Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-30 / 307. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. december 30. AUTÓ-MOTOR ' ! BÉLYEQ A vezetési mód és az üzemaayagtegyasztás ELAKADÁST JELZŐ HÁROMSZÖGEK. A növekvő gépkocsifor­galom szükségessé teszi, hogy az országúton műszaki hiba miatt veszteglő járművet jól láthatóan jelezzék. Ezért 1972 ápri­lis 1-től az elakadást jelző háromszögek használatát kötelező­vé teszik. Az európai szabványnak megfelelői fényt visszave­rő — nappali és esti világításnál jó látható háromszögek gyár­tását megkezdték az Óbudai Gépipari Szövetkezet marcali te­lepén, sőt már árusítják is. A mai forgalomsűrűség mel­lett — melynek kellemetlen ha­tásai alól aligha lehet kivétel bármelyik gépkocsivezető — . igen nehéz betartani a takaré­kos gépkocsivezetés klasszikus szabályait. Az alacsony fo­gy osztás elérésének ugyanis egyik legfontosabb feltétele a szabályosan egyenletes utazási sebesség. Minden olyan gyor­sítás, amely egy korábbi féke­zést követ, jelentékeny üzem­anyagmennyiségbe kerül. Egyenletes haladás huzamo­sabb időn keresztül manapság csak autópályán tartható, itt viszont az utazási sebesség át­lagosan magasabb, mint ami az optimális üzemanyagfo­gyasztásnak megfelelne. A gyors menet emellett sík úton is a megnövekedett légellenál­lás legyőzését követeli, ez pe­dig többletüzemanyagba kerül. Alacsony fogyasztással ha­ladni vegyes forgalmú úton nagyobb művészet, mint autó­pályán. Még nehezebb a váro­si forgalomban. A városi forga­lomra jellemző, hogy a kocsik egyforma lassan jutnak előre, s így a fogyasztás kisebb ko­csiknál 50 százalékkal, nagyobb motorral rendelkező autóknál 100 százalékkal is megnőhet. A városban a benzintakarékos­sági módszerek sokkal kevésbé hatásosak, mint távolsági for-’ galomban, hiszen autópályán gyakorlatilag a fogyasztás in­kább csak a sebesség függvé­nye és nem nagyon befolyásol­ja a motornagyság vagy a ko­csisúly. A fogyasztási adatok Ismeré­tében a vezetőnek mindenkor módjában van takarékosabban, vagy nagyvonalúbban Utazni. A számára legkedvezőbb ér­tékre állíthatja be a fogyasztást a gázpedálra gyakorolt lábnyo­mással és a sebességfokozatok kiválasztásával. S nem utolsó sorban egyenletes tempóra tö­rekvéssel. Figyelemre méltó — s ez a tény a motorgyártás fej­lődését is mutatja — hogy a fogyasztást már korántsem az befolyásolja elsődlegesen, mek­kora teljesítményt kívánunk egy motortól. A magas fogyasztást sokkal inkább a sebesség foly­tonos csökkentése és növelése, a fékezés és az alacsony foko­zatokban való újbóli gyorsítás okozza. Sajnos azonban a sokszor sűrű és akadozó forgalom ép­pen ezt a benzinpocskoló ve­zetési módot teszi lehetővé, il­letve szükségessé. Távolsági forgalomban a sok előzés az, ami visszakapcsolást igényelve (magas fordulatszám, de csak rövid ideig tartó teljes gáz ala­csony fajlagos fogyasztással) a benzin felhasználóst növeli. Oszlopmenetben pedig az ala­csony sebességi fokozatokban való haladás, igen kis fojtó­szetepnyitóssal (újból: alacsony henger-középnyomás és ennek megfelelő magas fajlagos fo­gyasztás)'szintén növeli a ben­zin felhasználást. A városi for­galom azért igényel olyan sok üzemanyagot, mert a motor vi­szonylag hosszá ideig kis telje­sítménnyel fut, majd hirtelen gyorsítunk, miközben a követ­kező forgalmi akadály miatt nem váltunk sebességet, hanem alacsonyabb fokozatban, nagy fordulatszámmal és kis gáz­adással haladunk, majd féke­zés és a kocsi újbóli felgyorsí­tása következik. Ilyen nehéz és kedvezőtlen viszonyok között is van azonban mód a fogyasztás csökkenté­sére. Előnyös a magasabb se­bességfokozatok használata. Alapvető: ne haladjunk so­káig kevés gázzal alacsony fo­kozatban. Időben kapcsoljunk fel 1-ből a 2. sebességi foko­zatba és tovább. Ekkor dolgo­zik ugyanis a motor magas for­dulat nélkül a kedvező fogyasz­tási tartományú hengerközép- nyomóssal. Ha a forgalom megengedi, mindig lassú pedálnyomássai, finom gázadással, nem túl ala­csony sebességfokozatban cél­szerű gyorsítani. A hirtelen gáz­adással a benzinszivattyú, azaz az AC pumpa pótlólag kiegé­szítő benzinmennyiséget nyom a szívótorokba, ami zömében lecsapódik a falakon, ha a gyorsítás csak másodpercekig tart. Nem csupán a korai felkap­csolás, hanem a gázpedál idő­ben való felengedése és a ki- gurulós kihasználása is csök­kenti a fogyasztást. Erre a vá­rosi forgalomban kevesebb, az országútiban több lehetőség van. Sok vezető, aki magas fo­gyasztásról panaszkodik, egy­szerűen képtelen arra, hogy a gáz- vagy a fékpedált ne ólom­lábbal tapossa. Téli indításnál a motor üzemi hőmérsékletének mielőbbi el­érése a legfontosabb. A hideg motor belső falón ugyanis le­csapódnak az égéstermékekből származó gázok, melyek folya­dék alokban nagyfokú korró­ziót okoznak. Emellett a kenés is tökéletlen, hiszen a hideg ál­lapotban létfontosságú olaj­film nem tud kialakulni. Az üzemanyag is kondenzálódik a hideg falak,on, ez pedig növeli a belső korróziót és a felesle­ges fogyasztást. A svájci Auto- praxis című szaklap szerint té­len jelentős üzemanyagmennyi­ség takarítható meg, ha a ko­csit haladéktalanul elindítjuk, miután a motor már bizonyos teljesítményt le tud adni, mert a felmelegedés így a leggyor­sabb. Emellett a motor kímélé­se céljából ne járjunk a'felme­legedés alatt túl nagy fordulat­szómon, vagy túl nagy gáz­adással kis fordulaton, a szük­ségesnél magasabb sebesség- fokozatban. Ilyenkor ugyanis a magas hengernyomás mecha­nikailag erősen igénybe veszi az elégtelen kenéssel járó mo­tort és rövidíti élettartamát. A szívató, vagy hideginditó. be­rendezés gyors kikapcsolása előnyös, benzint takarítunk meg és kíméljük a motort, bár bizonyos többletfigyelmet kíván a vezetőtől. A korszerű motorokhoz ma már hozzátartozik a kikísérlete- zett, összehangolt porlasztó, melyet a gyári, szerkesztők gon­dos megfontolások és üzemi­próbák alapján választanak meg. Nem várható tehát a mo­tor üzemében a gyári szerke­zettől eltérő változtatástól, vagy beavatkozástól számot­tevő eredmény, sőt inkább a motor Jéletfártáma, műszáki ál­lapota Sínyli meg 'ezeket. " In­kább arra kell törekedni, hogy a porlasztó beállítása az ere­detileg tervezett, gyári adatok szerint történjék. Hasonló a helyzet az elektromos nyújtás esetében is, melynek állapota szintén jelentősen befolyásolja a fogyasztást. Ne babráljuk tehát a motort, adjuk meg neki azt a benzin- mennyiséoet amit megkíván, de mivel a fogyasztás főként a vezetési módtól függ„ vezes­sünk takarékosan. _ Panics Gy. A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetségének vezető­sége még 1965-ben, majd 1969-ben szabályozta a kima­gasló köri és szövetségi mun­káért járó kitüntető jelvény adományozását. E jelvényt — melynek arany, ezüst és bronz fokozata van — azon személyek kaphatják meg, akik a) «valamely bélyeggyűjtő körben hosszú időn keresztül állandó, illetve folyamatos tár­sadalmi munkát végeznek; b) a bélyeggyűjtés népszerűsí­tése érdekében előadást tarta­nak, továbbá köröket szervez­nek; c) filatejista irodalmi, vaqy úisógírói tevékenységet feitenek ki; d) nemzetközi kiál­lításon legalább két ízben első vagy második helyezést érnek el. A kitüntető jelvények ado­mányozására a köri javaslatok és a területi szakbizottság el- I bírálása alapján ez évben is sor került. Iqy a pécsi qyűjtők közül a ielvény ezüst fokozatát ■Szabó Kálmán, Szabó Lajos és Móré István, a Pécsi. Városi Bélyeggyűjtő Kör vezetői, bronz fokozatát pediq dr. Kövecs Fe­renc és Schneider János, a Pé­csi Városi Bélyeggyűitő Kör taaiai, valamint dr. Bédi Gyula, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem Bélyeggyűjtő Körének ve­zetője kapták. A kitüntetésekhez ezúton is gratulálunk. A IX. KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE A jövő év nagy eseménye lesz a MABEOSZ IX. küldött- értekezlete, melyre a második negyedév folyamán kerül sor. A MABÉOSZ Déldunántúli Tár­sadalmi Bizottságának decem­ber 21-én meqtartott értekezle­tén kidolgozták az előkészüle- I tek és a területi értekezletek lebonyolításának irányelveit, j A bélyeggyűjtő körök 1972. január 1. és február 15. között tartják az évi beszámoló- és küídöttválasztó taggyűléseiket, A.tagdíjat fizető létszámtól füg­gően 1—10 küldöttet jelölhet­nek a megyei értekezletre. A megyei küldöttértekezleteken vitatják meg a terület filatelista problémáit, indítványokat ter­jesztenek az országos küldött- értekezlet elé és ezeken a kül­döttértekezleteken választják meq a Társadalmi Bizottság tagjait is. A megyei értekezleteket 1972. március 1. és 30. között kell megtartani. Ezt meqelőzően a Társadalmi Bizottság megtár­Érdekességek innen—onnan az év utolsó bélyegei A Posta ma, december 30-án jelenteti meg az év utolsó bé­lyegeit Csütörtökön hozzák forgalomba a sapporói téli olimpia bélyegsort és blokkot A nyolc értékből — 40, 60, 80 filléres, valamint 1, 1,20, 2, 3 és 4 forintos bélyegekből — ál­ló sorozat a téli sportok egy- egy jelenetét ábrázolják. A tíz foriptos blokkon egy buddha szobor és egy műkorcsolyázó pár látható. A bélyegsorozatot és blokkot Földiák György gra­fikusművész tervei alapján a pénzjegy nyomda készítette. Ugyancsak december 30-án ad­ják ki az „évfordulók — esemé­nyek 1971" bélyegsorozat utolsó értékét, a „fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés elleni harc éve" elnevezésű egy forintos emlékbélyeget, amely Vagyóczky Károly grafikusművész terve alapján készült „TAMAD” A SÚLYOM- ÉS A TÓCSAGAZ Dr. Kárpáthy Istvánnak, a Keszthelyi Agrártudományi Fő­iskola tanszékvezető tanárának irányításával felmérték a keszt­helyi öböl feltöltődését elősegí­tő tényezőket. A káros folyamot ban számottevő szerepet játsza­nak a vízinövények, A légi fel­vételekről jól nyomon követhe­tő, hogyan helyezkednek el a hínár-mezők, s hogyan vetik meg gyökerüket a nádasok „előőrsei". Ezek a kis zöld fol­tok, különösen kedvezőtlen víz­állás esetén, újabb kiterjedt te­nyészhetek bázisai lesznek. El­készült a keszthelyi öböl hínár- térképe is, amely a maga ne­mében egyedüli munka Európá­ban. A különböző vízmélységek­nél eltérő a hínár egy négyzet- méternyi területre számított súly. gyarapodása, növekedése. Két- két és félméteres vízben 0,5—2 kiló, egy méter körüli vízben pedig már 6—8 kilónyi hínár ta­lálható. A keszthelyi öböl terü­letére - többezer minta alap­ján — évi 280 000 kiló „hínár­termést" számítanak. • Ennek tíz százaléka a száraz anyag. Meg­állapították, hogy a tócsagáz néven ismert fajta és a súlyom különösen gyorsan szaporodik. A biológiai egyensúly miatt a hínár teljes kiirtását azonban károsnak tartanák a kutatók. Célszerűnek látszik a hínár meg­felelő vízszintszabályozással tör­ténő visszaszorítása. A maga­sabb vízszint megfelelő „fegy­ver” lenne a hínár előretörésé­nek megakadályozásához. Eh­hez azonban a tó vízutánpótlá- sdnpk javítása szükséges» gyölja a köri küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatait és összefoglalják az indítványokat. AZ EV UTOLSÓ BÉLYEGÚJDONSAGAI Holnap, 30-án jelenik meg az idei „Évfordulók — esemé­nyek” sorozat utolsó bélyege­ként az 1 forint névértékű, a fajgyűlölet és a faji megkülön­böztetés elleni nemzetközi harc emlékét megörökítő bélyeg. Ugyancsak e napra jelezték a „Saoporo '72" elnevezésű, a soron következő téli olimpiai versenyeket hirdető és köszön­tő bélyegsorozat és blokk meg­jelenését. A sorozat 8 értéket tartalmaz: 40, 60 és 80 filléres, 1, 1,20, 2, 3 és 4 forintos bé­lyegeket. A XI. téli olimpiai já­tékokat. köszöntő blokk névérté­ke a szokásos 10 forint. BÉLYEGKIADASI TERV 1972. ÉVRE A Magyar Posta elkészítette az 1972. évi bélyeqkibocsátási tervét Várhatóan 202,— Ft ér tékben adnak ki különböző mo tívum sorokat és blokkokat valamint esemény- és évfordu lóbélyegeket. Ezen kívül terve zik még egy új forgalmi sor ki adását is. A terv részletes le írását a Filatéliai Szemle de cemberi száma tartalmazza Reméljük, hogy a Posta ezúttal be fonja tártani tervét és nem lépi túl azt CSIPESZ ÉS NAGYÍTÓ December 1-i rovatunk fenti című írása élénk visszhangot keltett bélyeggyűjtő olvasóink körében. Többek között Mendöl Béla pécsi bélyeggyűjtő szer­kesztőségünkhöz intézett leve­lében kifogás tárgyává* tette, hogy a december 6-án forga* lomba kerülésre jelzett „Képes Krónika” sor és blokk árusítá­sára nem került sor és több társával együtt órákon át hiába várakoztak a főpostán. Mi is kiváncsiak vagyunk, hogy a Postavezérigazgatóság november 18-án 83/1971. Vig. sz. hivatalos utasítása ellenére - mely szintén december 6-át jelzett - miért csak 10-én ke­rültek forgalomba a bélyegek? Szeretnénk, ha az erre illetéke­sek megnyugtató választ adná­nak, hogy elejét vehessük a bélyeggyűjtők körében lábra- kapott mende-mondáknak! REJTVÉNYFEJTÓINK FIGYELMÉBE! Lapunk karácsonyi számában közölt keresztrejtvényben sze­replő idézet költője nevének összeállításához szükséges.függ. [ 40. és 41. sz. meghatározások i megfejtésének első betűi — le­írási hiba folytán —.kimaradtak, melyért olvasóink Szíves elné­zését kérjük. HORQÄSZAT Mi van a. Drávával? A Dráva, mint a horgászok ólomfolyója az elmúlt évek alatt vesztett nimbuszából. Horgász beszélgetéseknél, ha szóba ke­rült, bús legyintések voltak a kísérői a felmerült témának. Az ok ismeretes. A villanyszák telkiismeretlen használata üres­sé tette a vizet. Az egekig ha­toló horgászpanaszok eljutottak az illetékes hatóságokhoz is. Közbelépésük eredményeként olyan intézkedések vannak születőben, amelyek eredmé­nyeként az eddig haldús víz további sorsának intézésébe bevonják a horgászokat is. Meghallgatásra talált a horgá­szoknak az a kérése, hogy a Dráva bizonyos szakaszain úgy­nevezett védelmi övezeteket jelöljenek ki, s azokat a Drá­va ' menti horgászegyesületek kezelésébe adják át. Most foly­nak a tanácskozások, hogy az egyes vízszakaszokat melyik­melyik egyesület felügyelete alá helyezzék. Nem kis felelős­ség hárul ezzet az egyesületek­re. Be kell bizonyítaniok, alkal­masak arra, hogy a víz szabá­lyos kezelésével lényegesen ja­vítani lehet a halállomány mos­tani helyzetén, A Drávával kapcsolatban van még egy probléma. A parti egyesületek horgászai az elmúlt években borgászállásaik kiala­kításánál önkényesen létesítet­tek a víz egyes részein „akadó- kat". Ezeknek kapcsán megron­gálták a parti övezetet is. A Vízügyi Igazgatóság kénytelen volt átírni a MOHOSZ-nak. Át­iratukban felszólították, hasson oda, hogy az egyesületek hor­gászai az általuk megrongált partrészeket állítsák helyre, a bedöntött tuskókat, fákat stb pedig szedjék ki a vízből. Amennyiben erre záros határ­időn belül nem kerül sor, a Vízügyi Igazgatóság maga fog­ja e munkálatokat az érintett egyesületek, illetve a horgá­szok költségén elvégeztetni, Legyen ez most olyan figyel­meztetés, amelyet nem lehet félvállról venni Stem akkor, ami- • kor 'nem voltunk a víz közvetlen j gazdái, de akkor sem, amikor most gazdáivá válhatunk. Hírek Jutalomszabadság a „községfejlesztésért" emlékéremhez Bócs-Kiskún megyében több díjat és kitüntetést alapítottak a tanácsok a különböző terüle­teken kimagasló munkát végző személyek jutalmazására, s azokat o Megyei Tanács által kidolgozott egységes irányelvek alapján ítélik oda. A település- fejlesztés száz kiváló munkása kaphat évente „községfejlesz- tésért" emlékérmet és oklevelet, s ezzel a kitüntetéssel együtt a tanácsok és tanácsi vállalatok dolgozóit hat nap jutalomsza­badság is megilleti, A „Bács- Kiskún megyéért” emlékérmet 1973-tól kétévenként hárman kapják, akik átlagon felül se­gítik a megye általános fejlesz­tését. A Mathiász János emlék­éremből is hármat ítélnek oda 1972-től évenként azoknak, akik kiváló eredményeket mutatnak fel a homokhátsági szőlő-gyü­mölcskultúra nagyüzemi fejlesz­tésében. A Budoy Dezső-díjat minden évben öt idős óvónőnek, tanítónak, tanárnak adják át. A megyében évente öt művészeti .{díjat is adományoznak, Utolsó figyelmeztetésként kö­zöljük, hogy az 1971. évi fogási eredménynaplók leadásának határideje 1972. • január hó 5-ével lejár. Az eredménynapló­kat levél útján is el lehet jut­tatni az egyesületekhez. Megtörtént az Orfűi- és Pé­csi tóba az 1972. évi halkihe­lyezés. Az előírt kötelezettsé­gen felül 50 százalékos túltel­jesítést hajtott végre az Intéző Bizottság, A kihelyezett pontyok — 50 mázsa, 10 ezer darab — mind igen szépen fejlett, egész­séges egyedek. Átlagos hosszuk 25 cm, az átlag súlyuk 40—45 dekagramm. Ezek a halak a tervezett intenzív etetés mellett 1972 júniusára elérik a fogható méretet. Félreértésekre adott okot a december 1-i „Horgászrovat­ban" közölt hír, mely az 1971* ben kifogott halak mennyisé­gével és a horgászok által be­fizetett díjakkal volt kapcsola­tos. Nos, a félreértések tisztá­zásának okából közöljük, hogy a kifogott halak mennyisége kb. 200 mázsa, azaz összeg­szerűen 400 ezer forint. A hor­gászok befizettek 216 ezer fo­rintot. Ha a 400 ezer forintnyi halárból levonjuk a 216 ezer forintot, marad 184 ezer forint Ennyivel vittek el többet, na­gyobb értéket a horgászok, mint amennyit a területi jegyek árában befizettek. így minden­ki előtt világossá válik, hogy az IB csődbemenése nélkül így nem lehet gazdálkodni, a terü­leti jegyek árát fel kellett emelni. Kitti nteteH’ filaheiíst'ák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents