Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

1972. ]anuór 6. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A nyíregyházi példa Tanácsi tájékoztatás Egy ember és egy iroda... — Javult* gyorsabb lett az ügyintézés Az ügyfélnek minden iroda­ház labirintus, még akkor is, ha világos, ésszerű, jól ótte- ,kiüthető a belső elrendezése: nehezen ismeri ki magát az ügyek szövevényében, hatáskö­rökben, titulusokban, s a leg­több esetben azt sem tudja ki­hez fordulhat ügyes-bajos dol­gaival ... Ilyenkor kezdődik a bolyongás, a küldözgetés, — hiszen még az egy intézmé­nyen belül dolgozó munkatár­sak is csak a maguk szakterü­letét ismerik, nem tudhatják pon­tosan, hogy egy más témájú ügy kinek a kezében lesz a leg­jobb helyen .-.. Nyíregyházán már három esz­tendeje megoldották az irányí­tást, tanácsadást, az ügyfelek pontos tájékoztatását: a me­gyei tanácsház előcsarnokából nyílik a „tájékoztató és infor­mációs iroda”. Egyetlen helyi­ség, egyetlen ember, — és min­denki pontos útbaigazítást kap, megtudja, hogy hányas szobá­ban kit keressen, mi szükséges egy határozat megfellebbezésé- hez, kinek kell azt benyújtani, mi a formája. 1968-ban alakult az iroda, elsőként az országban. Azóta jonéhány megyéből voltak már itt tapasztalatcserén, körülnéz­ni, hogyan is megy ez, •— az­óta többen és többször vitatták oz ilyen jellegű irodák szüksé­gességét. Nyíregyházán, ezt három év tapasztalatai cáfol- hatatlanul bizonyítják, — na­gyon fő szolgálatot tett az ’in­formációs iroda, tulajdonkép­pen közvetítő kapoccsá vált a tanács és a lakosság között. — Eleinte itt az épületen be­lül sem fogadta mindenki ki­törő örömrtiel az iroda munká­ját. Néha szemben kell állnunk egymással, ha az ügyfélnek igaza van, azt kell, hogy kép­viseljem. Különben is, már a kezdet kezdetén megmondtam: ügyfél párti vagyok ... — mond. ja Ángyán Zoltán, a tájékoztató iroda vezetője. A tanácsi vezetők, munka­társak azóta már megszokták, hogy van egy ilyen „szűrő” is, észrevették, hogy nekik is köny- nyebb, zavartalanabb lett a munkájuk azáltal, hogy min­denkit a megfelelő helyre irá­nyítanak, a megfelelő időben és az akta elintézéséhez szük­séges igazolásokkal felszerelve. Más módon is segít nekik az iroda vezetője: nem egyszer előfordul, hogy az emberek Kétmillió dollár értékű gyógyniivényexgorl Tél derekán különösen nagy az érdeklődés külföldről a mg- gyar gyógynövények és vitamin­dús készítmények iránt. A Me- dimpex Vállalat 20 »országba exportálja a Herbária és az Erdei Termék Vállalat készít­ményeit. Január első felében a Herba­ria legkeresettebb „náthaűző­jéből”, a tisztított csipkehúsbói 4 vag'onos szállítmányt indíta­nak útnak Svédországba. A csipkeszörpből, a keringési betegségeket enyhítő, magnézi­um tartalmú Viroma és Diviro- ma szörpökből elsősorban Ang­liába, Svédországba, Norvégiá­ba, Ausztriába és Svájcba szál­lítanak. A magyar csipkebogyót az európai országok mellett az Egyesült Államokban és Kana­dában is vásárolják. A különböző vegyes teakeve rékekből az év első hónapjában *öbb mint 20 vagonnyi kerül külföldre. A fehérüröm fő vásárlói NSZK-beli és olasz cégek, főleg ürmösborok és a híres olasz .olasz vermutok ízesítésére hasz-, náliák fel. Üj berendezésekkel az idén az export további növelésére számítanak, — 1971-ben mint­egy kétmillió dollár értékű gyógynövényt értékesítenek; olyan problémával jönnek a megyei tanácshoz, amelynek elintézése nem az ő hatáskö­rükbe tartozik. Ilyenkor Ángyán Zoltán már eleve oda irányítja az ügyfelet, ahol el tudják in­tézni a -kérését, net* kell szo- báról-szobára járva megtudni, hogy abban a bizonyos ügyben mondjuk, a községi tanács ille­tékes. Az is megtörtént, hogy járási tanácshivataltól a me­gyéhez küldtek valakit, predig — amint ez a tájékoztató irodá­ban kiderült — ügyének intéző­je pontosan egy szobával odébb dolgozott, ahonnan el­küldték ... Az ilyen eseteknek _ persze nyoma marad. Az iroda veze­tője nagyon pontos kimutotást készít arról, ki kereste fel, mi­lyen ügyben, s röviden azt is odaírja, milyen választ adott a kérdésre, hozó irányította. így aztán akár évek múlva is köny- nyűszerrel vissza lehet keresni egy-egy ügyet. Az elmúlt esz­tendőben 2500-an keresték fel a legkülönbözőbb problémák­kal, az idén december elejéig csak 1300 látogatója volt. Nem az iroda iránt rendült meg a bizalom, nagyon sokat javult a tanácsi munka, s ezt részben az iroda működésének lehet be­tudni. Az ügyfélforgalomról, s a tapasztalatokról ugyanis ne­gyedévenként rövid jelentés ké­szül, amelyet a Megyei Tanács elnöke kap meg. A jelentésben ilyenek szerepelnek: „az ügyfe­lekkel való bánásmód a taná­csoknál". És jön a felsorolás, az emberek elmondása alap­ján, precízen, dátum, név és ügyiratszám szerint. Ugyanilyen rövid' tálalásban ismerteti a „felesleges küldözgetés” doku­mentumait, beszámol a munká­ja során elcsípett törvénysértő határozatokról, szabálytalan iratkezelésről, határidő túllépés­ről .. . Ezek a negyedévi jelentések tulajdonképpen a tanácsi mun­ka tükrei: pontosan lehet kö­vetkeztetni, hol, hogyan megy a munka, melyek azok a taná­csok, amelyeket „erősíteni” kell, ahol a legtöbb szabálytalanság, lazaság fordul elő. A tájékoz­tató iroda léte ily módon jobb munkára serkent . . . Ángyán Zoltán sokat meg­spórolt már az embereknek: ha meg kellett fellebbezni egy-egy határozatot, kérvényt írni, pa­nasszal élni, megcsinálta ő ma­ga, ha az illető nem volt jára­tos a hivatalos ügyekben. Ko­rábban ügyvédhez kellett vinni az iratot, ha azt akarta valaki, hogy a hivatal nyelvén is be tudja bizonyítani igazát. Volt aki honorálni is akarta ezért, ki egy ötforintossal, ki egy öt­százassal, attól függően meny­nyire fontos dologban kapott felvilágosítást. . . Mi szükséges a tájékoztató iroda létrehozásához? Tulajdon­képpen csak annyi, amennyit már a bemutatkozáskor emlí­tettünk: egy szoba és egy em­ber. A hangsúly inkább az egy emberen van, mert ezt a mun­kát semmiképpen sem lehet na­gyon pontos ismeretek, jó fel­lépés, lelkiismeretesség nélkül végezni. — Az alap a hatáskörök pre­cíz ismerete, ezt úgy kell tudni mint a miatyánkot. Mindenhez persze nem érthet az ember, azért vannak a segédeszközök, — mondja Ángyán Zoltán. A segédeszközök: közlönyök, értesítők, bírósági füzetek, a legfontosabb jogszabályok és óllásfóglalások teljes tóra. Per­sze még így is eltévedhet az ember. Ángyán Zoltánnak is volt már egy-két ügye, amikor levélben, telefonon volt kényte­len beismerni: „bocsánat, té­vedtem, ügyében ez és ez a pontos információ . . .” Először csak az ügyfelek jöt­tek, aztán kezdtek be-benéze- getni tanácsi alkalmazottak, vezetők is, akik a. megye vala­melyik községéből jöttek, Most már szinte természetes, hogy tanácstitkárok, elnökök is meg­fordulnak a tájékoztató irodá- bqg: kihez menjenek, mi a vé­lemény egy-egy ügyről .. . Jó összekötő kapocsnak bizo­nyult a nyiregyhái „tájékoztató és információs iroda”. Most már nem az egyedüli, néhány más megyében is működik már. D. Kónya József Bővült a kötelezően tartandó olcsó cikkek lista a A Belkereskedelmi Miniszté­rium 1969. óta megkülönbözte­tett figyelmet fordít a differen­ciált áruellátásra, ezen belül arra. hogy az üzletek mindig tartsák azokat az olcsóbb cikke­ket, amelyeket a lakosság szé­les rétegei keresnek. Az igényeknek megfelelően az idén bővítették az olcsó cik­kek listáját. Míg 1971-ben kö­rülbelül 90 úgynevezett olcsóbb cikk került forgalomba, ebben az évben a kereskedelmi vál­lalatok és szövetkezetek 110 fajta olcsó terméket kötelesek állandóan tartani. Az 1972. évi olcsó cikkek lis­táját elsősorban olyan háztar­tási, vegyi és ruházati termé­kekkel bővítették, amelyek vá­lasztéka gyors ütemben cserélő­dik. A listára került például a férfi és a fiú pantallók egy ré­sze, főleg a 300 forint alatti pantallók, továbbá a hagyo­mányos mosáshoz nélkülözhe­tetlen vízlágyító szerek, a Trisó, a habzó szóda, a csomagolt klórmész, a tasakos keményítő, az üveges Hypo, stb. Az élel­miszerek listájára egyebek kö­zött felvették az étkezési te­pertőt, és — mert gyakran más, drágább péksüteményeket kí­nálnak helyettük — a zsemlét, a kiflit is. A kereskedelmi és a szövet­kezeti vállalatoknak gondos­kodniuk kell a bővülő áruvá­laszték mellett az olcsó cikkek folyamatos kínálatáról is. Négyzetméter Kísértet járja be a magyar kereskedelmet, a colstok kísér­teié. E rémtől reszket már min­den gondolkozó kereskedelmi dolgozó, s ez segít megkeserí­teni a vásárló életét. Mindnyá­junkét, akinek az élete amúgy is elég nehéz, mert nemcsak orcánk verejtékével kell meg­keresnünk a kenyerünket, hanem csak orcánk verejtékezése mel­lett vásárolhatjuk is meg. Ed­dig még - ami késik, az nem múlik — nem sokan tudunk a fenyegető négyzetméterekről. Egyelőre még senki nem mond­ta a szemünkbe, hogy a boltok­ban túl keveset költünk ahhoz képest, aménnyi helyet elfog­lalunk, de a kulisszák mögött, raktárakban, tapétaajtókon ke­resztül megközelíthető kicsiny I irodákban, s napfénytől ragyo- | gó tanácstermekben már folyik j a susmus, Nem elég egy bőrt lenyúzni a négyzetméterről. Mint valamennyien tudjuk, a í négyzetméter a terület mérték- J egysége. Egy négyzetméter az j a terület, amely egy méter szé­les és egy méter hosszú, ha sza­bályos négyzetről van szó. j Ugyancsak egy négyzetméternyi az a terület, amely mondjuk 20 centiméter széles és öt méter j hosszú. Diák koromban elég J sok ilyen feladatot csináltam mert . állítólag élesíti az elmét, j Aztán már el is felejtettem. [ mint ahogy nagyon sokan — akik nem kifejezetten műszaki pályán dolgoznak — elfelejtik az ilyen dolgokat. A kereskede­lemben például — legjobb tu­domásom szerint — soha nem emlegették a négyzetmétereket. Legfeljebb az inas sóhajtozott, hogy mekkora a bolt, amit neki föl kell mosnia. De hát ez ré­gen volt. Mostanában — két­három esztendeje — támadt va­laki, akinek feltűnt a boltokban, a nagy zsúfoltság. S mert ideje volt, fizetése volt, kiszámolta, hogy hol, melyik városban, fa­lúban, településen, milyesfajta boltban mennyi az egy négyzet- méterre eső forgalom. S rá- | jött, hogy van, ahol nagyobb, | van, ahol -kisebb. A felfedezés bizonyára nagy ! örömmel töltötte el. Engem is i mert tántoríthatatlanul hiszek az emberek logikai készségé­ben, s boldog vagyok az embe­ri értelem minden fényes meg­nyilvánulásáért. Micsoda fejlő­dés, ha valaki rájön, hogy pél­dául arany karkötőből ugyan­annyi helyen nagyobb forgal­mat lehet csinálni, mint mond­juk zabpehelybőlI S rádöbben arra is, hogy vannak boltok, amelyek nagyon zsúfoltak, van­nak, amik kevésbé. Érdemes számolgatni, mert esetleg ki­jöhet valami belőle. Ki is jött. Ma már — hangsú­lyozom, még csak a kulisszák mögött — megkapja a magáét az a boltvezető, akinél az egy négyzetméterre eső forgalom ki­sebb, mint másutt. Világos do­log: ha a vásárló viszonylag el­viselhető körülmények között költhet! el a pénzét, akkor ezért a kereskedelem dolgozóit meg kell fedd ni. Továbbá gondos­kodni kell róla, hogy a zsúfolt ság mindenütt egyforma nagy legyen. Mégsem lehet egy olyan kis országban, mint a miénk, a helyet pazarolni. Szegény ke­reskedők — akik néha még min­dig idegenkednek a tudomá­nyos módszerektől, mondván, hogy szamukra a vevők meg­elégedése a fontos —, rjehezeen szokták meg a négyretmét«'- számítást. De már megszokták 5 azt kezdik magyarázni, hogy eddig aranybányának számító áruházuk tulajdonképpen rosz- szul megy, mert a négyzetméter­hez képest alig von bevétel. S azon töprengenek, hogy ha nincs több áru és nincs több vevő, miként lehetne mégis az egy négyzetméterré eső forgal­mat növelni. Legtöbbjük csődőt mond, mert nem jut eszébe az az egyetlen, kézenfekvő meg­oldás, ami létezik: még sző­kébb, még zsúfoltabb boltokat kell építem. Persze, az ilyen négyzetméte­res számításhoz afféle emele­tes agy szükséges. Valami olyasmi, amelynek térfogától már légköbméterben lehet szá­mítani. Apropó, nem is oiyan rossz ötlet. Miért csak a négy­zetméterre „vetítik” a forgal­mat? Ki lehetne azt számolni légköbméterre is. Világos do­log: a térnek három dimenzió­ja van, a vásárlónak meg még minőig van pénze. Három di­menzióban kell tölteni,, s úgy, hogy miközben az ember vá­sárol, lehetőleg minél kevésbé kapkodjon levegő után. Még­sem lehet úgy kereskedni, hogy a vevők többször is lélegzetet esznek. Tessék beosztani a leve­gőt is, csak közhely, hogy az ingyen van. és ha ingyen is van, tulaj­donképpen akkor is meg lehet­ne fizettetni. Mert így nőhet ám a forgalom, meg a haszon, anélkül, hogy jobb lenne a ke­reskedelem. Mert úgy tűnik, a kereskedelmen n®m sokat sike­rül javítani. Meg kell. próbálni matematikai képletté tenni a vevőt. Kissé bonyolult egyenlet­rendszerré, amelynek a vég­eredménye azonban rendkívül egyszerű. Hogy mennyi, azt nem tudjuk pontosan, de az biztos — legalább is a fenti képiét alapján - közel áll a nullá­hoz , ., • Pintér István Két év után ként háromszor. A bolt raktára Üjpetrén volt. Árut, mindent lö- vaskocsival, Zetorral kellett el­hozatni: mikor, mi akadt? Nem is lehet azokat az állapotokat hasonlítani a mostanihoz. Elhangzott aztán valami: „majd az új boltban .. — A felső tagozatosok Űjpet- rére járnak — mondta Rittingér Engelbert —, felszabadult egy iskolaépület. Az ÁFÉSZ veszi át. oiajlerakat, tejcsarnok, vegyes-, hús-, italbolt, eszpresszó, gáz­cseretelep, szóval egy egész szolgáltatóház létesül majd itt Hiába, a jóba hamar bele­szokik az ember. Mindig igé­nyesebb lesz. Valamikor az volt a baj, hogy kemény, szik­kadt a kenyér. Később, hogy „tegnapi”. Nemrég azt rekla­málták: „éz már nem meleg”. Most már meleg is, Rozi mama, a népszerű cigányasszony még­is válogatott: „azt adja, lelkem, az fényes!” Nyolc autóbuszjárat van, ké­ne a kilencedik is. Talán meg is oldható kérés. A faluközpon­tot kialakítják, buszváró Is kel­lene, már parkosítanak, a téren háromszáz rózsatő virágai nyíl­nak. Erdei Marika, a kirendelt­ség vezetője, Rittingerné pedig a közös tanács igazgatási elő­adója mondták el ezeket ötszáznegyvenheten élnek Ki ska.ssá n, s zá zk i I en even hárman Pécsdevecseren. Majd Peterd is kap utat, ott is laknak több, mint háromszázan. A termelő- szövetkezet és az emberek kapcsolata is megjavult — van már út, segítségével hamarabb juthatnak közel egymáshoz. Interürbán telefon: iger két éve? Pompás, mikor mehetek? Három kicsit késő. Igen, akkor kettőkor xott vagyok. Köszönöm. Egy üres blokkot a zsebbe. Hogyan is szólnak az- instruk­ciók? Mindég/, úgysem emlék­szem. Szólni a gépkocsivezető­nek, fél kettőre legyen itt. Ad­dig elintézni' ezt, elintézni azt, megbeszélni, felírni, elolvasni. Fé! kettő, indulás. A gépko­csivezető megkérdi: miről írok Kiska ssán? Miről is? • Ahol az emberek nerr) érzik jól magukat, onnan egyszerűen elmennek. Nem nehéz kitalálni • hová: ‘oda, ahol jobban érzik magukat. Egyikük itt ül most a tanácsi I kirendeltségen, kicsit elfogult, de kemény ember, Németh Fe- | renc# Egy azok közül, akik el I akartak költözni. — Hároméves korom óta itt élek, idevalósinak vallom ma­gam, bár másutt születtem. Bá­nyász vagyok, minden nap Va­sasra járok. Aztán van egy be­teg kisfiam, gyakran kell or­voshoz vinni.. . Építeni szeret­tem volna, először csak néze­gettem Üjpetrén, aztán ki is néztem egy telket. Hatvan há­romban döntöttem: el innen. — Miért Üjpetrére? — Hát, ott az országút, o busz. . . Az országút. Amikor elkanya­rodtunk Kiskassa félé, azt hit­tem, a régi földút vonalán ha­ladunk. Később jöttem rá, hogy a bal oldalon húzódnak a póznák, s mellettük a tej szí­nű ködből időnként előtűnnek a pléhkrisztusok . .. Az országút. Három éve hív- I ták össze az embereket Kiskas- sóról, Pécsdevecserről, Ivánszö1- I lősről, s elmondták, hogy meg­szüntetik a kisvasutat, a „Mu- kit”, amely Kiskassa—Villány kö- J zött közlekedett. ígéretet is tet- \ fék, hogy- megépítik az ország- | utat. j Az emberek hittek az ígéret­nek. Németh Féfenc is. A követ­kező évben pedig jöttek a gé­pek, s most, január másodikén j két esztendeje, hogy Kiskassa „főterére” begördült a busz . . . Most? „Nem mennék én se­hova" mondta Németh Ferenc és így fejezte be: „itt szoktam én meg magam.” • Rittingér Engelbert tizenhat éve tanít Kiskassán. Gyerek van bőven okítani való, magyar, német, Cigány, okik szépen megférnek. Bevezették a külön német nyelvoktatást: tizennégy magyar, öt német és két ci­gánygyerek látogatja szorgal­masan az órákat, A tanító ismeri o falut, mint a jósnő a tenyeret. — Soknak állt szándékában, hogy elménjen. Gyűjtötték a pénzt, legyen miből másutt épít­kezni, házat venni. Hogy hon­nan veszem? Csak körül keli nézni Kiskassán. Amióta utunk van, legalább harminc házat ta­taroztok, új kerítéseket építet­tek, tömérdek új bútort vásá­roltak, majd mindenütt olaj­kályha fűt, vízvezetéket építet­tek, fürdőszobát, tucatnyi autót vettek, isten tudja, hányon fi­zettek még be ... A lakásprogram gyorsításáért... Fafeldolgozó gyár Lentiben Lakásépítési programunk gyorsítására és kiszolgálására korszerűen gépesített fafeldol­gozó gyárat létesített a csak­nem 100 000 hektár erdőtől öve­zett Zala megyei Lentiben a Fővárosi Épületasztalosipari és Faipari Vállalat. Februárban már megkezdő­dik a gyár 8000 négyzetméter alapterületű óriás munkacsar­nokában a termelés. Ebben az évben mintegy 20 ezer köbméter, a zalai erdő és fafeldolgozó gazdaság által szállított fűrészárut dolgoz fel. Az Épületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat 13-ilt gyárában nagymennyiségű parkettát és lakásajtót állítanak elő. ' 1972-ben 5000 lakáshoz ele­gendő parkettát és 7400 lakás­hoz elegendő ajtót készítenek. A lenti fafeldolgozó gyár az indulás után folyamatosan fel­készül a házgyári lakásokhoz szükséges ablakok gyártására is. Ezeket már üvegezve és festve szállítják a házgyárak­nak. A boltos — Harsányi Ferenc- né - ezeket mondta: — Eleinte attól tartottam, hogy az új úton az emberek elmennek vásárolni. A forgalom viszont megnőtt. Csaknem hu­szonöt százalékkal. Már persze értem, miért Minden nap friss i kenyeret kapok, hetenként egy­szer húst is. A nagyker folya­matosan ellát új cikkekkel, szó­val az emberek mindent meg- | találnak, amire szükségük van. J Szívesen is vásárolnak. Az a I hír járja: Kiskassán mindent el lehet adni. Elkerülhetetlen, hogy a múlt — a „földutas” világ — ne sze­repeljen. Az arcok mindjárt ko- morabbak körülöttem, ünnepé­lyesen bólogatok magam is, bár nem én éltem itt ... — Húst azelőtt csak úgy kap­hattam, ha vállalom, hogy Üj­petrén leteszik, aztán gyalog elhozom. Esetleg bokadagasztó latyakban. A kenyeret lovasko­csin horták Vákányból heten­Merész kanyar —, nemsokára már az újpetrei országúton va­gyunk. Igen, itt, Pécsdevecser- nél még látni a földutat. De csak rövid ideig, mert ködbe tűnik, s velük tűnnek a zuhogó esőben lovaskocsiban vajúdó asszonyok, halott csecsemők és a félreállitott pléhkrisztusok is , .. Kampis Péter — Üj szolgáltató egység. A tervek szerint év végéig elkészül a Pécsi Bádogos- és Szerelő Szövetkezet új szolgáltató egy sége a szigeti városrészben. A régi, szanált bádogos és szerelő műhelyért azzal kárpótolja a ; szövetkezetét a tanács, hogy az | új szolgáltató egység költségei- nek felét magára - vállalja. A j szövetkezetnél úgy döntöttek, hogy az új egységben állandó | szerelő-készenléti állapotot biz- i tosítanak, j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents