Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-10 / 291. szám

1971. december 10. DUNANTÜLI NAPLÓ 3 Folytatta nraká^i a KISZ Vili. kongresszusa Gondok s remények közepette (Folytatás az 1. oldalról.) ponti Bizottságának titkára be­számolt arról, hogy a szocia­lizmust építő román fiatalok nagy figyelemmel kísérik a testvéri magyar nép, a magyar fiatalok tevékenyégét. Őszinte elismeréssel látják, hogy a ma­gyar fiatalok mind nagyobb részt vállalnak a politikai, gaz­dasági, társadalmi és kulturális feladótok megoldásából, a köz­életi tevékenységből. Otto Podolski, az Osztrák Kommunista Ifjúsági Szövetség (KJÖ) elnöke hangsúlyozta: az osztrák fiatalok mélységes cso­dálattal és szolidaritással adóz­nak Indokína harcoló népeinek, s szolidárisak mindazokkal, akik nemzetük felszabadításáért, jo­gaikért közdenek. Szabó József né, a Szabolcs megyei biri Táncsics Termelő- szövetkezet agionómusa a falun élő, dolgozó ifjúkommunisták életéről beszélt Szép Zoltán, a MOM Vas me­gyei 405-ös számú szakmunkás­képző intézetének KISZ-titkára a tanintézet KISZ-élet gondjait tette szóvá. Békési Ilona élsportoló, a budapesti Petőfi Gimnázium tanulója arról beszélt, hogy a bővülő sportolási lehetőségek­kel nem növekszik párhuzamo­san a rendszeres testedzésbe, sportolásba bekapcsolódó fia­talok száma. Elgondolkoztató, például, hogy a középiskolák­ban 25—35 százalék a testne­velés alól felmentett diákok aránya. Jean Fuchs, a Belga Kom­munista Ifjúsági Szövetség el­ső titkára felszólalásában hang­súlyozta: ifjúsági szövetségük elkötelezetten a szocializmus híve. Ebédszünet után a kongresz- szus plenáris üléssel folytatta munkáját. A küldöttek nagy tapssal köszöntötték az elnök­ségben helyet foglaló Kállai Gyulát, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökét, és Pullai Árpádot, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, a KB ifjúsági munka- bizottságának vezetőjét. Török Imre aspiráns a tö­megsportnak az ifjúság nevelé­sében betöltött szerepéről szólt Elmondta, hogy az oktatásügy rohamos fejlődése ellenére az iskolai sportélet elmaradt az igényektől, a kívánalmaktól. Nikos Christodoulou, a Cipru­si Kommunista Ifjúsági Szövet­ség (EDON) titkára hangsú­lyozta: a szocialista tábor — s ezen belül Magyarország — sikerei ösztönzően hatnak a ciprusi nép, a ciprusi ifjúság antiimperialista harcára. Dr. Bóján Ferenc, a Debre­ceni Orvöstudományi Egyetem KISZ Bizottságának titkára a munkás-paraszt fialalok hátrá­nyos helyzetével foglalkozott Fórján Mihály, a battonyai KISZ-szervezet küldötte elmond­ta, az egyetemekről, a főiskolák­ról friss diplomával kikerülők a mezőgazdasági nagyüzemekben sok esetben olyan problémák­kal találják szemben magukatj amelyekről a — különben rend­kívül értékes ismeretanyagot nyújtó ■— tanulmányaik során mit sem hallottak. Mártii Mellais, a Finn De­mokratikus Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titká­ra hangsúlyozta: kontinensünk fiatal generációja a maga tett- rekészségével sokat tehet az európai népek nyugodt és biz­tonságos holnapjáért. Pásztor Gabriella, a Nagy­kőrösi Konzervgyár KISZ Bizott­ságának titkára elmondotta, hogy munkahelyükön a dolgo­zók többsége nő. Éppen ezért a KISZ szervezet már eddig is részt vállalt a párt nőhatóroza- tának végrehajtásából. Balya István, a Salgótarjáni öblösüveggyár KISZ-titkára töb­bek között szűkebb hazája, a Nógrád megyei fiatalok honvé­delmi nevelőmunkáiának ta­pasztalatairól beszélt. Jósé Fort, a Francia Kommu­nista Ifjúsági Mozgalom Köz­ponti Bizottságának titkára le­szögezte: mély benyomást gya­korolt rá az a szorgalom, az a komolvsáa, amely a kong­resszus küldötteit jellemzi. Halmos Károly, a kaposvári Mezőgép Vállalat KlSZ-szerve- zetének titkára az irodaimi színpadok, az öntevékeny mű­vészeti eayüttesek munkájának fontosságát hangsúlyozta. Bencsik István, a Hazafias Néafront Országos Tanácsának főtitkára felszólalásában azt a gondolatot fejtette ki. hogy az ifjúság — a jövő. Országunk­ban — mondta — a párt- és ál­lami szervek, a társadalmi erők különös figyelemmel, törődéssel fordulnak jövőnk, az ifjúság gondjai felé. A kongresszus a mandátum- vizsgáló bizottság jelentését egyhangúlag tudomásul vette, ezzel a csütörtöki munkanap befejeződött. A tanácskozást pénteken szekció-ülésekkel foly­tatják. Az átkeresztelt Á népek barátságának napja a kongresszuson A Komszomol KB első titkára a baranyai fiatalokat kereste fel (Munkatársunk telexjelentése) A népek batársógónak nap­ja — egy mondatban talán így lehetne a legtömörebben jelle­mezni a KISZ Vili. kongresszu­sának második munkanapját. Külföldi küldöttek egész sora kért szót már a délelőtti ülés­szakon is, köztük a csehszlo­vák, a lengyel és a bolgár de­legátusok, s valamennyiük fel­szólalását leírhatatlanul forró ünneplés követte. „A Duna és Tótra a mi számunkra már nem választóvonal” — mondotta egyebek mellett a csehszlovák ifjúsági szövetség elnöke, s ha­sonló gondolatokat fejtegetett a jugoszláv fiatalok képviselője isr Az egymás szomszédságá­ban élő testvéri népek egymás­rautaltságának felismerése év­százados keletű, nemzedékek­nek kellett azonban ahhoz fel­nőniük, hogy ez a felismerés elevenen ható erővé legyen. Szűnni nem akaró taps jelezte minden felszólalás nyomán: a mai ifjúság számára természe­tes létforma a népek közötti barátság, a kölcsönös szeretet és bizalom — az országokat ezernyi szállal összekötő gazda­sági, kulturális, illetve politikai együttműködés. A baranyai delegáció prog­ramjának is volt egy kiemelke­dő, nemzetközi eseménye: Jev- genyij Tyazselnyikav, a Lenini Komszomol Központi Bizottsá­gának első titkára felkereste megyénk küldötteit Tyazselnyi- kov ez év tavaszán Pécsett járt egy szovjet ifjúsági delegáció élén, s — mint mondotta —, en­nek az útnak az élményeit so­hasem felejti el. Barátokat szer­zett, s olyan benyomásokat, in­formációkat, melyeket csak a Gardénia Ifr/ illalszerboitba Pécs, Kossuth Lajos utca 10. sz. MEGÉRKEZTEK A ZENÉLŐ KARÁCSONYFADÍSZEK. személyes beszélgetések, a kőz- | vétlen tapasztalás adhat. A Komszomol Központi Bizottsá­gának első titkára és Nguyen Thi Ngoc Khanh, a Ho Si Minh nevét viselő vietnami ifjúsági szövetség központi bizottságá­nak titkára egyébként a kong­resszus két legnépszerűbb kül­földi vendége. Nguyen Thi Ngoc Khanh először van ha­zánkban. Amióta a Ferihegyi repülőtérre érkezett, minden lé­pését a szeretet jelei övezik. A repülőtéren a Csepel Művek fiataljai fogadták tűzpiros szek- fűkkel, a városban pedig kül­döttek tucatjai veszik körül. A vietnami dolgozó ifjúsági szö­vetség központi bizottságának titkára egyébként bányavidék­ről származik, tiszteli és szere­ti a bányászokat, beszélgeté­sünk alkalmával is a békés épí­tőmunka hőseinek nevezte őket. Jevgenyij Tyazselnyikov né­peink barátságáról szólva el­mondott egy történetet. No­vember utolsó napjaiban leve­let kapott Központi Bizottsá­gunk Budapestről, Sziklai Zója írta. November 29-én Szovjet- unió-szerte megünnepelték a. hős szovjet lány, Zója Kozmo- gyemjanszkaja halálának 30. évfordulóját, s ebben a kegye- 'letteljes hangulatban érthető meghatottságot okozott ez a budapesti levél. Sziklai Zója — akii 18 évvel ezelőtt Ljubov Thimofejavna Kozmogyemjansz- kaja hozzájárulásával kapta a Zója nevet — arról írt, milyen elevenen él ma is emlékezeté­ben apja. Sziklai Sándor arca és emléke, aki a hős szovjet lány nagy tisztelője volt, s aki 1956-ban az ellenforradalmárok golyója által vesztette életét. Országaink, népeink, s ifjúsá­gunk barátságo nemcsak szi­lárd osztályalapokra épült — mondotta a Komszomol első tit­kára —, de a közös célért ki­folyt vér is szentesíti azt. A kongresszus ezernyi élményt kínál, a párt és a kormány je­lenlévő vezetői a szünetekben amolyan élő-fórum keretében válaszolnak a fiatalok kérései­re, de jelen vannak a fiatal művésznemzedék kiválóságai is, akiktől autógrammok, dediká- ciók százait kérik szünetről-szü- netre. Baranyai Ferenc, Antal Imre a legkeresettebbek. Pénteken szekcióüléseket tart a kongresszus. Az előzetes jel­zései szerint ezek keretében Baranya képviseletében Pallos Attila honvédfőhadnagy és Ács Mihály Kossuth-bányai vájár kap majd szót. Békés Sándor A tehergépkocsik tengelyig süllyednek a sárba, a nap jó­része azzal megy el, hogy men­tik egymást. Árkok, sár, tégla­halmok, homokbuckák, felvonu­lási épületek övezik az új pe- tőci-aknát, szinte valószínűtlen, hogy ebben a káoszban termel a bánya. Az üzem vezetői azon­ban hamar eloszlatják kételyei­met. Allítólaq rossz helyről néz­tem körül. Felvisznek az 55 mé­ter magas toronyba. Korsze­rűbb bányaszállítóqép aliq-alig üzemel ma Európában. Villám­gyorsan és nesztelenül siklónak a kasok az 1150 méteres mély­ség felett. Egyetlen húzással nyolc csille kőzetet szállít ki egy gép. A szállítótorony erkélyéről az orfűi tavakig és a tv-toronyig látni, ha széttekint az ember. A behavazott Mecsek szép lát­vány, s közvetlen a torony lá­bánál is, innen a magasból, jobban át lehet tekinteni a len­ti káoszt, kirajzolódnak az utak, sejteni lehet a majdani külszín végleges képét. Aztán leme­gyünk a bányába — itt maid másként látom a kóvógószőlősi üzemet — mondiák kísérőim. Mert átkeresztelték Petőcöt. Köziqazqatásilag ugyanis Kő­vágószőlőshöz tartozik, több­nyire az első mecseki ércbánya emberei dolgoznak most is és a jövőben is itt. Persze — ke­seregnek — egy keresztelőhöz, vagy átkereszteléshez víz kelle­ne. Az pedig ... ! Bányászok víz nélkül Az 1971. évi bányásznapra költöztek fel az l-es üzem egyik I körletének munkásai és az üzem­vezetőség, az új bányaüzembe. | Ekkorra már ki kellett volna, ' hogy cseréljék a kis szállítóké­pességű vízvezetéket. Az ősszel jónéhányszor előfordult, hogy a bányászok kiszállás után koszo­son mentek haza. Az is több- ! szőr megtörtént, hogy elzárták a tolózárat — az éppen mosa­kodó bárvíszok szinte megfőt­tek a forrovízben, mire legalább a szappant lemosták magukról. — Az mégesak hagyján ha hazamentek koszosán — mond­ja Kerekes Jenő üzemvezető —, de sajnos a közlekedés is olyan, hogy... Nap mint nap 20—30 ember késik, 10—15 pedig ki sem tud jönni, lehagyják a bu­szok. Most, mióta leesett a hó különösen nehéz helyzetben va­gyunk. Hazafele is mindenkor indulnak a buszok, csak amikor kellene, akkor nem. Virógh József, a pártbizottság titkára más gondokat is említ: — Amikor a rossz idő bejött 4 napra megszakadt a telefon­összeköttetés a várossal. Még szerencse, hogy egy „katonai” vezetéket húztak ki, ha baj lett volna, legalább a mentőket azon értesítettük volna. Az uta­kat november 15-re kellett vol- rta az építőipari vállalatnak megépítem. Látta, hogy állnak? Aztán itt az aknát és fürdőt összekötő folyosó ügye. Hosszú hetekig a csuromvizes bányá­szok a kiszállás után az udva­ron keresztül jutottak csak a fürdőbe. Szerencsére az építők most már megengedik, hogy át­járjunk, bár még mindig nem készült el. Segíts magadon! — Persze nem kell azt gon­dolni, hogy panasznapot aka­runk tartani, azt pedig különö­sen nem szeretnénk, ha valaki is azt hinné, hogy tétlenül vár­juk: majd csak megépül a víz­vezeték, vagy elkészülnek az utak. Október 16-án, egy havas szombati napon 130 bányá­szunk jött társadalmi munká­ban vízvezetéket építeni. De máskor is szép számmal vettek részt ebben a munkában, 700 méter vezetéket mi fektettünk le. Az útépítőknek útjában volt egy felvonulási épület, lebon­tottuk. A beszélgetés közben az egyik fejtésig jutottunk, s itt már in­kább a földalatti gondokról esett szó. Akkora üreg, mint egy templom, a 4 méter körüli szik­laboltozatot csak itt-ott tartja néhány TH-vasból készített pil­lér. Till József főmérnök el­mondja, hogy az utolsó napon dolgoznak itt, összevakarják a talpon lévő ércet, s holnap már másik munkahelyre megy a csa­pat Haragovics Győző, aki a csapatvezetőt helyettesíti meg­könnyebbülve mondja: — Éppen ideje. Hiába értjük a szakmát, erősek is vagyunk. de mindannyian kicsi növésöek. Ilyen magas fejtésben szinte el­veszünk. Az l-es üzembe ilyen fejtések nem voltak, egy kicsit félünk is ... Sztakó János vájár közbeszól: én nem félek, ha itt leesik egy kő, többé már nincs probléma. — De addig nagyon is sok. Reggel 5-kor jövünk, s mire ott­hon asztalhoz ülünk, már dél­után fél öt. Aztán a nagy me­leg, izzadunk, én mindig éhes vagyok, a múlt hónapban pe­dig nem kerestem annyit, hogy az embernek valami feneketlen étvágya lehetne . . . A főmérnök türelemre inti őket. Meg kell szokni a bányo- klímót, a kemény követ, ki kell tapasztalni az itteni fejtéseket. Haragovics Győző közbevág: — Nem kell minket agitálni, úgysem megyünk máshova dol­gozni, ha már ennyi évet le­húztunk itt Egy másik fejtésben Az ércbányában nem számuk van a telepeknek, mint a szén­bányáknál, s nem is névvel je­lölik, mint például Szászváron a Franciska-, vagy a Borbála­telepet, hanem színnel. Fekete, kék, barna, zöld, piros. Nem az érc színét jelentik a jelölések. Bár itt a IV-es üzemben az is más, mint például az l-esben volt Barnás, ott meg szürkés. A piros fejtésben Horváth István a csapatvezető. Még csak 29 éves, de már ő irányít 13 embert. Itt mégnagyobb az üreg, 2400 négyzetmétert már lefejtettek. Most 6 méter magas érctelepben dolgoznak. Igaz olyan pillérsorokat építenek be, hogy szinte elképzelhetetlen az omlás. Egyetlen pillérben 13—­14 köbméter fát ölelnek körül a TH-vasak. Horváthék 1967 óta a IV-es üzemben dolgoznak, már meg­szokták az itteni körülményeket. Egyébként az üzem termelésé­nek jelentős hányadát ebből a fejtésből adják. — 1973-ban mór az ércter­melés 60 százalékát itt bányász- szűk a IV-es üzemben — mond­ja a főmérnök —, mert akár­mennyi gondunk is van, most már majd egyenesbe jövünk. Lombos! Jenő A Központi Gazdasági Döntőbizottság munkájának tapasztalataiból Az egyik vállalat a hatósá­gilag megállapítottnál nagyobb áron értékesítette néhány ter­mékét, s négymillió forint jog­talan haszonra tett szert ilyen módon. Az Országos Anyag- és Arhivatal joggal közbelépett. Gazdasági birság kiszabását in­dítványozva küldte át az ügyet a Központi Gazdasági Döntő- bizottsághoz. A KGD megálla­pította, hogy az említett vállalat jogtalan árbevételhez jutott, s a négymilliót tíz százalékkal megtoldva, 4,4 millió forint gaz­dasági birság megfizetésére kö­telezte a jogtalan haszonszer­zőt. A fenti példa csupán egy a sok közül a Központi Gazdasági Döntőbizottság gyakorlatából, noha a gazdasági birság kisza­bása ritkább esetek közé tar­tozik. 1971 első felében például mindössze három ilyen ügyet tárgyalt a KGD. Annál több­ször kell a vállalatok közötti vi­tákat eldöntenie. Szerződéssze­Pénzügyekben jártas gya karlott vállalati pénztárost fel­veszünk. Ajánlatokat: „Pénz­ügyes" jeligére kérjük a Sál­lal utcai hirdetőbe. gés, jogellenes szerződési kikö­tések elfogadtatása vagy a szer­ződés késedelmes teljesítése miatt állapít meg kártérítést, illetve kötelezi valamelyik vál­lalatot a jogtalanul felvett ösz- szeg visszafizetésére, a szerző­désben foglaltak megtérítésére. Bár a vállalatok egyenlő fél­ként szerződnek, a KGD — és a felügyelete alá tartozó fővá­rosi és megyei gazdasági dön­tőbizottságok — elé sok olyan ügy kerül, melyben az egyik vállalat visszaél monopolhelyze­tével, ragaszkodik például ah­hoz, hogy több mint egy fél évvel korábban kézbe vehesse a megrendelést, de válaszolni csak egy-két nappal a szállí­tási idő előtt hajlandó. Sokszor hiányosak, pongyo­lán fogalmazottak a szerződé­sek, s utólag a döntőbizottsá­goknak kell igazságot tenniök: melyik értelmezés helyes, az-e, ahogyan a szállító vagy az, ahogyan a megrendelő gondolta a szerződés mondatait. A mi­nőség tanúsítására vonatkozó kikötés például sok szerződés­ből hiányzik, bár ezt egy, 1968. decemberében megjelent kor­mányrendelet előírja. S ha a döntőbizottság kötelezi a vállal­kozót a hibák megszüntetésére — elsősorban az építőiparban — ez még évekig is elhúzó­dik, a megrendelő vagy a be­ruházó nem sok örömet talál benne... Adós — fizess I Ezt a régi mondást sem minden vállalat ismeri, vagy legalábbis úgy tesz némelyik, mintha nem ismerné. A fizetési késedelmek száma nagy mértékben emelkedett: 1965-ben 4229 ilyen ügyet tár­gyalt a Központi Gazdasági Döntőbizottság, 1970-ben 15 815- öt, most az év első felében pedig 8354-et. Két évvel ezelőtt bevezették a gazdasági döntőbizottságok a fizetési meghagyás intézmé­nyét. 1970-ben havonta átlag 6500 esetben szólították fel a gazdasági döntőbizottságok a vállalatokat fizetési kötelezettsé­geik teljesítésére, s az így ér­vényesített követelések összege havonta mintegy 800 millió fo­rint volt. Ez év szeptemberében és októberében átlag 12 ezer esetben kellett fizetési megha­gyást kibocsátani, havi 1,8 mil­liárd forint értékben. A KGD tapasztalata szerint az ilyen ügyeket súlyosbítja, hogy rend­szerint tovább gyűrűznek, ugya­nis, ha a szállító cég nem kap­ja meg áruinak ellenértékét, ő sem tud fizetni hitelezőinek és így tovább, a vállalatok egész soréra kihat az adósság. A gazdasági reform viszonyai között minden vállalat minél nagyobb bevételre törekszik — s ez természetes. Az azonban már nem, hogy ezeket a be­vételeket sokan a jogszabályok megkerülésével, nemlétező ki­adásaik „megtérítésével" sze­retnék előteremteni. Az év első felében 249 millió forintot képviselő 16 ügyben a döntőbizottságok kereken 170 millió forint jogosulatlan ár-, illetve díjkikötést állapítottak meg, s természetesen megtil­tották ezeknek az összegeknek kifizetését, vagy ha az mór megtörtént, visszafizettették. Régi vitapartnere egymásnak az ipar és a kereskedelem. Sok szó esett már arról is, hogy a figyasztók s egyben az ország érdeke megkívánja: úgy vitáz­zanak, hogy minél több és jobb termék kerüljön a gyártól a kereskedelmen át a vásárlók- | hoz. A döntőbizottságok gya­korlatában most új jelenség tapasztalható: a kereskedelem — bár még elég gyéren — érvé­nyesíti igényeit az iparral szem­ben: ez év első felében 193 ilyen ügyben fordult a döntő- | bizottságokhoz, 10 millió forint értékű közfogyasztási cikkel kapcsolatban. A gazdasági döntőbizottságok az igények nagyobb részét jogosnak talál­ták: 150 ügyben, 7,1 millió fo­rint értékben adtak helyt a kereskedelem panaszának. Az általános tapasztalat az, hogy javul a vállalatok közötti együttműködés, a vitás ügyek egy részét egymás közt inté­zik el. A gazdasági döntőbi­zottságok részrehajlás nélkül végzik munkájukat, képviselik elsősorban a közösségi érdeke­ket, megakadályozzák a túlka­pásokat, az indokolatlan ár­emeléseket, a szerződésszegé­seket, fizetési késedelmeket. Munkájukról a nyilvánosság alig szerez tudomást, de ez a munka nélkülözhetetlen. V. E. Wmenles .eakóstoií '2—14 óráig m Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Váll. 272 sr. élelmisze. bolt'ábzn SIKLÓSON Adósok és ügyeskedők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents