Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

'•*%* Vílég proletárjai, egyesüljetek! Ara: SQ fillér Dunántúlt napló XXIX. évfolyam, 9. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. január 12., szerda Az állampolgár igen — a politika soha A legutóbbi időkben olyan intézkedés-sorozatot látunk a kormány, az állami és gazdasá­gi vezetés munkájában, amely bizonyos mértékig válasznak is tekinthető a közvélemény által sürgetett számos kérdésre. Azok a határozatok ugyanis, amelyek a gazdasági életet terhelő bal­lasztok csökkentését szolgálják, vagy amelyek határozottabb körvonalat adnak a szocialista társadalompolitikának, mintegy „visszaigazolásai" a közvéle­mény észrevételeinek. Fock Jenő miniszterelnök, a KISZ kongresz- szusán mondott beszédében is­mételten megrősítette, hogy ,,o fejlődés akadályait elhárító egészséges türelmetlenség nagy ösztönzőerőt jelent". S nem vi­tás, hogy az ilyenfajta türelmet­lenséget a vezetés közéletünk egyik tényezőjének ismeri el. A politikus, a közgazdász ta­lán pontosabban fejezi ki ma­gát, tudományosabban . határol körül egy jelenséget, mint az egyszerű állampolgár. Rátapint * a bajok ökonómiai lényegére — mint például az erőforráso­kat szétforgácsoló túlzott beru­házás, a szellemi és fizikai mun­ka alacsony hatásfokú felhasz­nálása, az üzemi és termelés igazgatási szervező munka elég­telenségei, a manipulációk le­hetőségei. Az egyszerű állam­polgár azonban saját, minden­napi tapasztalataiból indul ki. Abból ítéli meg, hogy milyen a közlekedés, mit kap az üz­letekben és mennyiért, van-e fo­lyamatos munka a műhelyben, és kijavítják-e bérlakásának te­tejét. ha becsorog az eső. Sta­tisztikái ismeretek nélkül is el­mondja, hogy ő maga milyen árváltozásokat észlel, s ügyei- gondjai intézése közben haté­kony igazgatással, vagy bürok­ráciával találkozik-e. Minden­napi tapasztalatai alapján di­csér és elismer, vagy türelmet­len, sőt felháborodik. Az a tény azonban, hogy az állampolgár nemcsak megnyilvánul, hanem megnyilvánulásai egyre inkább közüggyé, politikai tényezővé válnak — jó jele a demokrá­ciának. Jó jel, hogy komoly ve­zetők válaszolnak kérdéseire, s hogy nem veszik zokon esetle­ges tájékozatlanságát, egyéni elfogultságát, s hogy egyálta­lán — joga van személyes ta- pasztalatpi alapján türelmet­lennek lenni. Persze, egy'kicsit más a hely­zet, ha túl megyünk egy ember személyes tapasztalatainak kö­rén, s ítéletünket általánosab­ban akarjuk meghatározni a dolgokról. Mert a politika már milliók tapasztalatainak összege­ződése, azok kvintesszenciája, s itt már igen felelősen kell' eljárni, ha az egyéni türelmet­lenséget vagy felháborodást tár­sadalmi méretűvé rajzoljuk. Itt már mindenekelőtt a realitás követeltetik meg. Vagyis csak azt a türelmetlenséget lehet el­ismerni egészséges ösztönző erőnek, amely valóságismeret­tel párosul, s amely nem habo­zik ugyan semmi olyan kérdés napirendre tűzésében, amely-- ben meg kell és meg lehet ke­resni a megoldást, de éppígy ismeri és elismeri a lehetősé­gek korlátáit is. Mire gondolunk? Arra, hogy a jelenleg vitatott társadalmi és gazdasági kérdések között sok­szor megtévesztő összevisszaság­ban keverednek strukturális ere­detű, csak hosszú távon meg­oldható problémák olyan napi ügyekkel, amelyek ésszerű és gyakorlatias döntésekkel vi­szonylag gyorsan megoldhatók. Ez a keveredés idézi aztán elő azt a bizonyos zavart, hogy il­lúziók támadnak, vogy csalódá­sok; reálisan megközelíthető kérdések túlságosan is távoli­nak tűnnek, s korszaknyi fel­adatot pedig mór holnap aka­runk rendezni. De ne menjünk túl messzire. Vajon nem egy sajátos — és megengedhető — társadalmi tü­relmetlenség nyilvánult-e meg abban a mohóságban, amely a beruházások „elszabadulásá­hoz" vezetett? Nyilvánvaló, hogy a tervező és irányító szervek­nek kellett volna jobban látni a realitásokat és lehetőségeket. Mégis, azt kell mondani, hogy a helyzet kialakulásának nem jelentéktelen eleme éppen a spontán türelmetlenség volt. De ez csak egy példa, mert az igények és tehetőségek e-llent- mondósa még igen, hosszú tá­von egyik legnagyobb és leg­feszítőbb problémánk marad. A magas ütemű iparfejlesztés esztendeiben például számos új gyár és egész iparvárosők jöt­tek létre, s az elmúlt évtizedben rendkívül gyors volt a vidék ipa­rosodása is. De napról-napra érezzük, hogy kellő erőforrások híján, nem oldódott meg az úgynevezett infrastruktúra , pár­huzamos korszerűsítése. Vagyis nem fejlődött ugyanilyen arány­ban az úthálózat, az energia- ellátás, a hírközlés, a lakossá’gi szolgáltatás. Ugrásszerűen nőtt az áruellátás és áruválaszték is egy évtized alatt, de elégtelen az üzlet és raktárhálózat, az elosztás gépezeté. S természe­tes. hogy az ilyen helyzet min­dennapos problémákat idéz elő az emberek hétköznapjaiban is. Ilyen összefüggésekben gon­dolkodva azonban senki nem állíthatja azt, hogy e problé­mák gyorsan és kielégítően megoldhatók, mert ez megha­ladja az ország rendelkezésére álló erőforrásokat és képessé­geket Nemkülönben vagyunk nagy horderejű társadalompolitikai feladatokkal is. Meg kell-e vál­toztatnunk azokat a jövedelem- és bérarányokat, amelyek se a szocialista elveket nem tükrö­zik megfelelően, se a jobb mun-, kát nem ösztönzik kellően? Nincs vita ezen, s mint célt, már az új gazdaságirányítási rendszer bevezető időszakában kitűztük. Mégis, nyilvánvaló, hogy egy struktúra módosítása bonyolult közgazdasági és tár­sadalompolitikai megközelítést kíván, s itt csak nagyon meg­gondoltan, jól előkészített lé­pésekkel lehet haladni. Ha­sonló a helyzet a mai árrend­szerünk megítélésében is. Jól­lehet, a fogyasztó szempontjá­ból, s a napi politika szintjén ma komoly gondunk az indoko­latlan vogy burkolt áremelke­dések megakadályozása, a mi­nőség javítása, a választék bő­vítése, de ezzel együtt még hosszútávú és igen nagy hord­erejű feladat az egész árrend­szer közelebb hozása a reális termelési értékhez. E nélkül ugyanis szó sem lehet reális számításokról és helyes gazda­sági mérlegről. Mindenki tudja azonban, hogy ebben se lehet tanácsadó a türelmetlenség, amely elsietett lépésre késztet. Vagyis azt kell mondani: az állampolgár szent joga, hogy negatív tapasztalatai miatt tü­relmetlen legyen, s természete­sen nyilvánuljon meg. A figye­lem, amely észrevételeit és meg­jegyzéseit'követi, soha nem le­het elég nagy. S az is nagyon kívánatos, hogy tapasztalatai visszatükröződjenek a vezetés intézkedéseiben. Ez a demokrá­cia dialektikája, s erre az okos­nak hallgatnia kell. De az egyensúlyt csak úgy lehet meg­tartani, ha ez a türelmetlenség a politikai realizmus talaján él és hat. Mert az állampolgárnak joga van türelmetlenkedni, a politikának azonban soha. Rózsa László 180 lakás, reumatológiai utókezelő, sportszálló Előkészületben Újmecsekalja építésének befejező szakasza Amióta a pécsi lakásépítke­zések súlypontja más városré­szekre helyeződött ót, úgy las­sult meg az építkezés tempója Újmecsekalján. Itt az elmúlt másfél évtizedben városnyi vá­rosrész épült, sokezer lakással, most pedig a befejező szakasz előkészítése folyik a még be­építhető, de ez idő szerint még nem szabad területen. Az Építők útján lévő általá­nos iskolától délre lévő terület beépítési terveinek elkészítésé­re a Baranya megyei Tervező Vállalatnak adott megbízatást a Mecseki Ércbányászati Válla­lat. Az elgondolás szerint egy tömbben három darab 60 laká­sos, tízszintes lakóépület épül­ne itt a hozzákapcsolódó ABC- áruházzal és cukrászdával (ezek társberuházója a pécsi ÁFÉSZ lenne), valamint egy szolgáltatóházzal, amelyben if­júsági klub részére is biztosíta­nának helyet. A lakóépületek tervei két változatra készülnek: panel és alagútzsalus techno­lógiára, s az olcsóbb variáció kerül megvalósításra. Hb az utóbbi bizonyul olcsóbbnak, akkor a városrész új szír .olttnl gazdagodik. Az 53 négyzetmé­teres alapterületű, kétszobás lakásokat vállalati támogatás­sal, szövetkezeti alapon vásá­rolhatják meg a MÉV dolgozói. Az építkezést 1974-ben el lehet­ne kezdeni, ha a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat az ott lévő anyagtelepét, be­ton- és aszfaltüzemét kiköltöz­tetné erről a területről. Ha erre nem kerül sor, az építkezés jócskán áthúzódhat az ötödik ötéves tervidőszakra. A Veress Endre út északi ol­dalán, a rendelőintézet mellett tervezik megépíteni társadalmi összefogással a reumatológiai utókezelő intézetet. Erről évek óta szó van, idetelepítését a rendelőintézet közelsége min­denképpen indokolja, az épít­kezés megkezdésének időpont­ja azonban egyelőre bizonyta­lan. Nem valószínű, hogy eb­ben a tervidőszakban sor kerül rá. Ugyanígy bizonytalan a ter­vezett sportszálló építése is, holott ezt az épülő sportcsar­nok majdani jelenléte indokok- ja már most is. Feltehetően nagy nemzetközi és országos versenyeknek ad otthont majd a pécsi sportcsarnok is, az ide­érkező versenyzők megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell, s erre legalkalmasabb a közeli sportszálló lehet, ami turista- szállóként idegenforgalmi célo- | kot is szolgálhat. Szólni kell még egy harma­dik fontos közintézményről, ami nélkül nem fejezhető be Üjme- csekalján a városépítés. A kez­detben kultürcentrumként emle­getett, s utóbb már „csak" ; filmszínházként számontartott J kulturális létesítményről van szó, amelynek építési területét j már évekkel ezelőtt bekerítet­ték, mintegy közeli kezdést j ígérve. Most tovább bizonytala­nodott a létesítmény sorsa, s I felvetődött, hogy ha már mozi úgy sem lesz (mert ugyan ki is finanszírozna ilyen beruhá­zást?), lakásépítésre kellene igénybe venni e területet. Ezt kétszer is meg kell gondolni. A városrész tervezett centrumába mindenképpen odakívánkozik a kulturális célokat szolgáló in­tézmény, amire egyébként az igény is megvan. A tartalomból: jelenünk demokratizmusa filmen (3. old.) Pécs-baranyai sikerek a kazincbarcikai fesztiválon (3. old.) ß Magyar Nemzeti Sank elnökének tájékoztatója a hitelpolitika kérdéseiről (5. old.) Ugat a beteg (5. old.) Közgazdasági élet (6. old.) Megvalósul a hütőprogram 1975 végéig egymillió literes lesz a BEK hűtőkapacitása Bővülnek a bolti szolgáltatások A jelenlegi tervidőszak az el­ső, amelyre h'űtőprogramot és gépesítési tervet készítettek a Baranya megyei Élelmiszerke­reskedelmi Vállalatnál. A terve­zet szerint, durván számítva hat millió forintot fordítanak hűtő­gépek, hütővitrinek, hűtőpultok és a bolti szolgáltatások bőví­téséhez szükséges őrlőberende­zések vásárlására 1975 végéig. A vállalat életében különö­sen a hűtőprogram nagy jelen­tőségű. A BÉK-nek 370 boltja van, ezek közül 340 az úgyne­vezett hűtő-igényes üzlet. Az egységek hűtőgépekkel történt felszereltségét jól szemlélteti két adat: 1965-ben 429, 1970-ben 631 hűtőberendezés működött a boltokban. A berendezések szá­mát 1975 végéig 780-ra emelik. A tavalyelőtti és az 1975 végé­re tervezett gépek száma közötti 149-es különbség korántsem fe­jezi ki a kapacitásbeli eltérést. A program szerint ugyanis nem­csak darabszámra növelik az állományt, hanem űrtartalomra is. A boltok forgalmától függő­en csaknem mindenütt nagyobb kapacitású hűtőszekrényre cse­rélik ki a meglévőket, 150 lite­restől 2500 literesig. Az ABC áruházak eddig kivétel nélkül hűtőkamrákkal épültek, ez lesz a tendencia a jövőben is. Sőt, megkezdik a mélyhűtőkamrák építését. Az első mélyhűtőkam­rát az újmecsekaljai ABC áru­ház kapja, s az ötéves terv idő­szakában további nyolcat építe­nek. Ezzel lehetségessé válik, hogy mélyhűtött árukból egyre többet tároljanak a nagyobb boltok. A hűtőprogram megva­lósítása egyébként 4 772 000 fo­rintos beruházást igényel. Ez­zel a befektetéssel 1975 végére 1 millió literes lesz a BÉK bolt­jainak hűtőkapacitása, s átla­gosan minden boltba kettőnél több hűtőberendezés kerül. A szolgáltatások szélesítését szolgálja a gépesítési terv, melynek teljes megvalósulása ugyancsak 1975 végére várható. I Erre a célra 1 470 000 forintot _______________1 _________________ s zándékoznak költeni. Kávé, mák-, dió- és hús-őrlőből 115- öt használtak 1965 végén a BÉK boltjaiban, 1970-ben 299-re gyarapodott az állomány. 1975- ben 455 darab kisgépük szol­gálja a vevők kényelmét. A tervidőszak végére tehát nem­csak' á forgalmas boltokban, hanem a kevésbé látogatottak­ban is lesznek különféle dará­lók. Ami a szolgáltatások to­vábbfejlesztését illeti, a jelen­legi 24 mellett további nyolc boltban vezetik be a reggeliz­tetést. A háziasszonyok helyze­tének megkönnyítése céljából ismételten felhívják a boltveze­tők figyelmét, hogy a 200 forint feletti vásárlásoknál díjtalanul szállítsák haza a vásárlók cso­magjait. Most dolgoznak azon a körlevélen, amelyben a hús- . boltok kivételével minden üzlet számára kötelezővé teszik az előrendelések felvételét.,Az elő­rendelés alapján készen kapja meg csomagját munkából ha­zamenet a vevő, s még a pénz­tárnál való sorbanállástól is mentesítik. A BÉK szép eredményeket, ért el a hűtőprogram első esz­tendei feladatainak teljesítésé­ben. 1971-ben a tervezett ki­lenccel szemben 19 hűtőgépet vásároltak. Pullai Árpád hazaérkezett Chiléből Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkára, aki az MSZMP képviseletében részt vett a Chi­lei Kommunista Párt megala­kulása 50. évfordulójának ün­nepségein, kedden este haza­érkezett Santiagóból Budapest­re. A sásd! ÁFÉSZ vásárosdombói színesfém öntödéje 200 tonna nyersanyagból idén 8 millió forint értékű öntvényt gyárt. Ezekből is a legnagyobb tételek a véméndi tsz marhaistállóinak aluminium rácsai, erőgépekhez készülő tömítötárcsák, különböző alkatrészek a Ganz-Villamossági Müvek bajai gyáregységének és tokozott árammérő berendezések. A képen; tisztítják az öntvényeket ______j _______ Erb János felvétele I ZRAELI TÁMADÁS LIBANON ELLEN Izraeli alakulatok lépték ót a keddre virradó éjjel a liba­noni határt és megtámadtak két olyan települést, amely hí­rek szerint az El Fatah támasz­pontjául szolgál. M És a filmszínház?

Next

/
Thumbnails
Contents