Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

1972. január 8. DUNÁNTÚLI NAPLÓ január 15-ig kell beadni a jövedelemadó- bevallást Mint ismeretes, ez év ja­nuár 1 -tői új rendeletek, szabályozzák az általános jövedelemadózást és az adó fizetésének módját. Külön- külön rendelet intézkedik a szellemi foglalkozásúak, il­letve a kisiparosok, kiske­reskedők és egyéb szabad- L foglalkozásúak adózásáról. A rendeletnek közös alap­elve, hogy .differericiáltan szabályozzák az önálló te­vékenységből származó jö­vedelmeket, megakadályoz- | va társadalmilag indokolat­lan jövedelmek és vagyonok j képződését. Ugyanakkor az I adózási rendszer az eddigi- j nél érdekeltebbé teszi a kis­iparosokat, kiskereskedőket, hogy a viszonylag ellátatlan területeken fokozottan állja­nak a lakosság rendelkezé- j sére. A reálisabb adózás érdé- ' kében a jövőben nem a la- ■ kóhely, hanem a műhely, a bolt vagy például az orvosi ' rendelő telephelye szerinti j adóhatósághoz kell az adó- j bevallásokat benyújtani, j ezek intézik majd a terüle­tükön dolgozók adóügyeit. Ilymódon az adóhatóságok [ jobban tájékozódhatnak az adózók jövedelemszerzési le­hetőségeiről, s az adót is reálisabban, állapíthatják meg, Az 1972-es év ilyen | szempontból még az átme­net éve. Mivel az 1971-es qdóelőlegek ügyeit a lakó­hely szerinti hatóságok in­tézték, az .idén még az-adó­bevallást is a lakóhely sze­rinti adóügyi szervekhez kell beadniok mindazoknak, akik korábbal* 1» is. adóbevallás út­ján adóztak. A többi sza­badfoglalkozásúak, tehát akik eddig átalányt fizettek, vagy adómentesek, s ezért korábban adóbevallást nem kellett beadniok, az idén ki­vételesen szintén nyújtanak be ilyen . bevallást, de ők nem a lakóhely, hanem a. telephely szerinti adóható­sághoz. Az ő bevallásukra azért van szükség, mert 1972. január 1-től megvál­toztak egyes adóalapok, így újból felülbírálják az adó mértékét, illetve az adómentességet. Az adóbevallási ívet egyébként mindenkinek 1972.. január 15-ig kell be­adnia. A rendelkezések értelmé­ben ez év végéig az egész országban meg kell szervez- 'ni a kisiparosok és kiskeres­kedők adóközösségeit, ezek ugyanis alkalmasak lesznek arra, hogy reálisan, a tény­leges jövedelmeknek meg­felelően szabják meg , az. adókat. Zárszámadás előtt A közgyűlések gazdasági és politikai fórumok Meg kell tanulnunk eredményeink értékelését Alapszabály-ellenes, népgazdaság-ellenes Kicsik nag ykereskedése Zárszámadásra készülnek a termelőszövetkezetek a sziget­vári járásban is. A járás tizen­négy termelőszövetkezetében több mint hatezer embert érint a számadás. Politikai előkészí­tése a szépen fejlődő gazdál­kodási -eredményekkel együtt, sokrétű feladat, mert jóllehet az eredmények bizonyítanak, de nem beszélnek önmagukért. Dr. Kovács János járási tit­kárral, Fehérvári Nándor osz­tályvezetővel, Botykai János po­litikai munkatárssal és Cseresz­nyés Ferenccel, a Megyei Párt- bizottság politikai munkatársá­val beszélgettünk a politikai előkészítő munkáról. Kovqcs János: A végrehajtó bizottság álláspontja, hogy a zárszámadásra nem december­ben, hanem egész évben ké­szülni kell. A termelőszövetke­zetek párttaggyűlésein, pártve­zetőségi ülésein a múlt évben ennek nyomán megbeszéltek számos, a termeléssel közvetle­nül, vagy közvetve összefüggő témát. Fehérvári Nándor: Állandóan napirenden tartották azokat a terv-, gazdálkodási és politikai feladatokat, melyeket a terme­lőszövetkezetek az 1971-es esz­tendőre meghatároztak. Kovács János: A múlt eszten­dőben, amikor az év három­negyedének eredményei nagy­jából rendelkezésre álltak, meg­kértük a termelőszövetkezetek párttitkárait, elnökeit, főagro- nómusait, főkönyvelőit, hogy kérdéseinkre, melyek minden lényeges dolgot felölelnek, ad­janak írásos választ. Amikor megkaptuk, tanulmányoztuk, egyeztettük saját tapasztalata­inkkal. Majd tanácskozásra hívtuk külön-külön egy terme­lőszövetkezet vezetőségét és ki­cseréltük tapasztalatainkat, gondolatainkat. Volt, amelyik egy órát, volt, amelyik öt óra hosszan tartott. E megbeszélé­sekről mindannyiunknak igen jó véleménye alakult ki,, mert közös álláspontra jutottunk egy­szerűbb és bonyolultabb dol­gokban is, mjnt amilyen példá­ul a mindenáron való osztás. Fehérvári Nándor: Talán két termelőszövetkezetnél fordult elő ez a szándék. A többinél annyi részesedést fizetnek mint tavaly, néhány helyen többet. Mindenütt előtérbe került a sa­ját erőből történő fejlesztés, a tartalékolás, mert a jövő évben is előre kell lépni. Botykai János. A termelőszö­vetkezetek vezetőivel történt megbeszélésnek volt egy ked­vező mellékhatása is. Ebben az időben hirtelen megjött a ha­vazás. Mintegy nyolcszáz hol­don töretlen volt a kukorica és tizenhatezer holdon visszavolt a mélyszántás. Szóba került, hogy idén is lesz mezei leltár? Vagyis kint marad o kukorica? — Nos, a kukorica-betakarítás ,és mélyszántás néhányszáz hold hiányával kész. Kovács János: E beszélgeté­sek után kezdődött meg a lel­tározó bizottságok megalakítá­sa, melyekbe hozzáértő, köte- lességtucfcS párttagok és pár- tonkívüliek kerültek. E bizottsá­gok ugyan megkapják a szak­mai tájékoztatást, de ezen túl politikailag rendkívül jelentős e munka, mert ez az alapja a mérleg helyes elkészítésének. Minden mázsa terménynek, minden terméknek, felszerelés­nek, vagyontárgynak annyinak kell lenni, amennyi a valóság­ban. Cseresznyés Ferenc: Külön­ben módot nyújtana arra, hogy anyagi alap nélkül, illetéktelen jövedelem is kiosztásra kerül­jön. Ez nem érdeke sem a ter­melőszövetkezetnek, sem a nép­gazdaságnak. Kovács János: Emiatt tartjuk ) nagyon fontosnak a leltározó | bizottságok politikai felkészítő- sét, ugyanígy az ellenőrző bi- ; zottsógokét, amelyeknek kriti­kusan kell beszámolniok a köz- j gyűlésnek a gazdálkodásról, a ' vagyonkezelésről, az alapsza­bály szerinti működésről. E be­számolókat a közgyűlést meg­előzően megtárgyalják a párt- j szervezetek. Legfontosabb, hogy I valóságos kép .alakuljon ki minden vonatkozásban. Időköz- j ben elkészül a termelőszövet­kezet vezetőségének beszámo- j lója is. Ez' sem lehet adathal- . máz. E beszámolók elhangzása előtt a pártvezetőségek, tag- | gyűlések, pártcsoport és bri- ! gódértekezletek foglalkoznak j az egész, vagy egy-egy részte- j rület gazdasági és politikai ér­tékelésével. Megvizsgálják, hogy mit sikerült megvalósítani 0 múlt évben, mi az, ami nem i sikerült úgy, mint kellett volna, és ebben az évben, mit kellene jobban csinálni. Véleményünk ! szerint ez mindenkinek feléb- j reszt!. egyéni, felelősségét és a. zárszámadó közgyűlések gazda­sági , és politikai fórumokká lesznek, jobban mint eddig. Fehérvári Nándor: A kedve- i zőtlen időjárás ellenére jó évet zárnak a járás termelőszövet- | kezetei. Tények bizonyítják, hogy a gazdálkodás minden ágában, kivéve q zöldségter­mesztést, a szarvasmarha-te­nyésztést, valamint a baromfi- tenyésztést, egyenletes a fejlő­dés, megfelel annak, amit 1971- re terveztünk. Ebben az évben további lépéseket teszünk a fej­lődés érdekében. Kovács János: Ezt igyekeztünk megalapozni a zárszámadások politikai előkészítésével is. Min­dig újra kell tanulnunk gazda­sági eredményeink helyes po­litikai értékelését. . • * | Az utóbbi három év elisme- I résre méltó fejlődést hozott a j szigetvári járás termelőszövet- I kezeteiben mind gazdasági, j mind politikai téren. A lehető­ségek, mint ezt egyöntetűen ál­lítják, ennél lényegesen na- j gyobbak. Minden bizonnyal [ ezek is megvalósulnak. Kúszott József A napilapok még a múlt év végén adták hírül: a legfőbb ügyész gazdasági bírságolási eljárást indított a Pécs és Vi­déke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet ellen. A meglehetősen szűkszavú közle­ményben az állt, hogy a, fo­gyasztási szövetkezet az áru forgalmazásánál feleslegesen iktatta közbe saját nagykeres­kedelmi tevékenységét és ez nemcsak jogellenes, hanem népgazdaságellenes is volt. A szövetkezet ilymódon két év alatt csaknem 360 ezer forint jogtalan haszonra tett szert. ÁRU BÁRKINEK A nagykereskedésre már ko­rábban felfigyelt a Megyei Ta.- nács kereskedelmi osztálya, bí­rósági eljárás is folyt a Bevé­teli Igazgatóság megyei hiva­talának revizorai ma is a hely­színen vizsgálódnak. Közben a legfőbb ügyész a Központi Gaz­dasági Döntőbizottsághoz vitte Nincs párhuzamos közlekedés a Rákóczi úton Teljes gázzal a tilosban A Rákóczi úton megállni tilos — Tavasszal felfestik a járműosztályozókat - Újabb buszleálló öblök készülnek A MESZESI GARAZSSZOVETKEZETBE JELENTKEZÉST MÉG ELFOGAD A MÉSZÖV LAKÁSSZÖVETKEZETI TITKÁRSÁGA. Pécs, Kossuth tér 8- Tel.: 13-25. Reggeli csúcsforgalom a Rá­kóczi út és a Bem utca keresz­teződésében. Hosszú sorban ér­keznek a kocsik a Zsolnay-szo- bor felől. A bal sávban várako­zó szürke Wartburg mellé beáll a jobb sávba egy Moszkvics. Zöldre vált a lámpa, indul a kocsisor. Éles fékcsikorgás hal­latszik, a Wartburg és a Moszk­vics között épp hogy egy centi maradt. A gépkocsivezető dühösen hajol ki az ablakon . . . — Jogosan méltatlankodik a Wartburgos — mondja Keme- nes László, a KPM Pécsi Közúti igazgatósága forgalmi .techni­kusa..— Itt összeszűkül a ke­reszteződés, nem lehet több sáv­ban közlekedni. A forgalomirányító lámpák —, melyek december óta ismét rendszeresen működnek — va­lamelyest módosították a Rákó­czi út forgalmi rendjét. — A Zsolnay-szobortól indul­va ihár messziről látni a Bem utca kereszteződésében maga­san középre függesztett lámpát, az úgynevezett ismétlőjelzőt. Kár, hogy sokan, nem veszik fi­gyelembe. Például a GA 53-70-es 10-es csuklós busz vezetője — bár idejében látta a sárga jelzést — s féktávolságon kívül volt, tehát megállhatott volna. Mégis: a fék helyett a gázt nyomta, át- száguldvo a tiloson. — Tipikus veszélyhelyzet! — Pedig a KRESZ egyértel­műen tisztázza: ha féktóvolsá- gon belül vált sárgára a lámpa minél előbb hagyjuk el a ke­reszteződést. A kiürítési idő bő­ven elég arra, hogy ilyen eset­ben biztonságosan áthaladjunk. De ha féktávolságon kívül vált sárgára, akkor tessék megállni! A kiürítési idő nem olyan hosz- szú, hogy kockázat néfkül neki­vághassunk. A buszosnak ezút­tal szerencséje volt. Szabályosan 60-nal hajtunk, mikor a Jelmezkölcsönző előtt az XX 26-76-os Zsiguli jobbra el­húz kocsink mellett. — Ez is szabálytalan. Tiszta vizet kell végre önteni a pohár­ba. A Rákóczi úton —, de a Zsolnay utcában és a Tol bubin úton is — nincs párhuzamos közlekedés, nem lehet „sávoz- ni”. Csak akkor lehetne, ha a forgalmi sávokat terelővonal je­lölné, de ehhez legalább 14 mé­ter széles úttest kellene, ilyen ; pedig Pécsett nincs. S ezt oly sokan nem képesek megérteni. Csak ott lehet párhuzamos köz- ; lekedésről beszélni, ahol azt út- | burkolati jelekkel és jelzőtáb- 1 Iákkal jelölték, s a megállást I mindkét- irányban megtiltották. ! -r Ismert tény, hogy a jelző­lámpák nem gyorsítják, hanem biztonságossá teszik a forgol- j I mat. Mivel lehet mégis növelni a forgalom ütemét? — Ez főként a gépkocsiveze­tőkön, az oly sokat hangoztatott közlekedési kultúrán, fegyelmen ; és az udvariasságon múlik. A j lámpák járműgyűjtő szerepet töltenek be. A piros jelzésnél összegyűlik egy konvoj, s ha az egyszerre induló csoportban va­laki az élen csak 30-cal halad, az egész konvoj zöld helyett pi­rosat kap a következő kereszte­ződésnél. Egy „szubjektív aka­dály" miatt.. . De ugyanígy fel­boríthatja a rendet egy autó­busz, vagy egy szabálytalanko­dó gyalogos is. Ugyancsak gyor­sítja a forgalom ütemét, hogy .a Kórház tértől a Gépipari Tech­nikumig megállni tilos táblát helyeztünk el mindkét oldalon. A 48-as téri kereszteződésnél ! a külső sávban megálló buszok késztetik megtorpanásra a jobb j sávban haladókat. Kezdődik a bujkálás. I — Ezen a problémán úgy se­gítünk, hogy mindkét irányban buszleálló öblöket képezünk ki, s így a külső sáv szabadon ma j rád. A balra nagy ívben való kanyarodásokat a Rákócri úton végig a lámpák irányítják, s a tavasszal új burkolati festéssel a jobbra kanyarodásokat is sza­bályozzuk. A külső sávból — végig — jobbra lehet majd csak kanyarodni. Így megszüntetjük a párhuzamos közlekedés vala­mennyi eshetőségét. A jármű- osztályzókat 50 méterrel előbb táblákkal jelöljük, tehát min­denki időben be tud sorolni. \ A következő évben Pécsett még két kereszteződést látnak el forgalomirányító berendezés­sel a Szigeti vámnál és a Kór­ház téren. (Panics) E gyetlen kút volt Kölke- den, amelyből elfogad­ható minőségű ivóvizét kaphat­tak az emberek. Az ásott ku­tak vize — ha volt egyáltalán — nitrátos, colis volt. Igaz, hogy megszokták, igaz, hogy a lajtos kocsival Mohács­ról hoztak azért jó vizet, de azért voltak, akik nem nyugod­tak bele ezekbe az állapotok­ba. 1969 őszén megalakult a köl- kedi vízműtársulás. A viszony­lag kis községnek hatalmas anyagi erőfeszítést jelenjeit volna a törpevízmű megépíté­se '— ha nem segítenek. És segített mindenki. A Dél dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembere társadalmi inunká­ban megtervezte, az igazgató­ság biztosította a kivitelezőt és egymillió forinttal tényle­gesen hozzájárult a költségek­hez. Az építkezést is mindjárt megkezdték. Két év alatt sok­minden elkészült. Tudajdonkép- pen minden elkészült, hiszen a kivitelező készre jelentette a vízmüvet, kitűzte a műszaki átadás napját: 1971. decem­ber 23. A parányi tanácsi szobában tokon szorongtak. A tervező, Mohácsi víz Kölkeden beruházó, kivitelező, járási hivatal, községi tanács, tűzren­dészet, vízügyi igazgatóság, mo­hácsi vízmű, KÖJÁL képviselői mind ott voltak. Műszaki átadás viszont nem volt. Hiányzik még valami itt is, ott is, van, amit hiánypót­lásként megépíthetnek vagy ki­igazíthatnak, de olyan is akad -—az alvállalkozó sforult hely­zete miatt — amit csak komo­lyabb időráfordítással oldhat­nak meg. Azért baj, az nirics. KöJked- nek víz kellett: víz pedig van. Harminckilenc közkúton folyik az egész község területén, már 1970. augusztus 20. óta. A kivitelező röviden tájékoz­tatott, hogy mi készült el. A községben 7380 folyóméter hosszúságú csőhálózatot épí­tettek, a Mohácsról érkező ge­rincvezeték hossza pedig 3800 méter. A vizet ugyanis Mo­hácsról kapják, a nyomást a mohácsi víztorony biztosítja. A törpevízmű összköltsége 3 mil­lió 76 ezer forint. A fogyasz­tást napi 120 köbméterre kalku­lálták — ez csaknem duplája a tényleges igényeknek — de a teljes üzembehelyezéshez egy 75 köbméteres tározót és nyomásfokozó berendezést kell építeni. A tározó kész, de a nyomásfokozó berendezést még nem tudják átadni — legfel­jebb 'februárban. Ha műszaki átadás nem is volt, mégsem hiába jöttek ősz sze az emberek Kölkeden. Ki­derült, hogy néhányon a köz­ség lakóiból — feketén — be­köttették a vizet a házukba. Ez sok veszélyt rejt magában. Egyrészt a leágazások nem sza­bály szerint készültek el: nincs mindenütt akna, vízmérő, s fő­ként .a zárószerkezet hiánya okoz fejtörést a szakemberek­nek. Ha valami baj van egy csappal, akkor emiatt el kell zárni az egész utca vizét. Meg­állapodás született, hogy a be­kötéshez csak a szolgálati út betartásával adnak ki enge­délyt, ahol már bekötötték, ott kötelezik a tulajdonost, hogy a munkát o szabványoknak megfelelően korrigálja. Meghiúsult műszaki átadá­son jártam már néhány helyütt. De sehol nem tapasztattam azt az egyetértést, azt a segí­tőkészséget, amely Kölkeden megnyilvánult a „hivatalok” részéről. Ne értsük félre! Szabályta­lanság nem történt. A vízmű jelenlegi üzemképessége meg­felel az írott törvényeknek. S az íratlan törvények azt diktál­ták már évek óta, hogy em berhez méltó életet, legalábbis annak feltételeit biztosítsák a kölkedi embereknek. S víz — hála ennek a hozzáállásnak — az bőven folyik Kölkeden. Flozzátartozik az igazsághoz, hogy elmondjam: nem az egyetlen helység, ahol rosszak a körülmények. Csak öröm töltheti el az embert, hogy egy községben megoldódott ez az évek óta szégyenletes problé­ma, mégis nem szabad meg­feledkezni arról, hogy vannak még községek — Lánycsók, Lip- pó — ahol a víz még nem az igazi. S ha sovárlyka vigasz is: az illetékesek' róluk sem feledkez­nek meg. Kampis Péter az ügyet, s folyik az eljárás. Nem kell megvárnunk, hogy i befejeződjék, mert nagyjából i kirajzolódott az ügy háttere. Kezdjük a fogyasztási szövet­kezet alapszabályával, amely j lehetővé teszi, hogy a szövet- j kezet társulást hozzon létre az i áruellátás es a választék bő­vítésére. A lényege: a társulás árut szerez be a termelő vái- ! Iá latoktól és azt értékesíti — természetesen a társulás tagjai részére. Ez nagyon fontos ki- [ tétel. Nos, a társulás létre is I jött. Tagjai között találjuk a pécsi és más baranyai fogyasz­tási szövetkezeteket,.továbbá a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatot, A társulás a Győri Finom­posztógyártól a Sárvári Cipész Kts?-ig számos iparvállalattól és kisipari termelőszövetkezet-, tői szerzett be árut. Cipő, férfi ] és női konfekciót, méterárut és. I más ruházati cikkeket. Ezeket aztán megfelelő haszon ellené­ben továbbadták, de nemcsak J a társulás tagjainak, hanem | azon kívülálló kereskedelmi vállalatoknak és fogyasztási szövetkezeteknek. Hogy milyen árut és milyen minőségben, e körül megoszlanak a vélemé­nyek. Az egyik társuláson kí­vüli partner szerint ők kurrens | cikkeket vásároltak, a tanácsi I szakemberek viszont állítják, a I kérdéses áruk között sok volt a gyenge minőségű, nem osz- , tályos áru, szóval olyan, amit a nagykereskedelmi vállalatok minőségi ellenőrei visszadob- í tak a termelőnek. Ezeket aztán első osztályú áruként adták tovább. AZ ELNÖK MINISZTERI FIZETÉSE A társulás viszonteladói for­galma 1970-ben 11 millió forint volt. A nagykereskedelmi ár- ! rés egy részének megtartása [ mellett az illegális kereskede­lem szép hasznot hozott. A szö­vetkezet vevő partnerei a tár- ! sülős. tagjain kívül: o MERU- j KÉR, á Somogy megyei és a ; Szolnok megyei. Iparcikk .101^’ í kereskedelmi Vállalatok, g? t§- mási, a paksi, a dombóvári és j az iregszemcsei fogyasztási . I szövetkezetek, Ök természete­sen semmiben sem hibásak, ke­reskednek, s ha ' kiszolgálják őket, nem kérik, nem nézik a í partner iparengedélyét A nagykereskedés talán a legjobban a társulás elnöké­nek, Kertész Jánosnak jövedel- i mezett. Azóta már lelépett a társulás éléről. Lássuk, miből tevődött össze az exelnök 1970; [ évi jövedelme? Mondanunk ; sem kell, miniszteri fizetést hú­zott. Kertész János átlagjöver I delme párszáz Ft híján havi 12 ezer forint volt. Ez évi össze- j senben így jött össze: munka j bér 36 ezer, jutalék 31 ezer. ! Ehhez jött saját gépkocsija : használata után 36 ezer fo­rint. Számoljunk csak egy kiz csit. A kilométerpénz 80 filled ! Ez azt jelenti, hogy elnökünk- } nek igencsak hajtania kellett a szekerét, mondhatni, az év min­den percében útban kellett lennie, hogy azt a 45 ezer ki- , lométert lebiciklizze. Mindeh­hez jött még a napidíj és a í szállásköltség. És most jól fi­gyeljünk. Mindennek a csimbp- rasszója, hogy az exelnök a 80 filléres kilométerpénzt 70. fil­lérrel kiegészítette és külön költségtérítés címén további 30 ezer forintot vett fel. Ez évi | összesenben 452 forint híján írd és mondd 140 ezer forint. Fantasztikus. I ELŐBB-UTÓBB FÉNY DERÜL RÁ Tiszta sor. Beékelődik az ipar. ! és a kereskedelem közé, nagy- j kereskedelmi tevékenységet folytatni. Eléggé el nem ítélhe­tő tevékenység és tegyük hoz­zá, manapság eléggé divatos is. Alapszabályellenes, népgaz­daságellenes. Azt tudjuk, t. szövetkezetek a gazdálkodási fegyelemben még messze el­maradnak a vállalatoktól, s az állami felügyelet is nehézkes. De ennyire? Ne fessünk azon­ban sötét képet, mert elóbb- utóbb kiderülnek az ilyen sötét ügyek. A pénzügyi ellenőrzés • egyre hatékonyabb. Ez a tanul­sága a fenti ügynek és egyben a jövő reménysugára. Miklósvári Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents