Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-25 / 20. szám
1972. január 25. DUNÁNTÚLI NAPLÓ FOTOCELLA ÉS A KOKSZKÖSÁR Tél a téglagyárban Az éjszakás műszakot is megszervezték a gyár vezetői. Tavaly ilyenkor már javában téli álmát aludta a görcsönyi új téglagyár, melyet eredetileg egész évi üzemeltetésre terveztek. De- hát ember tervez ... — ... és az ember is végez — mondja Sándor József, az új gyárvezető. Az idén nem lesz leállás, hacsak mínusz 20—30 fokos hidegek nem jönnek. Két műszakban megy most a termelés, a reggeles 6-kor kezd és délután négykor ér véget a munkaidő. Este 8-ig karbantartás következik, aztán kezdődik az éjszakás műszak. Estére mínusz 8 fokra hült le a levegő, a bódés teherautók azonban befutottak a 30 kilométeres körzetből érkező munkásokkal. Mintegy negyvenen dolgoznak az éjszakás műszakban — akik — közülük — a múlt évben is itt dolgoztak, ilyenkor már fagyszabadságon voltak. Az első szárnypróbálgatás március 1Ó-e körül volt, de az akkor gyártott 120 ezer tégla (kisméretű) mind elfagyott. Csak a hónap közepén indult meg a termelés. Most január 1. és 13-a között 727 ezer téglát gyártottak, s ha,sikerül a termelés üte- 'mét tartani .., — Ez évben megkíséreljük, hogy 40 millió téglát gyártsunk — mondja a gyárvezető. — Az ország egyik legkorszerűbb téglagyára a görcsönyi, s eredetileg 48 millió tégla gyártására tervezték. 1971-ben azonban mindössze 23.2 milliót sikerült készíteni. Kiállításra készül [/ Szekszárdi Megállapították a mezőgazdasági termékek ' nevezési szint eit Nehéz körülmények között dolgoznak a munkások a lefagyott bányában Erb János felvétele Megállapították és rövidesen kézhez kapják a négy megye mezőgazdasági szakemberei az augusztusi kiállítás részvételi feltételeit, illetve nevezési szint- jeit.- Milyen elv szerint állapították meg a részvételi feltété leket? — kérdeztük Balogh Andrást, a rendezőiroda titkárát. — A szinteket 1969, 1970 és 1971 viszonylatában állapítottuk meg. Ez a módszer eltér az or- száqos mezőgazdasági kiállítás megszokott formájától, ahol csupán az előző év eredményei a mérvadóak. A kiállítás főbizottsága azért döntött mégis az országostól eltérő rendszer mellett, mert mind a négy megye mezőgazdasági terméseredményeinek átlaga magasabb az országosnál. A feltéAz új gyárvezető november első napjaiban vette át a görcsönyi téglagyárat. A múltról, a régi bajokról nem hajlandó beszélni. Mindössze csak annyit mond: ár automatikák javítását nagykapacitással végezték... — Kitiltottam a puckát Aztán megkezdődött a párt, a szakszervezet és ifjúsági szervezet megerősítése, szakmai tanfolyamok beindítása. A gépészek, villanyszerelők és technológiai vonalon dolgozók 35 órás képzést kapnak a gyár berendezéseiről. A művezetők oktatása 45 órás és a tanfolyam végeztével vizsgát kell tenniük. Aki a másodszori kísérletre sem képes a kérdésre válaszolni, tovább nem maradhat művezető. November 22-én ügyeletes beosztást szerveztek. A nap minden órájában volt felelős műszaki beosztású dolgozó a gyárban. Ez évben már az ügyeleti szolgálat csak az ünnepnapokra szól, időközben ugyanis elég jól megszerveződött a termelés, és lényegesen kevesebb az üzemzavar. A munkások most azt mondják: az volt a legjobb, hogy régi panaszaikat meghallgatták végre, és segítettek is rajta. Volt, aki másfél esztendeje nem kapta meg a munkaruha-járandóságát. — Csináltattam egy kimutatást; kit mi illet. Aztán a központban megrendeltem. Itt vártuk a szállítmányt, egyszercsak rohannak az emberek: néhány száz méterre a gyártó! kigyulladt a teherautó! Elégett gumicsizma, ruha, vattakabát. Min. den. Látod Papp — mondom az irodavezetőnek — még az a boga isten is ellenünk van. Aztán újból elhozattam a járandóságot, mindenki megkapta a magáét, az emberek nagyobb kedvvel láttak a munkához. Még szürkületben kint jártunk az agyagbányában. A serleges kotró vágóéleit cserélték. Az északi szél az agyagfa! felső szélén elzúgott felettünk, de a szerszám így is az emberek kezéhez fagyott. A bánya falát szalmabálákkal takarták le — éjszakára mégis csontkemény- nyé fagyott. A gyártócsarnokban pedig a vízzel volt eddig hasonló a helyzet. A modern automata gépekhez kacskaringós csővezetéken vezették a vizet. Vasárnap éjszaka pl. mást sem csináltak, mint a vezetékeket j olvasztották ki. Azóta gumitöm- j lön vezetik a vizet, ha befagy, forróvízben egy-kettőré kiol- j vasztják. A csarnokban elhelye- 1 zett korszerű víztárolók, csapok, í vezetékek mind befagyottak j most is. A prés napjában tucatszor is j leáll, s hiába villog az automa- I tikus téglarakó és vágógép foto- I cellája — a hideg legyőzi a kor- i szerű technikát. A futballpályá- nyi csarnokban dideregnek az j emberek s a gépek, a nyers tégláról nem is szólva. Itt is, ott ! is lángoló koksz-kosarak fénye ! keveredik a füstön át vibráló neonfénnyel. Furcsa és< egy kissé elszomorító a fotocella és koksz- ■ kályhák látványa. Az egész esztendős termelésre tervezett gyárban ugyanis a fűtés nem megoldott. S a mostani körülmények között nem is lehet arra gondolni, hogy a csarnokot felfűt- sék, ugyanis a kemence a csarnokból szívja el a levegőt, s így óránként háromszor kicserélődik a 40 ezer légköbméteres gyár levegője. Ekkora mennyiségű fűtpenergiát szinte lehetetlen előállítani. Vasajtóhoz érünk. Kinyitjuk, aztán a beáramló légáram óriási erővel csapja be mögöttünk. A gépek mellett meggörnyedt, összehúzódó emberek. A szárító előtt hatalmas neylon sátor — mögötte 4—5 koksz-kályha fényében kísérteties nagyságra nőnek a munkások. Erre a kis területre koncentrálják a nyerstégla tárolását. A sátor alatt nem fagy meg. Szinte hihetetlen, hogy a tervezők a nehéz fizikai munkát milyen ötletes gépekkel küszöbölték ki, s ugyanakkor nem gondoltak arra: mi lesz itt télen? Az emberek most úgy tűnik hihetetlen erőfeszítések árán a 20 fokos hidegig legyőzik majd a telet — a tanulság azonban megmarad. Egyik munkás megjegyezte: ha a kemence levegőjét a tetőről szívnák be, nem kellene fa- gyoskodni. Túl egyszerűnek tűnik a meglátás, dehát a világ legnagyobb találmányai többnyire pofonegyszerűek. Lombosi Jenő Mindennapi gyógyszerünk Egyéves az ÉPGÉP szocialista brigádklubja Garancialevél a DH-mozgalom jegyében Ami persze nem egészen igaz, de arra már figyelmeztet, hogy gyógyszerek esetében döntő az adagolás. Az altatótól örökre elszenderedhet valaki, s pihentető alváshoz juthat. Csak a dózis« más. Arak Becsből Leírtuk: a gyógyszer egyidős a betegségekkel. Ám jócskán időbe telt, míg a varázslók, pogány papok, füvesasszonyok féltve őrzött titkaiból tudomány lett. Kezdetben maguk a doktorok patikuskodtak, majd helyükbe a medicamentumok ma- gisterei, azaz a gyógyszerek I mesterei léptek, hogy azután a drogistákkal — akik a drogot, azaz a gyógynövények megszárított, hatóanyagot tartalmazó részeit árusították — közösködjenek. Akkoriban gyógyszereit elsősorban „találta” az ember, azaz rálelt arra, hogy egyik meg másik holmi mire használható. Ma hatalmas kutatói gárda munkája nyomán születik egy-egy gyógyszer. Az első, mesterségesen előállított alkaloid a morfin volt — Sertürner német gyógyszerész nevéhez fűződik —, a múlt század első felében. Tehát alig másfél száz esztendeje. Ma évente 15 milliárd dollár értékű gyógyszert termelnek a világon, egy év alatt. Napjainkban, Andaxinok, Tet- ránok hegye között bolyongva, talán hihetetlennek tűnik, de tény: 1745-ben jelent meg hazánkban az első hivatalos gyógyszerkönyv. Igaz, Bécsben állították össze, s még az árakat is onnét diktálták. Csupán az 1876. évi XIV. törvénycikk elfogadása után — amely a többi között kimondta, hogy a „gyógyszertár, mint állami közegészségügyi intézmény, az állam felügyelete alatt áll” — teremtődtek meg a magyar gyógyszerészet szilárd alapjai. 1907-ben jött létre az első gyógyszergyár — a mai Kőbányai Gyógyszer- árugyár — Richter Gedeon alapította. Mert a múlt század végéig, s világszerte, a legtöbb gyógyszert a patikában, a patikus készítette el. A modern kor azután itt is kaput nyitott a nagyiparnak. Bor, receptre zai gyógyszeripar ötszörösére növelte a Streptomicin termelését, a penicillin-félék előállítása 12,4 milliárd egységről 59,4 mil- liárdra emelkedett, a B12 cryst mennyisége pedig az 1960. évi kilenc kilogrammról 1970-re 508 kg-ra tornázta fel magát, hogy találomra említsünk néhány példát. Győzi tehát az ipar, sőt, olyannyira, hogy évente 900—950 millió devizaforint értékben szállít külföldre kiszerelt — azaz csomagolt —, gyógyszert, s emellett jelentős rneny- nyiségben alapanyagokat, vitaminokat, nyers morfint stb. E termelési-értékesítési duettnek köszönhetően hazánk a gyógyszertermelés egy lakosra jutó mennyisége alapján az ötödik helyet foglalja el a világranglistán, ami meg az egy főre jutó exportot illeti, ott csupán Svájc áll előttünk. Pedig idehaza, az egy lakosra jutó, tíz dollár értékű gyógyszerfogyasztás fedezetének megtermelése sem kis feladat, hiszen ez a szint lényegében azonos Hollandia, Olaszország, Nagy-Britannia, a Német Szövetségi Köztársaság lakosságának gyógyszerfogyasztásával. Korfa és öt százalék Mit hoz a holnap? Tárgyilagos számítások szólnak erről. Az 1970-es esztendőt száznak véve, 1985-ig a belföldi gyógyszerellátás 242 százalékra emelkedik, az export azonban ennél is gyorsabban bővül, s megháromszorozódik. A népességen belül — amint az a korfa tanulmányozásából kiderül — növekszik az idősebb, tehát több gyógyszert fogyasztó korosztályok aránya, s ezért a tervek évi 4—5 százalékos emelkedéssel számolnak: ezen belül bővül az értékesebb — költségesebben előállítható — gyógyszerek fölhasználása ... Divat a szállítószalag Japán mérnökök szívesen foglalkoznak nagyméretű konvéje- rek építésével, amelyeket nemcsak teherszállításra, hanem emberek fuvarozására is használni lehet. A leghosszabb kon- véjert mész szállításra tervezték. Hossza 16.5 kilométer. A termelékenységi rekord a tengerpart feltöltésénél segédkező futószalag tartja: 5500 tonna/óra. Ugyancsak ez a gép tartja a szalagszélességi rekordot: 2-J méter. Az osakai EXO—70 világ, ikállításon mutatták be azt ff mozgó járdát, amely óránként 10 000 személyt szállít. Nem kötelező. A brigád dönti el, adjon-e garancialevelet. Az elmúlt év júliusától az ÉPGÉP Nagyberendezések Gyárának szocialista brigádjai munkájukért írásban is garanciát vállalnak. Eddig 203 nagyjavításos gépet és készterméket kísért garancialevél. Reklamáció nem érkezett. Az új kezdeményezést a szocialista brigádvezetők klubja indította el, amely az elmúlt év elején alakult. Ez a Dolgozz hibátlanul! mozgalom egyik formája. A klub alapszabálya is ennek szellemében készült Kihangsúlyozza a termelékenységet, a gazdaságosságot 8 minőséget. Ezen túl a vállalat vezetőivel, a társadalmi szervekkel karöltve segíti a dolgozók politikai, kulturális formálását. A klubnak jelenleg huszonöt tagja van, de a rendezvényeket mindenki látogathatja. Az elmúlt évben családi estet, fenyőfaünnepélyt, vetélkedőket rendeztek, valamint tapasztalatcserét és két Kommunista műszakot szerveztek. A dolgozók igényét mégsem elégítették ki. Bizonyítják az ez évi program összeállítását elősegítő kérdőívek. Az ÉPGÉP 56 szocialista brigádja még többet vár a klubtól. Igen, a Föiarmacopoea Hun- garica, azaz a Magyar Gyógyszerkönyv, amely meghatározza a gyógyszerek szabvány szerinti minőségét, a galeriuszi gyógyszerek elkészítésének módját, a szokásos és legnagyobb adagokat stb., bort is számoritart gyógyszerként, bár a Vinum album után aligha kapkodnak a borisszák. S mi minden szerepei még a recepteken, meg azokon kívül, hiszen nem minden gyógyszerhez kell vény. 1960-ban 1,8 milliárd forintot tett ki a hazai gyógyszerfogyasztás, 1965-ben már 2,8, 1970-ben 4,3 milliárd forint értékű gyógyszert fogyasztottak el betegek és ál-betegek . . . Ami egy lakosra számítva, az évek hasonló sorrendjé- | ben: 181, 277, 422 forint. Gyö- zi-e az ipar? Tíz év alatt a ha- I A BARANYA MEGYEI SÜTŐIPARI VÁLLALAT fiatalokat sütőipari tanulónak szerződtet Jelentkezhetnek mindazok a 14 éves fiuk, akik az általános iskola 8 osztályát eredményesen elvégezték, illetve elvégzik. Jelentkezés: PÉCS, JÓKAI MÓR U. 15. vogy oz üzemek vezetőinél Nem túlzás ez? A kenyér igen, de a gyógyszer? Akad olyan megátalkodott, aki kéjes képpel hörpinti fel a ricinust, csettint a csukamájolajat lenyelvén, s ínyencként rágja a kinin-labdacsokat? Persze, nemcsak ilyen, már nevükkel-hírük- kel ijedelmet keltő medicamentumok vannak. Akad savanyú- cukor-ízű, csokoládémáz mögé rejtett. Szerény, mint a Kalmo- pyrin, fölkapott, divatos, mint a Vegacillin. A hazai ipar több, mint ezerféle gyógyszerkészítménnyel büszkélkedhet. Ha büszkélkedik vele. A bőség ez esetben ugyanis zavart okoz. A kevesebb több lenne, már ami a gyártás ésszerűsítését, költségeit illeti. Mert van gyógyszer, amelyből évente alig néhány kilónyi kell. Elkészíti az ipar, bár erősen ráfizet. Majdnem mindent elkészít. Miközben nyolcvan országba exportál, a hazai szükséglet 96—97 százalékát is fedezi. Ami nem kis dolog. A múlt esztendőben ugyanis hazánk minden lakosára 422 forint értékű gyógyszerfogyasztás jutott Az első betegség Mi lehetett az első baj, mely gyógyírt követelt? Talán a nátha? De hiszen erre még ma sincsen tökéletes védőszer. A fogfájás? Mit kínálhattak ellene a barlang-patikában? Tény, hogy amióta ember az ember, azóta beteg is. Fájdalmai vannak, szenved. Gyógyulást, gyógyszert keres. Fölhasznált szinte mindent. Képtelen és hasznos dolgokat. Hippokratész, ki időszámításunk előtt 460—377 között élt, már 236 féle gyógyszert írt össze. Hazánkban Méliusz Juhász Péter 1578-ban kinyomatott Herbáriumában seregnyi füvet, gyökeret, anyagot sorol, mint bajűzőt. Magyarország első patikusát Gekminus mesternek hívták, egy 1346. december 2-án kelt okmány szól róla. Paracelsus azt állítja, hogy „a legnagyobb méreg a leghatalmasabb gyógyszer is egyúttal”. j telek bizonyos termelési bizton- | ságot követelnek a résztvevőktől, egyetlen év kiugró, vagy a természeti csapások miatt szokatlanul alacsony eredménye nem befolyásolhatja lényegesen a részvételt. Statisztikai adatok alapján tanulmányoztuk a négy megye 1969-es és 70-es terméseredményeit. Az őszi bú- j zának 14,4 mózsa/katasztrális hold, kukoricának 23,9, cukorrépának 182,8, napraforgónak 7,8, fejeskáposztának 101 má- zsa/katasztrális hold a két évi termésátlaga a részt vevő megyék összességében.- Milyen szinteket állapított meg a főbizottság a kiállításon részt vevő gazdaságok számáj ra? — A három év átlagában szántóföldi növényeknél a nevezési szintek a következők: őszi búza 18 mázsa/katasztrális hold (31,3 mázsa/hektár), rozs 13 (22,6), őszi árpa 17 (29,5), tavaszi árpa 14 (24,3), kukorica i (májusi morzsolt) 28 (48,7), burgonya 100 (173,8), lucernamag 1,2 (2,1), cukorrépa 200 (347.5) , napraforgó 11 (19,1), í dohány 9 (15,6), rostkender 40 ' (69,5), rostlen 30 (52,1), olajlen 6 (10,4), borsó 12 (20,9), szója 9 (15,6). Zöldség, gyümölcs és szőlőnél: paradicsom 180 (312,8), zöldpaprika 110 (191,1), fűszer- paprika 30 (52,1), vöröshagyma 80 (139), fokhagyma 20 (34,8), uborka (fürtös) 50 (86,9), uborka (saláta) 70 (121,6), fejeskáposzta 150 (261), kelkáposzta 110 (191,1), karfiol 70 (121.6) , petrezselyem 80 (139), sárgarépa 120 (208,5), görögdinnye 100 (173,8), sárgadiny- nye 75 (130,3). Az alma, körte, őszibarack, dió, mandula, feketeribizli, ri- bizke, egres, gyógynövények és | az asztali szőlő nevezési szint- ! jeit nem állapítottuk meg, a beérkező minták közül — a szán- | tóföldi növények, zöldségekig gyümölcsök és szőlőkhöz ho-j ! sonlóan — a zsűri előzetes válogatás szerint állapítja meg, melyek kerülnek kiállításra. Az öntözéses termékek szintjei 30 százalékkal magasabbak az alapszintnél. — I —
