Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-25 / 304. szám
1971. december 25. DUNANTOLI NAPLÓ 3 M szénbányászat 2000-ben Az ezredfordulón még hárommillió tonna szenet termelnek a Mecsekben 1970 tavaszón készítettek a Mecseki Szénbányák jövőjéről egy dokumentumot, amely az iparág országos helyzetéről is kitűnő értékelést ad. Az új energiapolitikai koncepció szerint a hazai és külföldi szénhidrogénekre helyezi fokozott mértékben az ország energiaellátását. 1965-ben még a hazai szén 100 Tkcal, az importszén és -koksz 28, a hazai szénhidrogén szintén 28 és az import szénhidrogén 27 Tkcal- ial részesedett, s az összes energiaigény 195 Tkcal volt 1980-ban az elosztás a következő lesz: hazai szén 70, importszén és -koksz 17, hazai szénhidrogén 66 és import szén- hidrogén 123 Tkcal, az összes energiaigény pedig 311 Tkcal. A számadatok realitásához nem fér kétség, hiszen az 1970-es adatok egyértelműen bizonyították az előrejelzések helyességét Szén 83, az importszén 24, a hazai 46, az import szénhidrogén pedig 48 Tkcal, az össz- energiaigény 219 Tkcal volt Ezek szerint a szén részaránya 1965-ben még 67, 1980-ban már csak 27 százalék lesz a részarány. Új bányaüzem — Hosszúhetény Az elmondottak után bátor vállalkozásnak tűnik a Mecseki Szénbányák szeptemberben elkészített előrejelzése, mely 2000-ig felvázolja a mecseki szénbányászkodás lehetőségeit 1*71—75 1*7*-*# Kossuth-b. 97% 900 Zobák 630 700 Bóta-b. 350 — Komló T950 1600 Béto-b, — 330 Vasas-b. 580 600 Pécs-B. 1170 •20 0| özem — — Pécs: 1700 17» Szászvár 150 150 Mecsek: 3850 ‘ 3500 Béta-bánya termelését aszerint vették figyelembe, hogy a szén dúsítása a pécsi vagy komlói mosóban történik-e. A táblázatból kitűnik egy-egy bányaüzem jövője is. Az 1985-re kimerülő Kossuth-bónya aknáit Zobák-bánya légaknáiként keli majd fenntartani.Zabók 2000-ben a IV. szinten termel,Vasas ugyanerre az időre eléri a legalsó szintjét és 2008-ban befejezi a termelést. Béta is hasonló jövő előtt áll. István-akna a — 400 méteres szinten termel, innen a szintek szénvagyona megnő, mert a Pécsbánya — 360 méter alatti területeit is be lehet kapcsolni. Szászvár 1985-ben leáll. Az új üzem — Hosszúhetény — az I—II: szinti szénvagyonát termeli. S ami ezután következik a tanulmányban, egy kissé valóban utópisztikus: 2000 után Zobák, Pécs-Bányaüzem és Hosszúhetény • termelésével lehet hosszabb ideig számolni. Két interjú- Mi lesz, ha Dunaújvárosban nem épül .meg a harmadik kokszoló blokk, s a két mostanit rekonstruálni kell? Ezekben az években mit kezd a Mecsek a szenével? — kérdeztük Caram- völgyi .ionostól, a Mecseki Szénbányák igazgatójától.- Először is számítunk a harmadik blokk megépítésére. A KGST-ülések állandóan visszatérő lefrénje a kapacitás hiánya. Aztán várható, hogy jövőre felemelkednek a külföldi kokszárak. Jelenleg a mecseki szén részaránya 55—60 százalék, a többi import kokszból ered. Bebizonyított tény, hogy a mecseki szenet akár 75—80 százalékban is lehetne használni. Nos, ha kiesik a rekonstrukció idejére egy-egy blokk, fennáll a lehetőség, hogy növeljék ez arányt. Aztán a külföldi lehetőségeink is adottak. A DGT egykori terítési területén, Jugoszláviában most is szívesen fogadnák a szenünket. Piaci gondjaink nem lesznek.- S beruházási gondok? Hosszúhetény sokba kerül.- Valóban. Kapacitástartó és a technológiák fejlesztéséhez szükséges beruházásokra lesz szükség. Ennek mértéke 5 éves átlagban 1,5 milliárd forint. Ebben szerepel a hosszúhetényi A dokumentumot áttanulmányozva azonban kitűnik, hogy a prognózis készítői a realitásokból indultak ki. A Dunai Vasmű és a Pécsi Hőerőmű az ezredfordulón is várja a Mecsek szenét, sőt mindkettő valószínűleg többet igényel, mint jelenleg. Az előbbi 720 ezer tonna elődúsított komlói kokszszenet és 410 ezer tonna pécsi kon- centrátumot. Az utóbbi 1,9 millió tonna erőműszenet. A belkereskedelem igénye valószínűleg jelentősen csökken, a MÁV-é szinte teljes egészében megszűnik, de kisebb egyéb ipari és a saját igénnyel együtt még így i% 3,5 millió tonna szén termelésére kell felkészülni. Jelenleg 3,8 millió tonna az éves termelés. A szénvagyon — biztosan kitermelhető, az igényeknek megfelelő minőségű szén - adott. Kossuth-bányán 11,8, Zobákon 32.2, Béta-bányán 10, Vasason 27.3, Pécsbónyán 26,6 és Hosz- szúhetényben 22,7 millió tonna a szénvagyon. Az utóbbi biztosan felborzolja ismét a kedélyeket, hiszen alig néhány éve hogy vízzel elárasztották az aknákat, de hát azt ki lehet szívatni — a jövőben a termelés szinten tartásához feltétlenül szükséges újabb bányaüzem nyílása, s ez csak Hosszúhetény lehet így a mecseki szénbányászat súlypontja az 1980- as évektől várhatóan ismét Pécsre tevődik át Az alábbi táblázaton ezer tonna/év számadataival feltüntettük miként alakul az egyes területek termelése. mi—ss m«-M 1*01—05 100Í-I0W 500 kimerül a szénvagyon 930 1150 1150 1150 — 330 320 310 1430 1480 1470 1460 370 — — — 670 670 630 600 880 850 700 540 — 500 700 900 tw 2030 2040 150 — — — 3500 3500 3500 3500 üzem beruházásainak folytatása is, az akna felszerelése, gépesítése és 1975 és 1985 között az induló szintek kialakítása. 1974 és 78 között a széndúsító üzemekben is mintegy 100 millió forintos beruházást kellene végrehajtani. A beszélgetést Tamási Istvánnal, az Egyésült Magyar Szénbányák elnökével folytattam: — S mi a véleménye önnek a Mecsek elképzeléseiről, hogyan illeszthető az a magyar szénbányászat egészébe? — Biztos jövő előtt áll a Mecsek, a mostani 20 éveseknek is tiszta szívvel megígérhetem: nyugdíjba mehetnek az ottani szénbányákból. Feladat azonban a legközelebbi jövőben is, s a következő évtizedekben is nagyon sok lesz. Korszerűen gépesített, koncentrált, jól megszervezett, a számítógépek segítségével kianalizált termeléssel lehet csak a jövőben bá- nyászkodni. A bányászok nem lapátoló, csontokat szétrázó gépekkel dolgozó embernek lesznek majd. A bányászok a gépeket, a mechanika elméleti és gyakorlati oldalát egyformán ismerő szakemberek lesznek. — Néhány konkrét dolgot azonban pontosítani kell. A termelés véleményem szerint 3 millió tonna körül lesz. Szembe kell nézni a dunaújvárosi kokszoló blokkok rekonstrukciója alatti értékesitési gondokkal. Hangsúlyozom, ez nem élet-halál kérdése. A tennivaló: a rekonstrukciót minél rövidebb idő clatt végrehajtani. Ez alatt növelni kell a mecseki szén arányát a működő blokkban. A rekonstrukció után várhatóan nagyobb lesz Dunaújváros szén- igénye. — Ügy tűnik, a magyar szénbányászat vezetői és a pécsiek csaknem azonosan Ítélik meg a Mecsek jövőjét és az ezredfordulón betöltött szerepét. Milyen iesz a magyar szénbányászat 2000-ben? — Az energiaigény olyan rohamos mértékben nő, hogy a szénnek még akkor is feltétlenül ebben a szerepkörben is feladata lesz. A KGST, a Szov jetunió és az USA is hatalmas pénzeket fordít kutatásra: az elégetésen kívül még milyen területeken lehet gazdaságosan felhasználni. Hát, többek között a hasznosítható anyagok kinyerésére gondolok, vagy lepárlására, amikor gázt, olajat benzint, alkoholt, alumínium- oxidokat lehet kinyerni. Tehát a szénre szükség lesz — véleményem, és a konkrét elképzelések szerint is 10 millió tonna körüli termelésre kell számítani Erre három mód lehetséges: a most gazdaságosan termelő szénbányák üzemeinek rekonst rukciója, szénvagyonpótlása- bővítése. Az eocén területen — Tatabánya és Oroszlán környé ke — újabb termelő kapac'táso- kat beléptetni, továbbá a 2000- ben kieső Visonta helyett Bükk- óbrányban új, külszíni bányát kell nyitni, amelyre akár egy 1500 MW-os erőmű is-telepíthető. Lombosi Jenő Mivel gyarapodott 1971-ben Baranya? Az épülő műszergyár 71 karácsonyán Áprilisban indul a BCM és a Műszergyár 3B tehenészeti és 21 sertéskombinát Szokás ez: esztendő végén számba vesszük, mivel gyarapodott az elmúlt évben a baranyai gazdaság? Mennyit lépett előre az iparilag közepesen fejlett, azok között is a legutolsó helyek egyikén tanyázó Baranya? Először is talán azzal kezdjük, hogy mi jellemezte a beruházási piacot? A megyében ugyanaz volt a helyzet, mint az országban. Az igények jóval meghaladják a lehetőségeket. Továbbra is szűk a kapacitás. E miatt a határidők tartását a rétestésztával jellemezhetjük. Lassan folyik a munka a beruházásokon, egyes beruházásokat későbbre kellett halasztani. Egyelőre egyetlen reménysugár: azok az intézkedések, amelyeket az idén a beruházási piacon uralkodó feszültségek feloldására és a beruházások meggyorsítására hoztak. Szigorúbbak lettek a pénzügyi szabályzók. Az építkezéseket visz- szafogják, az irodaház építésére meg valóságos stopot rendeltek el. A vállalatok inkább a gépesítésben érdekeltek, s ez a hatékonyságot növeli. A három „nagy** Baranyában három beruházásra kell leginkább odafigyelnünk. A BCM-re, mint a megyében folyó legnagyobb beruházásra, a Mohácsi Farostlemezgyár idén indult 550 millió forint költségű gyárbővítésére, és a Pécsi Műszergyárra, amely jövőre ezernél is több nőnek ad munkát. A BCM építése az idén negyedik esztendejébe lépett. Ebben az évben 1,1 milliárd forintot kellett beruházni, többet, mint az előző három évben összesen. Ez az év a technológiai szerelés éve. Beremendi látogatásakor Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter hivatalosan bejelentette: az első gyártósort határidő előtt, 1972. április 4-én be kell indítani. Erre minden remény megvan. A szerelők jól kihasználták az- enyhe őszt. Tető alatt van már a Pécsi Műszergyár, a jövő év elején kell átadni szerelésre. Megkezdődött a munkaerő kiképzése: induláskor négyszáz dolgozónak kell munkába állnia. A tervek szerint a Műszergyárban áprilisban mór megkezdődik a termelés. A gyár termékei: magnók, ipari tv-kamerák, műszerek, híradástechnikai cikkek. A Mohácsi Farostlemezgyár bővítésénél már a rajt sem volt sima. A kiemelt beruházáson csúsznak a ha*áridők, birkóznak a határidőkkel. Az osztrák Funder-cég első gépszállítmányai már megérkeztek. A szerelésnek januárban kellene megindulnia, a próbaüzemnek pedig a jövő év decemberében. A bővítés után a gyár a jelenlegi évi 48 ezer tonnán túl további 60 ezer tonna kemény fa- rort'emezt állít elő. Vége annak a korszaknak, amikor a baranyai beruházáso- I kát egyedül a bányászat beru- | házásai jelentették. Ez persze ■ nem jelenti azt, hogy a bányákban ne lenne korszerűsítés. Az idén kezdődött el például a vasasi bánya nagyszabású Yekonstrukciós munkálata. Az’idén szűnt meg a hidasi brikettgyár, ugyanakkor azonban bővítették a nagymányoki brikettgyárat, ahol megduplázódott a kapacitás. A hidasi üzemépületekbe a Budapesti Vegyiművek költözött be és egyre tekintélyesebb vegyiüzemmé fejleszti. A Mecseki Ércbányászati Vállalat történetének jelentős állomásához érkezett: elkészült az új, a IV-es bányaüzem. Milliós létesítmények Hosszú sort nyitunk meg, amikor megpróbáljuk — a teljesség igénye nélkül — számba venni a kisebb-nagyobb vállalati beruházásokat, rekonstrukciókat, új, nagyteljesítményű gépek beállítását. Nagyjából befejeződött oz idén az Állami Építőipari Vállalat panelüzemének bővítése. Az év elején költöztek be a Pécsi Sopiana Gépgyár új üzemcsarnokába, az idén költözött új iparosított telephelyére a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, az Aszfaltútépítő Vállalat és a Villamosipari és Gépjavító Ktsz. Elkészült végre a Pécsi Kesztyűgyár kilencszintes, impozáns irodaháza. A régi központban felszabadult helyiségekben műhelyeket rendeztek be. Az idén kezdődött az ÉPFU és a pécsi vágóhíd nagyszabású rekonstrukciója. Már alapozzák az új várócsarnokot. Ez a beruházás azért is nagyon fontos, mert bár soha ennyi sertés nem volt az országban, bizony a húsboltokban még nincs állandóan friss hús. A Pécsi Vasas Ktsz színesfémöntödét hozott létre Pellérden, itt 0 tervek szerint a későbbiekben komoly gépgyárat szeretnének. Nagyszabású, közel 250 milliós rekonstrukció kezdődött a Pécsi Porcelángyárban, tiszta égboltot ígérve a gyár felett. Korszerű, gáztüzelésű kemencéket állítanak be. Gazdaságosabb lesz a gyártmányösszetétel, elsősorban a porcelánszigetelők gyártását futtatják fel. Megkezdődött a komlói kőbánya és a siklósi márványbánya korszerűsítése. A kőbányában gépesítenek, két-három év múlva megduplázzák a kapacitást. Néhány sok viszontagságot megélt beruházásunk. A siklósi kenyérgyárban, amely előbb megsüllyedt, majd a vezérlőpultja volt rossz, ez év elején sütötték az első kenyeret. Az eredeti 17 millió forintos költségből a végén 29 millió lett. Sok baj volt, konstrukciós hibák miatt, tetemesen csúsztak az átadási határidők az új görcsö- nyi és a rekonstrukción átesett mohácsi téglagyárnál. A mohácsi gyárban a próbaégetés az idén áprilisban kezdődött meg. Egyelőre még mindketten kapaszkodnak, hogy elérjék teljes ''0"acitásukat. Az idén lépett a befejezés küszöbére a Szigetvári Cipőgyár rekonstrukciója. Itt is késésben vannak. A gyár megduplázza kapacitását, évi 2 millió pár cipőt készítenek majd. Említsük még meg néhány nagyteljesítményű gép beállítását. Érdekes, valamennyi keletnémet gyártmányú. A Tejipari Vállalat csomagoló gépet vásárolt és megjelent a boltokban a tejipar tasakos teje. A Pécsi Dohánygyárban cigaretta gyártó gépet, a Pécsi Sörgyárban palackfejtő gépet állítottak be. És hát a Pepsi-gyár, Pécsett gyártott Pepsi Colát ihat az idei évtői a baranyai polgár. Szakosított telepek A mezőgazdaságban az idei esztendőben úgyszólván egyetlen egy beruházás sem indult. Viszont sok a folyó, az 1968- ban indult beruházás. Mint ismeretes, a megyék közül Baranyában épül a legtöbb szakosított telep: 38 tehenészeti és 21 sertéskombinát. Többségük tető alatt van. A tehenészeti telepek közül néhányat már átadtak műszakilag, részlegesen azonban már egész kor üzemel. Az átadások zömmel jövőre várhatók. Több sertéstelep már tavaly elkészült, az idén további átadótokra kerül sor. Ez év őszén készült el Szentlőríncen 20 millió forintért a megye első Gear- gikon mintájú sertéskombinátja. Évi kibocsátása 2500 hízó. Súlyos lemaradás tapasztalható az ormánsági tsz-ek közös sertéstelepének építésénél. Sem a tervező, sem a kivitelező nem állt hivatása magaslatán. Az épületek még tető alá sem kerültek, s már megsüllyedtek. Az eredeti 27 millió forintos költség helyett ma mór 40 millióról beszélnek. A komplex telepeken kívül a gazdaságokban az idén több terményszárítót, baromfifarmot, juhhodályt és más gazdasági épületet adtak át. _ * Előrelépés történt a feldolgozásban. Jelentősek a Gabonafelvásárló beruházásai. Az idén kezdődött a vajszlói négy- százvagonos gabonasiló építése, és előrehaladott állapotban van Mohácson b 2000 vagonos siló építése. Ez utóbbi 40 millióba kerül. Áll a Mecsekvidéki Pincegazdaság új pezsgőgyárának ötszintes épülete, ütvén százalékkal nő a kapacitás, évi másfél millió palack pezsgőt töltenek. Hosszas huza-vona utón az ötödik szint kivételével átadták végre a Villány—siklósi ÁG toronypincéjét. Már tavaly elkelt volna: e miatt voltak kénytelenek 120 vagon szőlőt olcsó áron eladni. Az idén készült el a BARANYAMÉK 100 vagonos almatárolója, nagyon kellett, hűtőtárolókból szűkiben van Baranya. Ha már itt tartunk, említsük meg, végeredményben oz idén költöztek be a nagykereskedelmi vállalatok a pécsi raktárbázisba, legutoljára az év közepén a TÜZÉP, Hidak, utak Nem lenne teljes a kép, ha nem emlékeznénk meg az egyéb beruházásokról. Nem is nagyon „egyebek” ezek, hiszen hatással lesznek a gazdaságra. Az idén kezdődött meg a pécsi Siklósi úti vasúti felüljáró építése. Egyelőre szanálnak, áthelyezik a közműveket. Megtörtént a drávaszabolcsi híd alapkőletétele, amely Baranya Jugoszláviával való jobb közúti összeköttetését jelenti. Az AFIT 86 millió forintos beruházást jelentett be, a vasútnál építik az új abaligeti alagutat, a DÉDÁSZ nemrég fektette le példás gyorsasággal a norvég olajtöltésű kábeleket, üzembiztosa bbá téve ezzel Pécs energiaellátását. A pécsi tv-torony- ban már a sugárzótesteket szerelik, a munkálatok a befejezéshez közelednek. Azt mond- j'ák,^ hogy még Eszéken is kitűnő lesz a vétel. Szerelik a pécsi Crossbar-telefonközpontot. A próbaüzemet a jövő őszre tervezik. Miklósvári Zoltán m MINDEN KEDVES m & MEGRENDELŐNKNEK m ' « ÉS SZÖVETKEZETÜNK VALAMENNYI P DOLGOZÓJÁNAK sül kellemes karácsonyi i ü 'Iliiig ünnepeket kíoánunk M m Pécsi II Faipari Szövetkezet PÉCS, ROZSA FERENC UTCA 20/1. SZÁM. Egy év gazdasága