Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

1972. Január 30. DUNANTOL1 NAPLÓ Egy év szárnyalása Hárman az önállóak közül garantálták. Túl ezen, miután a pincegazdaság számba vette saját eredményeit, árkiegészítés címén sok százezer forintot fi­zetett ki a termésüket neki el­adó gazdaságoknak. 2. Felszá­molták az elfekvő készleteket és göngyölegeket értékeltek le, s ez kedvezőbb helyzetbe hozta a kiskereskedelmet. 3. A megvál­tozott helyzetben a pincegazda­ságok között megindult a ver­sengés. A Mecsekvidéki Pince­gazdaság bővítette a választé­kát, elsősorban á minőség: bo- tok arányát növelve. Új termé­keket hozott a piacra, s bővült a pezsgő szortiment is. önálló­ságukkal élve hozzáláttak az exportlehetőségek kjhasznátá sóhoz is. Miklósvári Zoltán A BCM-nél a nyers­anyagot és késztermé­ket üzemen beiül 1200 méter hosszú szalagrendszei szó: Ht­ja. Az esetenként 25 —30 méter magasság­ban haladó szalag- hidak nyolcvanöt szá­zaléka már a helyére került. Pénteken emel­te helyére az EGV a kiinker- és cement- STcllitó vonal egy-cgy 45 mctei hosszúságú tizenhat tonnányi ele­mét. Seidek András felvéte'e smmm Harmincegy ágy üresen maradt.. Egy nap a kórházban Nem kefl most már jelenté­seket gyártanunk, minden je­lentéktelen ügyben a vállalati központba szaladgálnunk, a ■ döntéseket ott hozzák, ahol a döntési helyzetek ténylegesen felmerülnek, a vezetők lehetősé­get kaptak, hogy mindinkább a távlati kérdésekkel foglalkozza­nak . .. Egy évvel ezelőtt frissi­ben így lelkendeztek az önál lóságukat elnyerő pécsi válla­latok igazgatói. Egy évvel öre­gebbek vagyunk. Mit hozott a múlt esztendő a Pécsi Bőrgyár­nak, a Pannónia Sörgyárnak és a Mecsekvidéki Pincegazdaság­nak, miután az országos nagy­vállalatok szárnyukra bocsátot­ták volt gyáregységeiket? Vajon szárnypróbálgatás vagy szár­nyalás volt az 1971 es eszten­dő? A mérleg megvonására kértük a három vállalat igazga­tóiát, Bérei Pált, dr. Rugási End­rét és Kurucsai Józsefet. Eredmények dollárban A Pécsi Bőrgyárban az önál­lóság eredmény^ dollárban, fo­rintban-, minden tekintetben megmutatkozott. A termelési érték és az export meghaladja a tervezettet — a gyár az idén termelési értékét tekintve a mil­liárdos vállalatok közé szeretné feltornászni magát — a nyere­ség a tervezett -102 millióval szemben 115 millió forint. Mind­ez a népgazdaságot gyarapítot­ta. És mive! gyarapodtak a bőr­gyáriak? Kimozdultak arról a mélypontról, ahol a bérezést tekintve a Pécsi Bőrgyár állt A tavalyi bérfejlesztés mértéke meghaladta a 7 százalékot, ilyenre példa, korábban, a nagyvállalati időkben soha nem volt. Elsősorban a kisebb kere­setű, nehéz fizikai munkát vég­ző dolgozók fizetését emelték Bevezették a törzsgárda-pötlé- l<ot, például egy húsz éve a vál­lalatnál dolgozó törzstag ne­gyedévente 360 forint pótlékot kap. A máit év ga zdasági ered - rrrénye után szépen csurran a nyereségrészesedésből is. Át­lagban három heti bérnek meg­felelő összegeket borítékolnak ki, szemben az 1970. évi nyere­ségrészesedéssel, amikor 12 napnak megfelelő bér volt az átlag. Továbbadták az önállóságot így fest a kép, de mindjárt egészítsük ki azzal: nehéz volt ez az első esztendő. A múlt év­ben futtatlak tel a ruházati bő­rök termelését, magas szintre emelték termékeik minőségét, s mindez kapkodással járt. Most rendezett termelés folyik, önál­lóságukat elnyervén új, modern . zervezeti sémát kellett kidől gozniuk és önállóan elkészíte­niük a vállalat ötéves tervét. A gyáregységeket is bizonyos önállósághoz juttatták, például a bérfejlesztésnél szabad kezet kaptak. Az új osztályok zökke­nőmentesen, eredményesen dol­goztak, rendszeresen figyelem­mel kísérték a gyáregységek, gazdálkodását. így rögtön ki­ugrottak a hiányosságok és azonnal beavatkoztak. Mindez anélkül, hogy egyes alapada­tokért a pesti központba kellett volna szaladgálni Természete­sen az exportot és az importot intéző vállalatukkal, a BIVIM- PEX-szei és a minisztériummal szoros kapcsolatban álltak. Rendszeresen tájékoztatták egy­mást, konzultáltak egymással. Ugyanakkor mód nyílt arra. hogy a bőrgyáriak is kiutazhas­sanak külföldre, jobban megis­merjék a piac igényeit. A Pécsi Sörgyár nehéz és ke­mény esztendőt hagyott maga A székeken sorban ülnek. Borostás arcú öreg, mélyen ülő j szemekkel, riadtan nézeget kör- j be. Mellette rövidrenyírt, őszes- hajú, vörösarcú úr. Aztán félig j eldőlve egy férfi, frottír köpeny- ; ben. Szája széle kissé reszket, időnként nagyokat sóhajt. A mentő már elment, oda- ; bent az orvosnő vizsgál vala- ' kit. Várják a sorukat — maguk­ban tűnődnek, mi lesz? Az épü- j let másik szárnyán tolókocsin i fekve éppen felszisszen valaki, ! a tú a bőre alá szaladt, fájt. ! Az emeleten műtéthez mosakod- j nak. Az orvos fehér gumipa- J pucsban. múariyagkötényben, j csöndben lötyköli karján végig j a fertőtlenítő vizet — már a műtétre gondol, a metszéseket tervezi, latolgatja: vajon mit j találhat, piivel találkozhat egy j félóra múlva? A székeken, a kórházi arnbu- j lancián nem fogynak el soha a betegek. A fonendoszkóp végig- . szalad a bordákon, a beteg csak az orvosnő arcát figyeli. Elkomorult? Baj van. A beteg az osztályra kerül. Frissen vetett ágy, meleg kör­terem várják, meg reggeli, ebéd, vacsora. Az ő dolga: hinni a gyógyulásban, s szót fogadni az orvosoknak, nővéreknek. Gyógyulni. * A kazánhár az udvar köze­pén drszeleg. öreg mór szegény, szidják is sokan. A két kazán is Noé előtti, üzemeltetésük már ] veszélyes. Harmincon dolgoz­nak itt. Szerelők, fűtők, segéd- ! munkások. Töltik a szenet — napi kétszáz mázsát — az örök­ké éhes garatokba, alul szedik a salakot. A csövek oldalt fut­nak össze, hatalmas tolózárak karikái adagolják a meleget épületről-épületre. Minden ka­rika mellett tábla: fertőző, bel, sebészet, mikrobiológia, állat- - istállók . .. Szakaszos a fűtés. Sokfelé kell elosztani azt a kevés me­leget, okosan kell a gőzzel gaz­dálkodni. Nehéz munka ez, ve­szélyes és még ráadásul hálát­lan is. A kórtermek hol tűi me­legek, hol lehűlnek. Az udvarra nem lehet kimenni;'a kémény ; ontia a pernyét, kormot, koszt, j Már épül az új kazánház. j .,Naay nap lesz az, amikor át- ! ad:á!< ez évwzktóberében, de talán nagyc^b nap lesz az, amikor ezt a régit bontani kez­dik" —. mond*a a kórház fő- gépésze. De addia minden nap megdo'goznak a-ért, hogy le­aven meleg, melegvíz, a ste­rilizáláshoz gőz. aszimmetria, érzékenység az epigastriumban . . . Mese nincs. * A lepedők, mütőköpenyek, törülközők, pelenkák birodalma a mosoda. Tabu helyiség, nem a kórházhoz tartozik. Illetve oda is Egyetemi mosoda, valameny- nyi klinikának, a városi rende­lőintézetnek, a Megyei Kórház­nak a MÁV Rendelőintézetnek és a TBC Gyógyintézetnek dől- j gozik. Naponta negyven mázsa ruhát mosnak itt ki. Hetvenen | vannak, közülük mindössze öten férfiak. Hatalmas hegyekben áll a ruha. A szennyes batyukba kötve érkezik, kibontják, leszá­molják, előáztatják, mossák, öb­lítik, kilencféle műveletet vé­geznek a ruhákon, míg tisztán vihetik vissza. Ha van vizük. Előfordul, hogy nincs, akkor le kell állni, túl­órázni, valaholí bepótolni a vesz­tett időt. Akkor sokan idegesek, talán joggal is. A lepedők, paplanhuzatok hatalmas mángorlógépekbő! jönnek elő. Fürge kezek hajto­gatják, megy a kiadóba. Az épület másik végén már ott is állnak az ablaknál, újból szá­molnak, viszik. Az üres ágyakra tiszta ágynemű kerül. Jöhet az újabb beteg. Hetvenen mosnak, reggeltől estig, két műszakban. Szabad szombat? Az nincs itt sem. „Még inkább egy négyórás mű­szakot kellene beállítani" — mondta a mosoda vezetője. * Sebészet, Belgyógyászat, Szü­lészet, Nőgyógyászat, Fertőző osztály, Kórszövettan . . . Utóbbi egy alagsorban mű­ködik. Kórbonctan áll a táb­lán nem is túl szerencsés az elnevezés. Valaki azt mondta egyszer akasztófahumorral: itt nincs látogatás. De tulajdonképpen tévedett. Lábon járó archívumnak is ne­vezhetnénk nyugodtan ezt az osztályt. A kórszövettani lelet nagyon fontos segítsége a kli­nikus orvosnak, sok esetben élet-halál felett dönt. Sokszáz dobozkában őrzik azokat a ki­operált szövetdarabkákat, pa­raffinba ágyazva, amelyekről az i:t dolgozó orvosok véleményt mondtak: a daganat rosszindu­latú, vagy nem .., Évente mintegy hatezer vizs­gálatot véqezriek el, a doboz­kában rejlő vizsgálati anyagok „gazdái” élnek, dolgoznak, es­ténként kártyáznak, szórakoz­nak, televíziót néznek — s ta­lán éppen azért élhetik a töb­bi emben\ életét, mert a kór- szövettani: eredmény kedvező volt ... Sokszor még á műtőasztalon alszik a beteg, amfg a vizsgá­latot elvégzik. Sokszor «zen mú­lik, hogy folytassák-e a műtétet, vagy sem? A dobozokban reMő vizsgálati anvanok nem'beszélnek. Csak a szakembernek, és csak a mik­roszkóp alatt, . , ,# A büfében nagy a forgalom, A- irodákban gőzölög a fekete, az utolsó, nemsokára lejár a | munkaidő. Az udvaron ételes- kannákat visznek. Utazik a va­csora az osztályokra. Az író­gépekre felkerülnek a viaszos­vászon burkok, a fehér köpe­nyek vállfán, az alkalmazottak hazamentek. Mára vége, hol­nap reggel hétkor, nyolckor újból. A könyvtárban tudomá­nyos bizottsági ülés. Ott van­nak a főorvosok A portás bá­csi — tizenhét éve abban a székben ül — rendelkezik. Sö­tétedik. j mögött, és nem is a belső át szervezések jelentették a leg főbb gondot. Igaz ugyan, hog' az önállóság elnyerésével • ú ügyrendet kellett kidolgozni, el készíteni a vállalat negyedil ötéves tervét, megkötni az ú kollektív szerződést és így to vább, új osztályokat létrehozni amelyek csak kis döccená*utá- rázódtak helyre, de mégsem emiatt főtt a sörgyár vezetőinél j feje. Hanem amiatt, hogy c nyakukba szakadt a rekonstruk- : ció minden gondja-baja. Eg) évet csúszik a beruházás határ. ■ ideje,. annak ellenére, hogy sa ; ját maguk is sokat besegítettel az építőiparnak. Közben nagy- J teljesítményű palackozó gépe- ! két állítottak munkába és meg­kezdődött a Pepsi Cola gyártó sa, vagyis egy teljesen új üzem- i részt kellett indítani. Olyan em berek kezdték el az üdítőita j gyártását, akik most kóstolta! bele először az üzemi munká­ba. És mégis több sör A nehézségek ellenére a Pé­csi Sörgyár még túl is teljesítet­te mennyiségi tervét. A re­konstrukció miatt egy napo­séin álltak, s a tervezett 55C : ezer hektoliterrel szemben 561 i ezer hektoliter sört adtak át ta­valy a kereskedelemnek. Ezt c mennyiséget csak a rekonstruk­ció befejeztével kellett volna elérniük. Mi a többlet titkai Ésszerűsítettek, jobban kihasz­nálták a gépeket. Növelték a palackos sörök részarányát, közben a minőségből egy jot­tányit sem engedtek. A fentiek ellenére a nyereség, bár az 1970. évinél 3—3,5 millióval több lesz, elmarad a tervezettől. Ez gond, és a jövőt illetően még nagyobb gond, hogy a re­konstrukcióval jelentősen meg­növekedett az eszközigény, s megkezdték a hitelek visszafize­tését is. Nincs pénz. Márpedig o szociális létesítmény meg nem.épült fel. . Hosszú huzavona után . nyerte el tavaly önállóságát a Mecsek­vidéki Pincegazdaság. Sokan megkérdőjelezték: vajon élet­képes lesz-e az új szervezet? A Borgazdasági Tröszthöz tar­tozó vállalatok rácáfoltak az aggályoskodókra, eredménye­sen zárták a múlt esztendőt. A Mecsekvidéki Pincegazdaságnál először is belső átszervezéseket hajtottak végre, egyes részlege­ket megerősítették. A korábban !ejtve maradt problémák sorra a felszínre kerültek, de éppen azért, mert a vállalat vezetői és dolgozói tisztába jöttek gazda­sági helyzetükkel, intézkedése­ket tehettek a munka hatékony­ságának fokozására. A decent­ralizálásban nem álltak meg. az önállóságot tovább adták egységeiknek. Jobb partneri kapcsolatok Akkor, amikor egy kollektíva tudja, hogy a vállalat eredmé­nyessége az ő munkájától függ, akkor ez a kollektíva nagyobb felelősséget vállal, és mindent megtesz, hogy a célok megvaló­suljanak — jegyezte nieg Kuru­csai József igazgató. Eredmé­nyek? Nos, az elmúlt évben a 4 százalékos bérfeilesztési lehe­tőséget kimerítették és három heti bérnek megfelelő nyereség- részesedést fizetnek. A tavalyi öt nappal szemben. Az önállóság gazdasági hasz­na egyébként három pontban foglalható össze. 1. Kapcsola­taik tovább mélyültek a terme­lőkkel és a vevőkkel. Ami ko­rábban elképzelhetetlen volt, most előre m-enhatározták a fel- vásárlási védőárat, s ért, le­gyen bármilyen nagy termés, Figyelem! Lakosság és közöletek részére M'NDENNEMÜ KÁRPITOS IPARI MUNKÁT azonnali határidővel vállalunk. PÉCSI VEGYESIPARI VALLALAT KÁRPITOS RÉSZLEGE Pécs, Lotz K. u. 2. — Mein kell azt megnézni, doktor úr kérem. — Nem érez semmit, higgye el. Elalszik. — Nincs semmi komoly, tes­sék elhinni. Egy kicsit megütöt­tem, annyi az egész. Haza sze­retnék menni. Válasz már nincs. A vita meddő, tulajdonképpen értel­metlen. A beteg a műtőaszta­lon fekszik. Nem is szól többet, szemmel láthatólag nem érzi olvan jól magát, mint ahogv állítia. A kórlapon álló szőve-' dönt: körülírt izomvédekezés, A vacsora elfogyott, ízlett, nem ízlett — a vélemények min­dig különbözők. Évente közel kétmillió forintot esznek meg a betegek. A konyha szép, ké­nyelmes, korszerű, nem is régi. A régiben kövér patkányok kó­száltak éjszakánként. Kétféle ét­kezési norma van, a különbség égy forint. Nem lehet tudni, miért kap az egyik osztályon fekvő beteg több pénzt az ét- : kezésre, mint a másik osztályon? Ez országos norma. A dolgozók- j nak külön főznek, nekik 4.50- bő! kell elővarázsolni az ebé­det. A betegek egész napi koszt­ja mintegy tizenöt forintba ke­rül. Naponta hétszáz adagot készítenek. Nehéz varázslat. Es inég so­kan szidják is. A székeken végig ülnek. A j borostás arcúVöreg már ágybarfs fekszik, a frottirköpenyes sem sóhaitozik — jobban van. A műtőben kiderült: az ütés kö­vetkeztében a hashártya lesza­kadt. nem véletlenül fájt. Az irodák üresek, odakint sötét van. Az orvosok fent vannak, a nővérek fent vannak, a portás fent van, a mentők örökké úton. Hatvankét beteg került be a kórházba, negyvenhetén mentek haza, az éjszaka négyen szü­lettek, harmincegy ágy üresen maradt, nem halt meg senki. Eltelt egy nap. Kampis Péter A második kétszáz má'eres Nem lesz egyedül a Duna menti Hőerőmű jellegzetes építménye, a 200 méter ma­gas kémény. Szomszédságá­ban megkezdték a hozzá hasonló nagyságú óriás épí tését, amelyet még egy ugyan­ilyen meretű követ majd. Az új kémény korszerűbb lesz a meglévőnél. Kúpalakú, 35 méter magas alapja már a helyén áll, s hamarosan hoz­zákezdenek az ettől a szint tői egyenesen felfelé haladó palást betonozásához. A csúszózsaluzással épülő, 11 méter belső átmérőjű vas­beton „cső” falvastagsága mindössze 22 centiméter lesz. Az újabb két kéményóriás­ra azért van szükség, mert a Duna menti Hőerőmű a következő években hat,, egyenként 215 megawatt tel­jesítményű gépsorral gyara­podik. Hz első folyamatos acélöntőim] A Dunai Vasmű idei leg­nagyobb beruházása a fo­lyamatos acélöntőmű építke­zése, amelyre 1972-ben ne­gyed Tnilliárd forintot fordí- í tanak. A berendezések már a > vasműben vannak. Az 1. sz-. ) öntőgép minden darabja, s ( a 2. sz. gép nyolcvan száza- > léka megérkezett. A szerelő ? vállalatok felvonulása meg- í kezdődött. Arra, számítanak, { hogy az 1. öntőgépnél a sze- jj relő vállalatok összehangolt / munkájával az üzemi próba- / kát a negyedik negyedévben f megkezdhetik, s próbaüze- s melésre még az idén átad- hatják az ország első (olya- - matos acélöntögépét. Egymüliárd 823 millió — takarécbetétben Az OTP megyei Igazgatósága a megyében működő takarék- szövetkezetekkel együtt 267 mil­lió forint értékű új betétet gyűj­tött tavaly és ezzel 1 milliárd 823 millió forintra emelkedtek a lakosság megtakarításai. Lényegesen nagyobb összeg szerepelne a betétesek könyvei- ber1*-ha tavaly nem fokozódott volna az érdeklődés a nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek iránt. A kedvezőbb árukínálat nagyobb vásárlásokra ösztökélt. Az OTP adatai szerint.a vásár­lásra fordított összegek gyor­sabban növekedtek, mint a la­kosság pénzbevételei és hogy a tartós fogyasztási cikkek kö­zül is mindenekelőtt a személy- gépkocsit részesítették előnyben. Figyelemre méltó, hogy Baranya megye lakossága 1971-ben 157 millió forintot fizetett be új sze­mélygépkocsik vásárlására. Je­lentősen nőtt a lakásépítésre, lakás- és telekvásárlásra fel­használt összeg is. Az OTP be­ruházásban többszintes lakó házakban 364 lakás épült fel. 1971-ben a tervezett 326 helyett. Ezen kívül az elmúlt esztendő­ben 51 társaslakás, 755 családi ház építéséhez és 469 bővítésé­hez, valamint korszerűsítéséhez nyújtottak segítséget. Mind népszerűbbé válnak a hagyományos betétformák mel lett a legújabbak, az átutalási, valamint az ifjúsági takarékbe tétek. 1971-ben ötezer fölé emelkedett az óutalási betét­számlával rendelkező ügyfelek , száma. Ez egyben azt is ielenti, hogy ugyanennyi családot .men­tesít az OTP a számlák kifize­tésével járó teendőktől. Az ifiú- sáqi betéttel rende'kező fiatalok száma tavaly 1591 darabbal gyarapodott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents