Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-17 / 271. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971, november 17. DOZDASÄGI ELET Tisztújítás és idildöttváiasztás az MKT megyei csoportjában Mérlegen es társeiség munkája A megye közgazdász társa­dalmának jelentős eseményé­re került sor a közelmúltban. A Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei csoportja novem­ber 4-én tartotta tisztújító és küldöttválasztó közgyűlését. Ez alkalomból az elmúlt két évi munka összegezésére került sor Az alá-bbiakban dr. Várszegi Károly, a csoport titkárának be­számolóját ismertetjük, majd felvillantjuk a vitában elhang­zottakat. MŰSZAKI ES KÜZGAZDASAGI Áz elmúlt két év munkáját ér­tékelve, dr. Várszegi Károly megállapította, a szervezet működése továbbra is intenzív volt. 1969 szeptemberétől mos­tanáig közel száz rendezvényt tartottak a társaságban, vagyis havi átlagban négyet. A ren­dezvények harmada valamennyi munkabizottságot érintette, amit úgy értékelhetünk, hogy a szer­vezet - helyesen — az átfogó közgazdasági ismeretek és a tájékozódás szervezésének szük­ségességét állította programja1 középpontjába. Ezeknek a programoknak a szereplői köz­ponti előadók voltak, az adott szakma reprezentánsai, akiktől mintegy elsőkézből tájékozód­hattak a társaság tagjai az adott közgazdasági terület leg­aktuálisabb kérdéseiben. Szé leskörű érdeklődést keltett pél­dául Buda István munkaügyi miniszterhelyettes, László Andor államtitkár és Adler Vilmos be­vételi főigazgató előadása. Ez év márciusában első íz­ben vette fel nevében az addig műszaki propaganda hónap rendezvény a közgazdasági tar­talomra utaló megnevezést és ettől kezdve műszaki és köz- gazdasági propaganda hónap címen bonyolódik ez a nagy­szabású, országos hírű rendez­vény. Itt is jelentős előadások hangzottak el, elég csak utal­ni dr. Huszár Istvánnak, a KSH elnökének, dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszternek, dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes­nek, az Országos Tervhivatal és a Munkaügyi Minisztérium egy-egy jelentős szakemberének előadására. A felsorolás nem rangsort akar jelenteni. A helyi előadók is szép számmal je­lentkeztek közgazdasági témák­kal. Meg keil említeni többek között Bajusz Balázs, dr. Bu- zánszky József, dr. Kemény An­tal és Rozs László előadásait. A LEGTEVÉKENYEBBEK A FIATALOK A klubokat és a munkabizott­ságokat értékelve, a legtevé­kenyebbek a fiatal közgázok voltak, akik az összes rendez­vény egyharmadát mondhatják I a magukénak. Rendezvényeik mellett igen változatos volt a j fiatalok témaválasztása. A klub : számos vitát rendezett, amikor j a vitaindító előadást a klub valamelyik tagja tartotta és ezzel a többi tag közös mun­kában való részvételét mozdítot­ták elő. Ugyancsak aktívnak mondható a mezőgazdasági munkabizottság. Témaválasztá­sukban ki kell emelni az újsze rüséget és azt, hogy a modern módszereknek a mezőgaz­daságban történő alkalma­zására törekedtek. A sta­tisztikai munkabizottság átfo­gó, értékelő rendezvényeivel hívta fel magára a figyelmet. A pénzügyi munkabizottság volt I az egyik szervezője az átfogo érdeklődést keltő, ún. központi előadásoknak. Témaválasztásuk­kal sikeresen mozdították elő az irányítási rendszerben nél külözhetetlen pénzügyi szemlé­let formálását. A társaság legfiatalabb mun- j kabizottsága, a szövetkezeti, nagy ambícióval látott munká­hoz és sikerrel törekedett arra, hogy a szövetkezeti' gazdálko­dás speciális gazdasági prob­lémáinak fórumot adjon, meg­oldására e terület közgazdá­szait mozgósítsa, szervezze. A kereskedelmi, a távlati területi tervezési, az ipari munkabizott- I ság és a gazdasági szakembe­rek klubja' a maguk rendezvé­nyeivel sikeresen, egészítették ki a társaság működését. Dr. Várszegi Károly javasolta, cél­szerű lenne a területi tervezési munkabizottságot a jövőben munkaügyi és tervezési munka- bizottsággá átszervezni. A tár­saságban egyébként új munka- bizottságot is létrehoztak: a számviteli munkabizottság szer­vezése folyamatbaan van. ÁLLANDÓSULT PÉCSETT A VEZETÖ-TOVÁBBKÉPZÉS A társaság feladata, hogy a közgazdasági közgondolkodás fejlesztésében részt yegyen. Eb­ben nem utolsósorban kap he­lyet a szakemberek gazdasági gondolkodásának fejlesztése. A szervezet már a korábbi ciklus évei alatt is szervezett vezető­továbbképző tanfolyamokat, ezeket 1970—71-ben megismé­telte. Az idén májusban két tur­nusban bentlakásos jelleggel szerveztek vezető-továbbképzőt Harkányban. E tevékenység ér tékeléséhez még annyit, hogy az országban többhelyütt meg­indult vezető-továbbképző tö­rekvések csak Miskolcon és Pé­csett állandósultak. E tevékeny­ség továbbfejlesztése a jövőben is szükséges. A társaság munkájának érté­ke azon is lemérhető, hogy a megye politikai és gazdasági vezetői a különböző gazdaság- politikai döntések meghozatalá­ban igénylik a szervezet mun­káját. Az elmúlt évek során a szervezet többirányú munkában állt a megye politikai és gaz­dasági vezetői rendelkezésére. Például a társaság tagjai köz­reműködésével történt meg az építőipar 1972. évi várható ka­pacitásának és a jelentkező épí­tési igényeknek a felmérése. PÁLYÁZATOKAT KELL KIÍRNI Ez év közepétől a társaság megyei szervezetei, így a bara­nyai is jelentős pénzügyi ön­állóságot kapott. Ez az önálló­ság mindenképpen pozitívan ér­tékelendő, mert így a bevételek egy részével a szervezet rendel­kezik, s elsősorban olyan célra tudja felhasználni, ami a me­gyében működő közgazdászok érdekeinek a legjobban meg­felel. Dr. Várszegi köszönetét mondott a szervezet jogi tagjai­nak, mivel a társaság céljait megértve, azok megvalósulását anyagilag is elősegítették. Kü­lön köszönetét mondott a Me­cseki Szénbányáknak, az Ércbá­nyászati Vállalatnak és az Álla­mi Építőipari Vállalatnak, me­lyek a jogi tagdíj vállalásával a társaság költségvetési bevé­teleinek közel felét fedezik. Ami a baranyai csoport és a Magyar Közgazdasági Társa­ság központi szerveivel való kapcsolatot illeti, a központi választmánnyal a kapcsolat igen jó, az elmúlt időszakban is za­vartalan volt. Nem mondható ez el a központi titkársággoi való kapcsolatokra, legalább is ami a pályamunkák kiírását ille­ti. A megyei szervezet a köz- gazdasági elméleti-gyakorlati kutatómunka fejlesztésére pá­lyamunkákat kívánt költségve tése terhére meghirdetni. Igen jó témák futottak be a külön­böző munkabizottságoktól és kluboktól. A pályázatok meg­hirdetésére azonban sajnálatos módon azért nem került sor mert a társaság titkársága a központi téma direktívák kiadá­sának kilátásba helyezésével a pályamunkák meghirdetését el­odázta. Sajnos, a központi té­mamegjelölések a mai napig sem történtek meg. A jövőt illetően dr. Várszegi Károly a legfontosabb felada­tokat a következőkben körvo­nalazta: 1. A szervezet a megye gazdaságpolitikájának kialakí­tásában még hatékonyabb köz­reműködéssel vegye ki a részét és minden olyan kérdésben, amelynek elméleti, gazdaságpo­litikai vonatkozása van, hallas­sa hangját. 2. A helyi társ-szer­vezetekkel, mint az MTESZ és n TIT, a kapcsolatokat — amelyex eddig is megvoltak — még job­ban el kell mélyíteni, hogy együttes fellépéssel, közös erő­feszítéssel szolgálják a közgaz­dasági gondolkodás fejlesztését. A LEGJOBBAN ÉRTÉKELT CSOPORTOK KOZOTT A titkári beszámolót követően vitára került sor, Dr. Kapitány István felszólalásában az elkö­vetkezendő feladatok könzona- lazásának fontosságára, ezzei kapcsolatban a gazdasági ve­zetők közelmúltban lezajlott parlamenti tanácskozására utalt. E nagyfontosságú tanácskozá­son ? elhangzottak feltétlenül hatnak a társaság jövőbeni te­vékenységére. Az MKT elnökségének képvi­seletében dr. Kádas Kálmán professzor pozitívan értékelte a csoport munkáját. Megemlítette, az ország többi szervezetei kö­zött a baranyai a legjobban értékelt csoportok között van. Megoldást találnak a pályáza­tok kérdésében. Baranyának van egy szilárd bástyája, a Köz­gazdaságtudományi Egyetem — mondotta Kádas professzor. — Itt lehetséges lesz a közgazdasági gondolkodásmód kialakítása, a műveltség elterjesztése, a szak­emberek munkába való állítá­sa. Ha a szakemberképzést to­vább fejlesztjük, megszilárdít­juk, akkor a fejlődés, ha nem is problémamentes, de zavarta­lanabb lesz. Rapi János, a területi tervezé­si munkabizottság fennmaradá­sa mellett szállt síkra, Szerinte ez a munkabizottság gazdag programmal tudna dolgozni és hasznos, magasszínvonalú segít­séget adhatna. Zeller Gyula megköszönte a szervezet veze­tőségének a Közgazdaságtudo­mányi Egyetem pécsi nappali tagozatának beindítása terén kapott segítséget. Olyan jelle­gű oktatás indult be Pécsett, amely eddig csak Budapesten volt. Ennek eredménye pár év múlva Baranyában fog meg­mutatkozni. Dr. Kisvár! András a többi megyei csoportokkal való ta­pasztalatcserét, a külföldi kap­csolatok felvételét sürgette. Dr. Szűcs Pál a szakmai tovább­képzés fontosságát emelte ki, mint ami az elkövetkezendő időszak elsőrendű feladata. A felszólalásokra dr. Várszegi Ká­roly válaszolt. A közgyűlés dr. Nagy Józsefnek, a csoport el­nökének zárszavával ért véget Miklósvári Zoltán NÖVEKVŐ TAGLÉTSZÁM A Baranya megyei csoport 1969 szeptemberében 259 ta­got számlált, jelenleg 316 tagja van a társaságnak. A létszám tehát az elmúlt két év alatt több mint húsz szá- ) zalékkal növekedett. A tá­ji gok egyharmada a gazda- \ sági szakemberek klubjában, j <; egyötöde a fiatal közgazdák t klubjában tevékenykedik. A ) tagság másik fe!é a kü-lön- ) böző munkabizottságok kö- t zött oszlik meg. AZ ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉS KÜLDÖTTEI A Magyar Közgazdasági Tár­saság küldöttközgyűlésére a huszonegy tagú vezetőséget és a társaság további kilenc tagját delegálta a közgyűlés. Küldöt­tek: Bachman Mátyás, dr. Bő­bei Hubert, dr. Buzánszky Jó­zsef, Fodor Imre, Garamvölgyi Miklós, Gida Béla, Gyöngyösi László, Jancsi Gyula, dr. Kisvári András, dr. Komjáthy Zoltán, dr. Laky András,'Miklai Jenő, Mik- lósvári Zoltán, dr. Nagy József, a csoport elnöke, Nagy József, dr. Palotai Ferenc, dr. Szabolcs Lajos, dr. Szűcs Pál, Tóka Jenő, dr. Várszegi Károly, a csoport titkára, Vissi Vendel, továbbá: dr. Bácskai Frigyes, Bérezi Pál, dr. Huszti Sándor, Koós László, dr. Miseía László, Paulik Mi­hály, Romvári Attila, dr. Rugási Endre és Sasvári Béla. JAPÁN KIÁLLÍTÁS MOSZKVÁBAN A moszkvai Politechnikai Mú- 1 zeumban kiállítás nyílt, ame­lyen az egyik legnagyobb japán kereskedelmi cég, az ltocsu, közszükségleti cikkek gyártásá­hoz szükséges japán ipari be­rendezéseket mutat be a szov­jet szakközönségnek. INDIAI TEAEXPORT 1971-ben Grúzia a szovjet köztársaságokba és számos kül­földi országba — körtük Ang­liába, Lengyelországba, Bel­giumba és Marokkóba — 65 tonna kitűnő minőségű teát ex- I portál. Világgazdasági figyelő Amerikai jóslatok Tajvan jovojerol Kína ENSZ-joguinak helyreállítása során Tajvan is n figyelem közép­pontjába került. Csak nagyon keve­set tudunk ennek a távoli szigetor­szágnak a gazdaságáról. Az aláb­biakban az U. S. r’ews & World Report cikke alapján Tajvan jövőjével foglalkozunk. Az amerikai folyóirat rózsás szí­nekben igyekszik vázolni Tajvan gaz­dasági helyzetét és fejlődésének ki­látásait. Nézete szerint az ország gazdasági növekedése az ENSZ-ből való kizárás ellenére is folytatódni fog és azt remélik, hogy az USA, bár a Kínai Népköztársasággal való kap­csolatok javítására törekszik, he’ft fog állni Tajvannal szemben vállalt politikai kötelezettségeiért. A „nacionalista kínai** kormány­nak, amely 1949-ben a szárazföldről a szigetre vonult vissza, az USA nagyarányú segítségévet sikerült a gazdaságot látványos módon fellen­díteni. 1952 óta a társadalmi össz­termék változatlan á zakón számítva átlag évi 15,2 százalékkal, több mint tizenkétszeresére növekedett és elérte az 5,4 millió dollárt. Az ipar nagymértékben fellendült és a teztiláruktól az elektronikai cik- kekio a termékek rendkívül széles skáláját állítja elő. Az ipar az ország termelésének egyharmadát, kivitelé­nek pedig csaknem négyötödét bizto­sítja. A falusi munkaerőknek a vá­rosba való özönlése, valamint a kö­telező oktatásnak kilenc évre vc'ó ki­terjesztése biztosítja a korszerűsített Ipar mi !>'• •“erő-szükségletét az iparnak o könnyűipari termelésről O nehéz- és vegyiparra való fokozott átállását Mindezekben az eredményekben döntő szerepe volt az USA segítsé­gének. Tajvan az USA-től 2.4 mil­liárd dollár gazdasági segítséget kapott, ezenkívül az USA 1949 óta 2,9 milliárd dollár katonai segítséget is nyújtott. Az Egyesült Államoknak a tajvani tőkebefektetésekben is igen nagy része van. A tajvani kormány által eddig jóváhagyott 560 millió dollár összegű célberuházásból az , USA több mint 40, Japán pedig 16 : százalékot fekte ett be. Egyes 9az" dasági megfigyelők szerint Tajvan­nak az ENSZ-bel történő kizárása tőkemenekülést indíthat meg, ám bíznak abban, Hogy ez csak átmeneti, , jelenség lesz. Tajvan rendkívül gyors gazdasági növekedése nem folyta léd hat az ed- | digi ütemben. Az 1971—60-as évtized­ben a gazdasági növekedés változat­lan árokon számítva évi 8,7 százalék­ra fog mérséklődni; ugyan ezen idő alatt az egy fői a jutó jövedelemnek 1000 dollárra való növekedését re­mélik. A sziget politikai jövőjét ille­tően az amerikai folyóirat szakértő­ket idéz, akiknek véleménye szerint Csang Kaj-sek kormánya, amely ma szinte teljesen menekültekből áll, kénytelen lesz szorosabban együttmű­ködni a tajvaniakkal, vagyis a sziget népességének 85 százalékát alkotó helybeliekkel. Idővel a szigetnek „tGftani kormánya" is lehet, s ez megnyithatja az utat a Pekinggel való megegyezés előtt. Megegyezhet­nek invázió nélküli visszacsatolásban, de esetleg olyan rendezésben is. amely bizonyos függetlenséget enged i Tajvannak» Baranya a világpiacon Tovább romlott az ország < külkereskedelmi mérlege. Az é, kilenc hónap/át tekintve a be hozatal 6.5 milliárd devizaio- rinttal haladta meg a kiviteli Az alábbiakban a kedvező ké­pet mutató baranyai helyzetté- foglalkozunk. ■it A megye iparának exportja — a sajátos iporszerkezetbő! adódóan — nem nagy arányú A termelésnek csupán körülbe­lül 10 százalékát értékesítik kül­földön. Jelentősége mégis na­gyobb ennél, mert abból né­hány termék az országos kivite1 jelentős hányadát képezi (kesz­tyű, készbőr, speciális porcelán­termékek). Elsősorban a könv nyű- és az élelmiszeripari vál­lalatok vesznek részt az export­ban. Ma már bizonyos: éves kivitelünk menhaladja majd c tavalyit és tolón a várakozáso­kat is. A KSH megyei igazgató­ságának jelentése szerint szep- ember végéiq a nehézionrba so­rolt vállalatok megközelítően annyit, a könnvűipar 17, az élelmiszeripar körülbelül 6, az eayéb üzemek pedig 86 száza­lékkal (!) exportálnak többet, mint az előző év első három­negyedében. W Inden okunk megvan a sikeres évzárás re menyéhez. A túlteljesítésről közölt szám­adások általában megszokottak és szinte természetesnek tart­juk azokat. Pedig távolról sem volt könnyű feladat az előző évek elég magas kivitelét túl­teljesíteni! Jóllehet, valamelyest kedvezőbb a helyzetünk az or­szágos átlagnál, félévkor egyál­talán nem látszott valószínűnek, hogy mind a szocialista, mind a tőkés piacokra irányuló kivi­tel ilyen kedvezően alakul. A harmadik negyedévben indult meg az erőteljes növekedés, és ' erre az időszakra esik az utób­bi relációban való túlsúly meg­teremtése is. Áz idei esztendő néhány meg­lepetéssel szolgált mind a ha­zai, mind a külföldi piacokon. Ezek kisebb zavarokat okoztak a küikereskedelemben érdekelt vállalatok soraiban. Ennek is tulaidonítható, hogy valamelyest módosult kivitelünk szerkezete és iránya. A szabályozók által is szorgalmazott összetétel-vál­tozás megindult, de ami ez év­ben történt, túlnő azon. Néhány áruféleségből — kesztyű, cipő, porcelánszigetelő — csökkent vagy alig növekedett a kivitt mennyiség, míg másokból — bőráru, ruházati cikkek, nyers­hús és töltelékáru — viszonylag jelentősen emelkedett és ellen­súlyozta a kiesett értéket. A hazai ,,begombolkozás” ; .miatt, a ruházati szekma figyel­me ismét külföld leié terelődött. A most már több mint egy éve felgyűlt magas készletek miatt a belkereskedelem korlátozta ren­deléseit. Emiatt tartósan és je- , lentősen növekszik a ruházati l export. Nem kis gonddal járt ennek megalapozása. Mennyi- : vei szerencsésebb lett volna a belföldi ellátás túlbiztosítása j helyett az 1969—70-ről való nyu- l godtabb átmenet, a kiegyensú- I lyozottabb kereskedelempoliti­ka elősegítése! Ennek hiánya elég sok zavart váltott ki a vál­lalatok külkereskedelmi kapcso- ; latoiban és magával hozta az új piac minden bizonytalansá­gát. (Például a fejlődő orszá­gokkal bővült kapcsolatok nem egyszer teszik bizonytalanná az ellenérték megtérülésének idő­pontját, esetenként a kiegyenlí­tés elmaradásának kockázatát is magukban foglalják.) Élesedett a verseny, és ahogy ilyenkor lenni szokott, nőttek a minőségi követelmények, öröm­mel állapítható meg, hogy - ha mennyiségi áldozatok árán is — kitűnően megállta a he­lyét a most már klasszikusnak mondható exportcikkünk — a kesztyű! Vállalkozásaink pon­tos szállítókészsége, rugalmas­sága, nemkülönben a minden igényt kielégítő termékei kellő biztosítékot jelentettek a több­oldalú konkurrenciával szembe­ni helytálláshoz. Ilyen körülmé­nyek között biztosra vehető, hogy az időnként visszatérő „hullámvölgy” elvonultával is­mét számítani lehet a kereslet- növekedésre. Az elmúlt évek külkereskedel­mi forgalmát szívesen hozták összefüggésbe a nyugati kon­junktúrával. Akkor azt is Iát- j tűk, milyen tartalékok vonnak gazdaságunkban. Megyénk üze- j mei eddig jelentősebb nehéz­ségek nélkül bírják a kereslet lanyhulását, sőt, találnak ül tartalékokat a kivitel növelésére. Jó példák erre új termékeink, o ruházati bőr, a pirogránit bur­kolóanyag és a pezsgő. A bőr iránti tőkés érdeklődés ki sem elégíthető, jóllehet kivitele ug­rásszerűen emelkedik. Ugyan­akkor sajnos igen alacsony a konzerv, visszaesett a cipő, nem kielégítő a porcelánszige­telők és néhány vasipari termé­künk nyugati exportja. Vagy a minőség, vagy a technikai fel készültség, esetleg jövedelme­zőségi okok nem teszik ugyanis lehetővé kivitelük fokozása*-. Nos, konzervexportunkat illető­en, elgondolkodtató, hogy gar- daságtalanság és minőségi okok miatt valóban háttérbe kell-e szorulnunk a szomszédos szocialista országokkal szem­ben? A szocialista országokba irá­nyuló kivitel a teljes exportnak hozzávetőleg a leiét teszi ki Részaránya a szállított áru- mennyiség lényeges növekedése ellenére is. csökkent némileg Az idén különösen fontos sze­repet töltött be ez a reláció a felszabadult kapacitások lekö­tésében és a másirányú nehéz­ségek áthidalásában. Némi biz­tonságot teremtett az elhelyez­hetőség mellett a kötetlenebb szállítási üternigény, amit jól használtak fel az üzemek. Mi- I nőségi kifogások azonban már innen is sűrűbben érkeztek, ami mindenképpen figyelmezte­tő jel a jövőre nézve! A szabályozórendszer módo­sítása nem gátolta a vállalko­zások nemzetközi kereskedel- j mét. A lassú szelektálódás mel- ; lett több fontos cikkünk tekin­tetében kedvező a devizakiter­melés költsége. Úgy tűnik to­vábbá, megfelelő mértékben és módon állapították meg a de- I vizaszorzóknál jobb kihozatallal dolgozó vállalkozások érdekelt­ségét is. Kétségtelen ugyanak­kor, oz alapok képződése nem mindenütt elegendő a jelentő­sebb fejlesztéshez, és esetleg éppen olyan termékeket sújt, melyek kivitelének növelése a megye iparának fejlesztése mel­lett jól szolgálná a társadalmi érdekeket is. Most, az új ötéves tervsra- kasz elején, amikor a beruházá­si feszültség megoldása nem kevésbé fontos feladat, megér­demelne egy alapos elemzést, milyen irányba történjék ex­portszerkezetünk átalakítása. Az már nyilvánvaló, hogy a helyü­ket megálló termékeink na­gyobb figyelmet érdemelnek és az elhelyezhetőség határáig menő fejlesztésüket támogatni kellene. Ebbe a körbe tartoz­nának a jelzett új cikkek. Ugyanakkor korlátozni kellene a rossz hatásfokú áruk kivitelét, a „kényszerexportot”, arni se nem tartós, se nem kívánatos. Elemzést érdemelne az is, hogy mennyiben vált be az egyre je­lentősebb arányú bérmunkában teljesített export. Annyit min­denképpen érdemes megjegyez­ni, hogy a váratlan piacgondok levezetéséhez - adott pénzügyi lehetőségeken belül — igen al­kalmas volt és van néhány ilyen hasznos üzleti kapcsolat Sok új és hasznos tapaszta­lattal gazdagító esztendő végén vagyunk, örömmel állapíthat­juk meg, a baranyai vállalatok kellő részt vállaltak a külkeres­kedelemből. Körültekintő mun­kájuknak köszönhető jórészt hogy nem következett be vissza­esés a megye exportszínvonalá­ban. Dr. Kisvári András Elektromos kapcsolóóra ÉJSZAKAI ÁRAMHOZ, BOJLERHEZ, KIRAKAT­VILÁGÍTÁSHOZ STB. Ára: 1500,- Ft Bp. V., Kossuth Lajos u, 2. Vidékre utánvéttel szállítunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents