Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-23 / 302. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. december 23. 24 ora a nagyvilágban Január első felében Jarring felújítja misszióját Jarring ENSZ-ni eg bízott ja­nuár első felében lép érintke­zésbe a Közel-Keleten szemben álló felekkel az ENSZ-közgyű- | lés december 13-i határozatá­nak végrehajtása végett. Az AI Gumhurija című lap New ; York-i 'jelentése szerint Jarring j közölte El-Zajjat egyiptomi ENSZ-fődelegátussal. hogy ka­rácsony után visszatér New Yorkba és felújítja misszióját, ! amelynek célja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i i határozatának a végrehajtása. A közvetítő tárgyalások alapjá­ul az a február 8-i Jarring-me- ! morandum szolgál, amelyre a legutóbbi közgyűlési határozat j értelmében Izraelnek pozitív vá­laszt kell adnia, kötelezettséget ' vállalva a megszállt arab terü­letek kiürítésére. Az AI Gumhurija megjegyzi, hogy Kairó és Washington leg­utóbbi megbeszélései arra a szerepre szorítkoztak, amelyet az Egyesült Államok játszhat a Jarring-misszió támogatásában, sikerének előmozdításában. Ezzel kapcsolatban figyelem-- re méltó, hogy az egyiptomi hi­vatalos szóvivő határozottan megcáfolta azokat a külföldi eredetű híreket, amelyek sze­rint a világszervezeten kívül „kétoldalú kísérleteket" tesznek a közel-keleti válság megoldá­sára. Ezek a hírek részét képe­zik az ENSZ-közgyűlés decem­ber 13-i határozata ellen irá­nyuló kampánynak — mutatott rá a szóvivő. ÖSSZEÜLT AZ ARAB ÁLLAM­SZÖVETSÉG ELNÖKI TANACSA Szerdán 1 Kairóban meg/iyílt az Egyiptomot, Líbiát és Szíriát egyesítő Arab Államszövetség elnöki tanácsának második ülése, amelyen Szódat egyip­tomi, Kadhafi líbiai és Asszad Szíriái államfő vesz részt. A közel-keleti térség politi­kai és katonai helyzetének ,ta- ‘nulmányozásán kívül az Arab Köztársaságok Szövetsége kere­tében létrehozandó alkotmányos intézmények kiépítése szerepel a tanácskozás napirendjén. Az elnöki tanács az előkészített határozattervezetek alapján meghozza döntését a szövetsé­gi parlament, a szövetségi kor­mány, valamint a szövetségi tervezési és gazdasági tanács létrehozásáról. A szövetségi parlament elő­reláthatólag a jövő év márciu­sában tartja első ülését, a szö­vetségi kormány megalakítása januárra várható. A szövetségi kormány hat miniszterből áll majd, s ezek. felügyelete alá egy-egy szakosított tanács tar­tozik. Az Elnöki Tanács a Ter­vezési és Gazdasági Tanács fel­adataival kapcsolatban megvi tatjo azokat a soron következő intézkedéseket, ’ amelyeket \ a tagállamok közötti gazdasági integráció fejlesztése tesz szük­ségessé. Az AI Ahram értesülése sze rint valószínűnek látszik, hogy a szövetségi parlament elnökét Líbia, a szövetségi kormány mi-, niszterelnökét pedig Szíria ad ja. Az államszövetség elnökévé, mint ismeretes, Szádot egyipto mi államfőt választották. ♦ HAMILTON: Pompidou francia elnök és Willy Brandt nyugatnémet kancellár 1972­I ben látogatást tesz Londonban i — közölték angol hivatalos sze- | mélyiségek. A nyugatnémet és ! a francia vezető elfogadta a meghívást. A források szerint Pompidou jövő év februárjában tesz hivatalos látogatást Lon­donban, Brandt valamivel ké­sőbb. Nagy-britanniai tartózko- [ dósuk során a nyugat-európai f vezetők megbeszélést folytatnak Heath angol miniszterelnökkel. 4 WEDEL: Egy Hamburg környéki kisvárosban, Wedel ben egy 43 éves családanya, akit hónapok óta kezel­nek idegbetegséggel, hétfőn és ked- I den kiirtotta egész családját- A rend­őrség szerint az asszony először na­gyobbik, majd a kisebbik fiával vég- zett, azután — kedden hajnaltájt — férjét és a barátnőjét, lőtte ágyon. 1 Végül önmagát is megölte. A rend- i őrség előtt egyelőre ismeretlenek a tragédia részletei; a gyilkos asszony nevét nem közölték a nyilvánosság­gal. • 4- SZÓFIA: Kedd este kevés­sel a szófiai repülőtérről tör­tént felszállása után lezuhant a bolgár légitársaság Szófiából Algírba indított IL—18-aS típu sú különgépe. A gépen levő 73 személy közül huszonnyolcán életüket vesztették. A szeren, esetlenség okainak kivizsgálá­sára kormánybizottságot állí­tottak fel. ♦ BECS.- Willy Biandl nyugat­német kancellár májusban test eleget ausztriai meghívásának — jelentették be sterdán Becs­ben Dr. Kurt Waldheim Nixon kongresszusi üzenete az „unió helyzetéről“ Az Egyesült Államok elnöke a hagyományok szerint minden évben január végén, az új tör­vényhozási időszak kezdetekor hosszú üzenetet terjeszt o kong­resszus elé az „unió helyzeté­ről", amely magában foglalja a kormány beszámolóját az előző évről. Nixon amerikai elnök azon­ban most nem várta ki a szo­kásos időpontot, bohém, szemé­lyes tanácsadó'a’ Herbert Klein, | a kormány tájékoztatási igaz-’ I gató'a útján 34’ nagy gépelt oldal te-jede'smben nyilvános- j ságra hozott egy olyan doku­mentumot, a.nely oz 1971-es esztendő „mérlegét” tartalmaz­za — természetesen az elnök j szempontjából. A Nlxon-odminisztráció 1971. évi tevékenységét áttekintő do­kumentum a legkülönbözőbb té­makörökkel fog'alkozik. Szó van benne az Egyesült ÁllanTok Kí- : «na-poii.iká'áról, a munkanélkü­liségről, a NATO-ról, a kábító­szer-fogyasztás elleni harcról, a i rákkutatás és o bűnözés alaku­lásáról, s természetesen oz ösz- szes nogy nemzetközi kérdések­ről is, visszapillantás bevezetőben magobiztosan állapítja meg: „az 1971-es esztendő — jó esz- ; tendő volt, amely a követke- | ző évekre is sokat ígér. .• — Az 1971-es év — o bátor kezdeményezések éve volt, bele­értve az augusztus 15-én elin­dított új gazdaságpolitikát is." A visszapillantás hét oldal ter­jedelmű külpolitikai fejezete a népi Kína irányában történt amerikai „nyitás" és Nixon pe­kingi utazása előkészítésének ismertetésével kezdődik. Figyelemre méltó az a sor­rend is, amelyben oz 1971. évi visszapillantás a külpolitikai problémákat tárgyalja. A doku­mentum közvetlenül az Egye­sült Államok Kína-politikája után az 1972 májusáro terve­zett moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozóval, valamint a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folytatott SALT tárgyalásokon elért eredmé­nyekkel foglalkozik. Ezután ismerteti a nyugati vi­lág más vezetőivel tartott kon­zultációkat, a közel-keleti hely­zet alakulását, s a külpolitiká­val foglakozó fejezetnek csak a 6. pontja tér ki a Vietnamban : elszenvedett amerikai vesztesé­gek, valamint a vietnamizálósi politika állítólagos sikerének is­mertetésére. A visszapillantás szerint „az 197J-es esztendőt á vietnamizólás nagy sikere fém jelezte . . .", következésképóen joggal lehet számítani arra, hogy hamarosan megvalósul Nixon e'nök „egyik megmásít- - halation célkitűzése", s Dél- Vietnain „képes lesz dönteni sa’át politikoi jövőjéről". A dokumentum az indiai—pa­kisztáni .konfliktus kapcsán azt erős'tgeti, hogy. „amikor a hó- , bori kitört, Nixon elnök átfogó j nemzetközi erőfeszítést sürge­tett a háború mielőbbi beszün­tetésére", mégpedig azzal az állítólagos céllal, hogy „Dél- Azs ában és világszerte hozzá- ;áru"on a fokozottabb stabili­táshoz”. A visszapillantás az Egyesült Államok külpolitikája „jelentős sikerének" tünteti fel a Nyugat- Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás aláírását és az Okinawa japán fennhatóság alá helyezéséről szóló szerződést. A külpolitikai részben szó van méi a latin-amerikai és az af­rikai országokkal fenntartott kapc-''atok r'okulásáról is. A Niy.on-adminisztráció 1971. évi visszaoillantása részletesen foglalkozik az ország gazdasá­gi helyzetével. Azt állítja, hogy oz augusztusban beindított új ! gazdasági politika „egész se- i reg olyan akcióra terjedt ki, amely közel negyven év óta ! egyedülálló" . . ■ A gazdaságpolitikával fog­lalkozó fejezet az amerikai el- í nők elégedettségét tükrözi a nemzetközi gazdasági szinten tett intézkedések eredményével, és „történelmi megállapodás­nak" minősíti a „tízek klubjá­nak”, vagyis a kapitalista világ tíz leggazdagabb országa kép­viselőinek a valutaárfolyamok összehangolása érdekében tető alá hozott december 18-i wa­shingtoni megállapodását. ' ♦ V- s - . • ■ f NEW YO’X: Vád oló helyezték New Vork-ban Seymeur Thaiért, aki 13 évin volt az állami szenátus tagja s mostanáig á New York-i legfelső bíróság kijelölt bírójaként tevékeny­kedett. Három társával * együtt at a vád ellene, hagy 800 000 dollárnyi lopott bankjegy értékesítése rétén közel 100 000 dollár haszonhoz jutott. Tholer „természetesen” bizonyítani tudja, hogy fogalma sem volt o j bankjegyek lopott voltáról, ♦ BRÜSSZEL: Új fejezetéhez * érkezett g belga kormányvál­ság: Gaston Eyskens, akit a ki­rály november 22 én, tehát ép pen egy hónappal ezelőtt bitóit meg at új kormány megalaki i fásává/, kedden este — kgdar cának nyilvánvaló beismerése- Irént — visszaadta megbitató- sát. 4 a régi és az üj főtitkár U Thant (baloldalt), a távozó és dr. Kurt .Waldheim, az új ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács tárgyalótermében Dr. Kurt Waldheim 1918-ban szü­letett az alsó-cusztriai St. Andrea- Wördenben, egy tanár gyermekeként. Jogi tanulmányokat folytatott a bé­csi egyetemen. A háborúban súlyo­san megsebesült, leszerelték és visz- sza'ért tanulmányaihoz, jogi diplo­mát szerzett. A második világháború fce'G'-ízt'vei lépett diplomáciai szol­gálatba. Az o.'r.trák külügyminisztériumban dolgozod es ez osztrák áramszerző­désről tárgyaló delegáció tagjaként Párizsban, Moszkvában és London­ban is járt.. 1918 és 1951 körött a párizsi osr'rák követségen dolgozott • k’övj'tsé-ri til!::V.k'nt, majd -a külügy- rr • •-n szemc'yzeti osztályának é* -e fccrült. Még Ausztria E*!F7. tagsága előtt Waldheim volt országa ENSZ-meg­figyslöje, majd 1955-től, ez osztrák ENSZ-tagcág kezdetétől eisö állandó képviselője. 1956 és 1960 között hazája kanadai nagyköveteként működött, majd a külügyminisztérium politikai osztá­lyát vezette.. Ezt követően 1964— 1968-ig ismét hazája állandó EN5Z- képviselője volt. 1968—1970-ig Josef Klaus kancellár kormányának külügyminisztere, majd 1971-ben a Konzervatív Néppárt je­löltjeként indult e köztársasági el­nökválasztáson. Ezután visszatért az ENSZ-be, ahol továbbra is hazája küldöttségét vezette. Dr. Kurt Waldheim 53 éve«, nős, 4 gyermek apja. ö lett az ENSZ-nek a norvég Trygve Lie, a svéd Dag Hammarskjoeld, és a burmai U Thant után negyedik főtitkára« Ü,abb letarlózt iások, személyi változások Horvátországban Lemondott Dragutin Maramija Á SíocíaliSta Szövetség (nép­front) zágrábi választmánya közleményében teljes egyetérté­sét fejezte ki o közbiztonsági' szerveknek a szocialistaellenes zavargások idején tanúsított el­járásával, majd arról tájékozta­tott, hogy- az elmúlt napokban nem fordultak elő újabb pro­vokatív tüntetések. „Az ellenség azonban tovább folytatja mes­terkedését, csak most a felvo­nulások és zavargások helyett más módszert alkalmaznak; fél­revezető és megtévesztő híre­ket, valamint ellenséges propa gandát terjesztenek” — han goztatja a kiadott köziemén'/, amely arra szólítja fel az ál­lampolgárokat, högy energiku­san szólljanak szembe ezekkél á kísérletekkel. * A belügyi szervek Zágrábban egy újabb diákotthonban tar­tott ellenőrzésük során 352 il­letéktelenül ott tartózkodó sze­mélyt vettek őrizetbe. Közülük 298-an egyetemi hallgatók vol­tak, 16 középiskolai diák, 38 foglalkozás nélküli. Az őrizetbe I vettek Jkötül egy személy körö zés alatt gilt, 1 pedig büntetett előéletű. A közbiztonsági szer- j vek nagymennyiségű — a bel ügyi szervek által betiltott;—el 1 lenséges tartalmú röpiratra és újságra bukkantak, lefoglaltak ezenkívül. 6 lőfegyvert, lőszert és vasdorongokat. Több személyi változás törtértt j a zágrábi lapok élén. Lemon­dott tisztségéről egyebek között I a Vjesnik című napilap, a Vjes- : nik Srijedu hetilap főszerkesz­tője, leváltották a Vidici című egyetemista lap teljes szerkesz­tő bizottságát. Dragutin Haramija, a hűrvát kormány elnöke lemondott. El- ! határozását szerdán hpzta á Szábór és Végrehajtó Tanács tudomására, azzal az indoklás­sal, hogy a HKSZ KB 23. ülé­sén elszenvedett bírálat követ­keztében, érzése szerint, a te­rületen megrendült iránta a bi­zalom és ezért nem képviselhe­ti többé eredményesen korma- | nya álláspontját a belgrádi I megbeszéléseken és e szövét- ‘ ségi szervekkel szembet». Pakisztáni helyzetkép RAHMAN SEJK KISZABADULT A BORTONBOL AU BHUTTO FELFÜGGESZTETTE A HADBIROSAGI PEREKET ÜNNEPLŐ TÖMEG FOGADTA DACCABAN . A BANGLA DESH VEZETŐIT Rawalpindi: Mudzsibur Rahman sejk ke­let-pakisztáni politikust, a tör­vényen kívül helyezett Avámi Liga március 25-én letartózta­tott vezetőjét nyugat-pakisztáni börtönéből szabadon bocsátot­ták és háziőrizetbe helyezték — közölte szerdán a pakisztáni j rádió. Zulfikar Ali Bhutto pakisztá­ni köztársasági elnök - a szer- j da reggeli • hírügynökségi jelen­tések szerint — utasítást adott ! a hadbíróságokon jelenleg fo­lyó összes perek felfüggesztésé- ; re, a diákok, parasztok és föld­művesek ellen indított perek beszüntetésére. Karachi forró- j sok szerint az új pakisztáni ál- I lamfő elrendelte az eddig ho- j zott hadbírósági ítéletek hatály- ! tolanítását, s a korbácsbünte- j tés megszüntetését is. Első in- j tézkedései közé tartozott továb- j bő az, hoqy — hivatalos dele­gációkat kivéve — pakisztániak nem utazhatnak külföldre. Ali Bhutto azt is közölte, hogy j mielőtt a kelet-pakisztáni prob- j lémáról tárgyalásokat kezdenek Indiával, „minden valószínűség szerint” a Kínai Népköztársa­ságba utazik. C a I c u 11 a : A nyugat-pakisztáni csapatok : a december 16-i kelet-pakisztá­ni kapituláció előtt kétnapos „mészárlási akciójuk" kereté­ben leg kevesebb 280 kelet-ben- gáliai értelmiséget gyilkoltak meg — közölte szerdán Ruhui Kuddusz, a Bangla Desh Népi Köztársaság kormányának fő­titkára. Mint mondotta, a gyil­kossági programot tervszerűen hajtották végre Kelet-Pakisztán összes nagyvárosában. A tömeg- mészárlásra Rao Farmon Ali vezérőrnagy, Jolija Khan volt daccal kormányzatának katonai tanácsadója adott parancsot. j Kuddusz nyilatkozata szerint j a nyugat-pakisztáni csapatok 1 Daccából mintegy 140 kelet j bengáliai értelmiségit — köztük tanárokat, orvosokat és újság­írókat — hurcoltak el, akiket az egyik elővárosban mészároltak le. Flasonló gyilkosságok történ lek más kelet-pakisztáni váro­sokban, igy Khulnaban, Sylhet- ben és Brahmanboriaban is, ahol a Bangla Desh ügyével szimpatizáló további 140 kelet- bengáliai értelmiségit mászó rollak le. Dacca: Óriási ünneplő tömeg fogad­ta szerdán Daccában a Bang­la Desh vezetőit, akik élükön Szíjad Nazrul Iszlám ideiglenes elnökkel és Tadzsuddin Ahmed miniszterelnökkel megérkeztek Kelet-Bengália fővárosába. Nazrul Iszlám rövid, beszédé­ben kifejezte azt a reményét, hogy Ali Bhutto pakisztáni el­nök figyelembe véve a helyzet realitásait és szem. előtt tartva c kelet-bengáliai nép érdekeit el fogja. ismerni a Bangla Desh köztársaságot. A Bangla Desh vezetői Caí- cuttából érkeztek Daccába az indiai légierő egyik gépén. Az ünnepélyes fogadtatás után c vezetők megszemlélték a Mukti Bahini (kelet-pakisztáni felsza­badító erők) és az indiai had­sereg egységeiből felállított kő-, zös díszszázadot. A hírügy rökségi kommentá­rok megállapítják, hogy az ün­neplés utón rendkívül nehéz hétköznapok következnek, a kormányra óriási feladatok vár­nak, hiszen az országrész gya­korlatilag romokban hever. New York: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán hajnalban (közép- európai idő) 13 szavazattal, el­lenszavazat nélkül, két tartóz­kodás mellett határozati javas­latot. fogadott» el. az indiai- pakisztáni konfliktus ügyében. A határozati javaslat, ame­lyet Argentína, Burundi, Japán, Nicaragua, Sierra Leone és Szomália közösen telj esztett elő. egy szóval sem tesz emlí­tést a kelet-pakisztáni problé­ma politikai rendezéséről, csak tartós szünetet sürget az összes indiai—pakisztáni frontokon saz összes csapatok mielőbbi' visz- szavonását szorgalmazza ide­gen területekről. E kompromisszumos formulá­val, amely valójában nem, elé­gíti ki a szembenálló felek egyi­két sem, ért véget a Biztonsági Tanácsnak az indiai—pakisztáni háborúról már több mint két hete folyó maratoni vitája. VÉGET ÉRT AZ ENSZ- KOZGYULÉS 26. ÜLÉSSZAKA Szerdán délután — közép­európai idő szerint a késő esti órákban — New Yorkban véget ért az ENSZ közgyűlés 26. ülés szaka. Szuezi évforduló % Tizenöt éve, Hogy Egyiptom síkcé- resen helytállt ot ongol—-francia— iiroeli hármas agresszióval szemben, sikerült eltávolitania a Szueti-csator- Bo partjáról a három támadó ~rszág csapatait. Ai 1956-os óv rendkívüli fordulatot hozott o Nílus népe szá­mára. A nyál derekán, július 26-án Nasszer elnök ujjongó százezres liy meg előtt jelentette be Alexandria- ban. a csatorna államosítását — ez­zel visszaszerezte a fellahok munká­jával és százezernyi élet árán meg­épült nagy viziutat Egyiptom számá­ra, Addig a csatorna partján brit ka­tonák őrködtek — nemcsak a hajó­forgalom, hanem o Koszon fölött is. Ar átkelő hajók fizette illetékek rop- pont hasznot biztosítottak a? angol és a francia monopóliumoknak. Ai államosításba nem nyugodtak bele, ezért próbálták visszaszerezni á csa­tornát, a stratégiai utat és a hatal­mas jövedelmet. Eden és Guy Moüet titokban megállapodott Ben Gurion- na!, óz israéli páncélosok betörtek a Sínai-félszigetre, elérték a , Szuezi- csatornát. Ezt követően — a békés hajótás biztosításának ürügyén — at angol és a francia ejtőernyősök el­foglalta^ Port-Sraid kikötőjét, Isiáét meg akarták szállni at egész csator- naövezetet. Nasszer elnök harcolt és a világpolitikai tényezők is segítet­ték: a Szovjetunió eré’yés figyelmei- tetése, az Egyesült Államoknak a ka­landdal szemben akkor elfoglalt ál­láspontja egyáránt az agresszorok megfékezését segítette elő. A beha­tolók kénytelenek voltak visszavonul­ni. Ezt a győzőimet ünnepli az egyip­tomi nép december 23-án. Mó ismét íuegen megszállók állo­másoznak a csatorna keleti partján és a Sínat-félszigeten. Az 1967-éi háború következményeit még nem «rámáüék. fel. A Csatornát e sü lyedt hajók zárják el, tizenöt tartályhajó rozsdásodik horgonyod löbb mint négy éve, s a lassan homokosodé víziót partjain hadseregek néznek egymással farkasszemét. A feszültség a válság megoldatlansága miatt egy­re nő, az incidensek a hallgatóla­gos fegyverszünet ellenére meg-meg- ismétlŐdnek. Félő, hogy egy szikra újrá lángra lobbantja a köze’-keleti háborút. Az egyiptomi néo ttt évfordulón újra idegén megszállóktól akar meg szabadulni. Újra vissza akarja i rezni jussát, a világ egyik legfonto­sabb viziútját, amely a Földközi- és a Vörös-tengert köti össze. Alig 167 kilométer hosszú, százméternyi széles virszalag ez. de roppant gazdasági é« stratégiai fontossága van. Antikor 15 esztendővel ezelőtt államosították, j évi jövedelme 33 millió font-ster’ing { volt, s ebből egyetlen millió iutott j az egyiptomi államnak, a .Öbbí a* angol—francia társaság páncélszek­rényeibe vándorolt. Az egyiptomi kormány bővitette a csatornát, fel­futott az olajtartályhajók forgalma, végül már percnyi pontosságú me­netrend szerint egész konvojok ha­lódtak át Port-Száid és Szuez között — a jövedelmek 1967-re, az ixrae'i agresszió idejére már évi -100 millió fontsterlingre nőttek. Es ez hianyto lanul az egyiptomi államé volt! Ez a nagy összeg az EAK egyik alap­vető nemzeti jövedelmeként a* a r- szágépítő terveket szolgálta. A csatorna újramegnyitásában se kan érdekeltek, hiszen Afrika merke rülése helyett olcsóbb és rövidebb átkelni néhány óra alatt a földközi- tengerről a Szuezi-öbö’be. Különösen érdekeltek ebben Európa országai. A Szovjetunió is kívánja a ísatorna megnyitását, mert közvetlen össze köttetése lehetne a mediterrán me­dence és az Indiai-óceán között. Az egyiptomiaknak — az említett paz dasági előnyökön kívül — politikát sikert jeléntene a részleges izraeli csapatkivonás is. Ezért javaso'ta Szó­dat elnök a csatorna megnyitását Egyiptom véleménye világos: é csatornát csak akkor lehet megnyitni, ha ezzel nem tartósítják az izraeli megszállást, hanem az egyszersmind a teljes kiürítés kezdeté is lehne. Vagyis olyan gyakorlati lépés, arwe’y elvezet az egész rendezéshez, annak elválaszthatatlan része, bevezetője: a béke nyitánya a Közel-Keleten. Izrael viszont csakis akkor lenne hajlandó a csatorna megnyitására, ha annak semmi köze nem ienne a válság rendezéséhez: nem hajlandó kötelezettséget vállalni a teljes visz- 5zavonu!ásra, nem fogadja el az 1967-es határokat. Vagyis a csatorna megnyitása számára a mécsről ás véglegesítése lenne, az exnanzió el­ismerésének nyitánya, a háborús ál­lapotok fenntartása — annak min­den veszélyével együtt. t I- '

Next

/
Thumbnails
Contents