Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

Ara: 1 forint VTfég proletárja?, egyesüljetek! Dunámon napio XXIX évfolyam, 7. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. január 9., vasárnap Jogok — több oldalról A szocialista demokrácia to­vábbfejlődésének egyik fon­tos kérdése nyilvánvalóan a centralizmus és decent- ralizmus közötti helyes arány kialakítása. Akiket illet, latol­gatják is o lehetőségeket, in­tézkedéseket tesznek, próbál­koznak. A tanácsi szervezeti változások okozta láncreakció még korántsem fejeződött be. Ojabb és újabb rendeletek szü­letnek, amelyek sokszor nem o tapasztalatok kikristályosodott eredményét, hanem jószándékú tapogatódzást tükröznek. Tekintve, hogy ezek nem tör­vények és nem aranyigazságok, o meditálás róluk jogos, s va­lószínűleg elvárt is. Itt van például a Művelődés­ügyi Minisztérium 158/1971. számú utasítása, amely o mun­káltatói jogkör leadását szabá­lyozza, s valamennyi önálló ta­nácsi oktatási intézmény veze­tője számára biztosítja ezt a jogkört, folyamatos megvalósí­tásban, 1972. augusztus 31-ig. Miről van szó? Arról a jogról, amely a kinevezéstől a jutal­mazásig és feljebb sorolásig, a fegyelmi eljárástól az elbocsáj- tásig mindent magába foglal. S milyen intézményekről? Vala­mennyi önálló általános iskolá­ról (tehát nem tagiskoláról), tanácsi középiskoláról, óvodá­ról, diákotthonról, nevelőott­honról, s minden olyan speciá­lis, tanácsi igazgatás alá tor- táró Iskolatípusról, mint ami­lyen Pécsett például a zeneis­kola vagy e gép- és gyorsíró Iskola. Eddig ot illetékes tanácsok foga volt kinevezni (tehát al­kalmazni) a pedagógust, jutal­mazni öt. fizetését megállapíta­ni. A pedagógusok bére is tel­jesen a tanácsok kezelésében volt. Most a bérkeretet is Je kell bontani" crt egyes iskolák­ra. ót kell adni minden munka­könyvét. Az iskolákban megnő az adminisztráció, egyes véle­mények szerint máris szükséges volna újabb munkaerők alkal­mazása. Az ellenőrzés kompli­kált, s még nem is minden te­kintetben tisztázott rendszere ugyanakkor megköveteli a ta­nácsi „tanácsadó" tevékenység megnövekedését, ilyenformán itt sem jelentkezik nagy köny- nyebbedés. Számtalan nem tisz­tázott kérdés mered a szakem­berek elé: például hogyan ala­kul majd a szakfelügyelet sor­sa, hiszen köztudott, hogy a szakfelügyelők egy iskolában „veszik fel a fizetésüket”, ott, ahol kötelező óráikat leadják, de munkájuk, hatáskörük az adott iskola számára egyrészt át nem látható, nem ellenőriz­hető, másrészt nem is közvetlen érdek. A szakfelügyelők kine­vezésének és feljebbsorolásá- nak jogát természetesen nem változtatták meg, a gond még­is előbb-utóbb jelentkezni fog. Érdekes problémát vet fel az új intézkedés azért is, mert ha egy-egy iskola megkapja a bér­keretét, s azzal a törvényeken belül szabadon gazdálkodhat, különös aránytalanságok ala­kulhatnak ki az egyes iskolák között. Ahol ugyanis zömmel fiatal pedagógusok dolgoznak, ott alacsonyabbak a bérek. Ahol idősebb pedagógusok vannak túlsúlyban, ott — ameny- nyiben nyugdíjba mennek vagy más módon felszabadul a fize­tésük - az iskola indokolatlan többletösszeghez jut. Ez talán még nem is a legfőbb baj, mert a tanácsoknak egyelőre van olyan lehetőségük, hogy a bérek teljes összegének kis szá­zalékát tartalékolják, s ennek felhasználásával évente korrek­ciókat hajtsanak végre. Ismert azonban, hogy a fiatal, tehát alacsonyabb fizetésű pedagó­gusnak a túlóra díjazása is ki­sebb, mint a régi, tapasztalt, magasabb fizetési kategóriá­ba sorolt pedagógusnak. Ha tehát egy igazgatót elkap a spórolási láz, minden további néfVíJ •foszthatja a túlórákat a fiatalok között, szociális és más szempontokat figyelmen kívül hagyva. Mivel ilyen érte­lemben eddig nem volt érde­kelt a döntésben, mérlegelhet­te a különféle szempontokat, és dönthetett igazságosan. A jutalmazások, nyugdíjazások körül ugyanilyen, reális veszé­lyek állnak fenn. De ha nem az anyagiakat, hanem a legfontosabbat, a szakmai szempontokat nézzük, vajon egy pedagógus-kinevezés nem lehet-e meghatározó ha­tással az iskolai oktatómunka színvonalára? Különösén a fa­lusi kisiskolákban, ahol a sza­kostanári ellátás még igen messze van a száz százalékos­tól, nem lehet-e végzetes, ha egy kinevezésnél például nem az dönt, matematika-fizika sza­kosra lenne-e leginkább szük­sége az iskolának - hanem va­lami egyéb szempont? S már itt is vagyunk a leg­nehezebb kérdésnél. Valaki így summázta a rendelkezés lénye­gét: megnő a pedagógusok ki­szolgáltatottsága. Hogy ez így igaz lesz-e, senki se tudhatja. De potenciálisan létező veszély­ről van szó. S nem bizalmatlan­ság ez az iskolaigazgatókkal szemben. Bizonyára nem is ál­talános veszély. Tény azonban, hogy előfordult egy konkrét eset Pécsett, amikoris az igaz­gató „jóindulatúan" figyelmez­tette nyugdíjkorhatárt elért be­osztottját, hog jobb, ha most kéri nyugdíjaztatását, mert mi­helyt a kezében lesz a jogkör, ő fölmond neki... Miért? Fel- tehétóleg régi ellenszenvek ha­tására, azonnal — szemérmet­len gyorsasággal — élve az új hatalommal. Ehhez még ismer­ni kell azt az álláspontot — ép­pen a minisztéiium állásfogla­lását —, hogy o pedagógushi- óny miatt lehetőleg minden nyugdíjkorhatárt elért, de még aktív, jó pedagógust meg kell nyerni a továbbdolgozásra. (Az Elnöki Tanács legutóbbi tör­vényerejű rendelete is éppen ilyen Irányba hat, jelezve a probléma országos gondot je­lentő súlyát.) A nagyobb hatalom — mert hatolom az, amely embe­rek sorsát képes befolyá­solni — nagyobb felelőssé­get is kíván. S ha általános­ságban helyeselhetjük is azo­kat a próbálkozásokat, amelyek nagyobb jogot, több önállósá­got biztosítanak a legkisebb helyi vezetőknek is, nem feled­kezhetünk meg arról a súlyos kérdésről, hogy fútja-e a na­gyobb önállósághoz a felelős­ségérzetből? Ma ez a fentem- lített rendelkezés talán még ko­rainak is tűnik. Számtalan be­idegződés, tovább élő szemlé­leti torzulás, a demokrácia gya­korlásának hiánya szól amel­lett, hogy az idézett pesszimis­ta „jóslat” tényleges veszélyek­re utal. Ha egy pedagógus „nem jött ki" az igazgatójával, eddig kérhette áthelyezését Most legfeljebb bemehet a ta­nácsra, hogy segítsen neki má­sik állást keresni, akár egy munkaközvetítő. Nem egészen kidolgozottak azok a szempon­tok sem, amelyek a jog másik oldalát, a beosztottak védelmét, igazuk keresésének útját jelen­tenék. Nem érezzük biztosított­nak ebben a rendszerben az is­kola érdekének, oktatásügyünk valóságos céljainak meghatá­rozó erejét Bár elsietett aggályoskodás lenne mindez. De alaposan meg kell gondolni a veszélyek és várható eredmények össz­hangját Mint ahogy minden­nek több oldala van, a jognak is. A jogok másik oldalát a kö­telességek jelentik. Ha önálló­ság, legyen valóban az, s ne látszatönállóság — de járjon együtt az önálló jogkörrel a még szigorúbb, nagyon megkö­vetelt kötelességek köre is. H. E Eredményes év után Új feladatok előtt Baranya élelmiszergazdasága Termelő és feldolgozó üzemek vezetőinek tanácskozása Pécsett Az üzemekben most folyó tervkészítési munkához odott hasz­nos támpontokat az a tanácskozás, amelyet szombaton délelőtt Pécsett, a Megyei Tanács pécsi járási hivatalának nagytermében tartottak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, az élelmiszer­felvásárló és feldolgozó vállalatok vezetői részére. A tanácskozá­son, melyen a megye élelmiszer-gazdaságának közös gondjai, idei feladatai kerültek napirendre, részt vett Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke is. Több figyelmet a zöldségfélékre Az ágazat múlt évi gazdál­kodásáról, elért sikereiről, a megoldott és a még megoldat­lan problémákról dr. Földvári Ionos, o Megyei Tanács elnök- helyettese tájékoztatta a terme­lő és feldolgozó üzemek veze­tőit. Beszámolójában sikeres, az 1970-esnél eredményesebben záruló gazdasági évről adhatott számot, ezek az eredmények elsősorban a magas színvonalon megoldott búza, kukorica — e két növény köti le a megye szántóterületének mintegy 60 százalékát — termesztésben, és a minden várakozást felülmúló megyei hústermelési rekordban jelentkeztek. A termelés növe­kedése főként ebből a három lényeges alaptevékenységből származott. A kilenc százalékos országos átlaggal szemben a megye mezőgazdasági üzemei mintegy 11 százalékkal növelték az 1971 -es .esztendőben bruttó termelési értéküket. Az élelmiszergazdaság idei legfőbb teendőinek az ellátás legégetőbb gondjaiból, illetve e gondok enyhítésére lett intézke­désekből kell kiindulnia, termé­szetesen az egyéb területeken elért eredmények srintentortása mellett. Az ellátási gond a zöld­ségféléknél a legsúlyosabb, a megye mezőgazdasága sem a helyi lakosság friss zöldségigé­nyét, sem a megyében működő konzervgyár nyersanyagszükség­letét nem elégíti ki. A helyzet súlyosságát felszó­lalásában Bernáth Béla, a Szi­getvári Konzervgyár igazgatója tárta fel a tanácskozás előtt. Elmondotta, hogy új, technikai­lag világszínvonalon álló para­dicsom vonaluk 1500 vagonos kapacitása 1972-re csak 667 va­gon nyersanyaggal van szerző­désileg lekötve, s a 300 vagon gyártásra kiépített uborka vona­luk kapacitásának 50 százaléka még fedezetlen. Felhívta a ter­melő üzemek figyelmét a kon­zervzöldség termesztésében rej­lő új lehetőségekre, a nagyfokú százalékkal növeli cukorrépa termő területét. Tavaly csak 3400 holdon ter­melt ez a megye cukorrépát, 1972-re viszont már eddig 4500 holdat szerződtek le az itteni üzemek a gyárral. Ez nemcsak a gyárnak kedvező — jelentő­sen enyhülnek nyersanyag gond­jai —, de o fejlesztő üzemeknek is, mivel ezek abrakpótló hizlaló takarmányt kapnak vissza a gyártól, az urebetint. Jelenleg Baranyában 6000 szarvasmarhát hizlalnak ezzel a takarmánnyal. Ez év májusától jelentősen meg­nő ez a szám, mivel ekkor lép be a most 24 milliós beruhá­zással épülő új urebetin üzem a termelésbe, amelynek kapa­citása napi 20 vagon takarmány lesz. A tartalomból; Játékszoba a Megye/ Tanácson (1 old.) Napirenden a lépcsőzetes munkakezdés (4. old.) Pécsi kutatók a KGST kiemelt programjában (5. old.) Öttalálatos Pécsett (9. old.) Karnevál minden mennyiségben (12. old.) Rahman A kelet-pakisztáni politikus Londonba érkezett Oj ■ Delhi : Mudzsibur Rahman sejk ke- lel-bengáliai politikus, a Bang- la Desli köztársasági el­nöke szabad — közölte e pa­kisztáni rádió. Hóziőrizetét szombatra virra­dó éjjel oldották fel. Az immá­ron hónapok óta nyugat pakisz­táni börtönben, ma jd háziőri - zetben tartott politikus külőn­repölógépen szombaton hajnal­ban utazott el Rawalpindiből, A repülőtéren Zulfikar Ali Bhut­to nyugat pakisztáni elnök bú­csúztatta. Rahman sejk úticélját — egy hivatalos rowalpindi közlemény szerint — o kelet-bengóliai po­litikus „kívánságának megfele­lően" nem fedték fel, (Folytatás a 2-es oldalon) Bővül a falusi kereskedelmi hálózat Vannak még „fehér foltok" a megyében, ezeket mérte fel tavaly az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztálya: hol vannak még ellá­tatlan területek? Az érdekelt szövetkezetek vezetőitől véle­ményt is kértek, hogy a körze­tükben levő — és jelenleg még ellátatlan — lakórészeken mi lyen terveik vannak? Beremenden az új lakótele­pen 220 négyzetméter alapterü­letű szuperettet és 236 négyzet- méteres presszót, s hozzá kap­Kőbányászok A Dél-dunóntúli Kőbánya Vál­lalat nagyharsányi üzeme az el­múlt évben 718 ezer tonna kö­vet termelt, 28 ezer tonnával többet a tervezettnél. A jó időt kihasználva most is folyamato­san megy a munka, naponta két és fél ezer tonna, főleg ipari mészkövet, kohókövet, cukorkö­vet és különböző méretű zúzalé­kokat szállítanak. Februárban leáll az üzem nagyjavításra, de januárban ellátják a nagyvál­lalatokat, mint például a kohá­szatot, a beton és vasbeton ipa­ri vállalat pécsi üzemét, vala­mint a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat stóza üzemét nyersanyaggal, hogy az egy hó­napos nagyjavítás alatt se szen­vedjenek hiányt. A bánya három E—2503-as, két és fél köbméte­res, villamos, szovjet kotrógépet kapott, amelyekkel tovább tudja javítani a termelést. Ezek közül egy már dolgozik, egy indulásra kész, a harmadik pedig szerelés alatt áll. Képünkön az egyik kotró. Erb János felvétele csalódó eukré szűre met létesíte­nek. E két létesítmény több, mint hárommillió forintba kerül. Sásdon az ellátatlannak minő­sített újtelepi területre az ÁFÉSZ új egység építését a IV, ötéves terv időszakában nem tervezte. Ebben az évben feje­zik be az új áruház építését, s ez anyagi erőit kimeríti. Ameny- nyiben a községi tanács anya­gi támogatást nyújt az új ke­reskedelmi egység megépítése megvalósulhat 1975 előtt is. Sellyén a sportpálya környé- kén fekvő új lakótelepen 180 négyzetméter területű vegyes élelmiszerboltot nyit az ÁFÉSZ, egymilliós, költséggel. Az épít­kezés tavaly megkezdődött, át­adása ez év októberére várha­tó. Siklóson tavaly átadták az új ABC óruházat, de szükség mu­tatkozik Harkányban, a Dráva- szabolcsi út mellett egy kisebb bolt megnyitására is. A tanács biztosítaná a telket, de a szö­vetkezet fejlesztési alapja kor­látozott, ezért más megoldás­hoz folyamodnak. Magánházat alakítanak át, a szövetkezet tárgyalást folytat egy ingatlan megvételére, amelynek átalakí­tásával ez év első felében meg­nyithatják az új boltot. A meg­valósulás a tárgyalások kimene­telétől függ. Szerrtlőrincen, a község északkeleti részén új lakótelep alakul, a régi országút melletti kiosztott telkeken. A fejlesztési terv a IV. ötéves terv időszaká­ra vonatkozik, s egy 200 négy­zetméter alapterületű élelmi­szer-háztartási bolt megnyitását célozza. Ehhez a tanács bizto­sította a telket Az építkezést előreláthatólag 1974-ben kez­dik meg. Az említett területek ellátását addig a tavaly meg­nyílt kis ABC áruház biztosítja. kereslet mellett o felemelt ter­melői árakra, a speciális zöld­ségtermesztési gépek felemelt 70 százalékos állami támogatásá­ra, az ágazatban eszközölt be­ruházások 30 százalékos meg­segítésére. E beruházások hitelezésének soronkívüliségére Huszti Sán­dor, a Nemzeti Bank igazgató helyettese hívta fel az érdekel­tek figyelmét. A felszólalásokból ítélve — a vasasi, a zalátai tsz fólalt fel ilyen értelemben — az üzemeket élénken foglalkoz­tatja a téma, több állami gaz­daság és termelőszövetkezet kí­vánja fejleszteni zöldségtermő területét. Döntésűk meghozata­lához azonban a fejlesztésről hozott kormányhatározat vég­rehajtását szabályozó rendelet megjelenését sürgetőnek tart­ják. Az elvárás jogos és indokolt az üzemek fele s a meghozott központi intézkedések is bizo­nyítják, senki sem kívánja, hogy az üzemek ráfizetéssel termelje­nek. Az új árak mellett az ed­digi 9—12 ezer forint ráfordí­tást figyelembe véve egy hold paradicsomról 20 ezer forint be­vétel érhető el, s ez már biz­tosítja a kellő jövedelmezősé­get, s egyben olyan munkaerőt köt le, amelynél eddig nem volt megoldva a folyamatos foglal­koztatás. A cukorprogram A cukorprogramban való részt- vállalásna —, melynek mértékét a napokban Pécsett járt minisz­terhelyettes kifogásolta a me­gyében — csattanós választ ad­tak az üzemek, A tanácskozá­son Rohling Imre, a Kaposvári Cukorgyár főosztályvezetője be­jelentette, hogy míg a gyári körzethez tartozó három másik megye — Somogy, Tolna és Bács — az idén csak szinten tartja, addig Baranya nagy mérték­ben, az elmúlt évhez képest 30

Next

/
Thumbnails
Contents