Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-09 / 290. szám

1971. december 9. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Dr. Horváth István beszéde (folytatás az 1. oldalról.) fokot azonban csak akkor ér­hetjük el, ha megszívleljük a X pártkongresszus alapvető mondanivalóját és magasabb szinten, következetesebben ha­ladunk tovább eddigi utunkon. Erre intenek bennünket azok a gondok, fogyatékosságok és egyenetlenségek is, amelyek jelenleg fékezik és nehezítik fejlődésünket. Hibáink és ob­jektív nehézségeink a gazdál­kodásban, a szocialista erkölcs­től idegen tulajdonságok nyíl­tabb jelentkezése az emberek tudatában és életmódjában, jó­részt annak a következményei, hogy nem elég hozzáértően, nem elég következetesen, nem elég elvszerűen alkalmazzuk a párt politikáját Annak is sze­repe van ebben, hogy Magyar- országon még senki sem kövez­te ki a szocializmus teljes fel­építésének útját — Akkor járunk helyes úton, ha 1972-ben és a következő esztendőkben a X. kongresszus határozatainak maradéktalan megvalósítására összpontosítjuk erőinket. Továbbra is valljuk, amit előző kongresszusunkon is mondtunk, hogy szocialista gaz­daságpolitikánk teljes mérték­ben megfelel ifjúságunk érde­keinek és törekvéseinek, hogy a gazdaság irányításának új rendszere értő szövetségesre talált az ifjúságban, mert kö­vetelményei egybeesnek az ifjú nemzedék legjellemzőbb tulaj­donságaival és eredményeit is a fiatalok élvezik majd legto­vább. — Továbbfejlesztjük a KISZ több mint egy évtizedes hagyo­mánnyal rendelkező védnökségi mozgalmát, erre a jövőben is szükség lesz minden olyan vál­lalkozásnál, amely megfelel legfontosabb gazdaságpolitikai céljainknak. Szerintünk a véd­nökség nem lehet pusztán a munkaerő biztosításának eszkö­ze, a rossz munkaszervezés el­lensúlyozása — több és neme­sebb a rendeltetése. A védnök­séggel megvalósuló létesítmé­nyek szorosabb szálakkal fűzik nemzedékünket a szocializmus ügyéhez. Ezért javasoljuk a korvgcessíusnak, ■ hogy a Vll.- kongresszuson vállalt, de még le nem zárt-védnökségek foly­tatása mellett vállaljunk új véd­nökséget az olefin-program le- ninvárosi beruházásai, valamint az oktatási létesítmények építé­se felett. ~ Ha vannak is, akik mást I mondanak, a fiatalok többsé­ge, becsülettel és szorgalma­san készül a munkára, leendő hivatásának gyakorlására. En­nek megalapozásában az isko- • Iára hárul a legnagyobb fel- adat. Bármennyire is jelentő- j sek azonban közoktatásunk vál­tozásai, a társadalom és a fia­talok igényei ma már megelő­zik .oktatási intézményeink je­lenlegi teljesítményeit. Ezért üdvözöltük örömmel pártunk kezdeményezését, hogy széleskörű, alapos vizsgálatban tisztázzuk, melyek a jelen és a jövő társadalmi igényei az ál­talános iskolákkal, a közép- és felsőfokú oktatási intézmények­kel, a dolgozók továbbképzésé­vel szemben. Kívánatosnak törtjük a tanítók és tanárok munkafeltételeinek javítását, ki- j sérletezö, alkotó kezdeménye- zéseik lehetőségeinek megte remtését. A tananyag korszerű­sítésének irányát is meg kell je­lölni, s bár sokat tettünk, még­is megoldásra vár a munkás- ! és parasztgyerekek továbbtanu­lásával kapcsolatos gondjaink jórésze is. A vizsgálat során azt is végig kell gondolni, hogy reális-e mindaz, amit az álta- | lános és középiskola a szülők- ; tői elvár. Vajon jó dolog-e, ha az iskola a munkában elfoglalt és a tananyagban többnyire járatlan szülőkre hárítja gyér mekeik felkészülésének majd minden gondját? Feltétlenül javítani kell a szülők és ez is­kola együttműködését, s haj lünk arra. hogy a közoktatás­ban ne az iskola és a szülők közötti munkamegosztásnak, ha­nem a tanárok és a tanítvá­nyok, az iskola és a diákok vi­szonyának, jó együttműködésé- j nek tulajdonítsuk a döntő sze­repet. Ez természetesen nem ! csökkenti a csalód és a szülők j felelősségét gyermekeik neve­léséért, életútjuk megalapozó sóéit. Mi úgy tekintünk a szülői házra és az iskolára, mint a becsületes munkásélethez veze tő út közös bölcsőjére, ez ifjú­ság tudásának és első társa­dalmi élményének forrására. Azt várjuk az iskolától, hogy olyan fiatalokat indítson útnak, akikben megalapozta a tudást és felkeltette a tanulás vágyát, elültette a közösségért érzett felelősséget — A X. pártkongresszuson a gazdasági feladatok mellett a társadalom életének más terü­letei is nagyobb hangsúlyt kaptak. Meggyorsult a szocia­lista társadalom intézményei­nek fejlődése, több figyelmet fordítunk az emberi gondolko­dás és cselekvés, az életmód új jelenségeire. Számunkra kü­lönösen fontos annak tanulmá­nyozása, hogy ezek milyen ha­tást gyakorolnak az ifjúságra. Ifjúságunk nagy részérek erköl­csi felfogása, magatartása és életmódja megfelel népünk fejlődő szocialista tudatának. A fiatalok döntő többsége be­csületesen tanul, dolgozik, tel­jesíti kötelességét, tisztelettudó a felnőttekkel és fiatal társai­val szemben, őszinte, elítéli a közösségi erkölcs megsértőit. De ki tagadhatná a társadalmi közerkölcsben és az ifjúság kö­rében is nyíltabban szembetűnő problémákat? — Vannak, akik elmarasztal­ják az ifjúságot, mert — úgy­mond — húzódozik a fizikai munkától. Nem valami hízel- gőek ezek a szavak, annyi túl­zás van bennük, hogy szinte már nem is igazak. Az viszont tény, hogy néhány, nehéz fizi­kai munkát igénylő szakmában évek óta nincs elég jelentkező. Rendszerünk nagy vívmányai­nak egyike, hogy nincs munka- nélküliség, amely bármilyen fel­adat elvállalására rákényszerí­tené a fiatalokat, csak azért, hogy álláshoz jussanak. De le­het-e csak az ifjúságot hibáz­tatni azért, ha bizonyos szak­mákban a fizetésen felüli jutta­tásokkal együtt jóval magasabb a jövedelem. Ügy gondoljuk, bőven van még változtatni va­lónk a munka, különösen az át­lagosnál nehezebb körülmé­nyek között és jobban végzett fizikai munka anyagi elisme­résében. Mi a cselekvő, az újat teremtő, az élet értelmét és szépségét formáló, dolgozó em­ber mellett állunk. Azt valljuk, amit a pártkongresszus fogal­mazott meg: az kapjon többet, aki többet és jobban dolgozik, aki nagyobb részt vállal közös feladatainkból, aki tehetsége, tudása és ereje javát adja kö­zös boldogulásunkért. Elítéljük mindazokat, akik érdemtelenül mások és a közösség rovására akarnak előnyökhöz jutni, hogy kielégítsék önzésüket, kapzsisá­gukat. — Manapság sok fiatal nem tudja kivonni magát az ..elő­kelősködés" újkeletö divatjának hatása alól sem. Mostanában sokak szemében csak annak az érettségi bankettnek van rang ja, amelyet legalább az Inter­continentalban rendeznek meg, csak annak a ruhadarabnak van értéke, amelyet külföldről hoztak, vagy legalábbis egv luxus butikban vásároltak. — Mi természetesen mindnyá­jan azt akarjuk, hogy a fiata­lok egyre szebben, divatosab­ban öltözködjenek, de az ér­telmetlen verseny lehetőségei­ken túli áldozatokba hajszolja a szülőket, s mi nem engedhet­jük meg, hogy iskoláinkban és ifjúsági közösségeinkben kelle­metlenül érezzék magukat a szerényebb jövedelmű, kisebb keresetű szülők gyermekei. Ve­szélyes dolog a készenkapott fényűzés. Dr. Horváth István a további­akban a KISZ szervezeti életé­nek továbbfejlesztéséről, a szö­vetség tevékenységéről szólott. Elmondotta, hogy nem ok nél­kül hangsúlyozzák évek óta a politikai, kommunista vonások erősítésének fontosságát, s ez nyilvánvalóan nem az ifjúsági szövetség ideológiai alapjaira, nem is politikai céljaira vonat­kozik. A politikai, kommunista vonásokat a KISZ-szervezetek mindennapi gyakorlatában, az egyes KISZ-tagok magatartásá­ban kell erősíteni. Legyünk kö­rültekintőbbek, reálisabbak és következetesebbek a követelmé­nyek megfogalmazásában és érvényesítésében - emelte ki a Központi Bizottság első titkára —, ne feledkezzünk meg arról, hogy a fiatalokat a KISZ-ben kell kommunistává nevetni. Mi a párt ifjúsági szervezete vagyunk és ehhez mindig, min­denben méltónak kell marad­nunk. Pártunk IX. és X. kong­resszusa nagy bizalmat szava­zott ifjúságunknak és szövetsé­günknek, amikor lehetővé tette, hogy a KISZ alapszervezet tag- I gyűlése legyen a pártba je­lentkező egyik ajánlója, s ami­kor 18 évre szállította a párt­tagság alsó korhatárát. — Most kétségtelenül na­gyobb hangsúlyt adunk annak, hogy növeljük tagjaink politikai aktivitását, hogy markánsabbá tegyük szövetségünk tevékeny­ségének politikai jellegét. De soha sem gondoltunk arra, hogy miközben erősítjük politikai kommunista vonásainkat, le­mondjunk mindarról, ami szí­nessé, sokrétűvé és gazdaggá teszi szervezeteinket. A KISZ tevékenységének olyan széles a skálája, mint az ifjúság igénye és érdeklődése. — Javasoljuk a kongresszus­nak, hogy forduljon felhívással i a KISZ tagjaihoz, a magyar if- i jósághoz: jelszavunk jegyében i teljesítsék a szocializmus épí- [ téséből reánk háruló feladató- I kát. Nagyszerű célok sorakoz- ! nak előttünk. Merjünk és akar- ' junk teljes szívvel, messzehang- i zó szóval és jó munkával lelke­sedni értük — zá,rta referátu­mát a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára. Ezután a kongresszus rész­vevőinek nagy tapsa közben Fock Jenő lépett a mikrofon­hoz. ICS/D. NAPLŐ, TELEFOTO A nagy tanácskozást (képűnkön) üdvözölte Fock Jenő, az MSZMP PB tagja, a kormány elnök* Mai forradalmi feneket várunk a ma ifjúságától Fock Jenő beszéde a KISZ-kongresszuson Tisztelt kongresszusi Kedves Elvtársak! Megtisztelő kötelezettségem­nek teszek eleget, amikor át­adom önöknek, a kongresszus küldötteinek, a KISZ valameny- nyi tagjának és ez alkalomból az egész magyar ifjúságnak pártunk Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány forró üdvözletét, öröm és jóleső érzés számunkra, hogy van, tevékenykedik, szocialista építőmunkánkban részt vesz a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Pártunk és kormányunk, egész dolgozó népünk szeretettel te­kint erre a szervezetre, mely 1957. március 21-én, a dicsősé­ges magyar tanácsköztársaság kikiáltásának 38. évfordulóján bontott zászlót Az azóta eltelt időszak ered- i ményei tanúsítják: helyesen '■ döntött pártunk, amikor úgy ha-' tározott, hogy egységes ifjúsági i szervezetre van szükség, amely összefogja, neveli az egész or­szág dolgozó, tanuló ifjúságát. Azóta 14 esztendő telt el. A KISZ megfelelt a bizalomnak és a várakozásnak. Kedves fiatal barátaim! Kormányunk különös figyel­met fordít az ifjúság nevelésé­re, helyzetének fokozatos javí­tására. A kormány, a minisz­tériumok és a tanácsok, intéz­kedéseik kiadásánál messzeme­nően figyelembe veszik az ifjú­get, az akadozó anyagellátást teszik szóvá. De példakép le­het az a fiatal is, aki sorra- rendre túlszárnyalja a mellette dolgozó társát, körben azon is fáradozik, hogy társadalmi munkára kedvet ébresszen má­sokban. Kedves Elvtársok! Társadalmunk szocialista fej­lődésének és tegyük hozzá, az ifjúság felkészülésének is egyik alapvető kérdése a közoktatás, az iskolaügy fejlesztése. Joggal lehetünk büszkék arra az okta­tási rendszerre, amelyet felsza­badult népünk teremtett. Ugyan- ! akkor a fiatalok és a szülők í joggal teszik szóvá, hogy a közoktatásunkban nincs minden rendben, -.‘*ir|n ni Iskolarendszerünknekttágyobtí lehetőséget kell nyújtaniá d'Sök- féle tehetség és képesség fel­fedezésére és kibontakoztatásá­ra. Ennek érdekében szocialista államunk már eddig is sokat tett. Mégis hátrányosabb kö­rülményei miatt ma még sok munkás és paraszt gyerek nem kerül magasabb iskolába és nem bontakoztathatja ki képes­ségeit. Ezért hozott olyan hatá­rozatokat a kormány, mint a kollégiumi hálózat fejlesztése, o középiskolai ösztöndíjak beve­zetése. Javítani kell a termelőmunka melletti továbbtanulás jelenlegi helyzetén. Az ifjúsági törvény végrehajtását szolgáló kormány­határozat — több más fontos kérdéssel együtt — e problé­ma felülvizsgálatát is előírja. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Az ifjúságpolitika a pártpo litika szerves része. A Központi Bizottságnak az elmúlt évben kidolgozott ifjúságpolitikai do kumentumait a párt X. kong resszusa is megerősítette, s az óta is a bennük foglaltak sze rint folyik a munka o pártszer vezetőkben. Azt hiszem, attól nem kel tartaniuk, hogy részletekbe menő utasítások, határozatok nélkül a szervezetek magukra maradnak és tanácstalanok lesznek. Hiszen mindenütt az országban élnek, dolgoznak kommunisták, pártszervezetek. Segítségükre, irányításukra * if­júsági szövetségünk valameny- nyi szervezete és szerve mindig számíthat. S van még egy ha­talmas erő: a volt ifjúsági ve­zetők, veterán kiszesek tapasz­talata, tudása, lelkes segitö- készsége. Végezetül röviden néhány időszerű nemzetközi kérdéssel foglalkozott Fock Jenő. Fock Jenő felszólalását a kongresszus küldöttei hosszan­tartó tapssal fogadták. Az el­nöklő dr. Vajó Péter megkö­szönte a kormány elnökének szavait, s a kongresszus nevé­ben megígérte: az ifjú kommu­nisták mindent megtesznek, hogy a párt politikájának szel­lemében elősegítsék a szocializ­mus teljes felépítését hazánk­ban. Dalol a kongresszus... Á baranyai küldöttek az elnökségben és a kongresszus bizottságaiban (Munkatársunk jelenti:) A miniszterelnök és a párt Központi Bizottságának titkárai együtt énekeltek a fiatalokkal Hogy ki kezdte a dalt, nehéz lenne így utólag kideríteni, mindenesetre amikor az elnök­ség tagjai bevonultak a terem­be, már mindenki énekelt. Senki sem szervezte, senki sem inspirálta ezt a mindennél be­szédesebb kongresszusi nyitányt, s talán ezért is lett a jelek szerint már a megnyitás pilla­natában kötelezővé a kongresz- szus munkastílusában az őszin­teség, s az életörömet sugárzó fiatalosság. Pontosan 14 órakor a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség zászlainaik ünnepélyes bevonulásávgl megkezdte mun­káját a KISZ Vili. kongresszusa. 850 küldött és mintegy 400 meghívott vendég foglalt helyet az Építők Rózsa Ferenc Kuitúr- otthonónak kongresszusi termé­ben - köztük 37 baranyai fia­tal. Megyénk ifjúságának kül­döttei. akik szerdán kora dél előtti órákban érkeztek Kelen­földre, a csepeli KISZ Bizottság képviselői ünnepélyesen fogad­ták a pályaudvaron. Jelen volt a fogadási ünnepségen dr. Gombár József, a KISZ Közpon­ti Bizottságának titkára is, akit Baranya fiataljai választottak a kongresszusi küldöttek sorába. Budapest, s különösen a Dó­zsa György út környéke, illetve a Hősök tere tegnap a nagy ifjúsági találkozó féktelenül jó­kedvű hangulatát árasztotta. A megyénk küldöttei mellett tu­catnyi európai országból érkez­tek delegátusok, köztük a szov­jet. az NDK-beli, a vietnami, a jugoszláv, a francia, a dán, a ciprusi és a görög kommunista ifjúsági szövetségek vezetői, il­letve képviselői. Magyarország növekvő nemzetközi tekintélye, illetve az a megbecsülés és sze­retet, mely hazánk iránt Euró­pa, sőt világszerte megnyilvá­nul, tegnap itt a kongresszusi teremben és környékén kézzel- ‘ogható volt. Megyénk küldötteit rtt is. mindenütt ismerősök, barátok fogadták. Baranya ifjúsági szer­vezetei munkájának országos rangját fejezi ki az a tény, hogy a kongresszus elnökségé­ben két küldöttünk — Petóházi Szilveszter és Lázái László —, is helyet kapott. Petóházi Szil­vesztert a kongresszus jelölőbi­zottsága tagjai sorába is bevá- I lasztották. És még egy bara- | nyai vonatkozású esemény: Kó- czián Erzsébetet, a Pécsi Úttö- j rőház igazgatóját felkérték, i hogy töltse be „úttörő-szekció" elnöki tisztét. Mint ismeretes, a szerdai, illetve csütörtöki ple­náris ülések utón pénteken szekció ülésekre kerül sor, me­lyek keretében külön-külön ta­nácskoznak majd a különböző ifjúsági rétegek képviselői sajá­tos feladataikról és gondjaik­ról. A kongresszus első munka­napjának estéjét Baranya kül­döttei egyébként Csepelen töl­tötték. A megyék delegátusait egy-egy fővárosi kerület látja vendégül - Baranyát Csepel. Program: téli ifjúsági-park ava­tás . . . Békés Sándor ság érdekeit. Népi államunk az élet minden területén számít az ifjúság aktív részvételére. Ifjúságunk is részese annak, hogy népgazdaságunk alapjai­ban egészségesen fejlődik. A X. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtása során hazánk­ban számos gazdasági folyamat kedvezően alakult. Nemrégiben a gazdasági ak­tíva értekezleten behatóan meg­vizsgáltunk néhány olyan fon­tos kérdést, mint a beruházá­sok helyzete, a gazdaságosság, a termelés hatékonysága. Fel­mértük, milyen intézkedések szükségesek a jelenlegi helyzet javítására. A kormány — éppen a leg­utóbbi ülésén — határozatot hozott a gazdaságosság javí­tásának gyorsítására. E nagyon fontos kérdés meg­oldásából jelentős rész hárul a KISZ-szervezetekre. A jó közös­ségek kialakításától a termelés rejtett tartalékainak feltárásáig, az erők összefogásától a tár­sadalmi érdekek megértéséig. A fiatalok szorgalma, felké­szültsége, az igaz ügy iránti lelkesedés minden bizonnyal itt is meghozza gyümölcseit. Az MSZMP Központi Bizott­sága szükségesnek tartja, hogy az anyagi érdekeltség és a szocialista öntudat kettős pillér­jére építve, tovább fejlődjön, új lendületet kopjon a szocia­lista munkaversenymozgolom. Vonatkozik ez KlSZ-szervezete- inkre, az ifjúkommunistákra, de azokra a fiatalokra is, akik nem tagjai a KISZ-nek. A jó példát, a kezdeményezést ter­mészetesen a KISZ-tagoktól várjuk. A fiatalok különböző fórumain sokszor elhangzik a kérdés, hogy ma mit jelent a forradalmi tett. Ügy gondolom, nem szüksé­ged valamilyen emberfeletti, ha­lált megvető bátorsággal vég­hezvitt cselekedetre gondolni. Forradalmi tettet bármelyik fia­tal véghezvihet, aki a szocia­lizmus építésében részt vállal, internacionalista szellemben foglalkozik társaival, az itt ta­nuló és dolgozó külföldi test; véreinkkel, aki őszinte meggyő­ződéssel támogatja népi ren­dünk politikáját. Nemcsak sza­vakkal. hanem tettekkel ott. azon a munkahelyen, ahová az élet állította. Kell-e elismerésre méltóbb forradalmi tett annál mint a szocialista munkaverseny részvevójeként, nagyszerű telje­sítményekkel kiemelkedni elő­ször a jók, majd a legjobbak közül? Sok fiatal azt is megkérdezi, kit tekintsen példaképnek? A választ erre sem csak a törté­nelemkönyvekben kell keres­nünk. Ha szétnéznek a maguk környezetében, rátalálnak azok­ra, akiket nyugodtan példaké­pül választhatnak. Az idősebbek közül például azokat a törzsgárda-taaokat, akiknél ismeretlen fogalom a lógás, a késés, akik ar üres­járatban látott gépet, az égve felejtett lámpát kikapcsolják, vagy éppen a szervezetlen»«

Next

/
Thumbnails
Contents