Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-27 / 280. szám

1971. november 27, DUN ANTŰLI NAPLÓ Árvíz és vízhiány Száz esztendeje működnek a vízgazdálkodási társulatok Baranyában - ma már 503 ezer katasztrális hold gazdái Jövő nyárra elkészül Száz éve alakultak meg Ba­ranyában az első vízgazdálko­dási társulások. Feladatuk volt az árvizek elleni védekezés, töl­tések erősítése, mócsarak lecsa- polása. Lényegében a maiak is liasonló feladatot látnak el. Egy-egy terület vízügyi felada­tainak megoldására szerveződ­tek - állami támogatással, az érdekelt üzemek és a lakosság társadalmi összefogásával, az anyagi érdekeltség vállalásá­val. Baranyában jelenleg négy vízgazdálkodási társulat műkö­dik 503 172 katasztrális holdon. Az idén 1050 kilométer hosszú­ságú közcélú csatorna-hálózat gondjai hárultak a társulatok- ■ra, s 41 585 000 forint termelési értéket produkáltak. Baranya kétharmad részén a társulatok a vízgazdálkodás gazdái, s csak egyharmad marad a mezőgaz­dasági üzemek saját, és más vállalatok építő kapacitására számítva. A múlt és jelen • A Mohács—Kölked Árvédelmi és Lecsapolási Társulat, a Pé­csi-. Fekete- és Egerszegi-viz Lecsapoló Társulat, Baranya legrégibb vízgazdálkodási tár­sulatai; kitűnően oldották meg feladataikat Az utóbbi mintegy 1500 négyzetkilométeres víz­gyűjtő-terület csatornáit építet­te meg. Ugyancsak jól műkö­dött a siklósi székhelyű Dá- zspny-Dárdai Társulat, mely a Siklóstól délre eső területek gazdája volt. 1948-ban államo­sították a társulatokat és létre hozták az egységes, állami víz­gazdálkodási szervezetet. Ez az önmagában véve helyes intéz­kedés később sajnos a vízgaz­dálkodás zsákutcája lett, ugyan­is ettől kezdve kizárólagosan állami feladatnak tekintették valamennyi vízfolyás és vízléte­sítmény kezelését, fejlesztését, ide értve a helyi érdekeket szol­gáló munkákat is. Ez hihetetlen mértékben visszavetette az egyes területek vízgazdálkodá­sát, kidőlt gátak, eliszaposodott csatornák, mocsarak jellemezték azokat a területeket is, ahol korábban már eredményes víz- gazdálkodás volt 1957-ben újból megalakultak a vízgazdálkodási társulatok, s a vízgazdálkodás országos mé­retű összefogásával és szabá­lyozásával egyidejűleg az álla­mi erőket a legfontosabb, or­szágos jelentőségű munkákra lehetett összpontosítani. Orszá­gosan társulati úton az elmúlt 14 esztendő alatt 4 millió hol­don végeztek vízrendezést, kö­zel egymilliárd forint értékben. Ugyanez idő alatt az elhanya­golt csatorna- és kisvízfolyás hálózaton 20 000 kilométer hosszban végeztek karbantartó munkát és 3Q00 kilométer hosz- szúságú új csatornát építettek. Baranyában a Baranya-csator­na Vízgazdálkodási és Talajvé­I delmi Társulat (Sásd), a Dráva j menti Vízgazdálkodási és Ta­lajvédelmi Társulat (Sellye), a Mohács környéki Vízgazdálko­dási Társulat s a csak részben Baranyában működő Margita- szigeti Vízgazdálkodási Társu­lat a megye területének 73,5 százalékát foglalja magában, Hatszáznyolcvannégy munkás, 11 mérnök és 24 technikus, va­lamint a gépi felszerelés: 16 kotró, 14 földtoló- és 22 más munkagép ál| rendelkezésre a vízrendezési, meliorációs, talaj- védelmi, vízhasznosítási és a fa­lusi lakosság vízellátási felada­tainak megoldására, A jövő Újabb és újabb gépeket kell | beszerezni. Ugyanis ezen áll vagy bukik, hogy a társulatok ' valóban egy-egy terület igazi vízügyi gazdái legyenek. A cél s egyben a vízgazdálkodási tár­sulatok jövője is, hogy saját te- ■ rületükön a teljes vízrendezési állapotot érjék el. Ehhez leg­alább 5—15 év szükséges. S ha ez sikerül, akkor a megépített ! vízművek fenntartása lesz a tár­sulatok hasonló nagyságú fel adata. Addig azonban,..! Egyre szélesebb körben kell ta­lajvédelmi feladatokat ellátni. Főleg a sásdi járásban. A mo­hácsi járás északi részében — i a Csele-patak —, a szigetvári járásban pedig az Almás patak vízgyűjtőjében vannak sürgető ! feladatok. A sellyei társulat a I síkvidéki, nyílt felszíni csatornák helyett alagcsövekben akarja a vizeket levezetni. A tervidőszak­ban holland automata alagcső- fektető gépeket szereznek be - Baranyában két ilyen gép el is láthatná a feladatokat A társulatok legfontosabb feladata, hogy a káros árvízi vizeket elvezesse és tárolja a vízszegényes időkre. Magyar­teleken például nemrégiben ol­dották meg a komplex vízren­dezést, de mór most felmerül a vízpótlás kérdése is. Baranyá­ban országosan is elismerésre méltó eredményeket értünk el a tárolók építésében. A jövő­ben a Karasica vízfolyás tér­ségében épülhetnek jározók. Nemrégiben erre tanulmányter­vek is készültek. Egy összehan­golt működésű, komplex tároló- j rendszer ebben a térségben egyszerre segíthetne Pécs víz­ellátásában, s egyben megol- ! daná a Karascia völgyének bel­víz- és vízvédelmét is. Ez a fel­adat egy itt alakítandó társulat munkája lehetne, s talán ennek a társulatnak a feladatává te­hetnék a Jégkárelhárítási cso­port működtetését is. Baranya domborzata szinte kínálja a tá- rozási lehetőségeket, s a társu­latok 5 éves terve tartalmaz Is ilyen jellegű célokat Az elkö­vetkezendő tervidőszakban a baranyai társulatok 315 millió forint értékben képesek vízgaz­dálkodási feladatokat ellátni. Bővítik a Feísőma'ant utca; piacot Az öreg lakóházak,. elhagyott raktárak közé ékelődött „nagy- piac’/ a Felsőmalom utcában ma már olyan nagy forgalmat bonyolít le, hogy megérett a bővítésre. A munkálatokra vo­natkozóan határozatot hozott a közelmúltban Pécs megyei vá­ros Tanácsa végrehajtó bizott­sága. A FŰSZERT által koráb­ban használt raktárépületeket a tanács megvásárolta. De bi­zonyos ingatlanrészek — ame­lyek a .Villamosipari és Gép­javító Kts^ tulajdona — érintik a picteret. Végül is megegye­zés született, amelynek alapján cserékre, szanálásokra kerül sor. A bővítéssel mintegy 7—8 1 ezer négyzetméter szabad te- ! rület keletkezik, amelyen fedet­len piacot létesítenek. A piac­tér burkolási költsége 2,9 mil­lió forint lesz, a környező út és járdaburkolatok helyreállításá­ra pedig 400 ezer forintot for­dítanak. A bontások folyamán egyébként a piac Irányi Dániel tér felőli bejárata körűlttelül kétszeresére szélesedik. A piac tér bővítésének költségeit ter­mészetesen nem csak e fenti kiadások képezik, mert például külön 3 656 000 forintba került a területek, illetve épületek megszerzése Az anyagi eszkö­zök figyelembevételével egye­lőle mintegy 200 folyóméter nagyságrendben állítanak fel elárusító asztalokat, továbbá vízvételi és szeméttároló helyet létesítenek Egy későbbi idő­pontban aztán palatetővel el­látott, acélvázas fészert építe­nek a szabadon maradt terület fölé. Marad olyan épület, amely ugyan nem kerül egyelőre bon­tásra, de piaci célokra felhasz­nálható. A II. kerületi hivatal pályázat révén ad ideiglenes használati jogot díjtalanul azoknak az üzemeltetőknek, akik e helyiségek — célnak megfelelő átalakítását, kizáró­lag piaci forgalom lebonyolítá­sára — saját költségen' vállal­ják. A vb határozat szerint o piacbővítést 1972 június vé­géig végié kell hajtani. Korszerű csatorna- és vízfotyástis titó gépeket szereznek be a víz­gazdálkodási társulatok ezen felül még további 150 mil­liós építési kapacitássá saját vízmüveiket kívánják fejleszteni. Ez azt is jelenti, hogy a helyi feladatok, megoldására szinte maradék' nélkül képesek. Van azonban más is. A na­gyobb jelentőségű, közcélú és a nem kizárólagos mezőgazda- sági vízgazdálkodási művelt építésére csak nagyon kicsi nagyságrendű kapacitás van. Egy új vállalat Országosan Is, de különösen a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság működési területén már évek óta felmerült az igény: o j vízügyi államigazgatási és vé­dekezési feladatkört élesebben I válasszák el a vízépítóipari te- j vékenységtól. A profil tisztább kialakítása mindkét vízügyi ; szakmára nagyon hasznos len- I ne. Ezért Dél-Magyarorszógon - Szeged és Nagykanizsa kö­zött - indokolt lenne egy olyan vízépítő vállalat létrehozása, mely mindennemű részletfel­adatot a vízügyi igazgatóságok­nál és más szervnél is ellátná. Az említett térség vízügyi munkáinak Irányítása legmeg­felelőbben egy pécsi központú vállalattól történhetne. A Dél­I dunántúli Vízügyi Igazgatóság termelési üzeme jól felkészült a vállalat alapításával kapcsola­tos feladatok előkészítő mun­káira. A szakemberek ugyanis régóta dédelgetik ezeket a ter­veket, s volóraváltásuk minden bizonnyal csak idő kérdése. Lombos! Jenő Pécsváradról —- a szakosított nagyüzemi telepekre SZAKMUNKÁSFIATALOK Szülők és gyerekek, iskolák és szülők egyre időszerűbb kö­zös gondja a most következő hetekben, hónapokban a nyol­cadikos láilyok és fiúk jövője. Szakmájuk, hivatásuk, alakulá­sa az egyéni, a termelőüzemi és a népgazdasági érdekek összhangjában. Sok helyütt szó esik majd oz állattenyésztés szakmunkásigényeiről. A kislány Szalárvtón Sokac István, a tsz telepvezetője a kalauzom. Fehér köpenyt kapok. Áthalad­va a zuhanyozón, az öltözőn, máris a korszerű tenyésztő üzem udvarán járunk. Jelenleg 4000 sertést elletnek, nevelnek, hiz­lalnak itt. Megtudom: az ott a vemhesítő, a kocaszállás, ez itt o hizlalda, az egyforma hosszú épületek pedig az el- letők. Épületenként egyetlen szakmunkás elleti, gondozza a 30 tenyészkocát, átlagosan 9 malaccal. Itt találkoztam a kislánnyal, aki gyakorlati idejét tölti Sajno- vics Mihályné szakmunkás mel­lett. Geta Mária nevetős szemű, formás, piros barna kislány. Mint ■ a népdaloké ... Azaz mégsem teljesen: modern, sö­tét keretű szemüveget visel, és világoskék melegítőt, gumicsiz­mával. A hosszú teremben kellemes meleg, ragyogó tisztaság. A le­vegő is tiszta. Érezni: mindent száműztek, ami az egykori disz­Kevés az üres vagon Teljes kapacitás: jövő nyártól 360 ezer tonna brikettet gyártanak majd Nagymányokon Eredetileg Pécsújhegyre ter­vezték az áttelepítést, a hidasi brikettgyár „átköltöztetése” azonban Igen költségesnek bi­zonyult — a számítások szerint nyolcvanmillió forintba került volna. Az ésszerűség és a gaz­dasági meggondolások diktálta új megoldás, amely már a be­fejezéshez közeledik, ennek a költségnek a tizedrészét sem teszi ki. A hidasi préskapacitás Nagy­mányokon él tovább, a nagy- mányoki brikettüzemet fejlesz-, tették oly mértékben, hogy a rekonstrukció teljes befejezése után évi 360 ezer tonna — és a piacon kedvelt — brikettet gyártanak majd itt. A rekonstrukció tervezésénél sok szempontot vettek figyelem­be a gyár és a Szénbányák gazdasági vezetői. Áttették a nagyjavítás időpontját a ter­vezett májusról augusztusra, s ezzel lehetővé tették, hogy az új gépek technológiai szerelé­sét az éves karbantartási mun­kákkal egyidőben végezzék el. Mindez határidőre megtör­tént. Az az aggodalom tehát, amely korábban fájdította a gyár vezetőinek, dolgozóinak fejét: képes-e az üzem kollek­tívája ezt a viszonylag nagy többletmunkát elvégezni — fe­leslegesnek bizonyult. A megnövekedett préskapa­citás tehát ez év augusztus 26- tól a rendelkezésre áll. A ki­szolgálórendszer rekonstrukció­ja még hátravan. A régi üzem kapacitásához — napi 8—900 tonna — átla­gosan 50—60 vasúti kocsi for­galma volt szükséges. De elő­fordult már korábban is 120 kocsi egyidejű ott-tartózkodása is. Napi 1400 tonna brikett kerül — teljes kihasználtság esetén — a megüresedett vas­úti kocsikba Nagymányokon. Ehhez természetesen szükséges, hogy a jelen levő vasúti kocsi­kat, amelyekben alapanyagok érkeztek, mielőbb ürítsék ki. Jelenleg ez jelenti a legna­gyobb problémát. Sokszor több órát kell állnia a présgépek­nek azért, mert nincs üres ko­csi, nem tudják a kész termé­ket hová tenni. Mi lehet az oka ennek? Elsősorban az, hogy a széniszapot nem tudják olyan gyorsan kirakni, amilyen gyorsan az üres kocsira szük­ség van. Három műszakban termelnek ma Nagymányokon. A termelés — napi viszonylatában — mindössze nyolcvan százalékos, előfordul, hogy egy műszak csak 180 tonnát ad ki, ami meg sem közelíti az optimu­mot. A megoldás: felül kell vizsgálni a vagonok ürítésének tempóját, meg kell keresni azokat a technológiákat, ame­lyek jelentősen meggyorsítják — a lehetőségek határain be­lül — az üres vasúti kocsik biztosítását náólakra emlékeztet. A kutri- cákban a néhány napos lózsa- színű „hízójelöltek” 8—10 es csoportokban sütkéreznek az infralámpák alatt Itt beszélge­tünk. Jó érzés hallgatni ezt a kis­lányt, milyen élvezettel mesél erről az eléggé „fiús” szakmá­ról. Egy munkanapját kérde­zem. Szakkifejezések röpködnek és munkafolyamatok: etetés, alomsúlymérés, tápszerezés, hi­giéné. Rövid, szabatos monda­tokkal fogalmaz, itt-ott körülír­va, hogy megértsem. Szavai in­telligenciát, önálló gondolko­dást tükröznek. Vajon hogy vá­lasztotta épp ezt? — Fodrásznak készültem. .. A bizonyítványom 2,6 volt Osz­tályfőnöki órán hallottam elő­ször a telepről. Megnéztük, je­lentkeztem Pécsváradra, ahol ma mór 3,6 az eredményem — mondja egyszuszra és kicsit el­pirul, örömében. — És mit szóltak „akkor”, otthon? — Bejelentettem: ‘sertéste­nyésztő leszek. „Csak meg ne bánd!...” — mondták a szüle­im. Hát nem bántam meg, és nagyon szeretem. Az elnök A faluban — a falvakban — még tartja magát egy régi, „hagyományos” személelet: „Lánygyerek maradjon otthon, menjen férjhez." Erről beszél­gettünk a tsz elnökével, Kerner Adómmal, aki rendszeresen ott van a pályaválasztási szülői ér­tekezleteken, s elmondja a le­hetőségeket — Minden fiatalnak legyen valamilyen szakma a kezében, erre törekszünk. 300 cfolgotónk közül jelenleg 142 a szakmun­kás; közülük 61 tsz-tagunk 25 éven aluli. Mindent elkövetünk, hogy a fiatalok igényeit telje­sítsük, azaz a lehetőséget meg­adjuk. Más kérdés, ki hogyan él ezzel. Nem egy szülő két- három év után belátja: hiba volt otthon tartani a lányt. „Ha volna valami hely a sertéstele­pen ...” — mondják. Hát ilyen­kor már nagyon megnézzük, és ez sok mindenől függ . . . Fiatal csak szakmunkásként léphet be a tsz-be. Persze a fiúkkal is van probléma. Van, aki nem becsüli meg a lehetőséget. Zűröket Csi­nál, otthagyja az iskolát... És két-három év utón jön rá, mit vesztett. Amikor látja, hogy társai, pajtásai már kész szak­munkások. Akkor megpróbálja valahol újrakezdeni. Hiába, egyiknek előbb, mbsiknak ké­sőbb jön meg az esze . , . Az igazgató- A közvélemény szerint hoz­zánk a „gyengébb” tanulók jönnek. Az elégséges eredmény mögött azonban ritka a való­ban gyönge képesség. Hátrá­nyos helyzetű falusi gyerekek­ről van szó. Külön idő, külön nevelői tapintat és következe­tes ráhatás szükséges, amig mindez eltűnik, megszűnik. Brezniczky József igazaiéval és helyettesével, Heiner Tiborné- val beszélgetünk a Pécsváradi Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskola irodájában. Az is­kola országos hírű. Állatte­nyésztőket képez ki baromfi, sertés- és szarvarsmarhatenyész- tő szakon. Fél év elmélet - fél év gyakorlat megosztásban min­dig 100—100 tanuló tartózkodik az iskolában, illetve gyakorla­ton. lAz iskola bentlakásos, kö­vetkezésül a diákotthonnak rendkívül nagy pedagógiai és oktatásmódszertani szerepe vart az anyag begyakorlásában és az emberrénevelés folyamatá­ban. Itt pedig az összes ma el­képzelhető modern iskolai föl­szereléssel, szemléltető eszköz­zel, oktatási géppel (film- és diavetítők, audiovizuális eszkö­zök stb.), a legkorszerűbb tan- űzemekkel (Pécsvárad, Bikái és Szentlórinc), diákönkormányzat­tal és emberi jó szövői mindent elkövetnek az indulási hátrányok leküzdésére. Az a cél, hogy az ismeretek, a magatartási nor­mák hiányosságait és — éppen az önbizalom hiányából faka­dó — kisebbrendűség (elsősor­ban) lelki gátlásait fokozato­san a közösségi ember biztos szaktudása, műveltsége, jó tár­sadalmi közérzete váltsp fel há­rom év alatt ezekben a fiata­lokban. — Milyen eredménnyel jár ez?- Sokfelé"7érdeklódem: a fia­talok többsége más emberré lesz a szakmunkásképzőben. Jól helytáll a munkában, s nem ritka, hogy a 25’ főnyi osztály fele továbbtanul. De vajon kell-e ennyi szak­munkás, és hol? Az igazgató szerint ha most 500 fiatal vé­gezne (a 30-40 helyett) vala­mennyit el tudná helyezni itt és a környező megyékben. És a szakmunkás' igények Baranyában 2-3 éven belül közel 600 állattenyésztőre volna szükség, ahhoz, hogy az 1973- ig felépülő 32 szarvasmarha- és 20 sertéstelep (megkötött szak­munkáslétszámmal) megindul­hasson. A IV, ötéves terv távla­tában évente 60 új sertéste­nyésztő és 80 szarvasmarha te­nyésztő kellene csak a baranyai modern, nagyüzemi szakosított telepek szakmunkásigényei sze­rint. (És akkor hol van még a két műszák lehetősége . . .) Szülők, nevelők, gazdasági vezetők segítő jószándékán, szemléletén és végső fokon a mai 14 évesek életpálya-válasz­tó döntésén múlik jó részben, hoqyan alakulnak majd ezek a számok. Wallinger Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents