Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-30 / 282. szám

Ara; 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXVIII. évfolyam, 282. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. november 30., kedd A szabályzó nem varázsige! A z utóbbi néhány esztendő­ben divatba jött nálunk a gazdaságtudomány. Hozzá­vetőleg a beatmuzsika és a miniszoknya feltűnésével egy- időben, s tegyük hozzá: terje­dési sebességével vált általá­nossá életünk minden apróbb- nagyobb jelenségét a gazda­ságtudomány fogalmaival és szóhasználatával jellemezni. Ám mielőtt bármit szólnánk is er­ről az immár össznépivé váló tudományról, szögezzük le: nem rossz divat ez! Kétségtelen, hogy a közgazdaság bizonyos alapvető kérdőszavai — ez pél­dául: „mennyibe kerül”, „mi­lyen költségből mekkora ered­mény várható” — jó igazodási pontot kínálnak termeléshez, értékesítéshez és mindezek köz­napi megítéléséhez egyaránt. Nyilvánvaló, hogy a gazda­ságirányítás módosítása, amely előtérbe helyezte a termelési, sőt társadalmi folyamatok gaz­dasági megközelítését, s amely egyszersmind a széles közvéle­ményben is terjesztette a gaz­dasági szemléletet, szükség­képp és indokoltan - járult hozzá a bevezetőben vázolt di­vat térhódításához­Úgy tűnik azonban, hogy olyan túlzások és tévhiedelmek is tapadnak ehhez a divathoz, amelyről sem a gazdaságirá­nyítás változása, sem pedig a közgazdaságtudomány nem te­het. Figyeljük meg: ha a sarki zöldségboltban a frissnek jó­akarattal sem nevezhető áruról érdeklődünk, megeshet, hogy válaszként rögtönzött kiselő­adást hallunk a szabályozók­ról: ha élelmiszerüzletben ko­ra délután már nincs kenyér, helyette felvilágosításokat ka­punk az érdekeltségi rendszer ellentmondásairól, s a rövid­áru-pultnál, ahol korábban ne­tán csak a sztereotip közlés hangzott el: „kifogyott", most némi szerencsével a rendelés­politika és az árrés elvi össze­függéseiről is tájékozódhatunk. Bővítsük ki a sort immár a vállalati gazdálkodás maga­sabb régióiból vett tapasztala­ti anyaggal: a nyilatkozatok, sajtótájékoztatók naponta visz- szatérő híradásaiból bárki tet­szés szerint válogathat efféle példák között. A divat ugyanis, amelyre utaltunk, azt is jelenti, hogy a vállalati falakon belül zajló eseményeket — beleértve bizonyos hibákat, mulasztáso­kat — mind szélesebb körben indokolják ezzel vagy azzal a szabályzóval, ennek vagy an­nak a gazdasági törvényszerű­ségnek a hatásaival. Nos, a módszer, amely min­den gond, hiba esetén már-már gépies reflexként ujjal mutat valamelyik szabályzóra, nem­csak azért téves és káros, mert felmentést ígér a helyi mulasz­tások következményei alól, egy­szersmind elmarasztalja, netán alaptalanul, az éppen hibázta­tott szabályozót A legnagyobb hátrány abból származik, hogy mivel ez a módszer torzítja a valóságot — tévesen orientál, meüékirányba terelve a meg­oldási törekvéseket és a jogos indulatokat is. A probléma lényege abban ősszegezhető, hogy a gazda­ságtudomány soha sehol - így természetesen most és itt sem - vállalta ezt a szerepkört, hogy a vállalati gazdálkodás vala­mennyi részletkérdésében, min­den döntésárnyalatra kiterje­dően, egyértelmű utasitásjelle- gű szabálygyűjteményként ér­telmezzék. Ellenkezőleg: köztu­domású, hogy gazdaságirányí­tási rendszerünk lényegi újdon­sága éppen az, hogy a szabá­lyozók határolta mozgástérben a vállalati döntések önállóak, következésképp az eredményes és a hibás döntések felelőssé­ge is ebbe az önállósági körbe tartozik. Nyilvánvaló, hogy ha a szabályozók minden kisebb- nagyobb döntéshez automati­kusan receptet adnának, akkor aligha lenne különbség a mai, illetve a korábbi tervutasításos irányítási struktúra között. Ám ha már a korábbi irá­nyítási rendszert említettük — hozzáteszük — természetesen a mai tanulságok levonása miatt, hogy még akkor sem érvénye­sültek a tervutasítások olyan gépies automatizmussal, mint ahogyan azt sokafi képzelik, hiszen a tervutasítások megva­lósításának folyamatában is végtelen sok színárnyalatot ke­vert az összképhez a megvaló­sítók személyisége, az tehát, hogy — némi egyszerűsítéssel szólva -: jól vagy rosszul, oko­san vagy félreértve, gondolkod­va vagy rutinszerűen értelmez­ték-e egy-egy vállalatnál az adott tervelőírást? Ezek a sze­mélyi motívumok ma hatványo­zottabban érvényesülnek, hi­szen a szabályozók eleve és nyíltan építenek az alkalmazók személyiségére, a döntésben felelősök képességeire, hozzá­értésére, színvonalára. Gondol­junk csak arra a köznapi, mind­annyiunk által jól ellenőrizhe­tő példára: vajon mi az oka, hogy esetleg két közeli, azonos cikkeket árusító bolt úgy külön­bözik egymástól az áru válasz­tékát tekintve, mint ég és föld - pedig a szabályzók, sőt, az árubeszerzési lehetőségek is azonosak mindkettőjük számá­ra? Nem létezik olyan gazda­ságirányítás, amely egyazon színvonalra emeli a két bolt ve­zetőjét: az egyik szépen meg­várja amíg az árut szállító ko­csi megáll a bolt előtt, s azt árusítja, amit kap, másik tal­pal, kutat, időt-fáradtsógot szán rá, hogy növelje üzlete választékát I tt azonban már-már halljuk az ellenérvet: ez a személyi eltérés is kapcsolatba hoz­ható a szabályozókkal, hi­szen nagy hiba ha a két példa­boltvezetőnek hozzávetőleg azo­nos a jövedelme; ez aligha ösztönöz arra, hogy a gyen­gébb is a jobb módszerét al­kalmazza. Ez persze igaz - és igaz az is, hogy a szabályozók, köztük az érdekeltségi tényezők hatását nem lehet nem szabad lebecsülni; gondolatsorunk sem azt célozza- Am mégis, ismét hangsúlyozzák: a legtökélete­sebb szabályozó nem pótol sze­mélyes képességeket tulajdon­ságokat; olyannyira nem, hogy gazdasági életünkben egész sor példa jelzi: néha a szabályozó nyilvánvaló célzatával ellenté­tes döntések a helyi, vállalati érdeket sem szolgálják, indíté­kai tehát még a saját érdek túlhangsúlyozásával sem ma­gyarázhatók, hanem csupán olyan - nevezzük így: gazda­ságon kívüli okokkal - mint a tévedés, a hozzá nem értés, oz érdekek hibás értékelése. A gazdaságirányítás nem va­rázsigék gyűjteménye, amely­ben elegendő csupán a sza­bályt kimondani, közzétenni ahhoz, hogy hatásai a lehető legjobban érvényesüljenek. Kö­vetkezésképp: a személyes fe­lelősség nem csökken a végre­hajtás folyamatában, még ak­kor sem, ha a központilag ki­adott szabályozók vállalati vég­rehajtásáról van szó! L A. Losonczi Pál Algírban Ma kezdődnek a hivatalos tárgyalások Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn hivatalos baráti látogatásra Algériába, az Algé­riai Demokratikus és Népi Köz­társaság fővárosába érkezett. A gépből kilépő Losonczi Pált Huari Bumedien, az Algé­riai Forradalmi Tanács elnöke üdvözölte, közben 21 lövésből álló díszsortűz dördült el a ma­gyar államfő tiszteletére. Megjelent a fogadáson a for­radalmi tanács több tagja. A zenekar eljátszota a ma­gyar és az algériai himnuszt, majd Losonczi Pál Huari Bu­medien kíséretében ellépett a tiszteletére felsorakozott dísz­század előtt, ezt követően üd' vözölte a diplomáciai testület megjelent tagjait. A repülőtéri fogadtatás után Losonczi Pál és kísérete: dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, dr. Korom Mihály igaz­ságügyminiszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyette­se és a többi hivatalos sze­mélyiség Zsigmond Zoltán, ha­zánk algériai nagykövete szál­lására hajtatott. A főváros utcáin Losonczi Pált sokezren üdvözölték. Gyerekek virágesővel árasz­tották el a küldöttség kocsi­sorát. A repülőteret és a magyar államfő szállásáig a nép pa­lotájáig vezető utat magyar és algériai zászlók, valamint a két ország államfőinek képei díszí­tették. Több felirat éltette Lo­sonczi Pált és az algériai—ma­gyar barátságot. A Nemzeti Front * választási győzelme Csehszlovákiában A Csehszlovák Kommunista Párt és a Nemzeti Front Központi Bizottságának közös felhívása Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap hivatalos, baráti látogatásra Afrikába utazott. Képünkön: Losonczi Pált búcsúztatják a Ferihegyi repülőtéren Péter János Varsóba utazott Péter János külügyminiszter hétfőn a kora reggeli órákban elutazott Varsóba, ahol hazán­kat a Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminisztereinek ked­den kezdődő értekezletén kép­viseli. Szovjet . U vendegek a Szénbányáknál Szovjet külkereskedelmi kül­döttség érkezett tegnap Pécsre, a Mecseki Szénbányák vendé­geként. A gépexporttal foglal­kozó szakemberek a mecseki szénmedencében is alkalmaz­ható bányagépeket kínálnak el­adásra. A küldöttség tagjai kö­zött van a világhírű szov:et MASINÓEXPORT kereskedelmi igazgatója is. A vendégeket tegnap a Me­cseki Szénbányák vezetői fo­gadták, ma pedig az üzemek­ben tesznek látogatást. * Losonczi Pál a különrepülő- gép fedélzetéről Jugoszlávia te­rülete felett áthaladva távirat' ban üdvözölte Joszip Broz Tito köztársasági elnököt, majd amikor a repülőgép Olaszország területe felett haladt, üdvözlő távizatot intézett Giuseppe Sa- ragathoz, az Olasz Köztársaság elnökéhez. * Losonczi Pál hétfőn délután Algírban megkoszorúzta a mártírok emlékművét, majd ezt követően rövid udvariassági lá­togatást tett Huari Bumedien elnöknél. 9 Az El Mudzsahid című lap hétfői számában a címlapon Losonczi Pál és Huari Bume­dien nagyalakú arcképét közli, alatta a főcímű üdvözöljük Lo­sonczi Pál elnököt! Kedden megkezdődnek Lo­sonczi Pál és Huari Bumedien politikai tárgyalásai. Prága Prágában vasárnap délután nyilvánosságra hozták a novem­ber 26-án és 27-én megtartott általános választások eredmé­nyét. Eszerint a választási név­jegyzékbe felvett 10 millió 253 ezer 796 állampolgár közül sza­vazati jogával élt 10 millió 197 ezer 234 személy, vagyis 99,45 százalék. A szövetségi gyűlés, a parla­ment népi kamarájának képvi­selőjelöltjeire országos viszony­latban 10 millió 153 ezer 572 fő adta le szavazatát, vagyis 99,81 százalék. A Nemzeti Front­nak a szövetségi gyűlés nem­zeti kamarájába jelölt képvise­lőire 10 millió 144 ezer 464 ál­lampolgár, vagyis 99,77 száza­lék szavazott. A Cseh Nemzeti Tanács kép­viselőjelöltjeire 7 millió 172 ezer 146 választó adta voksát, azaz az érvényes szavazatok 99,78 százalékával választották meg a Cseh Köztársaság képviselő- testületének tagjait. A Szlovák Nemzeti Tanács esetében a je­lölteket 2 millió 983 ezer 603 választó támogatta, az érvényes szavazatok 99,94 százalékával. Mint ismeretes, megválasztották ezenkívül Csehszlovákia egész területén a megyei (kerületi), a prágai és pozsonyi városi, a já­rási, valamint a helyi nemzeti bizottságok (tanácsok) tagjait is. A Nemzeti Front jelöltjeit ezekre a posztokra is az érvé­nyes szavazatok több mint 99 százalékával választották meg. A központi választási bizott­ság a számszerű eredményeket ismertetve közli, hogy a szövet­ségi gyűlés, valamint a köztár­sasági képviselőtestületek tag­jai mindenütt elnyerték a meg­választásukhoz szükséges sza­vazatokat. A bizottság az ered­ményeket értékelve megállapít­ja: a választási előkészületek és maguk a választások mindenütt kedvező légkörben, a kommu­nista párt XIV, kongresszusának szellemében folytak. A választá­si kampányt az állampolgárok aktivitása jellemezte. Az ered­mények meggyőzően bizonyít­ják, hogy Csehszlovákia lakos­ságának túlnyomó többsége egyetért a CSKP politikájával és támogatja a Nemzeti Front jelöltjeit. * A Csehszlovák Nemzeti Front választási győzelmének bejelen­tése után Csehszlovákia Kom­munista Pártja és a Nemzeti Front Központi Bizottsága felhí­vást intézett az ország népé­hez. Ebben méltatja az állam­polgároknak, a cseh és szlo­vák nemzetnek, valamint a nemzetiségeknek a párt és a Nemzeti Front politikája mellett kinyilvánított állásfoglalását. Egyúttal köszönetét mond va­lamennyi kommunistának és pártonkívülinek a bizalomért. „A választási győzelem az egész dolgozó nép és a szoci­alista rendszer győzelme" - hangsúlyozza a felhívás. Megkezdőlölt a KGST közlekedési állandó bizottságának 41. ülésszaka November 29. — december 3-a között Budapesten tartja 41. ülését a KGST közlekedési és állandó bizottsága. A szociálisa országok közlekedésének fej­lesztése szempontjából fontos nemzetközi tanácskozást Vályi Péter, a Minisztertanács elnök- helyettese hétfőn délelőtt nyi­totta meg a Gellért Szállóban. Az állandó bizottság egyebek között megvizsgálja o szocialis­ta országok egységes konténe' rés fuvarozási rendszerének megszervezésével kapcsolatos egyezménytervezetet, a számí­tástechnikai módszerek alkal­mazását a tagállamok közleke­désében, egyezményt készít elő kereskedelmi tengerhajózási együttműködésre, a dunai áru- fuvarozások, a nemzetközi te­hergépkocsi-forgalom fejleszté­sére. Elnökségi ülés Szekszárdon A „kiskamara" egy éve A Magyar Kereskedelmi Ka­mara ez év elején hozta létre Dél-dunántúli összekötő Bizott­ságát. E társadalmi bizottság működési szférája három me­gyére terjed ki, feladata pedig, hogy védelmezze tagvállalatai­nak érdekeit, elősegítse a válla­latok és a kamara közötti in­formáció áramlást, témákat dol­gozzon ki, amelyek segítik a gazdálkodást. Eltelt közel egy esztendő. Milyen munkát vég­zett az összekötő Bizottság? Erről volt szó tegnap a? elnök­ségi ülésen, amelyet Szekszár­don tartottak a Tolna megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat székházában. Bár az elnökségi tagok fele, az influenzajárvány és másirá­nyú elfoglaltság miatt, nem le­hetett jelen, az ülésen elhang­zottak alapján képet formálha­tunk az eddigiekről. Az Össze­kötő Bizottság rövid egy évi működése után nem sok érdem­legeset mutathat fel. A bizott­ság, amelynek azt a szerepet szánták, hogy fogaskerék legyen o Magyar Kereskedelmi Kama­ra és a tagvállalatok között, mintha nem találta volna meg a funkcióját. Na persze, az a véleményünk, a kamara sincs egészen tisztában azzal, hogy milyen konkrét segítséget akar adni az összekötő Bizottságon keresztül tagvállalatainak. (Szá­mon kérték például az elnök­ségi tagok, hogy mi van azokkal az információkkal, amelyek rendszeres küldését a kamara év elején ígérte.) Az ülésen ab­ban állapodtak meg, hogy kör­levelet küldenek ki a tagválla­latoknak, miben, milyen terüle­teken kérik a segítséget. Beje­lentették, a következő évi mun­katervben két téma szerepel: a KGST komplex program és az import alakulása. Az elnökségi ülésen beszá­moló hangzott el a magyar- jugoszláv határmenti árucsere forgalom idei alakulásáról. Az összekötő Bizottság idei mun­katervében azt a célt tűzte ki, hogy felkarolja az ügyet, segíti felkutatni Baranyán kívül a má­sik két szomszédos megyében is azokat az árukat, amelyeket az árucserében ellentételként felkínálhatunk a jugosziávok- nak. Az ÖB határmenti albi­zottsága megalakult, de még csak ezután lát munkához. Ér­deklődtünk, mi van azzal a Pé­csi Ipari Vásár alkalmával el­hangzott ígérettel, hogy a Sla- vonija Commerce ősszel irodát nyit Pécsett? Megtudtuk, a ju­goszláv export-import cég a jö­vő évben kívánja megnyitni iro­dáját. M. Z. |

Next

/
Thumbnails
Contents