Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-22 / 18. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek l Dunántúli napló xxix.évfolyam,is.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972.január22.,szombat Partnerek vagy ellenf A társadalmi munkamegosztás természetes velejárója egyrészt a szakosítás, másrészt a részfeladatokra specializálódott termelőegységek együttműködése, kooperációja. A munka termelékenységének emelése, a műszaki haladás, a tudomány termelőerővé válása korunkban különösen magasfokú specializálódást és együttműködést igényel. Mégis, nálunk a kooperációt többnyire valamiféle szükséges rossznak tekintik. Mivel gyakoriak a szállítási késedelmek, az árviták és az egyéb zavarok, ezért helyenként csökkentik a kooperációt, vagyis lemondanak a szakosított nagyüzemi gyártás előnyeiről. Előfordulhat, hogy a kooperáció valóban drága, gazdaságtalan, korszerűtlen. Ilyenkor indokolt annak megszüntetése. Gyakran viszont népgazdasági- lag kívánatos és hasznos kooperáció fölött is pálcát törnek. Kétségtelen, hogy a felhasználó sokszor kiszolgáltatott helyzetben van, s a szállító partner egyoldalúan diktálhatja a határidőt, az árat, a minőséget és a többi feltételt. Azért, mert a kooperációs piacon, mint általában, többnyire a szállító - az eladó — és nem a felhasználó — a vevő — az úr. A reform részben kedvezett a kooperációs kapcsolatok fejlesztésének. Lehetőség nyílt ugyanis a kooperáló vállalatok sokoldalú érdekegyeztetésére. A szállítás valamennyi feltételében — többnyire az anyag, az alkatrész árában is — a partnerek szabadon állapodhatnak meg. így tartós, hosszútávú szerződéses kapcsolatok alakulhatnak ki, esetenként javult a minőség, bővült a választék, egyenletessé vált a szállítás. Persze csak ott, ahol megfelelő volt a kínálat, s a felhasználót kedvező helyzetbe hozta a hazai és az importtermékek versenye. A monopolhelyzetben lévő szállítók — és egyelőre ők vannak többségben — viszont az új lehetőségeket általában a maguk hasznára kamatoztatták, így egyre-másra emelték az árakat és főként rendszertelenül, késedelmesen szállítottak. Ez utóbbi miatt növekedtek a felhasználói készletek, s vele együtt a pénzügyi nehézségek, a piaci, az ellátási feszültségek. A speciális anyagok, alkatrészek, szerelési egységek vásárlása, beszerzése sokszor a szocialista országokból sem sikerült. Főként azért nem, mert a ,,készáru-szemlélet" ezekben az országokban is uralkodott, s a feldolgozó és szerelőipar fejlesztésével nem tartott lépést a kooperációs termékek gyártása. Növekedett tehát a tőkés alkatrész- és részegység import, szaporítva a külkereskedelmi mérleg amúgyis meglévő deficitjét. Vagy maradt még egy, ugyancsak káros megoldás: berendezkedett maga a felhdsz- náló olyan kooperációs termékek gyártására, amelyek egyébként csak tömegszerűen, sok vállalat, sőt, több ország szükségleteit kielégítve készülhetnek korszerűen, olcsón, jó minőségben. A kooperációs nehézségek mindenekelőtt a bonyolult késztermékeket gyártó gép- és elektrotechnikai ipart sújtják, de hasonló gondok tapasztalhatók az építő- és szerelőiparban s általában a tartalékalkatrész-ellá- tásban. Aligha békülhetünk meg e helyzettel napjainkban, amikor a műszaki-gazdasági fejlettség, a szervezettség magasabb szintjének elérésén munkálkodunk. Gondoskodnunk kell tehát a tervszerű, zavartalan kooperáció alapjának bővítéséről: az öntészet, a kovácsolás, a csavar, a szerelvény stb. gyártásának fejlesztéséről. A kooperáció mindennapi feladat, azaz a tennivalókat sem odázhatjuk el hosszútávra. Az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-i határozata az idei év és a következő két- három esztendő feladatainak középpontjába ezért állította a munka- és üzemszervezést. A termelő munkahelyek magasfokú szervezettsége feltételezi ugyanis a programozók, az anyagbeszerzők és — gazdálkodók, az üzletkötők jól körülhatárolt és lelkiismeretesen végzett munkáját, a szerződéses fegyelem megszilárdítását. Vagyis a belső szervezettség tükre a jól olajozott kooperáció, akár a szállító, akár a felhasználó oldaláról nézzük is azt Ugyanakkor a felhasználótól is függ, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe. Elkerülheti ezt például azzal, hogy előrelátóan, rugalmasan alakítja a kooperációs kapcsolatait, szervezi a hazai és az import- versenyt. Az esetleges szűk kapacitásokat gépek és fejlesztési eszközök átcsoportosításával bővíthetik, hosszútávú szállítási szerződések és tartós kooperációs kapcsolatok kialakítására törekedve. Abban az esetben viszont, ha a szállító nem teljesíti a szerződésben vállalt feltételeket, késve, vagy rossz minőségben juttatja el termékeit s indokolatlanul magas árat kér értük, a felhasználó éljen törvényes jogaival, érvényesítse kötbérigényét, tegyen feljelentést az árhatóságnál, s így tovább. Segíts magadon, hogy a partnered is segíthessen! Ha ezt vallja mind a szállító, mind a felhasználó, akkor bizonyára megtalálják majd a kölcsönös érdekegyeztetés hatékony módját, formáit. S lehetőség nyílik az irányító szervek hatásos közreműködésére is ott, ohol a partnerek ereje végetér. A munkamegosztás, a specializálódás és a kooperáció csak így juthat túl a mai hullámvölgyön, s emelkedhet a társadalmi, gazdasági, műszaki fejlettség korszerű szintjére. Megkezdik Harkányként a tsz-üdülő építését Fejér és Baranya megye 48 tsz-e társult — Száz kétágyas szoba, étterem, saját orvosi rendelő Az egyedülálló kezdeményezés híre a múlt év nyarán az országos sajtót is bejárta: közös j összefogással saját üdülőt építenek Harkányban a baranyai termelőszövetkezetek. Most az ügyben újabb fejleményről adA Könnyűipari Minisztérium első félévi programjának megfelelően az idén is folytatja a vállalatok beszámoltatását. — 1972-ben elsőként a Pécsi Kesztyűgyár került sorra. Pénteken Keserű Jánosné miniszternek és a minisztérium vezető testületének Gulyás József igazgató adott számot az immár több mint 100 éves múlttal rendelkező kesztyűgyár tevékenységéről. A vállalat a múlt évben 2 600 000 pár kesztyűt gyártott, ennek 70 százaléka került exportra. A gyártmányok 50 százalékát tőkés országokban érté- kesítették. A könnyűipari miniszter elismerését fejezte ki a Pécsi Kész- ■ tyűgyár vezetőinek és dolgozóinak eredményes munkájukért. í hatunk számot, mivel a közelmúltban jogilag is megalakult a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Harkányi Gyógy- és Pihenőüdülő Közös Vállalkozása. Az alapító okiratot 48 Fejér és Baranya megyei termelőszövetkezet írta alá. Fejér megyéből mindkét tsz-szövetség érdekelt a közös vállalkozásban, míg a Baranyai alapító tagok mind a Duna és Karasica menti Tsz-Szö- vetséghez tartoznak. A vállalkozás nem zárja ki a későbbi csatlakozás lehetőségét. Az érdekelődés nagy, a megalakulás óta Baranyából és Fejér megyéből további 20 termelőszövetkezet, Bács-Kiskun megyéből 2 tsz, s ezen kívül három újabb tsz-szövetség jelentette be csatlakozásái szándékát. Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hat részjegy- gyei kíván betársulni a közös vállalkozásba. Egy részjegy ára 100 ezer forint, a társulás úgy döntött, hogy ezt az összeget két egyenlő részletben lehet befizetni, a felét csatlakozáskor, a visszamaradó részt pedig legkésőbb 1973. január 31 -kj. Méltányos az a döntés is, hogy ha a részjegy tulajdonosa a későbbiekben nem tart rá igényt, részjegyét forgalmi áron eladhatja. Az üdülő kiviteli terveit a Pécsi Tervező Vállalat készíti. A beruházási munkákat a tervek szerint ez év második felében kezdik meg. Az üdülő 200 ágyas lesz, olymódon, hogy száz kétágyas szobát alakítanak ki, minden szobához hideg-meleg vízzel ellátott fürdőszoba épül. önálló konyha és étterem biztosítja majd az üdülők ellátását, társalgó és jótékszoba a szórakozási lehetőségeket s a gyógy- jellegnek megfelelően saját orvosi rendelője is lesz az üdülőnek. Az alapító okirat rendelkezése szerint az üdültetés önköltséges lesz, az üdülő nyereséget nem képezhet. Egy részjegy után évi 330—340 üdülőnapot vehetnek igénybe a tsz-ek, a beutalókat saját tagjaiknak és alkalmazottaiknak adhatják át. De lehetőség van arra is, hogy az üdülőjegyet más tsz-ekkel vagy szervekkel elcseréljék, így önköltséges térítés mellett a tsz-tagok csere alapon az egész ország területén, sőt külföldön is üdülhetnek. Tartatomból: Finnország és Norvégia elismeri a Bangla Desht (2. old ) Emelkedett Pécsett a lakbéradósok száma (3. old.) Tavaszvárás a MtRUKER-nél (3. old.) Pécsi geológusok Mongóliában (3. old.) Zárszámadás a mohácsi Új Barázda Tsz-ben (5. old.) Dályánál megállt a jég Dolgoznak a jégtörők Drávaszabolcsig jégmező borítja a Drávát Á magyar békemozgalom akcióprogramja Pénteken — a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában — tanácskozott az Országos Béketanács Elnöksége. Az ülésen — amelyen mérleget vontak a magyar békemozgalom eredményekben bővelkedő 1971. évi munkájáról is — egyebek között kijelölték azokat a feladatokat, amelyek az OBT- re várnak a Hazafias Népfront tavasszal esedékes V. kongresz- szusának előkészítésében. A békemozgalom részt vállal különböző, a békével kapcsolatos és nemzetközi vonatkozású kongresszusi dokumentumok előkészítésében, rendezvényeken is. merteti a Népfront munkáját, azt, hogy ez a legszélesebb társadalmi tömegmozgalom — amelyben párttagok és párton- kívüliek munkálkodnak együtt — miként segíti a párt és kormány politikájának megvalósítását. Kiemelkedő eseménynek ígérkezik a nemzetközi békemozgalomban az a nagyszabású szolidaritási demonstráció Vietnamért, amelyre február 11 —13. között kerül sor Versailles- ben, ahová a magyar békemozgalom is elküldi magasszintű delegációját. Az OBT elnöksége — az ülésen beterjesztett javaslat alapján — az eddigi titkárt, Sebestyén Nándornét, aki már hosszú ideje eredményes, áldozatkész tevékenységet fejt ki az OBT-ben, egyhangúlag főtitkárrá választotta. Végül az elnökségi ülésen határozatot hoztak arról, hogy február 25-re — az Országház vadásztermében — összehívják az Országos Béketanács ülését. Az utóbbi napokban mérséklődött ugyan a hideg, de a folyók és tavak jégpáncélja még nem változott lényegesen. A Balaton és a Velencei tó jege még ezekben a napokban is 4—4 centiméterrel vastagodott, s a Tisza 600 kilométer hosszú magyar szakaszából 500 kilométernyit továbbra is álló jégmező takar. A változás mindössze annyi, hogy a Mura és a Bodrog felső szakaszán nem keletkeztek újabb jégtáblák, így a zajlás már leúszott mind a két folyón. A Mura jege is hozzájárult ahhoz, hogy a Dráva torkolati szakaszán sűrűn egymás mellé so- ( rakoztak a jégtáblák s így Drá- vaszabolcsnál a torkolatig megállt a jég. A Duna magyar szakaszán a zajlás erőssége nem változott, általában a folyó víztükrének 30—50 százalékát fedik az úszó jétgtáblák. A dél-magyarországi Duna-szakaszon hat jégtörő hajó „tereli” a zajlást, feldarabolja, útnak indítja a parthoz fagyott jégkaréjokat. A jugoszláviai oldalon viszont változott a helyzet. A magyar határtól csaknem 80 kilométernyire, Dályánál három és félkilométer hosszú szakaszon megállt a jég. Ezért a Jugoszláviába átirányított öt magyar jégtörő hajó pénteken összponI tosított támadást indított o ! jégmező ellen, hogy utat nyithasson a magyar szakaszról érkező zajlásnak. A nagy jégtáblák veszélyeztetik a folyami áruszállítást a Dunán, ezért a MAHART sürgősen telelőkbe állította hajóit. Az összetorlódott jég miatt a Duna felső szakaszán szerda óta szünetel a hajózás, ezért az NSZK-ban rekedt 32 magyar uszály, s most a kényszerpihenőt rakodásra használják — Ausztriából még hazajönnek a magyar motorosok, az Inota, a Mátra, a Gyöngyös és a Cserhát: sőt a Vác pénteken indult Komáromból Bécsbe, ahonnan még vissza is jön. A mag'yar szakaszon Győr, Vének és Budapest kikötőjébe már beálltak a hajók, csupán Dunaújvárosban volt némi mozgás, ahol vasércet raktak ki és az utolsó uszályokat is telelőbe vontatták. Pénteken néhány kivételével már a teljes dunai teherjárműpark — ötvennél több hajó és 250 uszály — biztonságos, az éles jégtábláktól védett helyen horgonyzott. A Duna alsó szakasza már beállt. Réniből és Galatiból 14 uszály rakományát tengerjáró hajók szállítják tovább, az uszályok pedig két vontatóhajóval Brailában telelnek. Kovács József Miniszteri elismerés a Kesztyűgyárnak Szászvári völgyrészlet Erb János felvétele
