Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-18 / 298. szám

1971. december 18. DUNANTOLI NAPLÓ 7 A magyar tengerhajózás és perspektívája TENGERRE, MAGYAR! Kevesen tudják, hogy Kossuth Lajosnak ez a közismert és szállóigévé lett mondása az ere­deti fogalmazásban így hang­zott: „Tengerhez magyart El a tengerhez!” Még kevésbé ismert, hogy valójában nem is a ten­gerre szállás, vagy a tengerha­józás gondolatát propagálta, ha­nem az Adriához vezető vasút létrehozását A LEGOLCSÓBB SZÁLLÍTÓESZKÖZ Magyarország, annak ellené­re, hogy tengeri kikötője nincs, mégis kijutott a tengerre, s ma külkereskedelmünk tengeri forgalmának 20-25 százalékát saját hajóinkkal bonyolítjuk le. Sokszor felvetődött már a kér­dés: érdemes-e tengeri áru­szállítással foglalkoznia egy ilyen kis „szárazföldi" ország­nak? Bebizonyosodott, hogy a tengeri hajópark nagysága nem függ szükségszerűen egy ország földrajzi elhelyezkedé­sétől. Meggyőző példát szol­gáltat erre Csehszlovákia, mely a ml forgalmunk három és fél­szeresét bonyolítja le a tenge­reken, és Svájc is, mely kétszer akkora hajóparkkal rendelkezik, mint északi szomszédunk. Az is Igaz, hogy még soha nem volt olyan konjunktúrája a hajózás­nak, mint most. Érdemes tehát a hajózás fejlesztésével foglal­kozni. már csak azért is, mive! a tömegáruk fuvarozásánál még hosszú ideig a hajó lesz a leg­olcsóbb szállítóeszköz, különö­sen nagy távolságokon. A szakemberek számításaik elkészítésekor abból indulnak ki, hogy idegen társaságoknak évente dollármilliókat (csaknem 180 millió cfevizaforintot) fize­tünk ki fuvardíjként, ami három darab 10-15 000 tonnás hajó vételárának, fele! meg. A meg­térülés is igen kedvező a te­herszállító tengerjáró esetében, ugyanis 3-4 év alatt „megke­resi" az árát, ha bérfuvarozás­sal foglalkozik. ÚJ HAJÚK - ÚJ VIZEK A negyedik ötéves terv so­rán a magyar hajózás fejlesz­tésére 11 milliárd forintot for­dítunk, előtérbe helyezve a ten­gerhajózás igényeit. Tengeri hajóparkunk jelenleg 1100- 1300 tonnás hajókból áll. Első­sorban ezek minőségi cseréjére kell gondolnunk, nagyobb ha­jók vásárlásával növelve a szál­lítási kapacitást, a sebességet és a hatósugarat, üt kisebb teljesítményű hajót máris elad­tunk, s helyettük három, egyen­ként' 4500 tonnásat szereztünk be. További három hajónk ugyancsak ..értékesítésre vár, hogy 4500-4800 tonnasokat vá­sároljunk helyettük. A hálózat bővítéséhez két 6500 tonnás óceánjáró beszerzése is hozzá fog járulni, de mindenekelőtt az a két, egyenként 13 600 ton­nás „Bezsica” típusú szovjet vegyesáru-száílító hajó, amely­nek beszerzéséről most folynak a tárgyalások. KIS VAGY NAGY HAJÓK? A hajóegységek világszerte egyre nagyobakká válnak, ugyanis az üzemeltetés és a kiszolgálás gazdaságossága arányosan nő a befogadóké­pességgel. Míg egy 1300—1600 tonnás hajón 24 ember dol­gozik, addig egy 4500 tonná­son 28 fős személyzet van. Ez a vegyesáru-szállitó hajókra érvényes adat, amit azért hangsúlyozunk, hogy eleve el­kerüljük a tankhajókkal való összehasonlításból eredő téves következtetéseket, egy 250 000 tonnás (!) óriási tartályhajón ugyanis csupán 27 ember je­lenlétére van szükség. Ám hazánk viszonylatában mégiscsak van némi ellentmon­dás a fejlesztést illetően. Két­ségtelenül az lenne a legelő­nyösebb megoldás, ha a ha­jók — megfelelő vízállás ese­tén - egészen Budapestig fel­hajózhatnának a Dunán. A hajóegységek növelésével ezt a kívánalmat egyre kevésbé tudjuk kielégíteni, s végső so­ron rákényszerülünk az időt- rabló és költséges átrakodá­sokra. Addig is, míg valamiféle új típusú Duna-tengeri hajó kifejlesztésével meg nem old­juk a kérdést, a tengeri kikö­tőkben való ki- és berakodásra kell berendezkednünk, különös figyelemmel a konténeres szál­lításban rejlő nagy lehetősé­gekre. Jelenleg 30 ország kikötői­ben fogadják a magyar hajó­kat. Korábban csak a Földközi­tengeren és annak mellékten­gerein, valamint esetenként az Északi-tengeren navigáltunk, napjainkban azonban már rendszeresen közlekedő indiai és dél-amerikai járatunk is van. A technikai fejlődés egyre inkább a különleges célokra szolgáló hajózást segíti ura­lomra. így nem lehet egyértel­műen kiállni a hagy hajók jö­vőbeni döntő túlsúlya mellett, annál is inkább, mivel sok jel arra mutat, hogy gyorsaságuk­kal, alkalmazkodóképességük- kei és több más jó tulajdonsá­gukkal a kisebb hajókra is jö­vő vár, különösen a rövidtávú tengeri szállításban. Ilyeneket pedig akár a hazai hajóipar is tud gyártani. NAGY LEHETŐSÉGEK A világflotta zömét ma még 10—15 000 tonnás kereskedelmi hajók alkotják. A szakemberek úgy vélik, hogy néhány év múl­va a világflotta fele már 200 ezer tonnásnál nagyobb egy­ségekből (elsősorban tankha­jókból) fog állni. A kisebb, „fürgébb” hajók számának nö­velésével is számolni lehet, a 10—15 000 tonnások rovására. A magyar hajózás tengeri forgalma az utóbbi évtized so­rán évente több mint 9 száza­lékkal növekedett, ami valami­vel meghaladja a fejlődés vi­lágátlagát. Remény van rá, hogy a tengeri hajózás fejlesz­tésében rejlő gazdasági lehe­tőségek felismerését kővetően az említett tetemes beruházás még gyorsabb fejlődést fog eredményezni. A szocialista in­tegráció e vonatkozásban is jó lehetőségeket rejt magában, B. I. Fizika Nobei-díj —1971: A HOLOGRAM A sors különös iróniája, hogy az 1971. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettjét, Dennis Gábort, vagyis Gábor Dénes magyar származású és világhírű fizikust sem az Üj Magyar Lexikon, de a hatkötetes Természettudomá­nyi Lexikon sem ismeri, pedig igen-igen ritka, még így átté­telesen is, hogy a megtisztelő elismerés egy-egy hazánkfiát övezi. Ráadásul Gábor Dénes- ről még azt sem mondhatjuk, hogy teljesen elszakadt Ma­gyarországtól, hiszen tisztelet­beli tagja a Magyar Tudomá­nyos Akadémiának; sőt szigorú­an természettudományos tevé­kenységén túl; Gábor Dénes az egész emberiségért felelős­séget érző tudósok közül való. Ez sem ismeretlen nálunk, hogv mást ne említsünk a Valóság 1968-ban közölte gondolatait egynéhány aggasztó jelenség ről: „Alom vagy Mdércálom? (A nyugati civilizáció jövője és a természettudósok felelőssé­ge”) címmel. A RANCBASZEDETT FÉNYHULLÁMOK Gábor Dénes a holográfia alapelvét, amelyért a Nobel-dí- jat kapta, 1948-ban fedezte fel Időjáráskutatás — léggömbökkel Napjainkban Igen sok szó esik az időjárásról, a kiszámít­hatatlan nyarakról és az olyan furcsa őszről, amikor hideg és enyhe levegőtömegek váltogat­ják egymást, minden csapadék nélkül, úgy hogy a Duna víz­állása negatív rekordot ér el. A tőlünk délre élő földközi- tengeri népek arról panasz­kodnak, hogy az enyhe klímájú országokban egyre hidegebb a tél. Az egyik olasz hetilap tu­dományos cikkírója emlékeztet rá, hogy 1956 januárjában To­rinóban mínusz 20 fokot mér­tek, ami egy olyan országban, amelynek nagy részében nem ismerik a kályhát, igen jelentős hideg. Jelentős klímaváltozás megy végbe tolón Földünkön? E téren nem egyezik a me­teorológus kutatók véleménye. Egyik csoportjuk szerint foko­zatos lehűlésnek lehetünk szem­tanúi, sőt egyesek új jégkor­szakkal fenyegetnek, ha nem is azonnal, de 100 év távlatában. Ugyanakkor az Északi-Sarkvi­déken dolgozó meteorológusok és glaciológusok a jéghegyek gyors ütemű olvadásáról tudó­sítanak, ezt pedig szerintük az adott térségben a felmelege­désre lehet visszavezetni. A szeszélyes időjárás természete­sen a meteorológiai jelentések készítőit is sok esetben „nehéz helyzetbe hozza”. Napjainkban a meteoroló­gusok igen komoly műszerekkel dolgoznak. Ezeket a műszere­ket különösen a síkvidéki, ten­geri és hegyi állomásokon használják, de a mérési övezet kiterjedt az atmoszféra külön­böző rétegeire, a világűrre, sőt lassan a Holdra is, a repülő­gépek, rakéták, és mesterséges holdak jóvoltából. Bármilyen változatos „jármű­park" szállítja is azonban a meteorológiai műszereket, a hagyományos ballonokra nap­jainkban is nagy szerep vár a meteorológiai kutatásban, Kü­lönösen az aerológiában veszik hasznát a kisebb-nagyobb mé­retű ballonoknak. Az aerológia a meteorológiának az a rész­területe, amely a magasban fekvő légrétegekben kutatja a légköri folyamatokat és azok törvényszerűségét. A léggöm­bök különféle műszereket emel­nek a magasba. Ezek a műsze­Felbocsátásra kész a rádiószonda rek elsősorban légnyomást, hő­mérsékletet és légnedvességet mérnek. Az adatokat általában a léggömbre akasztott rádió­szondák közvetítik a földi állo­másokra. A rádiószonda a lég­köri adatokat elektromos jellé alakítja át és ezek a jelek mo­dulálják az adót. A meteorológiai kutatásba^ természetesen nemcsak kismé­retű ballonokat használnak. A franciák „EOLE" tervénél pl. nagyobb méretű nylon ballono­kat alkalmaznak. Ezeket (több­száz darabot) azért bocsátják fel, hogy az atmoszféra felső rétegében uralkodó légáramok­ról tudósítsanak. A 40—50 kilo­méter csúcsmagasságban re­pülő ballonokat a Föld körül uralkodó légáramlatok sodor­ják interkontinentális útjukon. A ballonok rádió adóit a Föld feletti pályán keringő meteoro­lógiai mesterséges holdak sza­bályos időközökben „kikérde­zik". (gy a ballonok pozíciójá­ból, magasságából, sebességé­ből kiszámítható a Föld felett uralkodó légáramlások iránya, erőssége, magassága. Ezek az adatok részben a meteoroló­gusokat érdeklik, mert birto­kukban pontosabb előrejelzés készíthető, de a polgári és ka­tonai repülés biztonságát is növelik a kutatási eredmények. az elektronmikroszkóp tökélete­sítését célzó kísérletei közben. A holográfia azonban nem ter­jedhetett el mindaddig, amíg a szükséges és igen speciális fényforrás nem született meg, illetőleg nem vált gyakorlatilag is alkalmazhatóvá. Ez a fény­forrás a lézer volt, amelynek felfedezése után, 1964-ben E. N. Leith és J. Upatnieks a vi­lágon elsőnek egy térbeli tárgy hologramjából Sikeresen rekon- struálta a tárgy háromdimen­ziós képét. Hagyományos fényforrása­ink zöme fehér fényt sugároz. A prizma azonban alkotórészei­re bontja ezt, és tudjuk, hogv a különböző színű összetevők különböző hullámhosszúságú fényhullámoknak felelnek meg. Ennek a fénynek a matematikai leírása ennélfogva igen bonyo­lult, és aligha képzelhető eh hogy maga a fény é „tarkasá­gon" kívül még bármilyen to­vábbi információt (pl. egy tárgy képét) önmagában hordozza, illetőleg, hogy belőle ez a többlet egyszerű módon „ki­emelhető". ■ A lézerben azonban az ato­mok rendezett állapota miatt egyetlen hullámhosszon egy­mással szinkronban sugározzák ki fényüket. Ez a rendezettség hozza létre azokat 0 különle­ges tulajdonságokat, amelyek alkalmassá tesrik a holográfiá­ban.való -fölhasználásra. A lézerfényforrások ugyanis a szinkronitós miatt síkhullámo­kat sugároznak ki, vagyis á fény terjedési irányára merőleges síkban a hullám nagysága (amplitúdója) és az ún. hullám- frontok egymástól való távolsá­ga (fázisa) állandó. Éppen ezért a lézerfény egy térbeli tárgyról visszaverődve informá­ciót tartalmaz' 6 tárgyról. Egy vizsgált síkban ugyanis erede­tileg azonos a hullámamplitu- dö, 0 viSszáVerődés után pedig pontról pontra ó tárgy alakjá­nak megfelelően, de változik a fázis is a tárgy mélysége, tér­belisége következtében. Ha ezt az információt, vagyis a torzított (modulált) lézerfényt rögzítik, akkor ebből később a tárgy térbeli képe is visszaállít­ható. FÉNYKÉPEZÉS - LENCSE NÉLKÜL A rögzítés tulajdonképpen nem túl bonyolult. A fényhul­lám amplitúdójának rögzítése különösen nem: a fényképező­lemezek feketedése az amplitú­dó négyzetével arányos. A hullám fázisváltozásait már egy kiegészítő fénnyel az ún. referenciahullámmal lehel csak rögzíteni. Ez egy érintet­len (modulálatlan) lézersugár, amely a fényképező lemez síkjában találkozik o tárgy­ról visszaverődő modulált- tal. A találkozás következ­tében a hullámok egyes helyeken összeadódnak, vagyis amplitúdójúk növekszik, más helyeken kivonódnak a modu­lált hullám fázisának megfele­lően. (Ez az ún. interferencia jelensége.) Ennek következté­ben világosabb meg sötétebb körkörös képet kapunk a fény- képezólemezen. amely a meg­szokott fényképhez egyáltalán nem hasonlít: ez a hologram, amely a görög „holosz” szóból származik és egészet jelent az­zal összefüggésben, hogy a ho­logram a tárgy teljes képét rögzíti. ÉS Ml VAN A KÉP MÖGÖTT? A hologramból rekonstruált tér­beli kép egyébként sokszorosan felülmúlja a közönséges szte; reofényképet. (Maga a rekon­struálás igen egyszerű: a holo­gramot át kell -világítani az ún. referencia fénnyel, amelynek következtében a hologram má­sik oldalán megjelenik a tárgy térbeli képe.) Ha pl. a hologramot néző megfigyelő változtatja a meg­figyelés irányát, a tárgyat más­irányból, ■ más perspektívából nézheti. A valóságban meglévő ún. parallaxis jelenségek itt is érvényesek: ha két tárgy előí­rói nézve eltakarja egymást, fejünket oldalra víve belátha­tunk a takaró tárgy mögé,' és . a hátul lévő tárgyat is meglát­hatjuk. Ugyanakkor pl, a hologram bármilyen kis részéből az egész tárgy képé rekonstruálható. En­nek a magyarázata, hogy a ho­logram elkészítésekor a tárgy bármelyik pontjából az egész., hologramra szóródik a fény, így a hologram egyetlen pontja a tárgy mindén pontjáról kap fényt, vagyis az egész tárgyra vonatkozó információt tartal­mazza. Ezért pl. a hologramot darabokra törve, mindegyik da­rab az egész képet adja visz- sza, természetesen rosszabb mi­nőségben, hiszen a kisebb da­rab kevesebb összinformációt tartalmaz, mint a teljes holo­gram. Végül említsük meg, hogy a közönséges fényképezési tech­nikához hasonlóan színes ho­logram is előállítható úgy, hogy három alapszín keverésé­vel rakjuk össze a kép egyes színeit. A három alapszínt pe­dig hárorrt különböző színű lé­zer szolgáltatja. H. O. Röviden PROFIBOKSZOLOK SZELLEMI KÉPESSÉGE | Angol orvosok alapos vizsgálat alá i vettek 250 profi bokszölót, s megállapí­tották, hogy minden harmadikat ma­radandó agysérülés érte. Akadt kö- I zöttük kettő — egykor egész vagyon- í nal fizetett profi bokszoló, aki kifeje- I zetten csökeknt szellemi képességűvé ! vált az ütések okozta agyi sérülések í következtében. A bokszolóknak főleg i az emlékezőtehetségük romlott égé- | szén megdöbbentő módon, nyilván a tarkót ért ütések utóhatásaként. ELEFANTSZÁMLALÁS —70 C° hideg vassal „sütnek1’ számokat az elefántok bőrére', j a dél-afrikai Kruger Nemzeti . Parkban, hogy meg lehessen ; figyelni és tanulmányozni ván- * dorlásukat. Eddig nem tudták számmal ellátni őket, mert az elefántok bőre nem bírta a tü­zes vasat. 80 MILLIÓ ÉVES A KARIB-TENGER A Karib-tenger fiatalabb, mint azt a geológusok eddig feltételezték. A „Glomar Chal­lenger" kutatóhajó nemrég fe­jezte be két hónapos útját a Karib-tenger. mély medencéinek térségében. A 1,5—3 km mély­ségben végzett fúrások alkal­mával felszínre került kőzetek­ben — 75-85 millió évvel ez­előtt élt állatok és növények | megkövült maradványait talál­ták. Olyan üledékekben voltak ezek a maradványok, amelyek a Karib-tenger alatt, o földké regképződés befejező lépcsőjén képező bazaltrétegeken feküd­tek. összehasonlításul: az At­lanti-óceán legöregebb részei 180 millió, a kontinenseké pe­dig 3,5 milliárd évesek. A Nagy-Antillákon és Dél- Amerika északi részén felfede­zett erős vulkáni tevékenység mely kb. 80 millió évvel ezelőtt fokozatosan gyengült, szintén bizonyítja azt a feltételezést, hogy a Karib-tenger térségében a kéreg végleges kialakulásá­nak idejét 75 millió évvel ez előtt re lehetjük. VAROS SZÜLETIK a sivatagban ; Naperőmű az Araráfon A Moszkvai Energetikai Inté­zet heliotechnikai laboratóriu­mában elkészült egy erőmű ter­ve, amelynek ’ fűtőanyagát a napsugarak szolgáltatják. Az erőművet Örményországban, az Ararát-volgyébeo, az Ajgerlies- tó közelében építik meg. Egy 35 méter magas torony tetejére szerelik a gőzkazánt, amely függőleges tengely körül forog, a Nap látható mozgását | követve. A tornyot 23 koncent- I rikus körben vasútvonal övezi. A síneken a . Nap látható moz- 1 gásával azonos sebességgel, lassan haladnak a szerelvé­nyek, amelyeknek kocsijaira szerelték az 1300 visszaverő tük­röt. A visszaverő felületeket úgy helyezték el, hogy róluk állan­dóan a kozán felületére essen a napfény. Az Araráton épülő. naperőmű a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye lesz: évi tervezett kapacitása 2,2 millió kilowatt­óra. Ezenkívül a turbogenerátor- ban előállított gőz egy abszorp­ciós hűtőberendezést működtet, amely, óránként 20 tonna jeget ‘ állít elő. Türkméniőban a világ két ~ nagy sivataga — a Karakum ér a Kizil-Kum — találkozásánál új várost építenek. Az új város mintegy összeköti a Nebit-Dag- Csardzsou útvonalon felépíten­dő kőolajvezetéket. Körülbelül ezer kilométert tesz meg ezen az úton Nyugat-Türkménía kő­olaja a feldolgozóhelyekig. Már véglegesen meghatározták □ létesítendő város helyét is: Csardzsoutó! 80 kilométerre északra, a vasútvonal közéfé- ben. A fejlődő város lakóhá­zainak száma a 150 ezret is el­érheti. Az építészek sajátos míkfó~ klímát akarnak létrehozni a vá­rosban — csatornákkal, szökő- kutakkal, vízmedencékkel, moz­gó öntözőkészülékekkel. Az Amu-Darja folyósa mentén 18—20 kilométerre lefelé üdülő-, zónát — turista bázist, úttorőtá-’ bort, horgászházakat stb. hoz­nak létre. EGY SLUKKOT SE! Pillanatnyi figyelmetlenség a volán mellett emberek életét veszélyeztetheti. A - Frankfurter Allgemeine Zeitung olyan au­tóbaleseteket ismertet, ame­lyeknél • a cigarettából kihulló- . parázs megégette a vezetőt,ez figyelmét reflexszerűen elterel­te, elvesztette uralmát a kocsi felett és balesetet szenvedett - illetve okozott. Nemcsak saját magát,- hanem, a mellette,. vagy- vele -szemben haladó járművek utasait is ve szélybe sodorhatja a dohány zó gépkocsivezető. GLECCSERSZAMLALAS A Kazah Tudományos Aka­démia által összeállított glees" •cserkatalógus 2720 jegesedéi! centrumot tart nyilván a köz-' társaságban. Az összegyűjtött adatokból kiderül, hogy a nap fényes Kazahsztán óriási" „ j ég - tárolókkal" rendelkezik — ösz- szesitett " területük meghaladja ' a kétezer négyzetkilométert Ha az itteni jégkészlet mintegy fe lét magába foglaló Dzsungari Alatu gleccser jegét felolvasz­tanák, a keletkező víz megtol-, tene egy több mint 70 millió" m-’-es tartályt. Egvsdül a Dzsun­gari és a Zailijszkij Alatu leg­alább másfél millió köbméter gleccservizet juttat a folyókba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents