Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

1971. november 23. DUNANTŰLI NAPLÓ Kisegítő üzemek — mérlegen Két év alatt megduplázódott a tsz-ek melléktevékenységből származó jövedelme — Tervszerűséget, mértéktártást Néhány ember számára való­ban aranybánya, a többség számára azonban a tsz-mellék- üzemág 'is egyszerű munkahely, legfeljebb az a különbség, hogy valamivel közelebb van, mint a régi volt. Népgazdaságunk egyik legfiatalabb ágazata a szövetkezetek keretében kiépült melléküzemágak rendszere, mely egyrészről tokszáz hiány­cikknek számító termékkel bő­vítette a választékot, illetve a korábbinál jobb minőségű áruk egész sorával gazdagította a boltok készletét, másrészről azonban új gondok, ellentmon­dások egész sorát vetette fel. A melléküzemágak már keletke­zésük pillanatában vihart ka­vartak, s ez a vihar ma is vál­tozatlan erővel tart. százaléka alkalmazott, azaz nem helybeli, ami azt jelenti, hogy éppen a tagság jobb, az az folyamatos foglalkoztatásá val kapcsolatos elvárásokat nem tudták ezek az üzemek tel­jesíteni. 4 nyomán előkészítés alatt álló viszonylag szigorú rendeletek kellettek, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a továbbfej­lesztés útjait akarja a kormány- í zat elzárni. Rendet, törvényes- \ séget, a népgazdaság érdekei- 1 nek tiszteletbentartását, verseny esetén pedig igazságos ver­senyfeltételeket — ezt célozzák Kellettek? A kérdés ismét előtérbe ke­rült, hisz nem alacsonyabb fó­rum, mint a párt Politikai Bi­zottsága tárgyalt a közelmúlt­ban a szövetkezetek kisegítő, illetve melléküzemi tevékenysé­géről. Az ellenzők és védők esetenként szélsőségesen ellen­tétes nézetei ismét összecsap­tak, Egyik oldalon a reform eszméinek egyedül következe­tes érvényrejuttatóit, másik ol­dalon az új mechanizmus szin­te minden nehézségének oko­zóit látják a szövetkezeti mel­léküzemágakban, ezért is volt rendkívül fontos gazdaságpoli­tikai feladat világosan megfo­galmazni: kellettek-e, illetve kellenek-e ezeik az üzemek a továbbiakban? A válasz: egyértelmű igen, azzal a megjegyzéssel, hogy természetesen csak bizonyos ke­retek között, illetve célok szol­gálatában. Kell a melléküzem, ha a tagság rendszeresebb fog­lalkoztatását biztosítja, ha a helyi lehetőségek fokozottabb kiaknázását segíti, ha helyi szükségleteket elégít ki, ha hoz­zájárul az üzem komplex fej­lesztéséhez, illetve ha jelentő­sen .megnöveli a gazdálkodás eredményességét. Az új gazdasági mechaniz mus bevezetése óta eltelt idő­szakban a legdinamikusabban fejlődő ágazat a melléküzem- ági tevékenység volt. A mező­gazdasági termelőszövetkezetek nettó árbevétele 1968-ban 2,2 milliárd forint volt, mely 1970- re 2,9 milliárdra emelkedett. Ugyanezen idő alatt az alap- tevékenységen kívüli ágazatok­ból származó bevételek 486 millióról 965 millióra nőttek, te­hát amíg az összes bevétel 32,8 százalékkal nőtt, a kisegítő és melléküzemi ágazat 98,5 szá­zalékkal növelte bevételi volu­menét. Mindez, természetesen, jelentős erőket kötött le a sző- ! vetkezeteken belül, megváltoz­tatta a belső arányokat, sőt, . nem egy helyen komoly feszült ségeket is létrehozott. Zöld út a szolgáltatásnak Baranya megyében az építő­ipari tevékenység a legjelentő­sebb részarányát tekintve. Ezen ágazat nettó árbevétele az 1968. évi 182,6 milliós szintről 1970-re 407 millióra nőtt, ami egyfelől a falusi építési igé­nyek viszonylag zavartalan ki­elégítését eredményezte, más­részről azonban súlyos gondo­kat okozott az állami és taná­csi építőipari vállalatoknak. Az j építésű jellegű beruházások le- ! lassulása, illetve tömeges befe­jezése ezen ágazat visszafejlő­dését Ígéri — nagyon fontos len- i ne tehát, hogy az illetékes szer­vek időben gondoskodjanak a : felszabaduló kapacitás, illetve munkaerő ésszerű átcsoportosí­tásáról. Figyelemreméltó nagyságren­dű a termelőszövetkezetek ke- kes-kedelmi tevékenysége. 1971- ben 66 szövetkezeti elárusító­hely működött — közel 300 millió forintos árbevétellel. Az eláru­sítóhelyek 33 százaléka élelmi­szerbolt, 30 százaléka zöldség- gyümölcsbolt, 22 százaléka ven­déglátó egység, 10 százaléka borkimérés, s 5 százaléka hús, tej stb. profilú egyéb bolt volt. Jelentősen fejlődött az elmúlt években a lakosság részére végzett szolgáltatóipari tevé­kenység. Járművek karbantar­tása, bérfuvarozás, kisipari ja­vítások szerepelnek egyebek mellett a vállalási-listán —, mely egyébként rendkívüli mér­tékben bővíthető lenne. A fal­vak kereskedelmi ellátottságá­nak javításában, a helyi ter­mékfeldolgozásban, s egyálta­lán: a lakosság igényeinek ki­elégítésében az eddigieknél jó­val nagyobb szerepet vállalhat­nának a termelőszövetkezetek. Csak egyetlen példát a lehető­ségekre: Baranyában mindösz- sze két tsz foglalkozik kenyérsü­téssel .,. a legújabb intézkedések -, s éppen a továbbfejlődés érde­kében. A * Békés Sándor MEZŐGÉP: 188 millió forint A cserkút! MEZŐGÉP lekötöt- fe jövő évi teljes kapacitásának nyolcvanöt százalékát —,186 millió forintos termelési érték­ben. Mit gyártanak jövőre a cserkútiak? Most fejezték be a győri RÁBA gyárnak szánt harminc köbméteres vasúti szállítótartá­lyok prototípusát. Ebből kétszáz darabot gyártónak, 11 millió fo­rint értékben, A sorozatgyártás a napokban kezdődik. A köz­ponti gyár Cserkúton jövőre kü­lönben kizárólag alumínium- tartályokat gyárt, ami 30 mil- j liós termelési értéket jelent. Kereskedelem és kultúra „Tulajdonképpen minden em bér vevő" — mondta kereskedő ismerősöm — és igaza van. A jó kereskedő hamar felébreszti a vásárló kedvet, egy kis rek- ; lám, egy kis figyelem, sok-sok i lélektan: és az utcán sétáló egy óra múlva elégedetten tá­vozik az üzletből, zsebében az újonnan vásárolt holmival. Persze, nemcsak reklám, fi­gyelem és pszichológia dolga I ez. Áru is kell, s abban nincs is hiány. A pultok legtöbb helyen roskadásig telve, az árak széles skálán — mindenki találhat kedvére valót. És — ha visszagondolanE né­hány esztendővel — meg kell , állapítani, hogy a kereskedelem Főiskola Kaposváron Kitűnő kapcsolatok a baranyai termelőszövetkezetekkel Szarvasmarha-tenyésztési kutatóállomás épül Kaposvár Váci útján robog az autó Toponár irányába. A nem­rég Kaposvárhoz csatolt Topo- nárt új gyárak, üzemek kötik össze Somogyország székhelyé­vel. Egyik sem több 15 évesnél. Somogy fiatal iparának főútján, a Mező Imre úton robogunk, cé- ■lunk mégis egy mezőgazdasági objektum, a november 2-án fel­avatott mezőgazdasági főiskola. Közvetlen a villamossági gyár leágazásánál alumíniumbetűs felirat jelzi, hogy jó helyen já­runk. Ez volna az egykori Dé- nes-major — egy idős kapos­vári nevezte így, amikor útba­igazított —, de a cukorgyár hajdani célgazdaságára itt egy öreg sárga majorsági épületen kívül már semmi nem emlékez­tet. Ez is szerényen megbújik a fák mögé, ne zavarja az elénk táruló szép látványt. Mert a 17 holdon elterülő, parkokkal, sport- és lovaspá- 'lyákkal, autóparkolókkal, csupa- üveg mellékszárnyokkaf körül­vett iskolakomplexum valóban impozáns látvány.' Építészetileg a legszebb megoldású a szak- középiskola tömbje — Stéger Ottó, kaposvári építész igényes munkája — keresztlépcsős, kör­galériás, a pécsi egyetem aulá­jának szépségével vetélkedő zsibongóval. A főépület előtti kert sarkában kameruni törpe­kecskék legelnek, parányi gí- dáikkal, kísérleti állatok. Ez az épület 1964-ben épült, az akkori felsőfokú technikum részére, földszintjén jól felszerelt, tágas É iboratóriumokkal, melyek azon- an azóta szűkké váltak és most bővítik egy előadóterem felál­dozásával. Emeletein folyik az oktatás, vagyis ettől az évtől kezdve oz üzemmérnökképzés négy megye — Zola, Tolna, So­mogy, Baranya — részére. Közismert, hogy sok felsőfokú technikumot megszüntettek. Ka­posvár azok közé tartozik, ame­lyek rangban előreléptek, és ez nem véletlen. Egy évtized alatt a dr. Guba Sándor vezette in­tézmény nagy utat tett meg a korszerű szakemberképzésben és talán még ennél is jelentő­sebbet a mezőgazdasági kuta­tások terén. Minden tradíció nélkül, jóformán a semmiből olyan kutatóbázis jött itt létre, amelynek eredményeire orszá­gosan is odafigyelnek. Anker Alfonznak, a KA-HIB, vagyis a kaposvári hibridsertés kinemesí- tőjének nevét ma már az Egye­sült Államokban is ismerik. Né­hány éve még a hortobágyi ál­lami gazdaságban dolgozott. Állami gazdaságból, tehát a gyakorlati életből érkezett Ka­posvárra Böbék József, az une- betin feltalálója. Ezt a nagy­hatékonyságú h-izlaló tápot, amit a Kaposvári Cukorgyár már nagyüzemileg állít elő, Ba­ranyában a tavalyi kaposszek- csői és bórod-puszTtai kísérletek után az idén már hat termelő- szövetkezet alkalmazza. Az ure- betinnel etetett marháknál 18 hónapról 12—13 hónapra rövi­dül le a hizlalási idő és napi 1500 grammos súlygyarapodás i Tíz Sopiana A megye szövetkezetei kisegí­tő és melléküzemeiben tavaly rqár 4117 fizikai és 223 szellem! dolgozót foglalkoztattak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a megye ipcrszerkezetében tíz Sopiana Gépgyárnak megfelelő kapacitás jött létre. A sponta­neitás tehát nem tartható fenn tovább. A csoport- és népgaz­dasági érdekek egyeztetése, a tervszerűség biztosítása ezen a területen is létfontosságú kér­dés, s különösen fontos azoknak a feszültségeknek a mielőbbi feloldása, melyek a szocialista nagyipar cs tsz ok melléküzem­ági egységei körött jöttök lét­re. A mellé!.üzemi''!’sza''!,gazo­sok é' nv""'zrjkick a'lge-ker'scte jóval rr--'n a ng- 'p-Vi bérsz:'. de kedv? 'énül alakullak o szövetkezeteken be lüli béiaiányok is. A megy: tsz-tagjainak közösből szárma ző jövedelme 1970-ben 1 7 430 forint volt - ezzel szemben a mellék- és kiegészítő ágazatba" dolgozók átlagjövedehne meg­haladta a 26 ezer forintot. A normálisnál nagyobb ütem ben nőtt az alkalmazottak szó ma, A melléküzemágak foglal- koztatoUjainak több mint 80 Mit ne? Mindenekelőtt ne tévesszük el az arányokat! A mezőgazda- j sági termelőszövetkezet főprofil- I ja magától értetődően a mező- i gazdaság, semmi sem indokol- j ja tehát azt, hogy egy jó föl­dekben gazdálkodó, kedvező adottságú tsz bevételei többsé­gét ipari tevékenységből nyer­je. Annak a melléküzemnek a j létjogosultságát is nehéz bizo- I nyítani, mely mondjuk a vas­ipari szakmában drága pénzen i vásárolt abpanyagból kiemelt bért váró alkalmazottakkal I .olyan termékeket állít elő, me­lyeket a nagyipar is készít, vagy amelyeknek a készítése nagyipari feladat. A kiegészítő tevékenység kö­rül fellángolt viták és az ezek Konferencia a választékról A szocialista szövetkezeti külkereskedelmi 'vállalatok igaz­gatóinak négynapos értekezle­tét nyitotta meg hétfőn a Royal szállóban dr. Molnár Frigyes, a SZOVOSZ elnöke. A megnyi­tó után Galambos István, a hazai szövetkezeti külkereske­delmi vállalat, a Hungarocoop vezérigazgatója, az értekezlet házigazdája üdvözölte a kilenc — bolgár, csehszlovák, lengyel NDK-beli, román és szovjet — külkereskedelmi vállalat igaz­gatóit. A Hungarocoop a szocialista külkereskedelmi vállalatokkal 1970-ben 27,4 millió rubel ér­tékű forgalmat bonyolított. Az árucsére rendkívül széleskörű, c kerékpártól az élelmiszerekig szinte minden fogyasztási cikk­re kiterjed. Az importált áruk legnagyobb része a hazai AFÉSZ-üzletekbe kerül. A szocialista országok fo­gyasztási szövetkezeti vezetői­nek 1968-ban Bulgáriában meg­tartott értekezletén határozták el, hogy külkereskedelmi válla tataik vezetői évente találkoz­na’' és megtárgyalják az aktu­ális feladatokat. Az elmúlt évben Moszkvában to'úü óztak a szövetkezeti igaz­gatók, ahol elhatározták, hogy a fogyasztási szövetkezetek kö­zött hosszúlejáratú szerződése­ket kötnek. 1971.. október végé­ig a Moszkvában előirányzott valamennyi hosszúlejáratú szer- ződést megkötötték. A jelenlegi konferencián első­sorban a választékcseréről tár­gyalnak, értékelik a megkötő*' hosszúlejáratú szerződéseket és szó lesz a határmenti kereske delem bővítéséről. A Szabadsz., 1 -gyen építi a Hotel Olimpiát a Középület Építő Vállalat A 344 ágya: szállót 197? júliusában adják át mellett 550 kg-os végsúlyra híz­nak fel az állatok. S folytathat­nánk a sort dr. Veres Lászlóval. Ö a hajduszoboszfói állami gaz­daságból érkezett öt esztende­je, s intenzív bárányhizlalási technológiáját az idén már 9 baranyai tsz alkalmazza siker­rel. Speciális tápreceptúrájával az ikres bárányokat is fel tudják nevelni és elérik a napi 260— 300 grammos súlygyarapodást Ezek csak kiragadott példák, a kaposvári kutatók sokrétű te­vékenységéből.). Régi nagymultú j kutatóintézetek emberöltő alatt nem tudták annyira vonzáskö­rükbe hódítani Baranya mező­gazdaságát, mint Kaposvár tet­te néhány év alatt. Sikerük tit­kát dr. Veres László főigazgató­helyettes, a kutatórészleg veze­tője így fogalmazta meg tömö­ren: „Csaknem valamennyien a gyakorlatból jöttünk, ismerjük a gyakorlat adaptációs feltételeit, s csak olyan kutatásokat vég­zünk és adunk át bevezetésre, amit az üzemek szinte azonnal alkajjnazm is tudnak." A főiskola évi 17 milliós költ­ségvetéssel gazdálkodik, 1—1,5 millió forint jut a kutatásokra. Ezen bélül is csak 250 ezer fo­rint tájkutatásra. Ebből pillanat­nyilag a zselicségi gyenge adott­ságú tsz-ek problémáit tárják fel és dolgoznak ki részükre j megoldásokat. Ezek az összegek nem fedezik a kutatások költ­ségeit, viszont az eddig kihozott eredmények és a szolgáltatások | — már több mint 100 üzemmel i vannak ilyen kapcsolatban — : évi újabb 2—2,5 millió forint be- ; vételt biztosítanak. Természete- ; sen nemcsak üzemi megrende- ! lésre, tehát megbízásból kutat­nak, hanem bekapcsolódtak az Országos Állattenyésztési Ku­tatóintézet komplex kutatásaiba is bizonyos részfeladatokkal. így a most nagyon aktuális ipari jellegű szarvas marha-tartás és iparszerú sertéshústermelés komplex kutatásaiba. Itt van Baranyában a csupa 1 sonka, csupa hús, KA-HIB ser­tés a pogány! és újpetrei tsz- ekben. A véméndi és a szalán- tai termelőszövetkezet például ezzel telepítette be új sertés- kombinátját. Az egyházaskozári tsz Kaposváron tervezett mo­dern tehénistállókat épít, Böbék József olcsó és kitűnő megol­dását, melyet először a balaton- szabadi tsz-ben ismerte meg szinte az egész ország. A ka­posvári kutatok munkáját dicsé­rik a legjobb baranyai legelő­gazdálkodási módszerek is. 1973-ra Kaposváron építik fel 30 milliós beruházással — ter­vezése már befejezés előtt áll —- az Országos Állattenyésztési Kutató Intézet első hazai szarvasmarha-tenyésztési kutató­állomását. Ezzel o jelenlegi 12 fős kutatógárda újabb 6—10 fővel egészül ki. Pécs és a régi Dénes-majo- között alig több mint 60 kilomé­ter a távolság, tehát joggal érez­zük, hogy az Állattenyésztési Fő­iskola, mely rövidesen felveszi a kisállattenyésztési szakot is, valamint a hozzátartozó kutató­bázis a miénk is, s akár ha c sajátunk lenne, úgy örülünk s: kereinek, fejlődéseinek. — R.né — kulturáltsága is jobb képet nyújt. Jobbat, de nem jót. Illatszerbolt. Az eladónő ked­ves, pontosai tájékoztatja a vevőt: mi a különbség a két­féle shampon között? Sók száz árut kell ismernie, de megnehe­zítik a dolgát!" több import pi­perecikk mellől hiányzik a ma-, gyár nyelvű tájékoztató, a hasz­nálati utasítás. Vajon miért? Az áruházi pulton műszálas pulóver. „Elárulom, nekem is ilyen van, Tomi extrával mosom” mondja az eladó, a vevő pedig már a kasszához indul. Árengedményes melegítő. Va­laki olcsóbban szeretné meg­kapni, alkuszik. Az eladó nem türelmetlen, pedig sokan türel­metlenkednek innenfelől. „Sok benzint fogyaszt a kötőgép né­niké -— mondja nem kis derült­ségre — így is ráfizetünk”. A vevőnek csak a nadrág kell, az eladó rövid közvéleménykutatást tart — a tömegből jelentkezik valaki a felsőrészért, Salamoni döntés. Az eladók általában udvaria­sak, az árura vonatkozóan min­dig mondanak valamit — ha kérdezik őket. Maguktól még nem mindig és nem mindegyik. Beszélhetünk-e a kereskede­lem kulturáltságáról? Beszél­nünk is kell, de pontosan tájé­kozódni e sokrétű problémában elengedhetetlen feladat, külön­ben könnyen azonosítjuk a -kul­turált kereskedelmet a kulturált kereskedővel. A statisztika szerint öt év alatt 53 százalékkal nőtt meg a kis­kereskedelem forgalma. De a statisztika arról is szól. hogy a forgalom növekedésével az üz­lethálózat, a kereskedelmi dol­gozók száma, képzettsége, az eladás technikai színvonala nem fejlődött arányosan. Tulajdonképpen mit értünk kulturált kereskedelmen? Az amúgy is túlterhelt eladók szak­mai továbbképzését? A mosoly­versenyt? Vagy egy jelmondatot: előre a kulturált kereskede­lemért? Az eladók munkáját nagy fi­gyelem kíséri. És ez a nagy fi­gyelem sokszor túlzó követelmé­nyek elé állítja a kereskedelem dolgozóit, akiknek munkája pentosan megfelel az üzletek; áruházak színvonala jelenlegi mértékének. Ha ehhez hozzá­tesszük, hogy e pálya nem von­zó, sem perspektívájában, sem anyagiakban (és ez eleve köze­pesen kvalifikált gárdát tételez fel) mindjárt tisztább a kép. És még egy gondolat: a kereskede­lemben eladás és vásárlás egymást feltételezi. Ahhoz tehát, hogy kulturáltan tudjunk eladni, kulturáltan kell tudjunk vásá­rolni is. Jobb a kép, de nem jó, Hol lehetne segíteni eladónak és vásárlónak egyaránt? Túlzások nélkül? Pontosabb információs rend­szer kellene. A Népszabadság árutesztjei jól tájékoztatták c fogyasztót, kár, h-jgy abbama­radtak. A Nagyító című folyó- : írat kis példónyszámban jelenik i meg és drága (mert nagyon I szép). Nem lehetne a piacon ’ megjelenő legújabb árukról j pontos (talán kicsit csúnyább kivitelű) tájékoztatót kiadni? Amely az újságos standokon fil­lérekért kapható lenne? Eladónak könnyítést jelentene, hiszen a vevő tájékozódva, di- . lemma nélküli vásárlási szán­dékkal érkezne az üzletbe: tud­ná, mit vesz a pénzéé^, És a vásárlónak mindezen kívül egy magasabbrendű tudatot is eredményezne: lám, törődnek velem, nem hagynak magamra a roskadó pultok között. Ilyen hasznos kit útmutatóval tényleg könnyen eligazodhatnánk az áruféleségek dzsungelébep. Kcmpis Péter B. m. Gabonofelvosórlo és Feldolgozó Vállalat központi javító műhelye gépkocsivezetői keres 1 tonnás UAZ kistehei gépkocsira dec. 1-i idő­ponttal. lelentkezés: Pécs, Felszabadulás u. 2!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents