Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 266. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. november 11. fl politikai könyvek T izennegyedik éve, mindig no­vemberben rendezik meg a politikai könyvek hónapját Olyan időszak ez, amikor foko­zottan terelődik a figyelem a mennyiségben és minőségben egyaránt fejlődő politikai iro­dalomra, a politikai könyvkia­dás gazdag termésére. Külön erre az alkalomra is napvilágot látott egész sereg érdekes, fon­tos kiadvány, de nemcsak ezek­ről - az egész hazai politikai tárgyú- könyvtermésről van ilyen­kor szó. Az ünnepélyes megnyi­tókat könyvankétok, kiállítások, helyi rendezvények követik, de a politikai könyvhónap zöme, valóságos tartalma mégis a pártszervezetekben zajlik. A cél az, hogy ezekben a hetekben felhívjuk az emberek figyelmét arra az irodalomra, ami a vi­lágban való jobb, tudományo­sabb, tudatosabb tájékozódást segíti elő, legyen az a klasszi­kusok új kiadása, népszerűén megírt történeti vagy filozófiai munka, gazdasági vagy társa­dalmi életünkkel foglalkozó elemzés, kézikönyv vagy a szó szorosabb értelmében vett iro­dalom. Politikai könyvkiadásunk gaz­dája a Kossuth Könyvkiadó, amely a hajdani Szikra utódja­ként 1957-től működik. Tevé­kenységének azonban csak egyik részét teszi ki a világ po­litikai könyvterméséből váloga­tott, magyarra áttett müvek ki­adása és a hazai szerzők mun­káinak megjelentetése, másik, nemkevésbé fontos feladata a politikai könyvek kellő propa­gandája, terjesztése. Az ország­szerte folyó pártoktatás ezer és ezer résztvevője természetesen elsősorban a „tananyagot” vá­sárolja meg, azokat az alapve­tő kiadványokat, amelyek isme­rete - ez ma már nem vitás - az általános műveltséggel ren­delkező embernek elengedhe­tetlen sajátja. De hogy a világ dolgai iránti érdeklődés él az emberekben, az jól lemérhető a politikai könyvek egyre nö­vekvő forgalmán is. Öt eszten­dővel ezelőtt például nem érte el az egymilliót a Baranyában eladott politikai könyvek ára. Ebben az évben már meghalad­ta ez a szám a másfélmilliót! S ebben a pártoktatásban hasz­nált széleskörű irodalom nem foglaltatik benne. Mindebből kiviláglik, hogy a jó politikai könyvek iránti ér­deklődés egyre növekszik, ami megmutatkozik az emberek könyvvásárlásánál is. Nem árt azonban, ha időről időre felhív­juk külön is a figyelmet azok­ra a kiadványokra, amelyek a könyvesboltok nagy forgalmá­ban talán nem tűnnek fel. A „jó bornak sem árt a cégér” alapján hasznos így együtt lát­ni ezeket a kiadványokat. De különösképp annak van haszna, ha az olvasók találkozhatnak a szerzőkkel, illetve olyan szak­emberekkel, akik egy-egy kér­désben pontos ismeretekkel rendelkeznek, s a könyvek alap­ján felmerült kérdésekre vá­laszt tudnak adni. Baranyában az idei politikai könyvnapokon - amelyeket november 24-én a Tanárképző Főiskolán nyitnak meg ünnepélyesen - négy író- olvasó találkozót és számos tá­jékoztatót, ankétot rendeznek. Ehhez járulnak majd a kiállítá­sok és a megye legtöbb intéz­ményében, üzemében, vállala­tánál minden bizonnyal meg­élénkülő könyvforgalom. Ismét kiszabható életfogytig tartó büntetés — Ül bőrt ön fokozatok A büntetés háromnegyed részét le kell tölteni A közlekedési bűntetteknél fokozottan büntetik az ittasságot Módosítások B" i ■ " T" r I 11 I a Büntető Törvénykönyvben Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter sajtótájékoztatója (Munkatársunk jelentése): A Büntető Törvénykönyv mó­dosításáról és kiegészítéséről tájékoztatta tegnap a Parla­mentben a sajtó képviselőit dr. Korom Mihály igazságügyminisz­ter, Bevezetőjében utalt arra, hogy a tíz évvel ezelőtt alko­tott BTK ma már sok tekintet­ben nem felel meg a követel­ményeknek, ezért a jogalkotás távlati programja szükségessé teszi a BTK reformját, amire né­hány éven belül sor is kerül. Az 1972. január 1-én életbe­lépő módosítások és kiegészíté­sek részben már ezt a célt is szolgálják. Elsődleges céljuk azonban a közrend, a közbiz­tonság megszilárdítása, a bűn- cselekmények megelőzése és a törvénytiszteletre nevelés. El­mondotta a miniszter, hogy az utóbbi években emelkedett a garázda bűntettek száma, na­gyon sok a visszaeső bűnöző — a börtönbüntetésüket töltőknek több mint fele nem először ke­rült az igazságszolgáltatás elé. Ez is indokolja azokat a szi­gorításokat, amelyeket a BTK módosítása és kiegészítése tar­talmaz. Ezután néhány lényegesebb változtatásról részletesen is szólt az igazsógügyminiszter. Bűntett és vétség kategóriá­kat állapít meg a módosított BTK aszerint, hogy az elkövetett bűncselekmény mennyire veszé­lyes a társadalomra. A korábbi egységes bűntett meghatározás nem vált be, ezért kellett visz- szatérni a régebbi megfogalma­záshoz. E felosztás követelmé­nye, hogy más-más jogi követ­kezményekkel járjanak és egy­szerűbb legyen az eljárás. Az életfogytig tartó büntetés fogalma ismét megjelenik a magyar büntető jogban. Alkal­mazására olyan esetekben ke­rül sor, amikor a korábbi maxi­mum, a 15—20 év túlságosan enyhe, a halálbüntetés pedig szükségtelenül súlyos lenne. A börtön-fokozatok új elne­vezését — fegyház, szigorított börtön, börtön és fogház — a korábbi elnevezések túlságosan bonyolult volta tette szükséges­sé. Az új elnevezések között az emberek helyes jogérzékkel különbséget tudnak tenni. A feltételes szabadságra bo­csátásnál megszűnik a korábbi kétharmadolás a gondatlanság­ból elkövetett bűncselekménye­ket kivéve, s a büntetés három­negyed részét ki kell tölteni. Az az elv, hogy akit elítéltek, az töltse is le a büntetést, s csak igen jó magatartás esetén engedhető ki. Ezzel is azt akar­ják elérni, hogy a törvény által kiszabott ítéleteknek nagyobb visszatartó erejük legyen. A büntetett előélet alóli men­tesítést — a rehabilitációt — humánusabbá teszik abból a megfontolásból kiindulva, hogy sokszor indokolatlanul szigorú feltételek nehezítik a büntetését kitöltött személynek a társada­lomba való beilleszkedését. Ér­vényesíteni kell a humánus meg­bocsátás politikáját, amit vi­szont nem élvezhetnek azok, akik az előlegezett bizalommal visszaélnek. A gazdasági bűncselekmé­nyek elbírálásánál figyelembe veszik az új gazdaságirányítási rendszerből adódó problémákat. Módosították például a pazarló gazdálkodós eddigi túl tág megfogalmazását. A feljelen­tésnél — mivel a gazdasági bűncselekmények hivatalból üt- dözendők — nem szükséges a magasszintű szervek előzetes jó­váhagyása az eljárás megindí­tásához. A fogyasztói érdekvédelem fokozottabban előtérbe lép, s a rosszminőségű ipari és mező- gazdasági termékek forgalma­zásánál nemcsak a termelővel, hanem a használatbaadóval szemben is alkalmaznak fele- lősségrevonást. A vesztegetések üldözésénél az eljárás kiegészül azzal, hogy tettesnek minősül a jövőben az is, aki ígér, illetve a kötelesség megszegésére buzdít. Ez mesz- szemenően a közéleti tisztaság megóvását célozza. A közlekedés körében elköve­tett bűncselekmények és vétsé­gek elbírálásánál ésszerűbb dif­ferenciálást alkalmaznak. Meg­szűnik a koccanásos balesetek büntetőjogi üldözése, felemelik a közlekedési szabálysértésért kiszabható pénzbüntetés mérté­két, s önálló mellékbüntetés­ként alkalmazzák a jogosítvány elkobzását, a járművezetéstől való eltiltást. Szigorúan büntetik az ittas vezetésből adódó köz­lekedési vétségeket — nemcsak gépjárművek, hanem kerékpá­rok és lovaskocsik esetében is. Az ittas vezetők ugyanis ma már potenciális veszélyt jelentenek a közutakon, s e helyzetben a büntetések szigorításától vár­ható a javulás. A vagyon elleni bűncselekmények körébe tarto­zik, mégis itt kell megemlíteni, hogy a jogtalan gépkocsihasz­nálatot a jövőben lopásnak mi­nősítik. A továbbiakban arról beszélt dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter, hogy a társadalomra különösen veszélyes, többszörö­sen visszaeső bűnözők elleni határozottabb fellépés jegyében foglalkozik az igazságügyi kor­mányzat azzal, hogy be kellene vezetni a dologházat, vagy más hasonló típusú intézményt, ahol bírósági döntés alapján a ki­szabott büntetés letöltése után több éven át felügyelet, illetve őrizet alatt lehetne tartani az ilyen elemeket. Reformra szorul a javító-nevelő munka intézmé­nye is. Ezzel kapcsolatban úgy­nevezett munkatelepen való végrehajtásra gondolnak. Ez 1 azonban — az előbbivel együtt- hosszabb előkészítő munkát igényel. Tájékoztatóját így foglalta össze dr. Korom Mihály igaz­ságügyminiszter: — A BTK módosításának és kiegészítésének hatálybalépésé­ig megoldandó a bűnüldöző szervek és a büntetésvégrehajtó helyeken dolgozók megfelelő felkészítése, oktatása, az össz­hang biztosítósa. A módosítá­sok csak a legszükségesebbe­ket tartalmazzák. Az új BTK ki­munkálását megkezdtük, s ez a novella abba beépülhet, ha ki­állja a gyakorlat próbáját. — Az új rendelkezések szi­gorítanak, ahol indokolt, s eny­hítenek, ahol szükséges. A ru­galmasság hatékonyabbá teszi a bűnüldözést, s a bűnüldöző szerveken múlik, hogyan élünk a törvény adta lehetőséggel. H. L Magyar—bolgár együttműködés A magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság Szófiában szerdán megtartotta a X. ülés­szakát. A magyar küldöttséget dr. Tí­már Mátyás a kormány elnök- helyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke, a bolgár küldöttséget pedig Zsivko Zsiv- kov miniszterelnök-helyettes, a bolgár tagozat elnöke vezette. A bizottság megvizsgálta a IX. ülésszak óta végzett mun­kát. A két ország külkereske­delmének alakulását, az 1971. évi áruforgalmi és az 1971—75. évi hosszú lejáratú árucserefor­galmi megállapodások állását, az Intranszmas bolgár—magyar vegyes vállalat eddig végzett munkáját, a KGST 25. üléssza­kán elfogadott komplex prog­ram gyakorlati megvalósításá­ból eredő feladatokat, a hosz- szútávú népgazdasági tervek egyeztetését, az ágazati együtt­működés fejlesztésének fonto­sabb kérdéseit, különösen a gépipar, a kohászat, a vegyipar és a könnyűipar területén. Megkezdődött a szovjet—magyar együttműködési kormányközi bizottság XI. ülésszaka A Parlamentben megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 11. ülés szaka. A magyar delegációt Vólyi Péter miniszterelnök-helyettes, a szovjet küldöttséget Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettes vezeti. Képünkön: Leszecsko beszél Szerdán a Parlament épüle­tében megkezdődött a magyar —szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kor­mányközi bizottság 11. üléssza­ka. A tanácskozásokon a két delegációt Vályi Péter és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyet­tesek, a magyar, illetve a szov­jet tagozat elnökei vezetik. A tanácskozást Vályi Péter nyitotta meg. üdvözlő szavaira Mihail Leszecsko válaszolt. Mindketten hangsúlyozták, hogy a magyar—szovjet gazda­sági kapcsolatok fejlesztése a szocialista országok integráció­jának fontos eleme. Rámutattak,, hogy az együttműködés ki bőví­tésében, a tervek egyeztetésé­ben fontos feladatokat tölt be a kormányközi bizottság. Vályi Péter, mint fontos fel­adatot hangsúlyozta — s ezzel Mihail Leszecsko is egyetértett —, hogy a két ország gazdasá­gi kapcsolatainak elmélyítésé­ben, a tervek egyeztetésében hosszabb időre előre kell tekin­teni. Már most foglalkozni kell az 1975 utáni együttműködés egyes kérdéseivel, még akkor is, ha az idő még korai ahhoz, hogy különböző tennivalókban az egyik, vagy másik fél már most elkötelezze magát. A mostani ülésszak napirendre tűzi az együttműködés. egyes perspek­tivikus kérdéseit Castro Chilébe érkezett Fidel Castro kubai miniszter- elnök szerdán — közép-európai idő szerint 21 órakor — Salva­dor Allende chilei elnök meg­hívására 12 napos hivatalos lá­togatásra Santiago de Chilébe érkezett. A kubai miniszterelnököt a Pundahuel nemzetközi repülőté­ren Salvador Allende elnök és a népi egységkormány számos tagja fogadta. Az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás után Fidel Castro Salvador Allende kísé­retében kijelölt rezidenciájára hajtatott. Motoros kongresszusi staféta A KISZ Vili. kongresszusa tiszteletére a KISZ Központi Bi­zottsága „Köszöntjük a kong­. Staféták érkezése, a járások és a városok képviselői a szalagos kopjafákat átadják az ifjúgárdistáknak resszust" címmel országos ifjú­sági motoros stafétát hirdetett. A stafétában részt vettek a ba­ranyai kiszesek is. Az alapszer­vezetek és az úttörőcsapatok jelmondatokkal ellátott színes szalagokat készítettek, s ezeket eljuttatták a járási és a városi küldöttértekezletekre. A szala­gokkal feldíszített kopjafákra á járási és a városi KlSZ-küldött- értekezleteken is kötöttek sza­lagot. Ezeket a feldíszített kopjafá­kat motoros stafétával hozták a fiatalok Pécsre, hogy átadják a KISZ Baranya megyei Bizottsá­gának. A baranyai kongresszusi küldöttek aztán elviszik a kop­jafákat a KISZ Vili, kongresszu­sára. A KISZ Baranya megyei Bizottságán tegnap délelőtt Gergely László, a megyei KISZ Bizottság titkára ünnepélyesen fogadta a megye járásaiból, városaiból, valamint a Mecseki Szénbányáktól és a Baranya megyei Állami Építőipari Válla­lattól érkező motoros stafétát,

Next

/
Thumbnails
Contents