Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-20 / 16. szám
1972. Január 20. 3 DUNÁNTÚLI NAPLÓ Legtöbb a fegyelmi és a kártérítési ügy Ötszáz fellebbezés Pontosabban kell meghatározni a különböző teltételeket Takarítónő és kézbesítő volt eg^személyben — munkaköri kötelességét megsértette. Az egy „rendellenességért” munkahelyén két fegyelmit kapott Egyet mint takarítónő, egyet pedig mint kézbesítő. Természetesen megfellebbezte — egy vétségért csak egy fegyelmit lehet kiróni. — Az említett példához hasonló esetek ritkán történnek meg, de ez is bizonyítja: nem értelmezik mindenütt egységesen a rendeleteket, jogszabályokat - mondja dr. Grabecz Ferenc, a Baranya megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnöke, amikor az elmúlt év munkaügyi vitáiról beszélgetünk. A döntőbizottsághoz tartoznak a megye összes vállalatai, intézményei, ktsz-ei és mező- gazdasági szövetkezetei, valamint a MÁV pécsi igazgatósága területéhez tartozó szolgálati főnökségek alkalmazottainak munkaviszonyból eredő vitái. A vitákban először a munkáltató igyekszik igazságot tenni; ha ez nem sikerül, akkor a vállalati döntőbizottsághoz fordulhat az alkalmazott, ha annak döntésével sem ért egyet, akkor a megyei döntőbizottsághoz fellebbezhet jogorvoslatért. — Mennyi ügy került elbírálásra 1971-ben? — A vállalati döntőbizottságokhoz az elmúlt évben mintegy 4500-5000 vitás ügyben fordultak a dolgozók. Döntő többségük ott rendeződött. Hozzánk 1971-ben 500 ügy került — ennyi fellebbezést bíráltunk el. Az elbírálás végeredménye: körülbelül 50 százalékban a dolgozók javára lehetett dönteni. — Milyen ügyek kerültek a megyei döntőbizottság elé? — Legtöbb fellebbezés fegyelmi és kártérítési ügyekben érkezik hozzánk. Valamilyen fegyelmi vétséget követ el a dolgozó — megszegi munkavégzési kötelezettségét, munkahelyén verekszik, ittas stb. — ezért a munkáltató fegyelmi büntetést állapít meg. Ha a dolgozó ezt sérelmezi, akkor a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordul, ha ez sem hoz számára kedvező döntést, akkor hozzánk fellebbez. Sok példát tudnék mondani. Pécsett az egyik vállalat alkalmazottját munkaköri kötelesség elmulasztása miatt fegyelmileg elbocsátották. Fegyelmi vétségét három „témakörben” határozták meg. A jogorvoslat során tisztáztuk, hogy kötelességszegése minimális súlyú volt — ezért úgy döntöttünk, hogy visszahelyezzük munkakörébe. Természetes, hogy ellenkező példa is akad bőven, amikor nagyon is jogos a fegyelmi büntetés. — Rendeletek, jogszabályok mondják ki: a fegyelmi jogkör gyakorlója személyesen köteles jegyzőkönyvileg meghallgatni a dolgozót a fegyelmi büntetés kiszabása előtt. Milyen tapasztalatok vannak erről? — Valóban, a jegyzőkönyvi meghallgatás kötelező. Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója ezt elmulasztja, a fegyelmi büntetést hatályon kívül helyezzük és kérjük, pótolják a mulasztást, csatolják a meghallgatásról szóló jegyzőkönyvet. Ez alapvető. Mégis számos esetben ennek hiányában érkeznek hozzánk az ügyek. Általában a kisebb intézmények, vállalatok követik el ezt a hibát Jó lenne, ha az alapvető rendelkezést most már mindenütt betartanák. — Milyen kártérítési ügyekben fellebbeznek a dolgozók a megyei döntőbizottsághoz? — Ha a, dolgozó gondatlqnul kárt okoz — például a megőrzésre átvett anyagokban kár keletkezik —. különböző százalékos kártérítésre lehet kötelezni. De a kártérítés nem lehet több egy havi átlagkeresetének 15 százalékánál. A leggyakoribb tévedés ezekben az ügyekben, hogy a dolgozót az okozott kár értéke 15 százalékának megtérítésére akarják kötelezni. Ezt nem lehet. csak az egyhavi átlagkeresetének 15 százalékára. De számos fellebbezés érkezik hozzánk, amikor ezt a 15 százalékot is sérelmezi a dolgozó. Egy autóbusz vezetője az épület sarkának tolatott. Gondatlanul járt el — az egyhavi átlag- keresete 15 százalékának megfelelő kártérítés fizetésére kötelezték. Megfellebbezte. Mi is úgy döntöttünk, hogy jogos a 15 százalék. Vannak azonban esetek — ezek a foglalkozási szabályok súlyos megszegései — amikor a dolgozót a havi átlagkeresete 50 százalékának erejéig lehet kártérítésre kötelezni. Például egy boltvezető az árukezelésre vonatkozó írásos szabályokat súlyosan megszegi és emiatt le kell árazni az árukat. A szabályok súlyos megszegése lehet vagy szabálysértés, vagy bűncselekmény és akkor már bírósági ügy lesz belőle. — Volt-e bérvita az elmúlt évben? — Igen — mégpedig számos. A dolgozók több kategóriájában rendezték a béreket, új besorolások történtek. A legtöbb bérvita abból adódik, hogy a besorolási feltételeket sok esetben csak általánosan jelölték meg és nem konkrétan. Sok probléma eredt a szakmai képesítés elbírálásánál. A tapasztalatok alapján hasznos lenne ha az országos hatáskörű szervek pontosabban határoznák meg a besorolási feltételeket mert a jelenlegi szabályok számos félreértésre adnak lehetőséget. A konkretizált feltételek — elejét vehetnék ezeknek a bér- és besorolási vitáknak. — Hallani panaszokat, a felmondással történő munkaviszony megszűnésével kapcsolatban is. Mi ezeknek a pana szoknak az alapja? — Ilyen jellegű fellebbezések is érkeznek, ha nem is nagy számban. Ezek abból adódfiak, hogy felmondólevelet adnak a dolgozónak, de ebben nem fejtik ki a felmondás okát, vagy pedig általános dolgokra hivatkoznak, mint például „ösz- szeférhetetlen”, vagy „alkalmatlan”. Ezek az indokok csak így meghatározva nem elégségesek a felmondásra. A vállalatnak kötelessége a konkrét indok megnevezése és az eljárás során ennek valódiságát bizonyítania kell. Azt hozzá kell tennem, hogy túl sok felmondás nincs . . G. F. Pullai árpád vezetésével pártmunkáskiifddttség utazott Moszkvába A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével szerdán pártmunkás küldöttség utazott Moszkvába. A küldöttség tagjai: lakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője és Nagy Tibor, a párt és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gye- nes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezető- I je és Háry Béla, a KB párt- és ! tömegszervezetek osztályának 1 helyettes vezetője búcsúztatta. ; Jelen volt A. M. Szorokin, követ- ! tanácsos, a Szovjetunió buda- j pesti nagykövetségének ideigle- j nes ügyvivője. Ai idő sürget Mikor készül el az Orvostudományi Egyetem központi épii ete? Bajai fotósok kiállítása Pécsett A bajai Duna Fotoklub két fiatal fotosa Görbe Ferenc és Horváth Péter, január 21-én — pénteken — mutatkozik be Pécsett, a Doktor Sándor Művelődési Házban, kamarakiállítós keretében. A megnyitót 18 óra 30 perckor tartják. A nyitás után 19 órakor Körutazás Európában címmel, dr. Szalay István sportfőorvos — vetített képpel illusztrált — előadást tart. Az orvosegyetem központi épülete — amelyet közkeletű szóval hosszú ideig elméleti tömbként emlegettünk - lényegében nincsen még kész. Nin- j csen azért sem, mert az aulá- I ból még hiányzik a faintarzia, amelyet — úgy ígérik - egy-két hjten belül felraknak, és nincsen még meg a külső homlokzatot borító, pirogránitból tervezett dombormű sem. Ez utóbbi rég kész lehetne, de a kivitelezés körüli problémák késleltették az ügyet, a Pécsi Porcelángyár ugyanis, amely elkészítette volna a borítást, az árak emelkedése miatt sokkal többet kért, mint amit az egyetem betervezett. Az egyetem azóta más cégekkel egyezkedik, és reméli, hogy hamarosan sikerül megszüntetni a szép, új épületnek ezt a szépséghibáját is. De szigorúan véve azért sem mondhatjuk, hogy az egyetem központi épülete .készen van, mert nemcsak a régi Dózsa tömbje tartozik hozzá, hanem még két, a nagy épülettől nyugatra álló alacsonyabb épület is, amelyekben a biofizikai, kémiai és biokémiai intézeteket j helyezik el. így válik csak egy- i ségessé az elméleti blokk, be- i leértve a kutatási és oktatási | feladatok megoldásának egyséMég messze vagyunk a telítettségtől Világító üveg betűk A fényreklámok, a közvilágítás, az esti városkép olyan hatást gyakorol az idegenre, amelynek alapján talán végleges véleményt alakít ki az illető városról: ahol sok a színes, ötletes fényreklám, az kulturált, fejlett város, ahol kevés, szegényes, arról ellenkezőleg vélekedik. S ez a megállapítás Pécsre is érvényes. Nálunk az utóbbi 5—6 évben terjedtek el igazán a fényreklámok, de a kezdeti fejlődést bizonyos megtorpanás követte. A neonreklám nem olcsó. Pedig az esti Széchenyi tér és a Kossuth Lajos utca valóban szép látványt nyújt. Menynyivel szegényebb lenne a színes neonok nélkül! Bár ritkán fordul elő az az ideális állapot, hogy valamennyi neonfelirat működjön, sok panaszunk nem lehet. Az azonban nem vitás, hogy elkelne még néhány. A pécsi neonok legnagyobb részét a Pécsi Építőipari Szövetkezet neon-rész lege készítette. A Nagy Jenő utcai neon-műJellegzetes pécsi fényreklámot helyben beszélgettünk a feliratok tervezőjével, Hudacsek Kálmán reklámgrafikussal: — Kétféle neonfelirat létezik. Az úgynevezett nagyfeszültségű, csöves neon — ez a drágább — s a másik az „álneon”, vagyis a plexi búra mögé rejtett fénycső. Újabban ez a fajta hódít, mert jóval olcsóbb az előbbinél. Meg aztán ez a divat. Olyan ez, mint a falusi kerítés: valaki kitalálta, meglátta a szomszéd, s aztán az egész faluban elterjedt. A nagyfeszültségű csöveket félkész termékként kapják, s a részleg üvegtechnikai laboratóriumában formálják betűkké. „Ez a legszebb munka” — mondják. S valóban érdekes, amikor az egyenes, fel hevített csövekből betűket „írnak”. — A neonfelirat elhelyezését szigorú előírások szabályozzák — folytatja Hudacsek Kálmán. — A grafikus többféle tervet készít, s ebből választja ki a megrendelő a legmegfelelőbbet. Következik a költségvetés, majd a tanács, a Műemlékvédelmi Felügyelőség és a rendőrség hozzájárulása. Ha minden papír rendben van, a szerelők elkészítik a bádogbetűket — erre jönnek az üvegbetűk — az üvegtechnikusok meghajlítják a betűket, megtöltik gázzal, beégetik az elektródákat, aztán lehet a helyszínen felszerelni. Kétféle gázt használnak: argont és neont. Az előbbi kékes, az utóbbi vörös színű. Az üvegcső belsejébe fúvott fénytörő por ösz- szetételétől és a gáz fajtájától függően bármilyen szín előállítható. — Mennyibe kerül egy felirat? •— Attól függ, mekkora. Az anyagár elég drága, mert a neon működéséhez szükséges nagy- feszültségű transzformátorok sokba kerülnek. A 12-es Volán Bolgár Néphadsereg úti fényreklámja például 70 ezer, a Kossuth Lajos utcai Tomi-reklám 267 ezer forintba került. A részleg legnagyobb tavalyi munkája, a szekszárdi Gemenc szálló fényreklámja kereken félmillió forintba került. Huszonegyen dolgoznak a pécsi neonműhelyben. Szerelni, javítani mindig ketten mennek. A nagyfeszültséggel háztetőkön, létrákon dolgozni, nem gyerekjáték. Veszélyes munka. — Élmények természetesen, ebben a szakmában is vannak. Egyszer a Kossuth Lajos utcai virágüzlet egyik leszakadt betűjét csak a vezeték tartotta a levegőben. Az erős szél minduntalan nekivágta a kirakatüvegnek. Az ügyeletes rendőr jó két órán keresztül tartotta a hideg téli szélben a betűt, mire odaértek a szerelők. Más alkalommal a Széchenyi téren dolgoztak egy háztetőn. Nem mindennapi élményt jelentett a munka. Be lehetett látni az egyik vállalat női öltözőjébe . .. A legnagyobb megrendelőkkel karbantartási szerződést kötnek, így az egyéves garanciaidőn túl is három nap alatt kötelesek kijavítani a hibát Egyébként három havonta minden feliratot ellenőriznek. S ha valahol mégsem világítanak a betűk, Ludas Matyiba kívánkozó, hunyorgó furcsaságok látszanak csak, nem mindig az ő hibájuk. Nem szólnak időben a boltvezetők, vagy a reklám tulajdono sai. Sok fényreklám pedig azért rossz állandóan, mert régi. Ezeket hiába javítják, ki kellene cserélni őket Az időjárás viszontagságai hamar tönkreteszik a szabadban álló szerelvényeket. — Kevés Pécsett a mozgó fényreklám. — Igen, pedig ez az igazi. A mutatós, mozgó reklám viszont jóval drágább. Az ehhez szükséges berendezést nem gyártják sorozatban Magyarországon, mindig külön meg kell rendelni, s ez nagyon megemeli a költségeket. — Mikor telített egy város fényreklámmal? — Talán soha, bár nem szabad túlzásba vinni. De Pécsett még feltétlenül szükség lenne néhányra. A többmillió forintos beruházásoknál bizonyára ki lehetne szorítani 30—40, esetleg 100 ezer forintot is a neonra. A városkép csak nyerne vele. Panics György gét is. Hol tart az építkezésnek ez a hátralévő része most? Mikor mondhatjuk ki, hogy elkészült az új egyetem? A biofizikai intézetet magába foglaló, kétszintes épületet jelenleg — akár valami „várárok” — sárgyűrű fogja körül. A falakat állványok borítják, a nem bejáratos embereket az állványokon elhelyezett, apró felirat igazítja el a kaput illetően. A kapunál javában folyik a szerelés, deszkapallón azonban be lehet jutni a lépcsőházba, ahol ottjártunkkor éppen egy nagy bádoglemezt szabtak a földön. A lépcsőházat bonyolult állványrendszer hálózza be, átlós deszkaakadályokon keresztülbújva lehet feljutni. Mindez azonban természetes az itt dolgozóknak, hiszen mór a tanév elejétől itt folyik az oktatómunka. Először a három gyakorlóterem készült el — mikor az átalakítás még alig kezdődött meg — ez volt a legfontosabb, hogy az oktatást mór itt lehessen lebonyolítani. A laboratóriumok folyamatosan költöztek át, s még e pillanatig sem teljes a kép, mert az izotóplabort most szerelik, február végére várják a befejezést. Ez utóbbi egyébként több szempontból igen jelentős: Pécs egyetlen B- típusú laboratóriuma lesz, magas rádióaktivitás-szintű laboratórium, egy nagy neutron- generátorral. E készülék segítségével neutronaktivációs analíziseket végezhetnek majd, s nyomon követhetik az izotópok útját az élő szervezetben, anélkül, hogy sugárterhelésnek tennék ki a szervezetet llymódon az izotóp-labor, amelyet az intézeten kívül más intézeteit^ klinikák is használhatnakj10ííem- csak a kutatómunkában, hönem a gyógyító folyamatban is alkalmazható. Huszonhat labor, három gyakorlóterem, klubszoba, irodák — javarészt tehát elkészült a biofizikai intézet új épülete. Ez nem jelenti azt hogy teljes egészében áttelepültek, mivel a kutatáshoz szükséges helyiségeket az egyetem a Rákóczi úti épületben is megtartotta. A régi épületből a kémiai intézet költözik ki részben, s a kémiai intézet felszabaduló helyiségeit veheti birtokba majd a közgazdasági tagozat. A kémiai tömb elkészülése tehát éppen olyan fontos lenne, mint a biofizikai, hogy a köz- gazdasági egyetem pécsi tagozata a tervezett létszámemelkedéssel arányosan újabb helyhez is jusson. Mi ezzel a helyzet? A biofizikai intézet szomszédságában áll a volt iskolaépület, amelyből c kémiai-biokémiai komplexumot kell kialakítani. A munka mór megkezdődött, bár ebből sok még nem látható. Az építők megígérték, hogy mihelyt befejezték a biofizikai tömböt, rögtön teljes erővel állnak rá a másik épületre, hogy szeptemberre, az új oktatási év kezdetére átadhassák rendeltetésének. Az idő annál inkább sürget, mivel a felszabaduló helyiségeket még a közgazdasági egyetemnek is át kell alakíta- nia saját céljaira. S ott ugyancsak szeptemberben kell megkezdeni az oktatást. Vontató- vezetőt változó vidéki munkahelyre felveszünk. MŰSZAKI ERDÉSZET, Pécs, Megyeri út 20, I \
