Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-19 / 15. szám
1972. Január 19. DUNÁNTÚLI NAPLÖ Szobrok Baranyában^ Több mint száz műalkotás az ötéves teivben Borsos Miklós, Schaár Erzsébet, Barcsay Jenő, Vargha Imre szobrai Bors©* Miklő* tanús Pannonius-szobro Talán első pillantásra különösnek tűnhet, hogy ötéves terv rögzítse azt is, hogyan gazdagodik egy megye szobrokkal, képzőművészeti alkotásokkal. Ez azonban nem a túlzó, merev tervgazdálkodás egy jele. Inkább az igényesség, a tudatos környezetalakítás megnyilvánulása, közállapotaink fejlődésének bizonyos pontján jelentkező új jelenség. Baranyában mór 1966-ban megtörténtek az első lépések. Akkor mérték fel a megye ilyen jellegű helyzetét, készítették el a képzőművészeti alkotások beszerzésének, felállításának, a megye összképe alakításának tervezetét A munka megkezdését vb-határozat rögzíti. Leszögezték azt is, milyen célokat szolgál ez a munka: szolgálja először is a kortárs művészetek megismerését, terjesztését egy (szabadtéri, az egész megye területén szétszóródó) közgyűjtemény kialakítását, ezen túl az emberek ízlésnevelését, a hazafias nevelést, a történelmi hagyományok ápolását, végül pedig az idegenforgalmi, esztétikai szempontokat Lektorátus A Megyei Tanács ezzel lényegében közvetítő feladatot vállalt Egyik oldalon a helyi tanácsok, a maguk igényeivel, észrevételeivel, a másik oldalon a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a műalkotások megrendelésére, finaszírozására, elfogadására hivatott szerv. Ismert dolog, hogy törvény van arra, hogy a beruházások összegének bizonyos ezrelékét műalkotásokra kell fordítani. Ezeknek az összegeknek a kezelője a Lektorátus. A Lektorátus ugyanakkor az a szerv Magyarországon, amely egyedül hivatott elbírálni, hogy melyik műalkotás alkalmas a közrebocsátásra, a nyilvánosság elé kerülésre. Ez a helyzet eleve megszabja a lehetséges megoldásokat —, de ez a keret ugyanakkor már szűknek is bizonyul. Egyre gyakoribb, hogy adott terület gazdái ilyen vagy olyan műalkotást igényelnek egy köztérre, épület elé vagy belső - térbe, igényeiket pontosan körül is tudják írni, sőt, a cél érdekében anyagi áldozatokat is hoznak. A két fél között természetes és avatott közvetítő lehet a Megyei Tanács. A közvetítés fogalmába beleértendő a helyi igények helyeslése vagy ellenzése, a kiválasztásnál, zsűrizésnél való jelenlét is. Mecénások A művészettörténet tanúsága szerint nagy művek ott és akkor jöttek létre, ahol és amikor együtt volt a mecénás, a programadó és a kivitelező művész. A mecénás és az, aki az elvi programot kidolgozta, nem mindig esett szükségszerűen egybe, de azonos is lehetett. A lényeg általában az, hogy ezek a feltételek egyhelyen, szellemi és területi egységben legyenek. Ezért értékelhető olyan magasra, hogy kisebb városaink tanácsa, a terület gazdái is foglalkoznak a problémával, felismerték annak jelentőségét. Szigetvár város Tanácsának végrehajtó bizottsága ülésen beszélte meg, hová milyen jellegű szobrot, műalkotást kellene elhelyezni, mi lenne ezzel a célja, sőt: milyen forrás áll ehhez rendelkezésre. Ugyancsak helyi kezdeményezés gyanánt megszületett Mohácson és Komlón is az a helyi terv, amely az igényeket és a saját erőforrásokat tartalmazza. E terveket gyűjtötte egybe a Megyei Tanács, s ezeknek alapján dolgozta ki a bevezetőben említett ötéves tervet. Hogy az elvi feltételek emlegetése nem merő szólam, arra hazánkban van már néhány példa. A legismertebb talán a salgótarjáni városközpont, amely ilyen jellegű összefogást, a feltételek ilyen szerencsés találkozását példázza a maga — ma már látható — eredményeivel. Pécsett is létrejött egy operatív bizottság a majdani városközpont esztétikai képének kialakítására, — kár, hogy hatásköri problémák, technikai nehézségek, megvalósításbeli eltolódások egyelőre elodázták a valóban operatív munkát. Ami biztos Vessünk egy pillantást erre a bizonyos tervre. Az anyagi feltételeket ezúttal mellőzzük, azzal a megjegyzéssel, hogy sok esetben amúgyis vegyes hitelből jönnek létre a végleges megoldások. • Egyes' helyeken példamutató helyi áldozatvállalásnak lehetünk tanúi, Komlón például, ahol a bánya mártírjainak emlékére állítandó bányász emlékmű elvi'programját és anyagi feltételeit a tanács és a széntröszt biztosította. A félmillió forintos, a Bányász Parkban felállítandó szobor tervezésére pályázatot írtak ki, az ügy ma a második válogatás stádiumában van. Az országos keretekből Baranyába jutó műalkotások egészítik ki az összképet — méltányosnak, helyesnek és egyedül járható útnak tartjuk, ha ezeknek végső kiválasztásában, igénylésében és elfogadásában is a helyi szervek szava a döntő. Ez persze hosszas tárgyalásokat, egyeztetéseket jelent. A terv sok pontja ezért még nem tekinthető véglegesnek, emeljük ki tehát azokat, amelyek már túljutottak az egyeztetések időszakán. Az emlékművek kategóriájában a már említett komlói bányász emlékmű mellett Bolyban j egy felszabadulási emlékművet ; terveznek, Sellyén pedig a Petőfi partizán brigád emlékére állítanak fel szobrot Beremenden Bartha Lajos, Bükkösdön Hámán Kató szobor- portréját, Feisőszentmártonban Matija Gubec portréját állítják fel. Himesházán (a községi tanács pénzéből!) Petőfi-szobrot terveznek a község Petőfi terére. Komlón a Szilvási lakótelepen szeretnének egy építészeti együttest kialakítani József Attila szobrával. Mecseknádasdon az általános iskolánál lesz Liszt Ferenc, Mohácson a járásbíróságnál Petőfi szobra, illetve domborműve. Pécsett — e tekintetben itt említendő — a Modern Képtár épületéhez készíti Asszonyi Tamás Steinmetz Miklós domborművét, a Borba- kánhoz Borsos Miklós, a jubileumi ünnepségeken avatandó Janus Pannonius szobrot. Szent- lőrincen a Művelődési Házon helyezik el Lemle Géza domborművét Sásdon a járási párt- bizottság falára kerül egy Le- nin-dombormű, végül a szigetvári könyvtárnál állítják fel Rá- tonyi József szobrászművész Ka- poli Antalról készülő szobor- portréját. Ami a kifejezetten, esztétikai rendeltetésű, díszítő jellegű szobrokat, domborműveket illeti, az aimamelléki általános iskola kap egy dekoratív falmozaikot, a siklósi vár kongresszusi terme egy Barcsay Je- nő-mozaikot, a somogyapáti új művelődési ház majd egy zománc műalkotást. Abaligetre, a szabadtéri színpadhoz kerül Pa- pachristos Andreas szobrászművész hármas női figurája, ugyan- csak Abaligetre, a parkba igényeltek egy Gábor István-műalkotást. A harkányi turista szállóhoz Vargha Imre készít szobrot, Ibaíára a múzeum elé Nagy Sándor Parasztfej-e, Komlóra, a Lenin téri lakótelepre Németh János Lovacska kerámiakompo- zíciója kerül. Móré vára Schaár Erzsébetnek a helyi mondát ábrázoló szobrával gazdagodik, Mágocson helyezik el azt a díszkutat, amelyre pályázatot hirdettek, s a pályázatot Lisztes István műve nyerte meg. Orfűre Melocco Miklós már elkészítette a Sárkánykúthoz kerülő szobrát, Vigh Tamás a Dombai-tó- hoz készíti a Régészet című plasztikát. Sellyén az általános iskolához kerül Rétfalvi Sándor Ormánság című, domborműves oszlopa, Szentlőrincre a mozihoz Szomor László szobra, Szigetvárra az Oroszlán szálló udvarára Fürtös György kútja kerül, amelyet a keramikusművész pécsi kiállításán vásárolt meg az Idegenforgalmi Hivatal. Je’entős műalkotások Legalább ennyi az, ami már biztosra vehető abból a több mint száz, nagyrészt jelentősnek ígérkező műalkotásból, amelyet Baranyában az 1971—75 közötti években felállítanak. (h.e.) Jegyzetek a nevelésről Magyar kilincsek a Zsigulikhoz A volgai autógyárban készülő Zsiguli gépkocsikhoz számos magyar üzemben — köztük az Elzett Fémlemezipari Művek sátoraljaújhelyi telepén — készítenek alkatrészeket. A határmenti gyár dolgozói a személygépkocsikhoz komplett külső , és belső ajtókilincseket, valamint csomagtaitó zárakat szállítanak. A jó felkészülés eredménye, hogy eddig j már több mint kétszázezer gar- j nitúra alkatrészt szállítottak a I szovjet partnernek. A volgai au- j tógyár vezetői úgy a mennyiséggel, mint a minőséggel elégedettek. Kérem az ellenőrzőt! Megvoltak a konferenciák, az iskola értékelte a tanulók féléves munkáját. Az osztályzatok bekerültek az ellenőrzőkönyvekbe. A szülői ház és az iskola leszűri a tapasztalatokat, dicsérnek, jutalmaznak, intenek, s kezdődik a következő félév... Miközben az osztályzatok bekerülnek az ellenőrzőkönyvbe, azon tűnődünk, hogy megvan-e ennek a könyvecskének az őt megillető szerepe. Betöltötte-e funkcióját, amelyre hivatott. Valóban ellenőrző könyv-e? Mielőtt „megvallatnánk” egy ilyen Tokió és M.ajiáthpusztcs A világjáró folklórénekes Pályázat a második országos diákköltő és diákíró találkozóra Szombathelyen irodalmi pályázatot írtak ki a második országos diákköltő és diákíró találkozóra. A pályázaton az ország valamennyi középiskolás és szakmunkás tanulója részt vehet legfeljebb 5 verssel, illetve 10 gépelt oldalnyi novellával, riporttal. A pályamunkákat három gépelt példányban — a pályázó iskolája címének feltüntetésével — 1972. március 1-ig kell elküldeni Szombathelyre, a KISZ Vas megyei Bizottságához. Az írások tükrözzék szocialista hazánk fejlődésének eredményeit, ifjúságunk örömeit, gondjait A legsikeresebb versek és prózák alkotóit díjazzák, s meghívják a Sárvárott április 28- ón és 29-én lezajló második országos diákköltő és diákíró találkozóra. Egyhónapos japán! hangver- senykörútjáról nemrégen tért haza. Újabb kőrútjának első hangversenyei Baranya pusztáira, munkásszállásaira szólították a Magyar évszázadok című irodalmi-zenei műsor szerkesztőjeként és előadójaként, Szabó Tünde és Szafai József közreműködésével. Elfogódott hangon szól arról, milyen öröm számára újra itthon, Majiáthpusz- ta, Boly, Károlymajor, Beremend kétkezi dolgozói előtt énekelni. Hiszi és vallja, hogy népünk minden megnyilvánulása kifejeződik dalaiban is. Ezeknek — minden évszázad magyar daltermésének — jó ismerője Béres Ferenc, aki immár 26 éve járja az ország és a világ pódiumait, hangversenytermeit. Célja: igényt és igényességet ébreszteni népzenénk iránt; bebizonyítani, hogy népzenénk nem kuriózum, hanem örök értékeket rejtő zenei kincs, a legmagasabbrendű előadóművészet rangján. Valaha pataki . diák, majd egyetemista korában furulya- művészként muzsikált az 1945- ben megalakult pesti Muharai- együttesben. A furulyát öccsére, Jánosra „testálta", jómaga pedig 9 évig a Honvéd Együttes, azóta az Országos Filharmónia szólistája. Ismert és népszerű népdalénekesünket most — Pécsett — legújabb világjáró élményeiről kérdezem. Decemberben Tarjáni Tóth Ida cimbalom- művésszel Tokióban és 13 más japán városban összesen 15 j koncertet adtak. — Tokióban helyi zenepedagógusok kezdeményezéseképpen három nagy koncertet rendeztek decemberben Bartók j Béla születésének. 90. évfor- | dulója tiszteletére. Az egyiket j mi adtuk A magyar zene 1000 éve címmel; második részében Bartók, Kodály és a kortársak műveiből. Mindenütt nagy koncerttermekben és különösen meleg fogadtatásra találva. Japánban ugyanis századunk zenéjét rajtunk — Bartókon és Kodályon át — közelítik meg. Klasszikus zenei hangverseny ritkaság ott Bartók nélkül. Általában mindenütt rendkívüli tisztelettel adóznak a két magyar zenei nagyságának. Ja- pán-szerte ismeretes, egyre jobban hódít Kodály zenepedagógiai módszere. Hosszabb ideje már japán zene- és énektanán Városkrón?l:af Pécs, 7!rí Elkészült a „Városkrónika. Pécs, ’71.” c. film. Először városunk felszabadulása 25. év- [ fordulója alkalmával, 1969-ben , bízta meg a Városi Tanács I Knoll István Balázs Béla-díjas j filmrendezőt, hogy készítse el | a , „Városkróniká'’-t Ebben a | felszabadulást követő negyed- I század helyi eseményeit és eredményeit, fejlődését — részben aktív filmanyag felhasználásával — dolgozta fel a ren- | dező, aki korábban a magya- felsőoktatás 600. éves jubileuma alkalmával a nagysikerű „Diákváros" c. filmet készítette el ugyancsok Pécs város Tanácsa megrendelése alapján. 1970-ben újabb „lapokkal” gyarapodott a krónika, hírt adva az újmecsekaljai rendelőintézet, a „Pollack Mihály” Műszaki Főiskola felépüléséről, a nemzetközi néptáncfesztivál és a II. Pécsi Ipari Vásár és Kiállítás eseményeiről A most elkészült 11 perces J folytatás, a „Városkrónika, Pécs, ’71.” képsorai a Pécsi Nemzeti Színház 75. éves jubileumáról, j a nyári nemzetközi ifjúsági ze- i nei tábor életéről, a Körrepülő Modellek Európa-bajnokságá- i ról és a X. Horgász Cél- és Táv- j dobó Világbajnokság versenyei- j ről számolnak be. Néhány másodpercre felvillannak a néző előtt az országban elsőként felépült Építők úti fapanel óvoda, a dr. Hal József utcai új általános iskola, valamint a siklósi úti felüljáró és a sportcsarnok alapozási munkafolyamatai és a szigeti városrész lakásépítkezési munkái. A filmet a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat január 20- tól 23-ig a Park moziban, 24- től 26-ig pedig a Petőfi moziban vetíti a „Neretvai csata” c. jugoszláv-olasz játékfilm kísé- j ráfi lmje ként | rak százai jönnek hazánkba, hogy a kecskeméti Kodály-sze- mináriumon és a Zeneakadémián tanulmányozzák a magyar általános iskolai ének-zeneokta- tást. Ennek a korszerű módszereit — folyamatában — a japán oktatási reform részévé tették. — Van-e különösen emlékezetes élménye? — Megható volt hallani Ku- natachi zeneművészeti főiskoláján a hallgatók vegyeskarának előadásában Kodály—Berzsenyi Forr a világ... kánonját és Kodály Esti dalát — japánul. Tökéletes zenei „ráérzéssel” énekelték, valószínűleg kitűnő átültetésben. A magyar népzenével egyébként nemcsak iskolákban találkoztunk. A japán óvodákban először magyar gyermekjátékokat tanítanak a csöppségeknek ... A legmegrázóbb élmény: Hiroshima ... Egyik koncertünket felajánlottuk az egykori atomtámadás sérültjeinek; az életben maradott sérültek utódainak, akik között változatlanul pusztítanak a leukémia és az atomrobbanás egyéb következményei. A tisrte- letdíjunk hatalmas virágözön volt Ezt elvitettük az itteni „A- bomba” kórházba, ahol minden szobába beadtunk egy csokrot. Nagyon sok szoba volt... — A baranyai koncertsorozat után hol lesz a következő? — Márciustól egy hónapig: Torontó, Montreal, New York, Los Angeles, San Francisco, ahol Jancsó Adriennel adunk közös koncerteket. Azután újabb három hónapig kisebb magyar irodalmi-zenei pódiumműsorokat adok a kint élő magyaroknak ... Ezzel bezárul a kör. Béres Ferenc ugyanis eddig több mint 20 országban szerepelt és — az amerikai kontinens kivételével — valamennyi földrészen. A népzene előadóművésze bejárja a világot a magyar népdallal. Hirdeti szépségét, a folklór művészi erejét. Ez — mint hangsúlyozta —, fontos. De legalább ennyire fontos ugyanez itt, a végeken, Majláthpusztán is . , . C*- *4 kiskönyvet, máris nevének pontatlanságával találkozunk. Szerepkörének — mivel üzeneteket tartalmaz — inkább más elnevezés felelne meg, mondjuk: üzenetek könyve. Ugyanis elsősorban arra való, hogy üzeneteket közvetítsen a szülői hóz és az iskola között. Ezt szolgálják a benne található rovatok is: a tanuló órarendje, a fogadóórák, a tanuló érdemjegyei. félévi osztályzatai, a meghívók. a mulasztások igazolása, az iskola értesítései és a szülők kérései. A sokféle rovat közül emeljünk ki néhányat! Az a rész, amelyikbe az egyes tantárgyakból szerzett érdemjegyeket beírják, nyilván arra való, hogy a szülők tájékozódjanak gyermekük előmeneteléről. Gyakorlatilag máris egy buktató! A tanuló félévi vagy évvégi érdemjegyeit nem lehet pontosan kiszámítani a tanév folyamán és ellenőrzőbe beírt osztályzatokból. Annál is kevésbé, mert a tanulók teljesítményének elbírálásakor figyelembe veszik a tanítási órán tanúsított figyelmüket, munkájukat, aktivitásukat. Másrészt az ún. információs jegyeknek nincs rubrikája, de ha lenne is, az iskolai élet menete, a tanítási óra sokféle feladata, az osztály tanulóinak nagy száma nem tenné lehetővé, hogy valamennyi osztályzat bekerüljön az ellenőrzőbe. (Viszont a fogadóórákon személyesen tájékozódhatnak az előmenetelről, és ami ennél is több, a tanulók neveltségi szintjéről. Egy-egy szóbeli tájékoztatást még vitás esetben sem pótolhat az ellenőrzőkönyv.) A másik rovat a félévi osztályzatok rovata. Ezzel összefüggően önkéntelenül is eszünkbe jut, hogy kb. tíz évvel ezelőtt ugyanezeket az osztályzatokat még az úgynevezett félévi értesítőbe írtuk be. Ennek a jegynek, ennek az osztályzatnak épp a bizonyítvány, az értesítő jellege miatt még pedagógia- lag volt súlya, volt tekintélye, hiszen iskolai okmányként?, sze repelt Ezt és mellette az anyp- könyvet megszüntették azzal a céllal, hogy az Iskolák adminisztrációs munkáján könnyítsenek. Az elképzelés szép, a szándék nemes volt, de gazdag pedagógiai értéket veszítettünk ezzel egyidőben. Ugyanis annak a régi félévi értesítőnek még volt varázsa, akkor még rangot jelentett, tiszteletet parancsolt a diákok között is. Arra nagyon kellett vigyázni, hiszen az iskola okmányaként szerepéit, nem lehetett elveszteni csak úgy egyik napról a másikra, mint most az ellenőrzókönyvet. Az esztétikai nevelés szempontjából is értékmérő volt. S most egy kicsit behunyjuk a szemünket, midőn a félévi osztályzatot beírjuk az ellenőrzőbe, hiszen egy kopott, szaggatott, bekötetlen ellenőrző, vajon miképp fejlesztheti az illést? A nevelés bonyolult gépezetéből kivettünk egy fogaskereket, mely áttételként szerepelt ugyan, de abban nem vagyunk biztosak, hogy a jelenlegi ellenőrzőkönyvet éppolyan tisztelet övezi-e, mint a régi értesítőt. Hiányzik egy azonos éven belül az összehasonlítási alap is, mire évvégén a bizonyítvány a szülők kezébe kerülne, addig az „ellenőrzőkönyvek'’ a diákok jóvoltából nyomtalanul eltűnnek, hiszen a következő évben újat kaphatnak kézbe. Ha valljuk, hogy a diákok életében az első félévi tanulásuknak is van súlya, amely a további munkájuk irányítójaként szerepelhet, akkor az értékelést, az osztályzatot igen fontos nevelési eszköznek kell tekintenünk. E tekintetben az első félévi osztályzat mindenképpen veszít pedagógiai értékéből. Kérem az ellenőrzőt! ... és előkerül a zsebből kissé gyűrötten. . . . ejnye fiatalember, én szégyellném magam ... Pály Gábor tanár — Most jelent meg: Az állami lakásépítkezések színvonalának és költségeinek alakulása, valamint a Közlekedési és Hírközlési Évkönyv című kötetek, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában.
