Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-22 / 301. szám

t9T1. december 22. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Az országgyűlés megszavazta a jövő évi költségvetést (Folytatás ai 1. oldalról.) met Demokratikus és a Német Szövetségi Köztársaság, vala­mint a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin szenátusa között Mindezek a megállapodások és szerződések mindenekelőtt a Szovjetunió és a Német De- fnokratikus Köztársaság, vala­mint a többi szocialista ország következetes békepolitikájának köszönhetők és mindkét fél szá­mára előnyösek. A Varsói Szerződés december elején megtartott külügyminisz­teri tanácskozása behatóan fog­lalkozott az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel. Megelégedéssel állapították meg, hogy az .elmúlt időszak­ban Kelet- és Nyugat-Európa számos országa között javultak a kapcsolatok és valójában megérett a helyzet arra, hogy 1972-ben létrejöjjön az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó össz­európai értekezlet Kállai elvtárs ezután az indo­kínai és a közel-keleti helyzet­tel kapcsolatos külpolitikai ál­lásfoglalásunkat hangsúlyozta: Változatlanul támogatjuk Viet­nam, Kambodzsa és Laosz harc­ban álló hős népeit. A Magyar Népköztársaság és a Szocialis­ta országok külpolitikája a po­litikai rendezés elősegítésére törekszik a közel-keleti válság­gal kapcsolatban is. Külpolitikánk a jövőben is legfőbb feladatának tekinti, hogy erősítse a szocialista or­Keserű Jánosné: | szögök egységét, fejlessze együttműködését a világ összes haladó erőivel és következete- I 'sen harcoljon az imperializmus ellen. Ezzel dolqozó népünk számára biztosítsa a békés épí­tőmunka külső feltételeit és j ugyanakkor küzdjön egy békés j és igazságos világ megterem­téséért. A Magyar Népköztársaság kormányának nemzetközi tevé­kenysége eredményes, jól szol­gálja népünk alapvető érdekeit. A külügyi célok megvalósításá­hoz megfelelő anyagi alapot biztosít a benyújtott állami költ­ségvetés, amelyet az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlok. A nap folyamán más képvi­selők is érintettek nemzetközi témákat. Ortutay Gyula profesz- szor, Bács megyei képviselő például érzékletes szavakkal számolt be a háznak, a parla­menti delegáció Japánban tett érdekes útjáról, amely isnvét bebizonyította, hogy még az ilyen távoli, de nagyfontosságú országban is milyen érdeklődéit és elismerést vált ki a magyar külpolitika aktivitása. Beszélt Ortutay Gyula az európai biz­tonsági konferencia összehívá­sának javuló kilátásairól, ame­lyekben a budapesti és helsin­ki kezdeményezésnek nagy j szerepe van. | Herczeg Károly, Fejér megyei | képyi^elő ugyancsak megelége- , déssél szóit az elvi. alapokon , nyugvó magyar külpolitikáról, amely a dolgozó emberek messzemenő egyetértésével ta- ; Iái közi k„ Á munka szervezettségét is meg ke!l újítani Érthető érdeklődéssel fogad­ták a képviselők Keserű János­né, könnyűipari miniszter felszó­lalását, aki élsőfzbén beidéit az országgyűlésben. Főleg a köny- nyűipar ágazatainak megkez­dett rekonstrukciójával foglal­kozott, ami öt esztendő alatt 24 milliárd forint beruházást, igé­nyel, s amiből ez évben, 5 mil­liárdos értékben, már nagyará­nyú munkálatokat végeztek el. A cél, nagyvonalakban, a tex­tiliparban a korszerű, szinteti­kus anyagok nagyarányú gyár­tásának. lehetővé tétele, a bú­toripar mennyiségi termelésének és választékának gyorsütemű fejlesztése, a bőr- és cipőipar­ban jobb minőségű termékek gyártása, a nyomda- és a pa­píriparban pedig általános kor­szerűsítés, bővítés, nem utolsó­sorban a hírlapok és színes la­pok terjedelmének bővítése, nyomásának javítása érdeké­ben. A ruházati ipar, hangsúlyoz­ta a továbbiakban a miniszter­asszony, csak úgy tud az idei­nél nagyobb érdeklődést kelte­ni, ha a választékot bővíti és korszerűsíti. Ehhez azonban a kereskedelemmel köcsönös koc* kázatviselésre van szükség, hosszabb távon pedig jobban szervezett együttműködésre. Befejezésül annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy nem Dr. Csikós Nagy Bélái Á magánépítkezést a kormány ezután is támogatja KS/D, NAPLÓ. TELELŐID elég az egyes iparágak, válla: { latok gépparkját korszerűsíteni, hanem ezzel párhuzamosan a munka szervezettségét is meg kell újítani. Annál is inkább, j mert ez utóbbiban olykor na- j gyobb az elmaradás a fejlett országok színvonalától, mint a felszereltségben. A fogyasztási árak alakulá­sáról dr. Csikós Nagy Bála ál­lamtitkár, az Árhivatal elnöke adott széleskörű tájékoztatást. Szólt a gyümölcs- és zöldség- termelés kedvezőtlen árkövet­kezményeiről, valamint arról, hogy a burgonya és a hagy­ma árszínvonala a hatósági tá­mogatás folytán azonos, illető­leg csaknem azonos marad. Az építtetők érdekében sikerrel ma­ximálták az anyagárakat, de a rendkívüli kereslet olyan kül­földi anyagok behozatalát is szükségessé tette, amelyek emelték az árszintet. 1972-ben, mint ismeretes, nö­vekednek az építőanyagárak, elsősorban a tégla- és a cse­rép, mintegy 32 százalékkal, ez­zel összefüggésben az egyéb falazó- és tetőfedő-anyagok ára is. A mezőgazdasági felvásár­lási árváltozások, valamint az öntvények, színesfémek, mű­anyag-alapanyagok termelői árának változásai azonban ál­talában nem érintik a fogyasz­tói árakat, mert ahol arra mód van, az emelkedést a forgalmi­adé csökkentésével ellensúlyoz­zák. Bizonyos cikkeknél azon­ban erre nincs lehetőség, ilyen például a kerékpár, néhány alumíniumedény, a garzontűz­hely. A magánépitkezést a kor­mány ezután is hosszú lejáratú hitelekkel támogatja és ösztön­zi a vállalati segítséget, de a KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO költségvetés nincs abban a helyzetben, hogy az építőanya­gok árának változatlanul ha­gyásával továbbra is burkolt ártámogatást nyújtson az épít­kezőknek. A sör árának emelését első­sorban a rendkívül megnőtt ke­reslettel indokolta az államtit­kár. A növekedéssel a hazai termelés és a külkereskedelem nem képes lépést tartani. El­mondotta, hogy míg évi átlag­ban fejenként 30—35 liter bort fogyasztunk, addig a sörfo­gyasztás a felszabadulás előtti alig 4 literről 60 literre növe­kedett. Ezzel, az eddigi árará­nyok mellett, még az üdítőita­lok sem tudtak versenyezni. Szólt a továbbiakban a mo­só- és tisztítószerek, valamint a szappan árcsökkentéséről, amely szintén széles rétegeket érint. A januártól, a sör esetében február 1-től esedékes árválto­zások összességükben 1 száza­lékkal1-növefik az árszínvonalat, a lakbérrendelet értelmében fo­kozatosan csökkenő visszatérí­tés pedig 0,3, százalékkal. A várható piaci árváltozások mint­egy 1,5—1,7 százalékos árszint­növekedést képviselnek majd, ami együttvéve legfeljebb 3 százalékos árszínvonal emelke­désre vezet. Az életszínvonal ja­vítására tett más intézkedések ezt azonban nagymértékben el­lensúlyozzák. Alapelv ugyanis, hogy a bérfejlesztésnek tovább­ra is meg kell haladnia az ár­emelkedéseket, bár kétségtelen, hogy a nyugdíjasok és a sok­gyerekes családok másoknál érzékenyebben reagálnak az árváltozásokra. Ami az árváltozásokat illeti, emlékeztetett az elmúlt években végbement árcsökkenésekre is, a többi között a nylonharisnya, a kávé, a bors, a nyloning, a fésűs-gyapjúfonalak, a motor- kerékpár, a hűiőszekrény, a tűz­hely, a porszívó, a fényképező­gép, a hordozható rádió, most pedig a szappanok és mosó­szerek lényegesen alacsonyabb árára. Retezi Károly képviselő is szólt az árakról, követelve a meg­alapozatlanul árat emelő vál­lalatok felelősség revonását. Itt említjük meg, hogy dr. Csikós Nagy Béla is utalt az ellenőr­zés változatlan fontosságára, sőt bejelentette, hogy az épí­tésügyi miniszterrel egyetértés­ben átmenetileg központi ellen­őrzés alá vonják az építőválla- lati árazást. A harmadik témával, a taná­csi gazdálkodással is több kép­viselő foglalkozott’. Fodor Mi­hály Szolnok megyei tanácsel­nök a tanácsi költségvetés vál­tozásait elemezte —■ ebben az összefüggésben szólt a szolgál­tatások fejlesztésének kötele­zettségéről — s rámutatott: o gondok ellenére is például me­gyéjében 1965 óta a költségve­tés összege 43 százalékkal nö­vekedett. Nice János Fejér megyei kép­viselő, dunaújvárosi olvasztár helyeslőén szólt a közgazdasá­gi gondolkodás széleskörű el­terjedéséről, de figyelmeztetett rá, hogy a szolgáltató vállala­tok vagy kereskedelmi egy­ségek tevékenységük hibáiért ne az ösztönzőket, vagy a nye­reségérdekeltség rendszerét okolják, hanem saját magukat, amiért nem végzik megfelelően a munkájukat. Egyébként Mok- ri Pál Komárom megyei képvi­selő, pártbizottsági titkár is szólt a többi között a munkaerkölcs javításának fontosságáról. Simaházi Sándor Borsod me­gyei képviselő, járási hivatali elnök, valamint dr. Pusztai Lászlóné Heves megyei képvi­selő szintén a tanácsi gazdál­kodás jelentős kérdéseiről be­szélt, az előbbi szóvá tette a ta­nácsi apparátus bérrendezésé­nek időszerűségét, mihelyt erre lehetőség lesz, az utóbbi pedig néhány sajátos Heves megyei problémát említett. Az egyik, az Eger városa alatt felfedezett ki­terjedt pince-alagútrendszer, amely mindinkább veszélyezteti az épületeket, a növekvő for­galmat. A veszély elhárítására 240 millió forintra lenne szük­ség, amit helyben, tanácsi erő­ből nem tudnak előteremteni. Szóvá tette a képviselőnő azok­nak az emeletráépítőknek az ügyét, akik még a mai rendelet életbe lépése előtt alakították ki lakásukat, es így hátrányos helyzetben vannak a később építkezőkkel szemben, akiknek terheit nagyrészt az állam vál­lalta. Több más felszólalás is fog­lalkozott szociális, illetve egész­ségügyi kérdésekkel. Dr. Nosz- kay Aurél képviselő, sebészuro­lógus főorvos a beruházási problémák és o kórházépítés, illetőleg fejlesztési igények ösz- szefüggéseit kutatta hozzászó­lásában. Javasolta a szanató­riumi jellegű, főleg az öregeket érintő kórházi ellátás elválasz­tását az általános kórházi gyógykezeléstől, miután az előb­bire szerényebb felszerelésű in­tézetek is elégségesek, az utób­bi pedig igen nagy és költsé­ges apparátust követel. Ilyen módon tehát hatékonyabban le­hetne a kórházfejlesztés ügyét előbbre vinni. Sajnálattal szólt ! Noszkay doktor a táppénzesek arányszámának feltűnő növeke- j déséről, a kétségtelen táppénz- j csalásról, amelynek értéke im- ‘ már milliárdos nagyságú. Ezen j a téren a hatékony ellenőrzést tartja a'-legcélravezetőbb esz- j köznek. Kovács tstváqne Pest megyei í képviselő a cigány lakosság helyzetéről, a gyermekek okta­tási problémáiról beszélt. A kö- ; zülük való iskolások száma mintegy 60 ezer, de körülbelül 13 ezren „túlkorosok", azaz idő­sebbek osztálytársaiknál. Szi­gorúbban kell venni, mondotta a képviselőnő, iskoláztatásukat, egyszersmind többet kell tenni ■ a segítésükre. A cigánylakos­ság építkezési kedvezményei j sincsenek kellően kihasználva, s ezért úgy véli, az erre szolgáló keretet koncentráltabban kelle­ne felhasználni. A vitában elhangzott felszó­lalásokra a pénzügyminiszter válaszolt. Kilátásba helyezte a Az Országház foWosó^n Baranyai ké"k a költségvetésre I ehet-e lelkesedni a *— kormány 1972-es évi gazdaságpolitikája iránt? Az előzetes információk birtoká­ban a képviselők között már a pénzügyminiszter expozéja előtt is erről esett a legtöbb szó, míg az országgyűlés kezdetét jelző csengetésre vártak. A vitában elsőként Kisaernely Lajos képviselő, a Péti Nitrogénművek igazaa- tója szólalt fel, s mindiárt erre a kérdésre keresett ő is választ. Többek között azt fejtegette: ha az a IV. öléves terv, amely széles vita után egyhanqú helyeslést és lelkesedést váltott ki, lelkesí­tő volt, miért ne lehetne lel­kesítő az 1972. évi terv és költségvetés is, amikor visz- szatérünk a tervbeh foglalt eredeti elképzelésekhez? A baranyai kéoviselők a szünetben eqymás között folytatták a költségvetési vi- , tát. Németh István képviselő egy -esztendeje elégedetten hallgatta az országgvűlés költségvetési előterjesztésé­ben bejelentett pedagógus béremelést. — ön szerint a jövő évi költsévetés tartalmaz-e ha­sonlóan kedvező hatást kivál­tó intézkedést? — Ügy gondolom, hogy az építőipari, öntő-, szövőmun­kások, a közlekedésben s lakossági szolgáltatóiparban dolgozók, a bányászok öröm­mel hallgatták a tervezett bérintézkedésekről szóló be­számolót. A családi pótlék emelések is, azt hiszem, olyan megelégedettséget vál­tanak majd ki a jövő eszten­dő végén, mint amilyet most a pedagógusok éreznek. Jazbinsek Vilmos a bá­nyászbérek emeléséről szól­va elmondotta, hogy nagyon szükséges intézkedés. A bá­nyavállalatok önerőből, az ötéves terv időszakában leg­feljebb 8—10 százalékos bér­emelést képesek végrehajtani a tervezett 16—18 százalékkal szemben. A bányászatban felhasznált anyagok ára nő, a béreket emelni kellene - . a szén ára azonban változat­lan — mondotta a képviselő — a nyereséges gazdálkodás ilyen körülmények között le­hetetlen. A bérpreferencia szükséges — a kormány most korábbi ígéretét teljesíti. Halasi Lajosnét szinten a lakosságot közvetlenül érin-* tő intézkedésekről kérdeztem: mi a véleménye az árválto­zásokról a képviselőasszony­nak, s a háziasszonynak? — Mint képviselő, az elő­terjesztés ésszerű indoklását megértettem és helyeslem is. Mint háziasszony: egy pilla­natra nagyon megdöbbentett Az országgyűlésen azonban tisztázódott, hogy az alap­vető élelmiszerárakat nem érinti az áremelés, s ez né­mileg megnyugtat. Én csak attól tartok, hogy a kormány elképzeléseit valahol útköz­ben rosszul hajtják végre, s az áremelések tovább gyű­rűznek. Ph r. Szabó József szinte folytatta a képviselő- asszony gondolatmenetét: — Az 1972. évi feladatokat egységesen kell minden fó­rumon értelmezni. Az igazga­tóktól a munkásokig, s a ter­vezőktől a beruházókig a határozatok mindenkire kö­telezők. A végrehajtást ja­vítani és ellenőrizni kell. Meg kell szervezni a belső ellen­őrzést, s a külső ellenőrző munkát is. Az ellenőVzés tu datos, tervszerű, hatásos és segítőkész tevékenység kell, hogy legyen. A mostani in­tézkedések jelentős része el­ső hallásra úgy érzem, nem . lesz népszerű, mégis meg­győződésem, hogy hamaro san kedvező hatását, s nem a rossz oldalát érezzük. A folyosói beszélgetések visszatérő refrénje az voltt* amit tettünk,; .jószándékkal tettük. Az országgyűlés alel:,fi nöke, Varga Gáborné Váci-*^ idézettel kezdte felszólalását- „a jószándék kevés, több kell! Az értelem.” * Lombosi Jenő javaslatok megfontolását és ! megköszönte a bizalmat és j egyetértést, amellyel a képvise- I lök a költségvetés célkitűzéseit fogadták. Az országgyűlés ez- , után egyhangúan törvényerőre emelte az 1972. évre beterjesz­tett állami költségvetést. Ezután — a napirend szerint , - interpellációk következtek. Interpellációk — válaszok Petrovics Emil (Budapest, 15. vk.) Kossuth-díjas zeneszerző a hanglemezgyártással .kapcsolat­ban interpellált a kohó- és gépipari miniszterhez. Elmon­dotta, hogy a hanglemezgyártó vállalat megrendelésére a Vil­la mosszigetelo- és Műanyag­gyár préseli a hanglemezeket, ezért a lemezkiadás nyereségé­nek több mint kétharmada is a kohó- és gépiparban halmo­zódik fel. Véleménye szerint az említett nagyüzem ennek elle­nére sem fejleszti hanglemez­gyártását. Nehezményezte, hogy emiatt már csaknem egy eszten­dős a lemaradás p művészle­mezkiadásban. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter válaszában elmondotta, hogy az idén 115 komolyzenei műből 163 ezer hanglemezt igényeltek s csupán 103 ezer készült el. A hangte- mezüzem nyereségből képzett fejlesztési alapja így ötmillió forintot tett ki — a vizsgálatok szerint a vállalat négymillió fo­rintot fel is használt a hangle- mezgyártás fejlesztésére. Kor­szerű gépeket és technológiai berendezéseket vásároltak, bő­vítették kapacitásukat. Az en­nek ellenére meglevő hiányos­ságok egyik oka az, hogy a fej­lesztések mellett sem tudta a vállalat a mind gyorsabban növekvő igényeket kielégíteni. A másik ok a termelési koope­ráció nem elég hatékony volta. A miniszter tájékoztatta a kép­viselőket arról, hogy utasította a Villamosszigetelő- és Mű­anyaggyár igazgatóját: a ko­molyzenei művek kiadásának lemaradását a jövő esztendő első hat hónapjában szüntesse meg, készítsen tervet a hangle­mezgyártás gyorsabb ütemű fejlesztésére s tegyen intézke­déseket az érdekelt vállalatok együttműködésének erősítésére. Dr, Horgos Gyula válaszát az interpelláló képviselő elfogad­ta, az országgyűlés — egy tar­tózkodással — tudomásul vette. Fegyveres István (Vas megye 1. vk.), a Szombathelyi Nyom- ■ daipari Vállalat nyomdásza a közlekedés- és postaügyi mi­niszterhez interpellált. Elmond­ta, hogy Vas megyében nem kielégítőek, sőt kimondottan rosszabbodtak a Kossuth rádió és a televízió vételi lehetőségei. A Kossuth rádió adása — időjá­rási, légköri és egyéb viszo­nyoktól függően — gyenge, gyakran élvezhetetlen. A televí­zió műsora pedig a kabhegyi közvetítő állomás üzemzavarai miatt sokszor megszakad, anél­kül, hogy jeleznék az adáshi­bát. Tájékoztqtást1 kért a mi­nisztertől: mikor várható javu­lás a vételi lehetőségekben? Dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter vá­laszában elmondotta, hogy a képviselő felvetései jogosak. Sajnos a mindössze 300 kilo- wattos Kossuth rádió műsorát az ország távolabbi vidékein 1500-2000 wattos külföldi adók zavarják, amelyek a számukra tilos hullámsávon vagy annak közvetlen közelében dolgoznak. Emiatt nemzetközi fórumokon a KPM illetékesei már tiltakoztak, mind ez ideig azonban ered­ménytelenül. Ä Kossuth adót a későbbi esztendőkben erősítik, addig azonban URH-adók tele­pítésével, ultrarövidhullámú lánc kiépítésével igyekszenek segíte­ni a vételi gondokon. A napok­ban készült el egy ilyen URH- adó Sopronban, s nemsokára Nagykanizsán is építenek egyet — ezek várhatóan Vas megyé­ben is jobbá teszik a vételi vi­szonyokat. A televízió vételi lehetőségeit három külföldi adó interferen­cia-zavarai nehezítik, közreját­szik a hálózati feszültségkima­radás, illetve a kabhegyi odó elavult volta. A negyedik ötéves tervben itt új, korszerű adót építenek, a meglévőt tartalék­ként üzemeltetik majd. A miniszter válaszát az in­terpelláló képviselő elfogadta, az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vettel Az országgyűlés ülésszaka Apró Antal zárszavával ért vé­get. Az országgyűlés elnöke kellemes ünnepeket, boldog új esztendőt kívánt a képviselők­nek. — Jobb munkahelyi körülmé­nyeket teremett a Baranya me­gyei Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat és a PIK, a belváros egyik legforgalmasabb üzletének, a Bem utcai húsboltnak dolgozói számára. Belső átalakítási mun­kálatokat végeztek a régi, öreg épületben. Új hűtőkamrát épí­tettek, a feldolgozó-terem falait a mennyezetig fehér csempével borították be, hasonlóképoen a dolgozók öltözőjét, fürdőjét, to­vábbá a folyosót is. Külön hal- bontó-helyiséget, .illetve vadhús­feldolgozót is létesítettek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents