Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-14 / 294. szám
♦ DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. december 14, A névelővel megrövidített pécsi intézménynevek és cégtáblák A nyelvi fukarság és a nyelvhelyesség A pécsi utcakon könnyű felfigyelni a címben jelzett jelenségre. Tegyünk csak egy rövidke sétát a belvá/osbon, és olvassunk •i néhány cégtáblát, feliratotI A kisebb-nagyobb helyesírási hibák mellett akad más természetű is bőven o cégtáblákon. Típushiba, hogy a fogalmak határozottságára utaló a, az névelőkkel számos esetben visszaéltek az iníézmény- és cégnevek megfogalmazói. A névelőhasználati vétségek leggyakoribb esete (bár a rádió és a sajtó sokszor szóvá tette) o határozott névelő elhagyása. íme a pécsi példák! Ar uránvárosi Rendelő Intézet főbejáratához még az új létesítmény megnyitása előtt ez a név került: VÁROSI TANACS RENDELŐ INTÉZET Az uránvárosíak sokszor meg álltak az épület előtt: csodálván az építők munkáját, korholván a cégtábla feliratát; ugyanis az épület elismerést érdemel, a neve kevésbé. Miért? Mert félreérthető. Mert a név szerint az épület TANÁCS is meg RENDELŐ is. Némileg enyhítette a zavart, hogy a betonba illesztett szép fémbetűket leszedették, és a nevet így módosították: VAROS! TANACS RENDELŐ INTÉZETE Ebből a címből már kitűnik, hogy a szóban forgó épülőben működik a (PÉCS) Városi Tanács fennhatósága alá tartozó Rendelő Intézet A két fogalom (Tanács, Rendelő) között lévő aiá-fölérendeltségi viszonyt az -e birtokos személyrag egyértelműen kifejezi. Az intézménynév azonban még ebben a formában sem hibátlan. Hiányzik belőle a határozott névelő. Helyesen tehát így kell írni: A VÁROSI TANACS RENDELŐ INTÉZETE A teljes címe ennél egy kicsit bonyolultabb: (A) Pécs Városi Tanács Egyesített Egészség- ügyi Intézményeinek Központi Igazgatósága. A névelő nélküli táblák, feliratok értelmi és beszédritmikai szempontból éppúgy kifogásolhatók, mint ezek a mondatok: Operában láttam Aidát. Madách Színház vendégjátéka nekem is -tetszett Helyesen: Az Operában ... az Aidát ... a Madách Színház... A névelő hiánya és a megzökkent ritmus miatt tartom rossznak a Mecsek Áruház kirakatának ezt a feliratát: Május 1. Ruhagyár termékei. Ha lehet pótolják itt is a névelőtI A névelők elhagyása nem egyedülálló a pécsi intézmény- nevekben és a reklámok feliratain. Néhányat mutatóbal Zárójelben azt a névelőt közlöm, amely a nevekből elmaradt " (A) PÉCSI KERTÉSZETI ÉS PARKÉPÍTŐ VÁLLALAT 1. sz. VIRÁGÜZLETE. — Vigyázzunk, a címek lényegtelen szavait kisbetűvel kell írni! Pl. Élet és Irodalom, Csepel Vas- és Fémművek. — (A) PÉCSI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM II. sz. SEBÉSZETI KLINIKÁJA. — (Az) ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR BARANYAMEGYEI (tévesen egy-, beírták!) FIÓKJA. — (A) PÉCSI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT II. kér. HAZFELÜGYELŐSÉGE. — (AZ) ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ IGAZGATÓSÁGA és JÁRÁSI FIÓKJA. — (AZ) ÁLLAMI KERESKEDELi Ml FELÜGYELŐSÉG BARANYA MEGYEI FELÜGYELŐSÉGE. — ; (A) BARANYA MEGYEI CIPÉSZ KISZ KÖZPONTI IRODÁJA. — i (A) FENYSZOV 4. sz. műterme. I — (A) BARANYA MEGYEI ÉLEL MISZERKERESKEPELMI VÁLLALAT 116. sz. boltjá. — Ebből a cégtáblatipusból sok száz olvasható Baranyában. Mivel e I névelő nélküli táblák az egész j megyében rontják a nyelvérzé- j két, valamennyit ki kellene egészíteni a'hiányzó névelővel! — (A) VÁROSI KÖNYVTÁR KÖNYVKÖTŐ RÉSZLEGE. — (A) MAGYAR Állami pincegazda- SAG MECSEKVIDÉKI ÜZEMÉNEK PÉCSI ÉRTÉKESÍTŐ PINCÉSZETE,- (AZ) ORSZÁGOS SZŐLÉSZETI ES BORÁSZATI KUTATÓ INTÉZET TELEPE PÉCS. — (A) PÉCSI VEGYESIPARI VÁLLALAT ÓRA-CIPÖ JAVÍTÁS. — Ez a csodálatos üzlet a Kossuth Lajos ujtcában található. Itt talán ketyegő cipőket, vagy cipóként működő órákat javítanak? A cím helyesen: A Pécsi Ve- gyespirai Vállalat óra- és cipőjavító részlege. Az imént felsorolt nevek mellé még legalább ennyit írhattam volna. A belvárosban mint- ] egy 50 névelő nélküli cégtáblát | számoltam össze. A példák so- j rát a következővel zárom. Az ] Építők úti Általános Iskola bejáratánál olvasható ez a címtábla: (A) VÁROSI KÖNYVTÁR GYERMEKKÖNYVTARA. Sajnos a névelőt itt is elhagyták; s bár a hatodik osztályos tanulók is tudják, hogy ez nyelvi hiba, a helytelen fogalmazása cím- tábla még mindig ott díszeleg az iskola falán. Helyette ezt a táblát javaslom; GYERMEK KÖNYVTÁR. — Az iskola növendékeit ar aligha érdekli, hogy ez a kis Jiókkönyvtár hova tartozik, ki a létesítője, felügyelője. Eqy a fontos: jó könyveket kínáljon olvasásra. Minthogy a városban több gyermekkönyvtár is működik, javaslom, hogy megkülönböztető jelzó'-ént veave föl a könyvtár oéldóul MOLNÁR FERENC vagy JANKO- VICH FERENC nevét. Nem szeretnék gyakran levelet írni azoknak az üzemeknek, vállalatoknak, amelyeknek ilyen hosszú ne”e van: (A) PÉCS és VIDÉKE ALTALANOS és ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET SZOLGÁLTATÓ RÉSZIDŐDNEK VILLANYSZERELŐ MŰHELYE. — A cégtáblán ennyi is elég lenne; Villanyszerelő műhely vanv Villanyszerelők. Az eligazodást a rövid címfeliratok jobban meg- könnvítenék. Olyanok, mint amilyenek a belvárosban olvashatók: PVTYOLAT —, CSEMEGE —, HÚS —. ZÖLDSÉG és GYŰ MÖI.CS —, CUKORKA —, LEVENDULA —. TÜNDE —, CSONGOR —. GARDÉNIA —. HOTEL PANNÓNIA —, AJÁNDÉK —, PAPÍR és ÍRÓSZER. — Az efféle rövid nevek me+lé, ha szükséges, esetleg pecsétszerű elhelyezéssel az üzlet pontosabb nevét is fel lehetne írni; úgy, ahoqy az alábbi cégtáblák mutatják: Ceruzahomeio Az osztrák Faber—Kastel cég 10—18 darabból álló speciális színes ceruza-hőmérőket gyárt az olyan termelési és műszaki igények kielégítésére, amelyeknél nincs szükség nagyfokú pontosságra. Ezek a ceruzák a hőmérséklet hatására változtatják színüket. A vizsgált tárgyat megjelölik valamelyik I ceruzával, amely a feltételezett hőfok esetén megváltoztatja színét. Ha jól választották ki a ceruzát, akkor a színe egy-két másodperc alatt megváltozik. A szín azonnali változása azt jelenti, hogy a tárgy hőmérséklete magasabb, mint amennyire a ceruzát beállították. Ellenke- j ző esetben, ha a ceruza színe nem változik, ez annyit jelent, hogyN a szükséges hőmérsékletet még nem sikerült elérni. A speciális ceruza-gyűjtemény- nyel 65—ó70 Celsius fok határ között lehet méréseket végezni. Bontják a boksákat a mészégetők. A tél beadta véget vet a mész- égetés szezonjának; utolsó boksáikat bontják az észak-borsodi táj egyik legszebb vidékén, Szöllősardó község „Égervölgye" Tíz-ének területén. A vidék szép égerfáiról kapta a nevét, A képen: Bontják a boksákat Bort, búzát, fóliát. A MÉK 7. sz. boltja ZÖLDSÉG és GYÜMÖLCS A Baranya megyei Fodrász Ktsz NŐI FODRÁSZÁT 3. sz. részlege Az ilyen kettős cimtábiákkal I el lehetne kerülni a bonyolult J birtokos szerkezeteket A cím- j tábla a vásárlóknak, a közön- i ségnek a kiemelt nagybetűkkel, | a pecsétszerűen elhelyezett kisbetűkkel pedig az üzleteket ellátó áruszállítóknak nyújtana í információt A Jiatározott névelőket azonban itt sem szabad J elhagyni, ha a címben birtokos jelző van. (PL: A MÉK 2. sz. boltja.) Külföldön, így például az NDK-ban nagyon pontos és szép feliratú címtáblák olvashatók még a legkisebb falvakban Is. Helyesnek tartanám, ha a helyi eligazodás e fontos eszközeivel a közigazgatás és a nyelvtudomány szakemberei többet foglalkoznának. A Városi Tanács Művelődési Osztályának népművelési csoportján belül létrehozhatnánk egy olyan Névbizottságot, amelynek sok egyéb mellett az lehetne a feladata, hogy véleményt mondjon az intézmények, vállalatok nevéről, és cégtábláiról; hogy rendet teremtsen a sokféle, a Helyesírási Szabályzattól eltérő írásgyakorlatban. Addig is, amíg ez a munkaközösség megalakul, a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar nyelvi tanszékének munkatársai (telefon: 52-03, 147-es mellék) szívesen adnak felvilágosítást az intézménynevek és cégtáblák helyesírásának kérdéseiről is. E téma bővebb irodalmát az érdeklődő olvasók az alábbi könyvekben találhatják még: Lőrincié Lajos: Nyelvőrségen (Akadémiai Kiadó Budapest, 1968), Ferenczy Géza: Anyanyelvi őrjárat (Gondolat Kiadó Budapest, 1971), Lőrincié Lajos: Nyelvművelő levelek (Gondolat Kiadó Budapest, 1964). Dr. Pesti János Hogyan lesz a 45 hektó borból 218? Bűnszövetségben elkövetett lopás — A kár közel 200 ezer forint — Pincér! Még három fröcs- csöt! — mondta Sándor Károly szőlómunkás, a siklósi vasúti állomás éttermében, amikor két régi Ismerősével beült egy kis beszélgetésre. Szó esett az időről, a várható szőlőtermésről és sok egyébről, amikor egy ! kis csend után ismét Sándor j vette át a szót: — Hát aztán búzát tudná- | tok-e szerezni? — kérdezte. Két ismerőse beleegyezzen j bólongatott. — Csak szervezés kérdése — I erősítette az egyik ivótárs, aki j a Gabonafelvásárló és Feldől- : gozó Vállalat siklósi telepén dolgozott — Akkor mire várunk? —1 mondta Sándor Károly. Kiitták poharaikat és indultak. A három cimbora elsétált a telephez. Ketten átmásztak a kerítésen, Sándor pedig várt. Rövidesen jöttek is, — zsák búza volt mindegyik vállán. Aztán még kétszer fordultak. A hat zsák búzát Sándor pincéjébe I vitték. Utána áldomást ittak rá. Később még Két zsák lopott búza „vándorait" Sándor Károly pincéjébe. Néhány hét múlva ismét fröccsözgettek. — Hát malactáp kerülne-e a múltkori úton-módon? —kérdezte ismét Sándor. — Ha megszervezzük! mondták az ivótársak. Hat zsákkal „szerveztek”. Később mások is társultak a búza-szerző „szövetkezetbe”. — Közülük az egyik „társ" saját gépkocsijával 15 zsák búzát szállított Sándornak. — Vari ott más is, nemcsak búzái — mondta egyik alkalommal Sándor. — Ho tudnátok fóliát szerezni ... Tudtak. Három tekerccsel „szerveztek". A búza, a táp és a fólia ára több tízezer forintra rúgott. Már annyi fóliájuk volt, hogy el Is adtak belőle. Ezekre a fröccsözgetés közben megszervezett „ügyekre” egy másik bűhtény kapcsán derült fény. Kitudódott ugyanis, hogy Sándor Károly 1967-től 1970-ig 218 hektoliter bort adott el a borforgalminak. Kevéske szelőjéből ennyi bora nem lehetett Sándornak. Akkor honnan? Az igazságügyi mezőgazdasági szakértő szerint — mint ez a vádiratban is olvasható — Sándor Károlynak ebben az időszakban mindössze 45.60 hektoliter bora teremhetett. Kis szőlője ott van közvetlen a Villány—Siklási Állami Gazdaság szőlője mellett. Ez a tény volt a „jó termés” titka. Sándor ismerősei — miután a kispar- cellával végeztek, „vendégszüretelni" a gazdaság szőlőjébe jártak. Évek során rendszeresen „besegítettek” az állami gazdaság szüretelésébe. A szakértő kimutatása szerint nem kevesebb mint 170 ezer forint kárt okoztak. „Ennyi nem lehet, mert 1970- ben például csak alig 10 mázsa szőlőt szedtem a gazdaságból” — mondja Sándor. — „Cukrot sem vásároltam olyan sokat, talán 2—3 mázsát..." Vallanak a „társak” is: „Sándor sok disznót Hizlalt, kellett neki a búza, a táp ...” „Ügy vittem el autóval a telepről a búzát, hogy este mentem a kocsival, amikor ott már nem volt senki ...” — mondja o másik „társ”. „Alkoholista társaságba keveredtem, mindig ott ittak a pincémben, ez vitt erre az út- | ra” — mondja Sándor Károly, ő és hat társa ellen a társadalmi tulajdont folytatólagosan és bűnszövetségben elkövetett lopás a vád. ügyükben a Siklósi Járásbíróság tárgyal majd. G. F. F—2-es gázolajbojlerek, olajkályhák, hőszabályozós vasalók, televíziók, háztartási gépek, autórádiók, ostor- és egyéb antennák sth. korlátlan mennyiségben kaphatók Szövetkezeti Műszaki Bolt, KOMLÓ, KOSSUTH L U. 13, TEL: 10-57 N . c . A kéjét, a mfl egy ital wh éd6 $ romja m hevével kell kiérdemelnem* A csók mézének arc ott vagyon — A mely nyomán jár — a lehangoldsbaw . . <.m- (A pipa füstjét, ízét, illatát Itt foglalázomt e hűs he wt dagasztva*) A z utóbbi két sort én ragasztom — Madách Imre posthumus engedélyével — a klasszikus idézethez, hogy alaphangot adjak a meséhez: Mikor a legkorábbi busz letesz az erdőszélen, sötét hajnal van. Olyan sötét hogy aligha tudnék eligazodni, ha a hó, meg a csillagok fénye nem világítana. Csend van, hatalmas csend, minden alszik s hlég a Jancsi cigány kutyája sem jelez, amint átvágok a fatelepen. Fél hat lehet, a Kaszás Csillag markolata éppen ráfekszik a Jakab-hegy gerincére. Nern könnyű a járás, mert bár bolrán felül csak két ujjnyira merül hóba a csizma, a fiatal fák és bokrok félrét hajolnak, felnyurgult siheder-gyer- tyártok bókolnak elém s csúcsaikkal a hóba fagyasztva késztetnek kerülőre. Jobbra egy vastag cser, balra a víznyelő tölcsére jelzik, hogy jó úton járok. A megszokott egyszemélyes ösvény, a fagyai, vadrózsa és a galagonya között, most végképp járhatatlan — a szálerdőn vágok át: „ .. . a mező deres? | Pásztor, betyár meleg tanyát k*;es.” | PIPA Meleg tanya kell most nekem is, mert Volyan magammal-be- szélgetós hangulat (ölelget, amikor meleget és csöndet sóvárog az emberi természet. Szerencsére, van ilyen tanya s nincs is messzire. Lassan ballagok hát, enyém az egész áldott szabad nap s fokról-fokro érzékelem, amint szürkül, dereng, majd pirkad a bányák fölött. Vadat nem látni most, az erdei és félerdei teremtmények békén szunnyadnak szel- lós vackukon, amikor már a tetőn járok s riasztom a felberre- nő fácánkakast a fakalyiba előtt, vagy mondjunk vityillót, mert hivalkodóbb szó e kis menedékre rnem illik. Első a cinke s csak aztán a tűz. A dobkályha tőikében elvégzem a Láng imáját s abban a percben a tegnap bűze, zaja, kavargása, salakja elveszti a valóság minden kellékét. Pirítás készül vajjal, sóval, fokhagyma hímporával. Pohár vizezett bor melléje és rája. A kávé ikertestvéreként pedig a pipa. A csak-ünnepi pipa; ünneppé ütve minden órát, amit a Terme-, szetben tölthetők. Hát — nem könnyű elmondani a véleményünket s art, hogy a pipa mit is jelent. Mit jelent nekem, személyesen mert h;s'«?n ez a lényeges, bármennyire állítják a tudomány bajvívói, hogy pipázni vészé lyes, árt, rövidíti az életünket. Meg. hogy nem is stimulál. Na, persze. Én csak azt mondhatom, hogy nem ro^sz gondolatéb resztének, és hogy a kávé feleannyit ér nélküle. Aztán azon is ól tudok morfondírozni, mért van hát a macedón hegyek kört annyi százéves ember, mikor azok már pipával a szójukban jönnek a világra. Erre mondjanak valamit az okosok. Az igazi pipából a mágus füstje száll. Ebből bukkan ki, itt terem a nemes gondolat, a jó tanács. Hej, Szent-Györgyl legendás kis pipája. És a Pannáéi Panna, ez a ritka-rendes cigányasszony, ott lakott a gil- vánfai, erdőn. Annak volt egy olyan pipája, amilyet magam is szeretnék. Persze előbb jóféle vadrózsagyökeret kellene találni fejnek. Szárnak pedig csakis sajmeggyből valót Nemcsak a színe, apró pöttyei, meg a sima fogása miatt, hanem leginkább a szép szagáért, amitől még a békebeli hármas kapadohány is megnemesedett. Nem tehetek róla, sohase állhattam a régi, lógós szárú csontcsuto- rás szárakat, amik a lemondást, a babiloni füzek bánatát jelképezték. A Panna pipájában egyenesen ófít a szár. Csutora nélkül, fickósan, a máz nélküli piros cserépben ,.. Hunyorítva bámulok bécsi pipám füstjébe. Városi, sportpipa ez, nagyőblű, markáns szopó- kájú. Olyan, amilyet elsőnek Tranz Vicarius osztrák orvos készített 1689-ben. Amilyet a hajósnép használ az édes, meg tengeri vizeken. Pipafüst és kávégőz ölelkezik az ínyemen és az orrom előtt, illat és szín. Ambra a tavaszi felhőben. A pipa: híd a kávé gohdolat-folyóján s a tétovázásból a tett tövét teremti, ösz- szetett jelenségeket átfogó, alá- merülős, gazdag szüretet ígérő bölcsesség-kehely. Nem cigi ez, ami futó tippeket villant, nem nyugi-nyugi, hanem elmélyült, hosszantartó édes nyu-ga- lom-ság. Idő kell hozzá, az bizonyos. Nem lehet az autóbuszra várva rágyújtani, tervszerűen fel kell készülni a pipákolásra, türelmes és megfontolt elmével Bemosakodni előtte, mint a sebész. Lelassítani ezt a zsiráfnak való élettempót — Nobe!-díja+ tűznék ki rá. Időnként okosan megpihenni, pipát rendelni egyórás kikapcsolódásokra a nagy tülekedésben. Higgasztónak. gyógyszernek ajánlani, akár le- szoktatónak a cigarettáról is, mint az a bölcs orvosasszony aki sikerrel kommendálja ezt, egyelőre férfiaknak. De miért ne próbálkoznának vele hölgyek is? 1 Fejlesszék divattá a csini pipuskát, amit aztán sutba is lehet dobni, ha megunták, mint a tavalyi kalppot, vagy a tavaszi partnerüket s közben el is feledkezhetnek örökre a para fás szopókáról... Fél-szállal sem kőt már az erdei pók. Elrövidültek a nappalok. Ügy elszállt ez a mai nap is, mint a pipafüst. Lassacskán hazaindulok. A barangolás búcsúzó szakasza nem szomorkás, inkább kellemes annak, akinek van mit összegeznie s az a remény élteti, hogy hamarosan ismét felszállhat a leprák kavargó katlanából az édes anyatermészet elringató ölébe. “T isztáztam: az igazándi pl- ‘ pa mégsem a bécsi orva sé, hanem a Cigány Pannáé. Olyan lesz nekem. S bele olyan levelesen pácolt, nyirkosított, majd szeletesen vágott fajmagyar dohány, aminél különbet j legjobb tengerészeinek sem j gyárt Nagy-Britannia. De megyek, mert már alkonyod ni kezd s nem hoztam lámpát. Óvatosan haladok a fehér álmot sóhajtó hegyi fák között, vigyázva a vadak nyugalmára. Odalenn gyúlnak már a háromszínű fények Uránváros 'ölott. Art hiszem, enyhe putriszagom van s a nadrágom éle sem kifogástplan. Viszont rosszkedvem, fáradtságom, de még négynapos náthám is fennmaradt a hegyen. Allah! Micsoda három pipa volt! i Baranyai Aurél
