Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-11 / 8. szám
1*72. Január 11. 3 DUNÁNTÚLI NAPLÓ Világcégek érdeklődnek Könnyíszerkezetet mindéi! mennyiségben A terveknek megfelelő ütemben halad a könnyűszerkezetes program megvalósítása Leonardo da Vinci 1516-ban ideális várost tervezett: előregyártott, szét-, illetve összeszerelhető épületekből. Paxton 1851-ben a londoni világkiállításon felépítette nagy álmát, a kristálypalotát —, melyet aztán 1854-ben szétszereltek, s a város egy másik pontján állították fel újra. Ugyancsak a XIX. század közepén épültek azok a londoni házak is, melyeket jómódú sydneyi polgárok rendeltek Angliában, hogy aztán új hazájukban épitsék fel, illetve szereljék össze őket Az iparszerű építőipari munka, az elemek és könnyűszerkezetek alkalmazása tehát nem merőben új dolog, de amíg évszázadokon alig volt több kuriózumnál, ma az egyetlen járható út.. ' A III. ötéves terv időszakában 3Ö0 milliárd forint értékű munkát végzett az építőipar — s ez alig kevesebb, mint az előző 10 év produktuma, a helyzet mégis nyomasztó. Az .építőipari kapacitáshiány a népgazdaság egészének fejlődését behatárolja. A IV. ötéves tervben közel 50 százalékkal kell nőnie az iparág kapacitásának —, de ezt az ugrást már nem lehet a régi módszerekkel végrehajtani. Munkaerő nincs, az építőanyagipar teljesítménye korlátozott, s nincsenek megfelelő mennyiségben szállítóeszközök sem. A lakásépítés ütemét- felgyorsította a nagyszabású ' házgyári program —, de az építési feladatoknak ez csak egy része. Ipari és mezőgazdasági csarnokok, közösségi és szociális épületek, iskolák, irodaházak, óvodák tömegét kell az elkövetkezendő időszakban felépíteni — s ez csak akkor lesz lehetséges, ha tért hódít a könnyűszerkezet. A zöld utat a kormány 1970 decemberi határozata adta meg, mely elfogadta és törvényerőre emelte a könnyűszerkezetes építési mód komplex fejlesztési programját. A cél: már a IV. ötéves terv időszakában 7,5 millió négyzetméter alapterületű köny- nyűszerkezetes épületet felállítani. De hát mi kell ehhez? Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium műszaki fejlesztési'főosztálya által készített program ezerint mindenekelőtt megfelelő ipari háttér, korszerű technológiák (licenciák), szakemberek megfelelő számban, s — természetesen: korszerű szemlélet. A könnyűszerkezetes építési mód térhódítása tovább növeli a nemzetközi munkamegosztást, s a hazai'vállalatok közötti kooperációt. Mindez az eddiginél nagyobb minőségi és szállítási fegyelmet is feltételez. A világ élvonalában A hajó-, a repülőgép és az •autóipar indította el hódító útján a könnyűszerkezetet — s ez már önmagában is jelzi: a legfejlettebb iparral bíró őrszágok- ban ringott ennek az új technológiának. o bölcsője. A magyar fejlesztési program kidolgozói számbavettek minden „éllovast”. A magyar viszonyoknak az európai megoldások felelnek meg a legjobban. Nézzük, hát, kik jöhetnek számba? ■ ■ Ötvenmillió tégla Clasp építési rendszer (Anglia) : Vázrendszere könnyű acél, a kapcsolatok csuklósak. A technológia előregyártott alaplemezek alkalmazását is lehetővé teszi. Az egész eljárás IBM számítógépre programozott. A helyszíni munkaigény rendkívül alacsony — szakképzettséget a felállítás alig igényel. Elsősorban iskolák építésére használják. Dolleans-rendszer (Franciaor- I szág): Állattartási, mezőgazda- j sági épületek és tároló csarrjo- j kok építése a legcélszerűbb ezzel az eljárással. Vázszerkeze- I tének gyártása munkaigényes, panelszerkezetes, azonban ol- | csók, egyszerűek. Tömbösítésre nem alkalmas. Feai-rendszer (Olaszország): ]’ Felhasználási területe szinte kor- I látlan. Négy szintnél magasabb ! épületek is összeállíthatók e j rendszer segítségével. Az építési i idő rövid — a karbantartási j költségek alacsonyak. Fillod-rendszer (Franciaország): ' elsősorban iskolák, sportlétesít- méhyek építésére alkalmas. A könnyűszerkezetes építési mód, természetesen, a legfejlettebb szocialista országokban is jelentős múlttal bír — így mindenekelőtt az NDK és Csehszlovákia tapasztalatai jelentenek nagy segítséget számunkra. A megtett út Magyarországon a mezőgazdaság fogadta elsőként az új technológiát. A különböző köny- nyűszerkezetes kombinátok sikert arattak és nagy segítséget adtak az elterjesztés ügyét szolgáló propaganda-munkának. Az eddig felépített hazai köny- nyűszerkezetes épületek elemeinek nagy része importból származott, a legutóbbi években azonban már a hazai ipar részesedése is tekintélyes volt. Jelenleg 10 ezer tonna körül van a könnyűszerkezeti célra használható vasszerkezetgyártó I kapacitás hazánkban. A minő- j ség megfelelő — az élőmunka- \ ráfordítás azonban már-mór elviselhetetlenül nagy. A továbbfejlődést akadályozza az a tény ) is, hogy elégtelen a térelhatá- i roló kapacitás, s nem megoldott a vizes térelemek, álmeny- nyezetek, szerelőpanelok nagy .1 tömegben való hazai gyártása j sem. Az ÉVM illetékesei szerint a ! IV. ötéves terv időszakában mintegy 2,6 milliárd forintos be- j ruházás kell ahhoz, hogy a ha- j zai ipar felkészüljön az új feladatok megoldására. Ezen időszak alatt egyébként már 3,3 millió négyzetméter alapterületű mezőgazdasági épületet, 2,6 miiló négyzetméternyi ipari épületet, 1,2 millió négyzetméternyi kereskedelmi és közösségi épületet emelnek könnyűszer- kezetekből. Az ipari háttér megerősítéséhez szükséges összegeket a kormány biztosította. A könnyűszerkezetek felkel-' tették az ipar érdeklődését — ezt bizónyítja az a tény is, hogy negyven vállalat nyújtotta be pályázatát a Tárcaközi Bizottság felhívása nyomán, A negyven vállalat hat külföldi és több hazai megoldású, komplett technológia megvalósítására tett javaslatot. 'A külföldi nagy cégk közül pályázott a Clasp, a Feal, a Voyer, a Conder és a Dolleans. Ez a nagy érdeklődés lehetővé teszi, hogy bizonyos mértékben fokozzák a program megvalósításának ütemét. Mit ígér a program? Kezdjük a legfontosabbal: 20—22 ezer építőmunkás „megtakarítását”. Az építési idő az egyharmodára csökken, ha a tervezés és előkészítés idejét is figyelembe vesszük: egyötödére! A könnyűszerkezetes épületek súlya a hagyományos épületek alig több, mint egytizede, ugyanakkor az alapozási munkáknál is 50—70 százalékos megtakarítás érhető el. A súly- csökkenés óriási szállítási kapacitást szabadít fel — a népgazdaság össz-száHítási kapacitásának 40 százalékát ma ugyanis az építőipar köti le. Egyetlen területen kedvezőtlenebbek- csakt,<3 szórnék:., qz-áf- szint valamivel maga>a(bb, mint á hagyományos eljárások esetében. A bekerülési költség, természetesen, szoros összefüggésben van az ipari háttér színvonalával, illetve a legfonto- tabb alapanyagok világpiaci árával, egyszóval: hosszabb távon ez a mutató is feltétlenül kedvezőbben alakul majd. A kormány által jóváhagyott fejlesztési program végrehajtását az építési és városfejlesztési miniszter vezetésével dolgozó ; Tárcaközi Bizottság ellenőrzi. A végrehajtás koordinálását a Könnyűszerkezetes Programira- j dára bízták. Az építőipar megfiatalítását célzó, műszaki vonatkozásban minden kétséget j kizáróan történelminek nevez- | hető, technológiaváltás az egész magyar ipart mozgásba hozta, j Óriásiak az üzleti lehetőségek | és óriási a tét is. Jelentős té- [ nyezőnek lenni a beruházási piacon — ez az ipar számára mindig is a biztos jövőt jelentette. Békés Sándor l Az Észak-Dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat 90 millió forintos beruházással felépült új téglagyára évente 50 millió téglát termel. Mikor fizet az ÁB? Hallani néha ilyen felületes véleményt: „Sebaj! Az Állami Biztosító majd fizet! A biztosítónak van pénze elég!" Nos, a „biztosítónak” tulajdonképpen egy vasa sincs. Ugyanis a rendelkezésre álló pénz — amellyel gozdálkodnak — a biztosított ügyfelektől rendszeresen befolyt összeg. Hozzáteendő: ez az összeg is az ÁB „nagykalapjába” kerül az ország valamennyi megyei igazgatóságától és ugyanezen .a csatornán jut vissza a biztosítotthoz, kárösszegként Hogy ez menynyire így van, bizonyítja az, hogy 1971-ben az ÁB Baranya megyéi Igazgatóságának bevétele 176 millió forint volt s ugyanebben az esztendőben kifizettek 205 milliót Számtalan biztosítási forma van, következésképpen a kártérítés módja is más és más. De a sok közül egyet: tavaly a megye termelő- szövetkezetei mintegy másfél milliárd növénytermelési érték után 38,6 millió forint biztosítási díjat fizettek és a kifizetett növénykór 76,7 millió volt, ebből.,is, 73 millió jégkárt (Bgra- nya nagyon „jeges”, a legtöbb jégveréses nap — évente 20—25 itt van.) , * A kár felmérése, megállapítása, a kárösszeg kifizetése . . . meglehetősen bonyolult és felelősségteljes folyamat. Az igazgatóság vagyon- és személybiztosítási osztályán beszélgetek az osztályvezető Gombos Károllyal és munkatársaival. A három afapágazátban — mezőgazdaság, műszaki, gépjármű — 18 kárszakértő dolgozik: agromérnökök, technikusok. Alapelvükről ezt vallják: „Kifizetni a tényleges kárt, annál sem többet, sem kevesebbet..." Ez egyébként világos, de mégsem könnyű dolog. Tulajdonképpen hol kezdődik a munka? — Az előszemlénél. Maradjunk egy jégveréses esetnél. Mondjuk van egy jégverte 10 holdas szőlő. Ezen egy reprezentatív felmérést kell elvégezni. Bejárjuk a táblát, nemcsak ott, ahol legsúlyosabb, hanem Uj gyártócsarnok a Nagyárpádi úton? Etnópa tizenhat országában öregbítik művészi igényű stílbútoraik a magyar bútoripar jó hírnevét. A stílbútor-gyártás újra reneszánszát éli, melyben nem kis érdeme van a Pécsi Faipari Ktsz-nek. Gyártmányvá- lasztékuka múlt évben igen széleskörű volt. Termelési értékük nyolc százalékkal haladta meg az előző évit, mjsly a bútoriparra jellemző termelésivolumen- emélkedés duplája. A munka hatékonysága három százalékkal emelkedett. A szövetkezet eredményeit növelte a Nagyárpádi, úton levő üzemben végrehajtott termelési kapacitás-bővítés. Több évre szóló műszakfejlesztési tervük alapján üzembe helyeztek egy NDK importból származó gyorsszárítót, mely csökkenti* a termékek készítésének átfutási' idejét, termelnek már a lengyel furnérkészítő gépek is. A modernebb technológia alkalmazásával készített bútoraik a nagyobb igénybevé' telnek jobban megfelelnek. Az egyre jobban elterjedő központi Divatba jött a stílbútor fűtés a hagyományos technológia alapján előkészített bútorok élettartamát csökkenti. Termékeik huszonöt százalékát a munkaigényesebb stílbútorok alkották, melyek exportja tíz százalékkal nőtt.' Iparági viszonylatban figyelemre méltó 70 forintos dollár kihozataluk. Bővítették a szobrász- és iparművész-tevékenységet, jelenleg kilenc fiatal sajátítja el ezt az igen szép szakmát, A stíl ülőbútorok iránt nőtt a kereslet, igy Mecseknádasdon elkezdték azok gyártását. Az egyéni fogyasztói igények kielégítése mellett a múlt évben több közintézmény belső bútorzatát készítették. Ezek közül jelentősebbek: az új Pécsi Posta távbeszélő központjának beépített bútorai, a POTE elméleti tömb laboratóriumainak berendezései, az Országház „Nándorfehérvári" szobáinak legyártása. Eredményes gazdasági tevékenységük alapján az egy dolgozóra jutó várható részesedés meghaladja az egyhavi bért. Ez évben a piaci igényeknek megfelelően tovább fejlesztik a stílbútor-gyártást, melynek alapja az elmúlt évben Hollandiában megkötött exportszerződés., üzleti kapcsolataikon túlmenően több külföldi céggel gyártmány-kooperációban dolgoznak, említésre méltó btelga partnerükkel folytatott termelés. Az év exportja többek között svájci, belga, holland és nyugatnémet üzletekbe kerül, mely meghaladja a háromszáz garnitúrát. Nagyvolumenű exporttevékenységükön túlmenően keresettek termékeik a hazai piacon is, ötszáz garnitúrával többet készítenek a közkedvelt „Pécs” lakószobából, melyek a pécsi és bolyi üzletükben is vásárolhatók. Az év folyamán több hazai és Európa-hírű kiállításon vesznek részt: Frankfurtban, Koppenhágában és Brüsszelben. • A szövetkezet tervében évek óta szerepel a Nagyárpádi úti központi, tízezer négyzetméteres gyártócsarnok megépítése, melynek beruházása azonban építőipari kapacitás hiányában nem kezdődhetett meg, holott a bútoripar fejlesztése a könnyűipari ágazaton belül kiemelt. Igényüket a beruházások múlt évi felülvizsgálata után is elismerték. A központi üzem létrehozásával felszabadulhatna Zólyom utcai telepük, melyet más célra lehetne a későbbiekben hasznosítani. Salamon Gyula ahol a legenyhébb a kár. Fel- ! jegyezzük, körülbelül hány százaléka ép, aztán hol mutatko- I zik 5-10, vagy 20-30 esetleg [ több százalékos kár. Az ada- ; tok egy táblázatra kerülnek. Persze, mondani sem kell, hggy j a szakértőt kísérő főagronómus I nyilván a legkritikusabb pont£k- | ra vinné az embert, de eíért kell alapos gonddal elvégezni ; 0 szemlét, nehogy tórz képet i kapjunk, ^los, mindezek alap- ! ján megállapítható a közvetlen I természeti csapás utáni kár. — Amit ki lehet fizetni... • Tiltakoznak: — Szó sincs róla. Volt már ! eset, hogy egy termelőszövet- j kezeti elnök a kár megtörténte után néhány nappal már követelte d kártérítést. De ezt a szabályzat is tiltja, ugyanis a döntés irreális lenne. Tavaly május 3-án például egyik állami gazdaság szőlőjét verte meg a jég. Az első becslés szerint 50 mil- I lió volt a kár, azonban a nyár folyamán a szőlő nagyon szépen helyrejött, a növényzet regenerálódott, és szüret után, amikor 0 tulajdonképpeni felmérést végeztük, kiderült, hogy a veszteség nem volt több 26 millió forintnál. Ezért vah az, [ növénykároknál mindig a beta- ! karítós után végezzük el a vég- [ leges kárbecslést. ■ — Tapasztalnak-e olyasmit, hogy az ügyfélek esetenként megpróbálják „átverni” a biztosítót, a valóságtól eltérő veszteséget jelentenek be? Ezen vita támad. Udvariatlanságnak tartanák az ügyféllel szemben, ha most néjnely állami, szövetkezeti szervet, vagy magánszemélyt pellengérre állítanánk. És meginogna a bizalom is, márpedig a biztosító és az ügyfél jó kapcsolatának éppen a bizalom az alapja. Mondom, nem kívánok neveket feltüntetni, de a tényeket tagadni sem lehet. HiszSh emberileg is’ érthető, ha mondjuk egy termelőszövetkezeti elnök, vagy főagronómus — tényleg jószándékkal -, de próbálkozik minél több pénzt kipréselni a biztosítótól, egyébként feltétlenül a tagság javára. — Ez már csak azért sem lehet, mert - bár a jószándék- bon nem kételkedünk — többet, dé kevesebbet sem térítünk a tényleges kárnál - hangzik az ellenvetés. Aztán valahogy megegyezünk. Végül is, az esetek régen történtek . .. ~ önbetörést hajtott végre egy férj, barátjával, majd‘eltávoztak hazulról. Az asszony, ki mit sem tudott a dologról, munkából hazaérve látja, hogy a lakást felforgatták. Fut a rendőrségre, nyomoznak, közben mi is faggatjuk a később érkező férjet, hogy állítsa össze a listát az eltűnt holmikról. Mondani sem kell, hogy a listán olyan drága ruhaneműk is szerepeltek. amelyeket - a szomszédok elmondása alapján — soha sem viseltek. Ez kiderült a rendőrségi nyomozás eredményéből is. — Az önbetörésre könnyen rájönnek a hatóságok. De egy igazi betörésnél is előfordulhat, hogy soha-nem-volt értékeket írnak fel a listára. — A biztosító mindig a nyomozás befejezése után fizet, ha fizet. De végzünk környezettanulmányt is közben, amelyből sok minden kiderülhet — Miért mondják, hogy „h* ! fizet”? — Mert a betörés fogalma nálunk nem mindig azonos a büntetőjogi értelmezéssel. Volt j eset, hogy, a betörő a lakásaj- tó zárjában felejtett kulcs segítségével hatolt be és vitt amit ért. A betörőt elfogták, meg- ! büntették, de mi egy fillért sem fizettünk, pedig egy sor holmi elő sem került. Ugyanis gondatlanságból hagyták a kulcsot a zárban . ., Ilyen esetben nem | fizetünk kárt, — Okoznak-e gondot az autósok? — Sajnos szép számmal. Manapság „divik” az úgynevezett „szívességi kár”. Az autótulajdonos — aki csak kötelező biztosítással rendelkezik - „meg-1 húzatja" valahol a kocsiját. Ezért nem fizet senki. De ha a cascos biztosítással rendelkező haverjával összebeszél, és emez elvállalja, hogy a kárt ő okozta, akkor a biztosító fizet. Ha persze , g kárszakértője fő nem jönnek a ravaszság Éppen a közelmúltbat*.<7 »oft egy hasonló eset. Kimentünk a helyszínre, a két gépkocsi elindult azon az útvonalon — egymással szemben, ahol az ál- j lítólagos koccanás lezajlott A í bejárati kapunál találkoztak össze. Esküdöztek, hogy beláthatatlan volt az.udvar felől az úttest és így esett meg a do- j log. Azonban már az is gyanús volt, hogy a kocsik állásának helyzetéből aligha keletkezhetett volna olyan sérülés a karosszérián, mint amit láttunk, Még alaposabban megvizsgálj tűk a horpadást és *églapor nyomait fedeztük fel. A kaput tartó téglaoszlopról származott, ügyfelünk túl élesen vetje a kanyart és saját magának oko: zott kárt. A másik eset mór a bíróságon végződött. Egy szenvedélyes pécsi vadászt meghívtak a B . . . -i vadászterületre raddisz- nó lesre. Hajnalban indultak, velük tartott az erdész- is. A szürkületben megindult a vadjárás és a pécsi vendégvddász egy gyönyörű szép vadkant lőtt. Elismerő vóllveregetés, dicséret, közben odaér az erdész <s, aki viszont majdnem sírvafakadt a mozdulatlan vaddisznó láttán. — Lelőttétek a disznómat! — kiáltott fel fájdalmasan. Valóban az övé volt. A szép kan még malac korában került az erdészhez, aki felnevelte, és valami filmesek számára tartogatta. akik szelídített vaddisznóval szerettek volna egy sztoI rit megörökíteni. Ez a kan olyan I szelíd volt, hogy az emlékeze- J tes hajnalon, mint egy puliku- j tya, lopakodott a gazdája után a nyitva felejtett kapun át. És I a gazdáját kereste, amikor a ! lövés eldördült. „Vadász szava- ! tossági kötelező biztosítós”, j Van ilyen. Ennek alapján kö- ! vetelt kártérítést az erdész. De a biztosító így érvelt a bíróság előtt: — A vaddisznón nem volt semmiféle megkülönböztető jel, ami szelídségére vallana, a vadász jóhiszeműen lőtt rá az erdőben. Még olyan tábla sem lógott a kan nyakában, amelyen feltüntették volna, hogy „Ez, a vaddisznó filmszerepre vár". 7 A pert megnyerték. «. F. I öt év alatt 300 milliárd
