Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-19 / 273. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 273. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. november 19., péntek Kádár lános Nagykanizsán Zala megyei látogatása során Kádár János, az MSZMP KB első titkára, ellátogatott a Nagykanizsán lévő Dunántúli Kőolajipari Gépgyárba. Az üzem munkásai virágcsokorral fogadták A Zola megyében tartózkodó Kádár János csütörtökön reggel ellátogatott a Megyei Párt- bizottságra, ahol találkozott a pártbizottság vezető funkcionáriusaival. Ezt követően — Varga Gyulának, a Zala megyei Pártbizottság első titkárának, Újvári Sándornak, a Zala megyei Tanács elnökének társaságában Nagykanizsára a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárba látogatott. A vendégeket Gál Róbert, a Városi Párt- bizottság első titkára, Mózes Pál, a Városi Tanács elnöke, valamint a gyár gazdasági, politikai és tömegszervezeti vezetői fogadták. Az üzemi KISZ- fiatalok virággal köszöntötték Kádár Jánost. Kállai Sándor igazgató a gyár fejlődését, munkáját, a fejlesztési terveket ismertette, majd Németh József, a gyár pártbizottságának titkára számolt be az üzemi pártéletről. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást, s kérte a jelenlevő vezetőket, hogy adják ót személyes jókívánságait és a Központi Bizottság üdvözletét a gyár dolgozóinak, Nagykanizsa város lakosságának. Ezután üzemlátogatás követ- 1 kezett. A gyárlátogatás után Kádái János és a társaságában levő vendégek városnézésre indultak. Találkozott a körséta során Kádár János Modrovics János nyugdíjas kőművessel, a város munkásmozgalmának idős harcosával, és Söjtör Jánossal, a nagykanizsai Járási Pártbizottság első titkárával. Az Andrej- ka utcai általános iskola előtt úttörők köszöntötték, s a várossal való ismerkedés az olajmunkások lakótelepén ért véget. Délután Kádár János Nagykanizsa ipari nagyüzemeinek szocialista brigádvezetőivel találkozott. A brigádvezetők tanácskozásán a megyei és városi vezetők mellett részt vett Varga József, a Dunántúli Kutató és Feltáró üzem igazgatója és Németh László, az üzem párttitkára is. A brigádmozgalomról Németh László, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár szakszervezeti bizottságának titkára számolt be. Felszólalt a tanácskozáson Kádár János is. üdvözölte az egybegyűlteket és örömét fejezte ki, hogy részt vehet a találkozón. Hangsúlyozta, hogy a brigádvezetők által elmondottak azt bizonyítják: nagyon reálisan ítélik meg a helyzetet, jól látják a hiányosságokat, a megoldásra váró problémákat, a további tennivalókat. Röviden visszatekintett a szocialista brigádmozgalom kialakulására, majd a mozgalomnak a társadalom életében, a szocializmus építésében betöltött szerepét méltatta. Kiemelte: a legkonkrétabb, legközvetlenebb szerepe és rendeltetése a termelésben, a szocialista építésben van. Ugyancsak fontos hivatást teljesítenek a szocialista brigádok kollektívái a szocialista tudat és a szocialista eszméit fejlesztésében. A szocializmus építéséhez lelkes, odaadó, áldozatkész munkásszív kell, ami meg is van a brigádok tagjaiban. A mozgalom már eddig is sokat tett, tesz jelenleg és kell tennie a jövőben is azért, hogy a szocialista eszméket erősítse. A brigádmozgalomnak abban van az ereje, hogy nagyon sok dolgot kifejleszt és erősít az emberekben. Mindannyian jól tudjuk - mondotta a Központi Bizottság első titkára hogy a szocialista brigádmozgalom, bármennyire is zárt szervezeti forma, nagyon jól magában foglalja, egyesíti és kifejezi a kommunisták és pórtonkívüliek politikai szövetségét, egységét, egyetértését szocialista céljainkkal. A továbbiakban utalt arra. hogy hazánkban már-már százezrek veszik magukra nem kötelező módon, nem fizetésért a közösség gondját, nagyobb mértékben, mint az átlagemberek. Ezt teszik a szocialista brigádok is, és ezzel is küldetést teljesítenek: a gyakorlat példájával nevelnek mind több és több embert a tudatos szocialista cselekvésre. A szocialista brigádmozgalom kifejezésre juttatja a munkásosztály vezető szerepét, nemcsak azért, mert a szocializmus mint olyan, munkáseszme, hanem azért is, mert a valóságban a társadalom legkülönbözőbb területein születtek, Jéteznek és működnek ezek ä brigádok, amelyeknek fenntartó, előrevivő erejét a mozgalmat kézbe vevő és továbbvivő munkástömegek alkotják. Kádár János ezután a szocialista brigádmozgalom sokrétűségéről szólva hangsúlyozta: szerepet játszik a mozgalomban az is, hogy egyesíti magában azt a szocialista elvet és követelményt, amit úgy nevezünk, hogy erkölcsi és anyagi ösztönzés. Befejezésül a KB és a maga nevében további sikereket kívánt a szocialista brigádok jelenlevő vezetőinek és arra kérte őket, hogy ezt tolmácsolják az irányításukkal dolgozó munkáskollektíváknak. Kádár János csütörtöki nagykanizsai programja a szocialista brigádvezetőkkel együtt elköltött vacsorával ért véget. Tovább kell szélesíteni a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködést — A vállalati középtávú tervek tapasztalatai Fejlődés a tanácsfk tervező munkájában — Biztosított a lakosság burgonya- és zöldségellátása Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság november 10-től 12-ig Budapesten tartott üléséről. A tárgyaláson mindkét fél egyetértett abban, hogy a kormányközi bizottságnak elsősorban a hosszú távú együttműködés kérdéseinek kidolgozására keli törekedni és segítséget kell nyújtani a népgazdasági tervek koordinálásához, a tervező munkák folyamatosságának biztosítósához. Az ülésen különösen a KGST-országok szocialista gazdasági integrációjának komplex programjából adódó, a legfontosabb népgazdasági ágazatokat érintő kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos kérdések kerültek előtérbe. Megállapították, hogy sikeresen fejlődik a két ország közötti külkereskedelmi forgalom. Megfelelő ütemben halad a magyar—szovjet olefinkémiai egyezmény teljesítése, a további feladatok sikeres végrehajtásának előfeltételei is biztosítottak. Tovább kell szélesíteni a magyar—szovjet műszakitudományos együttműködést, Számos műszaki-tudományos témában célszerű áttérni a szerződéses együttműködési formára, kívánatos tudósok, szakértők közös kollektíváinak létrehozása. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság november 9- től 11-ig Szófiában megtartott üléséről tájékoztatta a kormányt. Mindkét ország dinamikusan fejlődő gazdasága lehetővé teszi kapcsolataink további elmélyítését. A szocialista gazdasági integráció elvei alapján különösen az iparfejlesztésben lehet a két ország között az eddiginél szorosabb együttműködést kiépíteni. Az J együttműködés jó feltételei alóA Budapesti Vegyiművek veszi át a volt hidasi brikettgyárai Már megkezdték az üzemépületek átalakítását, az új csarnokok alapozását, készülőiéiben van az enyvgyártáshoz szükséges nyersanyagfogadó és előkészítő csarnok. Ezeket az épületeket, a Nehézipari Építőipari Vállalat készíti. A Bonyhádi Építő Ktsz előregyártott elemekből (képünk) a vegyszerkeverö üzem részére készáru raktárt épit Fotó; Erb János kultak ki a szerszámgépiparban, a számítástechnikában, az élelmiszeriparban és az építőipari gépek gyártásában. Együttműködésre nyílik lehetőség a vegyiparban és a köny- nyűiparban is. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyta. A nehézipari miniszter a Hal- dex Lengyel—Magyar Részvény- társaság eddigi tevékenységéről tett jelentést. A lengyelországi kőszénbányák meddőhányóinak feldolgozására alakult közös vállalkozás mind a magyar, mind a lengyel állam részére előnyös. A vállalat a tervezett termelőtevékenységet elérte, gazdasági mutatói mindkét ország részére kedvezőek. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette, és az eddigi kedvező tapasztalatok alapján ’ hozzájárult a közös vállalkozás további bővítéséhez. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését o vállalati középtávú tervek készítésének tapasztalatairól. A vállalatok és szövetkezetek középtávú terveiben általában tükröződnek a negyedik ötéves tervről szóló törvényben rögzített gazdasági célok és feladatok. A tervekben jelentőségüknek megfelelő súlyt kaptak az állami szervek által jóváhagyo.tt fejlesztési programok. A gazdálkodó szervek jelentős része a munka termelékenységének és részben gazdasági hatékonyságának gyorsabb növelésére törekszik. A vállalati középtávú tervek kidolgozása mind nép- gazdasági, mind vállalati szinten elérte célját. Jelentős mértékben eleősegítette a vállalatok gazdasági kapcsolatainak fejlődését, lehetővé tette a dolgozók széles körű aktív bevonását a gazdasági fejlődés kérdéseinek megvitatásába. A középtávú tervek kidolgozása a vállalati önállóság fejlesztésének, a tervezőmunka fejlesztésének is hasznos eszköze volt. A dinamikus fejlődésre irányuló törekvések helyes irányúak, de helyenként nem eléggé megalapozottak. A vállalatok fejlesztési, beruházási tevékenységüket sok esetben olyan színvonalon határozták meg, amely meghaladja saját, illetve a nép- gazdasági tervben e célokra előirányzott anyagi erőforrásokat. A hatékonyság tervezett növekedése nem kielégitő. A vállalati tervezőmunka tapasztalatai feltárták azokat a problémákat, amelyek megoldására a vállalatoknak fokozott figyelmet kell fordí.taniok. A vállalatok tervei elsősorban a vállalati munka színvonalasabbá tételével, a vállalati vezetés elő relátásának és munkaszervezésének javításával, valamint a vállalati dolgozók tájékozottsá gának és tudatosságának fejlesztésével szolgálják gazda ságpolitikai céljaink elérését. A kormány a jelentést jóváha gyólag tudomásul vette. A Minisztertanács az Orszá gos Tervhivatal elnökének jelentése alapján értékelte a tanácsok középtávú tervező munkáját és a népgazdasági terv valamint a tanácsok terveinek összefüggéseit. A tanácsok ezúttal minden szinten részt vettek a tervező munkában. A központi előírások köre jelentősen csökkent, terveik tartalmát alapvetően maguk a tanácsok határozták meg. A tervek előkészítése során elemezték a terüfct gazdaságát, infrastrukturális ellátottságát, a településhálózat szerkezetét, a fejlesztési adottságokat és a fejlesztés kívánatos irányát. A tanácsok nagy felelősség- érzettel végezték tervező munkájukat, a népgazdaság ötéves tervének fő célkitűzéseit terveikben érvényre juttatták. Jelentős előrehaladást értek el a tervezés demokratizmusának ki- szélesítésében, a tanácstagoknak és a dolgozók széles körének a tervező munkába való bevonásával, a tervjavaslatoknak széles körű megvitatásával. Előrehaladás mutatkozott a tanácsi és a nem tanácsi beruházások koordinálása terén. Megállapította a jelentés, hogy a tanácsoknak a tervezés során nagyobb gondot kell fordítaniok a beruházások reális költségeinek tényleges figyelembevételére, a gazdaságilag megalapozott tervezésre. Szükséges továbbá, hogy valarneny- nyi tanács kellő mértékű tartalékot is képezzen. Az esetleges többletbevételeket pedig mindenekelőtt a lakásépítés és az ehhez kapcsolódó víz- és csatorna közmű fejlesztésére fordítsák. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és felhívta a tanácsok figyelmét az egyes ágazatok fejlesztésével kapcsolatos fontosabb szempontokra. A tanácsok kulturális fejlesztési tevékenységén belül elsősorban az általános iskolai, diákotthoni férőhelyeknek a növelésére, a nagyvárosok, a fejlődő ipari központok és azok környékének összehangolt fejlesztésére. A belkereskedelmi miniszter, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolt a lakosság burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátásáro való felkészülésről. A jelentés megállapítja: bár a téli ellátás szempontjából legfontosabb élelmiszerekből az idei termés nem éri el a múlt évit, az állami és a szövetkezeti kereskedelmi vállalatok burgonyából, zöldség-főzelékfélékből és gyümölcsből olyan mennyiséget készleteznek, amelyből a lakosság ellátása az új termésig zökkenőmentesen biztosítható. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta. Felhívta az il- ■etékes minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a lakosság téli élelmiszer- ellátásához szükséges további intézkedéseket tegyék meg. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökének előterjesztésére a kormány jóváhagyta a tanács alapszabályát. Egyben az OKISZ elnöke tájékoztatta a kormányt az ipart szövetkezetek 6. kongresszusán elhangzott fontosabb javaslatokról. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a kormánynak a vadászati világkiállítás főbb tapasztalatairól. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután a kormány egyéb ügyeket tárgyalt t
