Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-02 / 284. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ura 80 fflSr Dunántúli napló XXVtn. évfolyam, 284. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. december 2., csütörtök Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1971. december 1-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1971. december 1-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osz- lályvezetöi, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának Titkárai, a Minisztertanács tagjai, az államtitkárok, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Fővárosi Tanács elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság ülése megvitatta és jóváhagyta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről. Megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján az 1972. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés irányelveiről szóló javaslatot, továbbá a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, valamint a szocialista munkaverseny mozgalom továbbfejlesztésére tett javaslatokat. Megvitatta és elfogadta a Központi Bizottság 1972. évi munkatervét I. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet, valamint külpolitikánk időszerű kérdéseit megtárgyalva megállapította: A legújabb nemzetközi események is azt tanúsítják, hogy a szocializmus, a haladás és a béke erői bonyolult és nehéz körülmények között folytatott harcban további sikereket érnek el. A világhelyzetet a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a kezdeményezései, fokozott aktivitása, az annak nyomán egyes területeken kibontakozó enyhülés, a tárgyalások gyakorlatának térhódítása jellemzi. A szocialista országok következetes békepolitikája döntően hat a nemzetközi politika alakulására. Pártunkat, kormányunkat — népünk érdekeiből kiindulva — következetesen az a szándék vezérli, hogy a proletár internacionalizmus elve alapján hatékonyan elősegítse a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült országok közös célkitűzéseit, a szocialista világ- rendszer érdekeinek érvényesülését, a haladás és a béke ügyének győzelemre vitelét. 4 A Központi Bizottság ■■ megállapítja, hogy az európai béke és biztonság érdekei sürgetik a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött egyezmények ratifikálását, a négy nagyhatalom Nyugat-Ber- linről szóló megállapodásának mielőbbi életbeléptetését. A Központi Bizottság értékeli azt a tényt, hogy a két szuverén német állam között tárgyalások folynak, támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak a tárgyalások sikeres befejezésére irányuló törekvését, és azt c harcát, amelyet teljes jogú elismertetéséért folytat. A Központi Bizottság megállapítja, hogy mind nagyobb támogatásra talál a szocialista országok javaslata az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására. Figyelembe véve a javuló európai légkört, lehetségsnek tartja, hogy az európai béke és biztonsági értekezlet már 1972-ben összeüljön. Ehhez első lépés lehetne, hogy a finn kormány ismert javaslata alapján megkezdődjön az érdekelt államok képviselőinek közvetlen konzultációja. 2 2 Az Indokínában folyó ag- * resszióval kapcsolatban a haladó nemzetközi közvéleményt felháborítja, hogy az amerikai kormány mind a moi napig nem edott érdemi választ a Vietnami Demokratikus Köztársaság és | a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány konstruktív, az indokínai helyzet politikai rendezését célzó javaslataira. Sót, •gressziojanak kudarcából nem okulva, időhúzó politikai manővereivel most azzal kísérletezik, hogy az indokínai népek megkerülésével próbáljon a maga számára kedvező döntést elérni. A háború e politikailag bonyolult szakaszában méginkább szükséges a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép hathatós politikai, diplomáciai és katonai támogatósa. A Magyar Népköztársaság továbbra is maradéktalanul eleget tesz ebből adódó internacionalista kötelezettségeinek. O A közel-keleten az impe- rialisták, az izraeli uralkodóosztály tovább folytatják manővereiket az ogresszor érdekeinek érvényesítéséért. A magyar közvélemény elítéli ezeket a törekvéseket, valamint a nyugati országokban működő reakciós cionista körök szította kommunista- és szovjetellenes kampányt, amely rontja a nemzetközi légkört és akadályozza a közel-keleti kérdés békés eszközökkel történő igazságos rendezését. A Központi Bizottság ismételten leszögezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határozatának végrehajtását tartja a válság megoldásához vezető reális és járható útnak. Ez felel meg az e térségben élő valamennyi nép alapvető érdekének is. A haladó arab országok több ízben kinyilvánították az egész világ előtt, hogy készek ezen az alapon rendezni a konfliktust, pártunk, kormányunk és népünk változatlanul támogatja ezt a törekvést. A A Központi Bizottság saj“*■ nálattal állapítja meg, hogy a Kelet-Pakisztán ban kialakult helyzet, amely súlyos megpróbáltatásokat jelent a bengál lakosságnak, nagymértékben veszélyezteti e térség békéjét és biztonságát is. Elítéli a kelet-pakisztáni néptömegek elleni kegyetlenkedéseket; elismerését fejezi ki India népének a kelet-pakisztáni menekültek segítésében vállalt áldozatáért. A Központi Bizottság megállapítja, hogy csak az vezethet igazságos megoldáshoz, ha Ke- let-Pakisztánban olyan feltételeket alakítanak ki, amelyek között a menekültek visszatérhetnek hazájukba és ezzel a világ e részében elhárul a háború jelenleg fenyegető veszélye. Mindent el kell követni a válság politikai rendezésére és minden államnak tartózkodnia keli olyan lépésektől, amelyek tovább mérgeznék a kialakult helyzetet. 5 A nemzetközi helyzet és • a világ haladó erői egyre erőteljesebben követelik az antiimperialista akcióegységet. Pártunk kötelességének tartja, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyen az imperializmus eilen harcoló erők sorainak tömörítésére és közös akcióik előmozdítására. A Központi Bizottság kész arra, hogy a kommunista és munkáspártokkal, valamint minden más, az antiimperialista harcban érdekelt párttal és szervezettel széleskörű konzultációt folytasson az egység és a közös fellépés előmozdításának aktuális feladatairól. Kifejezi meggyőződését, hogy a kommunista pártok és más antiimperialista erők közös erőfeszítésével megfékezhetök az agresszió, a régi és az új gyarmatosítás erői, a népek nemzeti függetlensége, a demokrácia, az emberi haladás érdekében. II. A Központi Bizottság áttekintette és összegezte a X. kongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos gazdasági munka, valamint a népgazdaság 1971. évi fejlődésének eredményeit, tapasztalatait és a IV. ötéves terv céljaival összhangban meghatározta az 1972. évi gazdaságpolitikai feladatokat. 4 A Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresszus gazdaságpolitikai határozatainak megvalósítása érdekében 1071-ben tett intézkedéseket. Megállapította, hogy a párt gazdasági szervező munkáját a X. kongresszust követően erősödő aktivitás jellemzi. A IV. ötéves terv megvalósításának elősegítésére a párt kezdeményezésével és a kormány irányításával 1971-ben jelentős szervező munka folyt. A gazdasági hatékonyság fokozásának elősegítésére, az életszínvonal növelésére, a szociálpolitikai helyzet javítására, a népjólét emelésére, a nők és az ifjúság helyzetének javítására, a társadalmilag indokolatlan jövedelmek korlátozására, a gazdasági élettel összefüggő egyes negatív jelenségek visszaszorítására számos intézkedés történt és van folyamatban. Az intézkedések átfogják a kongresszus gazdasági útmutatásainak minden lényeges elemét, jó alapot biztosítanak azok végrehajtásához, a további tervszerű és magasabb szintű munkához. A gazdaságpolitikai kérdések megítélésében erősödik az egységes szemlélet és cselekvés, amihez az állami és társadalmi fórumokon 1971-ben lezajlott országos és helyi jellegű tanácskozások is hozzájárultak. Ezek eredményeképpen gazdaságpolitikánk eredményei, végrehajtásának problémái, a közös tennivalók a korábbinál nagyobb mértékben kerültek megvilágításra a közvetlen illetékesek és a széles közvélemény előtt. A gazdasági élet áttekintése megerősíti: népgazdaságunk szilárd alapokon fejlődik, a gazdaságirányítás rendszere megfelelően működik. A beruházások azonban 1970—71-ben túlzottan nőttek, túllépték az ötéves terv kereteit, gyengült a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A vállalatok és szövetkezetek nagyobb figyelmet fordítanak a gazdálkodós főbb kérdéseire. Munkájukban jobban szem előtt tartják a távlati célokat. A gazdaságos és korszerű termékek i termelésének bővítésével egyidejűleg azonban nem foglalkoznak eleget a gazdaságtalan termékek termelésének csökkentésével, a fejlett üzem- és munkaszervezési módszerek elterjesztésével. Túlzottnak tekinthető a vállalatok létszámnövelési és beruházási igénye. Ezeket a problémákat gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban meg kell oldani, A Központi Bizottság meg“■ állapította, hogy a X. kongresszuson megszabott gazdasági feladatok végrehajtása I sikeresen folyik, nemzeti össztermelésünk 1971-ben is dina- i mikusan fejlődött a) A nemzeti jövedelem termelése 1971-ben dinamikusan növekedett, várhatóan 7—8 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél. A felhasználása azonban még ennél is gyorsabban emelkedett és meghaladta a létrehozott nemzeti jövedelmet. Ehhez hozzájárult az 1970. évi gyengébb mezőgazdasági termés, az árvíz okozta károk áthúzódó hatása, valamint a nagymértékben felgyorsult beruházási tevékenység. b) Az ipar alapvetően a központi fejlesztési programokban megjelölt módon — a tervezett szerkezeti változások irányában — fejlődött A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Folytatódott a technikai, technológiai fejlődés, a gyártmányok korszerűsödése. Egyes szakmákban kiemelkedő eredményeket értek el, felzárkóztak a nemzetközi színvonalhoz. A gazdasági munka fontos területein okoz hátrányokat, a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakulását fékezi, hogy a műszaki fejlesztés sok helyen még lassú. Az építőanyagipor termelése elmarad a tervezettől és a szükségletektől, s növekedett az építőanyagok importja. Az építőipar termelése a tervezettnél lényegesen gyorsabban fejlődött. Emelkedett a termelékenység: idén a termelés növekedésének kétharmadát a termelékenység emelkedése biztosította. A mtznka minősége, a költségek alakulása azonban még kifogásolható. c) A mezőgazdaságban tovább erősödtek a szocialista nagyüzemek, korszerűsödtek a termelési módszerek, emelkedett az össztermés. A tavalyi őszi munkákat hátráltató árvíz ellenére kenyér- gabonából az idén az eddigi legjobb termést takarítottuk be, a kukorica hozama a nyári szárazság ellenére szintén nagyobb a tervezettnél. Szálastakarmányból, cukorrépából, zöldségfélékből a tervezettnél kisebb a termelés. Nagymértékben fejlődött a sertésállomány, a szarvasmarha-állomány viszont változatlanul stagnál. d) Az életszínvonal a nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan fejlődött. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása egyaránt 6 százalékkal nőtt. A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelkedése között szorosabb a kapcsolat, mint korábban. A fogyasztói piac stabilabbá vált, bővült az áruellátás, javult az áruválaszték. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a szocialista építőmunka 1972. évi feladatait is a X. pártkongresz- szus határozatai, a IV. ötéves terv irányelvei szabják meg. Ennek megfelelően:- a nemzeti jövedelmet 5—6 százalékkal kell növelni. A nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben növekedjék a felhalmozás;- az ipari termelés 4-6 százalékkal, az építőipar termelése 4 százalékkal növekedjék; — reális célul tűzhető ki a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos emelése; — az állami költségvetésben a bevételek növekedésére, a kiadások mérséklésére kell törekedni. A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében csökkenteni kell a termelői árak állami támogatását és a fogyasztói árak állami támogatósa nem haladhatja meg az eddigi színvonalat. Fokozottan takarékoskodni kell a közületi fogyasztást szolgáló pénzgazdálkodásban ; — a termelői ágazatok fejlesztésében fő követelmény a gazdaságos termelés fokozása, a hatékonyság növelése, a nemzetközi együttműködés szélesítése, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal; — a népgazdasági egyensúly biztosítása érdekében a felhalmozás arányát 1972-ben csökkenteni kell és közelíteni a IV. ötéves tervben meghatározott arányhoz; — folytatódjék a népgazdaság szerkezetének javítása, emelkedjék tovább a munka termelékenysége, hatékonysága, gazdaságossága, a gazdaságosan előállítható termékek körének bővítésével egyidejűleg csökkenjen a gazdaságtalan termékek termelése; — a beruházások összértéke ne haladja meg az 1971. évit. Ésszerű intézkedésekkel gyorsítani kell a folyamatban lévő beruházások befejezését, új beruházások engedélyezését szigorúbban kell elbírálni; — lényegesen növelni kell a gazdaságos exportot, szigorúbb és szabályozottabb eljárást kell alkalmazni az importforgalomban és a devizagazdálkodásban. A A Központi Bizottság **■ megállapította, hogy a gazdasági munka eredményeivel összhangban tovább kell javítani a lakosság életviszonyait. Ennek érdekében a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reál- jövedelme 1972-ben egyaránt 5-6 százalékkal emelkedjék. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5-3 százalékkal növekedjék. Az áruellátásban továbbra is fenn kell tartani a mai színvonalat. Emelni kell a három- és többgyermekes csalódok - valamint az egy- és kétgyermekes egyedülálló szülők családi pótlékát. A lakásprogram keretében 1972-ben 74 500 lakás épüljön fel - amelyből 25 600 tanácsi lakás legyen. Intézkedni kell egyes, társadalmilag indokolatlanul magas személyi jövedelmek igazságosabb adóztatásáról. C A Központi Bizottság megállapította, hogy a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati üzem- és munka- szervezés színvonalának növelése. A gyorsuló műszaki haladás korában nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem elavulnak a korábbi szervezési elvek és új szervezési módszerek alkalmazása válik szükségessé. A Központi Bizottság a legutóbbi másfél évtized folyamán kezdeményezte az államigazgatás ésszerűsítését és létszámának csökkentését, az iparban a vállalatok összevonását, a nagyvállalatok kialakítását, majd a gazdasági reformot. Mindez megfelel a szocialista társadalmi fejlődés, a műszaki, gazdasági előrehaladás követelményeinek és erősíti a társadalom szervezettségét, fejleszti az irányítás módszereit, növeli a terv- szerűséget, a gazdasági ágazatok és vállalatok önállóságát és felelősségét, A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy népgazdasági terveink teljesítése érdekében az 1972. évi terv megkezdésével egyidejűleg a termelés és a szolgáltatás területén a gazdasági és műszaki vezetők irányításával, az öntudotos műn- 1 kássóg közreműködésével széleskörű akció bontakozzék ki a j vállalaton belüli üzem- és munkaszervezés színvonalának növelésére. Ennek közvetlen célja a hatékonyabb munkaerógaz- dálkodás, az állóalapok jobb kihasználása, az önköltség csökkentése, az ügyviteli rendszer fejlesztése, az üzem- és munka- szervezésben rejlő tartalékok feltárása legyen. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kormány kezelje kiemelt feladatként a gazdasági szervező munka színvonalának emelését, s tegye meg a kellő intézkedéseket. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az üzem- és munkaszervezési tevékenység minél szélesebb körű kibontakoztatása érdekében a területi és termelőhelyi párt- szervezetek fokozzák politikai aktivitásukat, határozott és konkrét követelményeket támasszanak a gazdasági vezetőkkel szemben. A Központi Bizottság felkéri a Szakszervezetek Orságos Tanácsát, hogy támogassa a vállalati szervezési tevékenység javítását célzó akciót, népszerűsítse a jó módszereket és eredményeket, segítse ezek elterjedését. 6 A Központi Bizottság • szükségesnek tartja, hogy a szocialista öntudat és az anyagi érdekeltség kettős pillérjére építve tovább fejlődjön, újabb lendületet kapjon a szocialista munkaversenymozgalom, feladatait, társadalompolitikai és gazdaságpolitikai céljainkkal fokozottabb összhangban határozzák meg. A munkaverseny továbbfejlesztéséhez kedvező feltételeket teremtenek az eddigi eredmények, valamint a dolgozók segítő szándéka, áldozatvállalása. A szocialista munkaverseny eddig is jelentős mértékben járult hozzá építőmunkánk eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A mozgalomban kezdettől fogva és jelenleg is élenjár az öntudatos ipari munkásság. Eredményesen kapcsolódtak a munka - versenybe a műszaki értelmiségiek, a mezőgazdasági állami üzemek, a közlekedés, a kereskedelem dolgozói és a szövetkezetek tagjai is. A munkaverseny általános céljait a IV. ötéves tervvel összhangban kell meghatározni és a versenyt elsősorban azokon a munkahelyeken kell kezdeményezni, ahol a versenycélok és feladatok a dolgozókhoz közel- állnak, konkrétan meghatározhatók és lehetőség van az eredmények reális számbavételére, s annak a verseny résztvevői által történő ellenőrzésére. A verseny segítse a gazdálkodás intenzív fejlődését, biztosítson nagyobb teret a jóminőségű, fegyelmezett, lendületes munkának és nagyobb lehetőséget az egyéni és a közösségi tevékenység minél teljesebb kibontakoztatásához. A munkaverseny alapvető formája továbbra is a szocialista brigódmozgaiom legyen, amely eddig is a dolgozók kollektív együttműködésének fejlett, előremutató formája volt. A .Szocialista brigád” cím elnyerésének feltételeit a jövőben szigorítani kell. A szocialista brigádok mint a dolgozó tömegek (Folytatás a 2, oldalon.)
