuk a fiatal, gyorsan fejlődő város legújabb létesít­ményét, különös tekintettel arra, hogy a baranyai fogyasztási szövetkezetek is szándékoznak Pécs szívében áruházat építeni. Szerzett tapasztalatainkból ta­lán hasznosítható valami. Tíz évre előre gondolkodtak Az áruház megépítésének gondolata hat éve született meg. Az építkezés három évig tartott, míg végül is az idén, január 20-án átléphette az áru­ház küszöbét az első vevő. A három év soknak tűnik, de az­zal nyugtatják magukat, a szemközti szálloda hét évig épülgetett, mert közben meg­süllyedt. Az áruház kivitelezője a Tolná megyei Állami Építő­ipari Vállalat — a helyszínen öntötte ki a betonelemeket A Napsugár 21 millió forintba került, mondanunk sem kell, többe, mint ahogy eredetileg számították. A berendezés 2 millióba, az építkezés a tervek szerint 16 millióba került vol­na, ebből azonban 19 millió forint lett. Az óruházat a dom­bóvári fogyasztási szövetkezet részben saját erőből, részben hitelből és abból az 5 millió forint támogatásból építette, amelyet az áruházra és a szál­lodára a SZÖVOSZ-tól kapott. Az árukészlet kereken 20 millió forintot tesz ki, de még további tízmillió forint értékű árunak van helye. Az áruház méretezé­sénél tíz évre előre gondoltak. A terv szerint havonta tízmillió forintot kell forgalmazniuk, te­hát évi 120 milliót: Kapaszkod­junk meg, mennyi nyereség kép­ződik ennyi forgalom után. Mindössze évi egymillió forintl Az eszközöknek nagyok a ter­hei, költséges a fenntartás, s Itt Pintér Lajos igazgató a ra­diátorra mutatott: az áruházhoz csatlakozó olajtüzelésű kazánok nyelik a forintokat, A tervező körme Nem szabad egyedül hagyni, rá kell nézni a tervező körmére. A dombóvári áruház építkezés­nek ez a legfőbb tanulsága. Könnyű bármit papírra dobni, e tervezőknek semmi sem drá­ga — jegyezte . meg az igaz­gató. A terveket, egyedi tervről van szó, a LAKOTERV készí­tette. Nos, akadtak kisebb-na- gyobb melléfogások, például a próbafülkéket a tervező kivitte az utcára, a kirakaton kívülre, a végén teteje sem lett volna, vagy; túlméretezték a büfé rak­tárát, ugyanakkor kicsik lettek az öltözők és egyes raktárhelyi­ségeknek se ablakuk, se szellő­zőjük. A szövetkezet emberei­nek szemet szúrt a Napsugár tervezőjének nagyvonalúsága, s menetközben több költséges megoldást elvetettek. A túl drá­ga csillártartó berendezés he­lyett fillérekért vascsöveket épí­tettek be az álmennyezet mögé, s ezen csüngnek a csillárok. Szóval — ismét idézzük az igaz­gató velős kijelentését — nem szabad a tervezőt magára hagyni, akik majdan az áru­házban dolgoznak, nézzék meg a terveket, még a jóváhagyás előtt. A Napsugár Áruház kétszin­tes, alapterülete 2900 négyzet­méter, ennek fele eladótér, a másik felét a raktárak és a szociális helyiségek foglalják el. Az eladótér berendezése •véd-rendszerű, vagyis variálha­tó, szükség szerint átrendezhe­tő. A próbafülkék mozgatha­tók, oda teszik őket, ahová akarják. Az árus polcok és áll­ványok nem magasak, így min­den jól áttekinthető, az eladók átnézhetnek rajta. Ez a vagyon­védelem miatt fontos. Különben minden hiányért együttesen fe­lel az áruház eladói kollektí­vája. Dekoráció nincs, eligazító táblák vannak. Az elv: a vá­sárló az árut lássa, ne a de­korációt. Az álmennyezet élük­kel lefelé néző lécekből áll, mögötte a nyersbeton látszik. Azaz csak látszana. A felnéző!^ vakítja a világítás, nem lát az álmennyezet mögé. A raktárból eladótér is lehet Az eladótérből nyilának a ha­talmas raktárhelyiségek, min­den szinten egy-egy. Jótanács­nak is beillik: a raktárakat úgy tervezték, hogy egy részét alka­lomadtán eladótérré lehessen átalakítani. A raktár vasvázas állványai mozgathatók, szét­szedhetők. A tér egyelőre nincs kihasználva. Az áru a rámpáról lifttel érkezik az emeletre. (Saj­nos a nyitásra nem készült el a lift, úgy cipelték fel a lépcsőn az árut.) A rámpát úgy kellett kiharcolni. Ez egy fedett hely, ide érkeznek az árut szállító te­herautók. Egyszerre három ko­csiról rakodhatnak. Ezek utón sétáljunk be az áruházba. Hogy kívülről hogyan tetszik, annak megítélését az olvasóra bízzuk. Tekintse meg fotóriporterünk szép felvételét. A bejárati hangszóróból kelle­mes zene szűrődik ki, hívogatja az arra járókat A'földszinten, a bejárattal szemben az illat­szer osztály, balra a műszaki cikkek. Vannak még itt játék­os sportcikkek és egy önkiszol­gáló élelmiszerbolt Ez utóbbi az áruháztól elkülöníthető, attól függetlenül nyit és zár. Az áru­ház reggel 9-től este 6-ig tart nyitva, szombaton 9-től 14 órá­ig, az élelmiszerbolt viszont két- műszakos, reggel fél 7-kor nyit Abból a meggondolásból léte­sült hogy az élelmiszernek — napi cikkekről lévén szó — jó húzó hatása von, mintegy ked­vet csinál a szétnézéshez, to­vábbi vásárlásokhoz. Nyáron légkondicionált levegő Lépcsők vezetnek fel az eme­letre. A mozgólépcső itt luxus lenne, de — az igazgató szerint - két emelet esetén már elen­gedhetetlen. Az emeleten talál­ható a felsőruházat, a méter- és kötöttáru, a fehérnemű és a cipő, valamint a presszó. A ki­szolgálás öszvér: hagyományos és önkiszolgáló rendszer, ösz- szesen húsz pénztár működik, kellően széthúzva a vásárló tö­megeket És hány eladó? Hat­vankettő, ebben benne van az igazgató és helyettese is, s eh­hez jön még 15 főnyi kisegítő személyzet. Egy-egy eladóra ha­vi 160 ezer forint forgalom jut. Az igazgató szerint a kiszolgáló- személyzet „élesre van állítva", vagyis nincs kapun belüli mun­kanélküliség. Milyen szolgáltatásokat kínál a Napsugár? Egyelőre nem so­kat. De ez mór így van Magyar- országon mindenütt. Van ruha- •iaazítás és házhozszállítás. A nagyobb értékű fogyasztási cik­keket a szövetkezet tagjainak csekély térítés ellenében, más vásárlóknak a hivatalos tarifa feléért házhoz szállítják. Folyik a vita, milyen körzetben — 15 vagy 30 kilométeres körzetben — legyen házhozszállítás. Az áruház erre a célra egy külön gépkocsival rendelkezik' Egye­lőre ezt kínálja a nyáron is kel­lemes atmoszférájú, légkondi­cionált Napsugár. Sásd és Mágocs már érzi Az áruházban naponta há­romezer ember fordul meg, egy­szerre háromezer ember is fér be, s ekkor még nem szakad le az emelet. A Napsugár egy har­mincezer lakosú körzetet, s az ennek megfelelő vásárlóerőt tudja maga mögött, ebben ben­ne van a dinamikusan fejlődő Dombóvár, a maga 17 ezer la­kosával. Ezt a területet be is sugározza. A titka: az áruház mindig tele van friss áruval, bő választékkal. A műszaki osztá­lyon egyszerre húsz tévé képer­nyője vibrál. Az induláskor a kockázati alapból feldobtak egy negyedmilliót, olcsóbban adtak egyes cikkeket. Erre a célra az igazgató saját hatáskörén be­lül bármikor felhasználhat öt­ezer forintot. A napsugarak Baranyát is le- gyezgetik. Sásd és Mágocs már érzi a forgalomcsökkenést A mágocsi boltosok jártak Dom- bóvórott, és panaszkodtak ... Miklósvári Zoltán Délelőtt kilenc óra. Várni kell. Előszoba „titok” egy cigaretta mellett: „Mindig korán jön, de már várják”. Mondják róla, hogy mindenre szakit időt. Baranya egyik szép tája a Bogád, Romonya, Beikesd. Szi- i, lágy. .Vasas útvonal. A falvak lakói, a bányászok bizonyára emlékeznek a kreolbőrű, majd- ! nem fekete hajú autóbuszveze- j tőre. öt évig járta az utat. Min­dent tudott az utazó emberek­ről, életükről. A bányászbusz 1956 őszén, a politikai zivatarban is menet- j rend szerint közlekedett. Hete- j kig nem volt bányász utasa. I Bosszankodott, de ment, mert [ gondolta, hogy ezek a rendes emberek miatta ne maradjanak el a munkából. Nézték, hogy jön, megy az Eperjesi Feri. Ami­kor ismét utasokkal kocsizott. mivel mindenki a reggeli mű­szakban akart dolgozni, kettőt is fordult — Most is hívogatnak, disznó- : ölésre, pincébe, látogatásra. A régi ismeretségek szálai nem szakadtqk el — mondja. Elmúlott tizenöt év. A Vasas- Szilágy járat Ferije, Feri bácsi­ja néhány őszülő hajszálat vi­sel. 1957-ben a 26-os Autóköz­lekedési Vállalat (MÁVAUT) szakszervezeti titkára lett. Most a 12-es Volán szakszervezeti bi­zottságának titkára, négyezer ember érdekeit kell képviselnie és az utazóközönségét is. — Hogyan lett szb-titkár? — Egyhangúlag megválasz­tottak. Hétszáz dolgozó. Nehéz napok következtek. Jobb volt a kormánynál... A vállalatot átszervezték, bővült a közlekedés, rohamosan növe­kedett a dolgozók száma. Több a tennivaló, mint a lehetőség. Baj itt, vita ott. — Először a szétzilált szak­szervezetet kellett újjászervezni. Azután új feladatok következ­tek. Dolgozni és tanulni kellett. Szakszervezeti és pártiskola. A dolgozók jobb érdekvédelme, a jobb vállalati munka kialakulá­sának közepén, íróasztal mellett egy bürokrata kitalálta, hogy az autóbuszvezetőknek a megtett kilométer után lehet fizetni. Még több időt kellett tölteni a kor­mánykerék mellett, hogy meg­legyen a fizetés. Ebből áll ez a felelősségteljes munka? Nagy küzdelem voit, országos csata. Hatálytalanították a rendeletet. Sok idő eltelt értekezleten, vi­tában, csitításban, míg az au­tóbuszok vezetőinek fizetése 1800 forintról 3000 forintra emelkedett. Közben jártak a buszok ... Három évvel ezelőtt, a foko­zatos bérfejlesztés ellenére, ki­váló gépkocsivezetők, tapasz­talt szakemberek sorra a mun­kakönyvét kérték. Egy hónap­ban háromszáznál több, majd­nem négyszáz óra a kormány mellett?! Részese volt az intéz­kedésnek: Kétszáztíz óránál többet nem dolgozhat autó- buszvezető, fizetése sem lehet kevesebb. A végrehajtása foko­zatos. — Csökken a távozók száma — összegezi a kedvezőre fordult helyzetet Eperjesi Ferenc. Kevés a 31 forintos napidíj? De ki tudta (egy régi MÁV- rendelkezés nyomán), hogy az autóbuszvezetőknek 72 óra tá­voliét után fizettek napidíjat? „Bombázni” kellett a betonke­mény papírt. — Szörnyűség vitatkozni, ha­dakozni ezekkel a régi és né­hány újabb rendelettel is. Az érthetőség! A kislakás építésről és a nyugdíjra jogosultak to­vábbi foglalkoztatásáról szóló is megfejtésre vár. Mérgelődik, mert 0 lakás- probléma a legfőbb téma az irodában és a munkahelyen. Segíteni akarnak, de hogyan? — Túljutunk ezen is, fonto­sabb, hogy sok okos, jó javas­latokkal keressenek fel a szak- társak. Törekvésük, Hogy ne beszél­jen róluk az utazóközönség. Ál­lítja, hogy ez lenne a legjobb állapot A vágyhoz nem köny- nyű az út A régivel össze sem lehet hasonlítani a mai mun­kahelyi körülményeket A to­vábbi javulás mellett is sok a gond. Üj autóbuszokat vásá­rolnak és eltörnek keréktárcsák. Gyártási hiba. Ha egy, vagy több gépkocsivezető megbeteg­szik, ugyanannyi busz állva ma­rad. Tartalék gépkocsivezető ál­lományt képeznek. Nem olcsó, de a közlekedés zavartalansá­gáért ezt is meg kell tenni. Ál­landó gond a reggeli és esti csúcsforgalom. A lépcsőzetes munkakezdés segítene, jobb lenne az egy órányi széthúzás, de a régi ötlet tovább öreg­szik. Ideges utasok, felbosszan­tott személyzet Az utóbbiak között is akad idegzsoké. Nem tétováznak, felelősségre vonják, el is küldik (küldenek!), fde ki ül a kormány mögé? Magyaráz­ni, beszélgetni, az észre és szív­re hatni — ez a legjobb orvos­Ne a deko.úciót, az árut lássa a vevő Az áruház és a szemközti új szállód.: Dwnhövá. vúioskőzpontjét Visszatér a tél Két héttel a februári „medve­nap" után •— a Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint — visszatér a tél a „megszokott kerékvágásba". Hétfőn ugyanis véget ért a februárihoz képest szokatlanul enyhe, csapadékos időjárás, amely a múlt héten meghozta a mezőgazdasági ve­téseknek á várvavárt esőt. A Dunántúlon helyenként 11 milli­méter, a Körösök vidékén 13 milliméter esett, a Nyírséget vi­szont csak simogatta a februári csapadék. , Az átmeneti enyhe idő utón azonban visszatér a hideg. A hét végéig a hőmérséklet foko­zatosan 0 alá, az évszaknak megfelelő értékre csökken. Az ország terülétének nagy részén jelentős mennyiségű csapadék várható. ság. Igaz, nagyon fáradsága», de 80 szocialista brigád és a reklamációk csökkenése jelzi a javulást — Ismerem a szakmát Udva­riasan kell szolgálnunk az uta­zóközönséget. Hibák, mulasz­tások előfordulnak. Tapaszta­latból kérem az utazókat, ne vitatkozzanak a személyzettel. Veszélyes, sajnos bizonyítékok is vannak. Szóljanak be a vál­lalathoz. Évek óta nem marad* bejelentés elintézetlenül. — Sokat dolgozik? — Naponta tíz, tizenkét órát Nem mérem. Két tisztséget le­tettem, kevesebb az értekeiiet. Előfordult, hogy egy témát • négyszer kellett végig ülni és ezer hatszáz kilométert utazni. Egy postás bőrtáskáját is de­geszre tömné a sok levél, amit azért kapott, mert köszöntik és üdvözlik. Vége a munkának, fe­leségével megy a színházba... De a folyosón azért még va­laki megállítja. — Feri! De jó, hogy itt vagy. Legalább megbeszéljük ... Megbeszélik és folytatják. Holnap és holnapután is... Köszön József <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents