Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-29 / 24. szám
1972. január 29. DUNANTOll NAPLÓ 7 Napirenden: A programozott élet K orunkban a technika és civilizáció fejlődése hatalmas méreteket öltött, s a közeljövőben - mintegy fél évszázadon belül - még nagyobb változásokra lehetünk felkészülve. Az ember, mint biológiai lény, fejlődéstörténete során alkalmazkodott a természeti feltételekhez, élettevékenysége ehhez mérten változott, és állapodott meg. A ma emberét minden eddiginél nagyobb mértékben határozza meg környezete, az erőszakosan és viszonylag rövid idő alatt megváltoztatott környezet, amelyhez biológiailag nem mindig tud alkalmazkodni. A természetes szabályozás folyamata ugyanis felborul, helyébe az ember által kreált mesterséges szabályozás lép, mely többet árt, mint használ. A megzavart ritmus Az emberi szervezet működésében normális körülmények között szabályosan ismétlődő időszakos változások, különféle pe- riódusú ritmusok figyelhetők meg. Közülük legjellegzetesebbek az élővilágnak a Naphoz, illetőleg a Holdhoz való viszonyából kialakult 24 órás változások, amelyek csaknem minden szervet és funkciókört érintőnek. A testhőmérséklet, a keringő vérmennyiség, a máj cukorfelhalmozóképessége, a vér- savó víztartalma, a vérsejtek száma, a hormontermelés stb. mind e perióduson belül ér el maximumokat és minimumokat. E bioritmust (alapritmust) a környezet sok évezredes hatása olakítotba ki, örökletessé vált, s csak nagyon nehezen változtatható meg, a ritmus-eltérésekhez való alkalmazkodás pedig számtalan bonyolult problémát vet fel. Korunk városi emberének életformája úgy alakult, hogy a pihenés ideje nem mindig esik egybe o szervezet ritmusa szerinti „menetrenddel”. Későn fekszünk és viszonylag korán kelünk fel, omi későbbi felkelés esetén is o ritmusból való ki- zökkenést jelentené, dé így még o szervezet számára sem adjuk meg azt a lehetőséget, hogy regenerálódjék, kipihenje magát. Életünk legnagyobb része zárt épületekben zajlik le, omi o természettől való elszakadáshoz vezet, kikapcsolva a természeti környezet durvább állapotváltozásainak edző hatását. A természetes fényhatások erősségének komoly szerepe van a szervezet 24 órás ritmikus változásainak létrejöttében, ugyanakkor egész életünk során mesterséges fényforrások „kereszttüzében" dolgozunk és pihenünk, ami kétségtelen hatással Lézer irányija a föld alatti munkákat Uj típusú !éier*kereső segítségével meg lehet gyorsítani o metró és e vir-, gázvezetékek, a telefon, és o* elektromoskábel-csatornák építését. A kis műszer —, amely leginkább egy filmfelvevőhöz hasonlít — bármely pillanatban pontosan meghatározza a mélyben dolgozó mechanikus fúró* pajzsok helyzetét. Ideálisan pontos munkát biztosit, az eltérés mindössze plusz—mínusz egy centiméter. A mű' szer ezt a pontosságot biztosítani tudja — 30 foktól + 40 fokos hőmérsékletek között. A lézersugárral egyben ellenőrizhetik a föld alatti alagutak belső borítását Is. A lézer' műszer hatósugara 200 méter. van az id>evékenységre és a hormontermelésre. Az emberek túlterhelt és kimerült idegeiket csillapítókkal „frissítik fel" az egészséges pihenés helyett, ami ugyancsak a természetes bioritmus elleni „merényletnek" számít. A közlekedés mai fejlettsége mellett gyors lehetőségünk van o helyzetváltoztatásra, ami rövid időn belül gyökeresen eltérő éghajlati tényezők hatását eredményezheti, teljes kizökkenést idézhet elő a napszakos ritmusból. Táplálkozás és gépkocsi A modem kor rohanó embere nem fordít kellő gondot és időt a táplálkozásra. Pedig nem közömbös, hogy a tápanyagokat milyen gyakorisággal (ritmusban) és milyen elosztásban vegyük magunkhoz. A táplálkozástudomány az elmúlt ötven év alatt többet fejlődött, mint oz azt megelőző évezredek során. Ám „amit a réven nyerünk, azt elveszítjük a vámon”, a modern élet állandó időzavarral küzdő embertípusánál ugyanis egyre gyakoribbak a gyomor-bélrendszeri betegségek. A mai ember nem mozog eleget, statikus életet él. Felvonón és gépkocsin közlekedik, változatlan testhelyzetben dolgozik a gép vagy az íróasztal mellett, így a szervezet képtelen mozgás révén felszabadítani fölös energiáit, ami az izmok állandó feszültségéhez vezet, nyugtalanságot okoz, kisugárzó fájdalmakat, szúrást a váltban és a mellkasban. A nagyfokú fáradtságra való panaszkodás legtöbbször nem a fizikai erő kimerülésére vezethető vissza, hanem éppen a korlátozott mozgásra. Altatószer és koffein Az indokolatlan gyógyszerfogyasztás világszerte rohamosan emelkedik. Alig van olyan gyógyszer, aminek csak egyféle hatása volna; a legtöbb vegyi anyag a szervezet nagyon sokféle működését befolyásolja. A szakemberek megállapították, hogy a „belső óra” állása (a bioritmus) befolyásolja az orvosságok és a mérgek elviselésének határát. Valamely méreg a „belső óra" által megadott bizonyos időpontban 80 százalékos valószínűséggel halálos lehet, míg ugyanaz az adag ugyanabból a méregből egy másik időpontban csak 20 százalékos bizonyossággal halálos. A mai ember fokozott élettempója növeli oz élénkítősze- rek iránti igényt, amit rendszerint koffeintartalmú italokkal elégítünk ki. A koffeinnel kapcsolatban paradox helyzet áll elp: segítségével az álmosság átmenetileg leküzdhető, az aktivitás az éjszakába nyúlhat, de az alvásigényt nem csökkenti, a rohanó ember „időzavarát" tehát nem oldja meg. A normális biológiai ritmus felbontása végső soron a produktivitás progresszív csökkenését okozza, elősegítvén a neurózisok kialakulását és valószínűleg az időelőtti öregedést is. A modern élettempó világszerte befolyásolja az alkohol- és nikotin-fogyasztás alakulását is. Ezek károsító, egészségrontó hatásáról talán nem is kell külön szólnunk. Egészséges életmód Sokáig lehetne még folytatni azoknak a modern-kori befolyásoló tényezőknek a felsorolását, amelyek mind a normális biológiai ritmus érvényesülése ellen hatnak. A megoldás csak az évmilliót fejlődés során kialakult bioritmushoz való alkalmazkodás lehet. A mindennapos pihenésnek elengedhetetlen és elsőrendű része a megszokott alvás. Tartósan és rendszeresen sem doppíngolószerrel. sem más módon az egészség károsodása nélkül a kötelező alvásidőt nem kurtíthatjuk meg. Célszerű lenne az alváson kívüli aktív és passzív pihenés megfelelő kombinálása, váltogatása is. A sportnak, a kertművelésnek, a turisztikának különleges szerepet keli juttatni a hétvégek kitöltésében. Az évi szabadságot lehetőleg egyszerre kell kivenni az arra alkalmas évszakban, ami nem jelenti minden embernél feltétlenül a nyarat. Valójában ez lenne a „programozott élet" tartalma, elszakadás a modern kor által reánk kényszerített ritmustól, visszatérés a szeivezetünk egészsége érdekében kívánatos életvitelhez, de élvezvén a fejlett technika minden vívmányát. B, I. UJ GYÓGYSZER Európában elsőnek állítottak elő klinikai vizsgálatokhoz elegendő mennyiségű Prosztaglandint a Chinoin Gyógyszeráru- gyór kutatói. A XX. század egyik jelentős felfedezése ez a hormonhatású anyag, amely az emberi szervezetben képződik és ott számos szabályozó funkciót tölt be. Elsősorban a születésszabályozásban van nagy jövője, adagolásával el lehet majd indítani a szülést, illetve a nem kivont terhesség esetén e gyógyszerrel helyettesíthető a művi beavatkozás Technika védi a múzeumokat A TOLVAJOKAT EL IS KELL FOGNI A világon jelenleg tizenkétezer nagyobb múzeumot tartanak nyilván. UNESCO-adatok szerint ezekben évente mintegy 220 millió látogató fordul meg. Az elmúlt néhány év alatt az Interpol tizenöt országból kapott értesítést, amelyek szerint a különböző múzeumokból nagyértékű kincseket emeltek el, vagy rongáltak meg. Néhány adat a szomorú statisztikából. Anglia: négy festmény, közöttük egy Goya. Franciaország: hetvenhárom festmény (közöttük Cézanne, Picasso, Matisse, Dufy stb.). Hollandia: két Rembrandt-kép. Olaszország: tizenhét festmény, száz szobor, egy 15. századbeli freskó. És így sorolhatnánk tovább a múzeumi tolvajlásokat az indiai Buddha-szobor lopásokig. Elméletben egy múzeumi tolvajnak ma már nincs sok esélye tervének végrehajtásához, mégis viszonylag nagy a tolvaj- lások száma. Ez a tény a kevés teremőr, tehát a rendszerint kisszámú személyzetre és a Atomfényképek Japán tudós egyedülálló eredményről számolt be egy stockholmi nem rétköz! konferencián, Normál elektronmikroszkóppal urán- és tórium- atom-felvéteieket készített. Sötétmező képtechnikát alkalmazott: a felvételeken az atomok a molekulákban elfoglalt helyüknek megfelelően világos foltként jelentek meg. Bár ilyen felvételeket csak nehéz atomokról lehet készíteni, a kísérlet nagy jelentőségű, mivel vele új lehetőségek nyílnak komplex molekulák szerkezetének vizsgálatára. A sebészeti beavatkozás után mozdulatlanságra ítélt betegekre komoly veszély leselkedik: vérrög vagy véral- vadék kialakulása az alsó lábszár ereiben. Az apró vérrög könnyűszerrel bekerülhet a tüdőbe, vagy bármely más szervbe, és ott embóliát okozhat. A londoni King's Colege kórház biológus mérnöke, Colin Roberts rendkívül elmés kis szerkezetet, egyfajta motorral hajtott pedált tervezett, Tapasztalatai szerint ez a szerkezet ötödrészére csökkenti a vérrögök kialakulását. Általában az operált betegek egyharmadánál lép fel trombózisos eredetű komplikáció. Angliában 1943-ban ezer ember halt meg operáció utáni trombózisban. 25 évvel később az effajta halálozások száma meghaladta az ötezret. „Még ha számításba vesszük is, hogy igen nagymértékben megnőtt a sebészi beavatkozások száma Á trombózis legjobb ellenszere A pedálozás — mondja Roberts, ez a szám aggasztó. Ha így haladunk 1973-ban tízezer lesz a trombózisos halálesetek száma”. Minthogy a vérrögök kialakulásának egyik legfőbb oka a vérkeringés lelassulása, Roberts gyufaszál nagyságú szondát készített, amelynek segítségével mérte a frissen operált betegek lábában a vérkeringés alakulását. Néhány vizsgálat után váratlan eredményre jutott: a vérkeringés lelassulása igen komoly mértékben észlelhető már az altatás során. Az angol biológus mérnök véleménye szerint éppen ez o gyors csökkenés kedvez a vérrögök kialakulásának. Hogyan gyorsítsuk a vérkeringést? „Mozgatással — válaszolja Roberts. — Ez a lehető legegyszerűbb, ds leghatékonyabb módszer”. Feltevésének bizonyítására Roberts falapból és egy kis motorból pedál szerkezetet hozott létre. A beteg lábát szíj segítségével a falapra erősítik. Amint a motort beindítják, a beteg kénytelen pedálozó mozdulatokat tenni. Ezzel a szerkezettel biztosítható a beteg mozgása még abban az esetben is, ha önkívületi állapotban lenne. Kezdetleges kis szerkezetével Roberts egy sor kísérletet végzett a King's College betegei körében. Minden nap pedáloztatta őket és sikerült 30-ról 6 százalékra csökkentenie q vérrögök kialakulásának számát. Roberts véleménye szerint némi módosítással el lehet érni. hogy tovább csökkenjen a trombózisos megbetegedések száma. nem megfelelő műszaki riasztó berendezésekre vezethető visz- sza. A riasztó berendezések területén a legutóbbi évek tapasztalatai szerint jól beváltak az elektromágneses rendszeren alapuló riasztó- és megfigyelőhálózatok. A televíziók, radarberendezések, infra-készülékek együttes alkalmazása kielégítő biztonságot nyújt és kiszolgálásukhoz nem kell sok személy. Columbia (Egyesült Államok) városának múzeumában minden egyes képhez elektromos érintkező berendezéseket kötöttek be. Ez azonnal fény- és hangjelet ad, mihelyt a tolvaj vagy a látogató csak megérinti a képet. Azokat a „műértőket" is elriasztja tehát, akik néha előszeretettel tapogatják a képeket. Az elektronikus rendszert természetesen más mechanikus berendezésekkel is ki lehet egészíteni, betörésbiztos zárakkal, törhetetlen üvegekkel stb. Egy technikai szempontból jólfelszerelt múzeumban a tolvajnak speciális érzékenységű rejtett mikrofonnal is számolnia kell. Ez más hangra nem reagál, csak a tolvaj által alkalmazott szerszámok (fűrész, fúró stb.) hangjára. A mikrofon — mihelyt ilyen jellegű hangot mér — működésbe hozza az elektromos riasztó berendezést. A riasztó rendszereket az adott körülményeknek megfelelően kombinálni is lehet. Az Egyesült Államokban, ahol igen jólképzett, profi betörő bandákkal kell számolni, a kifutó fény- és hangriadó jelekkel párhuzamosan kis rakéták valóságos bengáli tüzeket okoznak, sőt ezzel párhuzamosan könnyfakasztó tölteteket sütnek el. Ezek lélektani hatása jelentős, a megzavarodott betörőt így már könnyebb elcsípni. A múzeumok védelménél á technika ma már komoly segítséget nyújt az embernek. A technika egyedül azonban nem elegendő. Az Interpol egyik szakértőjének az a véleménye, hogy: „Az elektromos és mechanikus berendezések megfelelően kiképzett múzeumi személyzet nélkül egyedül nem tölthetik be feladatukat. A tolvajokat el is kell fogni és erre csak az ember képes." Magas vérnyomás — helyes étrend A kórházból hazabocsátott, többé-kevésbé munkaképes beteg életmódjának szabályozását bizonyos mértékig a Házi diéta jelenti. Azaz egyes élelmiszerek vagy ételek kihagyását az étrendből, s a megszokott ételelkészítési módok változtatását. Az orvos által megadott étrend összeállítása, ízletessé és változatossá tétele a háziasz- szony figyelmén múlik. A magas vérnyomásban szenvedő étrendjében a vérkeringés tehermentesítése a fő cél. Az elégtelen vérkeringés legnagyobb ellensége'a konyhasó — azaz a konyhasó egyik alkotórésze, a nátrium. Ha a felesleges folyadéktól és sótól tehermentesítjük a szervezetet, akkor egy állandó egyensúlyban tartást biztosítunk. Súlyos esetekben kifejezetten sószegény diéta szükséges. A kevésbé súlyos beteg étrendjébe is beállítható egy „szigorított nap", ami pl. rizs-, gyümölcs-, vagy burgonyaételekből összeállított napi élelmet jelent. A gyógyszertárakban kapható „sópótló-szerek” használatával vigyázni kell. Csak olyan „műsót" vegyünk, amely nátriummentes, vagy kevés nátriumot tartalmaz. Általában csak napi 4—5 gramm só az engedélyezett mennyiség. ügyeljünk a testsúlyra. A felesleges kilók nagymértékben igénybe veszik és megterhelik a szívet és a vérkeringést. A könnyű, vegyes étrend —, amely a magas vérnyomásban szenvedő, csupán gyógyszerszedésre „ítélt” emberre vonatkozik, — a következő ismérveket írja elő: 1. Kerüljük az erős fűszereket, nikotint és alkoholt. 2. Az ételeket csak enyhén sózzuk. 3. A hüvelyeseket és rostos főzelékeket törjük át 4. Az élesztős tésztákat kerüljük, kenyeret (lehetőleg barna, vagy rozs-kenyeret) pirítsuk meg, vagy másnaposon adjuk. 5. Mérsékeljük az édességet. 6. Hetenként egyszer „kímé- lő-napot” tartsunk (tej-, gyümölcs-, burgonya-, vagy főzeléknap). A magyar konyha gyakran alkalmaz sóval tartósított hentesárut (sonka, füstölt hús, füstölt kolbász, szalonna), ezeket kerüljük, helyette virslit, krinolint, parizert vásároljunk. Az ételeket lehetőleg növényi olajjal, vagy a jelenleg vásárolható „Ráma" tejes margarinnal készítsük. Tojásételeket különállóan keveset adjunk — ismerve a tojás koleszterin tartalmát, amely ártalmas — bőven elég a tojással készült ételek ízesítésére szánt mennyiség is. A túlzott húsfogyasztás sem előnyös. A húst lehetőleg teflon- sütőben, vagy kevés olajban hirtelen sütve, natúrszeletnek készítsük el. Természetesen azért fogyaszthat a beteg húst, csak módjával. Halat, baromfit, bármilyen mennyiségben. Naponta adjunk salátafélét, zöldséget, gyümölcsöt. A tejtermékek — tehát sovány sajtok, yoghurt, aludttej, tej, tejeskávé, tejföl sem ártalmas. Aki szereti, ehet mézet, mert a méz fokozza oz izmok — különösen a szívizmok — teljesítőképességét. Az étrend összeállításának egyszerűsítésére egy mintát is mellékelünk: Reggeli: 3 dl tej, vagy tejeskávé, vagy 2 dl aludttej, vagy 2 dl gyümölcslé, 2 dkg vaj, lekvár, kétszersült. Tízórai: Gyümölcs. Ebéd: Natúrszelet, karfiol, vagy sárgarépa, vagy zöldborsó párolva, vagy zelleres burgonyasaláta, kompét. Uzsonna: Almapüré, piskóta szelet, vagy lekváros-vajas két szersült. Vacsora: Yoghurt, vaj, két szersült, vagy hideg rízspud ding, vagy sültburgonya vajja és gyümölcs. Az étrend a betegtől önfe gyeimet, következetességet ki vén. Ha azonban a változatosan összeállított diétát betartja, ha egyszerre nem kerül sok étel a gyomorba, (majd pediq hosszú időn át semmiféle ételhez nem jut a szervezet), a biztos javulás, sőt a teljes gyógyulás is elérhető, 1 I
