Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-16 / 296. szám
é DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. december 16. A művészi ipar múzeuma Hetek óta kínálják az újság- j és hírlapárusítók az 1972-es év- j könyveket, kalendáriumokat, j Gazdag a kínálat, a hagyomá- j nyosan megjelenteket újak kő- J vették. Vannak, akik a régen megszokottakat, a Füles évkönyvet, vagy a Kincses kalendáriumot választják, mások a rendszeresen olvasott lapjuk, a Népszava, a Nők Lapja, a Technika, vagy az Élet és Tudomány évkönyveit vásárolják, de sokak érdeklődését kelti fel o Képes Újság idén először megjelenő évkönyve is. Az évkönyveket, kalendáriumokat végiglapozva arra a következtetésre lehet jutni, hogy hasznos olvasmányt, jó szó-okozást nyújtanak e könyvek oí- vpsóiknak. Gazdag tartalmuk részletes ismertetése nehéz feladat lenne, inkább csak az érdeklődés felkeltése; végett emelnénk ki néhány érdekes vonásukat. bemutatására törekedett Ezentúl egy témát kiemeltek, annak több írást is szenteltek: ez Budapest, melyet Pest és Buda egyesítésének közelgő ! századik évfordulója alkalmából tettek meg. Áttekintést ad- j nak az egyesítést megelőző fejlődésről, a főváros rendezésének, egységesítésének folyamatáról, a jelenlegi városrcndezé- | si elképzelésekről és a jövő j terveiről, kulturális életének I múltjáról, hagyományairól. Még egy évfordulóról emlékeznek meg: 1972-ben lesz Dózsa György születésének ötszázadik évfordulója, ebből az alkalomból jelentették meg az 1514-es parasztháborúról és annak célkitűzéseiről szóló írást. A gazdag tartalomból külön említést érdemelnek a külföldre kitekihtő írások. Bemutatják a Kaukázus vidékét, Neszebárt, a bolgár tengerpart műemlék városát, Münchent, az 1972-es olimpia városát, Körmöcöt, a középkor aranyvárosát. Egy gyors, számolás- eredménye: a kalendáriumban közel negyven tudományos témát dolgoztak fel népszerű formában! szórakozhatnak, sok új ismeretet szegezhetnek, régi emlékeiket eleveníthetik fel, ha azokat kezükbe veszik! M. E. A hagyományoknak megfelelően A Füles évkönyvéről nem kell sokat szólnunk, hiszen a rejtvényfejtés kedvelői jól ismerik, évről évre számontartják, nagy mennyiségben vásárolják. A „Tíz kicsi történet" című óriás keresztrejtvény helyes megfejtői között a Füles szerkesztősége tizenötezer ' forint érékben sorsol ki vásárlási utalványokat. Az előző ével^ jól bevált hagyományait nagyszerűen és gazdag tartalommal folytatja a Kincses Kalendárium. Sok olvasmány, hasznos^ tanács, érdekességek, humor váltogatják egymást kétszázhetvenkét oldalon keresztül. Az irodalmi ösz- szeállítósban többek között Thiery Árpád, Fekete Gyula elbeszéléseit, Mikes György kar- colatait, Ladányi Mihály Káldi János verseit közük. A Technika Évkönyve áttekintést nyújt népgazdaságunk fejlesztési célkitűzéseiről, a fényképezés és az amatőrfilmezés barátainak sokoldalú fotó-tesztet ad, összegezi műszaki fejlesztésünk elmúlt évi néhány kimagasló eredményét, foglalkozik hazánk úthálózatának hely- } zetével, a biztonságos ai/óköz- ! lekedés kérdéseivel, köziekedé- j si újdonságokkal, s végezetül egy műanyagkavalkádot közöl. A Népszava Évkönyve képes összeállításban mutatja be az év eseményeit. Sok olyan köz- érdeklődésre számot tartó an.yc- got közöl, melyeket a szak- szervezeti tagok, az üzemi-, vállalati dolgozók jól hasznosíthatnak. Többek között foglalkozik a lakásépítés munkahelyi segítésének lehetőségével, a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységével, munkajogi tudnivalókkal. 1971 érdeklődésének, sikereinek fényében mv„ tatnak be néhány hazai és külföldi művészt, képekben, szövegben felidézve szerepeiket, alkotásaikat, kivételes tudásukat. „A világ valamennyi iparmű- I S vészeti múzeuma egyazon prog- ! t rommal indult — írja Radisics j Jenő, a mi Iparművészeti Mú- | zeumunk első tudós igazgatója | í — egybegyűjteni az iparművé- j 1 szét múltjának jellegzetes és i kiváló emlékeit, ezek segítsé- I gével, mint tanítóanvaggal, I mely eszmei tartalmánál fogva alkalmas irányításra, s rég el- I feledett technikák feleleveníté- i sére, fejleszteni korunk iparmű- j vészetét, fokozni versenyképes- j ségét, s a közönség ízlését ! nemesíteni.’ Ez volt a programja a ma- í gyarországi iparművészeti mú- : zeumnak, akkor, amikor ’ 1896 j október végén megnyílt az Ol- i lői úti palota, s már akkor is, omikor az 1872-es országgyűlés ; első ízben szavazott meg na- | gyobb összeget a gyűjtemény I megalapítására. Külföldön - Európa-szerte — I királyi gyűjtemények vetik meg az alapját a nagy múzeumok- i nak. Nálunk az uralkodók egy- : kori gazdagságából, a mecé- | nósok gyűjtéséből — ami a török háborúk dúlása után megmaradt a 19. századra,-az is Becsbe, külföldre került. A múlt században alapított közgyűjtemények alapjait, főurak. egyAz Iparművészeti Múzeum Üllői úti palotája 3anus Pannoniusnak, a vadásznak, emlékezetére házi fejedelmek, lelkes műbarátok adományai vetették meg. Pulszky Károly, Ráth György és Radisics Jenő érdemé, hogy Iparművészeti Múzeumunkat a nagy európai múzeumokkal egyenrangúvá fejlesztették. Műgyűjtők adományozták a múzeumnak féltett kincseiket. Bu- bics Zsigmond 700 darabból álló holfcsi és tatai fajansz gyűjteményét, Egger- Henrik ötvös munkákat, Nemes Marcel antik római üvegeket. Glück Frigyes kulcs- és evőeszközgyűjteményt, Berger Salamon kétezer délszláv hímzést, a múzeumhoz kerültek az Eszterhózy kincsek, a Győri Székesegyházból a 16. századi alakos falkárpit. Majd százéves iparművészeti gyűjteményünk előbb a Nemzeti Múzeum lépcsőházában, majd később a Sugár úti régi Műcsarnok (ma Népköz- társaság útja 69-71) alagsorában tengődött. S csak 1893- ban kezdték el építeni Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint az Iparművészeti Múzeumot és iskolát. Három évig készült az üllőj úti palota! s csak a milleneumi ünnepségek utolsó eseményeként 1896. október végén he- 1 lyezték el a záróköveket. Amikor 1897-ben a múzeu- j mot a nagyközönség részére is I megnyitották, így írt a Vasár- I napi Újság; „Lechner Ödön és j Pártos György külsőleg is kife- I jezni kívánták az épület célját j és a megszokott építési Stil he- | lyett mást . alkalmaztak. Ma- I j gyárost óhajtottak nyújtani. De | magyaros építészeti stil nin- j csen. Fölhasználták hát a ke- j I leti formákat, a kerek és csip- j kés boltíveket, ablaküvegeket, ‘ a magyar díszítések régi emlékeit, amelyeket hímzések, festések őriztek meg". Sok ellenzője akadt az építészek elképzelésének, különösen a homlokzőtot borító Zsol- nay-féle pirogránit alkalmazását találták merésznek, szokatlannak. A zománcos fényben ragyogó virágos, tulipános cserepek végül mégis ott díszlettek a palotán - hirdetve, hogy a művészi ipar múzeuma | számára elsősorban a hazai iparművészet termékeit kíván- j jók felhasználni. A belső építészet folytatja a külső magyaros-keleties stílű* elemeinek alkalmazását. Az dblakok, az ajtók, a lakatos munkák, mind ilyen minták után készültek. „Az épület belseje látványosság — folytatja a Vasárnapi Újság kritikusa — tágas termeivel, nagy világosságával, kedves és finom részleteivel. Az építész nem minél több termet akart építeni, hanem nagyobb területeket keresett, ahol a gyűjteményeket csoportosítani, minden oldalról megtekinteni lehet. Kitűnő megoldás a fedett udvar, mely voltaképpen egy nagy terem, alul köröskörül folyosókkal, ezek között karzattal. A múzeum üllői úti homlokzata fölött uralkodó kupola az épület belsejében is kitűnően érvényesül, mint a világosság forrása is és mint látvány, mert a földszintről egész három emeletnyi magasságban végigláthatni a kupola belsejében, föl egészen a virágos üvegfedélig. Csupa sárga majolika borítja az üllői úti főbejáratból nyíló előcsarnokot, melynek egyik oldala az utcára is szabad, s az utcai közlekedéstől mindössze vasrács zárja el. Olyan, mint egy kápolna". Az első évtizedek nagysikerű kiállításai közül érdemes megemlíteni néhányat: brit ipar- művészeti, erdélyi és török szőnyegek, francia bútorok, három évszázad divatja, * Közel- és Közép-Kelet újabbkori iparművészete, lett, svéd, francia ipar- művészeti bemutatók. A múzeum legértékesebb tárgyait az első évek leltára sorolja fel: kőszegi patika a 18. századból, sümegi könyvtárterem. sólyi templom-karzat, toki, maksai mennyezet, ugyancsak 18. századi, francia és magyar bútorok, holicsi és habán fajansz, francia és német porcelánok, angol kőedények, keleti és erdélyi szőnyegek, gobelinek, reneszánsz textilek, régi magyar vriághimzések, erdélyi és európai ötvöstárgyak, régi magyar könyvkötések, középkori elefántcsont-faragások, mézeskalács-formák. Jövőre, amikor a gyűjtemény alapításának 100. évfordulóját ünnepük — kiállításon mutatják be a múzeum legszebb, legértékesebb műkincséit. A legifjabb Véres töretét tűz kalapja mellé a vadász, ha végtisztességet ád az elejtett koronás szarvasnak. Vértelen töretét tesz társa sírjára, ha őt a végzet elszólította mellőle, Ősi, talán barbár, de örökszép szokás zöld lombbal búcsúztatni ez erdő szerelmeseit. Kesinczei Jánosnak is megjár a zöld töret, hisz itt született ő a mi Drávánk partján, itt vadászgatott a mi Baranyánk lankáin, és ezelőtt 500 évvel itt adta vissza fáradt t»s- tpt annak a földnek, melynek hű fia volt Janus Pannonius, a pécsi püspök. A mai kor emberének talán szokatlan és furcsa, hagy papi ember, egy egyházmegye feje a vadászatban lelte a gyönyörűségét. Hogy megérthessük Janus Pannonius vaaászatsze- retetét, egy kicsit vissza keM tekinteni abba a korba, amelyben élt. A reneszánsz főpapok nagy javadalmak urai voltak Adópénzt nem fizettek, de háború esetén saját pénzükön ki- ‘ állított bandériumokkal segítették a királyt és ezeket nem egyszér maguk vezették hadba. A középkorban a háború legjobb etőiskolájánok a vadászatot tartották. A lovaglás, az íjjal, kelevézzel való bánás tudományát az egyéni vadászattal, a csapatkiképzés fordulatait, fegyelmét a társasvadászatokon tanulta ki a katona, még ha főpap volt is. Ezért volt a katonáskodásra j hivatott népréteg a vadászat kiváltságának is tulajdonosa. A nagyvad vadászata nagy testi erőt igényelt, mert a vadkant, szarvast messze hordó lőfegyverek hiányában szálfegyvereivel kellett elejtenie o vadásznak. Az apróvadat jóorrú vizslák verték fel, és agárral, héj- jával, betanított pedrőmadorak- kal fogatták azt. Árkon, bokron át ment a vad hajsza, lovas, ló, kutya, és sólyom ereje legjavát adta a vadászatba. Janus Pannonius gyenge fizikumú ember volt, éppen azért nem űzhette a nagyvadat, be kellett érnie a kevesebb erőt, de ügyességet igénylő solymá- szattal. A pedrőmadárral- héjával, betanított pedrőmadarak- örökíti meg „De accipitris ve- natione" (Vadászat Héjával) című három gyönyörű vadász epigrammájában, A latin verseket Csorba Győző ültette át magyar j hexameterekbe az őt jellemző nagy szeretettel, szaktudással és hozzáértéssel. A Képes Évkönyv a magyar kalendáriumok és évkönyvek népes családjának legifjabbja. A szerkesztőket — a Képes Újság munkatársait, akik közül több mint ötvenen. vettek részt az évkönyv elkészítésének munkájában — nem az a cél vezette, hogy eggyel több legyen a kalendáriumok száma, hanem valami újat akarnak adni. Ez az új, a sok kép. Egyetlen évkönyvben sem élnek annyira a mondanivaló képi bemutatásának eszközével, mint ebben. Ez érthető is, hiszen a szerkesztők képeslapjuk készítése során e tekintetben sok tapasztalatot szereztek. Megörökítették az év I főbb eseményeit egy általános j körképben, egy hazai és egy j külföldi körképet, egy kulturális körképet adnak, melyben láthatjuk a Pécsi Balett sikereit felidéző képeket. A tudomá- | nyos képek első helyein az űr- ! kutatás legújabb * eredményei- | ről és az „év autójáról", a Zsiguliról készültek láthatók. Találkozhatunk az év legjobb magyar sportolóival: asztaliteniszezőinket, ökölvívóinkat, labdarúgóinkat örökítik megj1 láthatjuk a sokat emlegetett Clayt és ellenfeleit is. Szomorú képek idézik az év tragédiáit: a fővárosi gázrobbanást, a nor- í mandiai lakodalmi katasztrófát, repülők, vonatok szerencsét- j lenségeit, az Etna újabb kitöré- 1 sét. autós, motoros halálos baleseteket. Végezetül a tarka körkép nyújt kellemes szórakozást. Úgy'véljük nem éri csalódás azokat, akik legifjabb évkönyvünket megvásárolják. E rövid áttekintésünk talán kedvet ad az évkönyvek, kalendáriumok vásárosához azoknak, okik ez1 a k’-zr'-iü ünnep;' hagylak. Pihenés közben jó, A jubileum jegyében Huszonöt évvel ezelőtt, 1946. december 1-én jelent meg a fővárosban az Élet és Tudomány első száma. Napjainkban heti százharmincezer példányban jelenik meg, a legolvasottabb, legnépszerűbb hetilapunk, mely eredményesen járul hozzá a tudományos és technikai irodalom népszerűsítéséhez. Gazdagé tartalmával egyaránt kielégíti a legkülönbözőbb korú és foglalkozású olvasóit. Példamutató eredményeket ér el a tudományos ismeretterjesztésben, szellemi értékeink közvetítésében és hasznosításában»- 1972-es kalendáriuma színvonalában és tartalmában méltó a jubileumhoz. A szerkesztőség általában az | elmúlt években megszokott és j bevált gyakorlatot követve ka- j lendáriumában-a sokoldalúság- ra, színességre, az új tudományos és technikai vívmányok Hangos az er,dő: lármás hajtok, bősz kutyafalkák, s közben a furfangos vad sebesen menekül. Látn, a nyulat, mit az eb nem birt megfogni, a héja — néhány pillantás - máris a földre löki. Csőre a bundás hátat tépi, üt és ver a két szárny, s éles kormok közt ráng riadozva a fej. Már békén búghatnak a csókos berki galambok s békén játszhatnak a tó közepén a rucák. Most nem bántja ez ádáz rabló szárnyasainkat: mert a futóvadakat hajtja csak ősi dühe. II. Künn a szabod réten zudult le a hála a nyulra, messze mn-adtak mór tőle o fiira® k ’tyák. Mit tudom óm mi: vadó "’an vaov - zrászát-e inkább, hogyha madó karmok rácsa közé ju, a vad. Daedalion, - szép héjánk — épp beletép csak a nyulba, éhesen és lehegőn ott a kutyák hada már. Vissza, ti lusták! Hagyjátok békében a zsákmányt! Marni akarva sebet kaphat e büszke vad is. Hőköl a bőtorku népség: zsákmánya húsából kedve szerint falhat, lám, diadalmas ura. Vadásznemzet volt, és ma is az a magyar. És mégis Janus Pannoniusig senki sem énekelt itt a vadászatról és utána sem Balassi Bálintig, aki az agará- szatról verselt. Két nagy szellem találkozik a természet, a vadászat szeretetében és életük tragikumában is. 1971-ben ,ny"t »mag Budapesten a vadá- "lás és 1972-ben ■i az ország és . -cs .; , jnnoniust. Mindkét évszám arra serkent bennünket magyar 'vadászokat, hogy emlékezésünk Szerény kis mécsesét tegyük mi is azok mellé a lobogó fáklyák mellé, amelyek hirdetni fogjók Janus Pannoniusban a hazáját népét szerető magyart, az Euró- pa-hírű és legnagyobb magyar humanista költőt, a nagy látókörű tudóst, politikust, főpapo‘ és a ii, in ' r/ivsze-.ető . -jászt $. A, FELTÁRLAK EGER PINCE'A31RINTUSAT. Eger sok sok pincéjében a járatok gyakran egymásba kapcsolódtak, a török idők alatt pedig hadászati céllal épült alagutak csatlakoztak hozzájuk. Veszedelmet jelent a városra a pincék ismeretlen sokaság- * ■■ '• * i tanács építési osztálya nagy vállalkozásba fogott A r *‘i" -al:i Egyetem ásvány és földtani tanszékét megbi '.u . rpk fáim íráséval és térképek készítésével. Eddig 80 km nyi járat felmérésével végeztek Évkönyvet kaiendárinmsk. 1972
