Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-18 / 272. szám
1971. noTember 18. DUNÁNTÚLI NAPLÖ 3 w Uj munkamegosztás a bankrendszerben ^ z előszobát szétrúgták o kőművesek, az Igazgató szobája kétszer beleférne. Ez már az átváltozás látható jegye. A Magyar Beruházást Bank beolvad a Magyar Nemzeti Bankba. Bem utca, BB-fiók. Keménykalapos, szürke zsakettes sarokház. Azt akarom mondani, komoly. Ez o volt székház. Az átadások formálisan mór november elsejével megtörténtek, a sorok rendezése még utána is folyt, azóta talán már mindenki elfoglalta új íróasztalát. Mi még a volt székház igazgatói szobájában búcsúzunk. Szemben e fiákigazgató, Csendes László. Mindketten tudjuk, miről van ! szó, és tűnődünk, hol kezdjük a beszélgetést. Vagy inkább hol folytassuk. Sokszor megfordultam ebben a szobában. Csendes László sokszor volt beszélgető partnerünk. Nem. Munkatársunk. Tanácsadónk. Ha ki kellett tapogatni valamit a gazdaságban, egy telefon: „Laci, segítenél?’’. Ö is megeresztett egy-egy cikket lapunkban. Hol is folytassuk? Ott, hogy a vállalatok pénzéhsége kielégíthetetlen, nem lehetne annyi pénzt kibocsátani, hogy ne lenne rá igény? A Magyar Beruházási Bank 22 «évig működött. — Sokat szidták a bankfiókot? — Nem hinném, hogy sok szidásra adtunk volna okot a beruházók vagy a kivitelezők körében. A bank a központi irányelveket képviselte, de szem előtt tartotta a megye érdekeit is. Isten ments, nem akarjuk bebarangolni a beruházási dzsungelt. Az tény, sokat javult a helyzet. Korábban 30—40 százalék körül mozogtak a beruházások többletköltségei, bocsánatos bűn volt az alcterve- zés. Most jobb a helyzet, pontosabban tartják a határidőket a hiteltörlesztéseknél is. Közben megváltozott o bank helyzete. A régi mechanizmusban a hatósági jogkör dominált, nagy volt a megkötöttség, csak arra költhettek el a pénzüket a vállalatok, amire szólt. Most maguk rendelkeznek fejlesztési alapjaikkal. S ha ehhez hitel kellett, s előre megkeresték a bankot, a bank szakemberei mindig segítettek összeállítani a kérelmet, kiokították a vállalatot .a hitelszerződés pontjait illetően. Az ilyen kérelmeket nem kellett visszadobni átdolgozásra. Idézgessük még a múltat — Kiknek adtak a legszívesebben hitelt, amikor tudták, hogy a pénz jó helyre kerül? — Sohasem voltunk olyan helyzetben, hogy sokat adhattunk volna. A mezőgazdaság igényelte és kapta a legtöbb hitelt. Az állami gazdaságok né- j hány év alatt fantasztikus fej- j lődésen mentek keresztül. Boly, Zengőalja, közös sertéstelepek, -j Szentegát vízrendezése, o Bikali Állami Gazdaság nyúltelepe .. . Lehetőségeinkhez mérten a legmesszebbmenőkig támogattuk az építőipart és az építőanyagipart. Szívesen adtunk volna hitelt a lakossági javító-szolgáltató tevékenység fejlesztésére. Érkeznek a szovjet keren'ezések az algyői iöidiázíeldolgozé izéinké A jelenleginek ötszörösére nő a gáztermelés Még agitáltunk is, de sajnos nem mindig éltek a lehetőséggel. — Évente szép pénzeket megfogtak a túlszámlázásokból? — Az építőiparral sok vitánk volt, de ezek korrekt viták voltak. A túlszámlázásokból évente 15—20 milliót hívtunk vissza a I beruházónak. — Vicclapba kívánkozó esetek? — Három istállót építettek és kilenc tetőt számláztak le. Kellett a pénz a kivitelezőnek és tetőben akart elszámolni. A Baranya megyei fióknál öt- venegy bankos dolgozott. Nyolcán az OTP-hez kerültek, a többiek az MNB-hez mentek. Az OTP ugyanis átveszi a BB-től a tanácsi számlákat. A BB-szék- házat az OTP örökli, de egy ideig megosztja az MNB-vel, amíg az MNB-székház felső emeleti lakásai meg nem ürül- nek. A bankosok besorolása, fizetése változatlan, általában a munkakörök is változatlanul maradnak. Tehát azt csinálják, amit eddig. Nem egy beruházási bankos kapott ajánlatot, több pénzt ígértek, de nem kifelé kacsingattak. A szakmai szeretet erősebbnek bizonyul;. Csak ketten-hárman jelentették be elmenetelt szándékukat. — Miért szép szakma a mién«? — tűnődik Csendes László, immár igazgató-helyettesi minőségben, mint a Magyar Nemzeti Bank megyei Igazgatósága ipari osztályának vezetője. — A pénzintézet szélesebb területet fog ót, mint egy vállalat. Tá- gabb a horizont, érdekesebb a munkatereiét. Az ember mindenről tud, hogy itt vagy ott mi épül. önmagában az a tudat, hogy tudom ezt... Az ember úgy érzi, részese a beruházás- j nak. A búcsú, persze, nem önfeledt kolaplengetés. Az együtt és egy helyen töltött éveket nem lehet csak úgy egyszerűen kitörölni. Az ötven fős közösség külön kis világot alkotott. Fő- I nők és munkatárs, naponta mindenki mindenkivel találkozott. A beruházási bankosok életében mégiscsak egy korszak zárult le. S csoda, ha a búcsút leplezhetetlen nosztalgia szövi át, s a jövőt várásba vegyes érzelmek is keveredtek. Ilyenkor még az is izgalmat okoz az embernek, hogy hányán és kikkel lesz egy szobában. Búcsúzik a BB. Élt 22 évet. Nem. Ez nem temetés. Új munkamegosztás lesz a bankrendszerben. Az MNB átveszi a BB- től a vállalati beruházások pénzelését, s ezzel ezután az egy vállalat — egy bank elve érvényesül. Az OTP átveszi az MNB- től a tanácsok és a költségvetési intézmények bankszámláinak vezetését, a BB-től a tanácsi fejlesztési alapok kezelését A Magyar Beruházási Bank új feladattal Magyar Fejlesztési Bank néven folytatja működését. Ez a bank finanszírozza majd a népgazdaság legfontosabb nagyberuházásait. Eredetileg úgy volt, hogy öt vidéki fiókja lesz. Három lett. Pécs nem szerepel közöttük. Miklósvári Zoltán Próbaüzemei az új, modern szerelőcsarnok A napokban Mohácson a Szék- és Kárpitosipari Vállalat másfél millió forintos beruházással épült új kárpitos üzemrészének megtörtént a műszaki átadás-átvétele. A 600 négyzetméter alapterületű új szerelőcsarnokban jelenleg a próbaüzem folyik. Itt helyezték e! az O’Szág legkorszerűbb kárpitos körszalagját. A modern szerelőcsarnokban december elején in.-'uS meg az üzemszerű termelés. Próbaképpen üzemel már a futószalag. Frigy fiatalon A szegedi szénhidrogén medencében, Algyő határában újabb földgázfeldolgozó üzem énül szovjet—magyar kooperációban, mintegy 800 millió forintos beruházással. A magyar vállalatok — az út-vasútépitő, valamint a nehézipari építő vái- laiat — még az alapozás megkezdésénél tartanak, a Szovjetunióból pedig máris szállítják az alapokra kerülő, lényegében szabadban működő berendezéseket. Egyebek között megérkeztek a különféle szeparátorok, valamint az összeszerelésük után 50 méternyi magas, 45 tonna súlyú szénhidrogén leválasztó tornyok, s folyamatosan szállítják a többi gépi- és más felszerelést is. Ezen kívül nagy tartálypark tartozik mqjd a teljes berendezéshez. A hat és fél milliárdos szegedi olajipari beruházás úgyneve zett ,,E” programját jelentő gázüzem feladata nem kevesebb, mint napi négymillió köbméter szabadgáz feldolgozása. Ezek a szabadgázok kizárólag gáztermelésre kialakított kutakból, tehát nem „olajkíséróként" kerül] nek a felszínre. Az említett , nagymennyiségű földgázból le- i választják a gazolint, ill. ebből a propánt, butánt, izobutánt, izo- pentánt és más származékokat, a fűtőberendezésekben felhasz- í nálható gázokat pedig az or- j szagos távvezeték rendszerbe bocsátják. Ez a gázfeldolgozó 1973-ban készül el. Akkorra tel- I ; jes üzemmel működik majd a I „nyersanyagot” vagyis a sza- badgózokat összegyűjtő ,,gáz- tankállomások” gerincvezetékek ! ' rendszere is, amelyre külön mintegy 270 milliót ruháznak be. Két év múlva tehát a jelen- I léginek az ötszörösére emelkedik a jelenlegi szegedi gázter- : melés: most ugyanis napi egymillió köbmétert od az országnak a francia berendezéssel . nemrég óta működő, s az olaj k'ísérő-gázokat feldolgozó üzem. Ennek „ki segítőjeként" ugyan rövidesen termelésbe lép a Szánkról áttelepített, s napi ; egymillió köbmétert adó ideig- j lenes berendezés, ez azonban a szovjet gázüzem ter/nelésbe ' állítása utón ismét tovább „vón- I dóról’ vagy megmarad larta- l lóknak. GYERMEKFELESÉGEK Terhesség kontra felvilágosítás — Minden harmadik esetben: válás A házasságkötés, egyéni és társadalmi szempontból is, igen komoly dolog, alapos döntést igénylő sorsforduló az ember életében. Számokkal folytatom: Baranyában az elmúlt esztendőben 366, 15—18 éves kiskorú kötött házasságot, ami annyit jelent, hogy az összes egybekeltek tíz (!) százaléka nagykorúsága elérése előtt mondta ki a boldogító igent. Túlnyomó többségük lány, és közülük is 47-en a tizenhatodik évük betöltése előtt mentek férjhez. Tavaly mindössze öt fiú akadt, aki tizennyolc éves kora előtt nősült — de Baranya azért szolgál kuriózummal: itt volt az országban az egyetlen fiú, aki még nem töltötte be o 16. évét, amikor az anyakönyvvezető elé állt. Komoly dolog, alapos döntést igénylő sorsforduló, sokaknál üresen csengő szavak, hiszen a válások igen magas száma azt is bizonyítja, hogy a házasságot gyakran a felnőttek sem veszik komolyan. Kiskorúaknál jóval fokozottabb ez a veszély, mégis, a tavalyi házassági kérelmek közül mindössze hármat utasított el a gyámhatóság. Baranyában is, országosan is emelkedik a kiskorú házasságkötések száma ... Mi indítja ezeket a gyereklányokat arra, hogy nagykorúságuk elérése előtt házasságot kössenek? Társadalmi, gazdasági előnyszerzésről — ily módon — ma már szó sem lehet, ezt a motívumot nyugodtan kikapcsolhatjuk. De, az okokat kutatva — szinte kiindulópontként — egy dolgot tudomásul kell vennünk: a nemi érés az elmúlt fél évszázad alatt észrevehetően meggyorsult, és 1 — 1,5 évvel korábban következik be. A falvakban és a kisebb városokban a házasságkötés engedélyezését kérő kiskorú lányok kétharmada terhes. Itt nincs mit magyarázni: a közvélemény szerint a terhesség éppen elég indok arra, hogy a lány férjhez menjen a „csábítóhoz", még akkor is, ha az alkalomszerű nemi kapcsolaton kívül az égvilágon semmi sem fűzi hozzá. Többnyire ezen vannak a szülők is, ezt diktálja az álszent „erkölcs”, erre kényszerítenek az előítéletek. összességében nem ilyen egyértelmű a kép, Pécsett például más a helyzet. Dr. Sulyok Endréné városi gyámügyi főelőadó által készített tonulmány szerint a megyeszékhelyen a kiskorú lányoknak csak egy- harmada indokolta terhességgel a korai férjhezmenést. Messzemenő következtetést ebből nem lehet levonni, részletesebb, mélyebbre hatoló elemzés hiányában a statisztikák szembetűnő különbsége inkább csak sejteti: felvilágosultabbak a nagyvárosban élő lányok. A terhesség tehát az egyik, de nem az egyedüli mozgatórugó. A tapasztalatok szerint a kiskorú házasságkötéseknél a családi környezet is jelentős szerepet játszik. A hatás áttételesen érvényesül: a szétesett, vagy szétesőben lévő családtól, iszákos, rabiátus szülőtől érzelmileg egyre jobban eltávolodik a gyerek, támaszt, társat keres, aki érzelmi ideáljához közelebb áll. A legkézenfekvőbb formai megoldás: a házasság. Persze koiántsem biztos, hogy a keresett társat, támaszt leendő férjében találja meg a lány — de erre érett felnőttkorban sem adhat garanciát senki .. . Az avítt szokások vénasszonyok táplálta ereje egyre gyengébb, de kis falvakban, izolált közösségekben máig is hat. A falu nyelve olykor erősebb, mint a józan megfontolás, s ha sokszor sokan becsmérlik a falubeli 19—20 éves „vénlányokat", I persze, hogy a 16 éves kapva kap az alkalmon — és megy, ha viszik. Ritka eset, legfeljebb j azokra a helyekre jellemző, ahol „nem változott a világ”. Ahol viszont változott, ott sokkal erősebb hatás érvényesül, amely a nagyobb önállóságból adódik. A szélesebben értelmezett, s egy idő után komolyan vett emancipáció következtében néhány év alatt egészen termé- : szetessé vált, hogy azok a fiatal lányok is munkát vállaljanak, akik korábban csak a ház körül ténykedtek. így önálló keresethez, s az anyagi függésből kiszakadva, önállósághoz jutnak. A rendszeres munkába jó- i rással tulajdonképpen kikerül- ; nek a szülők látómezejéből, s a hirtelen rájuk szakadt szabadsággal élni is akarnak. Vagy élniük kell — a falun még érvényes erkölcsi normák szerint — ha az „élet-kóstolgatás” első idejében túl szabadon értelmezték ezt a szabadságot. Az önállóság mindenesetre a szülőktől elszakadás, s ezzel egyidőben új kapcsolat teremtésének lehetőségét hordja ma- : gában.. . Szokatlanul erős érzelmi fel- lángolás, kalandvágy, egyfajta magatartás erkölcsi következményei elől való menekülés is szerepet játszhat abban, hogy a kiskorú lányok az anyakönyvvezető elé állnak. Többszörösen , összetett emberi kapcsolatokról ' lévén szó, sémát nem lehet adni, annál is inkább, mert köz- ! vetlen indítóokokra legfeljebb következtetni lehet, sok esetben a háttérből induló erővonalak rejtve maradnak a vizsgálódó előtt. (Megtörténik, hogy a „ne-. velhetetlennek” tartott, erkölcsi- i leg nem éppen stabil kiskorú lányt a szülők szinte kényszerí- ! tik a házasságkötésre, mert a férjhezmenéssel nagykorúvá válik, s ezzel a szülők felelőssége — legalábbis jogilag - megszű- ' nik.) Az okok vázlatos elemzése utón nézzük a következményeket. A kiskorúak házasságkötését a gyámhatóság csak a törvény előírta feltételek megléte, alapos környezettanulmány, a házasságkötésre való alkalmasság orvosi igazolása alapján engedélyezi. Az emberi, alkati alapfeltételek, tehát minden esetben adottak. A figyelem- felhívással semmiképpen sem < az ijesztgetés a célunk: „...a fiatalabb életkor sem a terhesség, sem a szülés lefolyása, sem a magzat súlya és halandósága, sem pedig a gyermek- ágy lefolyása szempontjából nem jelent különösebb hát- lányt” - írja dr. Sulyokné tanulmányában, a szakirodalomra támaszkodva. Ez orvosilag igazolt tény — csakhogy az is igaz, ; hogy a nemi érés gyorsulását nem követte ugyanilyen ütemben a kiskorúak szellemi fejlődése. Társadalmi szempontból, az utódokra nézve ez sem el- i hanyagolandó tényező... Egyik - sajnos szinte természetes — következmény: a válás. 1 A vizsgálatok szerint, és ez Baranyában is, országosan is érvényes adat, minden harma- 1 d i k nagykorúság előtt kötött házasság felbomlik, legtöbbje az együttélés második esztendejében. Az okok között jelentős szerepet játszik a terhesség, tehát a kiskorú házasságok többségéből gyermek is származik. Az ő sorsuk pedig egyáltalán nem közömbös, különösen akkor . nem, ha a fiatalok csak a forma kedvéért kötöttek házasságot, érzelmeken alapuló családi közösségről tehát beszélni sem lehet. Felesleges lenne részletezni a dolgot, a következmények szinte egyértelműek. Any- nyit azonban feltétlenül meg kell említeni: nem mindegy, , hogy a gyerek, egy megromlott j családi viszony „érzelmi örökségeit” viszi tovább, vagy kez- ' dettől fogva azonos, törés nél- ! kuli érzelmi miliőben nevelke- ; dik ... A törvény lehetővé teszi a ■ kiskorúak házasságkötésének i megakadályozását, ha a gyerek tankötelezettségének nem tett eleget. Csakhogy a kérelmezők nagyobb százaléka vagy , befejezte már az általános is- ; kólát, vagy már ötödik-hatodik osztálynál abbahagyta és felmentéssel rendelkezik. A házasság, a pótlás lehetőségét, a további utat szinte kizárja: a gyerekfeleségek nem szereznek szakképzettséget, s többségükben az általános iskolát sem fejezik be. Ez pedig, az egyre kvalifikáltabb munkaerőt kívánó társadalom érdekeivel ellentétes, s az egyéni érdekeket sem szolgálja. * I Egyértelmű, egyöntetű állás- foglalásra kell jutni. Az már bizonyos, hogy a Magyarországon engedélyezett 12 éves alsó korhatár igen alacsony, fel kellene emelni, annak ellenére, hogy j a gyakorlat már eleve feljebb tolta a mércét. Az is indokolt, hogy a menyasszony terhessége — csak a terhesség — ne késztesse engedékenységre a gyámhatóságot, s csak abban az i esetben járuljon hozzá a házas- 1 ságkötéshez, ha ezzel az anya és a születendő gyermek körülményei megnyugtatóan rende- ’ ződnek, nemcsak formális a házasságkötés. Ne áltassuk magunkat: még mindig jobb egy házasságon kívül született gyermek — akinek „jogállását” családjogi törvényeink megnyugtatóan rendezik —mint egy rossz házasságból kikerülő utód, aki már érzi, érezheti a megromlott viszony hátrányos érzelmi következményeit. Itt viszont valamit feltétlenül ki kell emelni: a kellő időben és megfelelő hatékonysággal végzett felvilágosítás szükségességét — s ez alatt nemcsak a nemi felviI lógosítást értjük! — Ez lehetne az elsődleges megelőzés. De a megelőzésben a gyámhatóságoknak is szerepe van: csak nagyon körültekintő, minden részletre kiterjedő vizsgálat, az egyéni és társadalmi érdekek alapos mérlegelése utón engedélyezzék a kiskorúak házasságkötését. mert ezt a magas arányt semmi sem indokolja. Nem biztos, hogy az a humánus, ami első pillanatban i annak látszik ,.. D, K. I, D tanácsok szilárd timegpelitikai bázisa Irányelvek a tanácsok és a hazafias népfront-bizottságok együttműködéséről A tanácsok népképviseletiönkormányzati jellege, megnövekedett önállóságuk és hatáskörük új, további lehetőségeket teremt a szocialista demokrácia hatékonyabb érvényesítésére, a lakosság és a tanácsok kapcsolatának fejlesztésére, a tanácsok és a népfrontbizottságok kontaktusainak erősítésére — húzzák alá azok az irányelvek, amelyeket a napokban bocsátott ki a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága és a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala. A tanácsok feladataik ellátása során szoros kapcsolatot tartanak a Hazafias Népfronttal, az együttműködésnek az új tanácstörvény is nagy jelentőséget tulajdonít. A tanácsok és népfront-bizottságok közös munkája már eddig is jelentős sikereket eredményezett — a társadalmi gyakorlat által igazolt jó munkamódszerek, a felhaf- mozódott értékes tapasztalatok, a kialakult jó kapcsolatok megfelelő alapot, kedvező lehetőségeket biztosítanak a közös feladatok még eredményesebb végrehajtására. Az együttműködés legfontosabb alapelve: a közös tevékenység elengedhetetlenül fontos, a tanácsok nem létezhetnek állandó, széles tömegkapcsolatok nélkül. A Hazafias Népfront az államigazgatás helyi szerveinek tömegpolitikai bázisa. A társadalmi kapcsolatok fejlesztése sokoldalú feladat — i hangsúlyozzák az irányelvek. A ! tanácsoknak ismerniök kell a i lakosság véleményét, s mind jobban be kell vonniok a városok, falvak népét a helyi feladatok végrehajtásába. Fel kell kelteni az érdeklődésüket a közügyek iránt, erősíteni kell állampolgári felelősségérzetüket, s e fontos többirányú mun- j kában a tanácsoknak fokozottabban kell támaszkodniok a népfront-bizottságokra, a tömegpolitizálás fórumaira, a tanácsok tevékenységének segítőire. Ezért a népfront-bizottságoknak is szót kell kapniok a tanácsi programok kidolgozásában, a lakosság széles körét érintő döntések meghozatalában, azok szervezésében és ellenőrzésében. Az együttműködés elmélyítése a népfront-bizottságokra is jelentős feladatokat ró: jobban, tervszerűbben kell segíteniök a tanácsi munkát, a tanácsok igazi támaszaivá, a helyi feladatok szervezőivé kell válniok. I A népfront-fórumok alkalmas- I nak bizonyultak a tanácsi ter- j vek ismertetésére, megvitatására — ezeket rendszeressé kell tenni. A népfront és a tanács helyes kapcsolatának kialakítása a közélet megélénkülését, a szocialista népképviselet eredményes funkcionálását, az önkormányzati vonások erősödését hozza magával. Amikor a tanács, vagy a végreiiajtó bí- j zottsóg q jelentősebb témákat I népfront-fórumokra bocsátja, j egyben a központi célok elérésén is munkálkodik, felismerve azt a társadalmi gyakorlat bizonyította tényt, hogy a Hazafias Népfront szerveinek működése széles területen függ ösz- l szc a tanácsi kapcsolatokkal.
