Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

1972. január 21. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Tegnap történt A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának elnöksége — Beck Ferenc elnökletével — tegnap ülést tartott Pécsett, az SZMT székház klubtermében. A testület — Bogár József vezető titkár előterjesztése alapján — megtárgyalta a gyermekintéz­mények fejlesztésének helyzeté­ről a tanácsok és vállalatok, üzemek együttműködéséről ké­szült felmérő jelentést. Elnökség megtárgyalta a szak- szervezetek kádermunkáját is. A testület ülésén részt vett és felszólalt Földes Andrásné, a Megyei Pártbizottság osztály- vezetője. * Csütörtökön megyénkbe láto­gatott Vladimir Vasziljev, a Szovjetunió magyarországi nagy- követségének sajtóattaséja és Mihail Odinec a Pravda buda­pesti tudósítója. A szovjet újságírók a Megyei Pártbizottságon találkoztak No- vics János elvtárssal, a Megyei Pártbizottság és Szentirányi Jó­zsef elvtórssal, a Pécs városi Pártbizottság titkáraival, akik tá­jékoztatták őket megyénk politi­kai, gazdasági és kulturális életéről. A szovjet vendégek megtekin­tették az Orvostudományi Egye­tem négyszázágyas klinikáját, majd Siklós és a Beremendi Ce­mentmű meglátogatása szere­pelt programjukban. * Tegnap délután az Építő és Tatarozó Vállalat klubtermében a Magyar Eszperantó Szövetség területi bizottsága értékelte az 1971 -es esztendő munkáját, va­lamint elfogadták az idei ter­veket. így 1972-ben két nagyobb nemzetközi rendezvény megren­dezésére kerül sor Baranyában: Nemzetközi úttörőtábor nyílik Sikondán, Abaligeten pedig a természetbarátok találkoznak július végén. A tegnapi ülésen részt vett Berceli Béla, a Ma­gyar Eszperantó Szövetség fő­titkára is. * Huszonhárom baranyai peda­gógus és népművelő kétnapos tanácskozáson vitatja meg a felnőttoktatás feladatát, szere­pét valamint az osztályozó vizs­gára előkészítő tanfolyam lehe­tőségeit. A tegnapi nyitó előadást Tóth László, a Népművelési Intézet felnőttnevelési osztályvezetője tartotta a Megyei Tanácson. Ma Mohácson folytatódik a program. A patronálok sokat tehetnek a gyermekintézmények fejlesztéséért Rameisl Ferencné nyilatkozata A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának Elnöksége tegnapi ülésén napirendre tűz­te a gyermekintézmények fej­lesztésének helyzetét a taná­csok és vállalatok, üzemek együttműködéséről az 1013-as kormányhatározat alapján. Az ülés után Rameisl Ferenc- nétől, az SZMT titkárától nyi­latkozatot kértünk. — Elnökségünk — tulajdon­képpen — azért tűzte napirend­re a témát, mert a nők helyze­téről szóló párthatározat fontos társadalom-politikai feladatként jelöli meg a gyermekintézmé­nyek fejlesztésének kérdését, úgy is mint a család munkájá­nak egyik segítő formáját. A Szakszervezetek megyei Ta­nácsa a határozat megjelenése után komoly erőfeszítéseket tett, hogy e problémakörben a ko­rábbi gondokon enyhíteni tud­jon, A testület munkáját úgy ér­tékelhetjük — ha bár erőfeszí­tésének jelentős fedezetei nem is teremtődtek még meg — a szemléletben lényeges változás történt. Most, amikor a párt, a kormány a beruházási helyzet elemzésével foglalkozott, óvatos­ságra intett valamennyiőnket. Az óvatosságot úgy értelmezzük, hogy a középtávú tervek felül­vizsgálatánál, a beruházások újbóli megállapításánál minden területen nagyon komoly han­got kapjon, s ne szoruljon hát­térbe a gyermekintézmények fejlesztése. — Erőfeszítéseket kell ten­nünk a mozgalomban annak ér­dekében, hogy a tervekben sze­replő valamennyi létesítmény határidőre, sőt határidő előtt megvalósuljon. — Ehhez hallatlan nagy se­gítséget jelent az a patronáló mozgalom is, ami elindult a megyében. Tapasztalatunk vi­szont ma óz, hogy a patronózs- mozgalom rendszertelen. — Elnökségünk úgy határo­zott, felkéri a tanácsok művelő­désügyi osztályait, a Pedagógu­sok Szakszervezete Baranya me­gyei Bizottságát, az Orvos­egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete megyei Bizottságát, az SZMT Közgazdasági Munka- bizottságát, valamint a Nőbi­zottságot, folytassanak alapos vizsgálatot, elemezzék a patro- nálás jelenlegi helyzetét és dol­gozzák ki a patronálási rend­szer helyes elveit. — Tesszük ezt azért, hogy a jelenlegi áldatlan körülménye­ket megszüntessük. Ugyanis né­hány óvodának 5—6 patronál­ja van, míg más bölcsődénél, óvodánál egy patronáló sem jelentkezett. — Véleményünk szerint a pat- ronálás, mint társadalmi moz­galom is segítheti a fejlesztés gyorsabb ütemét, valamint a gyermekintézmények fenntartá­sával kapcsolatos gondok eny­hítését. N. 1. Téli világ — madártávlatból Repülőgéppel a zajló Duna felett Tegnap álltak munkába a jégtörő hajók ,,Azt hittem, hűtőszekrény..." Öröklakás Uuda pesten—örökáron.. Cefejezl.ctik a í.őzépíiést Ki esz a következő szerencsés? 3 296117. Hétjegyű szám, ön­magában semmit nem mond. Tartalmat a ,,Sportfogadás” cí­mű hetilap adott hozzá, amely ben ez év második hetében kö­zölték az 1971. évi utolsó lottó tárgynyereménysorsolás jegyzé­két. A szám mellett a követke­ző szöveg olvasható: „Budapest XI., Bartók Béla út 48. sz. alatt felépülő társasházban kétszo­bás, étkezőfülkés, erkélyes örök lakás.” Ezt a lottószelvényt a pécsváradi postán vásárolták - mondották az OTP-ben. Ki a szerencsés? © A Mohácsi Vegyesipari Vál­lalat epedarészlegének pécs­váradi telepén didergünk, az udvaron. A portásfülke mellett hangzik el a történet, egysze rűen, az első örömtől kissé tá­vol, Szinte higgadtan. — Kihívott a feleségem, sá­padt volt, ideges. Azt mondta: nagy meglepetés ért bennün két. Rosszra gondoltam, mire is gondolhat az ember először, az­tán hozzátette, hogy nagy új­ságot hozott. Látom, mondtam, kezedben a Napló. Akkor mu tatta a számokat. Egyezett. Az OTP-fiókban később megbizo­nyosodtunk, hát ennyi az egész __ 1972-ben zavartalan lesz a gumiabroncsellátás — mon­dották az MTI munkatársának az Országos Gumiipari Válla­latnál. A becslések szerint az idén tíz százalékkal nagyobb lesz a felhasználás, mint az el­múlt esztendőben. Személyautó gumiköpenyből mintegy 560— 580 ezer, teherautóköpenyből pedig 790—820 ezer eladására számítanak. Ennek jelentős ré­szét importból biztosítják: a személyautóhoz csak 30, a te­herautóhoz 65 százalékban tud gondoskodni az ellátásról a ha­zai ipar. A hiányzó mennyisé­get főleg a Szovjetunióból, Cseh­szlovákiából, Bulgáriából, Len­gyelországból importálják: de vásárolnak nyugatról is, az NSZK-ból, Olaszországból és Ausztriából. I 70 százalékos. Helyenként a fo­lyó közepéig nyúlnak be a ho­mokzátonyok, másutt kiemel­kednek, s a víz alatti „dünék” is feltérképezhetők. A folyó kö­zepén — veszélyes vállalkozás — halászcsónak küszködik a jég­gel. Halásznak. Egyébként min­den csendes, csupán a jégtörő hajók járják a csendes, erőit alattomosan gyűjtő vizet. A gép közel 500 kilométert tett meg o „vizes” területek fe­lett, hogy a szakemberek — ! megfelelő adatok ismeretében - a leggyorsabban és legjob­ban háríthassák el a „jeges ve­szedelmet". Elmúlt dél, mire a Pécsi to­rony (a pogányi rádiós központ) veheti a jelzést: Itt HA-IGA — engedélyt kérek a leszállásra, Még egy kör, és megérkeztünk. Wesrtl Márta tem: mennyi időbe telne „kész­re jelenteni" a házukat? A vá­lasz: nyolc-tíz év kellene. A ha­vi kétezer forintos keresetet nyu- lászattal egészíti ki, szereti csi­nálni, sokat pedig nem jelent­het, hiszen tavaly le kellett cse­rélnie az egész állományt. Nem Dáriussal álltam szemben. A nyulászatra felvett hitelt e hó­napban kezdte törleszteni. „Százötvenezer hiányzik még a házból, a berendezést is bele­értve” — mondta. A hiányzó összeg — minden jel arra mutat — meglesz. Nem költöznek Budapestre, eladják a nyert lakást. Még hűtőszekrényük sincs. „Először azt hittem, azt nyer­tünk" mondta és hozzátette: „annak is nagyon örültem vol­na.” Fent járt a Sportfogadási és Lottóigazgatósóg jogi osztá­lyán, beszélt az illetékesekkel, illetékmentesen értékesítheti a több, mint háromszázezer fo­rintot érő lakást. „A ház nyolc­emeletes lesz, jelenleg a hato­dik emeleten tartanak. Ez a la­kás a hetedik emeleten épül meg" mondta. Megnézte, hol épül? „Bárkinek eladhatom” mondta még, „csak egyetlen feltételhez kötik: budapesti le­telepedési engedély szükséges a vevőnek. írja meg a nevemet is, nem bánom." Kriszt Vilmosnak hívják, Pécs- vóradon, a Fáy utca 3. számú házban lakik. Hat hónapja lottóznak rend­szeresen, előfizetéses szelvény­nyel. Múlt év utolsó előtti hété ben elfelejtették a szelvényt megvásárolni, a postás bácsitól vettek egyetlen lottót. A szel­vény száma 3 296 117 volt. Ezt akkor nem nézték, nem is volt jelentősége. Pénteken délben meghallgatták a számokat, ki­derült, hogy nincs egy találat sem, talán kicsit bosszankodtak I is. Ez is a történethez tartozik. Viszont az is, hogy hat éve kezdtek házat építeni Pécsyá- radon. Háromszobás, összkom­fortos házat. Két gyerek, szüle­ik, meg a mama lakják, össze­sen öten. „Lakható" mondta la­konikusan a nyertes. Kérdez­Hóban, toronyiránt... Hivatása: „védő néni" Ezúttal elmaradt a bátorító tokaji, a gyomornyugtató cukor­ka, s a stewardess sem hozott — az utasnak kijáró — finom fa­latokat. Nincs légkondicionáló berendezés, a hőmérséklet mí­nusz 1 fok, a tartós mozdulat­lanságot csupán takaróba bur­kolózva lehet kényelmesen elvi­selni. A magasság mindössze 110 méter, s a gép ugyancsak dobál az erdők felett. Alig néhány perce indultunk téli szemlére a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság PLZ-101- es motoros repülőgépével, S máris mögöttünk a pogányi rep­tér, rövidesen feltűnik a jég­páncéllal borított hásságyi víz­tározó. Derült idő, 5—7 méte­res sebességű szél fúj másod­percenként, a vízszintes látás: 10 kilométer. Ideális repülési vi­szonyok. A téli táj - szürkesége elle­nére — így madártávlatból sem egyhangú. A pilóta: Katona La­jos, aki 24 éve kószál a gépma­dárral, szinte minden fát, bok­rot ismer, nagyszerű kalauz, megláttatja mi történik a fal­vak doboznagyságú házai kö­zött. — Foltos a határ, a háztető­kön már olvad, de a barázdák­ban — mintha lisztes lenne — megült a porhó. Nézze csak: műtrágyáznak. Odébb meg, az a rozsdásbarna qomolyag: ösz- szebújt, melegedő őzek cso­portja. Biztosan fáznak. Mint a játszó gyerekek kezé­ben a tükör, befagyott pocso­lyák fénye villan a szemünkbe. Szalma ég az egyik udvaronj disznót perzselnek. Jól kivehető az üstben gőzölgő forró víz is. Gyerekek csúszkálnak a hímes- házi faluvégen. Opálosak a ta­vak, tározók, ezüstösen kígyóz­nak a patakok. Minden befa­gyott. Broiler csirkét olcsóbban Tanácskozás a Technika Házában nai Állami Gazdaság állat­egészségügyi állomása vezető­jének előadását, aki a téma egyik legszakavatottabb hazai képviselője. Előadása és az ál tala levetített „A bábolnai ba­romfitartás rendszere" című film sok hasznos új tudnivalóval gyarapította a baranyai szak­emberek ismereteit, akik közül igen sokan a gyakorlatban is foglalkoznak a broiler nevelés­sel. A tegnapi tanácskozás arról győzte meg a szakembereket, hogy a technológia finomítá­sával, új módszerek alkalmazá­sával a broiler termelés gaz­daságossága a jövőben is biz­tosítható. Elénk érdeklődés mellett zaj­lott le tegnap délután Pécsett, a Technika Házában az a ta­nácskozás, amelyet a megyei szakember továbbképzés kere­tében rendezett a Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya, az Agráregye­sület, valamint a TIT helyi szer­vezete. A téma ezúttal a broiler csirketermelés jövedelmezőséqe volt, illetve az, hogyan lehet ol­csóbban, gazdaságosabban előállítani a húscsirkét a jelen­legi, nem túl kedvező közgaz­dasági helyzetben. Mintegy nyolcvan üzemi fó- óllattenyésztő, illetve kezdő szakember hallgatta meg dr. Popocsai Lászlónak, a Bábol­Repüi az idő. 1 — Már a híres gemenci vad­rezervátum felett vagyunk — fi­gyelmeztet a pilóta. Figyeljen jobbra; szarvasok! Ott meg vaddisznó túr. Az etetők kör­nyéke csendes, pedig az állvá­nyok teli szénával. A lombtalan, kopár fák közt megszenesedett kupac feketéi­nk. Talán egy nyári tábortűz maradványa. A Duna holtágá­ban a jeget- lékeli két ember: biztosan víz kell, vagy nalászni akarnak. Elértük a Dunát. A fo­lyó zajlik, helyenként torlódnak a jégtáblák. Feltűnt Baja, s a zajló, jégtáblákkal teli Duna. Leszállunk az érsekcsanádi re­pülőtéren, ahol a gépre száll­tak az újabb utasok, akik — Pakstól a déli országhatárig — a szakember szemével vizsgál­ták a folyót. A közel kétórás szemle ala­pozza meg a további döntése­ket. Kránicz István - az Alsó- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság csoportvezetője, a jégelhárítás műszaki irányítója — szerint: át­lagban 40—50 százalékos a zaj- lás. Az elmúlt napok óta soka­sodtak a jégtáblák, 12 helyen keletkeztek úgynevezett beszű­külések a vizsgált szakaszon. Egyelőre nincs veszély, oz ál­landó jégfigyelő-szolgálat azon­ban szükséges. Éppen az ala­csony vízállás, lassú folyás mi­att, a jég gyorsan berakódik, boltozódik, elzárva az utat. Kiss Ferenc hajóskapitány, a bajai igazgatóság hajózási ve­zetője számos, a későbbiekben is hasznosítható tapasztalatot szerzett a többszáz. kilométeres légiszemlén. — Alacsony vízálláskor - mint jelenleg — kirajzolódik a folyó­meder, a hajóút. Láthatók a zátonyok, amelyeket még nem fed jég, s a magasból, a víz­alatti földtúrások, o mangurák is felderíthetők. Ha emelkedik a víz, elfedi a zátonyokat. Nagy szükség van rá, jó szolgálatot tesznek a hajózásban, az ily- módon nyert ismeretek. Csütörtökön megérkeztek a jégtörő hajók és megkezdték a munkát. Ruttkay László, az Or­szágos Vízügyi Hivatal Árvíz- és Belvízvédelmi Központi Szerve­zete műszaki és hajózási ta­nácsadója részt vett a jégelhá­rítási munkálatok előkészítésé­ben, s a helyszínen ellenőrizte a jégtörőket, hajózási és mű­szaki szempontból. — Mohács és Baja székhel­lyel, január 20-tól hat jégtörő hajó, valamint a Jégvirág és Bácska segédjégtörő hajók jár­ják a Dunát, szélesítik a szű­kületeket, „lenyirva” a fennaka­dó jeget. A „légitaxi” ismét landol. A zajló Duna vonalát követjük Mohácsig, ohol mind gyakorib­bak a jégtáblák, a zajlás 60— — Nem engedem elvinni a hugit, — mondta az egyik gye­rek, akit a védőnő meglátoga­tott, — inkább hozzon neki is egyet a gólya ... Pap Ilona teklafalui védőnő persze nem akarta elvinni a kis­lányt, — s a gyerek által ja­vasolt megoldással is vár még egy darabig, — csak eljött a családhoz, megnézte a kicsiket, tanácsokat adott a szülőknek, mire kell vigyázni, hogyan kell ellátni őket, hogy egészségesek legyenek a gyerekek, öt tele­pülés tartozik hozzá, és úgy osztja be az idejét, hogy egy héten legalább egyszer minden családhoz eljusson, ahol kis­gyerek van, vagy ahol gyermek- áldást várnak. Nem éppen könnyű beosztani a napokat: minden hónap első péntekién Teklafaluban tart tanácsadást, minden hétfőn Kétújfalun vár­ják az asszonyok, s minden má­sodik kedden az endrőci anyá­kat látja el tanáccsal. Havonta egy alkalommal a gyermekor­vossal járja a falvakat, és rend­szeresen felkeresi az általános iskolákat is. Védőnéni. így szólítják meg a gyerekek, de így titulálja a nyolcvanéves nagymama is. Hi­vatása „néni” ranggal jár, és senkit sem zavar, hogy a „néni” kortól még nagyon messze jár. Huszonegy éves, tavaly végzett Szegeden a védőnőképzőben. — Első időben nagyon fél­tem, hogy azt mondják oz em­berek: mit magyaráz nekünk ez a kislány? Senki sem mondta. Tisztelik, és tiszteletben tartják a taná­csait. Tiszteletben tartják, — ha nem is mindig fogadják meg. Sokszor küszködni kell még a szomszédok sokgyerekes „ta­pasztalataival” és az idősebb asszonyok szította ellenállással, amely általában így kezdődik: „ha nekünk jó volt. ..” Akad olyan anya, aki egy idő után bevallotta: „nem azt etettem óm a gyerekkel amit a védő­néni mondott, és mégsem lett semmi baja . . ." De kapott már ilyen dicséretet is: „megfogad­tam ám a tanácsát, azt adtam enni a kicsinek amit javasolt, és képzelje, — megette a gye­rek . ..” Hetenként kétszer toronyiránt, gyalog vág neki a határnak, a körzetéhez tartozó két községbe nem lehet autóbusszal eljutni. Néha, amikor nagyon mar a hi­deg és sötétedésig gyalogol, nehéznek érzi azt amit csinál. — És szépnek, — teszi hozzá rögtön, — nem is tudom mi lett volna velem, ha érettségi után nem vesznek fel a képzőbe. Védőnőnek készültem, irodában nem érezném jól magam ,., Ismeri a gyerekeket, lassan megismeri az embereket. Tudja kihez kell gyakrabban menni, hogy mindig rendben legyenek a gyerekek, kivel milyen hangot kell használni, hogy harag, meg- bántás nélkül elérje a célját. — A legtöbb baj a gyerekek táplálásával van. Azt hiszik az asszonyok, ha hat hónapos el­múlt a kicsi, már mindent ehet, semmi sem árt neki. Azért is imádkozni kell, hogy ha eljön az ideje, kivegyék a pólyából a csecsemőt, mert úgy hallot­ták ott van jó helyen, — mond­ja Pap Ilona, Bölcsőt már egyik házban sem látott. A maradiság ezer­nyi jelét azonban igen, — a kö­rülmények gyorsabban változtak mint az emberek. Ezért is ko­pogtat be rendszeresen minden gyerekes családhoz, ezért sze­retné könyvből merített tudomá­nyát mindenkinek átadni, aki­nek szüksége van rá ... — D. Kónya — J V Végül egy-két szám: a pécs- váradi postán megugrott a vá­sárolt lottószelvények száma. Havonta 1200 szelvényt adtak el még négy hónappal ezelőtt, a nyerés óta közel 1600 lottót adnak el. Ki lesz a következő szeren­csés? (Kampis)

Next

/
Thumbnails
Contents