Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-14 / 11. szám

1f72. Január !4. DUNÁNTÚLI NAPLÖ Az állampolgárok érdekében A Pécs városi Tanács kommunistáinak programjáról Befejeződött a „Takarót a vietnami gyerekeknek“ akció Két hónapja — igazodva az | új feladatokhoz — átszervezés történt a Pécs városi Tanács pártszervezeténél. Csúcsvezető­séget választottak, hat alapszer­vezetet alakítottak a tanácsi dolgozók foglalkozási területé­nek megfelelően. Az átszervezés új lendületet hozott Kabar Ferenc, a csúcsvezető­ség titkára: — Az átszervezés új lendüle­tet hozott. A hetven, sok érdek­lődési területen dolgozó, kom­munistát egy alapszervezeti ve­zetőség nehezen tudta irányíta­ni, mozgósítani a feladatokra. Jellemző, hogy évek során gon­dos válogatás ellenére a tag­gyűléseken kevés olyan téma volt, mely a tagság zömét ér­dekelte volna. A kerületi taná­csok, illetve hivatalok, valamint a tanács irányítása alá tartozó intézmények kommunistáival nem volt megfelelő kapcsola­tunk. Az államigazgatásban dolgo­zó kommunisták munkája foko­zott felelősséggel jár. Közmeg­elégedésre kell érvényesíteniök a törvényeket, rendeleteket és ilyen hatást kell gyakorolniok az apparátus pártonkívüli dol­gozóira. A Pécs városi Tanács, illetve a Végrehajtó Bizottság évente mintegy száz határozatot hoz. Mindegyik érinti a város lakos­ságát. A tanácson dolgozó kom­munisták erejük nagy részét ar­ra összpontosítják, hogy minde­nütt, minden ügyben a felelős­ségteljes munka honosodjon meg. Az ügyek elintézésére 30 nap a határidő. Aki betartja — el­végzi munkáját. De ügyek és ügyek között különbségek van­nak. Előfordulhat, hogy valaki sorrendiséget mereven betartva előbb intézkedik egy minőségi lakáscserében, mint egy csa­lád égetően sürgős dolgában. Az sem mindegy, ha az appa­rátus dolgozója nem a társa­dalmi hasznosságot, fontosságot nézi, hanem azt, hogy kinek az ügyéről van szó, ki áll vagy áll­hat mögötte. A protekcionizmus Korszerűsítik a Bem utcai húsboltot A város egyik legnagyobb húsboltjának hátsó üzemrészét átépítették és most sor került az üzlettér teljes átalakítására Fehér csempével burkolják be a falakat egészen a mennyeze­tig. A régi pult egy részét nor­vég hűtőpulttal cserélik ki. üvegfallal leválasztott eladóte- j rét kap külön a halas, külön j a baromfi-árusítás. A belső | munkálatok körülbelül két hétig j tartanak, de a részleges árusí­tás már jövő héten megkezdő­dik, amit jelenleg most hátul az üzemben bonyolítanak le. A húsbolt kirakatának, külső homlokzatának korszerűsítését a tavasszal végzik el. kuszaságokat szül. A tanácsi dolgozók között is akadtak „szentek", akiknek keze .. . Elő­nyösebb lakás, garázs, jó tipp a külső környezetnek, melyből előny származik. Az asztalokon gyorsan átvándorolt az akta. A pártszervezet vezetősége szer­vezeti nehézségek miatt későn, vagy nem is értesült e jelensé­gekről. Most közösen a tanács vezetőivel, már meghozták a szükséges határozatot, mely meghiúsítja a helyzetkihaszná­lásnak még a szándékát is. Minden ügy fontos A tanácson a hivatali mun- i ka az orvosi rendelőéhez ha- j sonlítható. Minden ügy fontos i és ugyanakkor más. Lehet fon- I toskodni, packázni, egy ügyből j többet csinálni, sok pecsétes papírt készíteni, küldözgetni, ; bürokrata basát játszani és az embereket bosszantani. De lehet másként is. Észrevehette minden- i ki, hogy kedvező változás van a j „torony alatt” és a kerületek- ! ben is. E hosszabb ideje tartó változás mozgatói a tanácson j dolgozó kommunisták. Mindent megtesznek, hogy ne bürokrá­cia, hanem ügyintézés folyjon, mégpedig udvarias, segítő és gyors. Ne legyen egyetlen síró, vagy dühös ember se. Ugyan­akkor nem feledkeztek el az asztal másik oldaláról sem. A munkaidőt munkával kell eltöl­teni, de síró tanácsi dolgozót j sem kívánnak látni az „ügyfél" [ embertelen viselkedése, vagy a parancsolgató felettes hangja miatt. Emberséget, rendességet mindkét oldalon! — Politikai munkánk célja, hogy megértessük mindenkivel ■ feladatának jelentőségét, a fe­lelősséget — mondja Kabar Ferenc. — A felszabadulás előttről és az utána következett heroikus időszakból az ered­mények mellett kellemetlen, ránk maradt terheket cipelünk. Ezektől szabadulni kell. Elsősor­ban a tanácson dolgozók gon­dolkodásában kívánunk kedvező változást elérni. A feladat nehéz, de lelkesítő. Javítani a hivatali munka haté­konyságát, a személyzeti és ká­dermunkát (jól képzett erőkre j van szükség minden szakágban) ! az ideológiai és politikai kép- zést fejleszteni, megszervezni és i működtetni az apparátus tájé- j koztatását és elevenen reagál- 1 ni mindenre, ami a városban történik és intézkedni. Ez a csúcsvezetőség terve. — Ki kell alakítanunk minden területen az irányítás kommu­nista módszerét, a lakosság ér­dekében javítani az együttmű­ködést szervekkel és vállalatok­kal, állandó harcot folytatni a bürokrácia ellen, biztosítani a hatósági munka szakszerűségét, a gazdasági és tanácsi politi­kai munka egységét, küzdeni a tanácsi befelé fordulás ellen, egyszerűbbé és emberségessé tenni az ügyintézést és elérni, hogy mindenben egységes szem­léletünk legyen. Érvényesüljön a gyakorlatban a tanács műkö­dési szabályzata és küzdjünk az egyoldalú igazgatási szemlélet ellen. Mindez megvalósul, ha politikai munkával elérjük az apparátus dolgozóinak kedvező szemléleti változását. Kászon József A vietnami gyermekek részé- I re készített takarók utolsó 7 ezer darabos szállítmányát a í Magyar Nők Országos Tanácsa j útnak indította rendeltetési he­lyére. A „Takarót a vietnami gyermekeknek” akció ezzel si- ! kérésén befejeződött. A Magyar Nők Országos Tanácsa ezúton is köszönetét mond azoknak a személyeknek, kollektíváknak, i szocialista brigádoknak, üze- | mek, szövetkezetek, intézmények dolgozóinak, úttörőcsapatok és | KISZ-szervezetek tagjainak, akik és amelyek bekapcsolódtak az akcióba. Lelkes munkájuk ered­ményeként több mint 20 ezer takaró gyűlt össze a vietnami gyermekek részére. A Magyar Nők Országos Tanácsa kéri, hogy a vietnami nép megsegí­tésére szánt további adományo­kat a magyar szolidaritási bi­zottság címére juttassák el. TojásdÖmping A tojásexport nem kifizetődő Nyulat, libát és pulykát keres a piac Szilveszter éjszakáján Új feladatok előtt Szentistványi Gyuláné, a Pécs városi Tanács elnöke mondta: I — A szenvezeti változásra szükség volt. Üj feladatok előtt állunk. A tanácson dolgozó j kommunisták így jobban segít­hetik az egységes szemlélet ki- / alakítását, közelebb kerül a ke­rületi munka és szélesedik a közös érdekekért a felelősség- ■. vállalás. — A tanács vezetése milyen segítséget vár a kommunisták­tól. az alapszervezeti és csúcs- I vezetőségtől? Első pillantásra semmi külö­nös nincs a Dózsa György út 7. szám alatti házon. Sárgára festett szabvány parasztház, az utcára néző homlokzat — a sá­tortetőhöz igazodva — csúcsba végződik. De az ablakkeret fe­ketére égett, fönt a padlásszel­lőző két nyílásán is a kicsapott láng koromfoltokat hagyott. Az udvar felől, a tornác közepén van a lakásbejárat, mindjárt a konyha, tőle balra az utcai szo­ba, itt lakott Huber József, há­rom gyerekkel, asszonnyal, a jobb oldali szobában égyedül a testvéröccs, Huber György. Fö­dém nincs, a falak közül kilát­ni a nyirkos, ködös januári ég­boltra. Ebben a vigasztalan, erősen füstszagú környezetben egy vi­seltes ruhás, gumicsizmás férfi lapáttal kotorja össze a mara­dék limlomot, omladékot. Nem., sok törmelék van már, talán egy talicskára vajó, most már csupasz minden. A falak festése a tűztől elszíneződött, ahol a bútorok — konyhaszekrény, szo­baszekrény, ágyak — álltak, még a vakolat is lemállott. — Semmi nem maradt. Csak a tv-készülék. Elkaptam, kisza­ladtam vele. — Miért éppen azt fogta meg? — Nem is tudom. Nincs rá magyarázat. Talán mert az volt kéznél ép­pen. Éjfélkor újévet köszöntem az asszonynak, megcsókoltam, aztán a két kicsit is az ágyban, ők aludtak, aztán néztük to­vább a szilveszteri műsort. És úgy félegy felé erős füstszagot érzek, feleségem riadtan kapja a két gyereket, én futok ki, hogy menézem honnét a füst. Már égett az egész tető és a padlás. Olyan gyorsan futottak előre, az utca irányába a lán­gok, hogy én még az életem­ben ilyent nem láttam . .. A család már kint volt, vala­ki a kaput rázta kívülről, ő visz- sza a lakásba, beordít az öcs- csének, aki aludt, aztán fogja a tévét, kiadja az ablakon, őt is ott húzták ki. A 3 éves Ma­rikát és a 7 éves Ferikét Szeme- réék fogadták be azon éjjel, később a család Szabó Feren- cékhez költözött, a szomszédba. A harmadik gyerek, o 13 éves Júlianna nem tartózkodott itt­hon az ünnepek alatt, hanem Villánykövesden, a nagynéninél. Az udvaron egy rakás össze­égett ruhanemű, a szekrények tartalma. Semmi sem használ­ható. Otl az éjjeliszekrénnyel kombinált tükör is, kiégve, hasz- nálhatatlanul. — Semmilyük nincs? — Nincs. Hízó van az ólban, volt egy másik, december ele­jén vágtuk le, füstölés után minden a padlásra került, benn­égett. Meg vagy tizenöt mázsa kukorica is. Kéne a hízónak, de nincs. Ha meg nem etetem, le kell vágni. De hol? És mibe? Még- edényünk sincs. Legalább is most nincs, mert az első az, hogy a házat rendbehozzuk. — Kik segítettek? — Uram, én ezt felsorolni sen tudom ... Huber József munkahelye: Siklós, Községgazdálkodási Vál­lalat, lakatosüzem. Balogh Jó­zsef igazgató: — Amikor értesültünk a do­logról, hétfőn átment Mária- gyűdre a műszaki vezető, fel­mérte a tennivalókat. Teljesen rendbehozzuk a lakóházat a termelőszövetkezettel közösen. Ajtó- és ablaktokokat helyezünk be, tatarozzuk a falakat, sőt, ahogy láttam, az egyik falrész eléggé bizonytalanul áll, azt hi­szem, lebontatom és újat épí­tünk helyébe. Egyébként ezer- ezer forintot adunk segélyként a szakszervezet és a vállalatve­zetés. De nézze meg ezt. Ezt a mozgalmat senki nem szervezte „felülről”. Kitépett irkalapot nyújt át. Szálkás betűkkel írt vállalás, miszerint huszonnyolc aláíró — a vállalat munkásai, közöttük Nagy Ferenc, Vörös József, Iha- rosi Sándor, Sarkadi András meg a többiek — szabadidejük­ben fölváltva dolgoznak Hube- rék házán. Roskó Zsigmond, a siklósi Magyar—.Bolgár Testvériség termelőszövetkezet elnöke: — Huber Jóska öccse, a Gyu­ri nálunk dolgozik, fogatos. Mi is segítünk, ahogy tudunk. Az ácsok már dolgoznak, a tető- szerkezetet kicserélték, a csere­peket is fölrakják, talán holnap már be is fejezik és akkor jöhet a községgazdálkodási brigád. Dr. Máger Emil, Siklós Közsé­gi Tanács igazgatási csoport vezetője: — Elemi kár esetére kétezer forintot adhatunk. Azonnal fo­lyósítjuk. És a község, Mariagyűd la­kossága? Eddig körülbelül 23 ezer forintot gyűjtöttek össze, de úgy, hogy január harmadi- kán tizenkétezer már megvolt. Huber József mond néhány nevet, akadozva, tűnődve, aztán félrefordul, az arcát dörzsöli. Nem sorolhatja fel a község valamennyi lakóját. Nem is tudja, hogy kik és mennyit. Csak érzi, hogy ebben a kis közösségben — bármi is érje is az embert — elveszni, ma­gára hagyatkozni nem tud. Rab Ferenc A tojás fontos közszükségleti cikk, s meg kell hagyni az utób­bi években sosem hiányzott a pultokról. Az ember természe­tesnek tartja, hogy ha bemegy a boltba s ha ötöt kér, ötöt kap, ' ha ötvenet kér, ötvenet adnak ! neki. Az árával azonban mór ! nem vagyunk mindig elégedet­tek. Sem a termelő azzal, amit kap érte, sem pedig a fogyasz­tó amennyiért megvásárolni kénytelen. Visszaesett a termelés Az elmúlt években rengeteg a tojás. A szabadszentkirályi tsz-ben tavalyelőtt nyáron 30 ezer tojás zápult meg egy té­telben, mivel a MÉK nem szál­lította el időben. A dolgokból peres ügy lett, de a tojás nem hiányzott senkinek. És ez csak egy eset a számos közül. A ke­reskedelemnek nem kellett a tojás, nem tudott már mit kez­deni vele. A fogyasztó nem vett észre semmit, de a termelő igen. A tojás átvételi ára lezuhant az önköltségi szint alá, kinn a falvakban 90 fillérért vették át az ÁFÉSZ-ek darabját. A nagy­üzemet egy ideig óvta az 1,20- as védőár, ezt persze csak arra ! kapta meg, amit leszerződött. | De egyszer csak szűkülni kezd­tek a baromfiipar szerződéses keretei, egyre több lett az olyan tojás, amit nem szerződött le a vállalat. A termelő egyszerre \ azon vette észre magát, hogy a tojáson nincs haszna, sőt egyre '• többet ráfizet. Először a kisüzem kezdte fel- j számolni a tojóállományát. Nem I is olyan rég még a falusi istál- j lók hemzsegtek a tyúkoktól, sőt a külvárosi házak padlásai, ga- j rózsái is tojófészkekkel voltak teli. Ma mindez a múlté, a ház­táji tyúk újra az udvaron ka- pirgát s a nagyüzemek állomá­nya is tetemesen megcsappant. Miből lehet ezt észrevenni? Tavaly az év első felében még 27 millió tojást exportált a me­gye legnagyobb tojásforgalma­zója, a Kaposvári Húskombinát pécsi gyáregysége. Az ősz ele­jén viszont úgy lecsökkent a termelés, hogy abba kellett hagyni az exportot, októberben, novemberben és decemberben | — januárról nem is beszélve egyetlen darab tojás nem ment exportra, a belső ellátást már csak így lehetett biztosítani. j Az árak is felmentek, az 1,70- j es tojás óra novemberben 1,90 forintra emelkedett, a tea tojás j 2,10-re, s ez az ár most már harmadik hónapja tartja ma- j gát. A másodosztályú fehérhéjú j tojás ára ugyan 1,70, de ezt j nem lehet kapni (állítólag nem kedvelik a vevők). A fogyasztó újra a zsebén keresztül érzi, hogy nincs valami rendben a tojás körül. 544 vagon baromfi Baranyából Mindez nem indokolja a ba­romfiipar optimizmusát, misze­rint tojáshiánytól nem kell tar­tanunk. A Kaposvári Húskombi­nát pécsi gyáregységvezetője Kincses Tibor, nyilatkozott ilyen értelemben a minap, mikor megkérdeztük az 1972. évi kilá­tásokról. — Tavaly 70 millió tojást vet­tünk át a megyében, erre az év­re viszont már csak 55 millió darabra kötöttünk szerződést — mondotta, majd hozzáfűzte, hogy ezt a 15 milliós csökke­nést meg sem érzi a megye, mi­vel Pécs heti tojásigénye 120 ezer darab, ezzel szemben a baromfiipar napi 300—400 ezer, heti kétmillió tojást hoz forga­lomba, ebből Budapest elvisz egymilliót, a többit exportálni kell. De a tojás nem export­cikk, nincs rajta nyeresége a népgazdaságnak. Országos viszonylatban csak a BOV évi 800 millió tojást for­galmaz, ennek a fele, 400 mil­lió kielégítené a belföldi szük­ségletet. A baromfiipar nem szorgalmazza a tojástermelést, mivel az 1,20-as védőárat meg kell adni a szerződött tojásra, ezzel szemben tavaly hét hó­napon át csak 90 fillért kapott a tojásért az ipar. Az osztályo­zás közbeni — törött, piszkos, fekete, folyós stb. — veszteség eléri a 14 százalékot De az 1,20-as védőár még így is kevés a termelőnek — a háztáji csak 1,10-et kap —, mert még a leg­jobb tojástermelő nagyüzemek sem tudnak 1 forint 15 fillér alatt tojás önköltséget produ­kálni, az átlag pedig nem jön ki 1,20-ból. A megoldás: nem kell tojás­termeléssel foglalkozni! Ezzel szemben igen jövedelmező a liba- és pulykohizlalás, valamint a nyúltenyésztés, ezekből a ba­romfiipar szinte minden meny- nyiséget leszerződtet, mert most a nyúl és a nagytestű baromfi a sláger. Persze a lehetőség eb­ben sem korlátlan, hisz a kapos­vári baromfi-vágó kapacitása évi 800 vagon, s ebből Baranya egyedül majd 600 vagonnal köt le. Tavaly 451 vagon húsbarom­fit vásároltak fel a megyében, 1972-re viszont már 544 vagon eddig a kötés, ezen belül na­gyon felszökött a nyúl termelése, ez 146 vagon lesz. Figyelmeztetnek a zöldségárak óJönái —a Rendjén való ha az ipqr .é mezőgazdasági üzemeket a jö­vedelmező cikkek termelésére orientálja — bár ez sem egy­szerű, hisz egy víziszámyast nem lehet tyúkólba tenni — a piachoz valóban igazodni keli. Azonban az a tény, hogy a to- jáskérdés a perifériára szorult vissza, mégis nyugtalanító. A termelő már a bőrén érezte a dekonjunktúrát, a fogyasztó pe­dig most kezdi érzékelni a zse­bén keresztül a visszaesést. Nehogy az következzen be, ami a zöldségnél az idén már bekövetkezett, hogy a termelés mélypontra jutott, a piaci árak az egekig szöktek fel, s a kon­zervgyárak pedig nem tudják beszerezni nyersanyagszükség­letüket. Ha a tojástermelés to­vábbra is ilyen tempóban zuhon vissza, az elóbb-utóbb veszé­lyezteti a belső ellátást is. Most amíg a probléma még nem olyan súlyos, kell megtenni azo­kat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy egy meghatá­rozott szint alá ne essen vissza a termelés. A termelői árnak tartalmaz­nia kell bizonyos nyereséget, hogy az üzem ne fizessen rá, s ez biztosíték arra, hogy a fo­gyasztó elég tojáshoz jusson, viszonylag elfogadható évi 1,60 —1,70 forintos átlagáron. Mert a tojás közszükségleti cikk, i nem pedig olyasmi, ami csak úgy levehető a napirendről. Rné MECSEK cukrászda BOXOSITOTT BARHELYISÉGGEL, SZOLID ZENEVEL ES BŐVÍTETT SUTEMENYVALASZTÉKKAL VARJA VENDEGEIT.

Next

/
Thumbnails
Contents