Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-30 / 307. szám
1971. december 30. DUNÁNTÚLI NAPLÓ ■» A párttagok és pártonkívüMek,'szerepfca párt politikájának alakításában Minden a végrehajtáson múlik Egy ér telt el pártunk X. kongresszusa óta. Az egész ország, ‘ s benne Baranya megye is, nagy eföfeszitéseket tesz a kongresz- szus határozatainak végrehajtásáéit. Az üzemek, a mezőgazdaság dolgozói azon munkálkodnak, hogy a gazdaságpolitikai célok hiánytalanul valósággá váljanak. Az államélet területén folyik az új tanácstörvényből eredő változások bevezetése. Milliók ereje válik eggyé, milliók akarata irányul a párt politikájának megvalósítására. , A politika célja A pórt politikájának célja hogy biztosítsa a munkásosztály hatalmát, az ország felvirágzását, a nép jólétének növekedését, az osztálynyikul! társadalom megteremtését. A feladat, amelyet a párt magára vállaft, megtisztelő, de igen felelősségteljes. Mint vezető pártnak, döntenie kell széles nép- rétégek életét befolyásoló, sokszor az egész lakosságot érintő kérdésekben. Ismert, hogy hazánkban csak egyetlen párt működik. Ez a helyzet még inkább növeli a párt felelősségét a politikai célkitűzések meghatározásában. Ezért a párt politikájának alakítása során nem nélkülözheti a párttagság egészének és a pártonkívüliek széles rétegeinek véleményét, észrevételeit. Sokszor elhangzik párttagok között a kérdés, hogyan tudna ő személy szerint is részt venni a párt politikájának alakításában. Bonyolultnak látszó kérdés. A valóság, a párt eddigi gyakorlata azonban azt bizonyítja, hogy megvalósítható. Pártunk az elmúlt évek során tok fontos határozatot hozott, amelyek előtt közvetlenül is kérte a dolgozók véleményét s ezt a gyakorlatot kívánja a jövőben is folytatni. A párt vezető szervei azonban nemcsak igénylik a széles néprétegek részvételét a politika alakításában, hanem egyre inkább segítik feltételeinek megteremtését is. Nem spontán folyamat A párttag á párt politikájának alakításában elsősorban saját alapszervezetében, illetve munkahelyén tud részt venni az- c 'tál, ha aktívan részt vállal a pártszervezetek munkájában, rendszeresed társadalmi, közéleti tevékenységet folytat az állami, társadalmi élet valamely területén. Fontos feltétele, Hogy figyelemmel kísérje a 'politikai közhangulatot, a környezetében dolgozók véleményét a párt politikájának helyi megvalósulásáról. Tapasztalatait, észrevételeit időben közli a pártvezetőséggel, a taggyűléssel, illetve az illetékes pártszervekkel, pártfórumokkal. Az egyes párttag részvétele a párt politikájának alakításában nem lehet spontán folyamat. Ehhez a feltételek megteremtése, o lehetőségek szervezett biztosítása az alapszervezetek vezetőségeinek fontos feladata. Széleskörűen kell .alkalmazni az alapszervezeteknél is azt a gyakorlatot, hogy a fontosabb döntések előtt kérjék ki a párttagság véleményét. A politika alakításában való részvétel a párttagtól bátorságot is igényel. Bátran fel kell lépnie a munkaterületén tapasztalt hiányosságok . kiküszöböléséért, ott és azokkal szemben, ahol az felmerül, — ezek ne csak a taggyűlések témái legyenek, pártszerű körülmények között fel kell vetnie a felsőbb pártszervek munkájában tapasztalt fogyatékosságokat, hibákat is, mivel a pártvezetés nem nélkülözheti a párttagok elismerő, vagy kritikai véleményét. Azonban a . párttagoknak érezni kell ebben a pártvezetoség egyértelmű támogatását ■ A pártszervezet vezetőségének, a pártszervezet vezetőinek, munkatársainak lantos köteles séoük, hogy elősegítsék a párt logok részvételét o pártpolitika alakításában. Frre . a munkára — mint a pártmunka bármely részére — sem lehet sablont alkalmazni, de van néhány tapasztalat, melyet általában érvényesíteni lehet: — a pártvezetőség reagáljon az egyes párttagok által felvetett minden kérdésre. Véleményük figyelembe vétele o megbecsülés érzetét kelti o párttagban, s elősegíti aktívabb véleménynyilvánítását, ennek elhagyása elóbb-utóbb a párttag aktivitásának csökkenésével jár; — a vezetőség intézkedjen az elfogadható, megvalósítható javaslatok ügyében. Ha a javaslat azonnal, saját hatáskörben megoldható, akkor gyorsan intézkedjen. Más esetekben vegye figyelembe a javaslatokat munkatervük összeállításánál, vagy továbbítsa azokat az illetékes felsőbb pártszervhez. Bizonyos javaslatok, állami, gazdasági vagy más vezetők intézkedéseit igénylik. Ilyen esetekben a vezetőségek igényeljék azok segítségét és kísérjék figyelemmel a javaslat sorsát; — előfordul, hogy a párttagok észrevétele nem minden esetben megalapozott, javaslatuk az esetek egy részében nem, vagy feltételek , hiányában csak. később valósíthatók meg. A vezetőség ilyen esetekben is türelmes magyarázatot adjon. Ha a javaslatot — mint meg nem valósíthatót el kell utasítani, ezt ekkor is őszintén, .nyíltan közöljék a párttaggal; — a párttagok fokozott erkölcsi megbecsülésével, munkájuk rendszeres értékelésével — elismeréssel vagy kritikával — segítsék elő a bátrabb vélemény- nyilvánítást, a párttagok fokozottabb aktivitását. A párttag joggal igényli, hogy részvétele a párt politikájában ne formális aktus legyen. Ezen követelmény teljesítése egyrészt a pártvezetőségen, másrésrt a párttagon múlik. A vezetőségnek biztosítania kell, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben a párttagok véleményét kérik, azok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek. Ehhez a párttagoknak időt kell biztosítani. Erre jó lehetőséget ad, ha időben közlik a tagsággal például a taggyűlés témáját, felkérik az előkészítésben való részvételre. A párttag különösen ismerje munkahelye problémáit, a megoldásra váró feladatokat. Mivel a párttag saját alapszervezetében tud részt venni, elsősorban a pártpolitika alakításában elengedhetetlen, hogy ismerje pártszervezete célkitűzéseit, elképzeléseit a következő időszakra, ezért fokozottan kell biztosítani a gyors és folyamatos információt. A párttag véleménynyilvánítását, aktivitását, segíti a párt- vezetőség, ha nem támaszt vele szem-ben olyan követelményt, ami meghaladja ismeretkörét, tájékozottsága mértékét, erejét. A párttagok észrevételei, javaslatai természetesen ne-m állnak, nem állhatnak meg az alapszervezet vezetőségénél. Azok a kimondottan helyi intézkedést igénylők kivételével eljutnak o felsőbb pártszervek- Hez, egészen a Központi Bizottságig. Helyenként előfordul, hogy ezeket egyesek igyekeznek megszűrni, kissé szebbé tenni. Ez rossz gyakorlat. A központi pá-rtszervek a párttagság és a néptömegek' jelzéseit több csatornán kapják. A nem valósághű jelzések pedig félreinformálnak, nem szolgálják a pártpolitika helyes alakítását. T udományos elvi alapokon A pártot többek között az emeli a munkásösztóly szervezeteinek [egmagosabb tormájává, hogy politikájának tudományos elvi alapja van: a marxizmus—leninizmus, amelynek segítségével képes megítélni o soronkövetkező legfontosabb feladatot. A partnak sokezer képzett kádere segíti a párttagok véleményeinek összegezését, alkalmazza azokat a politika megvalósításának gyakorlatában. Az ő feladatuk a politika irányítása, s ez a tény megtöbbszörözi felelősségüket. Senki azok közül, aki a párt valamely posztján teljesíti hivatását, o munkásosztály, a nép ügyének szolgálatát, nem hagyhatja figyelmen kívül a párttagság,a széles néptömegek hangját, igényeit, véleményét a politika meghatátozása és megvalósítása folyamatában. A pártderrfokrácia továbbfejlesztését célzó központi bízott sági határozat elsősorban ezt a célt — a párttagok fokozottabb részvételének biztosítása a párt politikájának alakításában — szolgálta. Ma már bizonyossággá vált, hogy a határozat és hatása nem szűkült le a párt- szervezetek belső életére. Mint o vízbe dobott kő, hatásával tovább gyűrűzött és gyűrűivel átfogta állami és társadalmi j szervek tevékenységét, területű- ■ kön is szabadabb utat engedett a demokratizmus kiteljesedésé nek. A szakszervezeti szervek, majd az országgyűlési képviselők és tanácstagok választása során : elhangzott sokezer észrevétel és i javaslat különböző formában és j oldalról érintette a párt politi- I kájót. Kifejezésre jutott a nép egységes támogatása a párt- politika fő kérdéseit illetően, de j nem lennénk őszinték, ha szemet hunynánk az felett, hogy -j o megvalósítás gyakorlati kérdéseiben sok a meg nem értés, az egyet nem értés. Különösen nagy viták voltak és vannak az árkérdésekben'. 1 Sokan bírálják azt a helyzetet. ! hogy az árok csak felfelé mozognak, és ennek ellenkező folyamatát nem tapasztalják. Bírálták oz elhúzódó beruházáso- I kát, melyek akadályozzák vagy lassítják a népjólét növekedését stb. A pártnak minden jó és hibás észrevételt is számításba kell vennie. A jót azért, mert segíti a közös cél elérését; a hibásat pedig azért, mert megmutatja, mely területen, milyen kérdésekben tapasztalható meg nem értés, milyen irányban kell ! fejleszteni felvilágosító munkán- : kát. A meg nem értett kérdések tisztázása szintén segíti o poii- j tika alakításában való részvé- i telt Különböző formák A pórt politikájának alakításában való részvételnek különböző időpontokban, különböző formái lehetnek. CD Véleményalkotás a döntések, a határozatok előtt. A politika alakításában az egyik legfontosabb mozzanat, mert ek kor még lehetőség van a vitára, a különböző nézetek összevetésére, a várható hatások felmérésére. Ezt a mozzanatot sem a párt, sem az állami és társadalmi szervek nem nélkülözhetik munkájukban. A határozatokat nem helyes és nem is lehet naponta változtatni. Ezért helyesebb . azt előre megvitatni, hogy az emberek azt sajátjuknak érezzék. (5) A legjobb döntéseket is emberek hajtják végre, ami magában hordja az eredeti elgondolástól eltérő megvalósulás lehetőségét, sokszor a torzulás j veszélyét. Ilyen esetekben a hi- j bák feltárása szintén a politika alakítását, helyes irányba tere- ! lését jelenti. Ennek jelentőségét az adja, hogy a dolgozók a párt politikáját elsősorban a helyi megvalósulások alapján ítélik meg. Ezt minden párt, társadalmi, gazdasági és egyéb vezetőnek figyelembe kell venni-e. (3) A politikai célkitűzések megvalósítása általában hosszú időszak alatt volósul meg. Eközben változnak társadalmi, gazdasági viszonyok, a körülmények, amelyek ismeretében a célok el lettek határozva. Ezért a célokat időnként felül kell vizsgálni, ellenőrizni kell a megvalósulást, az elért eredményeket. Az ellenőrzésben való rész- | vétellel, a tapasztalatok f-eltá- j rásóval — azok visszahatásán | keresztül ■— szintén a politika j alakítását szolgáljuk.' A tapasztalatok art bizonyít- j ják, hogy a széles néptömegek ; egyetértenek pártunk politikájá- I val. A dolgozók követik a pártot, végrehajtják célkitűzéseit. . Számoljunk tehát véleményük- * kel, mert a hatalom nem személyeké, hanem a munkásosz tályé. Helyes ez a politika, minden a végrehajtáson múlik. Fikdös László j Átfogó intézkedések a csecsemőhalandóság ellen A Megyei Tanács VB ülése Ismeretes", hogy országosan sem dicsekedhetünk sem a születések számával, sem a csecsemőhalandóság adatáival. Baranya megye pedig a hatvanas évek elején sajnos, az utolsó helyet foglalta el. A Megyei Tanács végrehajtó bizottsága már 1964-ben és 1966-ban megtárgyalta az anya- és csecsemővédelem helyzetét. Szerdán — amelyen részt vett Novics János, a Megyei Párt- bizottság titkára — ismét a vb elé került ez a téma, ugyanis 1969-bén kiemelt feladattá vált az ügy, s az utóbbi három év munkáját vitatta meg a végrehajtó bizottság az egészségügyi osztályok előterjesztése alapján. Az ülést Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke vezette, jelen volt dr. Keresztes László, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője is. Míg a megyében 1966-ban a csecsemőhalandóság 57.1 ezrelék volt, (országosan 37 ezrelék), addig mostanra sikerült megközelíteni az országos átlagot. 1970-ben például megyénkben a csecsemőhalandóság 36.8 ezreléknyi volt, (a pécsi "adatok nélkül), míg országosan 35.9 ezrelék. Feltűnő, hogy a cigánycsecsemőhalálozás odatai rendkívül magasak. Az ország lakosságának mintegy két százaléka cigány, Baranyában 4.6 százalék az arányuk. Az élve- születések 13—15 százaléka cigány, csecsemő halottak között viszont arányuk sokkal magosabb. A késői, tehát a születést követő 28. nap utáni cigány' halálozás jelenleg is négyszerese a megyei átlagnak. Mi az oka a magas csecsemő- halandóságnak? A csecsemő- halandóság összefügg. a koraszülések gyakoriságával, a 2500 gramm alatti újszülöttek számával. Baranyában számos különleges ok is közrejátszik. Az aprófalvas települések nehezítették az egészségügy? ellátás hatékony megszervezését, a körzeti orvos, védőnő és Q Mozgó Szakorvosi Szolgálat munkáját. 1961—rí968 között a megyei kórház szülészeti osztálya nem működött. Az újszülött és korp- szülött szállítás korszerűtlen volt. Az elmúlt évtizedben a terhességmegszakítások száma megkétszereződött. A cigány lakosság lakáskörülményei, szociális és kulturális helyzete, a szüBár még sok alapszervezetnél nem készült el a kongresszusi munkaverseny értékelése — a vállalási határidők az év végéig szóltak — nyugodtan megállapíthatjuk: megyénk fiataljai megálltak helyüket a munka frontján. Tegnap tartott ülést a KISZ Baranya megyei Végrehajtó Bizottsága, s fő napirendi pontként a kongresszusi munkaver- ■senyek tapasztalatait vitatták meg. A 340 ipari üzemi és a 110 mezőgazdasági alapszervezet összesen 23 ezer fővel vett részt a mozgalomban. A vállalások tartalmát tekintve változatos skálán mozogtak: a termelékenység fokozása, a gazdálkodás hatékonyságának - növelése, új berendezések feletti védnökségvállalás, újítások, politikai és szakmai műveltség fokozása és a társadalmi akciók kiszélesítése volt a cél. örvendetes: az üzemek, vállalatok, mezőgazdasági egységek vezetői mind támogatták a helyes és átgondolt kezdeményezéseket. Néhány szóban az ered ményekről. A Mecseki Szénbányák 475 brigádja csatlakozott a Zobák-bónyai Fábos Rudolf szocialista brigád felhívásához. A Kossuth-bányai Lovai István brigádja már október 12-én tel jesítette éves tervét, a Juhász- és a Litz-brigádok novembe- közepéig teljesítették vállalásaikat. A kommunista-szombat — április 24-én — hétezer tonna szenet hozott terven felül. A védnökségvállalás a Vasas, Pe- j lök nemtörődömsége a halálozási arányszámot megnövelte. A megyei egészségügyi osztály 1969-ben átfogó,* a csecsemő egy éves koráig kiterjedő felmérésbe kezdett. Ezzel párhuzamosan szervezési és működési változtatásokat hoztak a megye területén. Létrehozták a centrális terhesgondozást, amely lehetővé teszi, hogy helyben elvégezzék az igényesebb szakorvosi vizsgálatokat is, megszületett az „Anyák iskolája" mozgalom, létrejött az anya- és csecsemővédelmi aktíva hálózat. A megyei szülészeti osztályon főfoglalkozású gyermekgyógyászt állítottak be, s az elmúlt három évben négy gyermekgyógyász és négy szülésznőgyógyász szakorvosi állást teremtettek. A Megyei Kórházban megkezdte működését.a 90 ágyas szülészeti-nőgyógyászati osztály, Komlón terhespatológiai részleg létesült. Jelenleg a legsürgősebb .föladatok közé tartozik a 30 ágyas koraszülött utógondozó megteremtése. Ez a szekszárdi csecsemőotthon felépülésével valósulhatna meg, ugyanis jelenleg Mecsekjánosiban, a csecsemő- otthonban, Tolna megye részére 50 hely le van foglalva. Ha ez felszabadul, lehetővé válik az utógondozó létrehozása. A vitában többen felszólaltak.« Dr. Páter János egyetemi tanár elmondotta, hogy a terhesvédelmet a mezőgazdaságban is fokozottan be kellene vezetni. Dr. Keresztes László elismerését fejezte ki az eddigi tevékenységért. Takács Gyula elnökhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy az anya- és cse- csemövédelem nemcsak szakmai ügy, hanem társadalompolitikai probléma is, s célszerű lenne az egészségügyi szerveknek szorosabb kapcsolatot kiépíteni az községi tanácsokkal. Horváth Lajos javasolta, hogy az előterjesztés határozati javaslatait egyelőre ne fogad ja el a vb, hanem azok átdolgozott és kiegészített forjrtában c következő vb-ülés napirendjén újra szerepeljenek. Az új előterjesztésben szerepeltetni kell a pécsi adatokat és intézkedési javaslatokat is. Az ülés ezután egyéb napirendi pontokat vitatott meg. M. L. tőfí-bányai 65 millió forintos re konstrukciót segítette. A Mecseki Ércbánya fiataljai az idei esztendő utolsó negyedévét kongresszusi negyedévnek nyilvánították, a Húsipari Vállalat fiataljai kommunista-szombatján egymillió forint értékű munkát végeztek. A Pécsi Bútorgyárban 70 „Klub” dohányzóasztal készült el társadalmi munkában. Az endrőci kiszisták 2400 óra munkával új klubot építettek, Vósárosbécen, So- mogyhársógyon és Szulimánban a zöldbab- és az uborkaszedést segítették, míg végül a. gyön- gyösmelléki és a zádori fiatalok értek el kiemelkedő eredményeket a nyári betakarítási munkákban. A szigetvári járásban a majsi tsz kiszistái vállaltak védnökséget a betakarítási munkák felett, s csatlakozott Máriakéménd, Szederkény és Monyoród is. A kaposszekcső1 termelőszövetkezet villanyszerelői határidő előtt befejezték a 600 férőhelyes hizlalda szerelés: munkálatait — a munka során hétezer forintot takarítottak meg. * A Végrehajtó Bizottság az ülést követően személyi változásra tett javaslatot: 1972. január 1-től Németh Jánosnét, a megyeközi KISZ-iskola vezetőjét érdemei elismerése mellett felmentette eddigi munkaköréből s egyúttal megbízta az iskola vezetésével Kis Gyulát, o megyei bizottság sport- és honvédelmi felelősét. i Jeni bácsi százhiiszeniitezre M it ér egy ügynök? Ha tel jesen elferdült az értékrendem, akkor azt mondom, évi százhuszonötezret.. Ha elhiszem, hogy a társadalmi hasznosság és a fizetség között olyan össze függés van, mint a Hajó életkora és a hajóskapitány életkora között, akkor megint csak azt mondom, egy ügynök százhuszonötezret ér. 18 + 72 + 6 + 29, az összesen annyi mint 125 000 forint. Ennyit keresett tavaly Jenő bá esi, egyik szövetkezeti vállglo- tunk ügynöke. Nyugdíjas és ügynök. Valószínű, ebben a kategó riában ö Dél-Dunántúl legjobban fizetett embere. S hogy miért most vakargatjuk ezt a tavalyi jövedelmet, annak az az oka, hogy nemrég emelkedett jogerőre az a 300 ezer forintos bírság, amelyet a Bevételi Igazgatóság rótt ki a vállalatra, mert jogszabály ellenesen „R” alapot képeztek és nyereségrészesedéseket fizettek ki. Holott a vállalat tavalyi nyereségét teljes egészében fel kellett volna osztani a tagszövetkezetek között. A re vizorok mellesleg összeszámol ták Jenő bácsi tavalyi jövedelmét. Egyszer kifizettek neki munka bérként 18 ezer forintot. Azután további 72 ezret, de ezt már nem munkabérként, hanem egyéb költségként számolták el. Mondanunk sem kell, szabályta lan a könyvelés. Az egyik tagszövetkezet is kifizetett neki 6 ezret, s mindezeken felül o pos tás is minden hónapban becsengetett a nyugdíjjal. Jenő bácsi nyugdija 29 ezer forint Lla Jenő bácsi és a vótla- *’ lato nem tudta, vagy nem akarta tartani magát a rendelkezéshez, mi megsúgjuk, az ügynökökre vonatkozó jogszabályok pontosan meghatározzák a jutalék felső határát. Az ügynök évente 42 ezer forintot kereshet. Elégedjen meg hát ennyivel és ne akarjon többet markolni. Hó meg nyugdíjas, okkor alacsonyabb o határ. Az engedély esetünkben a nyugdíj mellett 18 ezer forintra szólt. Ezt a rendelkezést nem korbácsként akarom előráncigálni, hiszen a rendeleteken lehet vitatkozni, ha már a társadalmi hasznosságról és a jövedelmekről elmélkedünk. De ez a rendelet olyan méltányos határt szab, hogy az ember oz első ránézésre rábólint. Ha eltűnődik rajta, méginkább. Eltűnődöm, megér-e a társo- dblomnak az ügynökösködés évi százhuszonötezret? Ha összeho sonlitgatom, hogy egyes szakemberek mennyivel több hasz not hajtgnak és mennyivel kevesebbet keresnek, akkor semmi esetre sem. Más kérdés, hogy a vállalatnak mit ért az ügynök, ha már ilyen bőkezűen honorálta szolgálatait. Két eset lehetséges. A hiánycikkek világában az ügynök, jó vagy „jó” kapcsolatai, ügyessége révén olyan kurrens cikket hajt fel, amit máskülönben nagyon nehéz, vagy lehetetlen beszerezni. Ez telje sitmény. A másik eset, amikor az ügynök olyan terméket ad el, amiből sok van a piacon, vagy valamilyen más ok miatt, mondjuk, mert gyengébb a minősége, nehezen találna gazdára. Ez is teljesítmény. De egyik esetben sem több a termék. Nem több az érték. Egyáltalán; miért jár a közvetítőnek nagyobb elisme rés, vastagabb boriték, mint annak, aki megtermelte? IJem érdekes, hogy melyik ■ vállalatról van szó, en gem a jelenség érdekel. Miéri kellett mammutjövedelemhez juttatni a nyugdíjas ügynököt? Elferdült volna értékrendünk? Akkor álljunk meg egy sióra. Mértéktartást kérünk. Ne ültessük a bőség asztalához azt, aki csak annyi hasznot hajt, mint amennyit minden polgárától el vár ez a társadalom. Az írás abban o reményben íródott, hogy sikerül visszanyerni a helyes arányérzéket. Itt is, ott is. Mert a jelenség nem elszigetelt, Miklósvári Zoltán Huszonháromezer fiatal tett vállalást Megálltak helyüket megyénk KISZ-liataljai
