Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-02 / 284. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÖ 1971. dacember 2. Baranyából származott \ / Még a múlt hónapban közölt érdekes hírt a Hétfői Hírek arról, hogy november elején dr. Karsay Géza irodalomtörténész új elméletet tár az Akadémia elé, mely szerint Anonymus, a latin nyelvű Gesta Hungarorum (Magyarok cselekedetei) szerzője nem III., hanem IV. Béla korában élt s neve Pousa volt. 1190 körül született a baranyai Csele faluban s atyját Náná- nak nevezték. Bolognában tanult, a hittudomány magistere és az egyházjog doktora lett. Kétszer nősült, majd második nejét és gyermekeit elhagyva, a Kassai Kódex szerint Bosznia püspökévé nevezték ki s a tatárokról is hírt hozó Julianus barát — ki vérszerinti testvére volt — vitte „engedelmességi nyilatkozatát a római kúriának”. A Hétfői Hírek szerint dr. Karsaynak azért sikerült Anonymus személyének megfejtése, mert a Gesta lapjait ultraviolett sugárral átvilágítva, ott vakarások és átfestések alatt előtűnt az eredeti kéz írása, mely szerint ,,Pousa, akit püspöknek neveznek, a hittudomány magistere és az egyházjog doktora, a boldogemlékű, legdicsőségesebb Béla király belső titkára" stb. Csele falucska szülöttje? A hír számunkra, baranyaiak számára rendkívül érdekes, hisz pl. Mohács és a kis Görcsöny- doboka számára nem kis dicsőség háramlanék abból, ha az Akadémia elismeri, hogy a határukba olvadt Csele falucska szülöttje a magyar történetíiós egyik legértékesebb kéziratá nak szerzője. Annak megállapítása, hogy Karsay dr. felfedezése kellően bizonyitható-e s hogy ez hogyan egyeztethető össze az immár könyvtárnyit kitevő Anonymus irodalom más irányú megállapításaival, az Akadémia dolga. Számunkra is lényeges azonban, hogy foglalkozzunk azon Pósa személyével, ki Karsay dr. véleménye szerint a Gesta szerzője. Nevezett Nána fia Pósa a Baranyában is ősi birtokos Baar (Boor) nemzetség sarja. A nemzetségnek nevet adó cs a Duna menti kis Bár községben lakott. Az ősi nemzetség III. Béla korától igen nagy karriert futott be. Pósa nagybátyja Kálón (ki 1150 körül született), 1181—83- ban III, Béla király kancellárja; 36 éves korában elnyeri a pécsi püspöki széket, sőt, — valamely országos érdeme jutalmául — a pápa érseki palásttal is kitüntette, majd 1193-ban Ho.rvátország és Dalmácia kormányzója lesz. Tudtunkkal ekkora méltóságra a magyar püspöki karból azelőtt senki sem emelkedett. Utána Imre herceg lett a hor- vát-dalmát kormányzó, ki atyját 1196-tól a trónon is követte. Béla király halála után Kalán dicsősége leáldozott, különböző,-— alaptalan — vádakkal illették s 1218-ban halt meg. A Baar nemzetség karrierjének azonban nem volt vége. Falusi tradíciók és urbanizáció A honfoglaló Ond vezér és a tőle leszármazó Baar nemzetség XIII. századi száHásföídjei, illetve azok a helynevek, melyek arra utalnak, hogy a honfoglaló Ond, (Kor-ond, Or-ond), és közvetlen leszármazottjai Ete, Baar, Nána, egykor sokkal nagyobb terület birtokosai voltak Pósa nagybátyja dicsőséges : nyomdokain haladt előre. 1222- ben tagja volt azon hazafias pártnak, mely II. Andrást az ; Aranybulla kiadására kényszerítette s egyúttal az e párt kebeléből választott kormány tag- ; jai közé jutott; országbíróvá ; lett. Tényleg kétszer nősült, Családja rendkívül méltóságát bizonyítja, hogy mindkét neje nagyon tekintélyes és gazdag családból származott. Első felesége a Sopron és Baranya megyében is nagybirtokos Győr nemzetségből való Pol(a) nádor Erzsébet nevű leánya, kitől j három gyermeke született. Majd ennek halála után a nagyhatalmú Héder nemzetségből származó II. Héder leányát vette nőül.. Tőle. tudtunkkal csak egy fia született. j Nána fia Pósa fia és örököse j nagyatyja nevét kapta a ke- resztségben, azaz szintén Nána. (Ez egyben arra is utal, hogy a Baar nemzetség ez ágában hagyományos a Nána név!) Ez az ifjabb Nána is igen előkelő nőt, Mojs nádor leányát vette nőül. Az ő házasságukból nem maradt utód. így Nána, midőn ' halálát érezte közeledni, öt l I vármegyében fekvő hatalmas birtokait a margitszigeti apá- ! cákra hagyta végrendeletében. Mi szól mellette? 1266-ban halt meg, azaz — ha Karsay állítása helytálló —, I úgy előbb, mint az egyházi pá- j lyát választó atyja, ki a Hétfői Hírekben szereplő híradás szerint, csak IV. Béla halála után, 1272-ben halt meg. Igenám, de ha ő udvarbíró 1 korában legalább harm ne éves 1 [ volt, — márpedig az Aranybulla 1 körüli szerepe miatt ennyinek j lennie kellett —, úgy halálakor 80 éves aggastyán volt. Hogyan írhatta „tehát maradandó értékű történeti mfivét a ,,boldogéra,lé- kű” Béla kjirály halála után? Másrészt, ha művét bizonyos IV. Béla uralkodásának idejére jellemző események ismeretében is irtai — mint dr, Karsay állítja —, úgy IV. Bélának csak igen idős korában lehetett jegyzője, hisz a tatárjárás idején már legalább ötven évesnek kellett lennie! No, de ejzt hagyjuk. Ezekre a dolgokra világosságot deríteni a történészek dolga. Másik probléma, hogy a „Gesta" Honfoglalás-történetének Felvidékre vonatkozó részletei alapján eddigi kutatóink felvidéki származásúnak tartották Anonymust. Ezt a problémát azonban szépen feloldja az a tény, hogy vitathatatlanul legtöbbet a Baar nemzetség szálláshelyével foglalkozik az írás s a Gesta szerint az első magyar ország- gyűlés is Pusztaszeren, azaz a nemzetség későbbi birtokán zajlik le. Azonkívül ha okleveleink nem is, de helyneveink arra utalnak, hogy Ond-nak, a Baar nemzetség ősének nemcsak Pusztaszer 1 és Alpár körül, a Tisza két partján volt birtoka, hanem Dunántúl, sőt a Csallóközön és Zemplénben, Hevesben is, azaz a tő'e leszármazott nemzetség egy .or e területeken is otthonos volt s így a felvidéki csalódok nemzetségi hagyományaival is teljesen tisztában lehetett. Bárhogyan alalsul is az évszázados történeti vita Anonymus személyét illetően, maga az, hogy bizonyítékok merültek fel baranyai származására vonatkozóan, igen fontos további következtetésekre od majd alkalmat. Dr. Zsolt Zsigmond Mit eszünk, mit iszunk? Lehet, hogy sokat eszünk, de nem túlsókat és nem is annyira egyoldalú a táplál közősünk, mint ahogy a sok szemrehányásból gondolhatnák, Egyik fő fogyasztási cikkből a gabonafélékből, az úgynevezett cereáliákból hazánkban az egy főre jutó évi fogyasztás 130 kiló. Ez jó közepes átlagnak mondható, mert például Bulgáriában ez a fejadag évi 251 kiló, A legalacsonyabb az Egyesült Államokban, évi 65 kiló és Svédországban, évi 66 kiló. A húsfogyasztásban ugyancsak mértéktartók vagyunk és középen haladunk, évi 55 kilós fogyasztással. Csaknem kétszer annyit fogyasztanak az Egyesült Államokban és Ausztráliában, 109 kilót, illetve 106 kilót személyenként és évenként. Franciaorszác ban 83, az NSZK-ban 77, az NDK-ban 65, Angliában 75, Csehszlovákiában 70 kiló az évi fejadag. A tejfogyasztás nálunk elég alacsony. Évi 110 kiló az átlag, míg a Szovjetunióban 304, Svédországban 258 kiló egy ember évi fogyasztása. A tojásfogyasztás Magyaro szágon évi 12 kiló személyenként. Ez ugyancsak közepes fogyasztás, mert az Egyesült Államokban ugyan 18, és Angliában 16 kiló, viszont Bulgáriában és Jugoszláviában egyaránt csak 6 kilogramm az évi átlag. Gyümölcsből átlagban 72 kilót fogyaszt évenként egy magyar ember. Ez is európai középaránynak mondható, Az 1971 72 tanévben nemvárt érdeklődés nyilvánult meg a honismereti szakkör munkája iránt. 88 lll.-os és IV-es tanuló gyűjt 23 csoportban — így lehetővé vált, hogy az eddigi kisebb egységekre szorítkozó felmérő munka mellett néhány helyen egészen széleskörű kutató- és felmérő munkát végezünk. Baranya adott nemzetiségi helyzetéből indultunk ki és ennek megfelelően négy jellegzetes községet jelöltünk ki teljes, vagy részleges felmérésre. Ezek a községek; Kátoly, ahol a so- : kac nemzetiség ethnologiai emlékeit vizsgáljuk és mérjük. Eilend, ahol a sváb nemzetiség népi értékeit vesszük számba, valamint Görcsönyt és Bogádot. Utóbbi községek magyar települések és pécsi közelségük arra ösztönzött, hogy a még meglévő értékek mellett vizsgáljuk meg, hogy hogyan hat a megye székhelyének a közelsége, az ipar, a tárgyi és szellemi emlékekre, tradíciókra. De ezen túlmenően mind Gör- csönyben, mind Bogádon vizsgálatunk kiterjed minden momentumra, amelyek a falu fejlődésétől és életétől elválaszthatatlanok. így feldolgozzuk a község történetét, a zártkert történetét, az iskola, tanítói ház, plébánia és templom, temető stb. történetét, adatait, és ezek mellett feldolgozzuk a termelőszövetkezet, munkásmozgalom. ifjúsági mozgalom történetét, szociológiai és egészségügyi felmérést végzünk. E mellett szakmánknak megfelelően elkészítjük valamennyi öreg, vagy jellegzetes lakó-, vagy gazdasági épület rajzdokumentációját. Jelenleg talán a munka egy- harmadánál tartunk és máris — különösen az említett két községgel és lakóival kapcsolatban - nagyon érdekes tapasztalatokat gyűjtöttünk. Mindenekelőtt azt, hogy mind szellemi, mind tárgyi vonatkozásban Görcsönyre hatott nagyobb mértékben a nagyváros : közelsége és egy helyben, vagy > lakóközeiben munkát biztosító üzem hiánya. Egyetlen eredeti j állapotban lévő lakó- vagy gazdasági épület nincs ma már a kö'ségben. A kisebb, inkább nag óbb mértékben átalakított épületekben új lakók laknak, akik a község, vagy az épület történetéről semmit, vagy nagyon keveset tudnak. A pécsi bejárónál, az állomás irányában és Szőke irányában új lakótelep van kialakulóban. Szinte minden lakóépület az országosan elterjedt ún. villalakás térrendszerében kontyolt tetős formában épül. A régi magyar, hagyományos oromfalas épületek teljesen eltűnnek és velük együtt tűnik el az épületek tájjellege is.- Ugyanezen épületek ma már megtalálhatók Zala, Somogy, Tolna, vagy Csongrád megyékben, Zalaegerszegen, Pécsváradon, vagy Sajókazán. Ugyanez vonatkozik a bútorra, ruhára, használati tárgyra, egyáltalán mindenre, ami hozzátartozik az ember életéhez. Ma már nincs karaktere az egyes tájegységek népi építészetének, sőt nem is beszélhetünk népi építészetről. Nagyon érdekes, hogy Bogádon más a helyzet, nem vigasztaló, mégis több jelét találtuk a múlt értékeinek. így legalább négy-öt lakóépület eredeti állapotában található, az őslakosság nagyobb arányban van jelen, mint Görcsöny- ben és egy nagyon szép kis iskolamúzeum őrzi a legjelentősebb tárgyi emlékeket. Az objektív tényezők mellett Bogádon figyelembe kell venni egy erősen siubjektív tényezőt is. Az objektív tényezőről mindenek előtt: a község i lakossága túlnyomó részt hosszú idő óta kétlaki. A férfiak főleg a szénbányánál dolgoznak, az asszonyok a mezőgazdaságban, illetve fennállása óta a termelőszövetkezetekben. így nem kellett elvándorolniok, érthető a város szívóhatása, az urbanizációs negatív jegyek kevésbé hatottak, mint Görcsöny- ben. Vagyis a község lakói a lakótelepülést tekintve, a község határain belül megtalálták jobb életük lehetőségeit Szólnom kell a szubjektív tényezőről is és ez a nemrégen nyugdíjba vonult Zókonyi-há- zaspár önfeláldozó munkája. Az, aki nem élt évtizedeket egy Bogádhoz hasonló, nagy városközeiben lévő kis községben, meg sem érti, hogy Záko- nyi László nyugalmazott általános iskola igazgató és felesége, szintén nyugalmazott tanár, milyen önfeláldozó, lelkes munkát végzett ezen a környező tájegységen sajátos jegyeit koncentráltan tartalmazó területen, Bogádon, Az ő érdemük a kis iskolamúzeum is. Mindkettőjük munkájának méltó emlékműve. Hogy állunk itt az új lakóépületekkel? Sajnos itt is az országosan erősen tért hódított villalakások a jellemzőek és bent, az új lakásokban a modern, leginkább Varia típusbútor. A népviselet csodálatosan szép darabjai is még megvannak, őrzik a régi családi ládákban, de meddig és mi lesz a sorsuk?! írásomban nem törekedtem, de nem is törekedhettem, teljességre, hiszen ha elkészülnek a dolgozatok, lapszámuk rajzokkal és fényképekkel talán túl is haladja a száz oldalt, célom csak annak megcsillan- tása volt, hogy szemben sokak állításával nem a huszonnegyedik óra előtt vagyunk egy perccel, hanem utána öttel.- di Napjaink ifjúsága Világéletemben féltem a matematikától, s felnéztem azokra, akik értették ezt a számomra örökre rejtélyes tudományt. Móri Tamás — aki a matematikai olimpián győztes csapat tagja volt — észrevehette e'fogódoftságomat, mert találkozásunk első percében megjegyezte — Nem szeretem, ha úgy néznek rám. mint egy cso- c' jlónyre • ■. Semmi rendkívülit nem sikerült raita felfedeznem; haját homlokba-fésülve viselte, farmert és sárga pulóvert hordott. Nem sokat kellett biztatnom, a padban kényelmesen hátradőlve mesélte. — Hetedikben még író akartam lenni. Közben rajzoltam és verseket írogattam. Az általánosban nem érdekelt különösebben a számtan Típusfeladatok tömegét kellett megöl dánunk: igen-igen untam Gim- njá'mban kezdtem megismerkedni a matematikával, s rop pant élveztem. Ez a csemege! Matematikus leenagerek Ezárt érdemes volt minden egyébről lemondanom. Abbahagytam a verselést, a rajzot. Belevetettem magam a mate- I matikába. Számomra ez a ki- kapcsolódás. ! - Tehát döntöttél, matema j tikus leszól. — Igen. Ma már nem tudnám másképp elképzelni az életem. i - Hogyan érzed magad gim- j nazistaként? — Túl sokat követellek az i embertől. Ha mindent be akar- ' nék vágni, nap mint nap késő estig bújhatnám a könyveket. Egyre nő az anyag, félő, hogy pár éven belül beáll a csőd. Az osztályban, ahol beszélgettünk, a csőd már mindenesetre beállt. A szünet minden örömét élvezték a gyerekek, alia avőzlük a fejünket kap kodni a repülő füzetek, kréta- i darabok elől. Óvatosan közelebb húzódtam Tamáshoz, lelebukva egy száguldó lövedék elől.- Otthon nyugodt körülmények között tanulhatsz? ; Tamás elmosolyodott.- Mázlim van. Anyám közgazdász, mindig segít. Sokat bíbelődöm délutánonként matek feladványok megoldásával. Bevallom, alig mozdulok ki , otthonról.- Azért q matematikai olimpiára csak kimozdultál . .- Csehszlovákiában, Zsolnán : jártunk. Tizenöt ország közül a mi nyolc tagú csapatunk szedte ősszé a legtöbb pontot. Négy első helyet szereztünk. Látia azt a srácot? Az ajtónál lökdösődő egyik i fiúra mutatott.- Ö is kínt járt. f üredi Zolinak hívjákL Odaballagtam a fiúhoz. Ki iayadtam társai gyűrűjéből. bár rögtön közölte, a szünetben beszélgetés helyett tud jobb szórakozó'!. — Látom, sok haverod van . . .- Elég jól kijövök a néppel. A negyven fős társulat nagy része a haverom. Igaz, Feri? — eregette meg egy nyakigláb fiú vállát - Vele lakom a kollégiumban.- Hogyan kerültél oda? - i tapogatództam. j — Otthon családi problémák ! miatt nem maiadhattam. Engedélyezték, hogy kolesba köl- I tözzek. Mivel a tanulással nincs baj, fél tízig minden nap ki- * maradhatok. A matematikáról kezdtem ! faggatni. Zoli láthatóan felélénkült, szívesen beszélt, — Második gimnazista ko- : romig napi négy-öt órát fog- I lafkoztam matekkal. Aztán rájöttem, hihetetlen keveset tui dók. Elvégre a világ nemcsak matekbői áll. Lazasan olvastam irodc'mat, történelmet, filozófiát. Alapjában véve történésznek mennék a legszívesebben, de mindenki azért főz, ne hagyjam abba a matematikát. Elvégre kétszer sikerült megnyernem az Arany Dániel középiskolai matek versenyt... — Igaz az szerinted, hogy a matematika már-már művészet? — Túl nagy szó ez. Tény, minden tudomány egy bizonyos szinten esztétikai élménnyel, jár, így a matek is.- Hogyan kerültél be az olimpiai keretbe?- Egy harminc tagú csoportból választottak engem is ki. Hosszú hónapokig különböző feladatokat oldottunk meg és ennek alapján döntöttek. Még se hidd. hogy minden időmet matekkel töltöm. Szeretem a ió beat zenét. Még inkább kedi velem a jazzt Idánként házibulira hívnak meg. De szívesen résztveszek a gimnáziumi önképzőkör ülésein is. Nemrég tartottam előadást az absztrakt festészetről, nem volt valami nagy szám. Most nyaggat az önképzőkör titkára, hogy o matematikáról adjak valamit elő, de bevallom, nincs e pillanatban témám. Miről beszéljek, ami mindenkit érdekel? — Zol!, mi jut erről a szóró! az eszedbe: eszménykép? — Nekem, nincs egy meghatározott eszményképem. Több eszményképem van: tanáraim, iskoiatársaim. Olyan srácokat sorolok ide, akik mindig felta lálják magukat, s a vélemé nyűket mindenütt őszintén elmondják. Tamás is felfigyelt beszélgetésünkre. Odalépett mellénk. — Szerintem nem külső eszményképet kell választani, akire hasonlítani akar az ember. Magunkban kell a célt kitűzni, s küzdeni a megvalósításáéit. Fáy László
