Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-23 / 302. szám

/ DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. december 23.-------„-------------­B ARANYAI KASTÉLYOK ÉS UDVARHAZAK Nyomozás az „Aranyló" körül Előzményeit: dühös c szer­kesztő — hetek óta nem kap­ja a sorozat következő riport­ját. Szigorú utasítást ad: a hét végére itt legyen, nem ér­dekel a honkongi, a napi mun­ka. Kastélyt akarok, mert nincs anyag az olvasmányos oldalak­ra. Újságíró: nincs mit tenni, valahol a. közelben keresek egy tornyos házat. Lehetőleg mű­emléket. Az sem ártana, ha kí­sértet lenne hozzá, titokzatos pincelabirintussal, s néhány sztorival. Fő, hogy olyan he­lyen legyen ahova köves út ve­zet, s a történetét villámgyor­san elmesélje valaki. Lehetőleg j a volt tulajdonos, de minden- j képpen olyan, hogy csak egy kissé meg kelljen szerkeszteni amit mond, egy szemléletes il­lusztráció majd kiegészíti. Nézzük hát melyik legyen? Megsárgult papírokra írt hely­ségnevek: Bakóca, Boly, Cser­tő, Görösgall, Kishárspgy, Mozs- gó, Nádassy-telep. Gyermexott hon, szociális otthon, idegbeteg gyerekek, idegbeteg felnőttek szociális otthonai. Más kellene most.-Pécsvárad (XVIII, sz. Ba­rokk) Volt..? Ma..? Ez nem jó. Bár Pécsvárad érdekes le­het Pécsvárad (XVIII. sz.) mű­emlék. Présház. Ez sem lesz jó ki tudja a mostani tulajdonos ismeri-e a présház történetét? Pécsvárad (Barokk) ,,Arany ló” vendéglő. Műemlék. Azt hiszem ez az. Futás az Egyetemi könyvtárba. Genthon István mű­emlék jegyzékében hamar meg­találom. A pécsi út mentén 1800 körül épült, kívül teljesen «át­alakított épülef, stukkó menye- zettel. Műemlékjellegű. Gyerünk dr. Vargha Károly főiskolai tanárhoz, ő majd út­baigazít. Sajnos beteg. Csak két nevet mond: menjek Pécs- váradon öhier Anna tanárnő­höz, és Gálos Orsolyához, a művelődési házba. Ök segíte­nek. öhier Anna: sajnos sem­mit sem tudok az „Arany ló- Től". Tíz éve a német lakosság­ról írtam szakdolgozatomat, a yendéfifíről nem hallottam. Ta- 'án Gálos Orsi tud'valamit. '- Az „Arany ló"? Oft szo­kott a nagymamám hálózni — mondja - de ennél többet én sem tudok róla. Legfeljebb, hogy valamikor a Tanácsháza ott volt, s ma a könyvtár mű­ködik abban a házban. De ta­lán él még a faluban olyan öreg, aki emlékszik az „Arany ló"-ra. Telefon hívás a patikába. A Nékám csalód közel másfél év­százada él Pécsvóradon, gene­rációról generációra ők voltak •a patikusok. Sajnos az idős pa­tikus nem ér rá segíteni a ku­tatásban, így fejből pedig csak annyit tud. hogy ahogy az em bér bement a boltíves kapun jobbra volt a kocsma, balra az úri Kaszinó. A nép „Selyem­nek" hívta. Hogy miért, azt nem lehet tudni. Az emeleten bál­terem volt... Nos ez nem sok. Gálos Orsi azonban már visz is magával. Nagy hatalmas földszintes ház, amelyben a patikusék élnek. Vétsey Sándornéhoz kopogunk be - ő is Nékám lány. *- Emlékszem. persze, hogy emlékszem az „Arany ló"-ra. Ott volt az első bálom. Csupa nagyestélyi, a lérliak frakkban. Híres cigányzenészek húzták a ‘oxtrottot, f keringöt, csárdást Nagy szó volt ám akkor a ke­reskedők bálja. Elegáns meg­hívók voltak. • A kedves idős hölgy az ódon hangulatú szobában valóság­gal lázba jön, az egy óráig tar tó éjféli csárdásról, a vendé­gekről beszél. A Sziklai Odó ki­rályi járásbíró, Driesz Lajos földbirtokos, dr. Trankovits Sándor, s még jónéhány nevet sorol.- Milyen jól tetszik emlékez­ni. . ­-s Itt éltem mindig, itt szü­lettem ebben a házban, ebben a szobában.- Kié volt az „Arany Jó”?- Hát azt nem tudom. A Lovas ' Mihály, vagy a Mihály Károly gőzmalom tulajdonosé? Mindig bérben volt. Azt hiszem él. A mennyezeten barokk dí szítés. Kagylók, csigavonalak. Itt , lehetett valamikor a kocs­ma. Kigyós Sándorné megmu­tatja a raktárt - talán egy kis sé itt lehet még érezni az épü­let múltját.- Itt pedig látni - mutat c könyvtáros a nedves falakra. A Kaszinóban — az egykori Ka szinóban — rendezték be a fo­lyóirat olvasót és gyermexkönyv kölcsönzőt. Talán a Levéltárban, többet tudok meg. Krisztics kartonok: helységnevek — Berkesd, Pe­reked, Eilend, Romonya. A pé­csi út 1317-bcn épült,' a kirá­lyi kamara építtette. Az .Arany di Barát József cigányzeneka­rát hívtuk mindig. Ez a bál egy fogalom volt. Na, jöjjön, meg­nézzük a térképeket. 1892-es térkép.- Itt van ni, ez a saroktelek. Itt volt már a kocsma. Men­jünk a telektárba. Poros akták, enyhén dohos szag. Vastag könyvek. 1738-as számú Birtoklap árulkodik: a telek a Magyar Királyi Egye­temi Alap tulajdona. Feltehe­tően a XIX. század közepén már állt az épület. — Eből a saroktelekből ha­sították ki a gőzmalom telkét — mondja a telekkönyvvezető. Az első pécsi automobilok A pécsi autózás íovagkora „Szédületes sebesseggei ,.száguldoztak" Az első oécsi autóversenyző — A legrégibb jogosítvány — A Királyi Magyar Automobil Club A mai ember beül az autó­jába, s ha nem indul elsőre a kocsi káromkodik, ha rolós az aszfalt, vagy lyukas az út, szid­ja oz útépítőket, ha nem gyor­sul a kocsi 15. másodperc olajt százra, a tervezőt emlegeti. Ki­nek jutnak már eszábe azok a zörgő, füstölgő jószágok, amelyek az autózás hőskorában futottak. Pedig az első pécsi autók ilyenek, voltak. Láncmeg­hajtású külső sebességváltós, j, úgynevezett kulisszás, kutbiiin- \ dítású kocsik) s az utakra sem ( lehetett sok jót mondani, ho j egyáltalán alkalmasak voltak az autózásra. Az első pécsi autótulajdonos j az üszöai uraság, dt. Grósz lm- j re földbirtokos vált. A huszas i évek e!e,:ón vásárolt egy nyitott Fia'.oí, s ezzel „száju'dozott" I 30—40 kilomé'eres „szédületes” j tempóban. Ezután a Rákeres 1 Novák cég, a későbbi Novak taxis vásárolt kél kocsit. Erek voltált‘ az első . pécsi bérautók. A negyedikét Mestrits Endre, az 1921-ben alapított Munka- j csy Mihály utcai Mestrits-ga- ] rúzs egyik tulajdonosa és veze­tő :e vásárolta. A kétezer köb­centis MAG kiskocsit a mátyás­földi Magyar Állami Gépgyár készítette. Kétliteres mofor;a ellenére is kiskocsinak számí­tott, mert szinte csak a henaer- űrtartajomtól függött a telje­sítmény és a sebesség, s a két­ezer köbcenti nem sokat nyúj­tott. Abban az időben az a,utókat j is gyengébb anyagból gyártot­ták, mint ma. Hiába mondjuk, hpgy az volt az igazi, a béke­beli minőség, mégis; 20—30 ezer kilométerenként fúrni kel­lett a motort,- s 70 ezer kilotné- terenként teljes generált igé­nyelt az autó, még a megbíz­hatóságáról, közismert Merce: des is. A huszas éveket a magyar- országi automobilizmus • lovag­korának lehet nevezni. Ekkor kezdtek szaporodni a kocsik, a 'ovítóműhelyek. A pécsi Mun­kácsy utcai Mestrits garázs — a Szabadság úton, ahol ma az Autóközlekedési Tanintézet ga­rázsa van. A fejlődés kezdeti szakaszán Pécsett az autók nagy része bérautó volt. A bérautókat taxaméterrel látták el, s ugyan-' olyan taxik szaladgáltak, mint ma. Azaz mégsem ugyan­olyanok, rrfert a maihoz képest kezdetleges kocsik voltak ezek, de az „egy főre eső taxiellá­tásban'' nem volt hiány; a húszas évek közepén 24 ma­gántaxi állt a Széchenyi tér két oldalán. Később, amint szaporodtak a kocsik, 1927-ben megalakult a Magyar Királyi Automobil Club Pécs-Baranyai Clubja. A kora­beli autóstérkép sok érdekes­séget tartalmaz és sokminden­ről árulkodik. A térkép hátlap­jára nyomott hirdetések és -tá­jékoztatók szinte minden taná­csot tartalmaznak, amelyek ak­kor az autózáshoz szükségesek voltak. Felsorolják a budapesti szállodákat, fürdőket. Ma is kö­vetendő példa: o legtöbb szál­loda saját ■ garázzsal -endelke- zett I Az autóklub segítette is az autósokat. Volt egy titkára, aki minden évben megtartotta a közgyűlést. Ezen elmondta, mit végeztek abban az évben. Állí­tólag mindig többet mondott, mint amennyit tett. Ügylátszik, ez sem új divat. A klub verse­nyeket rendezett, ■$ túrákat szervezett, „hozzásegítette a tagokat a külföldi túrákhoz is”. A versenyeken — mivel már akkor is drága sportnak számí­tott az autósport — főként a képviseletek, a szervizek indul­tak. Rallye és hegyiversenyeket egyaránt rendeztek. Az egyik leghíresebb a mátrai hegyiver- ,seny. volt, ahol a gyorsasági szakaszt nem kevesebb, mint 138 kanyar tarkította. Ismertek voltak a mecseki hegyiverse­nyek, s a Baiqton környéki rallyek is. Általában 3—400 ki­lométer volt egy verseny össz- távja, melyet minimum 55—60 o Tiszák is bérelte, aztán ki­itta magát. A 40-es években a Woliék is bérelték ■ .■ Talán a Tanácsra kellene menni, ott a telekkönyvben minden adatot megtalálni. Igaz lehet. Gálos Orsi néhány perc múltán már a községi Ta­nácson kérte, hogy segítsenek Milyen jó, hogy Pécsváradon mindenki ismeri*— segítenének ha tudnának. Sajnos a telek­könyvi adatokat bevitték Pécs­re, csak egy névvel tudnak szol­gálni: Molnár Sándor. Ó volt az utolsó bérlő. A „Zengóbe.n” találjuk. Most ezt a vendéglátó egységet vezeti. — Mi csak 1946. és 49. kö­zött voltunk ott, aztán leadtuk az ipart. Nem volt forgatom. Berkesdiek, perekediek jártak hozzánk. S a Kaszinóba a tiszt­viselők. Azt tudom, hogy a há­ború qlatt a táncteremben le venteotthon volt. — Utánunk — 1950-ben — a községi Tanács költözött az '„Arany lóba". A régi cégért én őrzöm otthon Kerek mezőben egy aianyszínű ló. Alkonyodik, már csak Pécs felett vörösük az ég, a Zengő feketén magasodik Pécsvárad felett. Az „Aránylóhoz” megyék. A maradék bizalmam is sem­mivé foszlott. Az „Arányló” épülete semmiben sem külön­bözik bármely jellegtelen két­szintes épülettől. Talán csak a befalazott boltíves kapubejárat árulkodik a régmúlt időkről. Az udvarról nincs befalazva, látom a vaskorlátos lépcsőfeijárót . . . A községi könyvtár működik a földszinti részen, az emeleten lakások vonnak, A boltív alatt ' ízlésesen berendezett előtér, a díszítés Lantos zománc mozaik s Rétfalvi fából faragott Radnó­tija. A könyvtárban 15 ezer kö tét — 780 állandó olvasó já'' ide. Pécsváradon 3500 ember lóról” szó sem esik. Krisztics egyébként jogi professzor volt, S a 30-as években az egyete­mi hallgatók segítségével fel­mérhetetlen értékű helytörténe­ti kutatást végzett. Akárcsak Németh Béla. Az utóbbi több mint két tucat vastag könyvet írt kézzel, Baranya történeti múltjáról. Pécsvárodról azon­ban nála is kevés adatot ta­lálok: 1857: 1903 katolikus, 770 református, 94 zsidó és 60 egyéb vallású lakosa, környékén 1623 hold erdő, az Egyetemi Alapítvány birtoka. Nos hát, nincs mit tenni. Ügy tűnik az „Aránylóból" so­ha nem lesz kastély, s mint ven­déglő is homályban marad. Azért a Telekkönyvi Hlvaíalbcf még benézek — Pécsváradon hallottam, hogy Forró Jánost keressem, ő pécsváradi. — Fiacskám, szívesen segíte­nék, de hát a háborúban csak­nem minden elpusztult, hogy lenne meg az „Aranyló" telek­könyve. A 71 éves hivatalnok egyébként hosszú óvekig a köz­ségi önkéntes Tűzoltó Egylet parancsnoka volt. — Hát egy pár szót azért tudok mondani, hatalmas pin­celabirintus van az ép.ület alatt, a második nagy háborúban lé- gópincének használták. Ott volt a Kaszinó, talán háromszor jár­tam ott, mint teiekkönyvezető nem éreztem otthonosan ma­gam, A patikus, közjegyző, lö- szolgabiró, s szolgabíró voltak ott a törzsvendégek. Ja és az orvos, meg a Gálos. Volt egy biliárdasztal, ide az urak in­kább lerblit játszottak. At a kocsmában meg az' iparosok filléres máriást. Olyan koszo­sak voltak a lapok, hogy meg sem lehetett ismerni. Minden harmadik évben az „Aranyló­ban" rendeztük a Tűzoltóbált. Nagy esemény volt, a bonyhá­l'gy tűnik, teljesen lázba hoz­ta a nyomozás. — 1913 februárjában a Pécsváradi Mű malom RT. meg­vette a kocsmát és telket. A részvénytársaság főrészvényese Leichner Henrik volt. 1937-ben a bérleti jogot átadták a Pécs­váradi Ta'arék'zövetkezet és Bank tulajdonába. Úgy látszik j pénzzavarban voltak. És mit gondol ki volt a Bank lörész- . vényese? Megint a Leichner. J Ekkor társult be Mayer a vízi- í molnár is az üzletbe. Azért ! mesélem ilyen részletesen, mert j a malom és kocsma mindig eggyüvé tartozott, s csak a bér-»\ h'i jogot adták el. 1933-ban Vo'snik és Mihály vette meg. Az egyiknek pénze volt, a má­sik meg a malmos, a szakmát értette. 1943-ban külön váfasz- \ tolták a kocsmát és malmot, j ; A'iá, az államosítástól léitek! J Már nem is tudom ftii van 1c- j írva' a telekkönyvben, s mi az, | amit következtet a bejegy.é- : séfből. 1950; államosítás, ke- : zelő a pécsváradi malom. A j kocsma pedig a községi tanács j tulajdonába megy . . . — Hát igy van. Ugye most j még egy jó sztori kéne? Tudja, i ha oz embernek ideje lenne, sok mindent ki lehetne ásni, de hát tudom: magának gyorsan kell az anyag. Nem is tudom, hogy köszön­jem a segítségét, legszíveseb­ben rohannék az írógéphez, de Forró János még egy pillanat­ra visszatart: — Ez az épület, azt hiszem, nem volt ám mincjig kocsma, ez valami uradalmi épület, udvarház, vadászkastély lehe­tett. Talán valami erdőtaná­csos lakott benne, nem tudom honnan jutott most eszembe, de az biztos, múlt század köze­pén kastély lehetett. Lombos! Jenő Régi autók régi versenyzők í ahol ma a XlV-es Autójavító : Vállalat szervize van -*■ példá- | ul 1925-ben elvállalta a torinói Fiat Művek Baranya, Tolna és Somogy megyei képviseletét. Ma úgy mondonpnk, márka­szerviz. Ugyanez a cég lett ké­sőbb a híres német villamos- sági gyárnak, a Bosch-nak is a képviselete. A magyar automobilizmus igazi nagy fejlődése 1934—35- ben kezdődött. A német és az olasz kocsikat vámmentesen hozták be az országba, s így jóval olcsóbbak lettek. Hihetet­len fejlődésnek indult az au­tózás. Sorra alakultak a külön- ' böző gyárak képviseletei, szer- j vizei Pécsett is. A Mestrits-féle Fiat képviselet után a Hamerli vaskereskedő elvállalta a Ge- i neral Motors, ezen belül a j Chevrolet autók javítását, majd a mai Rákóczi úti DÉDÁSZ j lészleg helyén lévő Varga Gyű- j la Karosszériagyár, a Steyr kép- j viseletét, később a DKW-t is. Jól felszerelt, nagy műhelyek ; voltak ezek, ahol főként nagy- | javításokat végeztek. A Mestrits- j féle garázs például hetven em- l bérrel dolgozott. A benzinkuta­kat ugyancsak a garázsokban szerelték fel. Ezek mind magán­kézben lévő kutak voltak. Mű­ködött ilyen a Munkácsy Mihály utcai szervizben, a Varga-féle garázsban, a Győry garázsban, Mit ne vegyünk karácsonyra? Örök probléma, hogy mit- vegyünk sze­retteinknek karácsonyra. & választék igen nagy. Helyesnek láttuk, ha segítség­képpen lelsoroljuk: mit ne vegyünk aján­dékul. A filmhíradóban gyakran látunk ízléses, szép kivitelű atomreaktort. Mégsem aján­latos, hogy effélét ajándékozzunk. Gon­datlan kezelése sok bajt okozhat a ház­tartásban. Az ipar ma már nagyon szép, szidol- ial tisztítható kazánházakat gyárt. Mégis tartózkodjunk az ilyen ajándéktól. Bár a kazánház iól jön télen, de a hozzátartozó fűtő elveszik, újat nehezen tudunk sze­rezni. Léglökéses, nyolcvan személyt befo­gadó utasszállító repülőgépet ne ajándé­kozzunk karácsonyra. Nagy helyet foglal el a lakásban és nem megy jól a stíl­bútorhoz. Elektronikus számológép. Bár segít a kosztpénz beosztásánál, mégsem ajánl­juk. mert a hó végére nagyon emeli- a villanyszámlát. Ma már igen szép kivitelű toronydaruk készülnek különböző pasztellszínekben. Elromlott felvonóié házakban igen hasz­nos lehet, mégse ajándékozzunk torony­darut. A feleségünk másnap ugyanis ki­cseréli egy elegáns turbogenerátorra. Hadd pukkadjon a barátnője az irigység­től. / . Egy jói működő, gusztusos kis vízi erő mű nagy örömére szolgálhat a család­nak. Különösen a téli befagyott csőveze­tékes időszakban. Ám mégse ajándékoz­zunk vízi erőművet szeretteinknek, mert a szomszéd joggal terjeszti majd, hogy mi­ből telik nekünk ilyesmire? Ha jó tanácsaink későri érkeznek, s a felsorolt praktikus holmikból valaki már vásárolt szeretteinek, az illető magára vessen. \ GALAMBOS SZILVESZTER kilométeres átlaggal keltett tef- jesíteni. Az egyik lege-edmé- nyesebb versenyző a pécsi Mestrits Endre volt. Egyébként Mestrits Endre rendelkezik ma Pécsett a legrégibb jogosít­vánnyal: 1921. május 15-én kapta. KRESZ-böl és vezetésből ugyan vizsgázni kellett, de az. utcákon nem igen voltak KRESZ-táblák. A 30-as évek elején tértek át Magyarorszá­gon az addigi balra hajtsról a jobbra hajtsra. Akkor kezdett kialakulni valamiféle meghatá­rozható forgalmi rend, de az is inkább csak Budapesten. Pé­csett a háború végéig jófor­mán nem is voltak táblák. A ve­zetési vizsga is elég nehéz volt, már amennyire nehéz lehetett, A vizsgáztatók kedvenc helye volt a rhai Úttörőhöz előtti lej­tő. Aki ott álló helyzetből fel felé el tudott indulni, már áf is ment. Élnek még néhányon a ré­giekből. Vannak, akik akkor ta­nulták a szakmát, s ma is el ismert szakemberek. Nem cso­da, hiszen keresztül ment a kö­zükön szinte valamennyi típus. Együtt fejlődtek a technikával, a közlekedéssel. Ök ma az au­tózás professzorai. Panics Gyöigy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents