Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

tm. január 26. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 16 kiállítás, félszáz tudományos dolgozat A Múzeum idei tervei Elkészült a Janus Pannonius Múzeum ez évi terve. A terv természetszerűleg mindenekelőtt a munka anyagi, tárgyi feltéte­leit tisztázza, azt ugyanis, hogy a múzeum több éve változatlan költségvetésének csaknem há­romnegyedét a fenntartás és működtetés köti !e. Ilyenformán a nagyobb gyűjtemények és megnövekedett feladatok révén szükséges kiterjedtebb feldol­gozó, tudományos, szakmai te­vékenység egyes pontjain a megyei tanács segítségére szo­rul a múzeum, így például a sremélyi állomány javításában és néhány más kérdésben. A múzeum szakmai feladatai mindamellett adattak, többéves tapasztalatok, megkezdett mun­kák határozzák meg. A múzeu­mi munka egyik alapfeltételét mindig, s ezúttal is a A természettudományi gyűjte­ménygyarapítás a Mecsek hegy­ség, a Villányi hegység és a Zselicség gombaflórájának, a mecseki erdőtársulások moha­flórájának, valamint a mecseki ritka növények gyűjtésével foly­tatódik. Közben a megye terü­letén élő gerinces állatok gyűj­tését is folytatják. A néprajzi gyűjtemény ezidén is magyar, német és sokac tár­gyakkal gyarapodik, főleg nép­viseleti és lakberendezési tár­gyakkal. A festett templombel­sők, lakásbelsők és fejfák fotó­zása folytatódik, ugyancsak folytatódik a Kapoli-gyűjtemény gyarapítása. A Délszláv Szövet­séggel együtt expedíciós gyűj- tőutat terveznek a délszláv-gyűj- temény gyarapítása céljából. A régészet ez évben csak a szükséges leletmentéseket vég­zi el, mert anyagi fedezet hiá­nyában új, tervezett ásatásba nem foghatnak. Nagyobb mé­retű gyűjtőmunkát tervez viszont a múzeum a helytörténeti gyűj­temény érdekében, elsősorban az ipar- és üzemtörténet, a pécs-baranyai munkásmozgalom és munkásélet tárgyi emlékei­nek és dokumentumainak gyűj­tésével. Külön gondot fordíta­nak a szanálásra kerülő város­részek és a régi bányásztelepü­lések területén még föllelhető anyag dokumentálására. A múzeumnak a gyűjtemény- gyarapítás azonban csak egyik feladatát jelenti, legalább ilyen fontos a gyűjtött anyag nyilván­tartása, feldolgozása, a mű­tárgyvédelem, a tudományos munka is. Ami a leltározást, nyilvántar­tást illeti, e téren legtöbb he­lyen folyamatos, rendszeres munka folyik, van azonban né­hány terület, ahol az erőtelje­sebb gyűjtőmunka mögött el­maradt a feldolgozás, nemcsak a leltározás, hanem az anyag restaurálása is. A néprajzi mú­zeum restaurátor műhelyének elkészülte után e részlegben ugrásszerűen megjavulhat a feldolgozó munka, ami különö­sen a bútoranyag (Mohács!) érdekében már égetően szüksé­ges is. Ugyancsak a néprajzi múzeumban újdonság a fény- lyukkártyás rendszer és a térké­pes nyilvántartás, ami korsze­rűbb nyilvántartási módszert je­lent. Sok raktározási és restau­rálási gondot kell még megol­dani, a múzeum reméli, hogy e téren az idén komolyabb előre­lépés várható. Közel félszáz tudományos dolgozat, tanulmány, értekezés készül el ebben az évben a múzeumban. A múzeum tudo­mányos dolgozóinak munkái nagyrészt az évkönyvben látnak majd napvilágot, de megjeie nik néhány különálló kötet is, a megyei tanács, az Idegenfor­galmi Hivatal, illetve a mohácsi városi tanács anyagi támoga­tásával. A múzeum tevékenységében mindezek mellett egyre na­gyobb helyet foglal el a nép­művelő munka, a múzeumban felhalmozott értékek, ismeretek mind ötletesebb, hatékonyabb eljuttatása a közönséghez. En­nek a tevékenységnek egyik jól bevált módja a kiállítások rendezése. A múzeum kiállítá­sait, mint minden évben, most is, szigorú, előre meghatározott terv rögzíti. Ez évben tizennyolc kiállítása lesz a múzeumnak, köztük néhány kisebb állandó kiállítás, s több, jelentős idő­szakos tárlat. Így például lesz egy nagy reneszánsz kiállítás, egy cifraszűröket bemutató és egy régi pécsi városképekből, portrékból álló kiállítás. A Ja­nus Pannonius évforduló képző- művészeti pályázatának anyaga mellett megrendezik Bérezés Gábor és Rétfalvi Sándor kiállí­tó sót, év végén pedig Keserű Ilona tárlatát. BaSettművészek dediká'nak A Budapesti Balett c. album megjelenése alkalmából január 31-én délután 5 órára a Rózsa­völgyi Könyv és Zeneműbolt és a Corvina Könyvkiadó dediká- ciót szervez a leghíresebb ma­gyar zeneműkereskedés helyisé­gében (Bp., V. Martineili tér 5.). Ez alkalommal várja a táncmű­vészet kedvelőit a könyv szer­kesztője, Lőrincz György az Operaház balettigazgatója és a magyar balett jeles művészei, többi között Harangozó Gyula, Lakatos Gabriella, Kun Zsuzsa, Dózsa Imre. Sipeki Levente, Menyhárt Jacqueline, Ugray Klo- tild és Seregi László koreográfus valamint Márk Tivadar jelmez- tervező. Vidéki tánckedveiőknek ievéi- beni kérésére postai utánvéttel küld dedikált példányt a Rózsa­völgyi Zeneműbolt. Márciustól júniusig Nagyszabású Janus-ünnepségek Janus Pannonius, a nagy ma­gyar humanista költő halála 500. évfordulója ebben az év­ben van. A jubileumi ünnepsé­gek központja Pécs lesz, az a város, melynek püspöke volt a költő. A nagyszabású ünnepségso­rozat március 27—31. között lesz Pécsett, de később is sor kerül a költő emlékének aján­lott rendezvényekre. A Janus Pannonius Gimnázium és Szak- középiskola márcus 25—26-án emlékezik névadójára. Március 27. Hétfőn délelőtt, a Barbakán- nál leleplezik Janus Pannonius szobrát, amelyet Borsos Miklós Pénzecskék a lavórban... l/" A gödrei lelet gyű/teménygyaraprtás jelenti. A Képtár gyarapításá­nak máig elhúzódó folyamatát az életjáradékos szerződések jelentik, amelyek ebben az év­ben is lekötik a költségvetés egy részét. A képzőművészeti és iparművészeti gyűjtőmunka az ilymódon folyamatosan meg­szerzett műtárgyak mellett tar­talmazza a Képtár jellegéhez igazodó hézagpótló művek megszerzését is. A gyűjtés for­rásai ez évben is elsősorban a helyi alkalmak — biennálé, szim- pozionok — lesznek, amelyeknek kialakult gyakorlata, hogy a minisztérium vásárol meg egyes műalkotásokat a múzeum szá­mára, illetve a művészek ma­guk adományoznak műveikből a Képtár gyűjteményének, Az szintén néhány éves gyakorlat, hogy a Pécsi Porcelángyár leg­jobb művészi kerámiáiból válo­gathat a múzeum, s az így ki­választott darabok ajándék­képpen jutnak a múzeum birto­kába. Irodalmi est a Bikali Állami Gazdaságban Azt mondta az erdész, ami­kor a malackörmös téglákat forgattuk, hogy ennek a Libái Bélának mindig szerencséje van. Pár évvel ezelőtt, amikor a régészek megtalálták Gödrén azt a szép vázát, amelyen egy gyermekét szoptató asszonyság volt, az is az ö érdeme. Mindig ott szánt, ahol van valami. Hisz nem is olyan régen, új utat vágtak itt a bokros mellett, s ahogy forgott a dózerről, kika­part egy csontvázat. A gödrei tanácsról a közel­múltban szólták be a múzeum­nak: szántás közben a Mátyás- kút dűlőben egy római sírt for­gatott ki az eke, téglákat, cson­tokat. Az esetet Frigyesi Nán­dor erdész jelentette, aki grra járt, s a sír falának tégláit ki- hordta a szántás szélire. Bandi Gáborral, a múzeum régész-muzeológusával men­tünk ki a helyszínre, miután a frissen rajzolt térképutánzaton az erdész bejelölte a lelet pon­tos helyét a Mátyáskútdűlőben, nem messze a hídtól a domb­oldalban. Itt valamikqr a falu volt, a szemközti oldalon álltak a házak, s csak később költöz­tek le az emberek a mai Göd- rekereszturra. Persze sok nyom ntncs. Az idevalósiak úgy ne­vezték ezt a völgyet, hogy Ara- nyoskút vagy Aranyhely. Talán éppen azért, mert az eke nyo­mán aranypénzek kerültek ki a barázdából. Persze ez amolyan legenda. Tudnak itt többet is. A rozsdás vaskapu históriájá­ról, amit valahol az erdő mé­lyén talált valaki a szomszéd falubeliek közül, úgy hírlik igaz történet. Valamelyik basa pa­kolta ide kincsét — töméntelen aranyat, ezüstöt —, s a sziklá­ba vájt barlang mélye rejtette el az évszázadok elől. Amikor pedig feszegetni kezdte a ka­put ez az atyámfia, hát hallja, hogy valami sziszegésféle jön Ez a léglahalma* került elő o boraidéból, a római kori sir falából Szokoiai leír. belülről. Öríásvipera lehetett, alighanem. Persze, hogy inába szállt a bátorság - mintha több csontvázat is látott volna a kapun belül. Ügy elszaladt, hogy siettében még a helyet is elfelejtette megjegyezni. Most nem tudnak odatalálni . . . Döccen egyet az autó. Meg­érkeztünk. A téglák csakugyan ott van­nak, bent a barázdaköz piros- lik a törmeléktől. A traktor az nem óvatos kutatókéz ... Né­hány csontdarab van a tégla­kupac mellett. Előkerül a mé­rőszalag, a notesz. Jegyzik a le­lőhely úttól való távolságát, a szántás szélétől a sírhelyet. — Mást nem találtak? — Nem. Beomlott az első for­dulónál a sír boltozata. Aztán meg vártuk önöket,.. Szemügyre vesszük a téglá­kat. Bandi Gábor mutatja a „bélyegzést”. Szinte minden III —IV. századból származó római sír téglafalaiban megtalálható valamilyen állat lábnyoma. Eb­be úgy látszik egy malac-kör­möt tettek még égetés előtt. Feltételezik, hogy az állatkör­mök az elhunyt nyugalmát hi­vatottak biztosítani. A régész szeme az első látásra beigazol-' ta az erdész feltevését. A sír, valóban római kori. Gödrén nem szenzáció az ilyesmi. Vagy hat évvel ezelőtt fejezték be az ásatásokat, a fa­lu másik felénél találtak 18—20 sírhelyet is, korsókkal, arany­pénzekkel, Igen ritka szerencse érte a régészeket, amikor elő­bukkant egy 30—36 centis ter­rakotta edényszobor. Egy gyer­mekét szoptató istennőt ábrá­zol, koronáján és fátylán még a festéknyojnok is megvoltak. Szépségével kevés korabeli le­let vetekedhet. Az erdész megjegyzi: — Tormásnál is hordott ki a földmunka mindenfélét... Aki nem ért hozzá, az félredobja a cserepeket. Pedig uz ilyen la­pos, nagyalakú cseréptégiák mind, mind egy római sírt je­leznek. Sajnos a föld fagyott. Nem lenne érdemes most azonnal hozzálátni, kiásni a sírt. Nehéz is, meg nagyobb a rizikó, hogy eltörik a korsó, a szobrocska, így hát csak megjelöljük a he­lyet a térképen, s majd tavasz- szal kijön az ásós-expedíció... * Matyáskúton most találtak előszói római településre utaló nyomot. Ki tudja, hogy mi-min- dent rejthet a föld mélye? Kozma Ferenc Kossuth-díjas szobrászművész készített. Délben a Tudomány és Tech­nika Flázában Garamvölgyi Jó­zsef művelődésügyi miniszter- helyettes nyitja meg a „Janu3 Pannonius és kora" című ki­állítást. Délután három órakor a Dok­tor Sándor Művelődési Központ nagytermében megkezdődik a Magyar Irodalomtörténeti Tár­saság három napos vándor- gyűlése. Délután öt órakor a Modern Magyar Képtárban Martyn Fe­renc Munkácsy-díjcs festőmű- I vész Janus Pannoniusról készí- j tett rajzainak kiállítását nyitja meg Hárs Éva, a Janus Pan- j nonius Múzeum igazgatója, j Este fél nyolc órakor a Pécsi Nemzeti Színházban díszelő­adás lesz, amelyen Kardos Ti­bor mond ünnepi beszédet. Ez­után „Panegiricus” címmel a Pécsi Balett bemutatója követ­kezik. A táncfantáziához, amely­ben párbeszédek is vannak, Farkas Ferenc szerzett zenét, a párbeszédeket Gyárfás Miklós írta és Eck Imre alkalmazza színre. Március 2S. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karó­nak aulájában megnyílik a Magyar Tudományos Akadémia négynapos Janus-ülésszaka, amelyen a hazai és külföldi tu­dományos élet képviselői em­lékeznek meg Janus Pannonius­ról. A négy nap alatt közel negyven előadás hangzik el. A pécsi és hazai kutatókon kívül 10 külföldi tudós tart előadást. A Janus-kutatás szempontjából nagyjelentőségűnek ígérkezik az ülésszak, amelynek anyagát az Akadémiai Kiadó egy 25—30 ív terjedelmű kötetben szándéko­zik megjelentetni. Március 29-én, szerdán véget- J ér az Irodalomtörténeti Társa­ság vándorgyűlése, 31-én, pén­teken pedig az MTA Janus*v ülésszaka. A vendégeknek a Megyei Tanács autóbuszkirán­dulást szervez a város meg­tekintésére. Április 3. Délelőtt 11 óra 39 perckor a TIT Bartók Klubjában átadják a „Janus Pannonius művészeti pályázat” díjait. A pályázat válogatott képző- művészeti alkotásaiból a Rákó- ■ czi út 15. szám alatt kiállítás nyílik, amelyet áprilisban te­kinthetnek meg az érdeklődők. Április 6. A Pécsi Nemzeti Színházban 19 órakor kezdődik az V. Or- j szágos Kamarakórus Fesztivál nyitóhangversenye. A fesztivál többi hangversenye a Liszt-te- Vemben lesz. A fesztivál április I 9-ig tart. | Április 17. A Kamaraszínházban „Panno- j nia dicsérete” címmel Janus- emlékest lesz. A műsort Fényes Márta rendezi, zenéjét Hevesi j András szerzetté. I Április 19. A Doktor Sándor Művelődési Központban „Reneszánsz kollé­gium" címmel előadássorozat kezdődik. A sorozat további elő­adásai április 26-án és május 3-án lesznek. Április 23. ■­A Liszt-teremben délelőtt 10 óra 30 perckor lesz Farkas Fe­renc: Cantus Pannonicus-ának bemutatása. Közreműködik a Liszt Ferenc kórus, vezényel Antal György. Április 24-én este 19 óra 30 perckor a Nemzeti Színházban a hangversenyt megismétlik. Május 21. A Káptalan utca 2. szám alatt megnyílik a „Reneszánsz kőtár”. Június 26. A Janus-emlékezések utolsó műsoraként a Tettyén reneszánsz muzsika lesz. A budapesti „Mu- sica Antiqua" együttes „Virág­nak virága” címmel ad hang­versenyt Bánffy György t Nem az első és féltehe- < £ tóén nem is az utolsó iro- <. dalmi előadást hallhatták a , Bikali Állami Gazdaság dől- > gozói a napokban Bánffy í György színművész körzemű \ ködésével. A gazdaságot ( író—olvasó találkozó során ) meglátogatta Pákolitz 1st- > ván költő, Berkesi András ? író, Örsi Ferenc író, de ven- j ; dége volt Illyés Gyula Kos- ( < suth-díjas költő is. . < A gazdaság színházteréé- > ■ ben közel háromszázan J ) gyűltek össze és egy színész '( j hitvallásáról, a színházról, a > 1 versmondásról kaptak. ízel í > 1 töt. A jelenlevők nagy több- j > sége kétkezi munkás, de > í olyan hozzáértéssel hallgat- ( < ták Bánffy György egy-egy j ? monológját a Hamletból, a > \ III. Richardból, a világiro- i } dalom és a hazai irodalom ; s jeles képviselőitől, hogy sok ( ( városi embernek is dicsére­téré vált volna. Az évek óta ; tartó rendszeres foglalkozás, , oktatás tette lehetővé, hogy ma már klasszikusok is le­kötik a bikaliak figyelmét. 5 Ma este a Liszt-teremben: Kárpáti József és a Sopianae kamarazenekar Az Orgona-zongora bérlet második hangversenyére ma es­te fél 8 órakor kerül sor a Liszt- I teremben. A pécsi közönség I ezúttal közvetlenül is. megis­merkedhet az egy esztendeje alakult Sopianae kamarazene- I karral, amelynek ez a koncert pécsi bemutatkozása is lesz. Kárpáti József orgona művész 1957-ben kapott orgonaművész- tanári oklevelet a Zeneművé- ; szeti Főiskolán, Gergely Ferenc j tanítványaként. Azóta rendsze- ; résén hangversenyezik Buda­pesten, Tihanyban, a szegedi Dómban, Miskolcon, Kőröshe­gyen. Esztergomban stb. Há rom esztendeje a Szovjetunió­ban, Taliinban vendégszerepeit szólóesttel. A ma esti koncerten Bach, Képünkön: Kárpáti József orgonaművész Fronck, Liszt, Albinon!, Vivaldi és Britten művei szerepelnek. Az előzetes műsorban szereplő Mozart-mű helyett Bach D dui csembalóversenyét adja elő j Gaál Mimi,

Next

/
Thumbnails
Contents