Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: SO fillér Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 259. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. november 3., szerda Helyet a fiataloknak N em átvitt értelmű, hanem konkrét helyre gondo­lunk: a fiatalok szabad­idejének hasznos eltöltésé­hez szükséges klubhelyiségekre, sport- és egyéb létesítményekre. Három-négy éve, emlékszem, súlyos gondokat jelentett ez. Rideg sötét lyukak voltak a „KISZ-helyiségek” sokhelyütt, és nem egy községi tanácsi veze­tőt, vagy pártklub-gondnokot bizony nem sikerült meggyőzni arról, hogy a szépen berende­zett klubhelyiség nem lehet „tisztaszoba”; a fiatalokat tes­sék beengedni oda, vagy em­berhez méltó környezetet terem­teni számukra, közös erővel. A társadalmi és tömegszer­vezeti igények, a fiatalok egész­séges törekvései beértek az utóbbi másfél-két évben. Válto­zott a falusi vezetők szemlélete is. A bizalmatlanság — ahol volt ilyen — segítökészséggé, a fiatalok fásultsága, nemtörő­dömsége tettrekész lendületté változott. A helyi kezdeménye­zések, az épülő pinceklubok, sportpályák és saját erőből meg­valósuló klubhelyiségek szép példáinak egész soráról adtunk hirt az utóbbi két évben. Ezek száma szépen gyarapszik. Külö­nösen ott, ahol csatlakoztak a KISZ KB korábbi felhívásához; ahol helyi erőkből az ifjúsági klub kétharmadat biztosítják. (Ott a többit a KISZ magára vállalja.) Társadalmi munkával helyenként — mint például a bolyi fiatalok — imponáló mé­retű vállalkozásokba kezdtek. Szépen berendezett új ifjúsági klubhelyiségek sora bizonyítja a KISZ-fiatalok cselekvökészségét, közösségi erejét, akaratát. Azt, hogy milyen nagyszerű tettekre képes egy-egy közösség, ha lát­ja munkája értelmét, és ha ezt a társadalom is észreveszi, mél­tányolja. Baranyában jelenleg 15 helyre ad vagy adott hasonló vállalkozásokhoz 30—50 000 fo­rint támogatást a megyei KISZ- bizottság. Olaszban, Egyházas- harasztiban, Oilvánfán, Alsó- szentmártonban, Diósviszlón és Szentlászlón már átadták a fia­talok és a helyi szervek közös erejéből épült új klubhelyisége­ket. S okat változott tehát mind a fiatalok, mind az állami és társadalmi szervek segítő- készsége ebben a kérdés­ben. Jó elökészitő, jó alap is mindez arra, hogy a most meg­született ifjúsági törvény vonat­kozó pontja ne gépies, bürok­ratikus kényszerintézkedés, ha­nem cselekvő, élő, jövőbe mu­tató társadalmi megmozdulások sorozata legyen a valóságban. Ez a törvény kimondja: „A fia­talok szabadidejének hasznos felhasználásához — különösen művelődéséhez, kulturált szóra­kozásához, testneveléséhez, sportjához és turizmusához — szükséges felételeket az állami szervek, a szövetkezetek, vala­mint a társadalmi szervezetek együttes céltudatos tevékenysé­gével kell megteremteni, illetve továbbfejleszteni. Igénybe véve ehhez a fiatalok öntevékeny munkáját, és erejükhöz mért anyagi hozzájárulását is.” Voltaképpen ezt fejezi ki a „helyet a fiataloknak” jogos társadalmi igénye. A szép, ösz­tönző példák megvalósult sorá­ban, és ott is, ahol még terv, elképzelés csupán. Segítsünk nekik, megérdemlik! (w. e.) ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését 1971. november 3-ra, szerdára összehívták. A Politikai Bi­zottság a nemzetközi helyzettel és az államélet továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések megvitatását javasolja. Befejezés előtt a búza vetése Út, járda, víz, villany... Körkép a közérdekű javaslatok sorsáról A kukorica 66,5 százaléka van leszedve Gyorsítani kell a betakarítást Október hónap az őszi búza vetésének optimális ideje Bara­nyában, s ma már a mezőgaz­dasági üzemek ezt igyekeznek a gyakorlatban is megvalósíta­ni. Eddig több, mint 81 ezer holdon juttatták földbe az ét­kezési és takarmánybúza vető­magját. így november elsején a takarmánybúzának 96,5 száza­léka, az étkezési búzának mint­egy 85 százaléka volt elvetve. A következő napok legfonto­sabb teendője lesz, hogy a még hátralévő mintegy 10—12 ezer holdon földbe juttassák az őszi búza magját. A kései búzavetések nyilván kukorica után következnek. En­nek a növénynek a betakarítá­sa 66,5 százalékban történt meg, a szárvágás pedig 51 szá­zalékra állt november elsején. A kukorica betakarítás orosz­lánrészét az idén már gépek­kel végzik s ez egyben azt is jelenti, hogy a termést csak előzetes szárítás utón lehet be­tárolni. Az ütemet a szárítók befogadóképessége szabja meg, helyesebben fékezi le. Mi­vel az idő most már sürget, nem lehet kizárólag a szárító üze­mek kapacitására alapozni, is­mét igénybe kell venni olyan áthidaló megoldásokat, mint a fóliás tárolás, amelyek segítsé­gével meggyorsítható a betaka­rítás üteme. A kukorica átlag­termése valamivel alatta marad a tavalyinak, az óllatlétszám vi­szont jóval nagyobb a megyé­ben, mint amekkora tavaly ilyenkor volt. Ezért sem enged­hető meg, hogy nagyobb terü­leteken kinn maradjon télen át a termés. El kell érni, hogy a tél beálltáig mindenütt fedél alá kerüljön ez a fontos abrak­takarmány. A szántási munkát a nagv szárazság nehezítette az utóbbi időben. November 1-ig a vető­szántásnak mintegy 91 százalé­kát, az őszi mélyszántásnak 37,5 százalékát végezték el a termelőszövetkezetek, őszi szán­tásból egy hónap alatt csak 10 százalékos előrehaladás történt s ez igen kévéi. A vetés befe­jezése után a gépi erőt nyilván erre a munkára kell összponto­sítani. Lassan halad a silóterek megtöltése is. A tervezett 172 ezer köbméternek mindeddig csak 88,5 százalékát sikerült be- silózni, ez pedig nem fedezi az állatok téli szükségletét. Sok­felé látni a megyében szárper- zselést, ez igen hatékony véde­kezés a kukorica kártevői ellen, csak éppen veszendőbe megy az értékes tömegtakarmány- pótló kukoricaszár. Azok az üze­mek járnak el helyesen, ahol a szór levágása és betakarítása után égetik fel a kukoricatarló­kat. Hétezerhatszáz gond, javaslat, kívánság. Baranyábpn ennyi volt a választásokat megelőző jelö­lőgyűléseken elhangzott közér­dekű javaslatok száma. Rang­sorolni szinte lehetetlen: mind­egyik a köz érdekeit szolgálja —, az a javaslat is, amelyben egy-egy üzlet nyitvatartásának megváltoztatását kérték, s az is, amely milliókat emésztene fel. Mégis rangsorolni kellett, j hiszen a tanácsok anyagi lehe­tőségei nagyon is végesek. Az irreális, a nagyon távoli jövőt idéző javaslatokat félretették, a saját erőből, vagy közös össze­fogással megvalósítható kérések teljesítésére pedig „menetren­det” készítettek a tanácsok. Ed­dig, illetve az év végéig —, elő­zetes felmérések szerint —, a megvalósítható kérések több mint felét sikerült teljesíteni. Egyedül, csak saját erőforrá­sokra támaszkodva, nem lehe­tett volna ilyen ütemű a mun­ka, majd mindenütt segítőtársa­kat is kerestek a tanácsok. Du- naszekcsőn például az új lakó­negyedhez vezető járdát a la­kosság segítségével építik, szin­tén segítenek az emberek Bár­ban az állami gazdaság felé vezető járda építésénél, a gaz­daság pedig egy kisebb híd költségeinek egy részét vállal­ta. A kisújbányai út építésénél ott volt oz egész falu, az anya­got a termelőszövetkezet bizto­sította, munkagépekkel is segí­tett —, így a tanácsnak csak húszezer forintjába került a több százezer forint értékű út, Hirden óvoda épül, ötven gyerek ré­szére, a két gyár és a tanács összefogásával, Pécsváradon ugyancsak széleskörű társadal­mi összefogással oldották meg az óvoda — régóta kért és várt —*, bővítését Beremenden el­készült a községi park és ját­szótér terve, a több mint egy­millió forintba kerülő park sok százezer forint értékű társadal­mi munkával készül. Mecsekná- dasdon, a Táncsics utcában az ott lakók segítettek az út rend­be hozásában. A bányász-lakta községekben a bányaüzemek is sokat segítettek a tanácsoknak. Az egyre szélesebb körű össze­fogás, a közös érdekek felisme­rése azt eredményezte, hogy sok A „cammogó óriás*1 Beremendre érkezett Újabb épületek készültek el a BCM-ben Cammogó óriás vonul át Bu­dapesten — írta az Esti Hírlap múlt csütörtöki száma. Az óriás malom valóban cammogott, hi­szen csak a tegnap délutáni órákban érkezett Beremendre. A 35 méter hosszúságú óriási malomhenger Dessauból indult 84 keréken Beremendre, ugyan­is a 4,5 méter széles, csaknem hat méter magas, s közel 60 tonna súlyú berendezést egy 64 kerekű traileren szállították, és két 10 kerekű vontató, illetve tolató gépjármű segédletével jutott a BCM-be. A karaván szinte a fél ország szeme láttára vonult Baranya legnagyobb építkezéséhez, fon­tosságát tekintve azonban en­nél sokkal fontosabb események is történtek a közelmúltban Be­remenden. Ma például átadják a Nagyharsány—Beremend kö­zötti közút három és öt kilomé­ter közötti szakaszát. Ez az út­szakasz halad át a BCM előtt, az utolsó simításokat egy ügyes Poclain árokásó végezte meg a tegnap esti órákban is. Az elmúlt hetekben a BCM 1 milliárdos építési munkáiból mintegy 200 milliós értékű épü­letek műszaki átadása történt meg. Először a BCM legna­gyobb tömegű létesítményét, a tíz, egyenként 5 ezer köbméter űrtartalmú cementtároló silót adták át. Ezt követte a vezérlő- épület, a központi laboratórium négyszintes épülete, majd a Beremend i Cement- és Mész­művek pályaudvarának épüle­te. Az elmúlt héten az ország legdrágább és egyben legna­gyobb teherbírású útjának mű­szaki átadása is megtörtént. A 4 kilométeres BELAZ-út 60 mil­lió forintba került. A közel egy méter vastagságú, föld, zúza­lék, kő, aszfalt és beton réte­gekből álló úton mintegy 50 tonna teherbírású szovjet BE­LAZ dömperek szállítják majd a követ a beremendi mészkő­bányából. A BCM a tegnapi esőben sár­tengerré változott, szerencsére a legfontosabb utak mór el­készültek. Az esős őszben is láttunk azonban tavaszi szín­foltot tegnap az építkezésen. Májusfát lengetett a szél a ma­lomcsarnok 47 méteres szintjén. Ismeretes, hogy ez a létesítmény a BCM április 4-i beindításának egyik sarkalatos pontja. Az épí­tők november 15-re minden valószínűség szerint befejezik ezt az épületet is. L. J. I' helyütt már ebben oz eszten­dőben sikerült megvalósítani azokat a terveket, amelyekre esetleg éveket kellett volna vár­ni... A lakosság kérésére végeztet­te el a tanács Sásdon négy ut­ca felújítását' 800 ezer forint értékben, öt utcában elhelyez­ték a kért szemétgyűjtőket, és megoldották a kaposvári úti sorompónál a gyalogos közle­kedést. Villányban az elhang­zott 153 közérdekű bejelentés­ből jószerint alig maradt vala­mi: ebben az évben 120 kérést teljesítettek. Csak a legfonto­sabbak: megalakult a csatorna- és szennyvíztársulat, a község legszebb részén pedig 75 tár- sasház-építés céljára alkalmas telket alakítottak ki. Harkány­ban út épült a víkendtelepre, Siklóson hamarosan befejeződik a Vértanúk útja egy szakaszán az útépítés, amely alatt már korábban elhelyezték a víz-, csatorna, és szennyvízvezetéket. Aminek talán legjobban örül­nek a siklósiak: az 1971—72-re tervezett, összesen 150 lakásból az idén 75 átadásra kerül. Több mint egymillió forintért gyermek- orvosi és körorvosi rendelőt épí­tettek, szolgálati lakással. Me- cseknádasdon a vizet eljuttat­ták az új házsorhoz, és a köz­ségben is, majd fél kilométer hosszan bővítették a vízvezeté­ket. Sellyén hatósági húsboltot létesítettek, Monosokoron meg­építették a kért közlekedési hi­dat, Drávasztárán járdát és ösz- szekötő-hidakot építettek. Okorágon, Drávaiványiban meg­oldották a vízelvezetést. Nagyon régi, indokolt kérés a marócsoi bekötőút: a munka már folyik, két kilométeres szakasszal már elkészültek, tavaszra már ők is közvetlen érintkezésben lesznek a „nagyvilággal”. Sósvertikén autóbuszvárót kaptak az embe­rek, Csikóstöttösön a villanyhá­lózatot bővíttette a tanács, Ka- posszekcsőn 100 ezer forintért felújították a megrongálódott utak és járdák egy részét. Hosz- szúhetényben, a Hegyalja utcá­ban támfalat építenek a biz­tonságos közlekedés érdekében, a kisújbányaiak berendezést kaptak a tanácstól a klubkönyv­tárba. Pécsváradon felújították a Kálvin utcát, 200 ezer forintért pedig teljesen rendbe tették a helyi strandot. Martonfón és Lovászhetényben jobb lett a közvilágítás, Zengővórkonyban pedig a szülők kívánságára megoldották az óvoda-iskola vízellátását. A hirdiek már rég­óta szerettek volna vízvezetéket a faluban: az idén nyáron kez­dődött a kétmillió forintos mun­ka, s egyes utcákban már fo­lyik a kutakból a víz. Beremen­den hét utca kapott aszfaltbur­kolatot, több mint másfél millió forintért. A felsorolásnak még koránt­sem lenne vége —, az eddig megvalósult több ezer közérde­kű javaslat mindegyikére lehe­tetlen szót keríteni. Annyi azon­ban bizonyos: az őszi-téli hóna­pokban megtartandó falugyűlé­seken a tanácsok vezetői nyu­godtan állhatnak az emberek elé. A munka természetesen nem fejeződött be: a követke- <ző évben ismét több száz ja­vaslattevő győződhet meg ar­ról, hogy figyelnek a szavára. Somogy megye első főiskolájának avatóiineegsége Kaposvárott Kaposvárott a Latinka Sándor megyei művelődési házban ked­den rendezték meg Somogy me­gye első mezőgazdasági főisko­lájának avató ünnepségét. Az ünnepségen részt vett dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Németh Ferenc, a Somogy megyei Párt- bizottság első titkára, Böhm Jó­zsef, a Megyei Tanács elnöke. Ott voltak a város vezetői, az agráregyetemek rektorai, mező- gazdasági főiskolák, techniku­mok, szakközépiskolák főigazga­tói, illetve igazgatói, a szom­szédos megyék képviselői. Dr. Guba Sándornak, a Ka­posvári Mezőgazdasági Főisko­la főigazgatójának megnyitó szavai után dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter mondott avató beszédet. — Az új mezőgazdasági fő­iskolák létesítése oktatáspoliti­kánk keretében szükségszerűen következik népgazdaságunk, kö­zelebbről élelmiszergazdasá­gunk fejlődésében — mondot­ta. — Élelmiszergazdaságunk oz utóbbi 10—15 évben többet ha­ladt előre, mint az azt megelő­ző száz évben összesen. Az ünnepi beszéd után Né­meth Ferenc, a Megyei Pártbi­zottság első titkára a megyei párt és tanács nevében köszön­tötte a megye első mezőgazda- sági főiskoláját, tanári karát és hallgatóit, majd az intézet KISZ- szervezetének átnyújtotta a Me­gyei Pártbizottság ajándékát, a vörös selyem zászlót. Ezután Di­mény Imre kitüntetéseket adott át az oktató, nevelő munkában kitűnt tanároknak, az iskola dol­gozóinak. Vókányon halad keresztül a Beremendre igyekvő hatalmas szállítmány __ Erb János felvétel«

Next

/
Thumbnails
Contents