Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

I 1971. december 28. DUNÁNTÚL! NAPLÓ ünnepek utáni körkép llku Pál művelődésiigyi miniszter nyilatkozata Ünnepi hangulatot áraszt a Széchenyi téren felállított mindenki karácsonyfája színes, óriás sza­loncukrokkal, díszekkel és a kivilágításával. — Szokolai felv. — (Folytatás az 1-es oldalról) hogy op&raházunk társulata meg tudta hódítani azt a moszkvai közönséget, amelynek I ízlését évtizedek óta a Moszk­vai Nagy Színház művészete, csiszolja. Az előttünk álló év ki­emelkedő zenei eseménye lesz Kodály Zoltán születése 90. év- fordulójának megünneplése. Mind több filmművész fordu alkotásaival az üzemi élet, a munkások élete felé. Ezzel elő segítik egy korábbinál egészsé­gesebb tematikai egyensúly ki alakítását. Mint ismeretes, 1971- ben kidolgoztuk, 1972-ben pe­dig működésbe hozzuk a ma­gyar játékfilmgyártás új szerve­zetét. Meggyőződésem, hogy az új szervezet hatékonyabban fog­ja kielégíteni a soko'dalú tár­sadalmi elvárásokat. 1971-ben tovább folytattuk n nagy írói éle.tművek gyűjtemé­nyes kiadását. Fellendült a szo­ciográfiai és a politikai Iroda­lom. Irodalmi vegyesbizottsá­gaink jó munkája révén meg­erősödtek kapcsolataink a bá­lát! szocialista országokkal Nagy figyelmet ford.ítottunk - és fogunk fordítani - 1972-ben is — a magyar könyvkiadás és RekcrdforgaEom az üzletekben, a MÁV-nál és a Postán A fórasztó ünnepi bevásár­lásokon, a vendégjárás és aján­dékozás izgalmain túl megálla­píthatjuk: a kereskedelém állta a karácsonyi rohamot. Évek óta nem tapasztalhattunk a mosta­nihoz hasonló, kielégítő felké­szülést, zökkenőmentes ellátást. Az Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat boltjai egész héten igen nagy forgalmat bonyolítottak le és 24-én annak is a dupláját. Pénteken több mint 7 millió fo­rint értékű élelmiszer fogyott. A MERUKER valamint a Baranya Kereskedelmi Vállalat szaküzle­teiben 15—15 millió forint érté­kű ruhanemű, ajándéknak való iparcikk talált gazdára. Hasonló volt a helyzet vidéken a fo­gyasztási szövetkezetek boltjai­ban is. Bizonyíthatnánk a nagy forgalmat statisztikával, milliók, tonnák, mázsák felsorolásával. Mégis meggyőzőbb, amit ma­gunk is tapasztaltunk: zárásig kapható volt hús, baromfi, tej, kenyér, sőt, sok helyen maradt is. Igaz, hogy helyenként ki­ürültek a polcok, de azonnal fel is töltötték áruval. A Megyei Tanács kereskedel­mi osztályán rendkívüli ügyeletet tartottak, ahová — egyetlen té­ma kivételével — nem érkezett ellátási problémával kapcsola­tos bejelentés. Az említett jogos panasz: kevés volt a fenyőfa. Az ügyeskedők gyorsabban rea­gáltak, mint a kereskedelem. A piacokon győzték megfékezni a lopott karácsonyfát áruló, vagy a hiányt kihasználó alkalmi áru­sokat. Nem tudni hány család maradt fenyő nélkül, számukra azonban sovány vigasz: az ün­nepek után kiderítik, melyik szerv követett el hibát. alatt 50 ezer utast szállítottak a kívánt helyekre. Még tegnap is nagy volt a forgalom, ame­lyet helyenként több, az erős köd miotti „összecsúszás” ne­hezített. A három fővel megerősített gárda is alig győzte a rengeteg kapcsolást a Pécsi Posta táv­beszélőközpontjában. Az orszá­gon belüli hívásokon túl roko­nok, barátok, ismerősök kíván­tak kellemes ünnepeket a világ nagyvárosaiból. Valóban repre­zentatív forgalmat bonyolított le Pécs. Moszkva, Leningrad, Vla- divosztok, Velence, New York és Chicago után legtávolabbról, az ausztráliai Sidnyből kapcsol­tak hívást A szokásos mennyi­ség tízszeresét, közel nyolcezer táviratot továbbítottak az ünne­pekben, s ezekből kétezret Pé­csett kézbesítettek. A kielégítő ellátáson, a keres­kedelmi dolgozók áldozatválla­lásán túl, a lakosság is segített abban, hogy az elmúlt héten alig-alig fordult elő sorbán- állás. A tárolható cikkeket leg­többen már a hét elején folya­matosan beszerezték. A MÁV és a1 Volán is sike­resen állta a népvándorlást. Ta­lán soha nem utaztak tőlünk és hozzánk annyian, mint az el­múlt napokban. A pécsi nagy- állomáson 23-án kezdődött az igazi csúcs. 285, utasokat szál­lító . szerelvény futott be, illetve indult innen az ünnepek előtt. Szinte hihetetlen: több mint 100 ezer ember fordult meg itt rö­vid idő a'att. örvende'es ‘ó h’-: késés szinte alig fo-dult e'ő. A’ állomás 96.5 százalékra tel:esí- tette menetrend tervét, ami ilyen esetben igazán figyelemreméltó teljesítmény. A Volán uovancsak megerősí­tette a tó'/-1 -~-i iárofo'-gt. T' kisegítőjárat indult, igény szí-1-' Szeged, Veszorém, Keszthely és Budapest felé is. Három nap Nyugodtan teltek az ünnepek a mentőknél és a tűzoltóknál is. „Beiglimérgezés”, gyomorrontás miatt ezúttal nem kértek orvosi segítséget. Csupán néhány kis­mamát szállítottak kórházba. A megyei kórház szülészeti ósztá- lyán öt, a pécsi Szülészeti Klini­kán pedig mindössze hét gyer­mek született az ünnepekben. Bár a karácsonyt kimondottan családi ünnepként tartják szá­mon, igen sok baranyai vadász töltötte otthonától távol az el­múlt napokat. Megyénk szinte valamennyi vadásztársaságánál kihasználták a jó időt. így töb­bek között a siklósiak fácán, a lotthórdiak nyúl, a sásdiak pe­dig közös nagyvadászaton vet­tek részt. Bár pontos adatok még nincsenek, valószínűleg si­kerrel jártak a vadászok, hiszen vasárnap és hétfőn több száz fácánt, 15 szarvast, 4 vaddisz­nót és 40 őzet szállítottak a pécsi ÁFÉSZ vadfelvásárló tele­pére. Főként rokonlótoqatósra igen sok idegen érkezett városunkba. Budapestről 50 fős IBUSZ-csó- port is járta a várost kesereqve, miért nincs hó a Mecseken. Pécsről és a megye többi ré­széből százak ruccantak le egv kisvíkendre az őszles hangulatú Harkányba. Karácsony napján 614-en élvezték a gyógyvizet, 26-án pedig — szokatlan rekord — 1346 :eqyet adtak el a pénz­tára1. Tava1" i'venkor mindösz- s—> 500 veid'-et foqod'ak, s az átlaqos téli foraalom sém ha- . ladja meg a 40Ö-at. Mondák, ünnepen nehezebb :e'ni a magányt, mint más­kor. Tálán éz óz öka ónnak, hogy a presszók, vendéglők, ét­termek se maradtak üresen. A pécsi jelölőpyűlések felszállásaiból Megvalósulnak a közérdekű javaslatok 194 pécsi polgár tett köz­érdekű bejelentést a tanács­tagi jelölőgyűléseken. Ez a szám valamivel kisebb, mint az 1967-es, viszont a mostani javaslatok megalapozottabbak voltak az előzőknél, kevesebb volt bennük a túlzás, a telje­síthetetlen igény, bár... Va­lószínűleg a jószándék vezet­te például azt a felszólalót, aki az I. kerületi tanácshivatal épületének kultúrházzá alakí­tását szorgalmazta, javaslatát azonban nem gondolta végig, vagy talán úgy vélte, hogy a hivatal majd új helyet kap. Az ilyen javaslat teljesíthetetlen, mint ahogy az sem képzelhető el, hogy a 39-es dandár úton autóbusz váróhelyiségeket építsenek. Szerencsére a köz­lekedés állandóan javul, ez utasoknak mind kevesebbet kell várniok az autóbuszra. Igaz, kellemetlen dolog eső­ben, szélben várakozni, dehát eső és szél nemcsak ezen az úton van, s mindenütt fedett várót építeni., .• Inkább autó­busz vásárlásra fordítsák «zt a pénzt Mindössze 23 olyan javaslat hangzott el, aminek teljesítése indokolatlan, vagy nem idő­szerű. Annak idején a javas­lattevők is hivatalos értesítést kaptak bejelentésük elbírálá­sáról, mint ahogy a jelölőgyű- léseket követő 15 napon belül minden felszólaló megkapta a választ. 171 jogosnak, meg­valósíthatónak ítélt észrevétel, javaslat hangzott el tehát, s ezek összetétele érdekes kö­vetkeztetésekre nyújt lehetősé­ket. Aránylag kevés volt az olyon felszólalás; ami az áru­ellátás, a szolgáltatás, a köz­lekedés javítását sürgette (mindössze 24 Ilyen észrevétel hangzott e'), ez pedig azt je­lenti, hogy e területeken sike­rült előbbre lépni, s ha van­nak is problémák, ezek már kevesebb gondot jelentenek az embereiknek. A javaslatok többsége utak, járdák építésé­re, javítására vonatkoztak, s főleg a külterületeken sürge­tően jelentkezett a csatorná­zásra vaió igény. Fz eayszer- smind kijelöli a feladatokat is, amelyekkel — mint eí á Pécsi városi Tanács legutóbbi végre­hajtó bizottsági ülése elé ter­jesztett jelentésből is kitűnik — az illetékes tanácsi szer­vek különös figyelemmel fc^- la’knrnak. Az elhangzott javaslatok közül a könnyen megva'ósft- hatókat soronkívül elintézték, vagy at elintézésük folyamat­ban van. 1972-ben o javasla­tok a'aninn több pécsi utcá­ban — mint ol, a Bokor, Ál­mos, Ke'ler János, Sztáhonov, Szabadságharc, lotz Károly ítb. utcák — járdát építenek, vagy a meglévőt rendbe hoz­zák, több helyen új játszóteret létesítenek, nyilvános távbe­szélő állomásokat állítanak fel. Több olyan javaslat hangzott el, amelyeket beépítettek a városrendezési tervekbe is és megvalósításukra 1975-ig sor kerül. Csatornázzák a Búzavi­rág, a Balassa, a Bosnyák, az Alsóhavi, a Miklós, a Lugos és a Tulipán utcákat, a Bogár, a Nyárfa és a Móra Ferenc ut­cában rendezik a csapadékvíz elvezetését, közműveseik a Hőgyes Endre utcát, s gon­doskodnak a Szigeti út és a Tiborc utca megfelelő össze­köttetéséről. Többen javasolták, hogy lé­tesítsenek a városban új szo­ciális otthonokat, az I. kerü­letben pedig építsenek sport­pályát A javaslatokkal illeté­kes helyeken egyetértenek, ilyen létesítményre valóban szükség van, de a negyedik ötéves tervben megvalósítá­sukra nincs lehetőség. A jelölőgyűléseken elhang­zott észrevételekre tett gyors reagálás jó hangulatot keltett a lakosság körében, a Városi Tanács predig most azon van, hogy a. határidőhöz kötött javaslatők idejében megvaló­suljanak, s ezt folyamatosan ellenőrzik. A jelölőgyűléseken — a lakosság e fontos fóru­mán —•' tett észrevételekkel, javaslatokkal ama bizonyos 15 napon túl is a kellő gondos­sággal foglalkoznak. könyvterjesztés fejlesztésére, és tovább szorgalmazzuk a nyom dai viszonyok javítását. Áísze' veztük a magyar könyvterjesz­tést azzal a céllal, hogy mind több és job’b mű kerüljön mind szélesebb olvasórétegek kezébe Az I. nemzetközi kisplasztikái biennálé megrendezésével és ezen belül Ferenczy Béni nagy­szerű életművének felmutatásé val a magyar képzőművészet az elmúlt évben hatékonyan kap­csolódott o nemzetközi művé­szeti élet áramkörébe. Képző- művészetünk számos ágazató ban — így a grafikában, plasz­tikában — magas színvonalú al­kotások születtek. Számos haza1 festészeti kiállítás igazolja — s reményeink várakozásaink sze­rint 1972-ben is igazolni fogja — a magyar festőművészet meg­újhodásának lehetőségeit. 1972. évi terveinkben kiemel­ten szerepel a Petőfi-évforduló előkészítése. A könyvkiadás, a színházak, a filmgyártás, a ze nei terület, a múzeumok mind bekapcsolódtak ebbe a munka ba, hogy az ifjúságrjal, a köz­nevelés intézményeivel együtt méltóképpen megemlékezzenek nagy forradalmár költőnkről, megelevenítsék eszméinek, kői tészetének mai hatását. A kulturális életben, a művé­szetek területén igen fontos a szocialista országok együttmű­ködése. Jelentős eseményként tartjuk számon azt a tanácsko­zást, melyen — itt Budapesten — részt vett a legtöbb európai szocialista ország kulturálisügyi minisztere. Ez az értekezlet újabb bizonyságát adta, milyen hasznosak a sokoldalú eszme­cserék napjaink kulturális fejlő­déséről, a művészeti alkotó munka eredményeiről, a kultú­rának a tömegek szocialista és kommunista nevelésében betöl­tött szerepéről. Mindent egybevetve: bizako- dással tekinthetünk az új év elé. Számos nagy feladatot kell ugyan megoldanunk, de a ma­gyar művészeti kultúra ehhez jó alapokat biztosít. Tovább fo gunk dolgozni a kulturális gaz­dasági mechanizmus korszerű­sítésén, mert ennek csiszolása- fejlesztése feltétele hazánk szel­lemi, erkölcsi és — közvetve — gazdasági gyarapodásának. KÉRDÉS: A közművelődés mint a tömegek széleskörű művelésének hathatós eszköze milyen szerepet töltött be az idei kulturális életben, mik a továbblépés lehetőségei? VÁLASZ: Az országos népmű­velési konferencia, után fokozott várakozás támadt a közművelő­dés iránt. A konferencia hatá­rozatainak végrehajtása 1971- ben — némi késéssel ugyan — megkezdődött, de itt is áll, amit a köznevelésről mondtam: nem szabad egyetlen akciótól elvárni minden lényeges kérdés meg­oldását. Sokat segített a közművelő­dés tekintélyének növelésében a párt X. kongresszusa: ez fog­lalkozott először önállóan, ön­álló területként a közművelő­déssel. A kongresszuson és a konferencián megfogalmazott elvek kezdenek elfogadottá vál­ni és realizálódni: a megyei ta­nácsok, pártbizottságok, a tár- sadplmi és a tömeg szervezetek megfelelő terjedelemben és mó­don foglalkoznak a közművelő­déssel: szorosabbá válik a köz­j művelődés és a közoktatás kap­i csolata; a hivatásos művészet ■ mind több területén előtérbe ‘ került a közművelődés szem­■ pontjából történő megközelítés, a művészetek tömegkapcsolatá­| r.ak vizsgálata. Mindezek a je­lek is mutatják, hogy a közmű­velődéspolitika napjainkban az oktatáspolitikával, a tudomány- politikával, a művészetpolitiká­val egyenrangúvá válik. A következő évben, illetve idő­szakban fontos feladatunknak tartjuk, hogy a művészi befoga­dás feltételeit javítva — tovább csökkentsük a kultúra és a tö­megek közti távolságot, bővít­sük a munkásosztály és az if­júság művelődési lehetőségeit, a mai követelményekhez igazít­suk a közművelődési intézmé­nyeket, eszközöket és formákat hatékonyabbá és színvonala­sabbá tegyük irányításukat és koordinációjukat, megjavítsuk a közművelődés működési feltéte­leit! Igyekszünk jól előkészíteni a művelődési otthonok igazga­tóinak országos konferenciáját, amelynek célja, hogy az átala- kulási-korszerűsödési folyamat­ba az eddiginél hatékonyab­ban kapcsoljuk be a művelődé­si otthonokat. A könyvtárak és dokumentációs Intézmények munkáját várhatóan fellendíti majd az a tapasztalat- és gon­dolatcsere, amelyre 1972 Őszén a könyvtáros és dokumentációs szervezetek nemzetközi kong­resszusai keretében hazánkban fog sor kerülni. Nagy feladatot ró közművelő­désünkre néhány kiemelt évfor­duló, országos akció is. így pél­dául közművelődési intézmé­nyeink, különösen könyvtári hó lózatunk bekapcsolódik a nem­zetközi könyvév rendezvényso- rozatába, amely mintegy előké­szíti a magyar könyvkiadás fél évezredes jubileumát 1973-ban. Megtisztelő és szép közművelő­dési feladatokat jelent két nagy nemzeti jubileum: a Petőfi- és a Dózsa-évforduló méltó meg­ünneplése — fejezte be nyilat­kozatát llku Pál. A cseh és lengyel szi’vssTterezők Is rrmg'-őttolhntják a villányi hegy levet: Villány—Siklósi Állami Gazdaság pincészetéből mintegy 603 ezer pa'ack, zömmel vö-ösbort exportáltak ebben az esz­tendőben, belföldre pedig közei l.jtnillió palack került ezekből a kedvelt borokból. Hétfőn fu­tott le az utolsó 16 ezer palack, a következő szállítmány csak az új esztendőben kerül ki a pincé­ből. Szilvesztere ennyi is elég lesz^;. \ Hazánkba érkezett Werner Lamberz Az MSZMP Központi Bizottságénak meghívására hétfőn baráti látogatás­ra hazánkba érkezett Werner Lam­berz, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget Aezől György, a Poli­tikai Bizottság tagja, a központi Bi­zottság titkára, Katona István, a K8*- ponti Bizottság tagja, a KB osztály- vezetője és dr. Perjés! László, a KB külügyi osztályának helyettes vezető­je fogadta. Jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK magyarországi nagykövete.

Next

/
Thumbnails
Contents