Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

tTTL Január 7. DUNÁNTÚLI NAPLÓ ? Vándorserleg-éta dás, kitüntetések X* «• , r Tizenöt ev a haza fegyveres szolgálatában Beszélgetés Yass István elvtárssal, a Munkásőrség megyei parancsnok helyettesével Tizenöt éve, 1957-ben alakult meg a munkásőrség. Ebben a hónapban ünnepélyes munkás- cr egységgyűléseken emlékez­nek meg a munkásörök a más­fél évtizedről. Az elmúlt más­fél évtizedes munkáról, a fel­adatokról beszélgettünk, ebből ez alkalomból Vass István elv­társsal, a Munkásőrség 'Bara­nya megyei parancsnok-helyet­tesével. — Hogyan szerveződött meg ihásfél évtizede a munkásőr­ség, milyen feladattal hívták életre? — Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága már 1956 decemberében a gyári munká­sok felfegyverzését jelölte meg politikai feladatként — kezdte váloszát Vass elvtárs. — A ha­tározat 1957. január 29-én szü­letett meg és február 18-án jelent meg az Ideiglenes Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormány törvényerejű rendelete a Mun­kásőrség megszervezéséről. A párt felhívására a dolgozók kü­lönböző rétegei, különösen a veterán kommunisták, már a rendeletet megelőzően is fegy­vert fogtak a gyárak, termelő- szövetkezetek, pórtházak és ál­lami intézmények védelmére. Őrségeket szerveztek, majd a karhatalomba tömörülve még hatásosabban küzdöttek a nép­hatalomért. így volt ez Bara­nyában’ is, ahol a párttagok, a dolgozók legjobbjai, időseb­bek, fiatalok, férfiak, nők je­lentkeztek a megalakuló egy­ségekbe és fegyvert fogtak a párt, a szocialista haza védel­mében. Megyénkben 1957. március 9-én alakult meg a megyei parancsnokság s ez­után sorra szerveződtek a vá­rosi és járási munkásőr egy­ségek, amelyekbe a bányák­ból, az iparból, a mezőgazda­ságból és az értelmiség sorai­ból jelentkezők önzetlenül vál­lalták a szolgálatot. — Megyénk munkásőrei az­óta hosszú utat tettek meg, erős, összeforrott egységgé ko- vácsolódtak. — A párt hívó szavára kü­lönböző bázisokra épülve hoz­tuk létre egységeinket, ame­lyek a fegyverkezeléshez, sza­bályzatok ismeretéhez és a munkásőrség szervezéséből adódó feladatok megoldásához különböző szinten fogtak hoz­zá. Létre hoztuk a törzseket, ahová a vezetési tapasztala­tokban jártas elvtársak kerül­tek elsősorban. Megalkottuk az állomány egységes kiképzésé­nek rndszerét. A kiképzési ter­vek megvalósításával, a szol­gálat ellátásával párhuzamo­san részt vettek a rendőri ál­lománnyal a közrend- és a köz7 biztonság megszilárdításában, a határőrséggel az államhatár biztosításában, a határsértők elfogásában, felkutatásában. Munkásőreink mindig szoros kapcsolatban voltak a lakos­sággal. így került sor a dunai árvízvédelemben való lészvétel- I re, ott voltak a száj- és köröm­fájás idején az állategészség­ügyi biztosításban, egyszóval munkásőreink mindenütt aktív tevékenységet fejtettek ki, ahol erre szükség volt. A jól végzett munkáért megyénkben is szá­mos munkásőr részesült külön­böző kitüntetésben, elismerés-^ ben. Ezek az események is hoz­zájárultak, hogy ma már. jó kollektívák, jól kiképzett egy­ségeink, alegységeink vannak, mondhatni egy nagy családot képezünk. — A munkásőrség politikai, erkölcsi színvonala az elmúlt évben tovább erősödött, szilár­dult. Milyen tényezők tették ezt lehetővé? — Munkásőreink munkásőri feladatukat a pártszervezetek­ben kapott pártmegbizatásként teljesítik. Elmondhatom, hogy ezt a pórtmegbizatást legjobb tudásuk szerint végzik, amely­nek végrehajtásáról őket a pártszervezetek rendszeresen beszámoltatják. Munkásöreink részt vesznek a pártszervezetek munkájában, a párthatároza­tok megismerésében és a poli­tikai továbbképzésben is, — párttagok és pártonkivüliek egyaránt. — Nagyban hozzájárult a politikai, erkölcsi színvonal emeléséhez az egységek és al­egységek közötti szocialista versenymozgalom, amely kiter­jed a kiképzési és a szolgálati fejadatok végrehajtásának va­lamennyi területére. Ezenkívül nem hagyjuk figyelmen kívül a munkahelyi feladatok végre­hajtását, a munkásőrök ma­gánéletét sem. A szocialista versenyben az elmúlt évben sok siker született és így a ki­váló eredmények alapján nem volt könnyű a helyezéseket el­dönteni, mert valamennyien teljesítették a meghatározott követelményeket. Mégis az egész évi összteljesítmények alapján az egységek közötti versenyben a Mecseki Szénbá­nyák állománya bizonyult a legjobbnak és így elnyerték a megyei parancsnokság legjobb önálló egysége címet, vándor­serleget és a vele járó okle­velet. * Az egységeken belüli verseny győztesei vándorzászlót kap­nak. Egyéni verseny is folyik az elegységeken belül, amely­nek győzteseit „Kiváló mun­kásőr” jelvénnyel jutalmazzuk, így az elmúlt év eredményei alapján több mint száz kiváló munkásór jelvény kerül me­gyénkben az egységgyűléseken kiadásra. — Külön szeretnék szólni azokról az elvtársakról, akik 1957. május 1-ig léptek a mun­kásőrség kötelékébe és azóta is megszakítás nélkül, áldozat­készen teljesítenek szolgálatot. E tartós és önzetlen szolgála­tukért ebben a hónapban az egységgyűlések keretében ré­szesülnek a 15 éves Szolgálati Érdemérem kitüntetésben. Azt, | hogy mennyire összeforrott egy- I ség a munkásőröké az is pél- j dázza; a közelmúltban végzett ' felmérés szerint a 15 éve szol- j gálatot teljesítők közül mind­azok, akiknek egészsége meg­engedi, továbbra is munkásőr­ségben kívánják pórtmegbiza- tásukat teljesíteni. — Az elmúlt évek eredmé­nyes munkája után milyen fel­adatok állnak a munkásőrség előtt? — Feladatainkat pontosan j meghatároztuk ak 1972-es ki­képzési tervünkben. Továbbra is feladatunk maradt az álló- J mány minél tökéletesebb szak­mai és politikai felkészítése a korszerűbb kiképzési és szolgá­lati feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében. Foko­zott gondot kívánunk fordítani az állomány harckészültségé­nek növelésére, a társfegyve­res testületekkel történő szoros együttműködésben. Az egység- j gyűlések befejezése után már- j is megkezdjük a parancsnokok j és törzsek továbbképzését, majd ezt követően az állomány kiképzésének végrehajtását. Feladataink a jövő évben sem lesznek könnyebbek, kisebbek. — Ügy látjuk, hogy oz 1972. évi feladataink teljesítéséhez, a jelenleginél színvonalasabb munkához is rendelkezünk a szükséges feltételekkel. — Munkásőreink magasfokú erkölcsi, politikai állapota és fegyelme; parancsnokainak rá­termettsége, felelősségérzete és fejlődő vezetési készsége; a pártbizottságok, illetve alap­szervezetek következetes irányí­tó, ellenőrző és segítő munká- jo biztosítékai a jövő évi fel­adataink eredményes végre­hajtásának. Garay Ferenc Kitüntetések Dr, Pálffi Károlyt, a Villány i —Siklósi . Állami Gazdaság I igazgatóját az 1971-es évben j kifejtett, eredményes tűzvédel- | mi munkássága elismeréséül a Tűzrendészeti érem arany foko­zatával tüntették ki. A 20 éves önkéntes tűzoltó szolgálati éremmel tüntették ki Spiesz Ádámot, a siklósi ön­kéntes tűzoltótestület parancs­nokát és Pelcz Ádámot, a Vil­lány—Siklósi Állami Gazdaság j létesítményi önkéntes tűzoltó- | ságónak parancsnokát. Az elismerő kitüntetéseket Kosteleczky Sándor tűzoltó ez­redes, megyei parancsnok, ben­sőséges ünnepség keretében a Villány—Siklósi Állami Gazda- j ság központjában adta át. J munkában a híradok Eltemették Stier József elvtársat A család, a hozzátartozók és az egykori harcostársak mellett a barátok, tisztelők ezrei kísér­ték utolsó útjára tegnap dél­után a pécsi központi temetőben Stier Józsefet, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Párt-végrehajtóbizottság tagját, a Mecseki Szénbányák Pártbi­zottságának első titkárát, a Bá­nyaipari Dolgosok Szakszerve­zete Központi Vezetőségének tagját — a munkásmozgalom és a párt köztiszteletben álló, kiváló harcosát. A gyászszertartás délután 14 ára 30-kor kezdődött. A köz­ponti temető főterén felállított ravatal előtt felsorakozott a Munkásőrség bányász-zászlóal­jának díszszakasza, a Mecseki Szénbányák fúvószenekara és a pécsi bányamunkásság Kodály férfi kórusa. A koporsó mellett elhelyezték Stier József kitünte­téseit, köztük a Kiváló Bányász emlékérmet, a Szocialista Mun­káért Érdemérmet, a Munkaér­demrend aranyfokozatát. A ko­porsó mellett a Mecseki Szén­bányák párt, gazdasági és szak- szervezeti vezetői, a bányaüze­mek küldöttei, a pécsi városi pártapparátus, illetve a járási bizottságok vezetői álltak dísz- őrséget. Fél három előtt ne­hány perccel a Megyei Párt­végrehajtóbizottság tagjai és a Megyei Pártbizottság osztályve­zetői álltak a koporsó mellé. Ekkor már sokezer ember állt a ravatal körül. Bányászok, pártmunkások, pártaktivisták, a megye és a város vezető szer­veinek képviselői, a fegyveres testületek küldöttei jöttek el, hogy búcsút vegyenek a megye egyik legismertebb férfiótól. Stier József 51 éves volt. Me- cseknádasdon született egysze­rű bányászcsaládból. Éveket töltött a bányában, majd a fron­ton. A felszabadulást követően szinte az első órában bekap­csolódott a párt szervező mun­kájába, s azóta is példamuta­tóan szerény, fáradhatatlan és elvhű munkása volt a kommu­nista mozgalomnak. A gyászolók, a megrendült barátok ezrei jelenlétében a Megyei Pártbizottság nevében Bocz .József, a Megyei Pártbi­zottság titkára búcsúzott első­ként a felejthetetlen harcostárs­tól. — Bányásztál veszünk búcsút, kommunistát kísérünk utolsó út­jára, politikus előtt rójuk le vég­ső tiszteletünket — mondotta a Msqyei Pártbizottság titkára be­széde elején, majd arról a pá­ratlanul egyenes életútról szólt, mely Stier Józsefet a megye és a város legtekintélyesebb köz­életi férfiai sorába emelte. — A felszabaduló^ a tehet­séges, alkotnivágyo munkás- és parasztfiatalok ezrei előtt nyi­totta meg az országépítés táv latait. Ennek a forradalmi ge­nerációnak Stier József -elvtó,rs kiemelkedő képviselője volt. , . — Kommunista vezető volt, aki' öntevékenyen, kezdeménye- zően tudott helyes célokat ki­tűzni .. . Kommunista vezető volt, aki sosem tévesztette szem elől: a munkások számára meg kell teremteni a feltételeket, hogy teljesíteni tudják, amit a társadalom érdeke elvál tőlük... Kommunista vezető volt — szé­leslátókörű, kitűnő szervező, ] minden körülmények között ge- I rinces. A tények szövevényében is biztos szemmel ismerte fel a lényegest, és a nagy célokért nála jobban senki sem tudott lelkesedni, szívósabban küzde­ni... — Szerette az embereket, be­csülte barátait. Szerette az éle­tet. Jókedélyű ember volt, pedig kevés emberre mért ki oly súlyos csapásokat a sors, mint őrá. — Mi, kommunisták azt vall­juk, hogy életünk nem ér véget a halállal: cselekedeteink, al­kotásaink, szellemünk tovább él | népünk, közösségünk előrehala­dásában... Amikor most elv- társunktól, barátunktól búcsút veszünk, megtisztelő kötelessé­gem, hogy a Megyei Pártbizott­ság nevében tisztelettel hajtsam meg a vörös lobogót azért az eredményes, sokszor heroikus munkáért, amelyet a szocializ­mus, a munkásosztály, a bó- nyászság, dolgozó népünk érde­kében kifejtett — mondotta Bocz József. A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete nevében Kómár And­rás, a szakszervezet titkára bú­csúzott. — Nehéz, küzdelmes életet j élő bányászcsaládból indultál neki az életnek — mondotta meghatottan. — Etted a múlt rendszer keserű kenyerét és küz- 1 döttél, az emberibb, a szebb, a jobb életért. Tevékeny részese voitál korunk legnagyobb alko­i tásának, a szocialista társada­lom építésének, amelyben meg- I testesül népünk vágya, akarata, ereje és boldogabb jövője. Hí­ven a bányász-tradíciókhoz, el­évülhetetlen érdemeket szerez­tél ebben az építő, történelmet formáló munkában ... A gyászbeszédek elhangzása után elindult a gyászmenet, hogy Stier József koporsóját o Városi Tanács által adományo­zott díszsírhelyre kísérje. A nyitott sírnál Jazbinsek Vilmos, a Mecseki Szénbányák pá rt-vég rehajtóbizottságána k tagja, országgyűlési képviselő, o vállalat gazdasági főmérnöke búcsúzott a bányásztársak ne­vében. — December 30-án, az utolsó munkanapon még boldog újévet kívántunk egymásnak, s lám, nem tudta átlépni az új év kü­szöbét ... A közel 30 éves ak­tív politikai munka, ä bánya, d törvénytelen meghurcoltatás ki­kezdte egészségét. Figyel mezt' tettük, óvtuk —j de hiába . . . A pártért élt, mindennél fontosabb volt számára a munka ... Egy pillanatra elnémult a te­mető, .majd felzengett a Bá­nyászhimnusz: „Szerencse fel, szerencse le, ilyen a bányász élete ..." Bányászok, igazga­tók, párttitkárok, munkásőrök, ifjú gárdisták, katonák, öregek és fiatalok álltak megrendülve, miközben a sírt elborították o tisztelet és szeretet virágai. Befejeződtek a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásai Pénteken kezdődnek az ágazati értekezletek Országszerte befejeződtek a j vállalati szocialista brigádvezetői j tanácskozások, amelyeken több j mint százezer brigádvezető egy és negyedmillió brigádtag kép­viseletében tárgyalt a brigádok j életéről, munkájáról, az ered­ményekről és a feladatokról. Ezeken az értekezleteken vá­lasztották meg azokat a küldőt teket, akik a január 7-én kez­dődő ágazati tanácskozásokon képviselik majd a szocialista brigádokat Az első ágazati tanácskozást a vízgazdálkodási vállalatok szocialista brigádvezetői pénte­ken tartják. Februárban a ME- DOSZ-hoz tartozó további ága zatok. vagyis az állami gazda- ] ságok és az erdőgazdaságok szocialista brigádvezetői is megtartják értekezletüket A ru- j haipari szakszervezet január 27- i re, a vasutas szakszervezet feb­ruár 4-re, a textileseké febru­ár 8-ra tervezi az ágazati ta­nácskozást. A legnagyobb szak- szervezetek. mint például a va­sasok, az építők, a bányászok I két-két napot szánnak o bri- ; gádvezetői értekezletre, mind- ] három tanácskozásra február közepe táján kerül sor, Március végéig várhatóan valamennyi ágazatban meg­tartják az értekezleteket. A leg­több helyen az ágpzati minisz­térium vezetőit kérték fel a be­számolóra. Az ágazati tanácskozásokon felmérik a szocialista brigád­vezetők 1969. évi áprilisi har­madik országos tanácskozása óta elért eredményeket és a problémákat. Az ágazati értekezletekeit választják meg azt a mintegy ezer küldöttet, aki május má­sodik felében az országos ta­nácskozáson képviseli a szocia­lista brigádokat. ELADÓ: 1 darab 5,5 tonna a szovjet pótkocsi, új £11 vagy Sírod«» tehergépkocsihoz, 1 darab GAZ 69-es gépkocsi raj, t darab Warsawa 223-tií» személygépkocsi, Megtekinthető : Baranya megyei Autójavító Szövetkezei, Pécs, Diósí ut 49* szám.

Next

/
Thumbnails
Contents