Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-17 / 297. szám

1971. december 17, DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 1971: mérséklődött a fluktuáció Hiánycikk marad a munkaerő A Városi Tanács munkaügyi osztálya 100 vállalatnál vizsgálta: ki miért megy/ Vasas, 1971 Az iparszerkezet továbbra is csak lassan változik Ai 1969-es év volt a legsú­lyosabb. Tíz. munkás közűi négy kikérte a munkakönyvét — s jó­részük nem is egyszer. Az ilyen méretű fluktuáció már-már a termelési anarchia határát sú­rolja, éithető hát, ha minden srerv központi kérdésként ke­zelte ezt a soha nem látott üte­mű ipari népvándorlást A pé­csi Városi Tanács munkaügyi osztálya száz vállalatnál vizs­gálta : ki miért megy? — s a vá­lasz szinte mindenütt azonos volt. 1. Kevés a pénz. 2. Nincs lakás. 3. Rosszak a munkafel­tételek. 4. Nem megfelelő a munkahelyi légkör. Napjaink munkaerőgondjai azonban nem­csak a fluktuációval kapcsola­tosak. A munkaerömérleg egyensúlya felborult; kiapadtak a tartalékok. Tízezer bejáró Pécsett - 1971. január 1-én — 148 ezer ember élt Ebből 81 ezer főt tartanak nyilván mun­kaerőoldalon. Az aktív keresők száma 69 500 — a különbség azonban, a jelek szerint, csak rendkívüli áldozatok árán lenne mobilizálható. Mintegy 10 ezer nő vállalhatna még elméleti­leg munkát ebben azonban a bölcsődei és óvodai férőhelyek ugrásszerű növelése az egyik alapfeltétel. Többezren azonban még enek megtörténte után sem állnának munkába — a nők egy jelentős részének ugyanis sajátos igényei vannak. Az új gazdasági mechanizmus beve­zetése óta háromezer asszony, Illetve lány lépett be a keresők é 'borába, $ ezzel tulajdonkép­pen ki is merült ez a forrás, az újabb jelentkezők ugyanis már s ínte kivétel nélkül „fehér kő- penyes” munkahelyet keresnek. Gyakorlatilag kiapadt az a forrós is, mely a környékbeli falvakból táplálkozott. Tízezer ember jár ez idő szerint Pécsre dolgozni, számuk azonban egy idő óta rtem növekszik. Hogy « vállalatok munkaerő-éhsége mekkora, jól tükrözik a sajtó út jön közölt állást ígérő hirdeté­sek. 1970-ben 221 vállalat 8631 alkalommal hirdetett. Az ajánla­tok 53 százaléka szakmunkások­nak szólt —, de a végén már a betanítás, illetve kiképzés költségeit is szinte minden vál lalat: magára vállalta. Lakatos, villanyszerelő, gépkocsivezető gépkezelő — ezek voltak a hir­detések leggyakrabban vissza térő címszavai — s ezekből van ma is a legnagyobb hiány. De hát hol dolgozik ez a hatalmas rnunkáshadsereq, s melyik ága zat a leginkább munkaerő­igényes? Következik; a szolgáltatás Pécs ipara 28 800 embert fog­lalkoztat Az építőipar 8100- at — a közlekedés ugyaneny- nyit A kereskedelemben hét­ezren dolgoznak, a mezőgaz­daságban 2200-an. Egyéb mun­kahelyeken 15 300-an — s ez az egyéb mindenekelőtt a szolgál­tató vállalatokat jelenti. A har­madik szektor megkezdte a fel­zárkózást. 1971-ben 7563 fő volt a város üzemeinek, illetve vál­lalatainak hivatalosan bejelen­tett munkaerőigénye — s ennek egy jelentős részét éppen a szolgáltatóipar igényelte. A Városi Tanács munkaügyi osztálya prognózist készített az 1980-as, illetve a 2000-es év­re. Eszerint ■ Pécs lakossága évente 2500-3000 fővel nő majd. Az igényoldalon ezt meg­haladó ütemű növekedés vár­ható, ami azt jelenti, hogy a munkaerő változatlanul hiány­cikk marad. Különösen feszült helyzet kialakulására kefl szá­mítani a szakmunkásképzés to­rán. Évente 2500 fiatal beisko­lázása látszik szükségesnek - ezzel szemben az iskolák mind­össze 1800 körüli jelentkezőre számíthatnak. A demográfiai hullám levonult. A vállalatok egyre nagyobb szakmunkósigé- nyét csak a felnőttoktatás ki- szélesítésével, Illetve á közép­iskolák és a termelés kapcsola­Ötven év után ismét kapható a világhírű pécsi porcelán fajansz díszedény Félévszázadnyi szünet után i.mét vásárolható a világhírű pécsi porcelán fajansz dísz­edény. A Finomkerámiaipari Művek Pécsi Porcelángyára ugyanis a gyáraiapítás cente­náriuma tiszteletére felújította e különleges termék előállítá­sét. Az első nagyobb tételt — díszdobozba helyezett hat sze­mélyes mokkás készleteket — átadták a kereskedelemnek. Néhány napon belül kapható a budapesti reprezentatív porce­lánboltokban, a pécsi ÉOZIN boltban pedig máris árusítják. A kerámiaipar, amelynek ter­mékei igen széles skálájúak, az emberiség egyik legrégibb ipar­ága. Az előállítók már régtől lógva arra törekedtek, hogy a teimékeket szebbé, díszesebbé tegyék. A színezésnek korlátokat szab az égetési hőmérséklet. A kerárniaipar történetében magas hőfokon égetett sokszí­nű kerámia előállítása Zsolnay Vilmosnak sikerült a pécsi gyár­ban. Amikor az 1878.-i párizsi világkiállításon bemutatta szí­nes porcelán fajansz termékeit, rendkívüli hatást keltett még a szakemberek körében is. A ter­mékek. elnyerték a kiállítás nagy­díját, Zsolnay Vilmost pedig a Francia Becsületrenddel tüntet­ték ki. A porcelán fajansz különle­ges értékét az adja, hogy a d'srités-színezés művészi mun­kával, kézzel történik, mégpe­dig nem festékkel, hanem szí­nes mázzal, igen gazdag, finom színskálával. A mázt magas hő­fokon ráégeíik, tehát a színezés használat közben sem kopik, megőrzi eredeti szépségét. Ezt a díszítési módot csak a több mint száz éves múltú Pécsi Por­celángyárban alkalmazzák. A gyár műszaki és művész kollektívája sikerrel oldotta meg a technológia felújítását, csodá­latosan szépek a kezeik közül kikerült termékek. Az elmúlt két év a kísérletezés, bevezetés idő­szaka volt. Ez évben megterem­tették az üzemszerű termelés feltételeit. Üj gázkemence épült erre a célra. Jelenleg hatvanon foglalkoznak a porcelán fajansz készítésével. További hetven porcelánfestő iparitanuló most ! sajátítja el e művészi mester- j séget. A porcelán fajansz díszedé- j nyék választékát és mennyiségét a hazai és a külföldi igények­hez mérten bővítik. A.z érdeklő­dés máris igen nagy. Tervezik szendvics-, teás- és étkészletek, továbbá dísztálak és vázák ké­szítését. Ez a program kapcsoló­dik és beleilleszkedik a Pécsi Porcelángyár következő években megvalósuló nagyszabású re­konstrukciójába, fejlesztési el­képzeléseibe. A pécsi porcelán fajansz te­hát hosszú idő után „kilépett” a múzeum zárt vitrinéiből, nem­csak csodálni, vásárolni is le­het. tónak elmélyítése révén lehet csak biztosítani. Az építőipar a középtávú terv szerint 1000- 1500 új munkásra számíthat, a kereskedelem 1200—1300 főre - a szolgáltatási ágazat pedig mintegy 14 ezer főre. A megye iparszervezete az el következendő két évtizedben nem változik meg lényegesen A nehézipar szerepe jelentős marad, a gépiparé és műszer­iparé nő — a szolgáltató ága zoté pedig megsokszorozódik. Minden harmadik... Hogy melyik vállalatnak mit hoz a jövő — az ma dől el. Az 1980-as évek törzsgárdatagsá- gát ma kell kialakítani — sem milyen erőfeszítés sem túlzó te­hát, mely a fiatalok megnyeré­sét, helyhez kötését célozza. A törzsgárda méltó megbecsülése egyébként mór ma is sorsdöntő kérdés. Vannak ágazatok — pél­dául a tanácsi ipar —, ahol az évvégi nyereség közel 30 száza­lékát a törzsgárda-tagok jutal­mazására fordítják — s ez nem­csak emberileg igazságos, de a vállalati stratégia szempontjá­ból is helyes arány. Az embe­rekért, a jó szakmunkásokért fo­lyó vállalatok közti vetélkedés azonban csak bizonyos keretek között engedhető meg. Az el­múlt három év ijesztő vadhaj­tásokat is hozott e téren: szin­te mindennapos volt a rálicitá- lás. A munkaerőgazdálkodás normalizálása érdekében Pécs város Tanácsa egyebek mellett elrendelte a gépkocsivezetők és kettőnél többször munkahe­lyet változtatott személyek köte­lező közvetítéséi A Népi Ellen­őrzési Bizottság a közelmúltban felmérte e rendelet hatását, s a kapott kép meglehetősen le­hangoló: 30 vállalatból tíz fity- tyet hányt a korlátozásoknak . . . A jelek szerint 1971 a fiuk- tuációshullám hanyatlásának kezdete volt A szövetkezet: iparban, s a minisztériumi vál­lalatok egy részénél stabilizáló­dott a létszám, s ilyen jelek fi­gyelhetők meg újabban a szén­bányáknál is. Mindennek elle­nére az elkövetkezendő időszak­ban egy-egy vállalat fejlődés: ütemét változatlanul nagymér­tékben behatárolja majd a munkaerőpiacon tapasztalható feszültség, éppen ezért érthető­ek azok a vállalati erőfeszíté­sek, melyek a műszaki fejlesz­téssel párhuzamosan a szük­séges munkaerő biztosítása ér­dekében folynak. A nőket fog lalkoztató üzemekben azon fá­radoznak, hogy valamennyi szombatot szabaddá tegyék, számos Helyen csökkentik az éjszakai műszakban dolgozók számát, bővítik az üzemek anyákat, háziasszonyokat segítő szolgáltatásait — mindezek azonban csak akkor hozhatnak eredményt, ha közben a válla lati fegyelem is erősödik. Előrelátás és fegyelem Előrelátás és fegyelem — e két szó a helyzet teljes norma lizálásának kulcsa. 1971 meg­hozta a fluktuáció olyannyira várt mérséklődését, az egészsé­ges irányú, ütemű és méretű munkaerőmozgást azonban csak a munkaerőgazdálkodással kap csolatos rendeletek maradékta lan betartása, illetve annak a felismerése hozhatja meg, hogy nemcsak az emberek megszer­zése, illetve megtartása, de bi zonyos emberek elküldése is alapvető vállalati érdek. Békés Sándor ÄI! már az új aknatorony Á riportalany telefonon jelentkezik Vasas-bányán manapság nem könnyű riportot frni. Annyi min­den történik — szinte lehetet­lenség áttekinteni. Megkezdő­dött a rekonstrukció, néhány hete lebontották a múitszázad- beli légakna tornyát, s ezzel a 103 éves üzem egyszeriben fia­talodni kezdett. Először is szét kéne nézni az építkezésnél. Az­tán a kövestetői fejtésbe beépí­tettek 987 Thyssen egyedi hid­raulikus fémtámot. A műszakiak azt mondják: ez a legkorsze­rűbb. Megkérdezném a bányá­szokat, a kövestetői fejtés azon­ban 2.5 kilométerre van, s kísé­rő délelőtt már nem akad. A bányászok és műszakiak kora reggel leszálltak — azt tartják: két hét van vissza az évből, ilyenkor mindenkinek a „fron­ton” a helye. Aztán itt a kül­fejtés Is: azt is látni kell! Az egykori enyhe domb helyén föld és kőhegyek nőttek — másutt fekete kráterek, 50—70 méter­nyi szakadékok szabdalják a tá­jat Sass Gergely több mint két évtizede ment nyugdíjba a Thómenről — ő még így hívja — de azóta is visszajár, napon­ta megnézi mi történik az ak­na körül. — Ilyet azelőtt nem csinál­tunk. Ezek szétszedik, szétrob­bantják az egész földgolyót. Itt aztán az embernek tényleg csak a gépeket kell kezelni. Mi, ak­koriban úgy megfaragtuk az ácsolatot a bányában, hogy még akár máig is állna, ha össze nem omlasztják. Az volt a bányászmunka. Ez csak amolyan kubikolás. A régi idők elmúltak a vasasi bánya felett is. Az említett ku- bikoiásból naponta 500 tonna szenet termelnek, olcsón és nagy termelékenységgel. A technika. Abban viszont igaza van ez öregnek: ebben a kül­fejtésben nemigen találtak olyan vágatszakaszokat — egy 15 méteres gurító teljesen épen iV Es most egy különleges meglepetés: MINDENKINEK arany MOKKA kávékeverék A MAGYA cDESIPAB \EKSZ- r,:S STYAGYÁRA maradt — amelyet 1904-ben készítettek. A süvegfába beütöt­ték az évszámot. Pécsett, a bá­nyászati múzeumban kiállítják majd a precízen készített kitűnő vájár-munkát. A mai tárnok azonban még ennél is precízebbek. A köny- nyű fémtámot egy ember is beállítja. A szelepre csak ráfogja a töltőpisztolyt, és pillanatok alatt feszül a tám a kő alatt, hegyet is kibír. Bár az egyik volt pécsbányai vájár azt mondja, szívesebben dolgozna fával, vagy a KL—65 Magyar— NDK tómmal. Szontagh József főmérnök-helyettes, s az éppen Vasason tartózkodó Jazbinsek Vilmos gazdasági tanácsadó, országgyűlési képviselő azonnal szenvedélyesen védelmére kel a Thyssen tómnak. A normások napokon keresztül elemezték, melyiket lehet gyorsabban be­építeni, toronymagasan a Thyssen győzött. Hiába, az újtól félnek az emberek. Ügy gondo­lom a vitát talán legjobban azok dönthetnék el, akik az új­típusú fémtámmai dolgoznak. A kövestetői fejtés messze, de hát a technika ma már nem is­mer akadályt. A riportalany — Gerner Ernő, az ezüstkoszorús Ormos brigád helyettes vezető­je — pár perccel a hívás után telefonon jelentkezik a bányá­ból. Igaz, manapság a televízió műsoraiban szinte naponként le­hetünk tanúi, amikor a képér nyőn külföldi riporterek több ezer kilométer távolságból je­lentkeznek, úgy érzem Vasas­bánya, de talán Baranya vonat­kozásában is először és hihetet­lenül gyorsan jelentkezett ri­portalany a bányából. A hírlánc pedig nem egyszerű: diszpécser­telefonközpont — egy ember a bányabeli telefonnál — szájról- szájra kiáltozás a fejtésben, míg végül a brigádvezető he­lyettesét megtalálják. Ormos éppen délután dolgozik. A diszpécsernél cseng a te­lefon : — Gerner vagyok. Valami új­ságíró akar velem beszélni. Jó­szerencsét. Hogy hogy a fenébe ne szeretnénk az új tárnokát. 1949 óta dolgozom a bányában, itt Vasason, másutt még soha nem dolgoztam, de ilyen jót mór rég nem találtak ki a bá­nyászoknak. Egyszerű a kezelé­se, könnyű, nem szakad meg az ember dereka. ■— A rekonstrukció még job bat is hozhat — Tizennégyéves korom óta itt dolgozom, a nyugdíjig még 18 van vissza. Most mióta meg­kezdődött az építés, azóta re­ménykedem. hogy innen mehe­tek nyugdíjba. Annyi mindent beszéltek már, hogy Vasas nem szűnik meg, és új bányát épí­tenek, de csak most hiszem. Ha jövőre is jó telepeink lesznek, még jobban dolgozunk mint az idén, pedig éppen most sincs szégyenkezni valónk. Bár ezek­ben a napokban éppen új pász- tát kezdünk, aztán ilyenkor ne­hezebben megy a termelés, de már a jövő héten is rendben leszünk... Hát ez a bányában a légkor, szerűbb híradás. Van még az évszázados híradási formára is Vasason példa. A fürdő vaské­ményére írt hirdetés: hízott ser- tés eladó, az utca, házszám és a név. Szontagh József nevet a hirdetésen. — Éppen ez a mi bajunk: itt a disznóölések ideje, s sajnos éppen összeesik az influenza járvánnyal. Nagyon sok a bete­günk, s félő: egész évi mun kánkat lerontjuk. Jazbinsek Vilmos; nem sza­bad! Két hét nem veszélyeztet­heti az egész évi eredményt, s a vállalat eredményét is. Most kell a munkát jól megszervezni, a létszámmal helyesen gazdál­kodni, a maximális teljesítmé­nyeket biztosítani. Vasas 2.6-r­2.8 tonnás összüzemi teljesítmé­nye egészen kiváló, lehet ró építeni. A versenyfelelős. Hegedűs József adatokat diktál: az első háromnegyedév összesítése ala(>- ján Vasas-bánya a vállalat leg­jobb üzeme, Ormos István fej­tési csapata az üzem 2050 ton­nás termeléséből több mint 800 tonna termeléssel részesedik. Ök is kitűnően dolgoznak. S a rekonstrukció is jól halad. All már az aknamélyítők ideig­lenes aknatornya, felépült az ideiglenes gépház és helyén a szállítógép is. A 406 méter mély­ségű akna padlókkal letakarva, építik ai új aknafalazat legfel­ső részét. Remélhetőleg 1974- ben Európa egyik legmoder­nebb aknája üzemel majd itt. Eredetileg egy évvel későbbre tervezték az indulást, dehát Va­sason ma mindent gyorsan csi­nálnak — a két év is hosszú idő, amíg a régi Thómennek —» Petőfi-akna — éjjel, nappal mű­ködni kell, hogy felszínre kerül­jön a jóminőségű szén, a med­dő, s a bányába jusson az anyag és az ember. Mert igaz, hogy a rekonstrukció után — 100 milliónál többet költenek ró — korszerű üzem lesz Vasas, de akkor is a bányászon múlik majd a bánya sorsa, mint 103 év óta mindig is . .. Lombos! Jenő — Wajda híres filmje, a Légy­fogó lesz az Art Kino következő, e negyedévben utolsó előtti mű­sora. December 20-án Pécsett a Kossuth moziban, 21-én Sziget­váron, 22-én pedig Mohácson mutatják be. Zenélő karácsonyfa­díszek MÉG KAPHATÓK ..Gardénia' üíaiszerboltban

Next

/
Thumbnails
Contents