Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-15 / 295. szám
*971. december 15. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Februárban megnyílik Szahadpo'cos kölcsönzés a Hegyei Könyvtárban December 22-én a Megyei Könyvtár kölcsönzési részébe bevonulnak a Békéscsabai Vasipari Ktsz építőmunkásai és megkezdődik az a jelentős átalakítási munka, amelynek eredményeképpen legalábbis egyelőre megoldódnak a könyvtár súlyos kölcsönzési gondjai. A kölcsönzőtér fölé galériát építenek, itt tehát raktározni lehet az állomány egy részét. A felszabaduló részen szabadpolcos kölcsönzést vezetnek be, ahol a friss szépirodalmi anyag kap helyet. Január végéig a kölcsönzés szünetel, februárban viszont az olvasók már maguk választhatják ki a polcokról a keresett könyveket. Az átalakítás közel 200 ezer forintba kerül; ezt az összeget a Megyei Tanács biztosítja. Ha az átalakítás véglegesen nem is oldja meg, néhány évre mérsékli a könyvtár elhelyezési gondjait. Átadás előtt a négyszáz fős orvoskollégium Hogyan lehet fellendíteni Komló kulturális életét? A tanács vb sürgeti a megoldást Az épület fűtését szerelik a szakemberek Erb János felvétele Ma délután 6 Érakor Zamenhoieml8künnepség Az eszperantó nyelv megalkotója születésének évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez Pécsett a Magyar Eszperantó Szövetség dél-dunántúli bizottsága. Az ünnepséget a Ságvári Művelődési Házban (Üjmecsekalja, Hajnóczi út 36.) tartják 18 órai kezdettel, amelyre eszperantistákat és nem esz- aerantistákat egyaránt szeretettel várnak. Az ünnepi megemlékezés után műsor következik, s ennek során fellép az eszperantó bábegyüttes, az eszperantó kamarakórus, a HVDSZ népi táncegyüttese továbbá úttörők és óvodások. Ez alkalommal könyvkiállítást és könyvvásárt is rendeznek eszperantó nyelvű könyvekből. A képzőművészei jövő évi terveiből A képző- és iparművészeti lektorátus gondozásában elkészült jövő évi kiállítási tervek gazdag programot ígérnek 1972- re. Mintegy 100—120 budapesti és vidéki tárlat széles skálán mutatja be a kortárs képzőművészet színe-javót. A tervek egészét az a törekvés jellemzi, hogy stílusokhoz való kötődés nélkül támogatjuk a társadalom számára elkötelezett haladó humánus művészeti törekvéseket. Januárban jelentkezik Reich Károly Kossuth-díjas grafikus tárlatának bemutatásával a tv galériája a Műcsarnok kamaraterméből, februárban pedig — ugyancsak a tévé-kamerák segítségével láthatják az érdeklődők Kő Pál szobrászművész kiállítását is. A Műcsarnok termeiben kap helyet az állami vásárlások kiállítása, mely bemutatja az 1969—70-ben állami tulajdonba került művészeti alkotásokat. Miháltz Pál Munkácsy-díjas érdemes festőművész, Féner Tamás fotóművész egyéni tárlatai mellett érdekes csoportos kiállítások is nyílnak már az első negyedévben. Februárban a krakkói grafikai biennálén díjat nyert művek gyűjteménye, márciusban a VI. Országos Plakátművészeti Kiállítás ígérkezik a képzőművészeti élet érdekes eseményének. 1972-ben a Műcsarnok és a Képcsarnok bemutató termeiben Ék Sándor Kossuth-díjas, érdemes festőművész életműkiállítással. Kerényi Jenő Kos- suth-díjas kiváló szobrászművész utóbbi éveinek alkotásaival jelentkezik. Rangos képzőművészeti seregszemlének adnak otthont a vidéki kiállítási termek. Szegeden és Debrecenben a „nyári tárlatok”, Hódmezővásárhelyen az „őszi tárlat”. Szombathelyen — textil-, Pécsett kerámia biennólé emelkedik ki a Jtrog romból. Impozáns, nyolcemeletes épület támaszkodik a domboldal- i nak. Mészfoltos ablakai, korlátnélküli teraszai jelzik messziről is, hogy félkész házról van szó. Közelebb lépve előbb sáron, í aztán csöveken és gépeken kell átlépkedni — javában szerelik a földszinti kiszolgálóhelyiségeket, műhelyeket. A hőközpont már készen van. A félkész épület folyosóin kellemes meleg terjeng, asztalosok, mázolok, szerelők dolgoznak, végig, mind a nyolc emeleten. Az átadás előtt álló új orvoskollégiumban két személy- és egy teherlift lesz, egyelőre azonban gyalog megyünk fel Nagy Bélával, a rektori hivatal kollégiumi felelősével a legfelső szintre. A nyolcadikon feleannyi szoba van, mert jókora, széles terasz lesz itt, jó időben fonott székekkel. Most csak a hengeralakú szellőzőnyílások törik meg a sima terepet. A kilátás bőven megéri a nyolcemeietnyi lépcsőmászást. Az épület alatt kanyargó Jakabhegyi út kis házainak sátortetői innen fentről élénkszínűek, a kopaszon meredő jegenyék meg mintha füstből lennének. Üjmecsekalja ködbe burkolózik, s a ködvárosból sötéten emelkednek ki a tízemeletesek egyenes tornyai. Jobbra szinte karnyújtásnyira a Makárhegy, lekopasz- tott szőlőivel. Az épület északi oldalán minden emeleten nagyablakos társalgósarkokat képeztek ki. Jól látni innen az elhagyott homokbánya sárga falait. A homokbánya még az egyetemé, a .tereprendezés után beletartozik majd a nagy parkba, ami északon a kollégiumot körülveszi. Lesz helye itt a sportpályáknak is, amelyeket természetesen csak tavasszal kezdhetnek építeni, a kollégium jövendő lakóinak közreműködésével. Kik is lesznek a lakók? A négyszázfős kollégium végre lehetőséget nyújt az egyetemnek, hogy fölszámolja a 48-as téri épületben évek óta rossz, egyre rosszabb állapotokat. A régi diákotthonban tehát csak 250 hallgató marad, megszüntetik a zsúfoltságot és a kényszerűségből az alagsorban kialakított lakószobákat. A ma még albérletben lakó egyetemisták közül 250 új kollégistát tudnak felvenni. Egyelőre az a fontos, hogy a második félév kezdetére már beköltözhessenek a gondosan - és nem könnyen — kiválasztott új lakók, később majd mód lesz arra, hogy a régi épületet szakkollégiummá szervezzék. Egy bizonyos; az orvos- egyetem két kollégiumépülete szervezetileg egy egység lesz, az új épület neve: Balassa János kollégium, B-épület. Máris érdeklődtek több helyről, átadja-e az egyetem nyaranta szállodának a kollégiumot. Valószínűleg igen, de egyelőre ez még aligha megoldható. Ha készen lesz, minden szempontból megfelel majd ennek a feladatnak is. Lássuk tehát, milyen életkörülményeket gondolt ki a kollégium majdani lakói számára a tervező, Köves Emil. Emeletenként van tehát egy társalgó helviség, egyes eme'eteken kisebb folyosónyúlvány inkább, lejjebb üvegajtós, tágas klubterem. Minden emeleten az igényeket bőségesen kielégítő mosdóhe'yiségek sorakoznak. Szintenként építettek egy — hűtőgépekkel ellátandó — ‘élelmiszertárolót és egy csempés, tágas teakonyhát. A szobák nem nagyok, tizenkét négyzet- méteresek, de az ésszerű hely- kihasználás folytán valószínűleg kényelmes lakást biztosítanak két-két ember számára. Kétszáz egyforma kis szoba van a nyolc emeleten. Az ajtón belépve egyik oldalon fogasnak való mélyedés, majd beépített polcok, majd mélyebben beépített két szekrény sorakoznak. Az ablak alá beépített asztal kerül, kétoldalt egy-egy szekrénykével, s egy-egy forgószékkel. A szoba hosszában helyezkedik el a két heverő, amelyeken ledőlve is lehet majd olvasni, tanulni, a leendő lámpák villanydrótjai már mindenütt a falba- építve várják a berendezkedést. A bútorok, villanytűzhelyek, szőnyegek, függönyök és minden egyéb már itt vannak, csak az építők elvonulását várják. Az építők pedig januárra ígérték a műszaki átadást, februárban tehát minden valószínűség szerint a hallgatók is birtokba vehetik az épületet. Lent az első emeleten alacsony szárnyépület csatlakozik a kollégiumhoz. Itt lesz a konyha, az étterem, a porta, irodák és egy könyvtárszoba. Széles előcsarnokon át lehet az étterembe jutni — természetesen önkiszolgáló lesz —, s kétoldalt a kékcsempés Falakon végig kézmosók sorakoznak. Az étterem — most még -akolat- lan, nyers oszlopokkal osztott hodály — egyidőben pontosan 102 embernek tud helyet adni. így másfél óra alatt bőven meg tud ebédelni az egész kollégium. A konyha és csatlakozó részei nem készülnek el az említett határidőre — itt még sok a munka. A főbejáratnál télikertet is létesítenek — fóliával, papírral eltakarva már most is látható a leendő télikert üvegterme. A több mint 30 milliós beruházás tehát most már igazán a megvalósuláshoz közeledik. A kollégiummal tovább gazda- j godik az épülő egyetemi város- I rész, csökkennek az egyetem gondjai. Igaz, hogy még Így is legalább 300 diáknak jlbérlet- ben, rokonoknál kell majd lak- ! nia. De akik majd egyetemi éveiket ebben a korszerű, barátságos, világos épületben töl- ! tik el — nem panaszkodhatnak. H. E. A Komló városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén elmarasztalta a művelődés- ügyi osztályt, mert a város köz- művelődési helyzetéről konstruktív javaslatokat nélkülöző jelentést terjesztett elő. Az anyag csak azokat a problémákat ve tette fel, amelyeket évek óta hajtogatnak, tehetetlenül ismételgetnek. Nevezetesen, hogy a tárgyi-anyagi feltételek nem felelnek meg a mai igényeknek, de személyi és szervezeti problémák miatt a meglévő intézményeket és ezek felszerelését sem hasznosítják a lehetséges mértékben. „Azt kell bírálnunk az előterjesztésben — hangzott az egyik megállapítás —, amit nem tartalmaz. Nem ad javaslatokat a jelenlegi helyzetből kivezető megoldásra.” Pedig — képletesen szólva — a közművelődés vezetőjének kezeügyében van az a „létra”, amellyel ki lehetne segíteni a várost a jelenleg; „kulturális szakadékból”. A legjellegzetesebb probléma az az „albérleti” viszony, hogy Komló jelentősebb kultu rális intézményei a MeeseM Szénbányák Szakszervezeti Bizottságának irányításával működnek. Nem arról van szó, mintha ez a szerv nem igyekeznék a lehető legnagyobb mértékben figyelembevenni a város egészének igényeit, de az egységes irányítás hiánya —, amely más vonatkozásban az anyagi lehetőségek szétforgá- csolását is előidézi — óhatatlanul ellentmondásokhoz, vagy éppen szükségtelen párhuzamosságokhoz vezet. A szakszervezet is szívesebben venne részt a tanáccsal és más szervekkel együtt, egy olyan „társbérletben", amely elősegítené az anyagi és szellemi erők koncentrálását s hatékonyabb, egységes irányításra adna lehetőséget. Ami végül a kézenfekvő megoldást illeti, a vb-ülésen többször hivatkoztak az ózdi és kazincbarcikai példára, ahol — mint a korábbi tapasztalatcserék igazolták — lényegében a komlóihoz hasonló körülmények között létrejött és eredményesen funkcionál a legjobbnak tűnő szervezeti forma. Iskolai népművelés „Az igen nagy mértékben egymásra utalt két ágazat, a közoktatás és a közművelődés sokszor egymástól elszigetelten végzi nagyfontosságú tevékenységét." Ez a megállapítás általánosságban hangzott el az elmúlt évi országos népművelési konferencián. Hangsúlyt kap, fölerősödik azonban mihelyt szorosan a közoktatás műhelyére, az iskolákra vonatkoztatjuk. Tényleg: milyen tudatos köz- művelődési munka folyik a mi iskoláinkban, és milyen kapcsolatban a közoktatással. Nincsenek adataink, nem végeztünk felméréseket —■, pedig egyszer nem ártana —, valami azonban mégis történt ez ügyben. A Pécs városi Tanács művelődésügyi osztálya a közelmúltban tájékoztatta a középiskolai igazgatók testületét az iskolai közművelődés eredményeiről, tévéMit keres az író a pódiumon? A kérdés azóta motoszkál bennem, mióta a közelmúltban befejeződött — legalábbis erre az évre — a Pécsett élő írók szerzői estjeinek sorozata, A színészt értjük, ha reflektor- fénybe áll, ő másként nem tud ja önmagát adni. De az író miért választja a szereplés nehezebb fajtáját? S ami ezzel összefügg, a közönség miért köszönti tapssal az írót, elsősorban az írót az ilyen esteken, s másodsorban a művészeket, akik sikerre viszik az estet. Mert őszintén mondjuk meg, így van ez valamennyi szerzői esten. Hiszen a nézőtéren ülők legtöbbje olvasta mór a felhangzó verseket, prózát, s legtöbbször olvasva többet is lehet magunkévá emészteni a művek sokrétű világából. Akkor pedig minek vannak az ilyen estek? Talán mert kíváncsiak egymásra. Az író a közönségére és a közönség az írójára. Mert kaphat akár száz levelet is egy író naponta — azok az olvasók mégis arcnélküliek. S szólhat az író könyvén keresztül mindig csak annak az egyetlen olvasójának, aki éppen a könyvét forgatja, az még kevés. Az olvasó j kíváncsi arra, hogyan monda- j ná a kedvenc írója maga ezt vagy azt a versét, milyenek a gesztusai, milyen az ember? Ta- j Ián ezért van szükség az iro- j dclm-i estek ünnepi fényeire is. | Az itt élő író az itt élő emberekkel, olvasókkal talán egv kissé jobban megérti magát, mert ugyanazon az utcákon megy végig naponta, ugyanazt a hegyet látja nap mint nap. Ezeknek az esteknek az előkészítésénél különösebb szervezés nélkül is találkozhatunk olyan gesztusokkal, mint a Magyar írók Könyvesboltjának rögtönzött kiállításai az éppen sor- i rákerülő írók műveiből. A szervezett akciók, az összehangolás pedig az estek anyagi alapjait biztosították. Nem a protokoll : miatt soroltunk fel annyi rendező szervet az estek után, hanem annak bizonyításául: nemes ügyre adta ki-ki a maga kevés avagy jelentősebb pénzösszegét. Fodor András költő, ak! vendégként tartózkodott itt nét hány esten, de egyben a Ma- ! gyár írók Szövetsége költői szakosztályának titrára is, azt hiszem nem udvariasságból I jegyezte meg, hogy ami itt ! ősszel sorozatban ment, az országosan is figyelmet, követést érdemelne. És lesz is folytatás jövőre. Az írószövetség helyi csoportja és a városi művelődésügyi osztály már felvette a kapcsolatot, és jövőre a könyvvel jelentkező szerzőknek ismét biztosítanak lehetőséget a szereplésre. Hadd egészítsem ki egy javaslattal ezt a hírt. Anélkül, hogy rosszízű „nemzedéki” érvelésbe kezdenék, érdemes lenne felkutatni annak lehetőségeit is, hogy olyan írók is pódiumhoz jussanak, akiknek nem jelenik meg könyve a következő évben. Idősebbek és fiatalok egyaránt. Ha nem is az eddig megszokott „reprezentatív" bemutatkozási helyiségekben, hanem szerényebb keretek között, de színvonalasan. Nem félve a kockázattól, hogy „sok lesz” a közönségnek az írókból. (Marafkó) Háztartási tüzelőolaj MEGRENDELHETŐ, HÁZHOZ SZÁLLÍTÁSSAL! PÉCS, ZSOLNAY V. U. 42. TELEFON: 15-50 331-ES MELLÉK Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy 4200 i 015 mm-es polietilén fólia megérkezett a Tiszai Vegyikombinát Mintaboltjába. PÉCS, KOSSUTH LAJOS UTCA 47. SZÁM kenységi formáiról és lehetőségeiről. Miért fontos ennek kapcsán külön is szólnunk a népművelésről az iskolákban, méghozzá a szélesebb (és az oktatásra épülő, állandó folyamatnak tekintett) közművelődési koncepció jegyében? Statisztikai adatok bizonyítják, a művelődési intézmények látogatói, a közművelődés aktív részesei többségben fiatalok, jelentős részük iskolai tanuló. Mégis, különösen,, falun meglep hetősen ritka még, hogy az éves művelődési terv, illetve a művelődési ház és az iskolákbqp folyó oktató-nevelő munka között — a hivatalos ünnepségeken vagy helyiség-szolgáltatásokon túl — valamilyen szerves kapcsolat alakulna ki. Ritka még az a jó példa is, amikor osztályokat külön elvisznek a könyvtárba. Megismertetve őket a könyvek elhelyezésével, a katalógus használatával stb. Csakúgy, mint ahogyan az említett tájékoztatón is kiderült: nem általános még a pécsi középiskolákban sem, hogy rendszeres kapcsolatot építenének ki például a Doktor Sándor Művelődési Központtal. Igaz, van néhány követésre érdemes példa is. A Közgazdasági Szakközép- iskola kollégiuma minden év elején elkéri az intézmény tervét és lehetőségeit fölhasználja a saját kulturális nevelő munkájában. Nyilván — készen kap bizonyos rendezvényeket. így minden év elején városnéző műemléki sétára viszi elsőosztályosait az intézmény segítségével. Hasonló, rendszeres a kapcsolata a Nagy Lajosnak is. A művészeti ismeretterjesztő sorozatoknak, szakköröknek, szerzői irodalmi estek közönsége is jó részben középiskolásokból kerül is. Mindez a kérdésnek csupán egyik oldala. Számos közművelődési formára nyújt lehetőséget maga az iskola. Végső fokon ide sorolható minden kul- ; turális megmozdulás, tudomá- , nyos ismeretterjesztő törekvés is. amely a tanórákon kívül való- i sül meg. Mégis szoros értelemben vett iskolán belüli népművelésen jobbára amatőr együtte- j sek, iskolai kórusok tevékenységét szokták érteni, s erről is főleg a Helikon idején hallunk. (Más kérdés, miért nincs több szereplési lehetőségük.) Sokat tehet a korszerű közművelődés céljaiért a szakköri és a klubmozgalom az iskola falain belül. És sok a tennivaló még városban is a könyvtárakkal, a Janus Pannonius Múzeummal való — az oktató-nevelő célokra tudatosan épülő — kapcsolatok kialakítása terén. Megkeresve a közművelődés tanórán kívüli újabb és újabb formáit. (w. e.)
