Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-25 / 304. szám
11 OT1. december 83. DUN ANTŰLI N APLÖ Az áthajló diófaágtól a ruhaszárító-kötélig méta bíróság a tárgyalóterembe vonul. Mindenki feláll, ítéletet hirdetnek. - Néha megmosolyogni való ógyekben is. A DIÓFA AGA Évtizedekig éft jó szomszédságban JÓ-; nos és József. Hol János, hol ;'Jj- József Dincéjé- '-Li ben vitatták meg a világ állását — Csinált borral kínálsz engem János? — hórdült fel e pinceszerek egyikén József.- Méghogy az én borom csinált? A tiéd az összekutyult, már a múltkor is éreztem ... ~ Az én borom összekutyult? Hát akkor ne lássalak a pincémben többszöri — kiabált fenyegetően József. — De az én pincémbe se dugd be többször a pofádat | — repükázott János, bevágta maga után a présház ajtaját. A .„kinek milyen bora van“ vita ezzel korántsem ért véget „Majd én megmutatom neked, hogy ugrálsz te még úgy, ahogy én fütyülök" — határozta el- mogát János és azon gondolkodott, hogyan törhetne borsot szomszédja orra alá? Ezt kigondolni sétálgatott a kertben. Jártában-keltében megakadt a szeme egy diófa ágán, ami József szomszéd kertjéből hajlott ót a kerítésen. Mit keres ez a diófaág az én portámon? Na, majd teszek róla, hogy ne háborgasson I — határozott János. A bírósághoz benyújtott keresetében megírta nagy sérelmét. .. az áthajló diófaág zavarja nyugalmamat, meg aztán félő az is, hogy egy szélvihar alkalmával lesodorja a nyári konyha tetöcserepeit. Ezért kérem, hogy a bíróság mondja ki: szomszédom köteles a fát kivágni”. A tárgyalás előtt Igazságügyi szakértő - is megszemlélte a per tárgyát képező diófa-,' ágat. Nem. ingyért megírta véleményét, miszerint az ág nem zavar semmit és senkit. A tárgyaláson —, ahol ott volt az alperes, a felperes, a szakértő, a jegyzőkönyvvezető — meghozták az ítéletet: a fát nem kell kivágni! De János nem hagyta ennyiben ............ akkor kérem, hogy He j, azt a réztrombitáját! a szóban lévó ágat csonkok jókl” - írta az újabb beadványban. Az új beadványt iktatták, szignálták és majd az egész ügy ismét megvizsgálandó ... „Méghogy az én borom csinált“ — mormogta maga elé János, amint kifelé lépkedett a bírósági folyosón. PERESKEDÉS 1 FORINT 30-ERT Egyik vállalat bejelentést tett a bíróságon, hogy a vele üzleti ösz- szeköttetésben lévő másik vállalat nem fizeti meg a Vért és jogos 273 forintot. Amikor az alperes megtudta, hogy 273 forint miatt pert indítottak ellene, postára adta az összeget, ami annak rendje és módja szerint meg Is érkezett a felperes vállalat pénztárába. Valaki még azt híhetné, hogy a dolog ezzel lezárult. Nagy tévedési — és hol a kamat? - kiáltotta a felperes. - *Már pedig azt sem hagyjuk a bőrükben I „Kérjük az összeg kamatának megfizettetését is” — írták. A bíróság számolt: ennyi az összeg, ennyi a késedelem, ennyi pedig a százalék, azaz ezrelék —, összesen tehát 1 forint 80 fillér, azaz egy forint nyolcvan fillér. Aztán meghozta ítéletét. Az íteletet több példányban legépelték, majd ajánlott levélben (így írja elő a rendelet) megküldték egy- egy példányát az alperesnek és a felperesnek is. Az ajánlott levél díja darabonként 4 forint... A perköltség 100 forint ... Az ajánlott leveleket feladták, szortírozták, a postás kézbesítette, aztán két helyen iktatták... majd irattározták. Az 1 forint 80 fillért óz alperes postára adta, ott bevételezték ... megküldték ... bélyegezték ... A felperes bevételezte, nyugtázta — és elégedetten dörzsölte kezét a per sikere ' láttán. A RUHASZÁRÍTÓ KÖT£L Er sem amolyan inci-finci ügy óm! Már ítélkezett a bíróság, de még nincs pont a mondat végén. Kati mama írásban nyújtja be panaszát a tanácshoz. Panaszkodik, hogy a háztulajdonos elrontotta a villanykapcsolót a lépcsőházban. Ha csak ez lenne az egyetlen sérelme. De van ennél égbekiáltóbb is. „Én alacsony növésű asszony vagyok. A tulajdonos az udvarban olyan magasan helyezte el a ruhaszárító kötelet, hogy nem érem el. Kérem a háztulajdonost, hogy a villanykapcsolót csináltassa meg, a ruhe- I szárító kötelet pedig tegye alacsonyabbra” — ez a beadvány lényege. A tanács „átteszi" az ügyet a bíróságra. Iktatják, gépelik, postázzák —, megérkezik, a bíróság iktatja, szignálja ... A bíróság - egy tanácsvezető bíró, két ülnök, egy jegyzőkönyvvezető — tárgyal. Két ügyvéd is szorgoskodikl ítélet: a háztulajdonos köteles a villanykapcsolót kijavíttatni, köteles a ruhaszárító kötelet úgy elhelyezni, hogy azt a bérlő elérje ... Az ítéletet gépelik, iktatják, elküldik ... A háztulajdonos pedig nem ért egyet a bíróság döntésével^ fellebbez! Az ügy /nőst másodfokon kerül ismét tárgyalásra. Három szakbíró foglalkozik majd vele. Nem tréfa ez, kérem! TROMBIT AOGYBEN fizesse vissza, valamint néhány ingóságot is adjon ki. Ezen kívül vissza követeli kedvenc réz- ; trombitáját is. A járásbíróság — bíró, jegyzőkönyvvezető stb. — foglalkozott az üggyel és úgy ítélkezett az összes körülmény alapos l vizsgálata után —, hogy a fel- j peres minden keresetét elutasítja. A férfi azonban fellebbezett! Még azt megértené, hogy a pénzt és az ingóságokat nem kapja vissza, de abba már nem nyugszik bele, hogy a réztrombitája ne kerüljön vissza hozzá. A trombitából nem enged! Igen.ám, de hol a trombita? Kiderült, hogy az asszony — amikor Svédországban élő lánya meglátogatta - a lányának ajándékozta, aki magával vitte. Míg a per folyt, meghalt ez asszony. Volt némi kis megtakarított pénze, ingóságai a lánya örökölte. A pert - az asszony halála miatt — szüneteltették mindaddig, amíg az alperes jogutódját meg nem találják. A jogutód — a lány személyében — megtaláltatott. A férfi immár volt élettársának lányától, követelte vissza a hangszert. A lány megküldte a várva-várt trombitát. Na, most már fújhatja — gondolhatná valaki. ' Szó sincs róla! — De kérem, ez a trombita horpadt! — kiálíott fel a férfi és most már a lányt perli egy jó trombitáért. A keresetet a bíróság Svédországba küldte. Pillanatnyilag ez 0 helyzet trombitaügyben, várják a svéd- válaSzt..., * De hol az a trombita, amelyet időnként meg kellene fújni: kürtszó hívja fel a figyelmet arra, mivel kell néha a bíróságoknak foglalkozniuk! Caray Ferenc Mit főztek szépanyáink? Magyar Nemzeti Szakácskönyv 1845-ből Leves agglegénnyel és Yén tyúkkal — Csukakolbász, tekenős pástétom Élettársak pereskednek. Miután egy évi együttélés után szétváltak a férfi a Volt élettá rsával szemben kereseti igényt nyújtott be. Követelte, hogy az asszony 15 ezer forintot — amit ő egy év alatt hazaadott—, „Nem keretbe« annyi« a jó gaida, amit az ügyetlen srakacsné el nem «ékozolhat.” {Dugonics A. példabeszéde) A fenti idézet a mottója annak a 126 éves Magyar Nemzeti Szakácskönyvnek, amely poros padláson, régi iratok közül került elő, s ö napokban vásárolta meg a pécsi antikvárium. Igencsak kapós lehetett a múlt század elején az a gyűjtemény, amelyet Czifray István pesti 'szakácsmester állított össze. 1845-ben már hetedszer jelent meg, „biztos és sok esztendei tapasztalás által jóvá hagyatott 1648 szakácsi útmutatást tartalmazva". A hús- és böjti étkek, sütemények, nedvek, kocsonyák, fagylaltok receptjét — az előszó szerint - „Nádor Ispány Úr udvari szakácsának alapos oktatásait vé- vén vezérül" adta a szerző a magyar gazdaasszonyok kezébe. „keverj habzásig nyolc lat IrAs vajat, tégy hozzá ...” No de mennyi is a mi mértékeink szerint nyolc lat vaj, fél font zsír, egy meszely tejfel, két pint méz, fertály font főtt gesztenye, hat itycze tej stb? Csak gyanítom, hogy az ételekhez egy talicskányi hozzávaló szükséges, hiszen a recepteket 24 személyre számították. Ez csak az egyik akadály, hogy a szakácsi útmutatások szerint, valamilyen, rég elfelejtett ebédet készítsünk. Paprika, bors, szek- fű, hagyma akad, de kakukkfű, szerecsendió, gömbér, bazsalikom, tárkony-ecet — feltehetően — csak kevés éléskamrában. Böngészgetjük a megsárguit lapokat, ínycsiklandó finomságok, különös, ismeretlen elnevezésű ételek leírása között a magyar konyha legkedveltebb gasztronómiai csodái után kutatva. Meglepő: hiányzik a gulyás receptje, pedig levesből 162 félét találhatunk. Levest főztek kenyérből, apró madárkákkal, füvekből, levelekből, fehér répából, hajdinból. A módosabbak asztalára kerülhetett első fogásként sör- és borleves, koppon, csirke, vén tyúk, rák, velő és teknösbéka, különleges fuszarelckel. ízesítve, tartalmas betétekkel gazdagítva. Gyümölcslevesek tejszínnel, mazsolával, mandulával. Ma már mulatságosnak tűnik egy-egy elnevezés: öreglencse vén tyúkkal, vagy kartifiola (karfiol) lé agglegény betéttel.. Fánkszerű, agglegény levesbetétet mi is készíthetünk. íme: CZŐi/ES A&SZCLUT PIM& TOLVA? Százszámra sorolja a szerző, miként a leggazdaságosabb, legfinomabb sütni, főzni, ízesíteni a belsőséget, halat, vadat, szárnyast. Ügy tűnik, nem is annyira a zsíros húsok, meg az erőspaprika, inkább a párolt, főtt, vajas, tejfeles, baromfi, rák, mártások domináltak az ízeiről híres magyar konyhákban. Teknösbéka saját tekenőjében, esik vajban, csom- pó mártásban, csiga töltve, menyhal, süllő, angolna, oszt- rige, csiga, vidra, rák sütve, rántva, fasírozottnak, pástétomnak. Érdekes ünnepi étel, karó csonyra, szilveszterre egyaránt ajánlhatjuk. Csukából, vagy potykából készült kolbász. Halat vágni olcsóbb, mint sertést, s a kolbász a városiaknak is a disznóölés illúzióját kelti. Egy bökkenő ran csupán: miként fojtsuk rézlábasba a bazsalikommal, fűszerekkel kevert, ki- szálkázott csuka húst, majd mi után juhbélbe toltye rostély^» megsütöttük, honnan vegyünk a locsolásához barna vajat? Gondolom, nem sokan bánkódnak emiatt, hiszen meglehetősen nagy azoknak a tábora, akik a csukakolbász helyett a fokhagymás, csípős, sertés kolbászt választják. Étvágy- gerjesztőbb a töltött kappan fácán káposztával, fogoly lencsével, a béllel együtt felhasznált szalonkák azonban már nem ízlenének mindenkinek. Torták, krémek, sütemények. A legtöbb ünnepi édességet csokoládéval, mandulával, vaníliával, citrommal készült krémek töltik. Kár, hogy évtizedek során feledésbe ment a sok gyümölcsös pite, rétes, kalács, a narancs, barack, meggy és más gyümölccsel ízesített torta A gyümölcsös édességek között ilyen recepteket ismertetnek: Földi eperj szulez vegyített bogyókkal, Aludt Borzsujfa, Narancs tajték, Aludt- lé mondóidból, Czitromhajtások, Birsalmo torta, sőt szerencsendiós tortát is. Bár télen nem téma a fagylalt, említést érdemel, hogy szépanyáink rózsából is készítettek fagyasztott édességet. Az összevágott rózsaleveleket kifőzték, átszűrték, s fahéjjal ízesített levéből készült a virág- fagylalt. Kissé megkéstünk azzal is, miként lehet télire zseléket készíteni, galagonyát befőzni, ugorkát „becsinálni”, sodort besózni, barackot, ribizli! gőzben eltartani. Valamiben azonban mégis segített tanó csaival ez a regénynek beillő izgalmas ételtérkép. Italt készí teni mindig aktuális, különösen most, az új esztendő beköszönte előtt. Azt, hogy miként lehet a legközönségesebb borból tokaji bort varázsolni, szó szerint közöljük: „Minthogy hazánkban valóságos Tokaji bort ihatunk nem szükséges, hogy a külső országi, csinált borokra szoruljunk. Csak az kéne, hogy o hazánkbeli aszúszölő bor a maga valóságában megmaradna meg ne vesztegs'.ődne. ‘gy o magyar boros gazdák, kereskedők hitele külső országokban is csorba próba kőre ne tevődnék. Ennélfogva nem ;s adjuk elő a hamis tokajit." Wesztl Márta
