Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-21 / 300. szám
t*7t. december Jt. DUNANTOll NAPLÓ Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (folytatás a 3. oldalról) kartata, hagy hatósági árintézkedések esetében idejében tájékoztatja a közvéleményt, s meg Is indokolja, mit miért tesz. Az is köztudott, hogy semmiféle hatósági érintézkedést nem teszünk bérintézkedésektől függetlenül, az elért életszínvonal rovására. A minisztériumokat, a tanácsokat és a vállalati vezetőket leginkább kétségtelenül a várható viszonylagos beruházási eszkőzszűke foglalkoztatja. Ez természetes, de aki a tervgazdálkodást komolyan veszi, annak nem a nehézségeket kell mindebből meglátnia, hanem segítenie kell a tervszerűség helyreállítását Semmi ok sincs e harangok félreverésére. A beruházások jövő évi visszafogása ellenére a magyar népgazdaság egyetlen évben közel kétszer onnyi beruházást teljesít mint amennyit az egész első ötéves tervben — a gazdaság- történetünkben híres felemelés etárr — akartunk elvégezni. Az átrendezés átmeneti gondjait képes lesz a magyar népgazdaság rövid idő alatt leküzdeni, ha a gazdasági vezetés döntési fegyelme és a végrehajtás rugalmassága ezt segíti. Az új létesítmények öröméről ezután sem kell lemondanunk. Mint eddig, ezután is minden hónapban, minden negyedévben új ipari és mezőgazdasági objektumok lépnek majd üzembe. Avathatunk ABC áruházat, örülhetünk egy-egy közlekedési objektumnak, folytatódik az ötéves terv lakásépítési programjának megvalósítása: a jövő évben közel 75 000 lakás épül. A termelőmunka fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a minisztériumok és a vállalatok három feladatot magukra vállaljanak és erejükhöz képest megoldjanak. Az első az, hogy bátrabban nézzenek szembe a gazdaságtalan termelés problémájával, határozottabban keressék a megoldást A második az, hogy emeljék magasabb szintre az üzem- és munkaszervezést A harmadik pedig az, hogy jobban építsenek az öntudatos munkásokra, a munkcrverseny-mozgalom- ra. Mostani helyzetűnkben különösképpen fontos, hogy a beruházások helyett a termelőberendezések jobb kihasználásával, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével teremtsük meg, ahol csak lehet a termelés növelésének feltételeit Gazdaságpolitikai céljaink elérésében nagyobb szerepet kell kapnia a szocialista munkaverseny mozgalomnak. Szükséges, hogy a munkaverseny- mozgalmat megújítsuk, teljesebben hasznosítsuk a munkásság legjobbjainak tettre készségét és lendületét A megújítás és továbbfejlesztés két irányban szükséges. Az egyik irány az, hogy a versenymozgalmat az eddig túlságosan mennyiségi célok helyett a gazdaság intenzív fejlesztését segítő célok felé fordítsuk. A másik irány az, hogy a munkaverseny révén fokozottan engedjünk teret a kiváló és a jó munkának, nagyobb anyagi és társadalmi elismerést biztosítsunk annak a munkásrétegnek, amely tehetséggel, szívvel és jó eredmóny- nyel dolgozik. A munkaverseny-mozgalom derékhadát ezután is a szocialista brigádok alkothatják. A szocializmus iránt elkötelezett munkásság ragaszkodik ehhez a sikeres és tartós mozgalomhoz, a brigádmunkának hazánkban megvan a becsülete és ösztönző ereje. Sokszor megfogalmazták már a gazdasági vezetéssel szembeni követelményeket, s ezeket most a korábbinál jobban számon kell kérnünk. Azt is, hogy a vezető mondjon igen-t, vagy nem-et, ne habozzon döntés helyett, de azt is, hogy o vezetése alatt álló apparátus szintén idejében, világosan döntsön az ügyekben. Megtalálni, jól feltenni és iái megoldani a döntő gazdasági kérdéseket — ez többnyire nem egy személy, hanem vezetők és szakértők együttes föladata lehet Kedves elvtársak! ülésszakunk időpontjában a nyugati világban régóta lappangó dollár-válság az egész valutarendszer válságává szélesedett. Az amerikai dollár kulcsvaluta-szerepét húsz éven át aláásta az amerikai imperialista külpolitika, s bár most devalválták a dollárt, még ezután is bizonytalan az egész nemzetközi valutarendszer jövője. Jó tudni, hogy hazánknak kárt ugyan okozhat a valutáris bizonytalanság, de meg nem ingathat bennünket, mint ahogy meg nem ingathatja szocialista országaink közösségét. Az állami költségvetés jövő évi előirányzatát a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadásra ajánlom — fejezte be nagy taps közben felszólalását Nyers Rezső. Sándor József Békés megyei, Gajdár Pál Nógrád megyei és dr. Vida Miklós budapesti képviselők után Szabó Mátyás Baranya megyei képviselő kapott szót A mezőgazdasági beruházások baranyai tapasztalatai Szabó Mátyás felszólalása Tisztelt országgyűlés! Hozzászólásomban a gazdasági növekedés egyik tényezőjével, a beruházásokkal kívánok részletesebben foglalkozni, elsődlegesen a mezőgazdasági termelőszövekezetek gazdálkodását illetően. Egyetértek az Indoklásnak azzal a részével is, amely megállapítja, hogy egyes vállalatok — hozzáteszem, termelőszövetkezetek is — plnzügyi lehetőségeiket meghaladó fejlesztési kötelezettségeket vállaltak. Ez azt eredményezte — mint ismeretes —, hogy éles feszültség alakult ki a beruházási piacon és ennek csökkentése érdekében kormányunk, helyesen, olyan korlátozó intézkedéseket foganatosított, amelyek csökkentették az új fejlesztések megkezdését és egyben meggyorsították a folyamatban lévő beruházások befejezését. A Baranya megyei tapasztalatok is bizonyították ennek az intézkedésnek a szükségességét és helyességét. Megyénkben 1968-tól kezdődően — a kormány által meghirdetett beruházás-politika eredményeképpen — rendkívüli módon megnőtt a beruházások volumene és szerkezetileg eltolódott az építés-jellegű beruházások irányába, a gépi és a meliorációs beruházások részarányának rovására. Ebben az időszakban megyénkben 32 szakosított tehenészeti és 20 szakosított sertés- hizlaló telep építése kezdődött meg. Szükségszerű volt, hogy az építés-jellegű beruházások előtérbe kerülése a gépi beruházások háttérbe szorulását eredményezze, aminek következményeképpen az üzemekben használt gépi eszközök elavulttá, többségükben korszerűtlenné váltak. Ez évben — bár új beruházást lényegében megyénkben nem indítottak — az összes fcz'uházás'pénzügyi megvalósulásának értéke még meg közelíti az elmúlt évi rendkívül tttógás szintet. Változás következett be a beruházások összetételében és — bár a döntő súlyt még mindig az építkezés képviseli - a termelőszövetkezetek mintegy 30—35 százalékkal több munka- és erőgépet vásároltak, mint a megelőző esztendőben. A gépi beruházást illetően megyénkben, bár kedvezőbb a gép kínálata, nagyobb a gép- vásárlási szándék is, de mivel a saját eszközök túlnyomó részét az építkezésekhez kellett lekötni, ezt az évet a fizetőképes keresletet meghaladó kíná lat jellemzi. Az építés-jellegű beruházásoknak, mint közismert, Igen sok problémája és gondja van. olyan ami esetenként éles vitát eredményez a tervező és kivitelező, a megrendelő és a kivitelező között, a szövetkezeti szektor és az állami szektor között. E viták ismertek, nem is kívánok ezekkel részletesebben foglalkozni. Egy problémára szeretném felhívni a tisztelt képviselő társaim és az illetékes szakminisztériumok figyelmét. Az új férőhelyek, a kedvező árkondíciók nagymértékben nö- I vélték az állattenyésztési ked- ‘ vet és ervnek eredményeképpen például a megyénkben egy esztendő alatt mintegy 60 százalékkal nőtt a sertésfelvásárlás. A férőhelyek, az áilatlétszám növekedésével azonban nem tartott lépést megyénkben, de országosan sem a feldolgozó kapacitás növekedése. Közismert, hogy a kormány kedvezményben részesíti az olyan közös vállalkozásokat, amelyek vágó- és sertéshús feldolgozás céljára jönnek létre. Megyénkben, éppen képviselői körzetemben kezdeti stádiumban van egy 50 ezres kapacitású vágó- és sertéshús feldolgozó ütem létesítése termelőszövetkezeti közös vállalkozás formájában. A sertésfeldolgozó megépítésének azonban komoly akadályozója, hogy megvalósításában természetszerűleg éppen azok a gazdaságok érdekeitek, amelyek szakosított sertéstelepet is építettek, vagy építenek. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek a fejlesztési alapjuk a következő 2—4 évben rendkívül leterhelt, így a sertésfeldolgozó létesítéséhez saját erővel hozzájárulni nem tudnak. Ez pedig érdeke lenne a termelőszövetkezetnek, de érdeke a népgazdaságnak is. Ügy gondolom, hogy érdemes ezzel a problémával foglalkozni, keresni a megoldást, akár elkülönített hitel biztosításának módszerével is. Véleményem szerint ú megoldás nagymértékben elősegítené a mezőgazdasági alapanyagtermelés és élelmiszerfeldolgozás vertikumának kialakítását, biztosítaná a termelőszövetkezet és á népgazdaság érdekeinek érvényesítését, a helyi és népgazdasági szükséglet kielégítését. A jövő évi költségvetési* ja- ; vaslatot á magam részéről élfó- | gadom s elfogadásra ajánlom. ; Ezzel a hétfői ülés véget ért Az országgyűlés kedden a költségvetési törvényjavaslat vtt\‘ val folytatja ülésszakát Ajándék 2,2 millióért Rekordforgalom az aranyvasárnapon Az aranyvasárnapon több ezren keresték fel a Centrum Aruházat Szokolai felv. A pénztárak napi bevételei azt bizonyították, hogy nemcsak időt és , fáradtságot, de pénztárcát sem kíméltek azok, akik aranyvasárnapon szerezték be a karácsonyfa alá valót. A tavalyinál átlagosan 10 százalékkal volt magasabb a bevétel minden kereskedelmi vállalatnál. Ami a bevételeket illeti, a MERUKER vezet egymillió forinttal. A vállalat harminc boltja tartott ünnepi ügyeletet va sórnap. Pécsett 17, Komlón és Mohácson öt-öt, Siklóson három üzlet várta a vásárlókat. A tavalyihoz képest óriási rekordot ért el a MERUKER, mert arany- vasárnapi forgalmát csaknem megduplázta. Legnagyobb forgalmat a Belvárosi Áruházból jelentettek, itt 150 ezer forintért vásároltak cipőtől a szőnyegig minden ajándékozásra alkalmas cikket a vevők. A mohácsi Duna Áruház 50 ezer, □ komlói Csille Áruház 40 ezer, a Tünde 30 ezer, a siklósi kötöttdivatáru bolt 30 ezer, a Sztár 25 ezer, az Éva butik 16 ezer forinttal, csaknem teljes hétköznapi bevételével szerepel a listán. A MERUKER boltjaiban a férfi fehérneműk, bőrdíszműáruk, zsebkendő garnitúrák nyakkendők, sálak, kesztyűk, kalapok és a karácsony előtti időszakra tartalékolt, s csak a MERUKER üzleteiben kapható, mintás fehér nyloningek fogytak leginkább. A női divatáru boltokban is a fehérneműeknek, a trevira és tergál pulóvereknek, kardigánoknak volt legnagyobb keletjük, de sokat vásároltak harisnyanadrágokból, sálakból, kendőkből is. A cipőboltokban alkalmi' cipőket és csizmákat kerestek a vevők. A BARANVAKER dolgozói közül százan dolgoztok aranyvasárnapon, ezek nagyobbik hányada — összesen ötvenötén — a Mecsek Áruházban teljesített szolgálatot. A nap forgalma a tavalyihoz viszonyítva mintegy 10 százqlékkal magasabb, ösz- szesen 700 ezer forint volt. A Mecsek Áruházban 400 ezer forintot hagytak a vevők. A vállalat által forgalomba hozott árufajták közül mindenekelőtt 'átékokat és ajándékozásra ol- Kalmas kozmetikai cikkeket, porcelánokat és egyéb dísztárgyakat vásároltak. A Centrum Áruház félmilliós forgalma is tíz százalékkal magasabb, mint a tavalyi arany- vasárnapon. Az áruház osztályai közül a játékosztályon, o műszaki osztályon, a kötöttáru és a drogéria osztályon fordult meg a legtöbb vevő. Sokan vásároltak tartós fogyasztási cikket, rádiót, televíziót, magnetofont, mosógépet, hűtőszekrényt „közös" karácsonyi ajándékként a család számára. Mind a vevőket, mind az eladókat bosz- szantotta, hogy még csak mutatóban sem volt a mostanában oly sokat reklámozott Fa- bulon kozmetikai termékekből, s így ezen a karácsonyon egyetlen pécsi sem tudja kipróbálni, hogy a Fabulán valóban jó őre-e a bőrnek. Délszláv dalok tájegységi bemutatója Népzenekedvelőknek ritka örömük, ha olykor „élőben" élvezhetnek eredeti népi muzsikát a nemzetiségi vagy szomszéd népek folklórjából. Ilyen lehetőséget adott szombaton és vasárnap a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, amikor a délszláv dalok II. fesztiváljának tájegységi bemutatóit nyilvánosan rendezte meg. A szalántai művelődési házban a mohácsi és a pécsi járás versenyzői találkoztak szombaton este. Jó egynéhány műsorszám igazi, magas színvonalú zenei élményt jelentett. Mégis hadd említsük itt elöljáróban azt, ami túlmutat a muzsika, az énekszó pillanatnyi élvezetén. Mindenekelőtt: A Röpülj páva! gondolat jegyében - a szövetség gondozásában — új életre kelnek napjainkban a délszláv népdalok is. És ami külön öröm, szinte mindenütt tizen- és huszonéves fiatalok ajkán. Az idősebbek, a középkorúak jobbára a zenekíséretet adják. A másik: jóleső érzés látni, hallani, hogy ezek a inai fiatalok milyen szeretettel, örömmel és milyen öröklött muzikális érzékkel dalolják, muzsikálják az ő népzenéjüket, amely legalább annyira a mienk is, míndannyi- onké, akikben a népi muzsika az együvé tartozás érzését is fölkelti, ébren tartja. És még valami: előkerülnek a ládákban őrzött csillogó, színes népviseletek (sőt, újak készülnek) a tájak, a Dráva menti falvak délszláv hímzései. Ebben énekelnek, muzsikálnak ezek a fiatalok, megadva a módját a dalnak, és tiszteletét a hagyományoknak, a tiszta forrásnak. Ezt éreztem Szalántán, amikor sorra-rendre a színpadra léptek és — ki rutinnal, fölszabadulton, ki izgalomtól ’vibráló hangon — eldalolták, azt, amivel hetek óta készültek a délszláv népzenefesztivál tájegységi bemutatójára. A közönség Szalántán is, Felsőszentmárton- ban i$ - zsúfolt házban, kitörő lelkesedéssel bele-beletapsolt a versszakok közti zenekari ismétlésekbe, s érzékelhetően nagy élvezettel hallgatta a műsort. Csakúgy, mint két éve mi is, a Röpülj páva tévéadásait. Ezt érezte a négytagú zsűri is — egy szigorú kötelességgel is megtoldva. Nekik dönteniök kellett a legjobbakról, akik februárban Budapesten képviselik Baranya megyét, az országos döntőn. Elismerés érte — hosszú tanakodás után — jó döntéseket hoztak, amely - ritka eset —, közmegelégedéssel találkozott. Ám a legszebb az egészben és a legnagyobb siker mégis az, hogy érzésünk szerint akik itt szerepeltek, muzsikálni fognak ezután is. * A szalántai bemutató után a zsűri döntése alapján Grisnik János (fütty) pécsi; Hazudiácz Mária (ének) kátolyi; Pávics Miklósáé (ének) szalántai; Radies Márk (harmonika) mohácsi; Kovács Antal (tambura) mohácsi versenyző, továbbá az áfa/ énektrió és a mohácsi tam- burazenekar jutott tovább a budapesti döntőre. Felsőszentmártonban — ahol a somogyiakkal közösen vetélkedtek — a következőket küldte tovább a bizottság: Dudás József (Dráva sztára) és Viljevácz Vince (Felsőszentmárton) szólóénekeseket ; Szigecsán Emília és Kovacsevics Anna délszláv énekkettősét; Ardai József dudást (Drávakeresztur) és a drá- vasztárai asszonykórust. (w. e.) 90 éves a füredi hajógyár Balatonfüreden, o Vasas vitorlás klubban hétfőn megemlékeztek a Balatonfüredi Hajógyár fennállásának 90. évfordulójáról. Ez alkalommal a gyár a kilencévtizedes múltjának szemléltetésére kiállítást rendezett. Megnyitóján Simon Károly, a Magyar Fiajó és Darugyár balatonfüredi gyárának főmérnöke mondott beszédet. Megemlékezett a gyár alapítójáról, Young Richard angol hajóépítőről, aki 1-881-ben hozta létre a mai sporthajóüzem területén á gyár elődjét, a viorláshdjó- építő gyárat. A gyár nagyobb arányú fejlődésére csak a felszabqdulás után került Sör. 1947-től, a Sió csatorna megnyitásától lehetőség volt arra, hogy a balatonfüredi gyár rrtár né csak a Balaton hajóparkjának gyarapításában vegyen részt, hanem dunai és tengeri uszójárműveket í is készítsen. | Megnyílt Tóth István kiállítása A Mecseki Fotoklub rendezésében hétfőn este fél 7 órakor 0 pécsi Doktor Sándor Művelődési Házban Gábriel József, Pécs megyei város Tanácsa Művelődésügyi Osztályának vezetője megnyitotta a világszerte elismert magyar fotóművész, Tóth István kiállítását. Londoni nagydíj, brüsszeli Európa-díj, párizsi, washingtoni első díj, singa- pore-i aranyserleg, hongkongi nagytrófea, — nehéz összeszámlálni és értékrendbe állítani azokat a díjakat, amelyeket a ceglédi Tóth István eddig világszerte nyert — a magyar fotóművészet számára. Hiszen a világhírű tárlatokon is, a szerző neve előtt ott áll országának, nemzetének a neve. A tegnap megnyílt kiállítás alkalmából kértünk tőle egy gyorsínter- jút: — Hogyan lesz egy nem főfoglalkozású fotósból művész? — Nehezen. Nekünk nincs olygn lehetőségünk a széleskörű publikációra, mint a hivatásos fotósoknak, akik viszont sajtóban, vagy az üzlet kirakatában megkapják ezt. Nekünk csak a kiállítások falai maradnak, tehát lényegesen ritkább lehetőségek. Ezekre a tárlatokra kevesebb néző is jut el, mint ahányon a sajtóban vagy a kirakatokban nézik a képet. De ha egy kiállításon mind a hivatásos, mint a foglalkozását illetően amatőr fotós képei közös zsűri elé kerülnek, akkor már egyenlőek az esélyek. — Megelégethet-e egy fotós akkor, ha kiállításra, vagyis „falra" kerül a képe? — Akkor még nem. Sőt, még az első díj megnyerésekor sem. Hiszen a legmagasabb színvonalú szakemberekből álló zsűri is lehet szubjektív. Én akkor nyugszom meg, ha a közönség, tehát egy széleskörű, nagy nyilvánosság egyetértett a zsűrivel. Nyitva maradt a kiállításon egy fontos kérdés, ame'yet nem illett feltenni a sok külföldi sikert aratott művésznek: vajon a magyar fotósok nemzetközi sikereit, világhírű képeit hogyan lehetne még szélesebb körben publikálni idehaza Magyarországon, ahol szóban beszélünk már a tömegek vizűIá- lis neveléséről. Földessy Dénes ú.
