Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ära: 80 fSRIr Dunántúli napló XXIX évfolyam, 5. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. január 7., péntek Politikai munkaterv A különböző szintű pártszer­vek és pártszervezetek most készítik féléves mun­katervüket A régi igaz­ság, hogy minden terv annyit ér, amennyit megvalósítunk be­lőle, erre a munkára is érvé­nyes. Előbb azonban olyan ter­veket kell készíteni, amelyek át­fogják a munkaterület legfonto­sabb részeit és így mozdítják elő a fejlődését. Milyen a jó munkaterv? Le­hetetlen mindenhová érvényes receptet adni, hiszen a mun­kának, a feladatoknak sok a változata. Alapvetően azonban az lesz o jó munkaterv, amely helyesen ismeri fel, hogy a kö­vetkező hat hónapban a X. kongresszus határozatai nyo­mán az illetékes pártszerv, párt- szervezet számára melyek a so- ronlévő legfontosabb teendők. A gazdálkodás múlt évi tapasz­talatai, idei feladatai, m párt- irányítás, a pártépítés különbö­ző, de mégis egy célt szolgáló tennivalói, a különféle társada­lompolitikai feladatok gazdag lehetőséget nyújtanak a jó munkaterv készítéséhez. E sok lehetőségből és tennivalóból a legfontosabbakat kell megra­gadni, mert ha sokat marko­lunk, az ugyanúgy, mint az ál­talánosságokban történő tervez- getés a munka hatékonyságát fékezi. Néhány taggyűlésen, amikor az 1971-es munkát értékelték, e kettős fogyatékosságra felhív­ták a figyelmet. A beszámolák önkritikusan a munka elapró- zásáról szóltak, a viták pedig megállapították, attól nem ja­vult meg a pártcsooportok mun­kája, e pártmegbizatások telje­sítése, hogy általánosságban tervezték ennek megjavítását A jó munkaterv készítése alapos körültekintést igényel. Helyes az a módszer, hogy a különböző szinten dolgozó párt- szervek és szervezetek kérik a választott testület tagjainak, az állami és gazdasági szervek, tömegszervezetek és tömegmoz­galmak vezetőinek javaslatát. A több szem, többet lát igazság alapján gyarapszik a témák száma, melyekből gondosan le­het és kell válogatni, hogy azok kerüljenek a pártszerv ülése elé, melyek politikai fontossága ezt igényli. M indez jelzi, milyen alapos munkát igényel a mun­katerv készítés és milyen fontos feladat. Ugyanak­kor még arra is szükség van, hogy az eddiginél több alka­lommal ellenőritzék a munkát, megvizsgálják a feladatok vég­rehajtását Ez utóbbira menet­közben jó alkalmat ad a párt­tagság új adatfelvétele, amire az első negyedévben kerül sor. Erre azért van szükség, mert korszerűsödik az adatnyilván­tartás. Az adatfelvevők minden párttaggal beszélnek, kicseré­lik gondolataikat,, kérik javas­lataikat elmondják tapasztala­taikat Ez is része az első fél­évi munkának. Ha jó tervek készülnek a pártszerveknél és pártszerveze­teknél, amire minden lehetőség megvan, a munka tovább javul és ezzel együtt javulnak ered­ményeink az élet minden terü­letén. I L Á haladó erők összefogása a kor kérlelhetetlen parancsa Ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Öt évig érvényes útlevéllel lehet utazni A Belügyminisztérium közleménye gádvezetője pedig arról a po­litikai tevékenységről számolt be. amelyet munkahelyén vé­geznek a béke és biztonság kérdéseivel kapcsolatban. A tanácskozáson végezetül négytagú delegációt jelöltek ki, amely a Magyar Nemzeti Bizottság képviseletében részt vesz az európai társadalom kül­dötteinek január 11—13. között Brüsszelben tartandó konzulta­tív értekezletén. A küldöttség vezetője dr. Bartha Tibor refor­mátus püspök, tagjai: Duschek Lajosné, a SZOT titkára, dr. Pe- rényi Imre, a Budapesti Műsza­ki Egyetem rektora és Garai Róbert, a bizottság titkára. Az ülés Kállai Gyula zársza­vával ért -véget. 1972. január 1-től kezdődő hatállyal a személyi igazol­vánnyal együtt érvényes útlevél­lapok helyett a Bolgár Népköz­társaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Román Szocialista Köztársa­ságba és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe 5 évig érvényes útlevéllel lehet utazni. Ezen útlevél magán­utazás és meghatározott kör­ben szolgálati utazás céljaira használható ffl. Az útlevél érvényességének lejárta után további 5 évre meghosszabbítható. Az útlevél érvényességi idején és érvé­nyességi területén belül szaba­don felhasználható azzal a fel­tétellel, hogy az első kiutazást követő minden kiutazáshoz ki­lépési engedély beszerzése szükséges. A kilépési engedély több kiutazáshoz előre meg­váltható. Az útleveleket és az eseten­kénti kilépési engedélyeket — a betétlapokhoz hasonlóan — o kérelmező lakhelye szerint il­letékes budapesti kerületi, vi­déken a megyei, városi-járási rendőrhatósági szervek adják ki. Az első alkalommal az út­levélkérő laphoz 1 db 5x6 ern­es igazolványképet kell mellé­kelni. A belügyminiszter ennek megfelelően módosította az útlevelekről szóló 4/1970. (III. 3.) korm. számú rendelet vég­rehajtására kiadott 2/1970. (III. 3.) BM számú rendeletének az útlevél-lapokra vonatkozó ré­szét. Az utazást a kilépési enge­délyben szereplő bármely or­szág határátkelőhelyén (ide ­(Folytatás a 2. oldalon) Harmincmázsás búzaterméssel a világranglista negyedik helyén Baranya vezet a búza-, kukorica- és sertéshústermelésben Vállaljon a megye nagyobb szerepet a zöldség- és cukorrépaprogramban Tegnap Pécsre látogatott dr. Gergely István, mezőgazdasági j és élelmezésügyi miniszterhelyettes és a délelőtt folyamán a Megyei Pártbizottságon megbeszélést folytatott a megye pórt- és állami vezetőivel Baranya mezőgazdaságának 1971. évi eredményeiről, I az idei feladatokról. A tanácskozás szünetében a miniszterhelyettes ! a tárgyhoz kapcsolódva lapunk munkatársának rövid interjút adott.- Miben tátja On leginkább Baranya mezőgazdaságának el­múlt évi eredményeit. Melyek azok az ágazatok, amelyekben országos viszonylatban kiemel­kedőt produkált ez a megye?- Három területet ragadnék ki, olyanokat, amelyekben a megye eredményei kimagasló­ak. Az első természetesen a ke­nyérgabona-termesztés. Az or­szág is rekordtermést ért el, hisz 1971-ben a világranglista negyedik helyét szerezte meg hazánk a hektáronkénti 30 má­zsás búzaterméssel. A rekorder megye viszont Baranya lett 36 mázsás hektáronkénti átlaggal, f az antiímperialista nemzeti ’felszabadító mozgalom sokszáz­milliós erejével. Bármerre né­zünk a világban, még jelenté­kenyek azok az erők, amelyek semmibeveszik a népek érdeke­it, tűzzel-vassal, demagógiával, megvesztegetéssel védelmezik a kizsákmányolok uralmát, rágal­mazzák a társadalmi haladás, a szocializmus eszméit, üldö­zik a haladó gondolkodású em­bereket Napjainkban a nem­zetközi reakció ilyen politiká­jának élén vagy hátterében mindenütt az amerikai imperia­lizmus áll. Ez az embertelen, a népeket mélységesen lebecsülő politika ma a béke, a haladás, a szocializmus első számú és - a történelemben utolsó, de — leghatalmasabb ellenfele. Az összefogás vele szem-ben ezért a kor kérlelhetetlen parancsa, minden -nép és nemzet alapve­tő érdeke — hangsúlyozta Kál­lai elvtárs. A bizottság ezután meghall­gatta Garai Róbert beszámoló­ját az európai népek közgyűlé­sének előkészületeiről, megvi­tatta és elfogadta az 1972. ja­nuár 11—13. között Brüsszelben, a közgyűlés előkészítésével fog­lalkozó értekezleten képviselen­dő magyar álláspontot. A beszámolókat felszólalások követték. Dr. Bartha Tibor re­formátus püspök a Béke-világ- tanács európai bizottságának közelmúltban tartott oslói, a kontinens biztonságával fog­lalkozó üléséről tájékoztatta a tanácskozás részvevőit. Pethö Tibor újságíró, az Országos Bé­ketanács clelnöke a leszerelés­ről tanácskozó nemzetközi tár­sadalmi bizottság moszkvai ülé­séről, illetve a februárban meg­tartandó vietnami szolidaritási világkonferencia előkészítéséről számolt be. Dr. Bognár József akadémikus a különböző or­szágokban működő békeintéze­tekkel való együttműködésről, valamint a kelet—nyugati pár­beszéd gazdasáqi vonatkozá­sairól beszélt; Simon Péterné, I az Egyesült Izzó szocialista bri- I A Szigetvári Cipőgyárban 1971. 1. negyedévében 300 ezer pár, javarészt tavasz? és nyári, női és leányka cipő készül. Ezt a mennyiséget 20—25 féle modellben gyártják, az átlagos szérianagyság 410—15 ezer pár. A cipők nagyrésze, mintegy 65 százaléka szovjet, lengyel és NDK exportra megy. A képen; néhány, hagyományos formát követő és újszerű fazon az idei kollekcióból. Erb János felvétele s ehhez nem kelt kommentár. Annyit fűznék hozzá, hogy eb­ben a baranyai eredményben egy évtized munkája fekszik benne, magas termesztés-tech­nikai színvonal, a helyes fajta­kiválasztás, a hozzáértő jó mun­ka megyei és üzemi szinten egyaránt. Második helyen — a helyi vezetők tiltakozása ellenére — (1969-es rekordtermését ugyan­is nem érte el ezúttal a me­gye), a kukorica-termesztést említeném. A 22 mázsás me­gyei átlag jóval meghaladja az országos átlagot. S a har­madik kiugróan magas ered­mény a megye mezőgazdasá­gának a sertéshús-termelés rendkívül nagyfokú növelése. Mintegy 210 ezer vágósertést adott 1971-ben a megye, s ez 100 ezerrel több az előző évi termelésnél. — Az eredményekről szólva két dolgot még feltétlenül meg kell említenem. Az egyik az a területi arányaihoz képest ki­magaslóan nagyfokú fejlesztés, beruházás, amit a sertés- és szarvasmarha-programunk meg­valósítása érdekében vállalt Baranya. A másik az az örven­detes tény, hogy a tej termelé­sét tavaly két százalékkal nö­velték, akkor, amikor az ország tejtermelése sajnos jelentősen csökkent. — A mai megbeszélésen nyil­ván szóba kerültek a gondok, problémák is. Véleménye sze­rint, melyek a megye mezőgaz­daságának legsebezhetőbb pontjai, amelyekben nem tart lépést az országos színvonallal, illetve amelyekben nem járul hozzá kellő mértékben ez a táj a népgazdasági tervek realizá­lásához? — Mint legsúlyosabbat, a zöldségtermesztést említeném, amelyben a megye adottságai ellenére nem önellátó, 50 szá­zalékban behozatalra szorul. A lemaradás e téren nyilvánvaló és tarthatatlan, a fejlesztést éh­ben az ágazatban . gyorsítani kell. Hozzáteném, mór történtek bizonyos helyi intézkedések, A közelmúltban központi döntés I is született az ágazat fejleszté- j sére. Ez nemcsak a már ismert j árintézkedésekben jelentkezik, de 1972-től az állam a zöldség- | termesztési beruházásokat is | jelentős támogatósban részesí­ti. Növényházak, fólia-Jés üveg- | felületek létesítésére az üzemek j ezentúl 30 százalékos állami támogatást kapnak, ezen kívül műtrágya, növényvédőszer és gépellátásban is preferenciát élvez az ágazat. — S ha a problémáknál tar­tunk, véleményem szerint ennek a megyének a cukorprogram megvalósításából is nagyobb részt kellene vállalnia az eddi­ginél, a gépesítés fejlesztésé­vel párhuzamosan célszerű fej­leszteni itt a cukorrépa termő- területét. — A két említett problémán kívül On szerint melyek uzok a legsürgetőbb feladatok, ame­lyeket a megyében mielőbb meg kell oldani? — Megítélésem szerint ezek a sürgős teendők leginkább oz élelmiszerfeldolgozás területén jelentkeznek. A megye szűk húsfeldolgozó kapacitását a pécsi húsüzem rekonstrukciójá­nak meggyorsításával s emel­lett kisebb húsüzemek újrabe- indításával indokolt mielőbb bővíteni. Helyes és reális kez­deményezésnek tartom oz üze­mek közös baromfifeldolgozójá­nak létesítését a megyében. To­vábbi fontos megyei feladat a gabonaipcy tárolási gondjainak megoldása, a sütőipari korsze­rűsítések folytatása, s legvégül a tejipar kapacitásának az ed­diginél jobb kihasználása. — Mai megbeszélésünk első részében a megye vezetőivel kölcsönösen tájékozódtunk he­lyi és országos kérdésekről. Az összkép megnyugtató, mező- gazdaságunk olyan eredmény­nyel zárta az elmúlt évet, cmely kellően megalapozza az 1972- es gazdálkodás beindítását és az ötéves terv célkitűzéseinek realizálását — mondotta befeje­zésül Gergely elvtárs. Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének vezetésével csütörtökön a Parlament delegációs termében ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. A tanácskozáson a nemzetközi helyzet és az európai politikai élet aktuális kérdéseivel, valamint az európai népek közgyűlésének előkészítésével foglalkoztak. Kállai Gyula megnyitó‘beszé­dében hangsúlyozta, hogy Eu- ' rópában az események fő vona- j la a reményt és a bizalmat ala­pozza meg mindenkiben, aki­nek sokat jelent a kontinens békéje, biztonsága, jövője — még akkor is, ha nem lebecsü­lendő erők nehezítik ezt a so­kat ígérő fejlődést. — Tudatában vagyunk annak - mondotta —, hogy az európai biztonságért folytatott harc el­választhatatlan része annak a küzdelemnek, amelyet a szocia­lista országok hosszú évek óta vívnak a békés egymás mellett élés elvének megvalósításáért A jelenlegi világhelyzetben Európában érlelődtek meg leg­inkább e politika érvényesíté­sének feltételei, de szükséges­sége is. tekintettel arra, hogy itt húzódnak a két szemben­álló világrendszer fő erővona­lai. A szocialista országok oz európai kontinens világpolitikai jelentőségét felismerve töre­kedtek a biztonság és együtt­működés akadályainak felszá­molására, e törekvések az évek során növekvő támogatásra ta­láltak a világ szabadságszere­tő népeinek soraiban és azok­nál a kormányzati tényezőknél, amelyek politikájukban egyre inkább számolnak — vagy kény­telenek számolni - a realitások­kal. — Európa sorsáért érzett fe­lelősségünk ugyanakkor nem jelentheti, s nem is jelenti art, hogy közömbösek lennénk a vi­lág más tájain zajló és súlyos aggodalmat tápláló esemé­nyekkel szemben. Ezért szüksé­ges foglalkoznunk a kontinens földrajzi határain túli esemé­nyekkel is. Mélysénes meggyő­ződésünk, hogy földünkön az emberiség sorsdöntő lépéseket tesz előre a társadalmi hala­dás útján, a háború megszün­tetéséért. Az emberiség rendel­kezik mindazzal, amivel e célt elérheti — az egyre erősödő szocialista világgal, a történel­mi harcát vívó nyugati kommu­nista és munkásmozgalommal,

Next

/
Thumbnails
Contents