Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-14 / 11. szám
1f72. Január !4. DUNÁNTÚLI NAPLÖ Az állampolgárok érdekében A Pécs városi Tanács kommunistáinak programjáról Befejeződött a „Takarót a vietnami gyerekeknek“ akció Két hónapja — igazodva az | új feladatokhoz — átszervezés történt a Pécs városi Tanács pártszervezeténél. Csúcsvezetőséget választottak, hat alapszervezetet alakítottak a tanácsi dolgozók foglalkozási területének megfelelően. Az átszervezés új lendületet hozott Kabar Ferenc, a csúcsvezetőség titkára: — Az átszervezés új lendületet hozott. A hetven, sok érdeklődési területen dolgozó, kommunistát egy alapszervezeti vezetőség nehezen tudta irányítani, mozgósítani a feladatokra. Jellemző, hogy évek során gondos válogatás ellenére a taggyűléseken kevés olyan téma volt, mely a tagság zömét érdekelte volna. A kerületi tanácsok, illetve hivatalok, valamint a tanács irányítása alá tartozó intézmények kommunistáival nem volt megfelelő kapcsolatunk. Az államigazgatásban dolgozó kommunisták munkája fokozott felelősséggel jár. Közmegelégedésre kell érvényesíteniök a törvényeket, rendeleteket és ilyen hatást kell gyakorolniok az apparátus pártonkívüli dolgozóira. A Pécs városi Tanács, illetve a Végrehajtó Bizottság évente mintegy száz határozatot hoz. Mindegyik érinti a város lakosságát. A tanácson dolgozó kommunisták erejük nagy részét arra összpontosítják, hogy mindenütt, minden ügyben a felelősségteljes munka honosodjon meg. Az ügyek elintézésére 30 nap a határidő. Aki betartja — elvégzi munkáját. De ügyek és ügyek között különbségek vannak. Előfordulhat, hogy valaki sorrendiséget mereven betartva előbb intézkedik egy minőségi lakáscserében, mint egy család égetően sürgős dolgában. Az sem mindegy, ha az apparátus dolgozója nem a társadalmi hasznosságot, fontosságot nézi, hanem azt, hogy kinek az ügyéről van szó, ki áll vagy állhat mögötte. A protekcionizmus Korszerűsítik a Bem utcai húsboltot A város egyik legnagyobb húsboltjának hátsó üzemrészét átépítették és most sor került az üzlettér teljes átalakítására Fehér csempével burkolják be a falakat egészen a mennyezetig. A régi pult egy részét norvég hűtőpulttal cserélik ki. üvegfallal leválasztott eladóte- j rét kap külön a halas, külön j a baromfi-árusítás. A belső | munkálatok körülbelül két hétig j tartanak, de a részleges árusítás már jövő héten megkezdődik, amit jelenleg most hátul az üzemben bonyolítanak le. A húsbolt kirakatának, külső homlokzatának korszerűsítését a tavasszal végzik el. kuszaságokat szül. A tanácsi dolgozók között is akadtak „szentek", akiknek keze .. . Előnyösebb lakás, garázs, jó tipp a külső környezetnek, melyből előny származik. Az asztalokon gyorsan átvándorolt az akta. A pártszervezet vezetősége szervezeti nehézségek miatt későn, vagy nem is értesült e jelenségekről. Most közösen a tanács vezetőivel, már meghozták a szükséges határozatot, mely meghiúsítja a helyzetkihasználásnak még a szándékát is. Minden ügy fontos A tanácson a hivatali mun- i ka az orvosi rendelőéhez ha- j sonlítható. Minden ügy fontos i és ugyanakkor más. Lehet fon- I toskodni, packázni, egy ügyből j többet csinálni, sok pecsétes papírt készíteni, küldözgetni, ; bürokrata basát játszani és az embereket bosszantani. De lehet másként is. Észrevehette minden- i ki, hogy kedvező változás van a j „torony alatt” és a kerületek- ! ben is. E hosszabb ideje tartó változás mozgatói a tanácson j dolgozó kommunisták. Mindent megtesznek, hogy ne bürokrácia, hanem ügyintézés folyjon, mégpedig udvarias, segítő és gyors. Ne legyen egyetlen síró, vagy dühös ember se. Ugyanakkor nem feledkeztek el az asztal másik oldaláról sem. A munkaidőt munkával kell eltölteni, de síró tanácsi dolgozót j sem kívánnak látni az „ügyfél" [ embertelen viselkedése, vagy a parancsolgató felettes hangja miatt. Emberséget, rendességet mindkét oldalon! — Politikai munkánk célja, hogy megértessük mindenkivel ■ feladatának jelentőségét, a felelősséget — mondja Kabar Ferenc. — A felszabadulás előttről és az utána következett heroikus időszakból az eredmények mellett kellemetlen, ránk maradt terheket cipelünk. Ezektől szabadulni kell. Elsősorban a tanácson dolgozók gondolkodásában kívánunk kedvező változást elérni. A feladat nehéz, de lelkesítő. Javítani a hivatali munka hatékonyságát, a személyzeti és kádermunkát (jól képzett erőkre j van szükség minden szakágban) ! az ideológiai és politikai kép- zést fejleszteni, megszervezni és i működtetni az apparátus tájé- j koztatását és elevenen reagál- 1 ni mindenre, ami a városban történik és intézkedni. Ez a csúcsvezetőség terve. — Ki kell alakítanunk minden területen az irányítás kommunista módszerét, a lakosság érdekében javítani az együttműködést szervekkel és vállalatokkal, állandó harcot folytatni a bürokrácia ellen, biztosítani a hatósági munka szakszerűségét, a gazdasági és tanácsi politikai munka egységét, küzdeni a tanácsi befelé fordulás ellen, egyszerűbbé és emberségessé tenni az ügyintézést és elérni, hogy mindenben egységes szemléletünk legyen. Érvényesüljön a gyakorlatban a tanács működési szabályzata és küzdjünk az egyoldalú igazgatási szemlélet ellen. Mindez megvalósul, ha politikai munkával elérjük az apparátus dolgozóinak kedvező szemléleti változását. Kászon József A vietnami gyermekek részé- I re készített takarók utolsó 7 ezer darabos szállítmányát a í Magyar Nők Országos Tanácsa j útnak indította rendeltetési helyére. A „Takarót a vietnami gyermekeknek” akció ezzel si- ! kérésén befejeződött. A Magyar Nők Országos Tanácsa ezúton is köszönetét mond azoknak a személyeknek, kollektíváknak, i szocialista brigádoknak, üze- | mek, szövetkezetek, intézmények dolgozóinak, úttörőcsapatok és | KISZ-szervezetek tagjainak, akik és amelyek bekapcsolódtak az akcióba. Lelkes munkájuk eredményeként több mint 20 ezer takaró gyűlt össze a vietnami gyermekek részére. A Magyar Nők Országos Tanácsa kéri, hogy a vietnami nép megsegítésére szánt további adományokat a magyar szolidaritási bizottság címére juttassák el. TojásdÖmping A tojásexport nem kifizetődő Nyulat, libát és pulykát keres a piac Szilveszter éjszakáján Új feladatok előtt Szentistványi Gyuláné, a Pécs városi Tanács elnöke mondta: I — A szenvezeti változásra szükség volt. Üj feladatok előtt állunk. A tanácson dolgozó j kommunisták így jobban segíthetik az egységes szemlélet ki- / alakítását, közelebb kerül a kerületi munka és szélesedik a közös érdekekért a felelősség- ■. vállalás. — A tanács vezetése milyen segítséget vár a kommunistáktól. az alapszervezeti és csúcs- I vezetőségtől? Első pillantásra semmi különös nincs a Dózsa György út 7. szám alatti házon. Sárgára festett szabvány parasztház, az utcára néző homlokzat — a sátortetőhöz igazodva — csúcsba végződik. De az ablakkeret feketére égett, fönt a padlásszellőző két nyílásán is a kicsapott láng koromfoltokat hagyott. Az udvar felől, a tornác közepén van a lakásbejárat, mindjárt a konyha, tőle balra az utcai szoba, itt lakott Huber József, három gyerekkel, asszonnyal, a jobb oldali szobában égyedül a testvéröccs, Huber György. Födém nincs, a falak közül kilátni a nyirkos, ködös januári égboltra. Ebben a vigasztalan, erősen füstszagú környezetben egy viseltes ruhás, gumicsizmás férfi lapáttal kotorja össze a maradék limlomot, omladékot. Nem., sok törmelék van már, talán egy talicskára vajó, most már csupasz minden. A falak festése a tűztől elszíneződött, ahol a bútorok — konyhaszekrény, szobaszekrény, ágyak — álltak, még a vakolat is lemállott. — Semmi nem maradt. Csak a tv-készülék. Elkaptam, kiszaladtam vele. — Miért éppen azt fogta meg? — Nem is tudom. Nincs rá magyarázat. Talán mert az volt kéznél éppen. Éjfélkor újévet köszöntem az asszonynak, megcsókoltam, aztán a két kicsit is az ágyban, ők aludtak, aztán néztük tovább a szilveszteri műsort. És úgy félegy felé erős füstszagot érzek, feleségem riadtan kapja a két gyereket, én futok ki, hogy menézem honnét a füst. Már égett az egész tető és a padlás. Olyan gyorsan futottak előre, az utca irányába a lángok, hogy én még az életemben ilyent nem láttam . .. A család már kint volt, valaki a kaput rázta kívülről, ő visz- sza a lakásba, beordít az öcs- csének, aki aludt, aztán fogja a tévét, kiadja az ablakon, őt is ott húzták ki. A 3 éves Marikát és a 7 éves Ferikét Szeme- réék fogadták be azon éjjel, később a család Szabó Feren- cékhez költözött, a szomszédba. A harmadik gyerek, o 13 éves Júlianna nem tartózkodott itthon az ünnepek alatt, hanem Villánykövesden, a nagynéninél. Az udvaron egy rakás összeégett ruhanemű, a szekrények tartalma. Semmi sem használható. Otl az éjjeliszekrénnyel kombinált tükör is, kiégve, hasz- nálhatatlanul. — Semmilyük nincs? — Nincs. Hízó van az ólban, volt egy másik, december elején vágtuk le, füstölés után minden a padlásra került, bennégett. Meg vagy tizenöt mázsa kukorica is. Kéne a hízónak, de nincs. Ha meg nem etetem, le kell vágni. De hol? És mibe? Még- edényünk sincs. Legalább is most nincs, mert az első az, hogy a házat rendbehozzuk. — Kik segítettek? — Uram, én ezt felsorolni sen tudom ... Huber József munkahelye: Siklós, Községgazdálkodási Vállalat, lakatosüzem. Balogh József igazgató: — Amikor értesültünk a dologról, hétfőn átment Mária- gyűdre a műszaki vezető, felmérte a tennivalókat. Teljesen rendbehozzuk a lakóházat a termelőszövetkezettel közösen. Ajtó- és ablaktokokat helyezünk be, tatarozzuk a falakat, sőt, ahogy láttam, az egyik falrész eléggé bizonytalanul áll, azt hiszem, lebontatom és újat építünk helyébe. Egyébként ezer- ezer forintot adunk segélyként a szakszervezet és a vállalatvezetés. De nézze meg ezt. Ezt a mozgalmat senki nem szervezte „felülről”. Kitépett irkalapot nyújt át. Szálkás betűkkel írt vállalás, miszerint huszonnyolc aláíró — a vállalat munkásai, közöttük Nagy Ferenc, Vörös József, Iha- rosi Sándor, Sarkadi András meg a többiek — szabadidejükben fölváltva dolgoznak Hube- rék házán. Roskó Zsigmond, a siklósi Magyar—.Bolgár Testvériség termelőszövetkezet elnöke: — Huber Jóska öccse, a Gyuri nálunk dolgozik, fogatos. Mi is segítünk, ahogy tudunk. Az ácsok már dolgoznak, a tető- szerkezetet kicserélték, a cserepeket is fölrakják, talán holnap már be is fejezik és akkor jöhet a községgazdálkodási brigád. Dr. Máger Emil, Siklós Községi Tanács igazgatási csoport vezetője: — Elemi kár esetére kétezer forintot adhatunk. Azonnal folyósítjuk. És a község, Mariagyűd lakossága? Eddig körülbelül 23 ezer forintot gyűjtöttek össze, de úgy, hogy január harmadi- kán tizenkétezer már megvolt. Huber József mond néhány nevet, akadozva, tűnődve, aztán félrefordul, az arcát dörzsöli. Nem sorolhatja fel a község valamennyi lakóját. Nem is tudja, hogy kik és mennyit. Csak érzi, hogy ebben a kis közösségben — bármi is érje is az embert — elveszni, magára hagyatkozni nem tud. Rab Ferenc A tojás fontos közszükségleti cikk, s meg kell hagyni az utóbbi években sosem hiányzott a pultokról. Az ember természetesnek tartja, hogy ha bemegy a boltba s ha ötöt kér, ötöt kap, ' ha ötvenet kér, ötvenet adnak ! neki. Az árával azonban mór ! nem vagyunk mindig elégedettek. Sem a termelő azzal, amit kap érte, sem pedig a fogyasztó amennyiért megvásárolni kénytelen. Visszaesett a termelés Az elmúlt években rengeteg a tojás. A szabadszentkirályi tsz-ben tavalyelőtt nyáron 30 ezer tojás zápult meg egy tételben, mivel a MÉK nem szállította el időben. A dolgokból peres ügy lett, de a tojás nem hiányzott senkinek. És ez csak egy eset a számos közül. A kereskedelemnek nem kellett a tojás, nem tudott már mit kezdeni vele. A fogyasztó nem vett észre semmit, de a termelő igen. A tojás átvételi ára lezuhant az önköltségi szint alá, kinn a falvakban 90 fillérért vették át az ÁFÉSZ-ek darabját. A nagyüzemet egy ideig óvta az 1,20- as védőár, ezt persze csak arra ! kapta meg, amit leszerződött. | De egyszer csak szűkülni kezdtek a baromfiipar szerződéses keretei, egyre több lett az olyan tojás, amit nem szerződött le a vállalat. A termelő egyszerre \ azon vette észre magát, hogy a tojáson nincs haszna, sőt egyre '• többet ráfizet. Először a kisüzem kezdte fel- j számolni a tojóállományát. Nem I is olyan rég még a falusi istál- j lók hemzsegtek a tyúkoktól, sőt a külvárosi házak padlásai, ga- j rózsái is tojófészkekkel voltak teli. Ma mindez a múlté, a háztáji tyúk újra az udvaron ka- pirgát s a nagyüzemek állománya is tetemesen megcsappant. Miből lehet ezt észrevenni? Tavaly az év első felében még 27 millió tojást exportált a megye legnagyobb tojásforgalmazója, a Kaposvári Húskombinát pécsi gyáregysége. Az ősz elején viszont úgy lecsökkent a termelés, hogy abba kellett hagyni az exportot, októberben, novemberben és decemberben | — januárról nem is beszélve egyetlen darab tojás nem ment exportra, a belső ellátást már csak így lehetett biztosítani. j Az árak is felmentek, az 1,70- j es tojás óra novemberben 1,90 forintra emelkedett, a tea tojás j 2,10-re, s ez az ár most már harmadik hónapja tartja ma- j gát. A másodosztályú fehérhéjú j tojás ára ugyan 1,70, de ezt j nem lehet kapni (állítólag nem kedvelik a vevők). A fogyasztó újra a zsebén keresztül érzi, hogy nincs valami rendben a tojás körül. 544 vagon baromfi Baranyából Mindez nem indokolja a baromfiipar optimizmusát, miszerint tojáshiánytól nem kell tartanunk. A Kaposvári Húskombinát pécsi gyáregységvezetője Kincses Tibor, nyilatkozott ilyen értelemben a minap, mikor megkérdeztük az 1972. évi kilátásokról. — Tavaly 70 millió tojást vettünk át a megyében, erre az évre viszont már csak 55 millió darabra kötöttünk szerződést — mondotta, majd hozzáfűzte, hogy ezt a 15 milliós csökkenést meg sem érzi a megye, mivel Pécs heti tojásigénye 120 ezer darab, ezzel szemben a baromfiipar napi 300—400 ezer, heti kétmillió tojást hoz forgalomba, ebből Budapest elvisz egymilliót, a többit exportálni kell. De a tojás nem exportcikk, nincs rajta nyeresége a népgazdaságnak. Országos viszonylatban csak a BOV évi 800 millió tojást forgalmaz, ennek a fele, 400 millió kielégítené a belföldi szükségletet. A baromfiipar nem szorgalmazza a tojástermelést, mivel az 1,20-as védőárat meg kell adni a szerződött tojásra, ezzel szemben tavaly hét hónapon át csak 90 fillért kapott a tojásért az ipar. Az osztályozás közbeni — törött, piszkos, fekete, folyós stb. — veszteség eléri a 14 százalékot De az 1,20-as védőár még így is kevés a termelőnek — a háztáji csak 1,10-et kap —, mert még a legjobb tojástermelő nagyüzemek sem tudnak 1 forint 15 fillér alatt tojás önköltséget produkálni, az átlag pedig nem jön ki 1,20-ból. A megoldás: nem kell tojástermeléssel foglalkozni! Ezzel szemben igen jövedelmező a liba- és pulykohizlalás, valamint a nyúltenyésztés, ezekből a baromfiipar szinte minden meny- nyiséget leszerződtet, mert most a nyúl és a nagytestű baromfi a sláger. Persze a lehetőség ebben sem korlátlan, hisz a kaposvári baromfi-vágó kapacitása évi 800 vagon, s ebből Baranya egyedül majd 600 vagonnal köt le. Tavaly 451 vagon húsbaromfit vásároltak fel a megyében, 1972-re viszont már 544 vagon eddig a kötés, ezen belül nagyon felszökött a nyúl termelése, ez 146 vagon lesz. Figyelmeztetnek a zöldségárak óJönái —a Rendjén való ha az ipqr .é mezőgazdasági üzemeket a jövedelmező cikkek termelésére orientálja — bár ez sem egyszerű, hisz egy víziszámyast nem lehet tyúkólba tenni — a piachoz valóban igazodni keli. Azonban az a tény, hogy a to- jáskérdés a perifériára szorult vissza, mégis nyugtalanító. A termelő már a bőrén érezte a dekonjunktúrát, a fogyasztó pedig most kezdi érzékelni a zsebén keresztül a visszaesést. Nehogy az következzen be, ami a zöldségnél az idén már bekövetkezett, hogy a termelés mélypontra jutott, a piaci árak az egekig szöktek fel, s a konzervgyárak pedig nem tudják beszerezni nyersanyagszükségletüket. Ha a tojástermelés továbbra is ilyen tempóban zuhon vissza, az elóbb-utóbb veszélyezteti a belső ellátást is. Most amíg a probléma még nem olyan súlyos, kell megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy egy meghatározott szint alá ne essen vissza a termelés. A termelői árnak tartalmaznia kell bizonyos nyereséget, hogy az üzem ne fizessen rá, s ez biztosíték arra, hogy a fogyasztó elég tojáshoz jusson, viszonylag elfogadható évi 1,60 —1,70 forintos átlagáron. Mert a tojás közszükségleti cikk, i nem pedig olyasmi, ami csak úgy levehető a napirendről. Rné MECSEK cukrászda BOXOSITOTT BARHELYISÉGGEL, SZOLID ZENEVEL ES BŐVÍTETT SUTEMENYVALASZTÉKKAL VARJA VENDEGEIT.
