Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

1972. Január 22. DUNÁNTÚLI NAPLÓ $ A módosított szervezeti sza­bályzat értelmében (a KISZ Pécs városi Bizottsága ellsö titkárt és. titkárt választott tegnap az MTESZ kisterméberu. Az első tit­kár Lukács László, titkár pedig az eddigi szervező-titkár Molnár Tiborné lett. Az egésznapos tanácskozá­son, amelyen részt vett Kiss. Dezső, a Városi Pártbizottság osztályvezetője és Kovács József, a megyei KISZ bizottság titkára is, a KISZ Vili. kongresszusának határozatairól, az 1972. évi feí- adatokról hallottak tájékozta­tást a résztvevők. Délután meg­vitatták az idei munkaprogra­mot. Megbízták a városi bizajtt- sáq mellett működő rétegtamá- csok tagjait és meghatározták azok feladatait. A KISZ Pécs városi Bizottság elfogadta az 1972. évre saóló. akcióprogramot. Vasárnap, hétfő: Zenekari hangverseny A negyedik bérleti filharmó­niai zenekari hangverseny mű­sorát a cseh zene remekeiből állították össze. Dvorak két mél­tán közkedvelt szimfonikus al­kotását hallhatjuk, a Gordon­kaversenyt és az Újvilág-szim­fóniát. A Pécsi Filharmonikus Zenekart Jancsovics Antal ve­zényli. Gordonkán közreműkö­dik Banda Ede. Mindkét hang­versenyt a Liszt-teremben ren­dezik meg. Jó évet zárta mohácsi Úi Barázda Tsz Rekord terméshozamok, 100 milliós árbevétel A tsz közös vagyona 97 millió forint A hagyományokhoz híven eb­ben az évben is a mohácsi Új Barázda Tsz nyitotta meg a téli zárszámadási közgyűlések sorát Baranyában. A megalakulásá­nak huszadik évébe lépő szö­vetkezet tagsága tegnap dél­előtt 9 órai kezdettel Mohácson, a Bartók Béla Művelődési Ház­ban ült össze, hogy meghall­gassa a vezetőség beszámoló­ját az 1971, évi gazdálkodás eredményeiről. A közgyűlésen megjelent Novics János, a Me­gyei Pártbizottság titkára, Og- nyenovics Milán, a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, továb­bá a megye, a járás és Mo­hács város párt- és állami szer­veinek, a tsz-szövetségnek kép­viselői, társszövetkezetek vezetői. Zárszámadási beszámolójá­ban Józsa István, a termelőszö­vetkezet elnöke egy sikeres, jó gazdasági év eredményeit is­mertette. A tavalyi súlyos aszály a szövetkezetét sem kerülte el, terméshozamaik ennek ellenére kieme&edőek. Búzából 29 má­zsás üzemi átlaggal elsők let­tek a megyében. Kukoricából — noha a legkritikusabb hónapok­ban csak 26 milliméter esőt ka­pott — holdanként ugyancsak kiemfelkedően jó, 33 mázsás ter­mést takarítottak be. Jól jöve­delmezett a kertészetük is, kü­lönösen a korai hajtatott zöld­ségfélék. A 22 ezer négyzetmé­Nyolcvan műalkotás a Technika Házában Sajtótájékoztató a finn képzőművészek kiállítása előtt Az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatója a középtávú tervekről A Téchntlca Háza nagyterme erre az alkalomra új köntöst öl­tött, falai tiszitán, kifehéredve fogadják a vendégeket, a kiál­lítás paravánjai is frissen fes­tettek. Az alkalom: Lahti város Képzőművészeti Kamarájának kiállítása. Pécs finnországi test­vérvárosa most első ízben sze­repel képekkel, szobrokkal Pé­csett, s vasárnap, a kiállítás ün­nepélyes nyitásán Martti Ing- man finn nagykövet mond meg­nyitót A kiállítás rendezői tegnap délelőtt sajtótájékoztatót tartot­tak, amelyen a városi tanács képviselői a Lahti—Pécs kultu­rális kapcsolatok eddigi fejlő­déséről, 0 finn vendégek a Lahtl Képzőművészeti Kamara működéséről, a kiállított művek­ről beszéltek. Kaija Ikövalko festőnő, a kiállítás megbízottja vezette végig a vendégeket a már csaknem teljes egészében elkészült kiállítás képei és szob­rai között, röviden ismertetve a kiállító huszonhat művészt, az­az a mintegy nyolcvan műalko­tást, amelyet Pécsre elhoztak. Jelen volt Matti Koskela, a Kép­A fárospoRtika! elképzelések és a szocialista brigádmozgalom céljainak megbeszélése és egyeztetése végett tegnap — pénteken — délután szocialista brigádvezetőkkel találkoztak Komló város Tanácsának veze­tői. A szocialista bányászváros négy üzeméből érkeztek a mun­kamozgalom képviselői. Árról tanácskoztak hol, mi­lyen társadalmi munkát kér a Város vezetősége és ott mennyi segítséget tudnak nyújtani a bányász-szocialista brigádok. A város vezetői elmondották, hegy két kiemelt programjuk van. Egyik a Berek-völgyben — mintegy 20 hektáron -— jubileu­mi park létesítése. A parkban arborétum nyújt felüdülést a ter­mészet szeretőinek, különleges j fáival. A telepítés 3—4 éves munkát jelent. Itt a Kossuth-bá- nya szocialista munkacsapatai segítenek. Másik társadalmi munka lehetőség; befejezéshez zőművészeti Kamara titkára is, aki készséggel válaszolt a kér­désekre, elmondva például, hogy a közeljövőben műtermek épülnek Lahtiban, amelyeknek egyikébfen majd pécsi képző­művészeket szeretnének vendé­gül látni. Igényt tart Lahti vá­rosa természetesen egy csere­kiállításra is, amelyet a pécs- bdranya i képzőművészek mun­káiból rendeznének. A Lahti Képzőművészeti Ka­marának egyébként jelenleg 48 tagja van. Minden művet nem hozhattak el, inkább arra töre­kedtek, hogy a művészek által képviselt széles skálából minél többet meg tudjanak mutatni ezzel a kiállítással. Hoztak azon­ban magukkal diafilmeket, cme- lyek az el nem hozható műal­kotásokat ábrázolják, így pél­dául Pentti Papinaho neves szobrászművész nagyméretű köztéri. szobrait. E diákat a ki­állítás idején — január 23. és február 13. között — többízben is levetítik. A kiállítás tehót a Technika Házának nagytermében vasár­nap délelőtt 11 órakor nyílik. közeledik a bányászpark építé­se. Az idei bányásznapon itt emlékművet kívánnak állítani. Ez a terület is számos lehetőséget nyújt az önkéntes munkásoknak, a városukat szerető komlóiak­nak. A társadalmi munka Komlón — az elmúlt években — sikere­ket hozott. Értéke 19ó7-ben 657 ezer forint volt, 1968-ban meg­haladta a másfél milliót, 1970- töl állandóan egymillió forint feletti összeg a végzett munka éitéke. Á szocialista brigádok mind a vállalásokban, mind a telje­sítésekben élen járnak. A tegnapi beszélgetés alkal­mával a brigádvezetők véle­ményt mondtak a komlói város- politikai munkáról. A kedves fo­gadtatás viszonzásául meghív­ták a tanács vezetőit, látogas­sanak el üzemeikbe. — in­teres fólia telepük — amely­ben primőr salátát, uborkát, paradicsomot és paprikát állí­tottak elő — 2,5 millió nyeresé­get hozott. A szövetkezet így az előző évi 89 millióval szem­ben 101 millió forintra növelte árbevételét.'A szövetkezet fenn­állása — 1952-ben alakult meg az Új Barázda Tsz jog­elődje — óta 1971-ben fizette ki a legmagasabb átlagjövedel­met tagjainak, az egy tagra eső éves átlagjövedelem ugyanis ta­valy elérte Mohácson a 25 ezer forintot. Az egy tízórás munka­nap értéke 110 forint volt. Va­gyoni gyarapodásuk is figye­lemreméltó. A húszéves jubile­um kapcsán Pávkovics József, 1952-es alapító tag hozzászó­lásában arról tájékoztatta a közgyűlést, Hogy alakuláskor minden közös vagyonuk két szék, egy asztal és egy dob­kályha volt. Az Új Barázda Tsz ielen'egi közös vagyona meg­haladja a 97 millió forintot. A jó gazdálkodás eredménye­ként évről évre bővítik a szociá­lis juttatások körét is. A X. pártkongresszus nő-határozata óta minden évben, így tavaly november 7-én is gyermeken­ként kétezer forint segélyben részesítették a szövetkezetben dolgozó anyákat. Szigetváron A Szigetvári városi és járási, I Tömpe József nevét viselő mun- i kásőr egység tegnap tartotta a ! filmszínházban megalakulásá- ; nak 15 éves ünnepségét. Az ün- j népségén részt vett Megyaszai József, a Baranya megyei Párt- bizottság osztályvezetője, Diet­rich József, a Járási Pártbizott­ság első titkára, László Emil, a Városi Pártbizottság titkára, Verebes Tibor, a Baranya me­gyei Munkásőrség helyettes pa­rancsnoka, Tinusz János, a tanácshivatal vezetője. Kulcsár Sándor egységpa­rancsnok köszöntötte az ünnepi gyűlés résztvevőit, a családta­gokat, vendégeket. A résztve­vők egy perces csendben emlé­keztek Egri Gyulára, a Megyei Pártbizottság elhunyt első tit­kárára. Dietrich József elvtárs mon­dott beszédet, melyben méltatta a munkásőr egység 15 éves, eredményekben gazdag tevé­kenységét, megköszönve azt a felelősségteljes, áldozatos mun­kát, amit végeztek. Ezután a Járási Pártbizottság első titkára és a munkásőrség helyettes pa­rancsnoka Szolgálati érdem­éremmel tüntette ki azokat, akik 15, illetve tíz éve szolgálják fegyveresen is a szocializmus ügyét, a Haza Szolgálatáért ér­demérem ezüst és bronz foko­zatát adták át egy-egy mun­kásőrnek. Domonkos Géza a város és a járás KISZ fiataljai nevében, a Pécs Kerületi Határőr Parancs­nokság nevében Tóth Ferenc őr­nagy köszöntötte az egységet és emléklapot nyújtott át. Osztopá- nyi Ferenc, a járási rendőrkapi­tányság vezetője megköszönte a segítséget, melyet az egység tagjai adtak a közrend biztosí­tásában, a szocialista tulajdon védelmében, Ezután kiváló pa­rancsnokot, kiváló rajparancs­nokot és kiváló munkásőröket tüntettek ki jelvénnyel, majd Munkásőr emlékérmet adtak át négy leszerelő munkásőrnek. Ezután Megyaszai József ol­vasta fel az MSZMP Baranya megyei Bizottságának levelét. Az ünnepség 11 új murtkásőr eskütételével zárult. Mágocson A munkásőrség fennállásának 15. évfordulója alkalmából ün­nepi egységgyűlést tartott teg­nap délután Mágocson a sásdi „Dózsa György" munkásőr egy­ség. Zsiga Sándor, az egység pa­rancsnoka köszöntötte a* elnök­Megtartolta első ülését az állami Fejlesztési Bank elnöksége Faluvégi Lajos pénzügyminisz­ter kinevezte az Állami Fejlesz­tési Bank elnökségét, melynek a bank vezetőin kívül tagjai az Országos Tervhivatal, a Pénz­ügyminisztérium, A Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Takarékpénztár képviselői. Pénteken az elnökség meg­tartotta alakuló ülését, amelyen megjelent Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter és Madaras: Attila pénzügyminiszter-helyettes is. A pénzügyminiszter vázolta a bank előtt álló legfontosabb feladatokat és az elnökség sze­repét a bank munkájának elvi irányításában. Az elnökség meg­tárgyalta ügyrendjét és a bank 1972. évi munkatervének súly­ponti feladatait. Ezek között leg­fontosabbként jelölték meg a folyamatban iévő nagyberuhá­zások bankszerű ellenőrzésének hatékonyabbá tételét és a be­ruházások pénzügyi információs rendszerének továbbfejlesztését. ségben helyet foglaló Földes Andrásnét, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztály- vezetőjét, dr. Vida Józsefet, a Sásdi Járási Pártbizottság tit­kárát, Vass Istvánt, a munkás­őrség megyei parancsnokának első helyettesét, Benedek And­rást, a sásdi járási tanácshiva- tai elnökét, valamint a társ­fegyveres erők képviselőit és a járás társadalmi, gazdasági ve­zetőit. Az ünnepség kezdeteként Vass istván felolvasta a mun­kásőrség országos parancsnok­ságának 1. sz. díszparancsát, majd dr. Vida József mondott ünnepi beszédet. Az ünnepélyes egységgyűlé- I sen 17-en kaptak a 15 éves szol­gálat elismeréseként Szolgálati érdemérmet, a 10 éves szolgá­latért 4-en kaptak Szolgálati érdemérmet. Á haza szolgála­táért érdemérem arany fokoza­tát egy munkásőrnek, a mun­kásőr emlékjelvényt ugyancsak egy munkásőrnek adományoz­ták. Kiváló parancsnok kitünte­tést ketten, Kiváló munkásőr ki­tüntetést tizenketten kaptak. Kiss András alezredes a pécsi határőrkerület nevében emlék­lapot nyújtott át az egységnek, j majd Földes Andrásné ismertet­te a Megyei Pártbizottság leve- s lét. Külön köszöntötte Zsiga Sándort, aki 15 éve, megalaku­lása óta az egység parancsno­ka. Az ünnepi egységgyűlés záró­akkordjaként esküt tettek azok az új munkásőrök, akik a le­szerelő, illetve tartalékos állo­mányba vonuló munkásőrök he­lyébe léptek. Pénteken á Művelődésügyi Minisztérium é4 a Szovjetunió felsőfokú és középfokú szákok­tatási minisztériuma között két évre szóló megállapodást írtok alá. Az egyezmény értelmében az idén nyáron 31 magyar fel­sőoktatási intézmény 70 csoport­ban együttvéve 1200 diákot küld a Szovjetunió hatvan egyetemé­re és főiskolájára nyári szak­mai gyakorlatra. A következő évben ugyancsak 1200 magyar diák végezheti nyári gyakorlatát a Szovjetunióban. Mindkét nyá­ron ugyanilyen számban érkez­nek szovjet egyetemi és főisko­lai hallgatók hazánkba szakmai. Párdi Imre, az Országos Terv­hivatal elnöke péntek délután tájékoztatta az újságírókat a vállalati és a tanácsi középtávú tervezési munkáról. A tervek arról tanúskodnak, hogy a vállalatok és szövetke­zetek többsége a negyedik öt­éves terv időszakában a terme­lés bővítését tekinti egyik leg­fontosabb, sokszor még a mun­ka hatékonyságának javításánál is lényegesebb feladatának. A termelés és a forgalom növeke­désének üteme a vállalati ter­vekben általában nagyobb a népgazdasági előirányzatoknál. Az iparvállalatok 1971—75 kö­zött a termelés mintegy 50 szá­zalékos növekedését tervezik, szemben a 32—34 százalékos népgazdasági előirányzattal. Az építőipari vállalatok 60 száza­lékkal kívánják növelni a terme­lést, a népgazdaságilag szá­molt 41—43 százalék helyett. Hasonlóképpen erősen föléter- veztek a közlekedési és a kis­kereskedelmi vállalatok is. A termelés ágazati szerkezetében a vállalatok nagyjából a nép- gazdasági tervnek megfelelő irányokat követik. Az ő elgon­dolásaik szerint is az átlagnál gyorsabban nő a kőolaj- és földgáztermelés, az alumínium­kohászat termelése, a közleke­dési eszközök gyártása, a hír­adás- és vákuumtechnikai ipar, a műszeripar, az építőanyag­ipar, a vegyipar és kötszövő- ipar termelése. A mezőgazda­ságban a kukoricatermelés és a sertéstenyésztés fejlesztésé­ben — a népgazdasági tervnél gyorsabb előrehaladással szá­molnak, a szarvasmarhatenyész­tés a népgazdasági tervben elő­irányzott szint körül alakul. A vália lati tervekben elő­irányzott gyorsabb növekedés egyrészt azt igazolja, hogy a népgazdasági terv előirányzatai megalapozottak, s ugyanakkor azok túlteljesítésének bizonyos lehetőségeire is következtetni enged. Gyakran azonban túl­becsülik a vállalatok a növeke­dés mennyiségi lehetőségeit, nem veszik figyelembe, hogy ezek megalapozásához még nem minden esetben teremtőd­tek meg az anyagi, műszaki és pénzügyi feltételek. A vállalatok gyakran a kereslet dinamiku­A következő hetekben a szü­lőket és a diákokat minden is­kolában tájékoztatják a tovább­tanulás lehetőségeiről. A tovább tanulni szándékozó fiatalok a jelentkezési lapon két iskolát tüntethetnek fel, függet­lenül azok típusától. Akik gim­náziumi szakosított tantervű osz­tályba kérik felvételüket, a vá­lasztott szaktárgyak megjelölé­sén kívül azt is írják be, hogy kedvezőtlen döntés esetén ké­rik-e felvételüket általános tan­tervű osztályba. Fontos, hogy a szakmai képzést nyújtó iskolák­ba jelentkezők a tanintézet cí­mén kívül a választott szakmát, illetve szakot is tüntessék fel. A gimnáziumok elsősorban a körzetükhöz tartozó fiatalokat veszik fel, szakosított tantervű osztályokba azonban körzetha­tárra való tekintet nélkül lehet jelentkezni. Azokban a gimná­ziumokban, ahol kétszeres vagy termelési gyakorlatra. A cserék­re általában május 1-e és szep­tember 1-e között kerül sor, s a gyakorlat időtartama általában 3—4 hét. A diákcsoportok cseréje már több éve jól bevált gyakorlat: elősegíti a hallgatók szakmai ismereteinek bővítését, a kor­szerű üzemekkel, tudományos kutatóintézetekkel, s a legújabb tudományos módszerekkel való megismerkedésüket, a szovjet és a magyar oktatási intézmények kapcsolatait tovább erősíti. A diákok kölcsönösen megismer­kednek egymás életével, kultú­rájával, s a két ország társadal­mi-gazdasági eredményeivel sabb növelésére számítanak, mint a népgazdasági terv, s en­nek megfelelően tervezik a nem egyszer túlzott termelést is. Ex­portját is a népgazdasági terv­nél nagyobb mértékben kívánja növelni a termelő-üzemek nagy­része. Ennek realitása több esetben vitatható, a vállalati exportorientáció azonban még­is kedvező tendenciát jelez, mert hozzájárulhat az ország külkereskedelmi egyensúlyának javításához. A vállalatok beruházási cé1- jainak iránya és struktúrája megfelel a népgazdasági terv­nek. Ugyanakkor az is megálla­pítható, hogy a vállalatoknak viszonylag jelentős része túlmé­retezte beruházási szándékait, túlzottan optimistán ítélte meg a beruházásokhoz szükséges anyagi forrásokat. Á műszaki fejlődést érintő vállalati elképzelések szorosan kapcsolódnak a népgazdasági tervben is kiemelt célokhoz. Az ipari üzemek kétharmad része úgy ítéli meg, hogy 1975-re gyártmányainak korszerűsége eléri, vagy megközelíti az élen­járó európai színvonalat. Ehhez növekvő mértékben kívánnak li- cenceket vásárolni. Az iparvál­lalatoknak több mint a fele o géppark bővítését és korszerűsí­tését tartja a műszaki fejlesztés legfőbb feltételének. Az ipari üzemek öt év alatt körülbelül 9 százalékkal kíván­ják növelni a létszámot, ami közel áll a népgazdasági (8 százalékos) elképzelésekhez. Kedvező az a tapasztalat is, hogy a mezőgazdaságban na­gyobb létszámcsökkentést ter­veznek, mint amivel a népgaz­dasági terv számol. Helytelen viszont, hogy a vállalati tervek nem foglalkoznak jelentőségé­hez méltó hangsúllyal a helye­sebb munkaerőgazdálkodással, a munka- és üzemszervezés kor­szerűsítésével, c vállalaton be­lüli megfelelőbb bérarányok ki­alakításával, Csupán néhány vállalat dolgozott ki két-három évre szóló bérpolitikai koncep­ciót. Mindent egybevetve: a válla­lati középtávú tervek reális alapjai lehetnek a további munka megszervezésének és fejlesztésének. annál nagyobb a túljelentkezés, valamennyi tanulóval tájékoz­tató jellegű beszélgetéseket folytatnak. Ez azonban nem azonos a felvételi vizsgával. A tanulók felvételéről az igaz­gatók döntenek. Elsősorban az általános iskolák véleményét, továbbá a felvételi beszélgeté­sek, illetve felvételi vizsgák, va­lamint a szakmai alkalmassági vizsgálatok tapasztalatait veszik figyelembe. Nagy súllyal esik latba az osztályfőnök által ké­szített alapos, gondos jellemzés, hiszen tulajdonképpen ebből derül ki a tanuló speciális ér­deklődése, képességének, fej­lődésének iránya, rátermettsége. Az iskoláztatási munka „me­netrendje” a következőképpen alakul: az általános iskolákból a jelentkezési lapokat február 20-ig továbbítják a középisko­lákba, a szakmunkásképző is­kolákba, valamint q gép- és gyorsíró iskolákba. A felvételi beszélgetéseket április 15-ig bo­nyolítják le. A szakközépisko­lákba pályázó fiatalok felvéte­lének elbírálását egészségi, szakmai alkalmassági vizsga előzi meg. A gimnáziumok sza­kosított tantervű osztályaiba, il­letőleg szakközépiskolába első helyen jelentkezett, de oda fel nem vett diákok lapját április 25-ig küldik el a második helyen megjelölt iskolához. A gimná­ziumokba, valamint a gyors- és gépíró iskolákba fel nem vett tanulók jelentkezési lapját má­jus 8-ig (a fővárosban május 15-ig) juttatják el a második helyen megjelölt tanintézetbe. Ha a kérelmezőt a második he­lyen is elutasítják, a jelentke­zési lapot május 15-ig továb­bítják az illetékes megyei, me­gyei városi tanács művelődés­ügyi, Budapesten május 31-ig a kerületi tanács oktatási osztá­lyához. Az említettek június 15- ig válaszolnak a felvételi ké­relmekre. Szocialista brigádvezetők látogatása a komlói városi tanácsoo Munkásőr egységgyűlések Nyári gyakorlat a Szovjetunióban Magyar—szovjet felsőoktatási egyezmény jelentkezés a középiskolákba 4 1 # Az első zárszámadás Tegnap történt

Next

/
Thumbnails
Contents