Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

197?. január 1. DUNÁNTÜLI NAPLÓ 5 A népgazdaság 1972. évi terve (Folytatói az 1. oldalról.) A lakosság nagyobb jövedel­mével összhangban a terv a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 10 százalékos emelke­désével számol. Az 1972. évi ellátás az ideihez hasonlóan kiegyensúlyozott lesz, bár egyes cikkeknél .adódhatnak nehézsé­gek, A lakosság személygépkocsi­állománya számottevően — 52 ezer darabbal - bővül. Az áruforgalom tervezett nö­vekedése elsősorban a termelő vállalatok és a kereskedelem jó együttműködését, a termelés és az árukínálat szerkezetének a kereslethez való igazítását kí­vánja meg. 1972-ben 75 ezer lakás épül. Ebből 30 ezer állami erőből, ■45 ezer a lakosság anyagi esz­közeiből és állami kölcsőntámo- aatással valósul meg. A lakás építés nagyipari módszereinek fejlesztését szolgálja a szegedi házépítő kombinát üzembe he­lyezése és a budapesti IV. szá­mú házépítő kombinát kapaci­tásának bővítése. Megkezdődik a veszprémi és a kecskeméti házgyárak építése is. Egészségügy Az egészségügyi ellátás to­vábbfejlesztése során a gyógy­intézeti ágyak száma 1400-zdt bővül; 115 új orvosi körzet létezi sül. A szociális otthonokban mintegy hétszázzal, a bölcső? elekben ezerháromszázzal, az, óvodákban pedig ..mintegy tíz­ezerrel növelik a férőhelyek Számát. Az általános iskolai tanulók száma demográfiai okok követ­keztében körülbelül 21 ezer fő­vel csökken. Részben a iétszám- csökkenés, részben a tervezett osztályterem-fejlesztés hatásá- l ;nt enyhül az osztálytermi zsú­foltság. A terv szerint, emelke­dik a továbbtanulók aránya: "1972-ben mintegy 70 ezer szak­munkástanuló és 53 ezer közép- i kolás kezdheti meg tanulmá­nyait." A felsőfokú oktatási intéz­ményekben 14 500 nappali első­éves hallgató felvételére kerül sár. 1 sági terv negyedik ötéves ter- ■ vünk végrehajtását, népünk to- | vábbi felemelkedését szolgálja. 1972-ben - az adottságok és { lehetőségek számbavételére í építve - a gazdaságban meg- j levő kedvező folyamatokat kell j erősíteni. A népgazdaság fejlő­dése szempontjából különösen fontos az egyensúlyi viszonyok megszilárdítása. A népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekek jobb összhangjára törekedve, a he­lyi célokat a népgazdaság! ér­dekek plá kell rendelni, össze­hangolt központi és helyi kez­deményezéssel, nagyobb követ- kezetességqel kell ke.esni a termelés hatékonyabb formáit, s a kapacitások jobb kihaszná­lásának lehetőségeit, a munka­szervezettség javításának útjait. A vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek munkájában a legfontosabb feladat a tar­talékok feltárása, a nagyobb beruházást nem igénylő intéz­kedésekkel. A népgazdaság tartalékainak további feltárása céljából kü­lönös finyelmet kell fordítani a munka ésszerűsítésére, az üzem- és munka'zervezés korszerűsíté- j sére. Az üzem- és munkaszer­vezés színvonalát növelni kell és j intézkedéseket kell tenni a mun­kaerő és a termelőbére,idezé- ! sek hatékonyabb kihasználásó- ; ra, a megfelelő készletgazdál­kodásra, a kooperációs kapcso­latok javítására. Törekedni kell a‘ műszaki fejlesztés, a tech­nika és a gyártástechnológia legújabb eredményeinek alkal­mazására. Határozott lépéseket kell tenni a gazdaságos terme­lési és termékstruktúra kialakí­tására, a gazdaságtalan ter­melés visszafejlesztésére. A bel­földi szükségletek - kielégítése mellett a gazdaságos exportot erőteljesen fokozni kell. Az anyagi ösztönzésen kívül jobbon kell építeni a dolgozók laktív kezdeményezésére és rzervezett tevékenységére, min­denekelőtt a szocialista mufika- versenyre. Olyan közszeliemre van szük­ség, amely fellép a javak ha- j nyan kezelése elten, elítéli a pazarlást és elősegíti a vál­lalatok, szövetkezetek, intéz­mények és tanácsok rendel­kezésére álló eszközök haté­konyabb felhasználását. Racionálisabb szervezéssel, a . tartalékok feltárásával, hatéko­nyabb hasznosításával, a töme­ges szocialista munkaverseny szélesítésével kell az eddigiek­nél gazdaságosabb termelést biztosítani. ! Az 1972. évi fejlődés, népünk jólétének emelkedése, a továb­bi tervidőszakok megalapozása érdekében' a kormány felhívja a minisztériumok, országos 'ha­táskörű szervek, az üzemek, vállalatok, intézményei, szövet­kezetek vezetőinek figyelmét: tegyenek meg mindent oz ez évi népgazdasági tervben fog­laltak végrehajtásáért. A kormány felkéri a társa­dalmi szerveket, hogy az 1972. évi népgazdasági terv céljai­nak széles körű ismertetésével, a szocialista munkaverseny to- j vábbi kibontakoztatásával moz- | dítsák elő a terv valóra váltá­sát. A kormány felhívja a lakos­ságot, a vállalatok, a szövetke­zetek és az intézmények veze­tőit, valamennyi dolgozót, hogy odaadó munkájukkal biztosítsák az ez évi népgazdasági terv teljesítését. TÓTH ISTVÁN FOTÓI Tóth István: Gyűlölködő Év végi turmix A Széchenyi téren már reggel nyolckor megfújta egy népes . társaság az arannyal díszített papírtrombitákat, s ezzel tulaj­donképpen meg is kezdődött az a reggeltől-reggelig tartó má­moros ünnepségsorozat, melyet mi egyszerűen szilveszternek ne­vezünk. Az év utolsó munkanap­ja azonban nem az élet utolsó munkanapja, sőt mégcsak nem is kezdünk 1972. január 3-án valami merőben újat, egyszerű­en. folytatjuk mindazt, amit teg- , nap abbahagytunk. A délelőtt folyamán szinte minden üzem­ben, vállalatnál módot találtak a koccintásra, ennek ellenére azonban a legtöbb helyen ko­moly munka folyt, sőt nem egy heiyen az átlagosnál is nagyobb feladatokat kellett megoldani, BCM: villamos nagyfogyaeztó A DÉDÁSZ igazgatóságán,, s különösen a kereskedelmi osz­tályon, tegnap délelőtt tetőzött az év végi munkahullám. Az idei év közepén rendelet jelent meg, mely előírja: a villamos nagyfogyasztókkal minden év­ben szerződést kell kötni, mely egységesen szabályozza az áramszolgáltató vállalat és a fogyasztók kapcsolatát. A vál­lalatok november 30. és decem­ber 30. között jelentették be igényeiket. 850 nagyfogyasztó­val áll a DÉDÁSZ üzleti kapcso­latban, mely közül 200 olyan je­lentős, hogy a szerződések meg­kötése az igazgatóság hatáskö­rébe tartozik. Krauter Miklós osztályvezető: — Területünkön a Dunai Víz­mű a legnagyobb fogyasztó. Második helyen a Mecseki Szén­bányák, harmadikon az Ércbá­nyák állnak. Éppen most készült el a BCM jövő évi programja, eszerint a beremendi gyár 1972- ben már 16,5 megawatt áramot igényel, s ezzel a nagyfogyasz­tók sorába a negyedik helyre kerül. Szeszmentes szilveszter A Mecseki Szénbányák üze­meiben pénteken reggel „sza­badszombatos” pótműszakot szerveztek. A leszállók létszá­ma: 1059. A Központi Diszpé­cserszolgálat tájékoztatása sze­rint legtöbben Kossuth-bányán szálltak le. A késő délutáni órákban elnéptelenedtek az ak­nák — mindössze a tűzőrség maradt a helyén. A szabályzat szerint aknánként minimálisan két főnek kell szolgálatot .telje­sítenie — s persze a nagyüzemi diszpécsereknek. A diszpécserek­től a Központi Bányómentőál- lomásra vezet a forró drót: két raj — egy szabolcsi és egy vál­lalati — teljesít szolgálatot. A tizenegy bányamentő, természe­tesen, szeszmentes szilvesztert tart: olyan ember, aki szeszt fo­gyasztott, nem veheti magára a mentőkészüléket. Marad a tv — s a telefon, mert szilveszter éjszakáján, évről évre százak hívják az állomást. BUÉK, fiúk és: jó szerencsét! OTP: az ötezredik Színhely: az OTP Ba ú gyei Igazgatósága. A betét­Az 1972. évi népgazdasági terv megalapozott, reális. Erő­sei a népgazdaság összehan­golt fejlődésének kedvező ten­denciáit. A nemzeti jövedelem tervezett növekedése az élet- rcínvonal, a népjólét további Nyomatos fejlődésének legfőbb biztosítéka, az éves népgazda­Korszerűsítse fűtőberendezését TERJEN AT OLAJTÜZELÉSRE! A BOLTUNKBAN VÁSÁROLT PG olajégő VÉTELÁRÁBÓL 700.- FORINT ÁRENGEDMÉNYT ADUNK. DTP HITELLEVÉLRE IS ÁRUSÍTJUK 9 JL éves garancia! 62. SZÁMÚ SZERELVÉNYSZAKUZLET PECS, ZSOLNAY VILMOS UTCA 7 SZÁM osztály dolgozói reggel óta iz­gatottan várják az ügyfeleket. Nyolc év után, 1971. utolsó munkanapján érkeztek el oda, hogy ünnepélyesen köszönthe­tik az ötezredik átutalási betét­tulajdonost. Érdemes rövid visszapillantást vetni e megkedvelt szolgáltatás fejlődésére. Az OTP-nek ez a szolgáltatása úgy indult meg, hogy többen — akik már Buda­pesten megszokták az átutalási betéttel járó előnyöket — la­punk levelezési rovatába kérték az OTP Baranya megyei Igazga­tóságát, hogy Pécsett is vezesse be ezt az üzletágat. Az első évek viszonylag lassú fejlődése után, 1968 december végére az igénybevevők száma meghalad­ta a kétezer főt. A következő évben megyénk másik két váro­sában, Komlón és Mohácson is bevezették az átutalási betétet, j 1969 végére a Betéttulajdonosok száma 3560 volt. Ezt követően j 1970-ben újabb 673 fő, 1971- ben pedig december 31-ig to­vábbi 766 fő kötött megállapo­dást, és így számuk 4999-re j nőtt. | Közben megérkezett az ötez- í redik: Máder Miklósné, a Cse­mege Élelmiszerkereskedelmi Vállalat dolgozója. — Hogyan ötiött fel a gondo­lat, hogy átutalási betétet nyis­son? — Egyszeri befizetéssel lete­szem a gondokat, nem kell a számlákat egyenként fizetni a lakáson, vagy hivatalok pénz­tárainál. Soha nem voltunk ott­hon, mindig a szomszédokat, | vagy a házmestert kellett meg­kérni, hogy fizessék ki1 ezt, vagy azt a számlát. Ez a megoldás 1 kényelmetlenné vált nekünk. Kis ünnepség következett: az OTP vezetői köszöntötték az öt- j ezredik ügyfelet és emlékül kis- j ajándékkal lepték meg. . ! És ha már pénzről ván szó: nézzük, mi történt a bankban? Előrehozott fizetések Mindig is erős nopok követ­keznek el az év utolsó munka­napjaival a Magyar Nemzeti Bank megyei Igazgatóságán, i Hajtás és izgalom. Hajtás, mert ; a munkahelyeken előbbrehoz- I ták a bérfizetéseket — hogy j légyen mit elverniük szilveszter . éjszakáján az embereknek — ! ki kellett tehát számolni a pén­zeket a bank széfjéből. Az izga­lom — befolytak-e az esedékes hitelek? Izgalomra azonban semmi ok, az év utolsó napján minden rendben volt, a banko­sok megnyugodtak, a vállalatok és a szövetkezetek teljesítették a velük szembeni kötelezettségü­ket. Hogy telt el 31-e? A bank lezárta könyveit, persze nem­csak egyetlen nap, hanem ez­úttal az egész év számadását megcsinálták. A munka eltartott este nyolcig, a bankosok csak ezután fújhatták ki magukat... Azon a színes papírtrombitán, amelyet útban hazafelé vásárol­tak az utcai árusnál. A pénz tehát rendben. Jöhet a pincér — mert ennj, meg in­ni aztán tudunk... Mennyit ettünk?, Az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat soha ennyit nem ter­melt még, mint az idén. Sertés bői a tavalyi dupláját vásárol­ták fel: 231 ezer darabot. A szakosított telepek belépése, úgy látszik, sokat jelentett. Meg­növekedett a süldőmalac-felvó- sárlás is: 4400-at vettelc át. A belkereskedelem 23 és fél­ezer mázsa marhahúst és, 63 ezer mázsa sertéshúst kapott Hatezernyolcszáz mázsa kol­bász, nyolcezer mázsa vörösáru — párizsi, krinolin, szafaládé, virsli — és közel 10 ezer mázsa füstöltáru hagyta el a vállaló* kapuit. S még annyit: a válla­lat két megyét — Baranya és Tolna — lát el. Az export is emelkedett:, ser­tés lengyel és cseh szomszé dóinknak, valamint olasz meg­rendelésre ment — 44 ezer da­rab. Élőmarhát főleg az olaszok és a nyugatnémetek rendeltek. ; míg marhahúst a franciák vet- i tek át, a juhexport — 19 ezer darab — az arab államokba irá­nyult. A Pécsi Sütőipari Vállalat üzemei 1400 vagon kenyeret sü­töttek az idén, — s 42 millió da­rab péksüteményt. Ez a mennyi­ség Pécsett fogyott el. A Baranya megyei Sütőipari Vállalat naponta 900—1000 má­zsa kenyeret és 100—120 ezer süteményt készít, s a sütemé­nyek 42 változatát. Jövőre a I 326 község ellátását szeretnénk ! j javítani: a mágocsi rekonstruk | J ció elkészül, s a bükkösdivel i együtt, ez napi 50 mázsa ke- j nyeret jelent majd. Ha sikerül megszerezni osztrák relációból j a szigetvári gyár új gépét, ak- | kor a szigetvári régi kemencék | Harkányban sütnek majd kü­lönféle süteményeket. És az ital? Százezer mázsa szőlőt présel­tek ki a Mecsekvidéki Pince- gazdaság prései az idén: 200- j 220 ezer hektoliter bor készült ] az üzemben. Ez azonos az el- I múlt évi mennyiséggel, bár az ! idén jobb a minőség. Egymillió palack pezsgő érett meg, s míg tavaly 50—60 ezer ment export­ra, addig az idén már 400 ezer palack pécsi pezsgőt fogyaszt­hatnak szomszédaink. Több fogyott a Vermouthbó! is — négy és félezer hektoliter. A Pécsi Sörgyárnál szeretnék ha az 1972-es esztendő kicsit nyugodtabb lenne: a rekonst rukció végleg elkészül, s a Cola- üzem már tapasztalatokkal gya­rapodva működhet. Az éves ter­vüket idő előtt, teljesítették- várhatóan 550 ezer hektoliter sort gyártanak az év utolsó nap­jáig — 30 ezerrel többet mint 1970-ben. Colából 15 millió pa­lack készült — jövőre 26 milliós termelést várnak. A Szikvíz és Szeszipari Válla­latnál a forró nyár éveként jegyzik az idei esztendőt. 3 mii- ; lió 568 ezer liter szikvizet, 2 | millió 300 ezer palack üdítőitalt. | 296 ezer pezsgővizet és 1500 tonna jeget gyártottak. De mi j sem bizonyítja jobban, hogy a jó pálinkát is szeretjük, mint az, hogy 49 ezer liter pálinkát ka­pott a kereskedelem és vendég­látóipar - a lakossági bérfőzé­sen pedig további 130 ezer It tér pálinka csöpögött ki a réz- i csöveken... j i,,Emberközelbe kerüTini” — így vallott művészetéről Tóth István a megnyitó után. Megkeresni a karakteren belül a történetet; emberi sorsokat sűríteni egyet­len képkockába. Ez a program feszes, drámai előadásmódot, érzékeny intuitív magatartásit és sok humanizmust igényel. Tóth István fotói többnyire portrék. A műfajon belül azon­ban több változat jelentkezik. Általában környezetében örökí­ti meg modelljét, ez vagy ter­mészetes, vagy sajátosan egyé­ni, az ábrázolt saját .maga ál­tal alakított világ. így a környe­zetnek jellemző ereje és szere­pe les^, hozzásegít a személy egyéniségének megismeréséhez. Fontos lesz a háttér azért is, mert megőrzi a fotóst a túlzott személyre való koncentrálástól és mint természetes légkör ve­szi körül, teszi hitelessé a mo­dellt. Tóth István képei nagy erőfeszítésekről beszélnek. Tu­datos, makacs következetesség­gel végigjárt program bontako­zik ki előttünk. Elszántsága — az emberi sors kifejezésének szándéka - kemény emberré formálta a művészt. A kiállított anyag azonban kellemetlenül egyenetlen, és né­ha úgy tűnik, hogy, a nagyon egyirányú program (az emberi sorsra koncentrálás őszinte ter­mészetességét nagyon nehéz pzonos szinten tartani. Talán néha a túlzott kifejező szándék, a mondaniakarás csábítja a fo­tóst keresett, dramatizált, de nem drámai képek felé. Ezek a fotók hitelrontóan tartalmatla­nok, érdektelenek, és legfeljebb a szándék és megvalósulás köz­ti különbség tanulságára figyel­meztetnek. A Szakítás, özvegy, Tékozló fiú, Tárlaton,, Apacs­lány fotókról van szó. Nem a pillanat rögzítésével kezdődik a jó fotó, vagy éppen a fotó­művészet, A fotó is élhet a ke­reséssel, a tudatos komponálás­sal, de mindig elhihetően, a pillanatszerűség és az egy kép­kocka-keret-terjedelem egysze­rűségévé! és természetességé­vel. A keresés spontán kell hogy érvényesüljön, nem sza­bad, hogy keresetségként has­son. A pillanatszerűség, a szi­tuáció megörökítése nem vál­hat görcsös" időtlenséggé — a beállítás pedig néha erre kény­szerít. Tóth István fotói nemcsak buktatókat bizonyítanak. A hi­teles képek értéké csak nő az­által, hogy az ember elválaszt­hatja a jót a rossztól, az iga­zat a hamistól, a hiteles embe­ri sorsokról szólókat a kevésbé sikerűitektől. így teljes képet kapunk és végigkövethetjük a művészi szándékot és az eredményt. De c veszély megmarad. Talán na­gyobb körültekintésre int az ehhez hasonló önálló kiállítás anyagának kiválasztásánál. , Cigánytémái közül A vetélke­dés vége a legmeggyőzőbb. A Ravasz öreg természetessége eleven, népies hangú valóság. A Gyűlölködő kétkedő rosszal­lása: éiő emberi magatartás. Ahol a technikai eljárás nem­csak faktúrát biztosít, hanem a kifejezés szerves része: Boszor­kánytánc, Elvarázsolt utca. Emlékezetes marad a Vasem­berek monumentalitása, Kriszti­na hamvas, értelmes arcocská­ja és a- Háború volt tragikus mementója. B, Pilaszanovich Irén Általános jövedelemadó- bevallási kötelezettség A Városi Tanács pénzügyi osztá’yc felhívja valamennyi iparos, kereske­dő, szellemi és egyéb foglalkozású adózó figyelmét, hogy 1972. január 15-ig adóbevallást tartoznak, adni az 1971. évben elért jövedelmükre!. Te­hát bevallást köteles benyújtani nem­csak a bevallásadási kötelezettség mellett adókivetés útján 1 adózó, ha­nem az adóátalány útján adózó is» sőt az is, aki akár a kora, akár a csökkent munkaképessége miatt adó- mentességet élvez, vagy azért adó­mentes, mert 5000-nél kisebb lélek­számú községben, illetve ellátatlan területen iparkezdöbént kétéves adó­mentességben részesült. •— Beval'óst .tartoznak adni a korábbi évektől el­térően a házingatlant és a mezőgaz­dasági ingatlant bérbeadók «s. Azok az adózók, akiknek a - teleohe'yük nem Pécsett van és 1971. évben az á’ta'áno* jövedefemadő'.ukat óta'ány útián fizették, vo^v 1971. évben bár­milyen elmen adómentességet élvez­tek, a telekhelyük szerint íMetéke* adóhatósághoz tartoznak beadni adó bevallásukat. A többi adózó a lakó­helye szerint illetékes kerületi péns- ünyi osztályhoz. A bevollásnyomtat- ványt a kerületi pénzügyi osztályig ásói !©h®t be»etezni«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents