Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-27 / 280. szám
1971. november 27, DUN ANTŰLI NAPLÓ Árvíz és vízhiány Száz esztendeje működnek a vízgazdálkodási társulatok Baranyában - ma már 503 ezer katasztrális hold gazdái Jövő nyárra elkészül Száz éve alakultak meg Baranyában az első vízgazdálkodási társulások. Feladatuk volt az árvizek elleni védekezés, töltések erősítése, mócsarak lecsa- polása. Lényegében a maiak is liasonló feladatot látnak el. Egy-egy terület vízügyi feladatainak megoldására szerveződtek - állami támogatással, az érdekelt üzemek és a lakosság társadalmi összefogásával, az anyagi érdekeltség vállalásával. Baranyában jelenleg négy vízgazdálkodási társulat működik 503 172 katasztrális holdon. Az idén 1050 kilométer hosszúságú közcélú csatorna-hálózat gondjai hárultak a társulatok- ■ra, s 41 585 000 forint termelési értéket produkáltak. Baranya kétharmad részén a társulatok a vízgazdálkodás gazdái, s csak egyharmad marad a mezőgazdasági üzemek saját, és más vállalatok építő kapacitására számítva. A múlt és jelen • A Mohács—Kölked Árvédelmi és Lecsapolási Társulat, a Pécsi-. Fekete- és Egerszegi-viz Lecsapoló Társulat, Baranya legrégibb vízgazdálkodási társulatai; kitűnően oldották meg feladataikat Az utóbbi mintegy 1500 négyzetkilométeres vízgyűjtő-terület csatornáit építette meg. Ugyancsak jól működött a siklósi székhelyű Dá- zspny-Dárdai Társulat, mely a Siklóstól délre eső területek gazdája volt. 1948-ban államosították a társulatokat és létre hozták az egységes, állami vízgazdálkodási szervezetet. Ez az önmagában véve helyes intézkedés később sajnos a vízgazdálkodás zsákutcája lett, ugyanis ettől kezdve kizárólagosan állami feladatnak tekintették valamennyi vízfolyás és vízlétesítmény kezelését, fejlesztését, ide értve a helyi érdekeket szolgáló munkákat is. Ez hihetetlen mértékben visszavetette az egyes területek vízgazdálkodását, kidőlt gátak, eliszaposodott csatornák, mocsarak jellemezték azokat a területeket is, ahol korábban már eredményes víz- gazdálkodás volt 1957-ben újból megalakultak a vízgazdálkodási társulatok, s a vízgazdálkodás országos méretű összefogásával és szabályozásával egyidejűleg az állami erőket a legfontosabb, országos jelentőségű munkákra lehetett összpontosítani. Országosan társulati úton az elmúlt 14 esztendő alatt 4 millió holdon végeztek vízrendezést, közel egymilliárd forint értékben. Ugyanez idő alatt az elhanyagolt csatorna- és kisvízfolyás hálózaton 20 000 kilométer hosszban végeztek karbantartó munkát és 3Q00 kilométer hosz- szúságú új csatornát építettek. Baranyában a Baranya-csatorna Vízgazdálkodási és TalajvéI delmi Társulat (Sásd), a Dráva j menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (Sellye), a Mohács környéki Vízgazdálkodási Társulat s a csak részben Baranyában működő Margita- szigeti Vízgazdálkodási Társulat a megye területének 73,5 százalékát foglalja magában, Hatszáznyolcvannégy munkás, 11 mérnök és 24 technikus, valamint a gépi felszerelés: 16 kotró, 14 földtoló- és 22 más munkagép ál| rendelkezésre a vízrendezési, meliorációs, talaj- védelmi, vízhasznosítási és a falusi lakosság vízellátási feladatainak megoldására, A jövő Újabb és újabb gépeket kell | beszerezni. Ugyanis ezen áll vagy bukik, hogy a társulatok ' valóban egy-egy terület igazi vízügyi gazdái legyenek. A cél s egyben a vízgazdálkodási társulatok jövője is, hogy saját te- ■ rületükön a teljes vízrendezési állapotot érjék el. Ehhez legalább 5—15 év szükséges. S ha ez sikerül, akkor a megépített ! vízművek fenntartása lesz a társulatok hasonló nagyságú fel adata. Addig azonban,..! Egyre szélesebb körben kell talajvédelmi feladatokat ellátni. Főleg a sásdi járásban. A mohácsi járás északi részében — i a Csele-patak —, a szigetvári járásban pedig az Almás patak vízgyűjtőjében vannak sürgető ! feladatok. A sellyei társulat a I síkvidéki, nyílt felszíni csatornák helyett alagcsövekben akarja a vizeket levezetni. A tervidőszakban holland automata alagcső- fektető gépeket szereznek be - Baranyában két ilyen gép el is láthatná a feladatokat A társulatok legfontosabb feladata, hogy a káros árvízi vizeket elvezesse és tárolja a vízszegényes időkre. Magyarteleken például nemrégiben oldották meg a komplex vízrendezést, de mór most felmerül a vízpótlás kérdése is. Baranyában országosan is elismerésre méltó eredményeket értünk el a tárolók építésében. A jövőben a Karasica vízfolyás térségében épülhetnek jározók. Nemrégiben erre tanulmánytervek is készültek. Egy összehangolt működésű, komplex tároló- j rendszer ebben a térségben egyszerre segíthetne Pécs vízellátásában, s egyben megol- ! daná a Karascia völgyének belvíz- és vízvédelmét is. Ez a feladat egy itt alakítandó társulat munkája lehetne, s talán ennek a társulatnak a feladatává tehetnék a Jégkárelhárítási csoport működtetését is. Baranya domborzata szinte kínálja a tá- rozási lehetőségeket, s a társulatok 5 éves terve tartalmaz Is ilyen jellegű célokat Az elkövetkezendő tervidőszakban a baranyai társulatok 315 millió forint értékben képesek vízgazdálkodási feladatokat ellátni. Bővítik a Feísőma'ant utca; piacot Az öreg lakóházak,. elhagyott raktárak közé ékelődött „nagy- piac’/ a Felsőmalom utcában ma már olyan nagy forgalmat bonyolít le, hogy megérett a bővítésre. A munkálatokra vonatkozóan határozatot hozott a közelmúltban Pécs megyei város Tanácsa végrehajtó bizottsága. A FŰSZERT által korábban használt raktárépületeket a tanács megvásárolta. De bizonyos ingatlanrészek — amelyek a .Villamosipari és Gépjavító Kts^ tulajdona — érintik a picteret. Végül is megegyezés született, amelynek alapján cserékre, szanálásokra kerül sor. A bővítéssel mintegy 7—8 1 ezer négyzetméter szabad te- ! rület keletkezik, amelyen fedetlen piacot létesítenek. A piactér burkolási költsége 2,9 millió forint lesz, a környező út és járdaburkolatok helyreállítására pedig 400 ezer forintot fordítanak. A bontások folyamán egyébként a piac Irányi Dániel tér felőli bejárata körűlttelül kétszeresére szélesedik. A piac tér bővítésének költségeit természetesen nem csak e fenti kiadások képezik, mert például külön 3 656 000 forintba került a területek, illetve épületek megszerzése Az anyagi eszközök figyelembevételével egyelőle mintegy 200 folyóméter nagyságrendben állítanak fel elárusító asztalokat, továbbá vízvételi és szeméttároló helyet létesítenek Egy későbbi időpontban aztán palatetővel ellátott, acélvázas fészert építenek a szabadon maradt terület fölé. Marad olyan épület, amely ugyan nem kerül egyelőre bontásra, de piaci célokra felhasználható. A II. kerületi hivatal pályázat révén ad ideiglenes használati jogot díjtalanul azoknak az üzemeltetőknek, akik e helyiségek — célnak megfelelő átalakítását, kizárólag piaci forgalom lebonyolítására — saját költségen' vállalják. A vb határozat szerint o piacbővítést 1972 június végéig végié kell hajtani. Korszerű csatorna- és vízfotyástis titó gépeket szereznek be a vízgazdálkodási társulatok ezen felül még további 150 milliós építési kapacitássá saját vízmüveiket kívánják fejleszteni. Ez azt is jelenti, hogy a helyi feladatok, megoldására szinte maradék' nélkül képesek. Van azonban más is. A nagyobb jelentőségű, közcélú és a nem kizárólagos mezőgazda- sági vízgazdálkodási művelt építésére csak nagyon kicsi nagyságrendű kapacitás van. Egy új vállalat Országosan Is, de különösen a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén már évek óta felmerült az igény: o j vízügyi államigazgatási és védekezési feladatkört élesebben I válasszák el a vízépítóipari te- j vékenységtól. A profil tisztább kialakítása mindkét vízügyi ; szakmára nagyon hasznos len- I ne. Ezért Dél-Magyarorszógon - Szeged és Nagykanizsa között - indokolt lenne egy olyan vízépítő vállalat létrehozása, mely mindennemű részletfeladatot a vízügyi igazgatóságoknál és más szervnél is ellátná. Az említett térség vízügyi munkáinak Irányítása legmegfelelőbben egy pécsi központú vállalattól történhetne. A DélI dunántúli Vízügyi Igazgatóság termelési üzeme jól felkészült a vállalat alapításával kapcsolatos feladatok előkészítő munkáira. A szakemberek ugyanis régóta dédelgetik ezeket a terveket, s volóraváltásuk minden bizonnyal csak idő kérdése. Lombos! Jenő Pécsváradról —- a szakosított nagyüzemi telepekre SZAKMUNKÁSFIATALOK Szülők és gyerekek, iskolák és szülők egyre időszerűbb közös gondja a most következő hetekben, hónapokban a nyolcadikos láilyok és fiúk jövője. Szakmájuk, hivatásuk, alakulása az egyéni, a termelőüzemi és a népgazdasági érdekek összhangjában. Sok helyütt szó esik majd oz állattenyésztés szakmunkásigényeiről. A kislány Szalárvtón Sokac István, a tsz telepvezetője a kalauzom. Fehér köpenyt kapok. Áthaladva a zuhanyozón, az öltözőn, máris a korszerű tenyésztő üzem udvarán járunk. Jelenleg 4000 sertést elletnek, nevelnek, hizlalnak itt. Megtudom: az ott a vemhesítő, a kocaszállás, ez itt o hizlalda, az egyforma hosszú épületek pedig az el- letők. Épületenként egyetlen szakmunkás elleti, gondozza a 30 tenyészkocát, átlagosan 9 malaccal. Itt találkoztam a kislánnyal, aki gyakorlati idejét tölti Sajno- vics Mihályné szakmunkás mellett. Geta Mária nevetős szemű, formás, piros barna kislány. Mint ■ a népdaloké ... Azaz mégsem teljesen: modern, sötét keretű szemüveget visel, és világoskék melegítőt, gumicsizmával. A hosszú teremben kellemes meleg, ragyogó tisztaság. A levegő is tiszta. Érezni: mindent száműztek, ami az egykori diszKevés az üres vagon Teljes kapacitás: jövő nyártól 360 ezer tonna brikettet gyártanak majd Nagymányokon Eredetileg Pécsújhegyre tervezték az áttelepítést, a hidasi brikettgyár „átköltöztetése” azonban Igen költségesnek bizonyult — a számítások szerint nyolcvanmillió forintba került volna. Az ésszerűség és a gazdasági meggondolások diktálta új megoldás, amely már a befejezéshez közeledik, ennek a költségnek a tizedrészét sem teszi ki. A hidasi préskapacitás Nagymányokon él tovább, a nagy- mányoki brikettüzemet fejlesz-, tették oly mértékben, hogy a rekonstrukció teljes befejezése után évi 360 ezer tonna — és a piacon kedvelt — brikettet gyártanak majd itt. A rekonstrukció tervezésénél sok szempontot vettek figyelembe a gyár és a Szénbányák gazdasági vezetői. Áttették a nagyjavítás időpontját a tervezett májusról augusztusra, s ezzel lehetővé tették, hogy az új gépek technológiai szerelését az éves karbantartási munkákkal egyidőben végezzék el. Mindez határidőre megtörtént. Az az aggodalom tehát, amely korábban fájdította a gyár vezetőinek, dolgozóinak fejét: képes-e az üzem kollektívája ezt a viszonylag nagy többletmunkát elvégezni — feleslegesnek bizonyult. A megnövekedett préskapacitás tehát ez év augusztus 26- tól a rendelkezésre áll. A kiszolgálórendszer rekonstrukciója még hátravan. A régi üzem kapacitásához — napi 8—900 tonna — átlagosan 50—60 vasúti kocsi forgalma volt szükséges. De előfordult már korábban is 120 kocsi egyidejű ott-tartózkodása is. Napi 1400 tonna brikett kerül — teljes kihasználtság esetén — a megüresedett vasúti kocsikba Nagymányokon. Ehhez természetesen szükséges, hogy a jelen levő vasúti kocsikat, amelyekben alapanyagok érkeztek, mielőbb ürítsék ki. Jelenleg ez jelenti a legnagyobb problémát. Sokszor több órát kell állnia a présgépeknek azért, mert nincs üres kocsi, nem tudják a kész terméket hová tenni. Mi lehet az oka ennek? Elsősorban az, hogy a széniszapot nem tudják olyan gyorsan kirakni, amilyen gyorsan az üres kocsira szükség van. Három műszakban termelnek ma Nagymányokon. A termelés — napi viszonylatában — mindössze nyolcvan százalékos, előfordul, hogy egy műszak csak 180 tonnát ad ki, ami meg sem közelíti az optimumot. A megoldás: felül kell vizsgálni a vagonok ürítésének tempóját, meg kell keresni azokat a technológiákat, amelyek jelentősen meggyorsítják — a lehetőségek határain belül — az üres vasúti kocsik biztosítását náólakra emlékeztet. A kutri- cákban a néhány napos lózsa- színű „hízójelöltek” 8—10 es csoportokban sütkéreznek az infralámpák alatt Itt beszélgetünk. Jó érzés hallgatni ezt a kislányt, milyen élvezettel mesél erről az eléggé „fiús” szakmáról. Egy munkanapját kérdezem. Szakkifejezések röpködnek és munkafolyamatok: etetés, alomsúlymérés, tápszerezés, higiéné. Rövid, szabatos mondatokkal fogalmaz, itt-ott körülírva, hogy megértsem. Szavai intelligenciát, önálló gondolkodást tükröznek. Vajon hogy választotta épp ezt? — Fodrásznak készültem. .. A bizonyítványom 2,6 volt Osztályfőnöki órán hallottam először a telepről. Megnéztük, jelentkeztem Pécsváradra, ahol ma mór 3,6 az eredményem — mondja egyszuszra és kicsit elpirul, örömében. — És mit szóltak „akkor”, otthon? — Bejelentettem: ‘sertéstenyésztő leszek. „Csak meg ne bánd!...” — mondták a szüleim. Hát nem bántam meg, és nagyon szeretem. Az elnök A faluban — a falvakban — még tartja magát egy régi, „hagyományos” személelet: „Lánygyerek maradjon otthon, menjen férjhez." Erről beszélgettünk a tsz elnökével, Kerner Adómmal, aki rendszeresen ott van a pályaválasztási szülői értekezleteken, s elmondja a lehetőségeket — Minden fiatalnak legyen valamilyen szakma a kezében, erre törekszünk. 300 cfolgotónk közül jelenleg 142 a szakmunkás; közülük 61 tsz-tagunk 25 éven aluli. Mindent elkövetünk, hogy a fiatalok igényeit teljesítsük, azaz a lehetőséget megadjuk. Más kérdés, ki hogyan él ezzel. Nem egy szülő két- három év után belátja: hiba volt otthon tartani a lányt. „Ha volna valami hely a sertéstelepen ...” — mondják. Hát ilyenkor már nagyon megnézzük, és ez sok mindenől függ . . . Fiatal csak szakmunkásként léphet be a tsz-be. Persze a fiúkkal is van probléma. Van, aki nem becsüli meg a lehetőséget. Zűröket Csinál, otthagyja az iskolát... És két-három év utón jön rá, mit vesztett. Amikor látja, hogy társai, pajtásai már kész szakmunkások. Akkor megpróbálja valahol újrakezdeni. Hiába, egyiknek előbb, mbsiknak később jön meg az esze . , . Az igazgató- A közvélemény szerint hozzánk a „gyengébb” tanulók jönnek. Az elégséges eredmény mögött azonban ritka a valóban gyönge képesség. Hátrányos helyzetű falusi gyerekekről van szó. Külön idő, külön nevelői tapintat és következetes ráhatás szükséges, amig mindez eltűnik, megszűnik. Brezniczky József igazaiéval és helyettesével, Heiner Tiborné- val beszélgetünk a Pécsváradi Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskola irodájában. Az iskola országos hírű. Állattenyésztőket képez ki baromfi, sertés- és szarvarsmarhatenyész- tő szakon. Fél év elmélet - fél év gyakorlat megosztásban mindig 100—100 tanuló tartózkodik az iskolában, illetve gyakorlaton. lAz iskola bentlakásos, következésül a diákotthonnak rendkívül nagy pedagógiai és oktatásmódszertani szerepe vart az anyag begyakorlásában és az emberrénevelés folyamatában. Itt pedig az összes ma elképzelhető modern iskolai fölszereléssel, szemléltető eszközzel, oktatási géppel (film- és diavetítők, audiovizuális eszközök stb.), a legkorszerűbb tan- űzemekkel (Pécsvárad, Bikái és Szentlórinc), diákönkormányzattal és emberi jó szövői mindent elkövetnek az indulási hátrányok leküzdésére. Az a cél, hogy az ismeretek, a magatartási normák hiányosságait és — éppen az önbizalom hiányából fakadó — kisebbrendűség (elsősorban) lelki gátlásait fokozatosan a közösségi ember biztos szaktudása, műveltsége, jó társadalmi közérzete váltsp fel három év alatt ezekben a fiatalokban. — Milyen eredménnyel jár ez?- Sokfelé"7érdeklódem: a fiatalok többsége más emberré lesz a szakmunkásképzőben. Jól helytáll a munkában, s nem ritka, hogy a 25’ főnyi osztály fele továbbtanul. De vajon kell-e ennyi szakmunkás, és hol? Az igazgató szerint ha most 500 fiatal végezne (a 30-40 helyett) valamennyit el tudná helyezni itt és a környező megyékben. És a szakmunkás' igények Baranyában 2-3 éven belül közel 600 állattenyésztőre volna szükség, ahhoz, hogy az 1973- ig felépülő 32 szarvasmarha- és 20 sertéstelep (megkötött szakmunkáslétszámmal) megindulhasson. A IV, ötéves terv távlatában évente 60 új sertéstenyésztő és 80 szarvasmarha tenyésztő kellene csak a baranyai modern, nagyüzemi szakosított telepek szakmunkásigényei szerint. (És akkor hol van még a két műszák lehetősége . . .) Szülők, nevelők, gazdasági vezetők segítő jószándékán, szemléletén és végső fokon a mai 14 évesek életpálya-választó döntésén múlik jó részben, hoqyan alakulnak majd ezek a számok. Wallinger Endre