Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

1972. január 5. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Vitával, szavazással, aggódással Készülnek a félévi osztályzatok Változás a földnyilvántartásban Baranya is áttér a hektárrendszerre Megkérdeztük: Mikor lesz gyalogjáró a Rigó utcában? Ami azt illeti, valóban hadi­állapotok uralkodnak a Janko- vics-telepen, a Rigó és a Gom­ba utca sarkát}. Mintegy ötven méteres szakaszon feltöltötték az utat földdel, az eső megjött; képtelenség anélkül átkelni a buszmegálló felé vivő útra, hogy bokáig sárba ne süpped­nének a cipők ... Az ott lakók­nak ez annál kellemetlenebb, hiszen öt éve társadalmi mun­kában építettek maguknak jár­dát, — amely most eltűnt. Út készül ugyanis, amely a Hőerőműtől indul, s amelyen a BCM-nek szállítják majd a szá­raz pernyét. A kivitelező a Be­tonútépítő Vállalat pécsi üzem­egysége, amelynek építésvezető­je Kollár Jenő. Megkérdeztük a panaszok nyomón, találhat­nak-e valamiféle — akár ideig­lenes — megoldást a gyalogos forgalom számára? — Az új utat a MÉLYÉPTERV tervezte. Ezt az útelágazást, a Gomba utcai és Rigó utcai cso­mópontot kifelejtették a tervek­ből. A kívánalmaknak pedig már a tervezés előtt a helyi ta­nács képviselőjének jelezni kel­lett volna. A készülő út és a Rigó utca között igen nagy a szintkülönbség, a feltöltésre azért volt szükség. Másképpen nem lehet megoldani. De miután ez nem szerepel a tervekben, a beruházóval meg kellett álla­podnunk, hogy az itt felmerülő költségeket fedezi. Ami a gyalo­gos forgalom problémáit illeti, megoldjuk, ideiglenesen salak- ágyba helyezett betonlapokkal. Már ma megkezdjük a salak hordását. Ami költségtöbbletet ez jelent, munkabért és némi fuvardíjat, bízunk, hogy a beru: házó itt sem zárkózik el. Nem jelent nagy összeget. A válasz megnyugatató volt, határidőt is. ígértek: a gyalog­járó a jövő fiétre elkészül. Nem kell /tehát sarat dagasztani a Rigó utca, Gomba utca és a Basamalom-dűlő lakóinak.- kp ­— Mézeskalács. Ma este mu­tatják be az Állami Déryné Színházban Szirmai Albert Mé­zeskalács című daljátékét. A darabpt több baranyai faluban is játsszák majd a közeljövő­ben. — Nem lehet bemenni, kérem! Konferencia van — mondja u Széchenyi Gimnázium portása. — Tudom, ezért jöttem — vá­laszolom. „Zárt kapuk mögött” folynak az osztályozó értekezletek az is­kolában. Valóban csak a leg­illetékesebbek vannak jelent az igazaató voay helyettese, az osztál''főnök és az osztály taná­rai. Idegeneknek tilos a beme­net. Szerényen helyet foalalok a sarokban, ha már velem kivé­telt tettek. Az I. B. emelt szintű mafematikás osztály tanulóit osrfálvotzák. Zsoldos Tikomé osztályfőnök előtt osztálykönyv, feljegyzések, fegyelmi napló. A tanárnő iz­gul — érthető: első közéoiskolai osztályáról van szó. Előtte tíz évig általános iskolában tani tott. Névsor szerint veszik a ta­nulókat. Zsoldos Tiborné rövi­den jellemzi a diák'át, munká­ját. a iavasolt osztályzatokat. P. E. tehetséges, rengeteget dolgozó kislány. Sakmincíennel foglalkozik, szénen szaval, ki­válóan énekel. De nem lesz ez egy kicsit sok? — Az iskolán kívüli elfoglalt­sága heti átlagban 29 óra — mondja Frhardt Imre igazgató. Gyors fejszámolás — ha nem tévedek, ez a kislány több szel­lemi munkát végez, mint egv naai nyolc órai munkát véaző ! szülő. Idővel érdemes lesz vala­mit elhaqynia. Vannak „nehéz esetek” is. — Az utolsó órán, közösen az osztállyal, megbeszéltük a ie- j gyeket — mondja a matematika tanár az egyik ilyen esetről. — ] Hármasra értékeltük a munka- j jót, én sem tartom jobbnak. — Az édesapja sokat fog'al- j kozik vele otthon, igényes is ve­le szemben, de sokszor tőlünk j kéri számon, ha rossz jegyet visz haza a fia — mondja egy másik tanár. — Én úgy látom, hogy javuló­ban van a munkája, hiszen utol­jára már ötös információs je­gyet is kapott — mondja Erhard* Imre. — Elsőben vagyunk, be­csüljük meg az iparkodést, én néqyest adnék neki. Ilyenkor következik a szava­zás. Végül marad a hármas — kiderül, a tudása csak ennyi. Amikor a harmincadik tanuló nál tartunk, már vágni lehel a füstöt. De senkit sem sietnek el. A legnehezebb esetek ko­rántsem a rendbontók, hanem a „se hideg, se meleg" köze­pesek. Akik nyugodtan végig­ülik az órát, de nemigen je­lentkeznek. Négyesre vagy kö­zepesre tudják az anyagot, de biztos benne a tanár, hogy több rejtőzik bennük. Fél év nem sok idő az új is­kolában, új körülmények kö- , zött. Való igaz, hogy az iskola- I ban átlagban nyolc tizeddel gyengébbek az elsősök ered | ményei, mint az általánosban j voltak. De ez az átmenettel já- , ró probléma, megoldása nem is annyira gyerekekre tartozik. Kü­lönösen a vidéki iskolákból be­került gyerekeknél érezhető a gyengébb teljesítmény. Egy kérdés a szünetben az osztályfőnökhöz és az igazgató hoz: Mit mondanának a szü­lőknek bizonyítvánvosztás előtt? — Ebben az oszályban a szü­lők nagyrésze nyugodtan fogad­hatja a bizonyítványt. De azért elmondhatják, hogy a gyere keknek bele kell adniuk az ere- iüket. Van olyan csoport, ame­lyik nem vette e'ia komolyan azt, hoay^ közéoisko'ában van Ök több szigort, de több segít­séget is érdemelnek — mondja Zsoldos Tiborné. Erhardt Imre úgyszintén elé­gedett: — Ez a harmincöt gyerek felmértük, 103 területen dolgo­zik az iskolai munkában. A ná­luk tapasztalható bizonyítvány- romlás az általánoshoz képest kisebb, mint az orszáqos átlag. Egészen szép, hogy 2ó-an négy eqészen felüli eredményt értek el. Ha tartják ezt, akkor ők minden bizonnyal bekerülnek a különböző felsőoktatási intézmé­nyekbe. Ez azért is örvendetes mert nem válogattunk, szinte mindenkit felvettünk, aki hoz­zánk jelentkezett. 13 vidéki gye­rek jár az I. B.-be. A szülő, tudjuk, sokszor igé­nyesebb, mint gyermeke. S ez jó. De olyan eredmények el­érésére serkenteni, amihez ké­pességei nem elegendőek, hiba volna. S azért azt se felejtsük el­van még egy félév hátra az évből. A javítás lehetősége min­denki előtt ott áll. Egyébként a nagy nap hétfő Ekkor osztják ki a bizonyítva ivó­kat. I (Marafkó) Társasutazás A Baranya megyei Idegenfor- ] galmi Hivatal, más nevén Me- csektourist vezetői megállapo­dást írtak alá kedden magyar turistacsoportok daimát tenger­parti üdültetéséről. A megálla­podást az ecjyik opatijai utazási irodával kötötték. 1972 lesz az első olyan esztendő, amikor a Mccsejtj tourist hazai csoportok külföldi utaztatására vállalkozik. Az első csoportot júliusban indítják Crikvenicába, a Fiúmétól 34 ki­lométernyire fekvő festői tenger- ! parti üdülőhelyre. A csoportok ‘hat napot töltenek itt, s közben kirándulást tesznek Opatijába, Pulára, Porecsbe és Rovinjba. ' A turnusok indulási idejét úgy — Hány hold ez a gyümölcsös? — Tizenöt kataszteri... A kérdésre adott válasz csak nálunk természetes, ahol — földről lévén szó — ez idáig mindenki négyszögölben és ka­taszteri holdban számolt, gon­dolkodott. Külföldön ugyanis már korábban áttértek a hek­tárrendszerre. Európában Ma­gyarország, hazánkban pedig Baranya az utolsó, ahol még nem tértek át a földterületek nyilvántartásában a tízes szám­rendszerű méter-, illetve hektár­rendszerre. i Nem tűnt fel, hogy tulajdon­képpen komplikált a megszo­kott módon számolni. Egy négy­szögöl 3,6 négyzetméter, egy katasztrólis hold pedig 1600 négyszögöl. És mennyi ugyanez négyzetméterben? Az annyi, mint,.. A jövő útjq a gépi adatfel­dolgozás, Mivel azonban az osztószám nem tíz, — a négy­szögöl és hold esetében — a jelenlegi rendszer hátráltatta a fejlődést, a gépi adatfeldolgo­zás akadályokba ütközött. Igaz ugyan, hogy utolsók vagyunk, szégyenkezni azért mégsem kell, hiszen hazánkban valóságos történelme van már a hektárra való áttérésnek. Először a hu­szas években próbálkoztak, majd 1927-ben törvényt is hoztak ez­zel kapcsolatban. Kísérletek tör­téntek 1948-barj és 1963-ban is. 1969-ben született az a törvény, amelynek alapján a földnyilván­tartási adatok gépi feldolgozá-i sóval egyidejűleg, fokozatosan kerül sor az áttérésre. Hihetetlen mennyiségű admi­nisztrációs munkáról, pontos és fontos adatgyűjtésről van szó. A Baranya megyei Földhivatal vezetőjének tájékoztatása sze­határozták meg, hogy egy-egy szabad szombat és vasárnap is beleessék a hat napba, tehát elegendő legyen az út megtéte­léhez négy nap fizetett szabad­ság. A Mecsektourist által szerve­zett külföldi társasutazás leg­főbb szenzációja, hogy a jelent­kezőket háztól-házig, azaz lakó­helyüktől Crikvenicáig szállítja a hivatal luxus-autóbusza. Ez azt jelenti, hogy például a Sik­lósról, Beremendről jelentkezők­nek nem^kell Pécsre utazniuk a csoport indulása előtt, az au­tóbuszt értük küldik anélkül, hogy ezért külön díjat számíta­nának fel. Visszaútban is ha­sonló az eljárás. háztól házig Tavasz egy hektáron Szegiű vagy konyak? Irigylésre méltó helyzetben vannak azok a férfiak, akiknek szívük hölgyét Ilonának, Irén­nek, Annának, Mártának, Klá­rának hívják — vagyis az imá­dott a nyári hónapokban tartja a névnapját. Olyankor fillére­kért lehet virágot venni, sőt, úgy sokadika táján még az „sk." szedett mezei urág is megteszi. De mit tegyenek azok, akik Erzsébethez, Katalinhoz, Juliannához, Zsuzsannához kö­tötték sorsukat? Egyetlen szál szegfű tizenkét forint, és egy szál virág nem virág — tessék csak nyugodtan takarékoskod­ni . . . — A szeafűtermesztés télen nem olcsó dolog. Nagy felületű üvenházat igényel, az egy esz­tendős tenyészideje alatt rend­kívül munkaigényes, sok embert foalat'toz‘at. Hetenként meg ke'l kémia a gombakárfévők és szívókártevők ellen a megfe­lelő aermetezést, minden esz­tendőben. naav talajfelújítást kel! v'íinzn.i, aőzclni, vagy vegy­szerrel fertö'leníteii a fö'det. Fé-vs-m mv időszakban keve­sebbet nyílik, többe' kell fűte­ni — szóval ez mind benne von a tizenkét forintos árban t- mov'b 'tzücs László, n Pécsi Kér'és Pckénhő Vállalat d;- ' Vny üzemegységének ve­ze'ő’n. ..Milliomos” virágok között járunk. A háromezer négyzet­méteres üvegház alatt hatvan­ezer tő szegfű nyílik — összesen hárommillió forint bruttó hasz­na lesz ebből a kertészetnek. Ennyit költenénk a nőkre? Nem, ennél egy kicsit többet, a szeg­fű szomszédságában, a téli időszakban kapható másik vá­gott virág, a gerbera pompá­zik, s ezek szálja sem éppen olcsóság a téli időszakban . .. Egy hektárnyi tavasz. Ennyi az üveggel fedett terület a ker­tészetnél. Az ember legszíve­sebben ki sem mdzdulna óbból az üvegházból, amelyben két­ezer cserépnyi seneció idézi a jobb napokat, a rózsaszíntől a mélyliláig, szeszélyesen kevert, egymásba olvadó színekben. Aki ezzel a növénnyel akar kedves­kedni, nem árt tudni: a Sene­ció, régebbi nevén Cinerária, a közeoes hőmérsékletet ked­veli, s ha ilyen helyen tartják, egy hónapig is virágzik. Ciklámen maradékok, csere­pes tulipán maradékok, vidító színűek, de ezek már lefutottak, úgy karácsony táján. Akad vi­szont újdonság is, olyan dísz­növény, amelyet Pécsett még csak kevesen ismernek: a bro- melia. Két faita is van belőle, nehéz lenne közülük választani. A bromelia vriesia hosszúkás zöld levelű, feketébe hajló „tig­riscsíkokkal", kardszerű hal­ványpiros virággal, a bromelia echmeának viszont középről bú­jó, tölcsérszerű, rózsaszín a vi­rága. Az utóbbiból még alig került az üzletekbe, az üveg­házban is csak mutatóban lát­tunk néhányat. Egyébként há­lás szobanövények, a párás, félárnyékos helyet kedvelik, leg­jobban .., Tábla az üzemvezető irodá­iénak falán, színes grafikon mu­tatja a „virágfogyasztást”. — íme az életszínvonalunk — mondja Szűcs László —, tessék csak nézni: 1957. alacsony, az­tán egyenletes tempóban nő­nek az oszlopok, úgy 1963 tájá­tól már szembetűnő az ugrás. Ugye pontos? Forintokban ki­fejezve ez annyit jelent, hogy a kezdés évében 5—690 ezer forint volt a termelési értékünk, most 9 millió ... Ennyit költünk. Vaion tannak még gáláns férfiak? Ihárossy Jánosné, a pécsi Kossuth Lajos utcai virágüzlet vezetője: — Két évvel ezelőtt volt egy nagy rendelés, ötven szál piros rózsa, ötven üveg pezsgő..., - ja igen, külföldről jött a ké­rés ... Egyébként a férfiak o A 'broméleák az egyik üveg házban Tobb vevők. Illetve O korosäbb 'Vfiak. A fiatalok azt tártiák, inkább egy konyak a kislány­nak, mint egy szál virág . .. D. Kónya rint 318 ezer földrészletet kell feldolgozni. Úgynevezett alap­lapokat töltenek ki, feltüntetve többek között a község nevét, a föld fekvését, a térképszel­vény, szektor és birtokív _ szá­mát, megyei és járási kódját, helyrajzi számát és művelési ágát. A gépi adatfeldolgozás alapját képező lapok kitöltésé­hez pótolni kell o hiányokat, egyeztetni a birtokíveket a föld­könyvekkel. Nehezíti a munkát, hogy sok helyütt csak igen régi, elavult, megrongálódott térkép áll rendelkezésre. Aldpos előkészítés után eb­ben az évben kerül sor az át­térésre, amely valószínűleg a jövőre is áthúzódik. Pécs fel­mérése már megtörtént, a kiad­ványokban már mindenütt hek­tárral jelölik a területeket. Ta­valy még 25 188 katasztrólis hold volt a Pécs városhoz köz­igazgatásilag tartozó terület, s most 14495 hektár. A tulajdo­nosokat érthetően érdekli — hektárban számítva — mekkora területet mondhatnak maguké­nak. Az új földkönyveket és bir­tokíveket majd közszemlére te­szik ki a községi tanácsok, így mindenki megtudhatja, hogy hektár-négyzetméterben számít­va mekkora területtel rendelke­zik. Egyelőre még katasztrólis holdban gondolkodunk, arra vonatkoztatva beszélünk a szük­séges vetőmagról, átlagtermés­ről,, s ehhez kötődnek a mező­gazdaságban az előírt normák, teljesítmények. A változás, át­állás, átszámítás feltehetően nem lesz problémamentes. Az agronómusoknak, szövetkezeti dolgozóknak elő-elő kell venni az átszámítási táblázatot. Mert például: ha egy holdon 10 má­zsa búza terem, csak akkor ér­nek el hasonló eredményt, ha egy hektárról 17,4 mázsát taka­rítanak be. Egy hold csak 5754, egy hektár pedig kereken 10 ezer négyszetméter. Ezektől a napoktól kezdve a földnyilván­tartásban, a telkek, területek vételénél, eladásánál ilyen négyzetméterekben, tízezer négy­zetméterekben, azaz hektárok­ban számolunk. A Mezőgazdasági Vállalat tervei Két és léim'Ilié Mpasc;ibe, száznyolcezer puyka Alapításának 18. évébe tépett á csibekeitető, hivatalos nevén a Baranya megyei Mezőgazda- sági Vállalat. Közel két évtize­des működésének minden esz­tendejét eredményesen zárta 1971-ben is úgy gazdálkodott, hogy 4,5 millió forint nyereséget könyvelhetett el. Halmozott ter­melési értéke 50 millió forint volt A vállalatnak két fő termelési í ágazata van: a keltetés és pulykatenyésztés. A keltetés sze­zonjellegű. Januártól május vé­géig tart. Ma még „gépkotlós" mele­gíti a tojásokat, de Ágota nap­ján — január 11-én — tízezer pelyhes aprójószág „érkezik” az „infralómpás világra”. Dr. Szava Dezső, a vállalat igazgatója — tegnap — elmon­dotta, hogy az 1972-es gazda­sági évben 2,5 millió naposcsi­bét, 215 ezer naposkacsát, 218 ezer naposlibát és 108 eze' pulyka szülőpárt! keltetnek. A pécsi állomáson 52 gépük, Bol­dogasszonyfán 8 gépük műkö­dik. A tervezett keltetéshez ez a mennyiség kevés, ezért bér­bevették a zákányi, a dombó­vári és a karádi keltetőállomá­sok gépeit is. Pulykatenyésztésük nemcsak Baranyában, de az egész or­szágban elismert. Ez évben 13 alkalommal importálnak, össze­sen 9100 — úgynevezett — nagy- szülőpár napospulykát. Ebből aztán keltetéssel egy év alatt { 108 ezer szülőpár naposállat j lesz. Golgotán 17 ezer pulykát [ helyeznek el. Kilencvenezret ér- | tékesítenek. Megveszik a szü­lőpár-tartó gazdaságok: a Me- j zőtúri Állami 1 Gazdaság, a 1 nagykőrösi Dózsa, a szentesi Árpád, a várpalotai Jószeren­csét termelőszövetkezetek és a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti üzeme. Számokban nem nagy, de eredményességükhöz hozzájárul a libatenyésztésük is. Ez évben 3000 tojótörzs kialakítását ter­vezik. Várható eredménye — 35 tojást számolva — 105 ezer liba-tenyésztojás, továbbá há­romszori tépést kalkulálva 18 mázsa tolimennyi'ség lesz a li­bák „hozama". Az 1972, évi beruházásokról Szava Dezső elmondta — a vál­lalat mintegy 4 millió forint fej­lesztési alappal rendelkezik. Ebből az összegből — a jelen­leg már folyamatban levő gol­gotái szociális létesítményt biz­tosítják, valamint raktár és mű­hely építését tervezik. A golgo­tái telepen — a „pulykaváros­ban". még két élő- és két puly- ka-utónevelőt létesítenek. Ugyancsak Golgotán befejezik a hullaégető építését, és tel­jessé teszik a villanyhálózatot, ezt fázis-kiegyenlítővel, vala­mint agregátor beállításával biztosítják. A boldogasszonyfai üzemegységben az Elemér ma­jori vízhálózatot teljesen kiépí­tik, műhelyt létesítenek és téli- esítik a gépszínt. Boldogasz- szonyfán korszerűsítést is ter­veznek. A keltetőgépet kicse­rélik egy speciális — angol gyártmányú pulyka keltetőgép­pel. Fejlesztik más gépparkju­kat is. Új traktort és vetőgépet, valamint két függesztett ekét és egy tárcsát vásárolnak. Pécsett a központi műhelyüket különbö­ző felszerelésekkel fejlesztik. N. I. Az e!ső exportszállítmány Az újesztendő első export­szállítmányát indították útnak kedden a Pécsi Minőségi Ruhá­zati Szövetkezetből Budapestre, hogy onnan a Német Szövet­ségi Köztársaságba továbbítsa a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat. A Szállítmány 580 da­rab női kiskosztümöt tartalma­zott. A szövetkezet január 20-ra készül el a következő, ugyan­csak NSZK-hak szánt tétellel, amelyben 600 hasonló kiskosz­tüm lesz, január 27-én pedig 300 női kosztümöt postáznak. A Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkeiet nevét mind több he­lyen ismerik meg a világban. Tavaly Ausztriába, Franciaor­szágba. Angliába, Szovjetunió­ba, NSZK-ba és a tengeren túlra jutottak el termékeik. A Szovjetunió és néhány NSZK- beli cég állandó megrendelőik közé tartoznak. A szövetkezet egész évi kapacitásának 80 szá­zalékát kötötte le exportra, s kapacitásának jó részét a Szov­jetunióból, valamint az NSZK- ból érkező megrendelések tel­jesítésére fordítja. Mind az exportmegrendelések jobb teljesítése, mind a belföldi igények alaposabb kielégítése érdekében gépfejlesztési prog­ramot készítettek a szövetkezet­ben. A negyedik ötéves tervidő­szak végéig több mint másfél- millió forintot fordítanak a mé­retes részlegek gépesítésére, va­lamint a konfekciórészleg gép­parkjának korszerűsítésére. A gépfejlesztési program megvaló­sítására saját fejlesztési alap­jukon kívül felhasználják a me­gyében működő ipari szövetke­zetek központi fejlesztési alap­jától kapott juttatást, valamint a bank által nyújtandó hitelt is. H. M. cJd #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents